HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz
|
|
- Ágoston Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HUNGARY 2014 Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz
2 TARTALOMJEGYZÉK I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat I.1 Az árvízi kockázatkezelés tervezési feladatai, dokumentumai...4. I.2 A további feladatok összegzése a 2012-es Országjelentés szerint...8. II. Civil szervezetek szerepe az árvíz kockázati tervezés társadalmi bevonási folyamatában II.1 Társadalmi bevonás követelménye II.2 Kik az érintett csoportok? II.3 Az árvízkockázati tervezési folyamat területi szintjei és várható lépései II.4 A természetvédelmi civil szervezetek lehetséges feladatai és a feladatok végrehajtásához javasolt módszerek I. Az árvízkockázat-kezelés (ÁKK) tervezési folyamata Az Európai Unió 2007-ben elfogadta az árvízkockázatok kezeléséről szóló irányelvet (2007/60/EK irányelv az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről - Árvízi Irányelv, ÁI). Az irányelv célja: Az árvízkockázatok csökkentése és az árvizek káros következményeinek csökkentése. Az ÁI keretet ad a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. Az ÁI hatókörébe tartozik az árvízvédelem, belvízvédelem és a helyi vízkárelhárítás is. Fontos feladat a lakosság fel és veszélyérzetének tudatosítása, információk átadása, a társadalom bevonása az előzetes felmérésekbe és döntéshozatalba. Az Irányelv a tagállamok részére előzetes árvízkockázat értékelés, árvízveszély térképek, árvízkockázati térképek és árvízkockázat kezelési tervek készítését írja elő. A követelmények végrehajtása - a KEOP árvízkocázatkezelési konstrukció keretében - három fázisban valósul meg: Az I. fázis 2009-től szeptemberéig tartott. Ez tartalmazta a módszertani, előkészítő munkákat mind a veszély-, kockázati térképezésre, mind a kockázatkezelési tervezésre vonatkozóan. A II. fázisban ( ) készül el az előzetes kockázatbecslés és az országos veszélytérképezéshez szükséges adatok beszerzése, illetve előállítása. Egy kiválasztott mintaterületen (Zagyva-Tarna vízgyűjtő) veszély- és kockázati térképek és kockázatkezelési tervek készülnek. A III. fázisban fognak elkészülni országosan a veszélytérképek, a kockázati térképek és a stratégiai kockázatkezelési tervek az előzetesen érintettnek ítélt, azaz elöntésnek kitett területekre. A segédletet összeállította: Rákosi Judit és Scheer Márta Készült a WWF Magyarország megbízásából A kézirat lezárva, március A kiadvány elkészítését a Norvég Civil Alap pályázati forrása támogatta A KEOP projekt kedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az OVF közbeszerzéssel külső szakértői konzorciumot bízott meg az I. fázis és a II. fázis végrehajtására. A II. fázis még nem fejeződött be. A feladatot a VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. vezette konzorcium végzi a KSZI Kft. és az ÖKO Zrt. közreműködésével. A III. fázis előkészületei pályázati kiírásai még nem jelentek meg. Ezzel az EU irányelv követelményei határidőre teljesülnek. A stratégiai kockázatkezelési tervek elfogadása alapján kezdődhet el a helyi árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása és végrehajtása, a pénzügyi lehetőségektől függő ütemben. 1 1 Előzetes kockázatbecslés országjelentése
3 I. 1. Az árvízi kockázatkezelés tervezési feladatai, dokumentumai I. Az Árvíz Irányelvből és az 178/2010. (V. 13.) számú, a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló kormány-rendeletből adódó feladatok Feladat neve Tartalma Határideje Megjegyzés Előzetes árvízkockázati értékelés Jelentős árvízkockázatú területek meghatározása: Kötelező elemek: térképek összeállítása a folyók vízgyűjtő kerületének, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők határait, a domborzatot és a területhasználatot; a múltban bekövetkezett azon árvizek leírása, amelyeknek jelentős káros hatásai voltak az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és/vagy amelyeket illetően továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége. Szükség szerinti elemek: a jövőbeni árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak értékelése, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a: domborzat, a vízfolyások elhelyezkedése, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai (beleértve az árterületeket, mint természetes árvízviszszatartó területeket is), a meglévő árvízvédelmi infrastruktúra eredményessége, a lakott területek elhelyezkedése, a gazdasági tevékenységre szolgáló területek és a hosszú távú fejlemények, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatását is. Árvízveszély és árvízkockázati térképek A rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk (pl. a hoszszú távú fejleményekre, különösen az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatására vonatkozó feljegyzések és tanulmányok) alapján lehet elkészíteni márciusában elkészült az előzetes kockázatbecslés országjelentése, amely elérhető: akk/elozetes_kockazatbecsles_ orszagjelentes.pdf címen. Az előzetes árvízkockázat-értékelésre építve történik, ami alapvetően műszaki-szakmai kérdésekre épít. Az Országjelentés megállapítása szerint: A jelentős kockázatú területek meghatározásával kapcsolatban az EU a következő 4 értékelési szempont figyelembe vételét kéri: emberi szempont, környezeti tényezők szempontja, gazdasági tevékenység szempontja kulturális örökség szempontja. Ezeket a szempontokat alapul vevő értékelés Magyarországon eddig nem árvízveszélytérképek árvízkockázati térképek Árvízkockázatkezelési tervek Azokra a földrajzi területekre kell kiterjedniük, amelyeket a következő forgatókönyvek szerint önthet el az árvíz: a.) alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek; b.) közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idő 100 év); c.) adott esetben nagy valószínűségű árvizek. Valamennyi forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelniük: a.) az elöntés mértéke; b.) vízmélységek vagy vízszintek (értelemszerűen); c.) adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam Az említett forgatókönyvek szerinti árvizekkel kapcsolatos lehetséges káros hatások a következő szempontok szerint: a.) a potenciálisan érintett lakosok becsült száma; b.) a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységtípusa; c.) az árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozó tevékenységek helyszínei 2 valamint a lehetségesen érintett az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére, üdülési célra és az élőhelyek vagy állatfajok védelmére kijelölt területek 3 d.) egyéb (pl. magas hordaléktartalmú áradások területe) Az árvízkockázat-kezelési célok megállapítása, az árvíznek és a belvíznek az emberi egészségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt leheséges káros következményeinek csökkentésére, és amennyiben indokolt (1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (1) I. mellékletében említett létesítmények) /60/EK irányelv IV.melléklete 1. pontjának i., iii. és v. alpontjában meghatározott védett területek készült. Emiatt a jelentős kockázatú területként az ártéri öblözetek térképe által lehatárolt területek, a belvízvédelmi szakaszok és a kisvízfolyások jelentős kockázatú szakaszai kerültek figyelembe vételre. Ezekre a területekre az árvízkockázat-kezelés II. és III. ütemében részletes hatásbecslést kell végezni, figyelembe véve az EU által kért értékelési szempontokat, kiegészítve a hosszú távú fejlesztések és az éghajlat-változás hatásainak vizsgálatával. A veszélytérképek azokat a területeket határolják le, amelyeket elönthet az árvíz. A veszélytérképek 2014 tavaszán még nem készültek el. A kockázati térképek megmutatják az árvizek lehetséges hatását, felvázolva az érintett állampolgárok számát és a gazdasági tevékenységek jellegét, amelyekre hatással lehet. A kockázati térképek a veszélytérképeken alapulnak, csak akkor készíthetők el, ha a veszélytérképeket véglegesítik. Az árvízkockázati térképekre, az árvízkockázat-kezelési koncepcióra és stratégiára épülne. Ezek 2014 tavaszán még folyamatban van.
4 a nem szerkezeti jellegű intézkedésekre és az árvíz és belvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva. A terv tartalma: az előzetes árvízkockázat-értékelés következtetései és a vízgyűjtő kerület összefoglaló térképe, az árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek, valamint az e térképek alapján levonható következtetések; az árvízkockázat-kezelési célkitűzések leírása; a megfelelő árvízkockázat-kezelési célok elérését célzó intézkedések összefoglalása és azok rangsorolása beleértve a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) szerint hozott, az árvizekkel kapcsolatos intézkedéseket; amennyiben rendelkezésre áll, a közös vízgyűjtők/részvízgyűjtők esetében a transznacionális hatású intézkedések értékeléséhez használt költség-haszon elemzés alkalmazott módszertanának leírása. A terv végrehajtásának leírása: a rangsorolásnak és a terv végrehajtásában elért haladás figyelemmel kísérési módjának leírása; a megtett, nyilvános tájékoztatási és konzultációs intézkedések/fellépések összefoglalása; a hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzéke, nemzetközi vízgyűjtő kerületen belüli koordinációs folyamat és a VKI-val való koordináció folyamatának a leírása. Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük a következő szempontokat: költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvízvisszatartási képességgel rendelkező területek, pl. természetes árterületek, a VKI 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések (felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, védett területek jó állapota), talaj- és vízgazdálkodás, területrendezés, területhasználat, természetvédelem, hajózás és a kikötői infrastruktúra. A hazai kormányrendelet alapján [7 (2)] a kockázatkezelési célkitűzésekre vonatkozó javaslatot az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság készíti el az érintett miniszterek felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával, és gondoskodik a Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. A tervek tartalmát és a tervezés lépéseit az 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete rögzíti. Összehangolás a VKI-val most és a felülvizsgálatok során is. A két irányelvben érdekeltnek tekintett felek aktív részvételét is össze kell hangolni. A nyilvánosság tájékoztatása és konzultáció Az érdekelt felek aktív részvételét ösztönözni kell Az árvízveszély és kockázati térképezést és azok felülvizsgálatát úgy kell végrehajtani, hogy azok összhangban legyenek a VKI szerint benyújtott információkkal és a VGTfelülvizsgálatokkal, a felülvizsgálatok eredményeit kölcsönösen be kell építeni. A nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni: az előzetes árvízkockázat-értéklést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket. A hazai kormányrendelet azt mondja ki, hogy: A kockázat-kezelési terv során gondoskodni kell a Területi Vízgazdálkodási Tanács, ill. országos terv esetén az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. [10 (2)] A nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstételi kötelezettségről így szól a kormányrendelet: 13. (1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (2) A kockázatkezelési terv el és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse. A VKI-val való összhang megteremtése a mostani tervezés során napirenden van, de intézményesített elképzelésről nincs elérhető információ. Az Országjelentés így ír erről: Az árvízkockázat-kezelési és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben alkalmazott intézkedések együttes áttekintéséből az derül ki, hogy egyes esetekben az árvíz- és belvízkockázat-kezelés megoldásai összhangban vannak a víztestek jó állapotával, illetve az azt elősegítő intézkedésekkel (területi vízvisszatartás, hullámtéri növényzet kialakítása és gondozása, mélyárterek elöntése stb.). Más esetben viszont az árvizek és a belvizek megfelelő biztonságot nyújtó kezelése olyan intézkedéseket kíván, amelyek a vizek jó állapotának követelményei ellen hatnak. Az ilyen típusú intézkedések alkalmazhatóságát a tervezés során alaposan és körültekintően kell megvizsgálni úgy, hogy az irányelvek által biztosított lehetőségeken belül maradva mindkét problémakör szempontjából elfogadható megoldás szülessen. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízkockázat-kezelési tervek szorosan öszszehangolva készülnek. Ki kell alakítani az intézkedések összehangolásának szabályozott rendszerét. A partnerség mikéntje nincsen kitalálva. Még nincsen társadalom bevonási stratégia és módszertan. 6 7
