EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)
|
|
- Rezső Oszkár Kis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) Kármán István KvVM március 4. Bevezetés Az előadás fő célja az Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének bemutatása, amely az árvízkockázatok és az árvizek káros következményeinek csökkentése céljából jött létre. Az Irányelv az alábbi fő részekre tagolódik: - indoklás - előzetes kockázatbecslés - árvízi veszélytérképek - kockázati térképek - kockázatkezelési tervek Emellett szó lesz a hazai megvalósítás kulcskérdéseiről, a folyamatban lévő metodikai projektről, és a Víz Keretirányelvvel való kapcsolatról is. Előzmények Európa szerte a szociális és gazdasági fejlődés következtében kialakuló területhasználati változások a kárpotenciál folyamatosan emelkedéséhez vezetnek az ártereken. Az árvízveszély, mind a gyakoriság, mind az emelkedő árvízszintek tekintetében egyre nő, részben a globális éghajlatváltozás, az időjárási anomáliák és az emberi tevékenységek miatt megnövekedett lefolyás következtében.
2 A szakemberek az árvízvédelem és védekezés területén tudományos és gyakorlati értelemben is jelentős haladást értek el, ennek ellenére az árvíz ma is a legelterjedtebb természeti veszély Európában. A augusztusi árvizek súlyos károkat okoztak és emberáldozatokat követeltek. Az Európai Unió, Norvégia, Svájc és a tagjelölt országok víz-igazgatóinak Koppenhágában, november én tartott informális találkozóján döntést hoztak Az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlat dokumentuma elkészítéséről. Az Irányelvnek még sok előzménye volt, de fontos kiemelni az Excimap projektet a veszély- és kockázati térképezés kapcsán, a FOODsite projektet a kockázatok elemzése és kezelése témakörében, és nem feledkezhetünk meg az ICPDR Árvízi Cselekvési Programjáról sem. Az EXCIMAP (Exchange Circle on Flood Mapping) célja az volt, hogy az árvízi veszély- és kockázati térképezés jó módszereiről egy segédlet készüljön, elsődlegesen az EU Árvízi Irányelvvel kapcsolatos célok megvalósítása érdekében, Franciaország és Svájc vezetésével. A FLOODsite az EU 6. Kutatási keretprogramján belül az integrált árvízi kockázat elemzési és kezelési kutatási programja, melyben 13 ország 36 intézete vett részt. A projekt egy integrált módszertant szándékozik adni az árvízi kockázat elemzésére és kezelésére. ICPDR Árvízi Cselekvési Programja Az június 29-én, Szófiában aláírt egyezmény szerződő felei megállapodtak abban, hogy együttműködnek a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben és intézkedéseket tesznek a Duna és a vízgyűjtőjén található vizek jelenlegi környezeti és vízminőségi viszonyainak fenntartására és javítására, valamint arra, hogy megelőzzék és csökkentsék a kedvezőtlen hatásokat és változásokat. A Szófiai Konvenció által létrehozott Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR- International Commission for the Protection of the Danube River) 5. rendes ülésén, november 29.-én úgy határozott, hogy állandó Árvízvédelmi Szakértő Csoportot hoz létre a Duna Vízgyűjtő Fenntartható Árvízvédelmi Cselekvési Tervének kidolgozására.
3 A Cselekvési Program a teljes Duna-medence szintjén elkészült, az ICPDR Miniszteri Értekezlete december 13.-án jóváhagyta. A Duna-medence szintű Cselekvési Program elkészülte után a Szakértői Csoport a részvízgyűjtőkre vonatkozó Cselekvési Tervek kidolgozásába kezdett. Az összesen 17 részvízgyűjtőre a Cselekvési Tervek 2009-ben készültek el. A nemzeti terveket egy-egy koordináló ország vezetésével harmonizált rész-vízgyűjtő tervekké dolgozták össze. Az ICPDR Árvízi Cselekvési Programja követi az EU Árvízi Irányelv szellemiségét, és aktualizálása folytán tartalmát is, ezért az ezen keretek közötti munka nem jár felesleges párhuzamosságokkal. 2007/60/EK Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Az Irányelv célja: - árvízkockázatok csökkentése - árvizek káros következményeinek csökkentése. Indoklás Az Irányelvet 25 pontba szedett indokolás (preambulum) vezeti be, hangsúlyozva, többek között, hogy: Az árvizek haláleseteket és kitelepítéseket okozhatnak, károsíthatják a környezetet, súlyosan veszélyeztethetik a gazdasági fejlődést, valamint akadályozhatják a Közösség gazdasági tevékenységeit. Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor egyes emberi tevékenységek és az éghajlatváltozás hozzájárulnak az árvizek valószínűségének növekedéséhez és káros hatásainak súlyosbodásához. Az árvizekkel kapcsolatos, elsősorban az emberi egészségre és életre, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági tevékenységekre és az infrastruktúrára gyakorolt káros következmények kockázatának csökkentése megvalósítható és kívánatos. E kockázatok
4 csökkentését célzó intézkedéseket azonban, amennyire lehetséges, az egész vízgyűjtőben össze kell hangolni, hogy azok eredményesek lehessenek. A VKI (2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtőgazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízkockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait sem. Az eredményes árvízmegelőzés és árvízvédekezés a tagállamok közötti koordináción túl szükségessé teszi a harmadik országokkal folytatott együttműködést is. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet értelmében súlyos katasztrófa esetén lehetőség van a gyors pénzügyi támogatás odaítélésére annak érdekében, hogy az érintett emberek, természeti övezetek, régiók és országok körülményei a lehető legteljesebb mértékben újra normalizálódhassanak. Ugyanakkor az alap csak vészhelyzeti műveletek esetében avatkozhat be, a vészhelyzetet megelőző fázisokban nem. A víz- és területhasználatra vonatkozó politikák kidolgozása során a tagállamoknak és a Közösségnek figyelembe kell venniük e politikáknak az árvízkockázatokra és azok kezelésére gyakorolt esetleges hatását. A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Ennél fogva az árvízkockázatkezelésére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk. Az árvízkockázat a Közösség bizonyos területein jelentéktelennek tekinthető, például a gyéren lakott vagy lakatlan területeken, illetve a korlátozott gazdasági eszközökkel vagy ökológiai értékekkel rendelkező területeken. Minden vízgyűjtő kerületben vagy igazgatási
5 egységnél meg kell állapítani az árvízkockázatokat és a további intézkedések például az árvízkár-mérséklési képesség értékelése szükségességét. Egy eredményes információs eszköz, valamint a prioritások meghatározásához és a további technikai, pénzügyi és politikai döntésekhez szükséges értékes alap rendelkezésre állása érdekében gondoskodni kell az árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek kidolgozásáról, amelyek bemutatják a különböző árvízhelyzetekhez kapcsolódó lehetséges negatív következményeket, beleértve az árvizek következtében fellépő esetleges környezetszennyezés forrásaira vonatkozó információkat. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak fel kell mérniük az árvízkockázatokat növelő hatású tevékenységeket. Az árvizek által az érintett területen kifejtett kedvezőtlen hatások elkerülése és csökkentése érdekében célszerű árvízkockázat-kezelési terveket készíteni. Az árvizek okai és következményei eltérőek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Az árvízkockázatkezelési terveknek tehát figyelembe kell venniük az általuk lefedett területek sajátosságait és azok szükségleteivel és prioritásaival összhangban lévő testre szabott megoldásokat kell nyújtaniuk, a vízgyűjtő kerületeken belüli megfelelő koordináció biztosítása és a közösségi jogszabályokban foglalt környezetvédelmi célok elérésének előmozdítása mellett. A tagállamoknak különösen tartózkodniuk kell attól, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek növelik az árvizek kockázatát egy másik tagállamban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok egymás között megegyeztek a megoldásban. Az árvízkockázat-kezelési terveknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, védelemre és felkészültségre. Annak érdekében, hogy a folyók nagyobb helyet kapjanak, ahol lehetséges, meg kell fontolni az árterületek fenntartását és/vagy helyreállítását és az emberi egészséget, a környezetet, a kulturális örökséget és a gazdasági tevékenységet érő károk megakadályozására és csökkentésére szolgáló intézkedéseket. Az árvízkockázatkezelési tervek elemeit rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén naprakésszé kell tenni az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt valószínű hatásaira is figyelemmel. Az árvízkockázat-kezelés keretében nagyon fontos a szolidaritás elve. Ennek fényében arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy méltányos módon osztozzanak a felelősségben, amikor
6 mindenki számára előnyös módon, a vízfolyások mentén felmerülő kockázatkezelési intézkedésről közösen határoznak. A párhuzamos munkavégzés megelőzése érdekében szükséges, hogy a tagállamok felhatalmazással rendelkezzenek a meglévő előzetes árvízkockázat-értékelések, árvízveszélyés árvízkockázati térképek, valamint árvízkockázat-kezelési tervek ezen irányelv céljainak elérése és követelményei teljesítése céljából történő használatára. A VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az Árvízi Irányelv szerinti árvízkockázatkezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Következésképpen e két folyamatnak a VKI környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel fel kell használnia a közös kapcsolódási pontok és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást, miközben szem előtt kell tartania, hogy az Árvízi Irányelv és a VKI szerinti illetékes hatóságok, valamint igazgatási egységek eltérőek lehetnek. A tagállamoknak értékeléseiket, térképeiket és terveiket az árvízkockázat-kezelés területén a megfelelő legjobb gyakorlat és a rendelkezésre álló, de túlzott költségekkel nem járó legjobb technológiák alapján kell elkészíteniük. Előzetes Kockázatbecslés Az árvízkockázat bizonyos területeken jelentéktelennek tekinthető, ezért minden vízgyűjtő kerületben vagy igazgatási egységnél meg kell határozni a potenciális kockázatnak kitett térképezendő területeket. Az előzetes kockázatbecslésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: A folyó vízgyűjtő kerületének térképe megfelelő méretarányban: - vízgyűjtők, részvízgyűjtők, tengerparti területek határai - domborzat - területhasználat A múltban bekövetkezett azon árvizek leírása, amelyeknek jelentős káros hatásai voltak:
7 - emberi egészségre - a környezetre - a kulturális örökségre - gazdasági tevékenységre - amelyeket illetően továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége Más tagállamokkal közös igazgatási egységek esetében a tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó információk cseréje az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok között végbemenjen. Árvízi veszélytérképek Az árvízi veszélytérképeknek azokra a földrajzi területekre kell kiterjedniük, amelyeket a következő forgatókönyvek szerint önthet el az árvíz: - alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek; - közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idő 100 év); - adott esetben nagy valószínűségű árvizek. Valamennyi forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelniük: - az elöntés mértéke - vízmélységek vagy vízszintek - adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam. Árvízi kockázati térképek Általában egy esemény bekövetkezéséből - adott szempont szerint származó kockázat alatt a várható negatív hatás valószínű mértékét értjük. Vagyis a KOCKÁZAT = ESEMÉNY VALÓSZÍNŰSÉG * ESEMÉNYKÁR A kockázati térképekhez tehát feltétlenül szükség van a veszélytérképekre, amelyek az elöntési események bekövetkezésének valószínűségi becsléseit adják meg.
8 Megjelenítendő információk: - a potenciálisan érintett lakosok becsült száma - a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységének típusa - környezetszennyezés potenciális forrásai - más, a tagállam által fontos információk, pl. törmelékáradatnak kitett területek - nemzetközi vízgyűjtő kerületek vagy más tagállamokkal közös igazgatási egységek esetében a szükséges információcsere biztosítása Kockázatkezelési tervek A kockázati térképek szolgálnak alapul a kockázatkezelési tervezéshez. A társadalmi egyeztetések során elfogadott térségfejlesztési célkitűzésekhez igazodva kell megtervezni azokat az intézkedéseket, amelyekkel az árvízi kockázatok csökkenthetőek. A kockázatkezelési tervek készítése során az alábbiakat figyelembe kell venni: - a költségek és hasznok - az elöntés mértéke - az árvízterjedési útvonalak - árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek - a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések - a talaj- és vízgazdálkodás - a területrendezés - a területhasználat - a természetvédelem - a hajózás a kikötői infrastruktúra. Az árvízkockázat-kezelési tervek figyelembe veszik az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőit és az árvízkockázat-kezelés minden szempontjára kiterjednek, összpontosítva: - a megelőzésre - védelemre - felkészültségre (beleértve az árvíz- előrejelzéseket és a korai riasztó rendszereket). Az árvízkockázat-kezelési tervekbe fel lehet venni: - a fenntartható területhasználati gyakorlatok támogatását
9 - az árvízvisszatartás javítását - bizonyos területek árvízesemények esetén történő ellenőrzött elárasztását. A szolidaritás érdekében nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízkockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban. Ha egy tagállam olyan problémát tár fel, amely hatással van vizei árvízkockázatainak kezelésére, de maga nem tudja azt megoldani, tájékoztathatja a problémáról a Bizottságot és bármely érintett tagállamot, és javaslatokat tehet a megoldásra. A Bizottság hat hónapon belül válaszol a tagállamoktól kapott bármely tájékoztatásra vagy javaslatra. Végrehajtás Határidők A végrehajtás kapcsán a különböző munkarészeket a meghatározott határidőre el kell készíteni. Az előzetes kockázatbecslés határideje december 22., a veszély- és kockázati térképeké december 22., a kockázatkezelési terveké pedig december 22. A párhuzamos munkavégzés megelőzése érdekében a meglévő előzetes árvízi kockázatbecslések, árvízi veszély- és árvízi kockázati térképek és árvízi kockázatkezelési tervek használata megengedett. Víz Keretirányelvvel (VKI) való összehangolás Az Árvízi Irányelv előírja, hogy a kockázatkezelési tervek készítése során figyelembe kell venni a VKI jó állapotra vonatkozó előírásait. A VKI tekintetében pedig az árvízi biztonság szempontjait kell figyelembe venni a végrehajtás során. A VKI tehát egyrészt ökológiai követelményeket fogalmaz meg, amelyeket figyelembe kell venni a társadalmi szempontokat szolgáló árvízi kockázatok kezelése során, illetve az árterületek helyreállítása segítheti a megfelelő mértékű árvízi levezetést.
10 A nyilvánosság tájékoztatása és konzultáció Az előzetes árvízi kockázatbecslést, az árvízi veszélytérképeket, az árvízi kockázati térképeket és az árvízi kockázatkezelési terveket a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. A tagállamok ösztönzik az érdekelt felek aktív részvételét összehangolva a vízgyűjtőgazdálkodási tervezési folyamatban érdekelt felek aktív részvételével. Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás az árvizek előfordulására, illetve kialakulására gyakorolt hatása nehezen ítélhető meg. Kutatások alapján várhatóan 2 3 évenként kisebb vagy közepes, 5 6 évenként jelentős, évente pedig rendkívüli árvizek kialakulására lehetett számítani. A jövőben várható extremitások miatt, főleg kis vízfolyásokon helyi jelentőséggel megváltozik ezek gyakorisága. Felülvizsgálat Határidők - az előzetes kockázatbecslést december 22-ig - az árvízveszély- és az árvízkockázati térképeket december 22-ig - az árvízkockázat-kezelési terveket december 22-ig, majd azt követően 6 évente kell felülvizsgálni és szükség esetén frissíteni. Figyelembe kell venni az éghajlatváltozás által az árvizek előfordulására gyakorolt valószínűsíthető hatást is a felülvizsgálatok során. Hazai megvalósítás A hazai megvalósításnak kettős célja van, egyrészt az Árvízi Irányelvben foglaltak teljesítése, másrészt Magyarország vízkárelhárítási stratégiájának a megváltozott társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő átdolgozása. Magyarországon az előírásainkhoz képest meglévő hiányosságok mellett nemzetközi viszonylatban magas szinten kiépített és működő árvízvédelmi rendszer van. Jelenlegi
11 rendszerünk alapját árvízvédelmi fővédvonalaink alkotják, melyeket alapvetően a védett területeknek nyújtandó egyenlő biztonság elve szerint méreteztünk. Az Irányelv hazai megvalósításának főbb elemei az alábbiak: - Metodika - Adat előállítás - Előzetes kockázatbecslés - Kiemelt kockázatú térségek - Veszély- és kockázati térképezés - Nagyvízi mederkezelési tervek - Általános Kockázatkezelési tervek Metodika Az EU Árvízi Irányelv végrehajtásának megalapozása céljából 2008-ban megkezdődött az árvízi veszély- és kockázati térképezés és kockázatkezelési tervezés módszertanának kidolgozása. A módszertan kidolgozása az első eleme annak a programsorozatnak, amelynek eredményeképpen létrejönnek a területhasználatokat és területrendezési elképzeléseket alapjaiban meghatározó árvízi (beleértve a belvízi és egyéb a vízzel összefüggő) kockázatbecslések, árvízi veszély- és kockázati térképek valamint a kockázatkezelési tervek. A módszertan kidolgozása folyamatban van, júniusig kell elkészülnie. A projektet a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alkotta konzorcium valósítja meg. Fontos megemlíteni, hogy a metodika során különbséget teszünk a töltésezett folyók árvizei, a belvizek és a kisvízfolyások árvizei között. Kiemelt fontossággal bír a klímaváltozás hatásának, a jelenlegi védművek meglétének/hiányának, a védmű fenntartás helyzetének, a védekezés és a vegetáció hatásának figyelembevétele. Szemléletformálás Az árvízi kockázatkezelési tervezéssel kapcsolatban még a helyi vízkár fogalma, és a lefolyás szabályozással, vízvisszatartással kapcsolatos kérdések kerülnek előtérbe. Emellett szükséges
12 és kívánatos a töltés áthelyezési és hullámtér rendezési, árapasztó kialakítási, ártér reaktiválási lehetőségek vizsgálata folyóinkon, nemcsak az árvízi kockázat csökkentés, de a VKI környezeti célkitűzéseinek teljesítése érdekében is. Összefoglalás Az Irányelv jó keretet ad az árvízkockázatok értékeléséhez és kezeléséhez, valamint előírja a tagállamoknak, hogy összehangolják tevékenységeiket azokkal az országokkal, amelyekkel közös vízgyűjtőn osztoznak. Ezen felül megköveteli, hogy ne hajtsanak végre olyan intézkedéseket, amelyek területükön kívül megnövelhetik az árvízkockázatot, kivéve, ha ezen intézkedésekről megállapodás született az érintett országokkal. Az egységes szemléletű európai szintű árvízkockázat kezelésen túl az Irányelv megvalósítása hazai vonatkozásban lehetőséget teremt az árvízszintek újraértékelésére, a lokalizációs tervek korszerűsítésére, és a kisvízfolyásokhoz kapcsolódó kockázatkezelés fejlesztésére is.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 288/27 IRÁNYELVEK
2007.11.6. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 288/27 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (EGT-vonatkozású
RészletesebbenElõzetes kockázatbecslés
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenAz árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József
Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenÁrvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete
Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.5.0.
RészletesebbenNYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba
NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenHUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz
HUNGARY 2014 Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz TARTALOMJEGYZÉK I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat...
RészletesebbenA Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata
KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás
RészletesebbenAz árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
RészletesebbenA Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István
A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István Az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó jogalkotásának egyik fontos újdonsága az Árvízkockázatok Értékeléséről és Kezeléséről
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA
A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA Gombás Károly ÉDUVIZIG MMK VZ-T 08-1150 MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. július 01. Segédlet jogszabályi
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK
Részletesebbentekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0015) 1,
P6_TA(2006)0253 Az árvizek felmérése és kezelése ***I Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
Részletesebbenvalamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE
A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG EURÓPAI INTÉZETE valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE között létrejött együttműködési megállapodás Preambulum Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN
A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK ALKALMAZÁSA AZ ADAPTÍV TERVEZÉS TÁMOGATÁSÁRA
DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK ALKALMAZÁSA AZ ADAPTÍV TERVEZÉS TÁMOGATÁSÁRA GANSZKY MÁRTON 1*, VASZÓCSIK VILJA 2 1 KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. 2 Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési Osztály
RészletesebbenA Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007
A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
RészletesebbenÁrvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem
Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Tervezéstámogatás és a nem-szerkezeti intézkedések alkalmazása ÁKK Konferencia, 2014.01.30. Ganszky Márton (KSZI Kft.) előadása (szerkesztett) Eredeti előadások
RészletesebbenVíz Keretirányelv és Árvíz Irányelv
ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban
A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban Horváth Balázs osztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzetközi Osztály Víz és biztonság Magyarországon konferencia Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenÁrvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. július 01. - GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
RészletesebbenA kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenCélok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások
Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,
RészletesebbenÁrvízi veszély- és kockázati térképezés
Vízrajz és hidroinformatika Árvízi veszély- és kockázati térképezés www.vit.bme.hu Hagyományos árvízvédelem Szerkezeti védekezés: töltések, műtárgyak Károsultaknak segély Nehezen fenntartható megközelítés:
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenDuna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.
Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia
RészletesebbenNemzetközi integrált vízgyűjtő gazdálkodási tervezés a Tisza vízgyűjtőn
Nemzetközi integrált vízgyűjtő gazdálkodási tervezés a Tisza vízgyűjtőn Heilmann Diána Duna Régió Stratégia, vizek minősége prioritás terület, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapest Kivonat A Duna
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenA Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete
A Tisza völgy vízkárelhárítási helyzete Láng István Vízkárelhárítási főosztályvezető A Tisza-völgy vízkárelhárítási helyzete rossz Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott helyzet Klimaváltozás kitettség Alulértékelt
RészletesebbenA víz stratégiai jelentőségű erőforrás
soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken
Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenJELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2174(INI) a természeti és ember okozta katasztrófák biztosításáról (2013/2174(INI))
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 25.9.2013 2013/2174(INI) JELENTÉSTERVEZET a természeti és ember okozta katasztrófák biztosításáról (2013/2174(INI)) Gazdasági és Monetáris Bizottság
RészletesebbenAz Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása
Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások
RészletesebbenE G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S
E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére
Részletesebben147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről
147. sz. Ajánlás a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a
RészletesebbenÁrvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi keretek
Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi keretek - Budapest, 2015. szeptember 16. - GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT (FP-EG) INTERNATONAL COMISSION
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 18. (OR. en) 7144/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 170 FIN 177 AGRI 136 IND 54 SAN 100 az Állandó Képviselők
RészletesebbenEredeti előad http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131
Az ÁKK Koncepció alapelvei, céljac ÁKK Konferencia, 2014.01.30. dr. Tombácz Endre (ÖKO( ZRt.) előad adása (szerkesztve ) Eredeti előad adások letölt ltése: http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenHajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében
Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenLIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),
RészletesebbenAz aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben
Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,
RészletesebbenKlímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés
Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös
RészletesebbenA BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.4.1. COM(2011) 167 végleges 2009/0059 (COD) A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján az iparosodott
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenÁrvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - Budapest, 2015. március 02. - GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT (FP-EG) INTERNATONAL COMISSION
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebben187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
Részletesebben5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról
1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és
Részletesebben5. PRIORITÁSI TERÜLET (PA5) KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK KEZELÉSE. Dr. Dobi László
Prioritás terület Dunás logója Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. 5. PRIORITÁSI TERÜLET (PA5) KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK KEZELÉSE Dr. Dobi László
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 5. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 5. (OR. en) 11932/17 TRANS 347 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: 2017. szeptember
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
RészletesebbenDÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube 26.09.2018 A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai RegionálisFejlesztési
RészletesebbenMagyarország árvízvédelmi stratégiája
Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.7.13. C(2018) 4438 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenMagyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm
Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 1. oldal Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenMagyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö
Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 1. oldal Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenFejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika
Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán
RészletesebbenKatasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen
Katasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen Dunai László egyetemi tanár Természeti katasztrófák Magyarország 1990-2014 Események száma Árvíz, hőség, vihar Károk Árvíz és aszály Forrás: emdat.be
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenA JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1293/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1293/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet (6) Ez a rendelet folyó árakon
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
Részletesebben