ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN"

Átírás

1 A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az elemzést összeállította Scheer Márta Készült a WWF Magyarország megbízásából A kézirat lezárva, március A kiadvány elkészítését a Norvég Civil Alap pályázati forrása támogatta

2 1. Az Árvíz Irányelv (ÁI) és a Víz Keretirányelv (VKI) céljai 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Víz Keretirányelv, VKI) előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtőgazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez is. A VKI ökológiai alapokra kívánja helyezni a vízügyi tervezést, a vízgazdálkodást. Célja a vizek mennyiségi és minőségi védelme, és a víztől függő ökoszisztémák állapotának megőrzése, ill. javítása, a vizekkel való fenntartható gazdálkodás kereteinek megteremtése. Az árvízkockázat csökkentése nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait. Ezért született meg a 2007/60/EK az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló Európai parlamenti és tanácsi irányelv (Árvíz Irányelv, ÁI). Az ÁI célja az árvízkárok kockázatának csökkentése, az árvízi kockázat kezelése, amelynek eszköztárát az ún. szerkezeti, és nem szerkezeti intézkedések képezik. Szerkezeti intézkedésnek általában az árvízi veszélyt csökkentő műszaki létesítmények (védművek, árvízi tározók) építését nevezik, céljuk az árvízi veszély közvetlen elhárítása. A nemszerkezeti intézkedések politikák, területfejlesztési koncepciók, tervezés, szabályozás, szemléletformálás, az árvíz-tudatosság és az árvizekkel kapcsolatos ismeretek növelése, beleértve a részvételi mechanizmusokat és az információ-szolgáltatást. 2. A VGT és az ÁKK intézkedései Ha az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (OVGT) tervezett intézkedéseket (OVGT 8.3 melléklet szerinti intézkedéslista) és az ÁI végrehajtása kapcsán várhatóan megvalósítható árvízi kockázat kezelő (ÁKK) intézkedések lehetséges körét összevetjük, akkor azok jelentős a hasonlóságot, sőt átfedést mutatnak. 1. táblázat Vízgyűjtő-gazdálkodási (VGT) és várható árvízkockázat-kezelési (ÁKK) intézkedések várható ÁKK-intézkedések Árvízi tározók, tájgazdálkodás, Erdősítés, gyepesítés Vizes élőhelyek kialakítása ÁKK-intézkedésekkel harmonizáló VGT-intézkedések Művelési mód és művelési ág-váltás Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területen Árterek helyreállítása Vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok helyreállítása Árterek helyreállítása Meder-rehabilitáció Árterek helyreállítása Védvonal elbontása Hullámtér-növelés Árvízcsökkentő vízrendezés (pl. meanderezés visszaállítása) Területhasználat szabályozás Árvízérzékeny használatok áttelepítése Belvíz-, csapadék- és szennyvíztározás Csapadékgazdálkodás, beszivárgás növelése és visszatartás Tavak, holtágak víztározóként való hasznosítása Támogatási rendszer módosítása Feltétele a VGT-intézkedések jelentős részének A lehetséges ÁKK-intézkedésként számba vett beavatkozások között két típus van, amely ellentmond a VGT céljainak: az egyik bizonyos hullámtéri beavatkozások, mint amilyen a

3 kotrás, az övzátonyok elbontása, a vegetációirtás, a másik a mederbeli, hullámtéri tározást lehetővé tevő duzzasztógát-építések. Ezek hordoznak ökológiai veszélyeket. 3. VKI és az ÁI összhangja A VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a készülő ÁI szerinti árvízkockázat-kezelési tervek is az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik a jogszabály szerint, így a két tervezési folyamatnak összhangban kell lennie egymással és ki kell használnia a közös kapcsolódási pontokat és előnyöket. Az összhang megvalósításának elvárt módja, hogy az árvízveszély- és árvízkockázati térképek kidolgozásakor feltárt információk összhangban legyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel, ill. beépüljenek azokba. A VGT és az árvízi kockázat-kezelési stratégia és tervek összehangolása nem csak azt jelenti, hogy lehetőleg ne tervezzünk olyan árvízvédelmi intézkedéseket, amelyek ellentmondanak a VKI-nak és az ökológiai szempontoknak, hanem azt is, hogy a két irányelvben rejlő szinergiákat minél jobban ki kell használni, hiszen számos cél és intézkedés közös, vagy az lehet. Az árvíz kockázatok megítélésekor fontos tudni, hogy ami egyfelől kockázat, az másfelől lehetőség, erőforrás. Különösen igaz ez az ökoszisztémák szempontjából. Számukra az egykori árterekre érkező vagyis a gátakat meghaladó víz az élet forrása. Az áradás a vízkészletek szempontjából is pozitívum, hiszen a szokásosnál több víz marad helyben a területen, ami a jelenlegi vízszegény időkben óriási előny is lehet(ne). Mindezekből jól látható, hogy az árvíz kockázat kezelés messze nem vízügyi kérdés csupán! Hatékony kockázatkezelés az ágazati politikák harmonizációjával az ágazatok közötti párbeszéden alapuló együttműködéssel és nem utolsó sorban az érintett lakosok bevonásával érhető el. Kulcskérdés ugyanis a tájhasználat, amely alapvetően megszabja az árvíz-érzékenységet. Az árvízi kockázat, a károk mértéke tehát a területhasználat függvénye. A vízjárta területeken minél inkább teret engedünk a vízbiztos használatoknak, annál kevesebb kártételre számíthatunk. 4. Az ÁKK-intézkedések környezeti, ökológiai hatásai Általánosságban véve a szerkezeti (műszaki) intézkedéseknek lehetnek kedvezőtlen ökológiai hatásai (élőhelyek megszűnése, mentett oldali élőhelyek vízellátásának romlása, a terület általános szárazodása). A létesítmények területfoglalása és az ökológiai vízigény kielégítésének korlátozása nevesíthető jelentős ökológiai kárt okozó tényezőként. Az árvíz kockázat kezelésének nem szerkezeti módozatai közül jó néhány esetén ökológiai hasznokkal is számolhatunk, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni. A szóba jöhető intézkedések közül említ példaként néhány fontosat a 2. táblázat. 2. táblázat Jellemző ÁKK-intézkedések ökológiai hatásai Intézkedés Tájgazdálkodás, erdősítés, vizes élőhelyek kialakítása Ökológiai hatás Tájba jobban illő haszonvételek, vegyi terhelés csökken, a táji mozaikosság, a biológiai sokféleség és a vízkészlet nő, a talajvízháztartás javul, helyi kisvízkörök erősödnek. Ökológiai szempontok érvényesíthetősége Támogatási rendszer módosítása. Honos fajták telepítése, az erdősítés helyének jó megválasztása.

