HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz"

Átírás

1 HUNGARY 2014 Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat I.1 Az árvízi kockázatkezelés tervezési feladatai, dokumentumai...4. I.2 A további feladatok összegzése a 2012-es Országjelentés szerint...8. II. Civil szervezetek szerepe az árvíz kockázati tervezés társadalmi bevonási folyamatában II.1 Társadalmi bevonás követelménye II.2 Kik az érintett csoportok? II.3 Az árvízkockázati tervezési folyamat területi szintjei és várható lépései II.4 A természetvédelmi civil szervezetek lehetséges feladatai és a feladatok végrehajtásához javasolt módszerek I. Az árvízkockázat-kezelés (ÁKK) tervezési folyamata Az Európai Unió 2007-ben elfogadta az árvízkockázatok kezeléséről szóló irányelvet (2007/60/EK irányelv az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről - Árvízi Irányelv, ÁI). Az irányelv célja: Az árvízkockázatok csökkentése és az árvizek káros következményeinek csökkentése. Az ÁI keretet ad a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. Az ÁI hatókörébe tartozik az árvízvédelem, belvízvédelem és a helyi vízkárelhárítás is. Fontos feladat a lakosság fel és veszélyérzetének tudatosítása, információk átadása, a társadalom bevonása az előzetes felmérésekbe és döntéshozatalba. Az Irányelv a tagállamok részére előzetes árvízkockázat értékelés, árvízveszély térképek, árvízkockázati térképek és árvízkockázat kezelési tervek készítését írja elő. A követelmények végrehajtása - a KEOP árvízkocázatkezelési konstrukció keretében - három fázisban valósul meg: Az I. fázis 2009-től szeptemberéig tartott. Ez tartalmazta a módszertani, előkészítő munkákat mind a veszély-, kockázati térképezésre, mind a kockázatkezelési tervezésre vonatkozóan. A II. fázisban ( ) készül el az előzetes kockázatbecslés és az országos veszélytérképezéshez szükséges adatok beszerzése, illetve előállítása. Egy kiválasztott mintaterületen (Zagyva-Tarna vízgyűjtő) veszély- és kockázati térképek és kockázatkezelési tervek készülnek. A III. fázisban fognak elkészülni országosan a veszélytérképek, a kockázati térképek és a stratégiai kockázatkezelési tervek az előzetesen érintettnek ítélt, azaz elöntésnek kitett területekre. A segédletet összeállította: Rákosi Judit és Scheer Márta Készült a WWF Magyarország megbízásából A kézirat lezárva, március A kiadvány elkészítését a Norvég Civil Alap pályázati forrása támogatta A KEOP projekt kedvezményezettje az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az OVF közbeszerzéssel külső szakértői konzorciumot bízott meg az I. fázis és a II. fázis végrehajtására. A II. fázis még nem fejeződött be. A feladatot a VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. vezette konzorcium végzi a KSZI Kft. és az ÖKO Zrt. közreműködésével. A III. fázis előkészületei pályázati kiírásai még nem jelentek meg. Ezzel az EU irányelv követelményei határidőre teljesülnek. A stratégiai kockázatkezelési tervek elfogadása alapján kezdődhet el a helyi árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása és végrehajtása, a pénzügyi lehetőségektől függő ütemben. 1 1 Előzetes kockázatbecslés országjelentése

3 I. 1. Az árvízi kockázatkezelés tervezési feladatai, dokumentumai I. Az Árvíz Irányelvből és az 178/2010. (V. 13.) számú, a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló kormány-rendeletből adódó feladatok Feladat neve Tartalma Határideje Megjegyzés Előzetes árvízkockázati értékelés Jelentős árvízkockázatú területek meghatározása: Kötelező elemek: térképek összeállítása a folyók vízgyűjtő kerületének, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők határait, a domborzatot és a területhasználatot; a múltban bekövetkezett azon árvizek leírása, amelyeknek jelentős káros hatásai voltak az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és/vagy amelyeket illetően továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége. Szükség szerinti elemek: a jövőbeni árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak értékelése, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a: domborzat, a vízfolyások elhelyezkedése, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai (beleértve az árterületeket, mint természetes árvízviszszatartó területeket is), a meglévő árvízvédelmi infrastruktúra eredményessége, a lakott területek elhelyezkedése, a gazdasági tevékenységre szolgáló területek és a hosszú távú fejlemények, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatását is. Árvízveszély és árvízkockázati térképek A rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk (pl. a hoszszú távú fejleményekre, különösen az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatására vonatkozó feljegyzések és tanulmányok) alapján lehet elkészíteni márciusában elkészült az előzetes kockázatbecslés országjelentése, amely elérhető: akk/elozetes_kockazatbecsles_ orszagjelentes.pdf címen. Az előzetes árvízkockázat-értékelésre építve történik, ami alapvetően műszaki-szakmai kérdésekre épít. Az Országjelentés megállapítása szerint: A jelentős kockázatú területek meghatározásával kapcsolatban az EU a következő 4 értékelési szempont figyelembe vételét kéri: emberi szempont, környezeti tényezők szempontja, gazdasági tevékenység szempontja kulturális örökség szempontja. Ezeket a szempontokat alapul vevő értékelés Magyarországon eddig nem árvízveszélytérképek árvízkockázati térképek Árvízkockázatkezelési tervek Azokra a földrajzi területekre kell kiterjedniük, amelyeket a következő forgatókönyvek szerint önthet el az árvíz: a.) alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek; b.) közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idő 100 év); c.) adott esetben nagy valószínűségű árvizek. Valamennyi forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelniük: a.) az elöntés mértéke; b.) vízmélységek vagy vízszintek (értelemszerűen); c.) adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam Az említett forgatókönyvek szerinti árvizekkel kapcsolatos lehetséges káros hatások a következő szempontok szerint: a.) a potenciálisan érintett lakosok becsült száma; b.) a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységtípusa; c.) az árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozó tevékenységek helyszínei 2 valamint a lehetségesen érintett az emberi fogyasztásra szánt víz kivételére, üdülési célra és az élőhelyek vagy állatfajok védelmére kijelölt területek 3 d.) egyéb (pl. magas hordaléktartalmú áradások területe) Az árvízkockázat-kezelési célok megállapítása, az árvíznek és a belvíznek az emberi egészségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt leheséges káros következményeinek csökkentésére, és amennyiben indokolt (1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (1) I. mellékletében említett létesítmények) /60/EK irányelv IV.melléklete 1. pontjának i., iii. és v. alpontjában meghatározott védett területek készült. Emiatt a jelentős kockázatú területként az ártéri öblözetek térképe által lehatárolt területek, a belvízvédelmi szakaszok és a kisvízfolyások jelentős kockázatú szakaszai kerültek figyelembe vételre. Ezekre a területekre az árvízkockázat-kezelés II. és III. ütemében részletes hatásbecslést kell végezni, figyelembe véve az EU által kért értékelési szempontokat, kiegészítve a hosszú távú fejlesztések és az éghajlat-változás hatásainak vizsgálatával. A veszélytérképek azokat a területeket határolják le, amelyeket elönthet az árvíz. A veszélytérképek 2014 tavaszán még nem készültek el. A kockázati térképek megmutatják az árvizek lehetséges hatását, felvázolva az érintett állampolgárok számát és a gazdasági tevékenységek jellegét, amelyekre hatással lehet. A kockázati térképek a veszélytérképeken alapulnak, csak akkor készíthetők el, ha a veszélytérképeket véglegesítik. Az árvízkockázati térképekre, az árvízkockázat-kezelési koncepcióra és stratégiára épülne. Ezek 2014 tavaszán még folyamatban van.

4 a nem szerkezeti jellegű intézkedésekre és az árvíz és belvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva. A terv tartalma: az előzetes árvízkockázat-értékelés következtetései és a vízgyűjtő kerület összefoglaló térképe, az árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek, valamint az e térképek alapján levonható következtetések; az árvízkockázat-kezelési célkitűzések leírása; a megfelelő árvízkockázat-kezelési célok elérését célzó intézkedések összefoglalása és azok rangsorolása beleértve a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) szerint hozott, az árvizekkel kapcsolatos intézkedéseket; amennyiben rendelkezésre áll, a közös vízgyűjtők/részvízgyűjtők esetében a transznacionális hatású intézkedések értékeléséhez használt költség-haszon elemzés alkalmazott módszertanának leírása. A terv végrehajtásának leírása: a rangsorolásnak és a terv végrehajtásában elért haladás figyelemmel kísérési módjának leírása; a megtett, nyilvános tájékoztatási és konzultációs intézkedések/fellépések összefoglalása; a hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzéke, nemzetközi vízgyűjtő kerületen belüli koordinációs folyamat és a VKI-val való koordináció folyamatának a leírása. Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük a következő szempontokat: költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvízvisszatartási képességgel rendelkező területek, pl. természetes árterületek, a VKI 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések (felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, védett területek jó állapota), talaj- és vízgazdálkodás, területrendezés, területhasználat, természetvédelem, hajózás és a kikötői infrastruktúra. A hazai kormányrendelet alapján [7 (2)] a kockázatkezelési célkitűzésekre vonatkozó javaslatot az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság készíti el az érintett miniszterek felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával, és gondoskodik a Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. A tervek tartalmát és a tervezés lépéseit az 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. melléklete rögzíti. Összehangolás a VKI-val most és a felülvizsgálatok során is. A két irányelvben érdekeltnek tekintett felek aktív részvételét is össze kell hangolni. A nyilvánosság tájékoztatása és konzultáció Az érdekelt felek aktív részvételét ösztönözni kell Az árvízveszély és kockázati térképezést és azok felülvizsgálatát úgy kell végrehajtani, hogy azok összhangban legyenek a VKI szerint benyújtott információkkal és a VGTfelülvizsgálatokkal, a felülvizsgálatok eredményeit kölcsönösen be kell építeni. A nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni: az előzetes árvízkockázat-értéklést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket. A hazai kormányrendelet azt mondja ki, hogy: A kockázat-kezelési terv során gondoskodni kell a Területi Vízgazdálkodási Tanács, ill. országos terv esetén az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. [10 (2)] A nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstételi kötelezettségről így szól a kormányrendelet: 13. (1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (2) A kockázatkezelési terv el és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse. A VKI-val való összhang megteremtése a mostani tervezés során napirenden van, de intézményesített elképzelésről nincs elérhető információ. Az Országjelentés így ír erről: Az árvízkockázat-kezelési és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben alkalmazott intézkedések együttes áttekintéséből az derül ki, hogy egyes esetekben az árvíz- és belvízkockázat-kezelés megoldásai összhangban vannak a víztestek jó állapotával, illetve az azt elősegítő intézkedésekkel (területi vízvisszatartás, hullámtéri növényzet kialakítása és gondozása, mélyárterek elöntése stb.). Más esetben viszont az árvizek és a belvizek megfelelő biztonságot nyújtó kezelése olyan intézkedéseket kíván, amelyek a vizek jó állapotának követelményei ellen hatnak. Az ilyen típusú intézkedések alkalmazhatóságát a tervezés során alaposan és körültekintően kell megvizsgálni úgy, hogy az irányelvek által biztosított lehetőségeken belül maradva mindkét problémakör szempontjából elfogadható megoldás szülessen. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízkockázat-kezelési tervek szorosan öszszehangolva készülnek. Ki kell alakítani az intézkedések összehangolásának szabályozott rendszerét. A partnerség mikéntje nincsen kitalálva. Még nincsen társadalom bevonási stratégia és módszertan. 6 7