5 II. Egyéb tervezési feladatok Feladat neve Tartalma Határideje Megjegyzés Országos Árvízi Kockázat-kezelési Koncepció Általános alapelvek lefektetése április Nem hivatalos határidő. Mozaikok készültek el belőle. A tervezést a VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. vezette konzorcium végzi. Ez egy belső koncepció, nem terveznek társadalom bevonást. I.2. A 2012 májusában készült Országjelentés így összegzi a további módszertani és szabályozási feladatokat, amit a jelenlegi terv szerint 2015-ig kell elkészíteni. 1. Ki kell alakítani és a Duna-medencében össze kell hangolni az árvízi elöntési veszélytérképek kidolgozásának módszertani alapjait és tartalmi, formai követelményeit. El kell érni, hogy az egyes országokban készült térképek minimálisan egymásból származtathatóak legyenek. Országos Árvízi Kockázatkezelési Stratégia (OKKS) A tervezési rendszer keretét, elveit, törekvéseit meghatározó, klasszikus értelemben vett szakágazati stratégia ősz Még pályázásra sincsen kiírva a feladat, ez a III. ütem része lesz. A Stratégia, a Koncepció és a mintaterv tapasztalatai alapján készül majd. Erre majd SKV készül, országos egyeztetéssel. 2. Ki kell alakítani és a Duna-medencében össze kell hangolni az árvízi kockázati térképek kidolgozásának módszertani alapjait és tartalmi, formai követelményeit. El kell érni, hogy az egyes országokban készült térképek minimálisan egymásból származtathatóak legyenek. Nemzetközi ajánlást kell kidolgozni a kockázatok értékelésére, ideértve a pénzben nem kifejezhető károk számbavételét is. vízgyűjtő szintű Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiai Terv ( db, először a Zagyva-Tarna vízgyűjtőre készül egy mintaterv) április Ez hivatalos határidő a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjére készülő mintatervre vonatkozik. (Ezt is a VIZITERV-Environ Kft. vezette konzorcium végzi. Ennek a mintatervezésnek a tapasztalatai beépülnek majd a Stratégiába. A többi Stratégiai Terv a III. fázis része lesz. A 20 db Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiai Tervre is készülnek majd SKV-k térségi egyeztetéssel. (Először értelemszerűen a Zagyva-Tarna Tervre.) Meg kell határozni az elöntéssel veszélyeztetett területek vagyonleltárának kialakításához, a vagyonelemek elöntési sérülékenységének értékeléséhez szükséges adatgyűjtés és információbázis kialakításának és felhasználásának rendjét. Az ÁKI-t hatályba léptető magyar kormányrendelet meghatározta az árvízi kockázatkezelési tervezés szintjeit. E szerint szükséges országos és stratégiai szintű tervek kidolgozása. Meg kell határozni a tervezési szintek egymáshoz való viszonyát, le kell határolni a stratégiai tervezési egységeket, ez utóbbiakat össze kell hangolni a szomszédos országok stratégiai tervezési egységeivel az országhatárokkal metszett vízgyűjtő területeken. Helyi Árvízi Kockázat-kezelési Tervek (vízgyűjtő alegységenként) SKV Duna vízgyűjtő kerület Árvíz Kockázatkezelési Stratégia Két szintre készül majd SKV. Az Országos Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiára (OKKS), és Részvízgyűjtő színtű Árvízi Kockázatkezelési Stratégiai Tervekre A részvízgyűjtő szintű Stratégiai Tervek alapján készülő országos szintű dokumentum (EU-s határidő) ősz-tél? (ahogy a tervek elkészülnek) határidő nem ismert Még nincsenek. Jelenleg egy téma-specifikált (árvízvízi védekezésre kihegyezett) SKVmódszertan és később a Zagyva-Tarna vízgyűjtő Árvízkockázat-kezelési Stratégiai mintatervének SKV-ja készül az ÖKO-ban. Még nincs végleges döntés a tervezési egységek, a részvízgyűjtő szintek meghatározására. Várhatóan a VGT tervezés folyamán meghatározott 17 részvízgyűjtőre készül stratégiai terv, és elképzelés van arról, hogy önálló Duna, Tisza, Dráva szintű stratégiai terv is készül, amelyik tartalmazza más folyók azon szakaszait, amelyek árvízi kockázata a nagy folyóktól függ Szabályozni kell az árvízi kockázatkezelési célok kitűzésének rendjét, abban az érintettek meghatározását és bevonásuk módját. Az eljárásnak ki kell terjednie az országhatárral metszett vízgyűjtő területekre is. Rögzíteni kell az árvízi kockázatkezelési folyamatban résztvevők körét, felelősségüket, hatáskörüket, a szükséges döntési szinteket, figyelembe véve, hogy a kockázatok kezelésében döntő szerepük van mindazoknak, akik a vízgyűjtő területen élnek vagy tevékenykednek, illetve az ott folyó tevékenységeket szabályozzák. A jelenleg a vízügyi igazgatóságok feladatkörébe telepített tervezési egységekre vonatkozó tervezéssel kapcsolatosan világos elfogadási, döntési mechanizmus szükséges a VGT alegység tervekkel és a részvízgyűjtő tervekkel való összehangolás érdekében. Szükséges továbbá az ország teljes területére vonatkozó árvízi kockázatkezelési terv és az Országos VGT célkitűzései összehangolásának részletes szakmai szabályozása, döntési mechanizmusok kialakítása. Meg kell határozni az érintettek anyagi tehervállalásának megoszlását (pl. az Állam, az önkormányzatok, az egyének és a biztosító társaságok üzleti érdekcsoportok, stb. között). Meg kell határozni az árvízi kockázatkezelést elősegítő területhasználati és környezetvédelmi hatósági eszközrendszert és ki kell alakítani alkalmazásának rendjét. Meg kell határozni az árvízi kockázatkezelést elősegítő anyagi ösztönzők alkalmazásának módját és terjedelmét, amelyek az érintettek kockázatkezelési magatartását a kitűzött árvízkockázat-kezelési céloknak megfelelően befolyásolják; 8 9
6 11. Meg kell határozni azokat az árvízi kockázatkezelést elősegítő, a kockázat mértékére vonatkozó alapvető információk szolgáltatásának és terjesztésének rendjét, amelyek ismerete az érintettek hatékony egyéni kockázatkezelési magatartásának kialakításához szükségesek. 12. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló jogi szabályozási struktúrát össze kell hangolni az árvízi kockázatkezelési tervezésre vonatkozó szabályozással. 13. Ki kell alakítani az árvízi kockázatkezelési tervek megvalósításához szükséges fejlesztési tervek tartalmi követelményeit, e terveknek ki kell terjedni a nem szerkezeti és szerkezeti intézkedésekre egyaránt. Meg kell határozni és allokálni kell e tervek megvalósításáért való felelősséget. 14. A nem szerkezeti árvízi kockázatkezelési intézkedések társadalmi elfogadhatóságának növelése érdekében az intézkedéseket össze kell hangolni a területfejlesztési és vidékfejlesztési intézkedésekkel. Ki kell alakítani az összehangolt, komplex (integrált) árvízi kockázatkezelési fejlesztések támogatási rendjét, összhangban az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatási rendszerével. 15. Meg kell határozni az árvízkockázat-kezelésben való együttműködés és érdekeltség megszervezésének, és folyamatos működésben tartásának intézményi kereteit. II. Civil szervezetek szerepe az árvíz kockázati tervezés társadalmi bevonási folyamatában II.1. Társadalmi bevonás követelményei Mit mond az Árvíz irányelv (2007/60/EK irányelv)? 9. cikk (3). Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét amennyiben indokolt össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv (Víz Keretirányelv) 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével. 10. cikk (1) Az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően a tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. (2) A tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek a IV. fejezetben említett árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét. Mit mond a hazai szabályozás, a 178/2010. (V. 13.) számú, a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló kormány-rendelet? 10 (2)A kockázat-kezelési terv során gondoskodni kell a Területi Vízgazdálkodási Tanács, ill. országos terv esetén az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. 13. (1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (2) A kockázatkezelési terv el és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse. Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképekkel kapcsolatban mind az EU, mind a hazai szabályozás csak informálási kötelezettséget ír elő. A kockázatkezelési terv elkészítésére, felülvizsgálatára az EU határozottan megköveteli az aktív részvételt. A magyar jogszabály két konkrét elvárást fogalmaz meg tájékoztató és egyeztető fórumok szervezését ami a konzultációs szintnek felel meg. Ezen túlmenően előírja a vízgazdálkodási tanácsok véleményének beszerzését, ami ebben a megfogalmazásban és a jelenlegi keretek között nem tekinthető aktív részvételnek. Egy EU-s elvárás teljesen hiányzik a magyar jogszabályból, ez pedig a VGT társadalmi bevonási folyamattal való összhang biztosítása. VGT civil fórum, fotó: WWF archívum II.2 Kik az érintett csoportok? 10 A 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet szerint az árvíz kockázati tervezési folyamatban szerepet játszó államigazgatási résztvevők. Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek elkészítéséről, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter gondoskodik (Belügyminiszter) az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok útján. A következő államigazgatási szervezetek kerülnek bevonásra: az önkormányzati ügyekért, az egészségügyért, a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a gazdaságpolitikáért, az energetikáért, a közlekedésért, a hírközlésért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, a kultúráért, a katasztrófák elleni védekezésért és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: érintett miniszterek), valamint az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek. A tervezési egységekre készülő kockázatkezelési tervet a vízügyi igazgatóság 11
7 a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, az energetikáért, a vízgazdálkodásért, és a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott szervezetek közreműködésével készíti el. Az országos kockázatkezelési tervet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az ország teljes területére a területfejlesztésért és építésügyért és a vidékfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével készíti el. A társadalom bevonási folyamatban a következő érintett csoportok különböztethetők meg a fő tervező, a vízgazdálkodási államigazgatási szervezeteken kívül. VGT civil fórum, fotó: WWF archívum 1. Helyi önkormányzatok és megyei önkormányzatok, önkormányzati szö- vetségek 2. Szakmai szervezetek (kutatók, oktatók, stb., pl. Magyar Hidrológiai Tár- saság, Mérnökkamara, MTA, EMLA) 3. Érintett szervezetek: Árvizekkel veszélyeztetett térségekben működő szervezetek, árvíz-védekezési intézkedésekkel érintett szervezetek 4. Lakosság A környezet- és természetvédő civil szervezetek lehetséges feladatai elsősorban a 3. ás 4. pontban szereplő érintett szervezetek és a lakosság segítése abban, hogy a véleményüket képviselhessék a társadalombevonási folyamatban. Esetenként a civil szervezetek szerepet vállalhatnak az önkormányzatok tájékoztatásában is. Azon feladatoknál, ahol csak tájékoztatás, informálás a tervezők kötelezettsége (előzetes kockázatkezelési tervek, veszélytérképek, kockázati térképek) ott a civil szervezeteknek elsősorban az a feladata, hogy felhívja a figyelmet az adott információ elérhetőségére (honlap cím, vagy ha lesz tájékoztató kiadvány stb.). Az ÁKK folyamatba való bekapcsolódás, a tanulási folyamat első lépése ez. Az érintett kör változik országos, regionális és helyi szinten. II.3 Az árvízkockázati tervezési folyamat területi szintjei és várható lépései Országos szinten az ÁKK tervezés elején lesz várhatóan egy dokumentum az Országos Kockázatkezelési Stratégia és a tervezési folyamat végén (2015 végéig) elkészül az Országos Kockázatkezelési Terv. Az Országos Kockázatkezelési Stratégiára egy Környezeti vizsgálat (SKV) is készül, amit társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. Talán a legfontosabb szakasz a területi szintű árvízkockázati stratégiai tervek lesz. Három lépésben történik a tervezés: 1. Árvízi kockázatkezelés célkitűzések tervezete 2. Előzetes változatok 3. Előzetes árvízi stratégiai terv Mivel nincs társadalom bevonási stratégia, nem lehet tudni, hogy ezek a fázisok egyben, vagy kettő, vagy három részletben kerülnek megtárgyalásra. A társadalom bevonás hatékonysága szempontjából az utóbbi lenne a legjobb megoldás. Itt az aktív részvétel rendkívül fontos, a civil szervezeteknek és a kapcsolódó érintetteknek már felkészültnek kell lenniük, amikor erre az egyeztetésre sor kerül. Itt dőlnek el a stratégiai kérdések (pl. a célok: gátépítés vs. más megoldás). A részvízgyűjtő szintű stratégiai tervekre szintén készíteni kell SKV-t, amit egyeztetni kell a társadalommal. A részvízgyűjtő szintű stratégiai tervek elfogadását követően a helyi (öblözet szintű) árvízkockázati tervek már lényegében csak végrehajtják a részvízgyűjtő szintű tervek szerinti koncepciókat. Ugyanakkor ezek elfogadása már konkrét elvárásokat, követelményeket jelent a területhasználatban, a beépítésre, a területrendezési tervekre vonatkozóan. Ezért ez a fázis is kiemelt figyelmet érdemel. 12 II.4 A természetvédelmi civil szervezetek lehetséges feladatai és a feladatok végrehajtásához javasolt módszerek A különböző területi szinten működő civil szervezeteknek érdemes munkájukat összehangolni, és az alkalmazott módszereket egyeztetni. Területi szint Környezet- és természetvédő szervezetek lehetséges feladatai a társadalom érintett csoportjainak megszólítása és aktivizálása érdekében Módszerek Országos Kockázatkezelési Stratégia és Terv Kapcsolatfelvétel és egyeztetés az országos, nem állami szervezetekkel: Országos környezet-, természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek árvízvédelmi szakértői közti kapcsolatfelvétel. Az Országos Kockázatkezelési Stratégiára Stratégiai Környezeti Vizsgálat is készül mezőgazdaság szakmai szervezetei, erdő- és fagazdálkodási szakmai szervezetek; érintett gazdasági ágazatok szakmai szervezetei, turisztikai ágazat szövetségei, vízhasználók szervezetei (horgászok, vízi közművek, társulatok stb.) Javasolt témák: - Árvízvédelem jogi szabályozása Finanszírozási kérdések Gazdasági ösztönzők Árvízi kockázatkezelési alternatívák környezeti, természeti hatásai Közös címlista, es levelezés meghatározott témákról (tájékoztatás, vélemények begyűjtése). Informális és formális megbeszélések szervezése Regionális szint, 17 vízgyűjtő szintű stratégiai terv Ezekre a tervekre Stratégiai Környezeti Vizsgálat is készül Kapcsolatfelvétel és egyeztetés az részvízgyűjtőben érintett szervezetekkel: kapcsolatfelvétel a regionális hatókörű civil szervezetek, és az országos, fenti listában szereplők területei szervezetei, képviselői között egyeztetés a lakossági veszélyeztetett ingatlanok tulajdonosai, vagy az őket képviselő civil szervezetekkel A régióban érintett környezet- és természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek kapcsolatfelvétele; Javasolt témák: kockázatok nagysága, értéke, kockázatkezelési célok, alternatívák konkrét hatása a lakosságra, a természetre, a gazdaságra. 13
8 egyeztetés a térség témában jártas szakmai-, tudományos szervezeteivel, intézményeivel egyeztetés egyéb civil szervezetekkel és szövetségekkel, kiemelten a településfejlesztéssel foglalkozó helyi szervezetek, víztől függő tevékenységekkel foglalkozó szervezetek (pl. vízi turizmus) Kiemelt fontosságú a veszélyeztetett ingatlanok tulajdonosait képviselő civil szervezetek, az érintett az egyéb helyi civil szervezetek véleményének összegyűjtése, és a területet ismerő szakértők bevonása, a környezet és természetvédelmi hatások értékelése. Közös címlista, es levelezés a tervezés meghatározott témáiról. Informális és formális megbeszélések szervezése. Helyi szint, Helyi árvízkockázati tervek (várhatóan öblözetek) szintjén Kapcsolatfelvétel és egyeztetés a regionális, fenti listában szereplő öblözeti szinten érintett regionális és helyi szervezetekkel (részletezés lásd fent), valamint esetenként a helyi önkormányzattal, helyi gazdálkodókkal. A vélt és valós veszélyekkel érintett lakosság közvetlen tájékoztatása és véleményük megismerése. Az öblözetben működő környezet- és természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek kapcsolatfelvétele, valamint a lakossággal való közvetlen párbeszéd megszervezése. Esetenként az önkormányzattal, helyi gazdálkodókkal való egyeztetés. Itt már a területrendezési, szabályozási következmények is láthatók. Ezek a későbbiekben a településszerkezeti tervekben, a helyi építési szabályzatokban fognak megjelenni. A gazdasági, egészségi, kulturális örökségi, környezet és természetvédelmi hatások értékelése. Közös címlista, es levelezés a tervezés meghatározott témáiról. Informális és formális megbeszélések szervezése Felhasznált Irodalom Árvízkockázati térképek és Árvízi kockázatkezelési tervek módszertani elő (Kockázati alprojekt) Módszertani Útmutató KSzI BME Konzorcium. 4. sz. Függelék A társadalom bevonása az árvízkockázat-kezelési tervezés folyamatába (Dr. Vári Anna) Participation in Flood risk Management An introduction and recommendations for implementation Mariele Evers Centrum för klimat och säkerhet, Karlstads Universitet 2012:01 Előzetes kockázatbecslés országjelentése; a jelentés a 2007/60/EK irányelve alapján készült, Címlapfotó: Gornje Podumavlje, Szerbia, fotó: Jaroslav Pap 14
Elõzetes kockázatbecslés
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,
RészletesebbenÁrvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete
Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
RészletesebbenAz árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenEU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)
EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) Kármán István KvVM 2010. március 4. Bevezetés Az előadás fő célja az Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének bemutatása,
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken
Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai
RészletesebbenNYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba
NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 288/27 IRÁNYELVEK
2007.11.6. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 288/27 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (EGT-vonatkozású
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.5.0.
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA
A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA Gombás Károly ÉDUVIZIG MMK VZ-T 08-1150 MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. július 01. Segédlet jogszabályi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata
KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenÁrvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem
Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Tervezéstámogatás és a nem-szerkezeti intézkedések alkalmazása ÁKK Konferencia, 2014.01.30. Ganszky Márton (KSZI Kft.) előadása (szerkesztett) Eredeti előadások
RészletesebbenAz árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József
Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről
RészletesebbenJegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot
Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007
RészletesebbenMagyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö
Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 1. oldal Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenMagyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm
Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 1. oldal Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenElőadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége
Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
Részletesebben5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról
1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és
RészletesebbenCélok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások
Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,
RészletesebbenA VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenAz idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció
Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Dr. Varga Ildikó Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap Földművelésügyi
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenKÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenSzervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.
Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodás
Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója
RészletesebbenÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN
A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az
RészletesebbenAz Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása
Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások
RészletesebbenA VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról
A VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról Szabó Péter osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2018.12.12 Siófok BRVT ülés
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenStratégiai? környezeti vizsgálatok
Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások
RészletesebbenA Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés
A Natura 2000 finanszírozása Útmutató A Natura 2000 finanszírozása Útmutató Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés 1 A KÉZIKÖNYV BEMUTATÁSA: Háttér I. rész: Miért készült? Kinek készült? Mire
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenOrszágos Vízgazdálkodási Tanács i ülése. Tahy Ágnes
A részvízgyűjtő szintű jelentős vízgazdálkodási kérdésekről (JVK) szóló dokumentumokra érkezett vélemények és válaszok ismertetése és azok figyelembe vétele a VGT2 tervezési folyamatában Országos Vízgazdálkodási
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
Részletesebben1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról
1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN
Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenTerületrendezési (területi) tervezés
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenVeszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.
Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022 egyeztetési té anyaga PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. 2018. július 03. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. rövid
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)
szám: 02/259-10/2012 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
RészletesebbenVíz Keretirányelv és Árvíz Irányelv
ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése
RészletesebbenMelléklet a Heves Megyei Közgyűlés 75/2013. (IX.27.) önkormányzati határozatához
Melléklet a Heves Megyei Közgyűlés 75/2013. (IX.27.) önkormányzati határozatához Heves Megye Területfejlesztési Program (2014-2020) Partnerségi Terve A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenJavaslat. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata módosításának jóváhagyására
Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési és Pénzügyi Osztály Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata módosításának
RészletesebbenFejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika
Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai
A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos
RészletesebbenEredeti előad http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131
Az ÁKK Koncepció alapelvei, céljac ÁKK Konferencia, 2014.01.30. dr. Tombácz Endre (ÖKO( ZRt.) előad adása (szerkesztve ) Eredeti előad adások letölt ltése: http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenJegyzőkönyv. 2015. szeptember 3. 14.00 óra Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Díszterme (Budapest XIV., Stefánia út 14.)
Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ipart, közlekedést érintő eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata
RészletesebbenAz INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon
Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 18-án tartandó ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. február 18-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló város településrendezési terveinek 2016. évi 1. számú módosítása
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenKÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI
RészletesebbenKonzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása
Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és
RészletesebbenIktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére
Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel
RészletesebbenVízügyi igazgatás története
Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 25/2018. (II. 15.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat 2017. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenVÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.
VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban
RészletesebbenEmlékeztető Készült VGT2 keretében június 17 én az MGTV ben a VGT2 és az ÁKK összehangolása című fórumról
Emlékeztető Készült VGT2 keretében június 17 én az MGTV ben a VGT2 és az ÁKK összehangolása című fórumról Láng István OVF főigazgató helyettes úr köszöntője után a program szerint az előadások elhangzottak,
RészletesebbenA megyei tervezési folyamat
A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenKlímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés
Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös
RészletesebbenKözép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor
RészletesebbenÁrvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - Budapest, 2015. március 02. - GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT (FP-EG) INTERNATONAL COMISSION
RészletesebbenÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/
ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének
RészletesebbenA Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve
A Balaton Fejlesztési Tanács 2018. évi munkaterve A Balaton Fejlesztési Tanács célja, hogy a Balaton gazdájaként egy közösen elfogadott fejlesztési program mentén ösztönözze; és külső források, szaktudás
Részletesebben8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERE ÉS JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselőtestületének 2017. márciusi ülésére
RészletesebbenSEERISK Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban. Rajacic Ágnes
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. SEERISK Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban Rajacic Ágnes projekt menedzser
RészletesebbenLakossági építkezés Magyarországon
MINISZTERELNÖKSÉG Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Lakossági építkezés Magyarországon AZ ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2015 2015. április 17. Nem a kreativitást és innovációt kell szabályozni,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének augusztus 24-én tartandó rendkívüli ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. augusztus 24-én tartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés tárgya: A 0289 hrsz.-ú önkormányzati ingatlan övezeti besorolás
RészletesebbenMagyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 2. oldal 5. Létrehozásáról rendelkező határozat: 1060/1953. (IX. 3
Magyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 1. oldal Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenJean Monnet támogatás egyesületeknek
Jean Monnet támogatás egyesületeknek Ez a Jean Monnet tevékenységtípus olyan egyesületeket támogat, amelyek kifejezett hozzá kívánnak járulni az európai integrációs folyamatra vonatkozó tanulmányokhoz.
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenTevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező
Szerződő partner neve Immobi-Rat Kft. Zámbori Péter Kommunikációs és Stratégiai Tanácsadó Kft. Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő Szerződéses dátum a pályázati
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenWAREMA. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) Water resource management in protected area
WAREMA Water resource management in protected area Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) 2008. február 19., Székesfehérvár 9. workshop Előadó: Szalai Bálint szalaibalint@agrarkamara.hu
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit
RészletesebbenEgységes Digitális Közműnyilvántartás
Egységes Digitális Közműnyilvántartás Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2233/2007. (XII. 12.) Korm. Határozat a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos
RészletesebbenJ a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására
J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály
Részletesebben