4 Intézkedés Védvonal elbontása Kotrás, medermélyítés, érdesség csökkentés, övzátony elbontás Árvízi tározók építése Gát-, töltés építés, erősítés / magasítás, körgátak építése Ökológiai hatás A vízjárta területek kiterjedése nő, a vízkészletek nőnek, az élőhelyek általános szárazodása mérséklődik. Mellékágak vízellátásának romlása, élőhelyek pusztulása. Özönfajok irtása. / Rendszeres vízbevezetés válhat lehetővé, amely a tájgazdálkodás alapja lehet, de a megvalósítás és a hosszú ideig tartó vízállás ökológiai károkat okoz. Megvalósítás során élőhely sérülhet. Mentett oldali területek szárazodása, degradációja fokozódik. Ökológiai szempontok érvényesíthetősége Minden lehetséges folyószakaszon szorgalmazni kell. Kompromisszum lehet a mélyületekbe történő szabályozott vízkivezetés. Szelektív irtás, helyismereten alapuló egyedi döntések. A rendszeres vízbetáplálás lehetővé tételét kell szorgalmazni. Azonosítani kell az ökológiailag érzékeny területeket. A beavatkozási terület kijelölésénél mérlegelni kell az elöntéssel járó társadalmigazdasági, ill. a védekezéssel járó ökológiai károkat. 5. A természeti értékek számításba vétele az árvízi kockázatkezelési térképek elkészítése során Az árvízi kockázatkezelési térképezés részét képezi az árvizek ökológiai kockázatának megítélése, ill. annak eldöntése, miként vegyük figyelembe ennek során természeti értékeinket. Annak ellenére, hogy az árvízről mindig, mint kárt okozó jelenségről beszélünk, ökológiai szempontból ez nem helytálló. Az árvíz elengedhetetlenül fontos környezeti faktor, amely természetes körülmények között nem okoz ökológiai kárt. A mai megváltozott környezetben (pl. gátak, települések) azonban a többletvíz járhat ökológiai kárral, de le kell szögezni, hogy a legnagyobb ökológiai kárt éppen az áradások elmaradása okozza a természetvédelemnek ahogyan azt a 2009-ben készült Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben is olvashatjuk. A megváltozott környezetben az elöntésekből eredő kár lehet közvetlen vagy közvetett. A nem megfelelő használatok másodlagosan okozhatnak ökológiai árvízi károkat, ez közvetett ökológiai kár. Ilyen, ha az árvízzel fenyegetett területen pl. hulladéklerakók vannak, amelyek szennyezőanyagai az áradással a vízbe kerülve veszélyeztetik az élővilágot. Hasonlóan közvetett ökológiai kárként könyvelhető el, ha az árvíz invazív fajok szaporítóanyagait hozza, és ezzel fertőzi meg az élőhelyeket. A mai átalakított vidéken a mentett oldali élőhelyek szárazodása miatt megjelennek az egykori ártéren új fajok is, amelyek képviselhetnek ökológiai értéket (pl. sisakos sáska, földi kutya). Ezek pusztulása bizonyos esetekben közvetlen ökológiai kár lehet. Az ökorendszerek számára az elöntés alapvetően pozitív, mert mérsékli a lassan fél évszázados vízhiányt, amelyet az áradások elmaradása és a túlzott vízhasználatok okoznak az élővilágnak. Az

5 emberi beavatkozások következtében átalakuló környezetben átalakul az ökoszisztéma, módosulnak az élőhelyek, megváltozik a társulások összetétele, tűrőképessége. Egykori ártéri területekre betelepülhetnek vizet kevésbé tűrő, de természetvédelmi szempontból akár értékes fajok is. Összefoglalva: Természetes körülmények között árvízből adódó ökológiai kár nincs. Amai átalakított környezet általános ökológiai problémája a szárazodás. Ezen átalakított viszonyok között (a szárazodás mellett) azonban elöntésből származó közvetlen és közvetett ökológiai kárral is számolni lehet. Ökológiai értelemben tehát árvízi kockázatként azonosítjuk: egy adott régió természetvédelmi szempontból értékes, (bár az eredeti ártéri vegetáció és állatvilág tagjának nem tekinthető) elöntést nem toleráló társulásának sérülését, fajának, egyedeinek pusztulását a vegyi terhelést az árvízzel érkező adventív fajok általi fertőzést. Annak ellenére, hogy a többletvíz tájökológiailag egyértelműen pozitív, a természetközeli ártéri társulások sem reagálnak azonos módon az elöntésekre. Vannak a vizet jobban igénylők, továbbá meghatározó főként az állatvilág tagjai számára mikor történik az elöntés? Az árvízi elöntésből fakadó ökológiai kockázatokat a következő tényezők határozzák meg: Elöntés mértéke, tartóssága, időszaka Társulás típusa Új (korábban a területen nem lévő) elöntésre érzékeny ökológiai érték jelenléte A társulás/területhasználat invazív fertőzöttségre való hajlama A terület védettségi besorolása (ex-lege, országosan védett, N2000 madárvédelmi, N2000 természet-megőrzési, ramsari, ökológiai hálózat elem, nem védett)

6 Felhasznált irodalom: 1. AZ ÁRVÍZMEGELŐZÉS, AZ ÁRVÍZMENTESÍTÉS ÉS AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS LEGJOBB GYAKORLATA 2003 szeptember (A dokumentum az árvízi elöntésekről Budapesten, november 30-án és december 1-jén tartott magas szintű, és a Bonnban, február 5-6-án tartott munkaszintű találkozó eredményeit tartalmazza.) cument&count=600 (letöltés: ) 2. ELŐZETES KOCKÁZATBECSLÉS ORSZÁGJELENTÉSE március (letöltés: ) A vezetői összefoglaló, és az annak alapját adó részletes elemzés elérhető a wwf.hu/vízkeretiranyelv honlapon

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV

A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN Az elemzést összeállította

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) Kármán István KvVM 2010. március 4. Bevezetés Az előadás fő célja az Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének bemutatása,

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz HUNGARY 2014 Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz TARTALOMJEGYZÉK I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat...

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT tanácsülés 2013.05.07.

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük: 5.6.1.1 Hidromorfológiai

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Fenntartható vízgazdálkodás

Fenntartható vízgazdálkodás Felszíni vizeink állapota, a fenntartható hasznosítás lehetıségei és korlátai Simonffy Zoltán A vízgazdálkodás feladatai és figyelembe veendı szempontok Környezetvédelem természeti érték vízminıség, tájesztétika

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István

A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó jogalkotásának egyik fontos újdonsága az Árvízkockázatok Értékeléséről és Kezeléséről

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.5.0.

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia a mezőgazdasági vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés tükrében

A Nemzeti Vidékstratégia a mezőgazdasági vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés tükrében 245 A Nemzeti Vidékstratégia a mezőgazdasági vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés tükrében BIRÓ SZABOLCS KAPRONCZAI ISTVÁN SZÉKELY ERIKA SZŰCS ISTVÁN BEVEZETÉS A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció (Vidékfejlesztési

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-20-as tervezési időszak pályázati rendszerének energetikai fejlesztési vonatkozásai Dr. Nemcsok Dénes környezeti és energiahatékonysági

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A hagyományos pásztorkodás jelene a Tisza-tavon Előadó: Lovas Attila KÖTIVIZIG igazgató A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETES SZÖVETSÉGESEK MINDKÉT

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Országos Mezőgazdasági,

Részletesebben

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.

VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online. VELEM KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 9726 Velem, Rákóczi utca 73. Telefon: +36(94)563-380 Fax: +36(94)563-379 email: korjvelem@t-online.hu Előterjesztés Velem Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011.

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Térképmelléklet. Vízgazdálkodás értékelése a Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység részét képező Bódva-vízgyűjtőn

Térképmelléklet. Vízgazdálkodás értékelése a Sajó a Bódvával vízgyűjtő-gazdálkodási alegység részét képező Bódva-vízgyűjtőn Térképmelléklet 1. térképmelléklet: A magyarországi Bódva-vízgyűjtő elhelyezkedése. 2. térképmelléklet: A magyarországi Bódva-vízgyűjtő felszínborítása, egy 2006. 07. 20.-ai LANDSAT 7 ETM+ űrfelvételen.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS)

Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) Dr. Csete Mária egyetemi docens, tanszékvezető BME Környezetgazdaságtan Tanszék NAS felelős, Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita

Részletesebben

Közép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Víz- stratégia-, gazdálkodás-, szolgáltatás-,

Víz- stratégia-, gazdálkodás-, szolgáltatás-, Beszédes József: Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj! Víz- stratégia-, gazdálkodás-, szolgáltatás-, Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem I. 17.lecke ENSZ statisztikák szerint ( IDNDR, 1994) a természeti katasztrófák

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Nemzeti Vízstratégia A jövő vízügyi politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégiai dokumentum Kolossváry Gábor

Nemzeti Vízstratégia A jövő vízügyi politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégiai dokumentum Kolossváry Gábor Nemzeti Vízstratégia A jövő vízügyi politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégiai dokumentum Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály A

Részletesebben

Fenntartható hullámtéri tájrehabilitáció a Közép-Tisza vidéken LIFE-SUMAR LIFE 03 /H/ ENV/000/280 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Fenntartható hullámtéri tájrehabilitáció a Közép-Tisza vidéken LIFE-SUMAR LIFE 03 /H/ ENV/000/280 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Fenntartható hullámtéri tájrehabilitáció a Közép-Tisza vidéken LIFE-SUMAR LIFE 03 /H/ ENV/000/280 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Összefoglalás: 2004-ben a L Instruments Financiers pour l Environnement (LIFE) Európai

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

ESUWATER- HURO/1101/1.3.2

ESUWATER- HURO/1101/1.3.2 Előadó: Vígh Máté A FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA A MAGYAR- ROMÁN HATÁR MENTI RÉGIÓBAN projektmenedzser ESUWATER- HURO/1101/1.3.2 2013. május 30. Projekt Nyitórendezvény Az ATI-VIZIG

Részletesebben

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink 21. ÁPRILIS 22 A FÖLD NAPJA A Föld jövőjét érintő legfontosabb problémák rangsora 1. A Föld energia- és nyersanyagkincse 2. Víz 3. Talaj 4. Föld és élet 5. Éghajlatváltozás 6. Természeti katasztrófák 7.

Részletesebben

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31.

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. VÍZKÉSZLETEK KONFLIKTUSOK A víz elérhetősége (1000 m 3 /fő évi szinten)

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben:

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben: VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-16 Hármas-Körös alegységen Dátum: 2009.07.14. Helyszín: Vajda Péter Művelődési Központ 5540 Szarvas

Részletesebben

Emlékeztető. 10.00 10.05 Megnyitó

Emlékeztető. 10.00 10.05 Megnyitó VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-10 Zagyva alegységen Dátum: 2009.07.27. Helyszín: Liszt Ferenc Művelődési Központ 3000 Hatvan Mészáros

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) Verzió

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Sajtó-háttéranyag Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenı környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetıséget:

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

HAND IN HAND for. A dél-kelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása

HAND IN HAND for. A dél-kelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása HAND IN HAND for RIVERS A délkelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása SEE River Helyi szinttől a határokon átnyúlóig, Felülrőllefelé és alulrólfelfelé tervezési

Részletesebben

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS Az állásfoglalás a halászattal foglalkozó 2009. szeptember 10-én megrendezett tematikus fórum, az FVM-mel és a HALTERMOSZ

Részletesebben

energiaforrások, energiatudatosság támogatása a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014. október 22-én aktuális változatában

energiaforrások, energiatudatosság támogatása a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014. október 22-én aktuális változatában Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások, energiatudatosság támogatása a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014. október 22-én aktuális változatában Dobozi Eszter stratégiai

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete

A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt

Részletesebben

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól)

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól) - Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény I. Fejezete egyes jogforrások

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai

A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai Dr. Perger László főosztályvezető, EUSDR koordinátor NeKI A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai MHT XXXI. Vándorgyűlése GÖDÖLLŐ 2013. Június 3-4. A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA ALAPJAI (PILLÉREI) ÉS KIEMELT

Részletesebben

Nemzeti Vízstratégia

Nemzeti Vízstratégia Nemzeti Vízstratégia Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály 2013. május 9. SZOLNOK Nemzeti Vízstratégia Felelősség politikai feladatok Kolossváry Gábor Integráció

Részletesebben

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Lake-Admin Regional administration of lake restoration initiative Egerszegi Zita Balatoni Integrációs

Részletesebben