5 II. Egyéb tervezési feladatok Feladat neve Tartalma Határideje Megjegyzés Országos Árvízi Kockázat-kezelési Koncepció Általános alapelvek lefektetése április Nem hivatalos határidő. Mozaikok készültek el belőle. A tervezést a VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. vezette konzorcium végzi. Ez egy belső koncepció, nem terveznek társadalom bevonást. I.2. A 2012 májusában készült Országjelentés így összegzi a további módszertani és szabályozási feladatokat, amit a jelenlegi terv szerint 2015-ig kell elkészíteni. 1. Ki kell alakítani és a Duna-medencében össze kell hangolni az árvízi elöntési veszélytérképek kidolgozásának módszertani alapjait és tartalmi, formai követelményeit. El kell érni, hogy az egyes országokban készült térképek minimálisan egymásból származtathatóak legyenek. Országos Árvízi Kockázatkezelési Stratégia (OKKS) A tervezési rendszer keretét, elveit, törekvéseit meghatározó, klasszikus értelemben vett szakágazati stratégia ősz Még pályázásra sincsen kiírva a feladat, ez a III. ütem része lesz. A Stratégia, a Koncepció és a mintaterv tapasztalatai alapján készül majd. Erre majd SKV készül, országos egyeztetéssel. 2. Ki kell alakítani és a Duna-medencében össze kell hangolni az árvízi kockázati térképek kidolgozásának módszertani alapjait és tartalmi, formai követelményeit. El kell érni, hogy az egyes országokban készült térképek minimálisan egymásból származtathatóak legyenek. Nemzetközi ajánlást kell kidolgozni a kockázatok értékelésére, ideértve a pénzben nem kifejezhető károk számbavételét is. vízgyűjtő szintű Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiai Terv ( db, először a Zagyva-Tarna vízgyűjtőre készül egy mintaterv) április Ez hivatalos határidő a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjére készülő mintatervre vonatkozik. (Ezt is a VIZITERV-Environ Kft. vezette konzorcium végzi. Ennek a mintatervezésnek a tapasztalatai beépülnek majd a Stratégiába. A többi Stratégiai Terv a III. fázis része lesz. A 20 db Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiai Tervre is készülnek majd SKV-k térségi egyeztetéssel. (Először értelemszerűen a Zagyva-Tarna Tervre.) Meg kell határozni az elöntéssel veszélyeztetett területek vagyonleltárának kialakításához, a vagyonelemek elöntési sérülékenységének értékeléséhez szükséges adatgyűjtés és információbázis kialakításának és felhasználásának rendjét. Az ÁKI-t hatályba léptető magyar kormányrendelet meghatározta az árvízi kockázatkezelési tervezés szintjeit. E szerint szükséges országos és stratégiai szintű tervek kidolgozása. Meg kell határozni a tervezési szintek egymáshoz való viszonyát, le kell határolni a stratégiai tervezési egységeket, ez utóbbiakat össze kell hangolni a szomszédos országok stratégiai tervezési egységeivel az országhatárokkal metszett vízgyűjtő területeken. Helyi Árvízi Kockázat-kezelési Tervek (vízgyűjtő alegységenként) SKV Duna vízgyűjtő kerület Árvíz Kockázatkezelési Stratégia Két szintre készül majd SKV. Az Országos Árvízi Kockázat-kezelési Stratégiára (OKKS), és Részvízgyűjtő színtű Árvízi Kockázatkezelési Stratégiai Tervekre A részvízgyűjtő szintű Stratégiai Tervek alapján készülő országos szintű dokumentum (EU-s határidő) ősz-tél? (ahogy a tervek elkészülnek) határidő nem ismert Még nincsenek. Jelenleg egy téma-specifikált (árvízvízi védekezésre kihegyezett) SKVmódszertan és később a Zagyva-Tarna vízgyűjtő Árvízkockázat-kezelési Stratégiai mintatervének SKV-ja készül az ÖKO-ban. Még nincs végleges döntés a tervezési egységek, a részvízgyűjtő szintek meghatározására. Várhatóan a VGT tervezés folyamán meghatározott 17 részvízgyűjtőre készül stratégiai terv, és elképzelés van arról, hogy önálló Duna, Tisza, Dráva szintű stratégiai terv is készül, amelyik tartalmazza más folyók azon szakaszait, amelyek árvízi kockázata a nagy folyóktól függ Szabályozni kell az árvízi kockázatkezelési célok kitűzésének rendjét, abban az érintettek meghatározását és bevonásuk módját. Az eljárásnak ki kell terjednie az országhatárral metszett vízgyűjtő területekre is. Rögzíteni kell az árvízi kockázatkezelési folyamatban résztvevők körét, felelősségüket, hatáskörüket, a szükséges döntési szinteket, figyelembe véve, hogy a kockázatok kezelésében döntő szerepük van mindazoknak, akik a vízgyűjtő területen élnek vagy tevékenykednek, illetve az ott folyó tevékenységeket szabályozzák. A jelenleg a vízügyi igazgatóságok feladatkörébe telepített tervezési egységekre vonatkozó tervezéssel kapcsolatosan világos elfogadási, döntési mechanizmus szükséges a VGT alegység tervekkel és a részvízgyűjtő tervekkel való összehangolás érdekében. Szükséges továbbá az ország teljes területére vonatkozó árvízi kockázatkezelési terv és az Országos VGT célkitűzései összehangolásának részletes szakmai szabályozása, döntési mechanizmusok kialakítása. Meg kell határozni az érintettek anyagi tehervállalásának megoszlását (pl. az Állam, az önkormányzatok, az egyének és a biztosító társaságok üzleti érdekcsoportok, stb. között). Meg kell határozni az árvízi kockázatkezelést elősegítő területhasználati és környezetvédelmi hatósági eszközrendszert és ki kell alakítani alkalmazásának rendjét. Meg kell határozni az árvízi kockázatkezelést elősegítő anyagi ösztönzők alkalmazásának módját és terjedelmét, amelyek az érintettek kockázatkezelési magatartását a kitűzött árvízkockázat-kezelési céloknak megfelelően befolyásolják; 8 9

6 11. Meg kell határozni azokat az árvízi kockázatkezelést elősegítő, a kockázat mértékére vonatkozó alapvető információk szolgáltatásának és terjesztésének rendjét, amelyek ismerete az érintettek hatékony egyéni kockázatkezelési magatartásának kialakításához szükségesek. 12. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló jogi szabályozási struktúrát össze kell hangolni az árvízi kockázatkezelési tervezésre vonatkozó szabályozással. 13. Ki kell alakítani az árvízi kockázatkezelési tervek megvalósításához szükséges fejlesztési tervek tartalmi követelményeit, e terveknek ki kell terjedni a nem szerkezeti és szerkezeti intézkedésekre egyaránt. Meg kell határozni és allokálni kell e tervek megvalósításáért való felelősséget. 14. A nem szerkezeti árvízi kockázatkezelési intézkedések társadalmi elfogadhatóságának növelése érdekében az intézkedéseket össze kell hangolni a területfejlesztési és vidékfejlesztési intézkedésekkel. Ki kell alakítani az összehangolt, komplex (integrált) árvízi kockázatkezelési fejlesztések támogatási rendjét, összhangban az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatási rendszerével. 15. Meg kell határozni az árvízkockázat-kezelésben való együttműködés és érdekeltség megszervezésének, és folyamatos működésben tartásának intézményi kereteit. II. Civil szervezetek szerepe az árvíz kockázati tervezés társadalmi bevonási folyamatában II.1. Társadalmi bevonás követelményei Mit mond az Árvíz irányelv (2007/60/EK irányelv)? 9. cikk (3). Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét amennyiben indokolt össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv (Víz Keretirányelv) 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével. 10. cikk (1) Az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően a tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. (2) A tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek a IV. fejezetben említett árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét. Mit mond a hazai szabályozás, a 178/2010. (V. 13.) számú, a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló kormány-rendelet? 10 (2)A kockázat-kezelési terv során gondoskodni kell a Területi Vízgazdálkodási Tanács, ill. országos terv esetén az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzéséről. 13. (1) Az előzetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (2) A kockázatkezelési terv el és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom megismerje és véleményezhesse. Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképekkel kapcsolatban mind az EU, mind a hazai szabályozás csak informálási kötelezettséget ír elő. A kockázatkezelési terv elkészítésére, felülvizsgálatára az EU határozottan megköveteli az aktív részvételt. A magyar jogszabály két konkrét elvárást fogalmaz meg tájékoztató és egyeztető fórumok szervezését ami a konzultációs szintnek felel meg. Ezen túlmenően előírja a vízgazdálkodási tanácsok véleményének beszerzését, ami ebben a megfogalmazásban és a jelenlegi keretek között nem tekinthető aktív részvételnek. Egy EU-s elvárás teljesen hiányzik a magyar jogszabályból, ez pedig a VGT társadalmi bevonási folyamattal való összhang biztosítása. VGT civil fórum, fotó: WWF archívum II.2 Kik az érintett csoportok? 10 A 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet szerint az árvíz kockázati tervezési folyamatban szerepet játszó államigazgatási résztvevők. Az előzetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek elkészítéséről, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter gondoskodik (Belügyminiszter) az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok útján. A következő államigazgatási szervezetek kerülnek bevonásra: az önkormányzati ügyekért, az egészségügyért, a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a gazdaságpolitikáért, az energetikáért, a közlekedésért, a hírközlésért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, a kultúráért, a katasztrófák elleni védekezésért és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: érintett miniszterek), valamint az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek. A tervezési egységekre készülő kockázatkezelési tervet a vízügyi igazgatóság 11

7 a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a földművelési ügyekért, a vidékfejlesztésért, az energetikáért, a vízgazdálkodásért, és a közlekedésért felelős miniszter által meghatározott szervezetek közreműködésével készíti el. Az országos kockázatkezelési tervet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter az ország teljes területére a területfejlesztésért és építésügyért és a vidékfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével készíti el. A társadalom bevonási folyamatban a következő érintett csoportok különböztethetők meg a fő tervező, a vízgazdálkodási államigazgatási szervezeteken kívül. VGT civil fórum, fotó: WWF archívum 1. Helyi önkormányzatok és megyei önkormányzatok, önkormányzati szö- vetségek 2. Szakmai szervezetek (kutatók, oktatók, stb., pl. Magyar Hidrológiai Tár- saság, Mérnökkamara, MTA, EMLA) 3. Érintett szervezetek: Árvizekkel veszélyeztetett térségekben működő szervezetek, árvíz-védekezési intézkedésekkel érintett szervezetek 4. Lakosság A környezet- és természetvédő civil szervezetek lehetséges feladatai elsősorban a 3. ás 4. pontban szereplő érintett szervezetek és a lakosság segítése abban, hogy a véleményüket képviselhessék a társadalombevonási folyamatban. Esetenként a civil szervezetek szerepet vállalhatnak az önkormányzatok tájékoztatásában is. Azon feladatoknál, ahol csak tájékoztatás, informálás a tervezők kötelezettsége (előzetes kockázatkezelési tervek, veszélytérképek, kockázati térképek) ott a civil szervezeteknek elsősorban az a feladata, hogy felhívja a figyelmet az adott információ elérhetőségére (honlap cím, vagy ha lesz tájékoztató kiadvány stb.). Az ÁKK folyamatba való bekapcsolódás, a tanulási folyamat első lépése ez. Az érintett kör változik országos, regionális és helyi szinten. II.3 Az árvízkockázati tervezési folyamat területi szintjei és várható lépései Országos szinten az ÁKK tervezés elején lesz várhatóan egy dokumentum az Országos Kockázatkezelési Stratégia és a tervezési folyamat végén (2015 végéig) elkészül az Országos Kockázatkezelési Terv. Az Országos Kockázatkezelési Stratégiára egy Környezeti vizsgálat (SKV) is készül, amit társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. Talán a legfontosabb szakasz a területi szintű árvízkockázati stratégiai tervek lesz. Három lépésben történik a tervezés: 1. Árvízi kockázatkezelés célkitűzések tervezete 2. Előzetes változatok 3. Előzetes árvízi stratégiai terv Mivel nincs társadalom bevonási stratégia, nem lehet tudni, hogy ezek a fázisok egyben, vagy kettő, vagy három részletben kerülnek megtárgyalásra. A társadalom bevonás hatékonysága szempontjából az utóbbi lenne a legjobb megoldás. Itt az aktív részvétel rendkívül fontos, a civil szervezeteknek és a kapcsolódó érintetteknek már felkészültnek kell lenniük, amikor erre az egyeztetésre sor kerül. Itt dőlnek el a stratégiai kérdések (pl. a célok: gátépítés vs. más megoldás). A részvízgyűjtő szintű stratégiai tervekre szintén készíteni kell SKV-t, amit egyeztetni kell a társadalommal. A részvízgyűjtő szintű stratégiai tervek elfogadását követően a helyi (öblözet szintű) árvízkockázati tervek már lényegében csak végrehajtják a részvízgyűjtő szintű tervek szerinti koncepciókat. Ugyanakkor ezek elfogadása már konkrét elvárásokat, követelményeket jelent a területhasználatban, a beépítésre, a területrendezési tervekre vonatkozóan. Ezért ez a fázis is kiemelt figyelmet érdemel. 12 II.4 A természetvédelmi civil szervezetek lehetséges feladatai és a feladatok végrehajtásához javasolt módszerek A különböző területi szinten működő civil szervezeteknek érdemes munkájukat összehangolni, és az alkalmazott módszereket egyeztetni. Területi szint Környezet- és természetvédő szervezetek lehetséges feladatai a társadalom érintett csoportjainak megszólítása és aktivizálása érdekében Módszerek Országos Kockázatkezelési Stratégia és Terv Kapcsolatfelvétel és egyeztetés az országos, nem állami szervezetekkel: Országos környezet-, természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek árvízvédelmi szakértői közti kapcsolatfelvétel. Az Országos Kockázatkezelési Stratégiára Stratégiai Környezeti Vizsgálat is készül mezőgazdaság szakmai szervezetei, erdő- és fagazdálkodási szakmai szervezetek; érintett gazdasági ágazatok szakmai szervezetei, turisztikai ágazat szövetségei, vízhasználók szervezetei (horgászok, vízi közművek, társulatok stb.) Javasolt témák: - Árvízvédelem jogi szabályozása Finanszírozási kérdések Gazdasági ösztönzők Árvízi kockázatkezelési alternatívák környezeti, természeti hatásai Közös címlista, es levelezés meghatározott témákról (tájékoztatás, vélemények begyűjtése). Informális és formális megbeszélések szervezése Regionális szint, 17 vízgyűjtő szintű stratégiai terv Ezekre a tervekre Stratégiai Környezeti Vizsgálat is készül Kapcsolatfelvétel és egyeztetés az részvízgyűjtőben érintett szervezetekkel: kapcsolatfelvétel a regionális hatókörű civil szervezetek, és az országos, fenti listában szereplők területei szervezetei, képviselői között egyeztetés a lakossági veszélyeztetett ingatlanok tulajdonosai, vagy az őket képviselő civil szervezetekkel A régióban érintett környezet- és természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek kapcsolatfelvétele; Javasolt témák: kockázatok nagysága, értéke, kockázatkezelési célok, alternatívák konkrét hatása a lakosságra, a természetre, a gazdaságra. 13

8 egyeztetés a térség témában jártas szakmai-, tudományos szervezeteivel, intézményeivel egyeztetés egyéb civil szervezetekkel és szövetségekkel, kiemelten a településfejlesztéssel foglalkozó helyi szervezetek, víztől függő tevékenységekkel foglalkozó szervezetek (pl. vízi turizmus) Kiemelt fontosságú a veszélyeztetett ingatlanok tulajdonosait képviselő civil szervezetek, az érintett az egyéb helyi civil szervezetek véleményének összegyűjtése, és a területet ismerő szakértők bevonása, a környezet és természetvédelmi hatások értékelése. Közös címlista, es levelezés a tervezés meghatározott témáiról. Informális és formális megbeszélések szervezése. Helyi szint, Helyi árvízkockázati tervek (várhatóan öblözetek) szintjén Kapcsolatfelvétel és egyeztetés a regionális, fenti listában szereplő öblözeti szinten érintett regionális és helyi szervezetekkel (részletezés lásd fent), valamint esetenként a helyi önkormányzattal, helyi gazdálkodókkal. A vélt és valós veszélyekkel érintett lakosság közvetlen tájékoztatása és véleményük megismerése. Az öblözetben működő környezet- és természetvédő szervezetek és az érintett szervezetek kapcsolatfelvétele, valamint a lakossággal való közvetlen párbeszéd megszervezése. Esetenként az önkormányzattal, helyi gazdálkodókkal való egyeztetés. Itt már a területrendezési, szabályozási következmények is láthatók. Ezek a későbbiekben a településszerkezeti tervekben, a helyi építési szabályzatokban fognak megjelenni. A gazdasági, egészségi, kulturális örökségi, környezet és természetvédelmi hatások értékelése. Közös címlista, es levelezés a tervezés meghatározott témáiról. Informális és formális megbeszélések szervezése Felhasznált Irodalom Árvízkockázati térképek és Árvízi kockázatkezelési tervek módszertani elő (Kockázati alprojekt) Módszertani Útmutató KSzI BME Konzorcium. 4. sz. Függelék A társadalom bevonása az árvízkockázat-kezelési tervezés folyamatába (Dr. Vári Anna) Participation in Flood risk Management An introduction and recommendations for implementation Mariele Evers Centrum för klimat och säkerhet, Karlstads Universitet 2012:01 Előzetes kockázatbecslés országjelentése; a jelentés a 2007/60/EK irányelve alapján készült, Címlapfotó: Gornje Podumavlje, Szerbia, fotó: Jaroslav Pap 14

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) Kármán István KvVM 2010. március 4. Bevezetés Az előadás fő célja az Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének bemutatása,

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.5.0.

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem

Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Tervezéstámogatás és a nem-szerkezeti intézkedések alkalmazása ÁKK Konferencia, 2014.01.30. Ganszky Márton (KSZI Kft.) előadása (szerkesztett) Eredeti előadások

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodás

Vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Eredeti előad http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131

Eredeti előad http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131 Az ÁKK Koncepció alapelvei, céljac ÁKK Konferencia, 2014.01.30. dr. Tombácz Endre (ÖKO( ZRt.) előad adása (szerkesztve ) Eredeti előad adások letölt ltése: http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Közép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) szám: 02/259-10/2012 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 2015. szeptember 3. 14.00 óra Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Díszterme (Budapest XIV., Stefánia út 14.)

Jegyzőkönyv. 2015. szeptember 3. 14.00 óra Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Díszterme (Budapest XIV., Stefánia út 14.) Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ipart, közlekedést érintő eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata

Részletesebben

Melléklet a Heves Megyei Közgyűlés 75/2013. (IX.27.) önkormányzati határozatához

Melléklet a Heves Megyei Közgyűlés 75/2013. (IX.27.) önkormányzati határozatához Melléklet a Heves Megyei Közgyűlés 75/2013. (IX.27.) önkormányzati határozatához Heves Megye Területfejlesztési Program (2014-2020) Partnerségi Terve A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - Budapest, 2015. március 02. - GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT (FP-EG) INTERNATONAL COMISSION

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

SEERISK Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban. Rajacic Ágnes

SEERISK Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban. Rajacic Ágnes Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. SEERISK Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban Rajacic Ágnes projekt menedzser

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP

A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP KONFERENCIA 2016.11.16. OKKP STRATÉGIAI HÁTTERE Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2015 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Lakossági építkezés Magyarországon

Lakossági építkezés Magyarországon MINISZTERELNÖKSÉG Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Lakossági építkezés Magyarországon AZ ÉPÍTÉSÜGY AKTUÁLIS KÉRDÉSEI 2015 2015. április 17. Nem a kreativitást és innovációt kell szabályozni,

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

WAREMA. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) Water resource management in protected area

WAREMA. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) Water resource management in protected area WAREMA Water resource management in protected area Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) 2008. február 19., Székesfehérvár 9. workshop Előadó: Szalai Bálint szalaibalint@agrarkamara.hu

Részletesebben

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező Szerződő partner neve Immobi-Rat Kft. Zámbori Péter Kommunikációs és Stratégiai Tanácsadó Kft. Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő Szerződéses dátum a pályázati

Részletesebben

A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István

A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó jogalkotásának egyik fontos újdonsága az Árvízkockázatok Értékeléséről és Kezeléséről

Részletesebben

Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. július 01. - GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/

ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/ ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK ELKÉSZÍTÉSE

A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK ELKÉSZÍTÉSE a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtása során A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény A törvény célja, hogy a települési közösségek hatékonyan óvják meg környezeti

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 16-7/2012. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozata a Tolna megye területfejlesztési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben