A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV"

Átírás

1 A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN Az elemzést összeállította Scheer Márta Készült a WWF Magyarország megbízásából A kézirat lezárva, március A kiadvány elkészítését a Norvég Civil Alap pályázati forrása támogatta

2 Tartalom 1. Az Árvíz Irányelv (ÁI) és a Víz Keretirányelv (VKI) céljai 2. A VGT és az ÁKK intézkedései 3. VKI és az ÁI összhangja 4. Az ÁKK-intézkedések környezeti, ökológiai hatásai 5. A természeti értékek számításba vétele az árvízi kockázatkezelési térképek elkészítése során 1. Az Árvíz Irányelv (ÁI) és a Víz Keretirányelv (VKI) céljai 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Víz Keretirányelv) előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtőgazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízkockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait sem. E problémák kezelésére született meg a 2007/60/EK az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló Európai parlamenti és tanácsi irányelv (Árvíz Irányelv) A VKI ökológiai alapokra kívánja helyezni a vízügyi tervezést, a vízgazdálkodást. Célja a vizek mennyiségi és minőségi védelme, és ezzel egyidejűleg a víztől függő ökoszisztémák állapotának megőrzése, ill. javítása, azaz a vizekkel való fenntartható gazdálkodás kereteinek megteremtése. Ennél fogva az ökológiai szempontok megjelenése, integrációja legalábbis az irányelv szintjén - magától értetődő. A VKI ökológiai szemléletének megfelelően az első Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVGT) és résztervei (4 rész-vízgyűjtőgazdálkodási terv és 42 alegységi terv) is ennek az ökológiai szemléletnek a szellemében készültek el 2009-ben. A tervekben foglalt intézkedések között vannak kifejezetten természetvédelmi célúak és számos olyan intézkedéscsoport is szerepel ezekben a tervekben, amelyek közvetett módon ökológiai haszonnal járnak. Ilyenek például az OVGT agrárintézkedései, amelyek elősegítik a felszíni lefolyás mértékének csökkentését, a vizek fokozott beszivárgását, vagy a művelési ág váltás révén a táj adottságaihoz jobban illeszkedő tájhasználatok gyakoribbá válását, a vízzel borított területek kiterjedésének növelését és ezzel az ökoszisztéma szolgáltatások gyarapítását, minőségük javítását. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tartalmaz olyan beavatkozásokat is, amelyek a vízkészletek növelését, a víz hazánk területén tartását célozzák és ezzel egyidejűleg jelentősen mérsékelni tudják az árvízi veszélyt is. Ilyen beavatkozások a többletvizek egy résznek mentett oldalra történő kivezetése árvízi tározókba, a hullámtér bővítése, vagy - ahol arra mód nyílik az ártér revitalizációja (töltések visszabontása, a víz szétterülésének lehetővé tétele.) Várhatóan a hamarosan készülő új Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv is ezt a szellemiséget hordozza majd. Az Árvíz Irányelv (ÁI) célja az árvízkárok kockázatának csökkentése. Ennek módja az árvízi kockázat kezelés (ÁKK), amelynek eszköztárát az ún. szerkezeti, és nem szerkezeti

3 intézkedések képezik. Szerkezeti intézkedésnek általában az árvízi veszélyt csökkentő műszaki létesítmények (védművek, árvízi tározók) építését nevezik, céljuk az árvízi veszély közvetlen elhárítása. A nem-szerkezeti intézkedések inkább politikák, területfejlesztési koncepciók, tervezés, szabályozás, szemléletformálás, az árvíz-tudatosság és az árvizekkel kapcsolatos ismeretek növelése, beleértve a részvételi mechanizmusokat és az információszolgáltatást, amelyek révén összességében csökkenthetők a kockázatok és azok hatásai. 2. A VGT és az ÁKK intézkedései Az 1. táblázat az OVGT-ben tervezett intézkedéseket (OVGT.8.3 melléklet szerinti intézkedéslista) és az Árvíz Irányelv végrehajtása kapcsán alkalmazható árvízi kockázat kezelő (ÁKK) intézkedéseket mutatja be. Az ÁKK-intézkedéseknek jelenleg (2014 tavaszán) még nincsen hazánkban egy, a VGT-ben foglalthoz hasonló listája. Az alábbi táblázatban a korábbi árvízvédelmi gyakorlatban használt, valamint a nemzetközi és a hazai árvízi kockázat kezelési tervezés folyamán fölmerült megoldásokat gyűjtöttük össze. Az 1. táblázat mátrixos elrendezésű: fejlécében a VGT-intézkedések, első oszlopában a lehetséges ÁKK-intézkedések szerepelnek. Az egymással összhangban lévő vízgazdálkodási és árvízvédelmi intézkedések közös mezőjét sárgával jelöltük, pirossal pedig az egymásnak ellentmondóakat. Jól látható, hogy egymásnak ellentmondó, egymással teljeséggel szembe menő beavatkozások (piros mező) - két kivétellel - nincsenek. Ezek egyike a duzzasztó gátak építése (ÁKK), amely a folyók felső szakaszán a mederbeli víztározást tenné lehetővé, ezzel csökkentve az árvízi elöntés veszélyét, ugyanakkor csökkentve a víztest átjárhatóságát is, amelynek pedig épp a növelését kívánja meg a VGT. A másik ellentmondást a Kotrás, medermélyítés, érdesség csökkentése, övzátonyok elbontása, stb. ÁKK-intézkedés jelenti, amelynek kotrás-medermélyítés eleme következtében csökken a mellékágak vízellátása, hiszen a medermélyülés miatt a mellékágak átöblítéséhez egyre magasabb vízállásra van szükség (függő meder alakul ki). Ezzel a Mélyfekvésű területek, mellékágak és hullámtéri holtágak, állóvizek élőhelyeinek vízpótlása elnevezésű VGT-intézkedéssel éppen ellentétes folyamat erősödik föl. Az övzátonyok elbontása elsősorban biodiverzitás megőrzése célkitűzésnek mond ellent, de az övzátonyok élővilágának, mint víztől függő ökoszisztémának a pusztulása nem harmonizál a VGTcélokkal sem. A 83/2014. (III. 14.) korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról értelmében a vízügyi szervek a folyók és kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén 6-10 méteres parti sávot használhatnak rendszeres fenntartási és helyreállítási munkák végzésére. E munkálatok közé sorolhatók a fent említettek is. Konfliktust jelent e jogszabály a természet- és vízminőség-védelmi érdekekkel, így egyes VGT intézkedésekkel is. A VGT-ben foglalt egyik fontos intézkedés (HA2) a vízvédelmi puffersávok létrehozása, amely erdősítést, gyepesítést jelent. Célja a vízpart és a művelt területek elválasztása erdős, bokros, füves területtel a lefolyással vagy széllel terjedő szennyezések, gyomok terjedésének csökkentésére. Ez az intézkedés javítja a vízfolyás környezetének ökológiai állapotát és lehetőséget teremt ártéri gazdálkodás meghonosítására (ártéri erdőgazdálkodás, ártéri gyümölcstermesztés). A most megjelent új jogszabály ezzel szemben felhatalmazást ad a vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és

4 köteles személyek részére a vízfolyás menti területek vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére. Ez a sáv tehát feltehetően nem tud majd vízvédelmi puffersávként működni, ahogyan azt a VGT előírja! Hasznos volna, valamilyen kompromisszum keresésére ösztönözni a vízügyi szerveket! A fent említett két tevékenységcsoport esetében nagyon fontos az adott helyzet mérlegelése: milyen ökológiai veszteség áll szemben, milyen kockázat-csökkenéssel. Általában véve elmondható, hogy a duzzasztók számos fajnak küszöböt/ gátat jelentenek. Ha az adott helyszínen megoldható hallépcső beiktatása, akkor nincsen ökológiai akadálya az ilyen típusú megoldásnak. Ha erre nincsen mód, akkor mindenképpen mérlegelni kell az ökológiai károkat: milyen fajok, milyen populációk életfeltételei, szaporodásuk lesz gátolt és ez hogyan hat az érintett fajok természetvédelmi helyzetére. A kotrások, medermélyítési munkák igen nagy körültekintést igényelnek. Ezek a műveletek a megvalósítás során is ökológiai károkozással járnak (mederben lakó, mederben telelő fajok pusztulása, a hordalék felkavarása miatt átmenetileg kialakuló oxigénszegény környezetben az arra érzékeny fajok elpusztulnak), a mélyülő meder pedig tovagyűrűző ökológiai problémákat gerjeszt. Az ilyen beavatkozásokat tehát igen alaposan meg kell fontolni és csak akkor szabad ehhez a megoldáshoz folyamodni, ha már minden más eszközt kimerítettünk és még mindig nagy az árvízi kockázat. Ez esetben azt is mérlegelni kell, hogy minek a számára kell árvízi biztonságot teremteni. Elképzelhető ugyanis olyan eset is, hogy az árvízi veszélytől megóvandó javak társadalmi szinten kisebb értéket képviselnek, mint a mederkotrások által esetleg lefűződő ágak, száradásra ítélt vizes élőhelyek élővilága, vagy - ezen élőhelyek számára - a megfelelő vízjárás későbbi műszaki beavatkozásokkal történő biztosítása. Az érdesség csökkentése a hullámtér és az ún. nagyvízi levezetősávok területének lefolyást akadályozó elemektől (növényzet) való megtisztítását jelenti. Ez általában akkor okoz ökológiai konfliktust, amikor az adott hullámtéri szakaszon, vagy a hidraulikai szempontból nagyvízi levezetősávnak jelölt területen jó állapotú ártéri erdők állnak. Jelenleg is vitatott, hogy az ártéri erdők ténylegesen növelik-e az árvíz kockázatát, vagy éppen ellenkezőleg vízrezervoárként működve, csökkentik a lefolyást. (Valószínűleg mindkettő állítás igaz: a többletvíz kezdetben valóban elnyelődik az erdei ökoszisztémában, azonban, ha az erdő megtelik vízzel, attól kezdve a vegetáció a többletvíz továbbhaladását gátolja, felduzzasztja a folyót, így az meghágja a fölöttes szakaszon a gátat.) Itt tehát ismét alapos mérlegelésre van szükség. Ökológiai haszonnal jár olyan terület megtisztítása, amelyet özönfajok árasztottak el. Itt az árvízkockázat-kezelési érdekek egybeesnek az ökológiai érdekekkel. Más a helyzet természetszerű társulások esetében, amelyekben eltérő mértékű az özönfajokkal való szennyezettség. Az ilyen vegetációban a szelektív irtás az, ami a közös nevező lehet a két fontos cél között. Árvizes időszak kezdetén célszerű az ilyen erdőket szelektív irtással az árvíz fogadására felkészíteni. A gyepek esetében egyszerűbb a helyzet: a gyepek fenntartása, beerdősülésük megakadályozása egybevág az árvíz-kezelési érdekekkel. Sikeresen alakítható ki nagyvízi levezetősáv szántó- vagy gyepterületekből. Problémát az erdők jelenléte okozhat főként, ha bennük túlburjánzik az aljnövényzet, vagy telepített erdők esetén a sorkialakítás a vízfolyás irányára merőleges. Természetvédelmi szempontból a nagyvízi levezető sávban sem kívánatosak az erdőültetvények, így azok fölszámolása, esetleg átalakítása lehet a természetvédelemmel összhangban lévő árvízi védekezés célja.

5 A természetszerű erdők nagy értéket képviselnek, tekintve, hogy a hazai erdőterületeknek ma már csak 1/3 része ilyen. Az ország területéből egykor 19 %-ot kitevő síkvidéki ligeterdők részaránya mára csupán 0,7 %. Ilyen körülmények között a természetszerű erdőterületek megőrzése a nagyvízi levezetősávok kialakítása során is indokolt. E sávok tervezésekor célszerű kihagyni a természetszerű erdőterületeket. Amennyiben erre nincsen mód, akkor ezekben az erdőkben a nem őshonos fafajok szelektív irtását és az erdők vízgazdálkodási célú erdővé minősítését és ennek megfelelő kezelését kell elérni. A hullámtér átjárhatóságának hosszú távú fenntartása, az érdesség állandó alacsony szinten tartása megfelelő gazdálkodási mód ösztönzésével lenne megoldható. A évi XXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról lehetőséget ad különböző védelmi rendeltetésű erdők kialakítására, ill. fenntartására, olyanokra, ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem, vagy csak korlátozott mértékben érvényesül. A 24 (2) bekezdés h) pontja nevesíti is az ún. vízgazdálkodási célú erdőt, amelyet a törvény az árvízi lefolyási sávban az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő -ként jelöl meg. Az erdőtörvény és kapcsolódó rendeletei nem rögzítik ezen erdők pontos mibenlétét. 209/2011. (X. 12.) Korm. rendelet mindössze a következőket mondja: Az árvízi lefolyási sávban, erdőgazdálkodási tevékenység keretében ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza. A 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelet 9 és 10 megfogalmaz néhány szempontot a vízgazdálkodási célú erdők kialakításával és kezelésével kapcsolatban (sorkialakítás iránya, minimális törzsmagasság, cserjeszint visszaszorítása valamint a kitermelt faanyag deponálásának tilalma). Ez azonban további pontosítást igényel (fafaj, korösszetétel, stb.) mivel ezek a tulajdonságok is meghatározóak a vízzel való gazdálkodásban. Az övzátonyok elbontása is megfontolást érdemel. Itt is az árvízi kockázat csökkenésének elérhető mértéke áll szemben az elvesző ökológiai értékkel. Az övzátonyok lehetnek ökológiai szempontból érdektelenek, ha rajtuk közönséges fajok tenyésznek. Az elbontott övzátony helyett idővel új alakul ki, esetleg akár értékesebb vegetációval. Vannak azonban olyan övzátonyok, amelyek elbontása értékes, védett és/vagy Natura 2000 fajok egyedeinek pusztulását, állományuk csökkenését jelenti. Mérlegelni kell tehát, melyek azok az övzátonyok, amelyek elbontása optimumot jelent: kis ökológiai veszteséggel és nagy kockázat-csökkenéssel járnak. Az egymással összhangban levő intézkedések lehetnek teljesen azonos célúak, és azonos tartalmúak. Ilyen pl. a vízvisszatartás belvíz-érzékeny területen művelési mód/ág váltás elnevezésű VGT intézkedés és az Árvízi tározók építése, tájgazdálkodás - ÁKK-intézkedés. A VGT-intézkedés a belvízzel veszélyeztetett területek víztárolásra, vízvisszatartásra történő felhasználását szorgalmazza, a szántó művelés felhagyásával és helyette vizes élőhely, wetland kialakításával, ahol másféle a táj természetes adottságaihoz jobban alkalmazkodó - haszonvételekre nyílik lehetőség, pl. gyepgazdálkodás, nádgazdálkodás, energiafűz, halászat. Ezeket a művelési ág váltásokat a mezőgazdasági támogatási rendszernek elő kell segítenie! Ez a tájhoz jobban illeszkedő gazdálkodási mód egyúttal mérsékli az árvízi kockázatot is, méghozzá kétfeleképpen. Egyfelől nem keletkezik árvíz-, vagy belvízkár, mert nem szántónak használják az elöntött területet, az új területhasználati forma nem árvíz-érzékeny, sőt, a víztöbblet akár haszonnal is kecsegtethet. Másrészt a mentett oldalra kivezetett víz csökkenti a mederbeli vízmennyiséget és ezzel mérsékli az árvízveszélyt. Az árvízi tározók létesítése és

6 azok területén vízkedvelő tájhasználatok (tájgazdálkodás) lehetőségének megteremtése lényegében ugyanaz az intézkedés. Szintén azonos tartalmúak az árterek helyreállítása (VGT) és a védvonalak elbontása (ÁKK) elnevezésű intézkedések. A VGT és ÁKK-intézkedések lehetnek eltérő célúak és ugyanakkor hasonló tartalmúak, ilyen pl. a Szűrőmezők kialakítása (VGT), ami alapvetően vízminőség-védelmi célú, de általában nádas, gyep, vagy nyaras erdő létrehozását jelentik, ami vizes élőhelynek, vízrezervoárnak is tekinthető, - ezzel tartalmilag megfelel az Erdősítés, gyepesítés, és a vizesélőhely kialakítása ÁKK-intézkedéseknek, bár a szűrőmezők kis kiterjedése miatt árvízkockázat csökkentő hatásuk nem számottevő.

7 1. táblázat Vízgyűjtő-gazdálkodási (VGT) és árvízkockázat-kezelési (ÁKK) intézkedések összevetése VGT-intézkedés Művelési mód és művelési ág váltás Vízvisszatartás belvízérzékeny területen művelési mód/ág váltás Csapadékgazdálkodás, beszivárgás növelése Árterek helyreállítása Vízvédelmi puffersáv kialakítása Mederrehabilitáció Nagy folyók szabályozottságának csökkentése Kotrás Duzzasztók, zsilipek, völgyzárógátas tározók átalakítása, hallépcsők (átjárhatóság) Kommunális hulladéklerakók rekultivációja Belterületi csapadékvíz gazdálkodás Illegális szennyvízbevezetések megszüntetése Szűrőmezők kialakítása Vízhasználatok módosítása Vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok helyreállítása ökológiai és vízminőségi céllal Mélyfekvésű területek, mellékágak és hullámtéri holtágak, állóvizek élőhelyeinek vízpótlása ÁKKintézkedés Tájgazdálkodás, természetközeli földművelés Árvízérzékeny használatok áttelepítése Erdősítés, gyepesítés Vizes élőhelyek kialakítása Területhasználati zónák bevezetése Mezőgazdasági támogatási rendszer módosítása Védvonal elbontása Árvízcsökkentő vízrendezés (pl. meanderezés visszaállítása) Hullámtérnövelés

8 VGT-intézkedés ellentmondó Kotrás, medermélyítés, érdesség csökkentése, övzátonyok elbontása, stb. Duzzasztógátak építése, mederbeli, hullámtéri tározás Területhasználat szabályozás, kárnövelő magatartás büntetése Elkerülő csatornák létesítése Árvízi tározók építése, tájgazdálkodás Belvíz-, csapadék- és szennyvíztározás, és - visszatartás Tavak, holtágak víztározóként való hasznosítása Művelési mód és művelési ág váltás Vízvisszatartás belvízérzékeny területen művelési mód/ág váltás Csapadékgazdálkodás, beszivárgás növelése Árterek helyreállítása Vízvédelmi puffersáv kialakítása Mederrehabilitáció Nagy folyók szabályozottságának csökkentése Kotrás ellentmondó Duzzasztók, zsilipek, völgyzárógátas tározók átalakítása, hallépcsők (átjárhatóság) Kommunális hulladéklerakók rekultivációja Belterületi csapadékvíz gazdálkodás Illegális szennyvízbevezetések megszüntetése Szűrőmezők kialakítása Vízhasználatok módosítása Vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok helyreállítása ökológiai és vízminőségi céllal Mélyfekvésű területek, mellékágak és hullámtéri holtágak, állóvizek élőhelyeinek vízpótlása

9 VGT-intézkedés Művelési mód és művelési ág váltás Vízvisszatartás belvízérzékeny területen művelési mód/ág váltás Csapadékgazdálkodás, beszivárgás növelése Árterek helyreállítása Vízvédelmi puffersáv kialakítása Mederrehabilitáció Nagy folyók szabályozottságának csökkentése Kotrás Duzzasztók, zsilipek, völgyzárógátas tározók átalakítása, hallépcsők (átjárhatóság) Kommunális hulladéklerakók rekultivációja Belterületi csapadékvíz gazdálkodás Illegális szennyvízbevezetések megszüntetése Szűrőmezők kialakítása Vízhasználatok módosítása Vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok helyreállítása ökológiai és vízminőségi céllal Mélyfekvésű területek, mellékágak és hullámtéri holtágak, állóvizek élőhelyeinek vízpótlása Víz- és hordalék visszatartás a befogadó mellékvizein és vízgyűjtőin Vízvisszatartó, lefolyást csökkentő területhasználatok Gát-, töltés építés, magasítás, körgát, mobilgát Árvízvédelmi fenntartási munkák Árvízvédelmi cselekvési és riasztási terv, előrejelzési módszerek, nemzetközi együttműködés

10 Arra is van példa, hogy a VGT és ÁKK-intézkedésnek vannak azonos elemei. Ilyen pl. Belvíz-, csapadék- és szennyvíztározás, és visszatartás (ÁKK) és a Vízkormányzás, átvezetés, gravitációs kapcsolatok helyreállítása ökológiai és vízminőségi céllal (VGT). Közös elem lehet egy mélyfekvésű területhez vezető csatorna építése, amely terület ezáltal vízzel ellátottá válik, és egyben a csapadékvizek is hasznosulnak. (Természetesen települési, de főleg városi csapadékvizeket célszerű szűrőmezőn keresztülvezetve vízrezervoárba irányítani, különben vízminőségi problémákat generálunk.) Az 1. táblázatból jól látható, hogy alig akad olyan árvízkockázat csökkentő intézkedés, amelyet ne lehetne összhangba hozni valamely VGT-intézkedéssel és ugyanez fordítva is igaz. (Minden besárgított mező egy-egy közös, hasonló, vagy hasonlóvá, mindkét célt segítővé tehető beavatkozás.) 3. VKI és az ÁI összhangja A 2000/60/EK irányelv (VKI) szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a 2007/60/EK irányelv (ÁÍ) szerinti árvízkockázat-kezelési tervek is az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Ennek megfelelően e két tervezési folyamatnak összhangban kell lennie egymással és - ahogyan azt az ÁI (17) bekezdés leszögezi - fel kell használnia a közös kapcsolódási pontok és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást. Cél a hatékonyság javítása, az információcsere, valamint a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében előírt környezeti célkitűzésekre tekintettel közös kapcsolódási pontok és előnyök megvalósíthatása. (Ezen célkitűzések a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi állapotának és minőségének javítása, valamint a védett területekre vonatkozó szabványok és célok teljesítése. VKI szerinti védett területek: ivóvízbázisok, üdülési célra kijelölt víztestek-fürdővizek, tápanyag-érzékeny területek, és a víztől függő ökoszisztémák területe.) Az összhang megvalósításának elvárt módja, hogy az árvízveszély-és árvízkockázati térképek kidolgozásakor és későbbi felülvizsgálatok alkalmával feltárt információk összhangban legyenek a VKI szerint készült vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel, ill. azok 6 évenkénti kötelező felülvizsgálatával. Az árvízveszély-és árvízkockázati térképezés és azok felülvizsgálatának eredményei be kell, hogy épüljenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe. Erre lehetőség is nyílik, hiszen jelenleg párhuzamosan zajlik a veszély és kockázati térképek készítése, valamint az árvízkockázat kezelés tervezése és megkezdődik a második vízgyűjtőgazdálkodási terv készítése is. A VGT és az árvízi kockázat-kezelési stratégia és tervek összehangolása nyilvánvalóan nem csak azt jelenti, hogy lehetőleg ne tervezzünk olyan intézkedéseket, amelyek ellentmondanak a VKI-nak és az ökológiai szempontoknak, hanem azt is, hogy a két irányelvben (VKI, ÁI) rejlő szinergiákat minél jobban ki kell tudnunk használni, hiszen a táblázatból is jól látható, hogy számos cél és intézkedés közös, vagy az lehet. A tervezés folyamán a két irányelv és az ezek megvalósítását célzó tervek egyeztetése, közös kialakítása elengedhetetlenül fontos követelmény. Ez a tervezés különböző szintjein más-más okból lehet fontos. Az árvízi kockázat kezelés stratégiai szintjének a VKI-val és az ökológiai szempontokkal harmonizáló megvalósításához jó alapot teremtett az árvízmegelőzés, árvízmentesítés,

11 árvízvédekezés legjobb gyakorlata c. dokumentum [1], melynek néhány megállapítását fontosnak tartjuk ideidézni: Az embernek át kell térniük a kockázatok elleni defenzív védekezésről a kockázatok kezelésére és az árvizekkel történő együttélésre. A tapasztalat azt mutatja, hogy az árvizek megelőzését és az árvízmentesítést szolgáló hatékony intézkedéseket a vízgyűjtők szintjén kell megtenni, és figyelembe kell venni a vízfolyások mentén tett egyedi beavatkozások kölcsönös egymásrahatását. Az árvízi stratégiának tehát ki kell terjednie az egész vízgyűjtőre. Az árvízi stratégiának elő kell mozdítania a vízzel, a földterülettel és az ezekhez kapcsolódó erőforrásokkal való tevékenységek koordinált fejlesztését, azok kezelését és megőrzését. Az árterek ember általi használatát a fennálló veszélyekhez kell igazítani. A megfelelő stratégia három lépésből áll: vízvisszatartás, tározás és elvezetés (először mindent meg kell tenni a csapadék helyben tartására, a fölös víz lokális tározására és csak ez után szabad hagyni a vizet a vízfolyásba ömleni). Elsőbbséget kell adni az egész vízgyűjtőt érintő integrált vízgazdálkodási intézkedéseknek, az árvizeknek önmagukban történő kezelésével szemben. Együttműködésre, koordinációra van szükség kormányzati szinten és a környezetvédelemre irányuló ágazati politikák, a műszaki tervezés, a mezőgazdaság, a szállítás és a településfejlesztés területén. A tervezésnek, a település- és vidékfejlesztésnek, továbbá az építésügynek figyelembe kell venni az árvízmegelőzés és -csökkentés követelményeit, beleértve a vízvisszatartó területek biztosítását is. Ki kell fejleszteni egy olyan információs politikát, amely kiterjed a kockázatismertetésre és megkönnyíti a társadalom részvételét a döntéshozatalban. Lényeges tudatosítani a lakosságban, hogy az elöntések a természeti folyamatok részei, ezekkel az adott területen együtt kell tudni élni. Mindenkinek, aki elszenvedheti az árvízi események következményeit, magának is meg kell tennie ha lehetséges saját elővigyázatossági intézkedéseit. E célból az illetékes hatóságoknak ki kell alakítani a megfelelő tájékoztatást, továbbá az időben működő és megbízható árvízi figyelmeztető- és előrejelző rendszereket. A tájökológiai és természetvédelmi szempontból leginkább támogatandó, legtöbb természetvédelmi előnnyel járó árvíz kockázat csökkentő beavatkozás az árterek revitalizációja. Az ártér elárasztásának azonban nagyon sok korlátja van. Közülük legfontosabb a lakott területek árvízi veszélyeztetésének elkerülése. Igényként merül olyan vizsgálat elvégzése, amely választ ad arra, hogy az egyes vízfolyások mentén ténylegesen melyek a minden körülmények között bevédendő területek és hol van mód a víz mentett oldalra történő szabályozott kivezetésére. Az árvíz elleni védekezés számos módon kapcsolódik az ökológiai fenntarthatósághoz és a természetvédelemhez. E kapcsolódás mikéntjét a következő tapasztalatok és alapelvek figyelembe vételével célszerű meghatározni: 1. Az árvízi védekezés módozatai erősen befolyásolják az ökoszisztémákat. Az OGVT megállapításai szerint a természetszerű élőlénytársulásokat országszerte leginkább a vízhiány fenyegeti. A hazai viszonylatban előforduló 18 féle Natura 2000 kód szerinti - víztől függő társulás közül 11 esetében az áradások elmaradása a vízhiány

12 legfőbb oka. Az egykori árterek vízmentesítése tehát gátolja az ökológiai vízigény kielégítését. 2. Az ökoszisztémák (főként az erdők) jelentős szerepet játszanak a vízháztartásban. Az erdők létét és minőségét a hidrológiai adottságok alapvetően befolyásolják, ugyanakkor egy térség vízháztartásában, a vízvisszatartásban, a felszíni és felszín alatti lefolyásban, a kisebb-nagyobb vízfolyások vízjárásában az erdők hatása, fajösszetételtől, kortól, tengerszint feletti magasságtól, stb. függő módon érvényesül. 3. Az árvíz elleni védekezés és az ökológiai érdekek összehangolhatóak, kialakíthatók kölcsönös előnyök alapján működtethető mechanizmusok. Pl. a hullámtér érdességét részben ugyanazok a folyamatok idézik elő, mint amelyek a területek ökológiai degradációját. Nyilvánvaló a közös érdek a például az özönfajok irtása a hullámtéren. 4. Az árvízi védekezés eszköze lehet a vizek visszatartásának: a felszín alatti készletek pótlásának, a felszíni vízkészletek átmeneti növelésének, mindezzel pedig a víztől függő ökoszisztémák állapota javításának. Az árterek revitalizációja, az ideiglenesen fölösleges vizek megtartása, szétterítése lehetőséget teremt a beszivárgás növelésére, ezzel a vízkészletek gazdagítására, azok hosszú távon történő megőrzésére és az érintett területeken az ökológiai vízigény jobb kielégítésére. 5. Az árvízi védekezés során meg kell ragadni minden eszközt a vízkészletek növelésére. Közismert, hogy a felszíni vizeink 96%-a az ország határain kívülről érkezik, ami egyben azt is jelenti, hogy keresztülfolyva távozik is. A többletvizek megtartása a felhasználható hazai készletet növeli közvetlen a vízkivétel és a beszivárgás révén egyaránt. Ezeket a többletvizeket a lehető legnagyobb mértékben fel kell tudnunk használni a jelenlegi (és a klímaváltozással a jövőben várhatóan fokozódó) vízhiány mérséklésére. 6. A vízgyűjtőterület és a hullámtér területhasználata jelentősen befolyásolja az árvízi helyzetet. Közismert, hogy a folyamatos erdőborítás mérsékli, lassítja a helyvidéki területeken a lefolyást, ezért e területeken ennek fenntartását kell szorgalmazni (ez természetesen nemzetközi együttműködést is igényel). A hullámtér szántóföldi hasznosítása hívta életre a víz szétterülését tovább akadályozó nyári gátakat. A hullámtéri szántók és parlagterületek elöntése nyomán futótűzként terjednek az ismert özönfajok, melyek akadályozzák a vizek gyors lefolyását. A hullámtéren a lefolyást nem akadályozó, az özönfajokra kevésbé érzékeny társulások kialakítása és fenntartása a cél. 7. Az egykori ártér jelenleg mentett oldali területein a víztől való elzártság miatt kialakult társulások másodlagosan megjelent szárazságkedvelő állat- és növényfajainak környezetigényét (ökológiai vízigényét) nem tekinthetjük vonatkoztatási alapnak. Az egykori ártér nagy része ma mentett oldali terület, ahová a folyószabályozás előtti időszakhoz képest jóval kevesebb víz érkezik. A területek szárazabbá válásához a megmaradt természetszerű társulások alkalmazkodtak. Ennek megnyilvánulásaként szárazságot jobban tűrő társulások megjelentek alacsonyabb térszíneken, illetve a mentett oldali területek jelenlegi társulásai között lehetnek akár szárazságkedvelő fajok is. E társulások és fajok megőrzése azonban nem lehet a revitalizálandó területeken a természetvédelem célja, még az esetben sem, ha ezek a társulások és fajok védelem alatt állnak. A többletvíz megjelenésével a mérsékeltebb vízigényű társulások és fajok

13 kiszorulnak a területről, ez azonban természetes, a revitalizációs céllal összhangban lévő folyamat. 8. Az árvizek természetvédelmi következményei inkább pozitívak, mint negatívak. 9. Az árvizek tényleges ökológiai/természetvédelmi kockázata a vegyi anyagokkal és özönfajok szaporítóanyagaival szennyezett vizek területre jutásában rejlik. Az árvízi kockázat kezelés tervezése során a fenti ajánlások figyelembe vételével arra kell tehát törekedni, hogy elsődleges cél az országunkba érkező többletvizek megtartása legyen. A többletvizek megtartása jelenti a leglényegesebb közös nevezőt a két irányelv céljai között és az ökológiai szempontok is ezt kívánják meg. Az OVGT megállapítja, hogy a víztől függő ökoszisztémák leggyakoribb problémája hazánkban a szárazodás, ill. az emiatt bekövetkező degradálódás, ami fajszegényedésben, illetve abban nyilvánul meg, hogy a társulások fajösszetétele a közönséges, generalista fajok irányába tolódik el, így az élőhelyek természetessége jelentősen csökken. Az ún. ökológiai vízigény kielégítése főként a növekvő társadalmi vízigény és a klímaváltozás hatására egyre nehezebb. Elsősorban az áradások elmaradása miatt bekövetkező tendenciózus vízmennyiség-csökkenés az egykori ártéri területeken a természetes vegetáció és állatvilág átalakulását, ill. degradációját, a biodiverzitás csökkenését indította el. Ez a folyamat jelenleg is zajlik. Több korábbi tanulmány 1 azt is fejtegeti, hogy az árvízzel érkező többlet vizekre az érintett területeknek mennyiségi értelemben feltétlenül - szüksége van. A folyók töltésezését megelőző időkben a vízgyűjtőre hulló csapadék képes volt kielégíteni a vízgyűjtőterület vízigényét. A gátak közé szorított folyók vize azonban gyorsan lefolyik és az árvíz levonultával ugyanazon a területen hamarosan az aszállyal kell megküzdeni. E folyamatok arra mutatnak rá, mennyire fontos a vizek területen tartása, amelyet a Víz Keretirányelv éppen annyira szorgalmaz, mint a Blue Print, vagy az aszálystratégiák. Az árvíz kockázatok megítélésekor tehát arra is figyelemmel kell lenni, hogy ami egyfelől kockázat, az másfelől lehetőség, erőforrás. Különösen igaz ez az ökoszisztémák szempontjából. Számukra az egykori árterekre érkező vagyis a gátakat meghaladó víz az élet forrása. Az áradás a vízkészletek szempontjából is pozitívum, hiszen a szokásosnál több víz marad helyben a területen, ami a jelenlegi vízszegény időkben óriási előny is lehet(ne). Jelenleg azonban az árvízzel fenyegetett területeken zömében a vizet nehezen tűrő tájhasználat (pl. szántógazdálkodás, beépítés) a jellemző és ennek a vizet kevéssé toleráló használatnak a fenntartására épül a vízügy intézményi-gazdasági rendszere is. Így aztán árvíz esetén jellemzően csak károkról szokás beszélni. Mindezekből jól látható, hogy az árvíz kockázat kezelés messze nem vízügyi kérdés csupán! Hatékony kockázatkezelés az ágazati politikák harmonizációjával az ágazatok közötti párbeszéden alapuló együttműködéssel és a nem utolsó sorban az érintett lakosok bevonásával érhető el. Kulcskérdés ugyanis a tájhasználat, amely alapvetően megszabja az árvíz-érzékenységet. 1 pl. Kajner Péter Fazekas István Flachner Zsuzsanna Molnár Géza Balogh Péter: Szelídvízország 2008

14 A stratégiai tervezési szinten azt kell tehát figyelembe vennünk, hogy az árvízi kockázat, a károk mértéke alapvetően a területhasználat függvénye. A vízjárta területeken minél inkább teret engedünk a vízbiztos használatoknak, annál kevesebb kártételre számíthatunk. Az ökológiai hatások elemzése legalábbis ezt igazolja vissza. Az ártéri természetszerű élőhelyek számára csak közvetett - alapvetően a víz szennyezéséből (vegyi anyagok, özönfajok szaporítóanyagai) eredő károk azonosíthatók amelyek jobbára szintén a területhasználat függvényében fordulnak elő (vagyis akkor, ha árvízi veszélynek kitett területen ökotoxikus anyagok felhalmozása történik, vagy nagykiterjedésű fedetlen, vagy vegetációval alig fedett felszínek kínálják magukat az özönfajok megtelepedésének). Nagyon fontos kérdés tehát a területhasználat, az egyes területhasználatok ösztönzése, vagy tilalma ez az országos tervezés szintjén tartható kézben. Ez a stratégiai szint ad lehetőséget arra is, hogy megtervezzük a vízvisszatartás lehetőségeit szükség szerint nemzetközi együttműködés keretében. Az egyes vízgyűjtők szintjén már a térség speciális - nem csak környezeti - érzékenységét is figyelembe lehet venni. Érdemes eleve kijelölni azokat a zónákat, ahol az árvízkockázat csökkentése érdekében be kell/lehet avatkozni a területhasználatok szabályozásával, a meglévők szükség szerinti módosításával, a víztározási kapacitások bővítésével. Minél lejjebb megyünk a tervezési szinteken, annál inkább csak csővégi megoldásokra van lehetőség. Lokális szinten a környezeti/ökológiai szempontok érvényesítési tere már nagyon szűk. Nyilvánvalóan törekedni kell a környezeti veszélyt jelentő objektumok vízbiztossá tételére (vagy fölszámolására, és árvízmentes területre történő áttelepítésére). A lokális szintű árvízkockázat-kezelési tervek tartalmazhatják ezen objektumok fölmérésének, bevédésének, vagy áttelepítésének programját. Végig kell gondolni, hogy az érintett öblözetben hol, és milyen mértékben van mód az árterek revitalizációjára, vagy csekély mértékű, moderált vízkivezetésre, ártéri vagy tájgazdálkodás meghonosítására (ehhez természetesen központi szándék szükséges, hiszen támogatási rendszer nélkül ez a váltás elképzelhetetlen). Ezeken felül alapvetően azok a műszaki megoldások maradnak, amik eddig az árvízi védekezés súlypontját jelentették, és amelyek esetében már kevés mód van a környezeti szempontok érvényesítésére, hiszen ezen a tervezési szinten már úgy vetődik föl a kérdés, hogy elöntés, vagy néhány élőhely pusztulása, ami nem kínál valódi választást. 4. Az ÁKK-intézkedések környezeti, ökológiai hatásai A tervezőknek természetesen a stratégiai tervezés szintjén is ismerniük kell az egyes ÁKKintézkedések ökológiai előnyeit és hátrányos következményeit. Általánosságban véve a szerkezeti (műszaki) ár- és belvízvédelmi intézkedéseknek lehetnek kedvezőtlen ökológiai hatásai. Ilyenek pl. az élőhelyek megszűnése, a mentett oldali élőhelyek vízellátásának romlása, a terület általános szárazodása. Ki kell emelni a belvízelevezető csatornák drasztikus vízlecsapoló hatását, amely országszerte igen sok védett természeti területen veszélyezteti azoknak az élőhelyeknek a fennmaradását, amelyek az év bizonyos szakaszában kizárólag a felszín alatti vízből tudnák kielégíteni vízigényüket (ún. FAVÖKO-társulások. Alapvetően tehát a védelmi létesítmények területfoglalása és az ökológiai vízigény kielégítésének korlátozása nevesíthető jelentős ökológiai kárt okozó tényezőként.

15 Az árvíz kockázat kezelésének ún. nem szerkezeti módozatai közül jó néhány esetén környezeti, legfőképpen ökológiai hasznokkal is számolhatunk, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni. Ilyenek lehetnek: a felszíni és felszín alatti vízkészletek legalább átmeneti növekedése, a helyi vízkörök újraéledése, a vízkészlet-gazdálkodás lehetőségeinek bővülése, ökológiai hasznok (pl. egykori értéri területek helyreállítása, többletvizek vízkormányzása és ebből fakadó másodlagos hasznok, mint amilyen a klímaváltozás hatásainak mérséklése, biológiai produktivitás növekedése). Az árvízi szempontból sérülékeny szántóföldi művelés helyébe árvízvédelem helyett áradást igénylő ártéri gazdálkodás léphet, melynek szintén vannak haszonvételei pl. nád- és gyékényfelhasználás, gyepgazdálkodás, fűzvesszőfonás, gyümölcsészetek, rideg állattartás. 5. A természeti értékek számításba vétele az árvízi kockázatkezelési térképek elkészítése során Az árvízi kockázatkezelési térképezés részét képezi az árvizek ökológiai kockázatának megítélése, ill. annak eldöntése, miként vegyük figyelembe ennek során természeti értékeinket. Annak ellenére, hogy az árvízről mindig, mint kárt okozó jelenségről beszélünk, ökológiai szempontból ez nem helytálló. Az árvíz elengedhetetlenül fontos környezeti faktor, amely természetes körülmények között nem okoz ökológiai kárt. A mai megváltozott környezetben (pl. gátak, települések) azonban a többletvíz járhat ökológiai kárral, de le kell szögezni, hogy a legnagyobb ökológiai kárt éppen az áradások elmaradása okozza a természetvédelemnek ahogyan azt a 2009-ben készült Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben is olvashatjuk. A megváltozott környezetben az elöntésekből eredő kár lehet közvetlen vagy közvetett. A nem megfelelő használatok másodlagosan okozhatnak ökológiai árvízi károkat, ez közvetett ökológiai kár. Ilyen, ha az árvízzel fenyegetett területen pl. hulladéklerakók vannak, amelyek szennyezőanyagai az áradással a vízbe kerülve veszélyeztetik az élővilágot. Hasonlóan közvetett ökológiai kárként könyvelhető el, ha az árvíz invazív fajok szaporítóanyagait hozza, és ezzel fertőzi meg az élőhelyeket. A mai átalakított vidéken a mentett oldali élőhelyek szárazodása miatt megjelennek az egykori ártéren új fajok is, amelyek képviselhetnek ökológiai értéket (pl. sisakos sáska, földi kutya). Ezek pusztulása bizonyos esetekben közvetlen ökológiai kár lehet. Az ökorendszerek számára az elöntés alapvetően pozitív, mert mérsékli a lassan fél évszázados vízhiányt, amelyet az áradások elmaradása és a túlzott vízhasználatok okoznak az élővilágnak. Az emberi beavatkozások következtében átalakuló környezetben átalakul az ökoszisztéma, módosulnak az élőhelyek, megváltozik a társulások összetétele, tűrőképessége. Egykori ártéri területekre betelepülhetnek vizet kevésbé tűrő, de természetvédelmi szempontból akár értékes fajok is. Összefoglalva: Természetes körülmények között árvízből adódó ökológiai kár nincs. A mai átalakított környezet általános ökológiai problémája a szárazodás. Ezen átalakított viszonyok között (a szárazodás mellett) azonban elöntésből származó közvetlen és közvetett ökológiai kárral is számolni lehet. Ökológiai értelemben tehát árvízi kockázatként azonosítjuk:

16 egy adott régió természetvédelmi szempontból értékes, (bár az eredeti ártéri vegetáció és állatvilág tagjának nem tekinthető) elöntést nem toleráló társulásának sérülését, fajának, egyedeinek pusztulását a vegyi terhelést az árvízzel érkező adventív fajok általi fertőzést. Annak ellenére, hogy a többletvíz tájökológiailag egyértelműen pozitív, a természetközeli ártéri társulások sem reagálnak azonos módon az elöntésekre. Vannak a vizet jobban igénylők, továbbá meghatározó főként az állatvilág tagjai számára mikor történik az elöntés? Az árvízi elöntésből fakadó ökológiai kockázatokat a következő tényezők határozzák meg: Elöntés mértéke, tartóssága, időszaka Társulás típusa Új (korábban a területen nem lévő) elöntésre érzékeny ökológiai érték jelenléte A társulás/területhasználat invazív fertőzöttségre való hajlama A terület védettségi besorolása (ex-lege, országosan védett, N2000 madárvédelmi, N2000 természet-megőrzési, ramsari, ökológiai hálózat elem, nem védett)

17 Felhasznált irodalom: 1. AZ ÁRVÍZMEGELŐZÉS, AZ ÁRVÍZMENTESÍTÉS ÉS AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS LEGJOBB GYAKORLATA 2003 szeptember (A dokumentum az árvízi elöntésekről Budapesten, november 30-án és december 1-jén tartott magas szintű, és a Bonnban, február 5-6-án tartott munkaszintű találkozó eredményeit tartalmazza.) cument&count=600 (letöltés: ) 2. ELŐZETES KOCKÁZATBECSLÉS ORSZÁGJELENTÉSE március (letöltés: )

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Eredeti előad http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131

Eredeti előad http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131 Az ÁKK Koncepció alapelvei, céljac ÁKK Konferencia, 2014.01.30. dr. Tombácz Endre (ÖKO( ZRt.) előad adása (szerkesztve ) Eredeti előad adások letölt ltése: http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT tanácsülés 2013.05.07.

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába

A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába A biodiverzitás védelmi szempontok ágazati integrációjának lehetőségei a vízügyi politikába A biológiai sokféleség megőrzési szempontok integrációjának szükségessége a vízgazdálkodási politikába Dr. Kling

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) Kármán István KvVM 2010. március 4. Bevezetés Az előadás fő célja az Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének bemutatása,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4. A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2 A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

területekre vonatkozó egyedi védett területekre

területekre vonatkozó egyedi védett területekre A védett v területekre vonatkozó egyedi intézked en kívüli k intézked hatása a védett területekre Várható eredmények és felmerülő veszélyek Magyar Emőke (ÖKO Zrt.) Szakmai Fórum 2009. szeptember 8. Intézked

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Fenntartható vízgazdálkodás

Fenntartható vízgazdálkodás Felszíni vizeink állapota, a fenntartható hasznosítás lehetıségei és korlátai Simonffy Zoltán A vízgazdálkodás feladatai és figyelembe veendı szempontok Környezetvédelem természeti érték vízminıség, tájesztétika

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Somogyi Péter NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Bartal György területi tervező Vidra Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük: 5.6.1.1 Hidromorfológiai

Részletesebben

1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat

1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat 1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) A Kormány

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz HUNGARY 2014 Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz TARTALOMJEGYZÉK I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat...

Részletesebben

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES)

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Dr. Koncsos László, BME VKKT Kritikus vízgazdálkodási területek mindhárom vízgazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése

Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a Beregi árvízszint csökkentő tározó területén KEOP 7.2.1.3./10 11 2011 0003 azonosítójú projekt Podmaniczky László (Szent István Egyetem)

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Árvízi veszély- és kockázati térképezés

Árvízi veszély- és kockázati térképezés Vízrajz és hidroinformatika Árvízi veszély- és kockázati térképezés www.vit.bme.hu Hagyományos árvízvédelem Szerkezeti védekezés: töltések, műtárgyak Károsultaknak segély Nehezen fenntartható megközelítés:

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben