A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT DOKUMENTUMOKHOZ

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT DOKUMENTUMOKHOZ"

Átírás

1 A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT DOKUMENTUMOKHOZ ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK 1. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem felelnek meg az Árvízi Irányelv 10. cikkének, amely előírja, hogy az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszély-térképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket a tagállamok elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. Mivel az Árvízi Irányelv (ÁI) 6. cikke szerint az árvízi veszély- és kockázati térképeket kis, közepes és nagy valószínűségű árvízi eseményekre kell elkészíteni, ebből következően a nyilvánosság számára elérhetővé tett dokumentumoknak is ezeket kell tartalmaznia. A kis, közepes és nagy valószínűségű eseményekre vonatkozó térképeket kell a nyilvánosság elé tárni, nem csak a legritkább de legsúlyosabb károkkal fenyegető eseményekre vonatkozóakat. Kérjük ezeknek a térképeknek azonnali nyilvánosságra hozását, megfelelően részletes és közérthető magyarázatok kíséretében. 2. A társadalmi konzultáció lebonyolításának módja ugyancsak nem felel meg az ÁI 10. cikkének, amely rögzíti, hogy a tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek az árvízkockázatkezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét. Az eddigiek semmiképp sem tekinthetőek ösztönzésnek, hiszen a véleményezési lehetőségnek és a fórumoknak a meghirdetésére nem használták fel az ésszerűen elérhető kommunikációs csatornákat. Másrészt, az eddig nyilvánosságra hozott megismerhető anyag rendkívül hiányos, az érdemi hozzászólást nem teszi lehetővé, ugyanakkor gyakran cserélődik a honlapon. A közzétett dokumentumokból valójában nem derül ki, hogy miről és milyen mélységben lehet véleményt alkotni. Az írásbeli véleményezés határidejét pedig nem publikálták a honlapon. 3. Az árvízi kockázatkezelési tervezés során az előkészületekbe, vagy a változatok vizsgálatába, ismereteink szerint, nem vonták be érdemben azokat a szektorokat, melyeket az árvízi védekezés gyakorlata a leginkább érint. Ilyen szektorok például a mezőgazdaság, erdőgazdasági szektor, természetvédelmi kezelésért felelős nemzeti park igazgatóságok, területfejlesztési és területrendezési tervek összeállításáért és néhol az árvízi védekezésért is felelős önkormányzatok, érintett vállalatok. Az érintett szektorokkal a lehető legkorábbi tervezési fázisban zajló egyeztetés kulcsfontosságú az integrált tervezés szempontjából. Ha a vitás kérdések csak a tervezés előrehaladott állapotában, vagy csak a kivitelezés során kerülnek elő, akkor az érintettek tiltakozására, ellenállására sokkal inkább számítani lehet. Sokkal jobb, ha már a tervek előkészítése során felszínre kerülnek a problémák, és ezekre az érintettekkel együtt közös, vagy kompromisszumos megoldási javaslat születik. 4. A közzétett anyagok nem tartalmaznak utalást a felvízi és alvízi országokkal történt egyeztetésekre, ami az ország földrajzi adottságait tekintve, az árvízi biztonság megteremtése során nem megkerülhető feladat. A kockázatkezelő intézkedések szomszédos országokkal való vízgyűjtő szintű összehangolására történő törekvés az anyagokból nem olvasható ki. Az egyes folyószakaszok és tervezési egységek közti összehangolás Magyarországon belüli eredményeit sem mutatják be a közzétett anyagok. 5. Korábbi tájékoztatás szerint, az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP B) projekt keretében készül egy Országos Árvízkockázat-kezelési Koncepció és Stratégia, amely társadalmi-politikai szinten meghatározza az árvízkockázat kezelésének Magyarországon alkalmazandó alapelveit. (pl. az elfogadható kockázat mértékét, a biztonsági célkitűzéseket, a járulékos hasznok és költségek figyelembe vételét, a költségmegosztás elveit, stb.) Ezen stratégia elkészüléséről nincsen információ az elérhető anyagokban. Amennyiben készült ilyen, kidolgozása során a társadalmasítás elmaradt, a nyilvánosságot nem vonták be.

2 Kérjük a felsorolt hiányosságok azonnali pótlását, a veszély- és kockázati térképezés módszertanának és eredményeinek, a tervezés során vizsgált intézkedési alternatíváknak, az értékelés szempontjainak és eredményeinek haladéktalan nyilvánosságra hozását. Kérjük, tegyék lehetővé, hogy az érdekelt felek megismerjék és véleményezhessék az ÁKKtervezés eredményeit. Továbbá kérjük, mielőbb tájékoztassák a nyilvánosságot (az ösztönözés és aktív részvétel feltételeit megteremtve) az Országos Árvízkockázat-kezelési Stratégiára vonatkozó tudnivalókról. VESZÉLY- ÉS KOCKÁZATI TÉRKÉPEK 6. A közzétett dokumentumok beszámolnak az árvízi veszélytérképezés és a kockázati térképezés feladatának hátteréről, de a módszertanról alig, az eredményekről pedig szinte egyáltalán nem található szöveges leírás. Sem az árvízi szcenáriókról, sem a megvizsgált intézkedési alternatívákról, sem az érintett szektorokkal való egyeztetésről nem található információ. Emiatt a végeredményként bemutatott térképek és előirányzott intézkedések értékelése nehéz, gyakorlatilag nem lehetséges. 7. Az ÁKK tervezésről korábban közzétett ismertetők szerint (http://akk.beruhazas.eu) az elöntési- és veszélytérképek a statisztikai valószínűség szerinti 1000 éves, 100 éves és 30 éves árvizekre készültek el. A korábbi információ szerint a térképek alapján készülő hatásfüggvényekben az árvíz okozta terhelést a sebesség és a vízmélység alapján számítják, valamint a kockázati térképek készítése során becslik az elöntés tartósságát, és egyes esetekben az időbeli előfordulás valószínűségét is figyelembe veszik. A 2015 nyarán közzétett dokumentumok mindezeket a számításokat és azok eredményeit nem tartalmazzák. A veszélytérképezés alatt közzétett elöntési térképeken a jelmagyarázat szerint az 1 valószínűségű árhullámok esetén a gátszakadásokhoz rendelhető elöntött területeket és elöntési mélységeket láthatjuk. A töltésszakadások, tehát az azokból fakadó elöntés valószínűségére vonatkozóan viszont nem nyújt tájékoztatást a közzétett anyag. Például a mohácsi árvízi öblözetben ahol a töltések a jelenlegi MÁSZ-hoz képest +1,0-1,2 m szintre kiépítettek, az előírásoknak megfelelő geometriával ugyanúgy töltésszakadásokkal számol a veszélytérkép, mint a magassághiányos és/vagy az előírtnál rosszabb állékonyságú töltésszakaszokon más öblözetekben. 8. A közzétett kockázati térképek nem tartalmazzák azokat az eredményeket, amelyek a projekt korábbi szakaszában megismert információk alapján (http://akk.beruhazas.eu) elvárhatóak lennének. A kockázati térképeken látszólag az elöntési térképeken ábrázolt elöntést vetették össze a területen található vagyon értékével, amiben egy árvízi elöntés kárt okozhat. A nyilvános információk közt nem található meg, hogy a térképen ábrázolt kockázat számításakor milyen módszertant alkalmaztak, milyen szempontokat vettek figyelembe, és az elöntés előfordulásának és károkozásának milyen valószínűségével számoltak. Például, figyelembe vették-e a kockázat képletében az ezer éves visszatérésnél gyakoribb, ám alacsonyabb árvizekből fakadó esetleges elöntést (vagy el nem öntést)? Figyelembe vették-e az árvédelmi művek jelenlegi kiépítettségi szintjét (megfelelően erős szakaszait, gyenge pontjait, hiányait, elkészült tározókat stb.), és a működő árvízvédelmi rendszert (előrejelzés, védekezés, stb.)? Figyelembe vették-e, hogy egyes területhasználatok érzékenyebbek az elöntésre, míg mások károsodás nélkül elviselik azt? Ezek bemutatása nélkül az eredmény hiányos, a kockázat csak elméleti szinten értelmezhető. A veszély- és kockázati térképek ebben a formában nem segítik sem a területileg differenciált és célzott kockázatkezelési intézkedések tervezését, sem azok bemutatását és indoklását a nyilvánosság számára.

3 9. Hiányoljuk a kockázati térképeken annak megjelenését, hogy az árvizek okozta elöntések nem csak károkat okozhatnak, hanem előnyökkel is szolgálhatnak. Példa, hogy egy vízfolyás melletti ártéri erdőben, legelőn, vagy kaszálón, a rendszeres, ideiglenes, alacsony vízborítás kifejezetten előnyös, gazdasági szempontból is pozitív hozadéka van. Ha ezek a területek nem kapnak elegendő vizet, akkor az állapotuk romlik, és gazdálkodásra egyre alkalmatlanabbá válik. Emellett a szelíd árasztás mérsékli a klímaváltozásból fakadó sérülékenységét (fagy- és aszálykitettségét) a környező területeknek is. Javasoljuk, hogy a térképeken jelöljék azt, ha valahol negatív kár, tehát haszon keletkezik abból, ha víz jut a területre, és ezt a kockázatkezelési intézkedések tervezésekor is vegyék figyelembe. 10. A térképek csak a vagyoni kockázat mértékét tartalmazzák Ft/cella/év mértékegységgel, ami nem értelmezhető anélkül, hogy megadnák a cella méretét, illetve az időtávot, amit figyelembe vettek a becsléskor. A közzétett anyagokból nem ismerhető meg az a gazdasági elemzés, ami alapján a vagyoni értékeket érő kockázatokat számították, vagy a pénzben nehezen kifejezhető javak értékét becsülték. A kockázati térképek nem tartalmazzák ezenkívül az egyes öblözetekre vonatkozó teljes kockázat Ft/év értéket sem. A térképek színezése nem informatív, sőt félrevezető: a különböző öblözetekben ugyanazok a színek más-más értéknek felelnek meg, ezáltal egy azonos színezésű folton akár két nagyságrend különbség is lehet elrejtve (pl. 100 ezer vs. 5,5 millió Ft). További hiány, hogy nem tették közzé az emberélet veszélyeztetettségéről, és az esetlegesen környezetszennyezést okozó létesítmények potenciális érintettségéről szóló térképeket, noha az ÁI 6. cikke ezt is előírja. 11. A közzétett veszély- és kockázati térképek nem fedik le az ország valamennyi árvízi öblözetét, hiányzik például a főváros és több település területe a Duna-kanyarban, valamint a nyílt ártéri területek. Tekintettel arra, hogy a tagállam által kijelölt felelős hatóságnak az egész ország árvízkockázat-kezelési tervezését koordinálnia kell, ezeknek a területeknek a térképeit és terveit is kérjük közzétenni. TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 12. Az ÁKK projektek során az elöntési modellezés és a lehetséges károk felmérése nagy alapossággal elkészült, ugyanakkor más szempontú alapozó vizsgálatok még ma is hiányoznak. Mivel a kiemelkedő és a statisztika szerint legkisebb valószínűségű árvizek elleni védekezés került fókuszba, ezért a gyakran visszatérő, kisebb árvizek során sikerrel alkalmazható, többcélú kockázat-kezelési lehetőségek háttérbe szorultak. Javaslatunk szerint ezeket mielőbb be kell emelni a tervekbe, amihez szükség van a következő elemzések elvégzésére: o vízhiánytól sújtott, vízpótlásra szoruló, ezért vízkivezetésre és vízvisszatartásra alkalmas holtágak és egykori medrek állapotának felmérése (hordalékkal való feltöltődés, jelenlegi természetvédelmi érték, jelenlegi állapot fenntartási feladatainak összegyűjtése, stb.); o jelenleg gazdálkodásba vont területek számbavétele a mentett oldalon, melyek a domborzati adottságoknak köszönhetően vízvisszatartásra alkalmas esetenként jelenleg is belvízzel érintett térszínek; o gazdálkodást (főleg mezőgazdasági termelést) segítő támogatási források összegyűjtése és elemzése, javaslatok kidolgozása arra, hogyan lehet ezeket vízvisszatartásra ösztönző támogatásokká alakítani; o közgazdasági elemzések, például vízgazdálkodás infrastruktúrájának árazása (mely a VGT2 vitaanyag 8.4-es fejezetében is megtalálható), további az árvízi kockázatkezelési tervhez szükséges árazások, kockázati számítások, területhasználatváltáshoz, vízvisszatartási lehetőségekhez pénzügyi feltételek és ösztönzők elemzése.

4 13. A közzétett linken a kockázatkezelési intézkedések fül alatt kirakott dokumentumok nem elégítik ki az Árvízi Irányelvben az Árvízkockázat-kezelési Tervekre előírt kritériumokat, mivel nem tartalmazzák az ÁI Mellékletének A. részében felsorolt elemeket. Különösen hiányoljuk a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított, megfelelő árvízkockázat-kezelési célkitűzések leírását, valamint az ezek elérését célzó intézkedések összefoglalását és rangsorolását. Kérjük bemutatni a tervezés során megvizsgált kockázatkezelési intézkedési alternatívákat és ezek értékelésének, illetve rangsorolásának szempontjait. 14. A táblázatosan bemutatott Előirányzott intézkedéseket ökológiai és hidromorfológiai szempontból értékeltük, és észrevételeinket egy hasonló táblázatban foglaltuk össze, amit mellékletként csatoltunk. Ahhoz, hogy részletesebb véleményt lehessen alkotni, más szempontokat is figyelembe vevő, további kérdések megválaszolására is szükség lenne az intézkedések bemutatásánál, például: o Milyen hatékonyak a beavatkozások árvízvédelmi szempontból? o Mekkora területre van hatással a tervezett intézkedés? o Hány évre jelent megoldást? o Mekkora a beruházási és mekkorák a fenntartási költségei? o Milyen egyéb pozitív vagy negatív externális hatásuk lesz? o Mennyire költség-hatékony az adott intézkedés? o Az intézkedések segítik, vagy hátráltatják valamely uniós kötelezettség (jellemzően vízgazdálkodási, környezetvédelmi vagy természetvédelmi irányelv) betartását? Kérjük, hogy az ÁKKT további egyeztetése során az intézkedési tervek bemutatásában ezekre a kérdésekre is térjenek ki. 15. Az ÁKKT-ról megismert korábbi dokumentumokban nem-szerkezeti intézkedések alkalmazásáról is szó volt (pl. az árvízi kitettség és érzékenység csökkentése jogi eszközökkel, nehezen védhető területen található javak áthelyezésével és/vagy a területhasználat átalakításával, szabályozott vízkivezetés lehetőségének megteremtésével). Ezeknek véleményünk szerint nagy szerepe van az árhullámok jelentette kockázatok mérséklésében és sok esetben hatékonyabbak a műszaki/infrastrukturális intézkedéseknél, továbbá járulékos természeti vagy társadalmi hasznokat hozhatnak. Alacsony beruházás-igényük is amellett szól, hogy ezeket mindenhol, ahol lehetőség van rá, célszerű előnyben részesíteni. Az ezekkel elérhető kockázat-csökkenési potenciált kell felmérni azelőtt, hogy műszaki intézkedések végrehajtását készítenék elő. A jelenleg elérhető anyagokban azonban egyáltalán nem találhatók nem-szerkezeti intézkedések. Miért maradtak ki? Szintén nem található információ a jelenleg alkalmazott árvízi védekezési gyakorlat és az Árvízkockázat-kezelési Tervben szereplő más intézkedések kapcsolatáról. 16. Véleményünk szerint a kockázatkezelési és a védekezési intézkedések tervezése során tekintettel kell lenni arra, hogy milyen közérdekeket és magánérdekeket érint a beavatkozás. A közérdekek körébe sorolható például az árvízvédelem és a természetvédelem, de a közérdek fennállását bizonyos esetekben bizonyítani kell. A hullámtereken, ártereken vagy belvízzel veszélyeztetett területeken zajló gazdasági tevékenységek jelentős része (pl. az erdőgazdálkodás, a mezőgazdasági tevékenység) már magánérdek. Véleményünk szerint magánérdek, magángazdálkodói érdek érintettsége esetében, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében, nagy szerepet kell szánni a nem-szerkezeti intézkedéseknek, a gazdasági ösztönzőknek és szabályozóknak, melyekkel csökkenthetők a költséges terepi beavatkozások és elkerülhetők az aránytalan költségek. JAVASLATAINK INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEKRE 17. Javaslatunk szerint az árvízi kockázatkezelés során tekintettel kell lenni arra, hogy lehulló csapadék hiányában a víz a hegyek felől a vízfolyásokon érkezve nyújtja az emberi élethez a létfeltételeket. A Kárpát-medence sík vidékein az éves (potenciális) párolgás meghaladja az

5 éves csapadék mértékét, ami rendszer-szintű vízhiányt okoz. A negatív vízmérleg a talajvízszintek süllyedéséhez, általános szárazodáshoz vezet. A vegetációs időszak kezdetén a hegyekből a folyókon érkező többletvíz megtartása a Kárpát-medence sík vidékein tudná pótolni az egyenlőtlen csapadékeloszlásból következő hiányt. Ha az árvíz elleni védekezés jegyében ezeket a területeket elzárják a víztől, akkor ezek állapotának jelentős romlása és kiszáradása zajlik. Ez a szabályozott vízfolyások mentén már régóta megfigyelhető jelenség. A vízhiány egyaránt sújtja a mezőgazdasági művelés alatt lévő vagy állattenyésztést szolgáló területeket, az erdőket, valamint a természeti értékük szempontjából értékes vizesélőhelyeket és más ökoszisztémákat. A természeti és anyagi erőforrások fenntartható és gazdaságos kezelésének ellentmond, hogy a jelenlegi gyakorlat mellett az árhullám gyors levezetése után öntözéssel lenne szükség a kialakuló vízhiány pótlására. Ezért különösen fontos, hogy a mentett oldalon lévő mélyfekvésű területekre szabályozott módon minél több vizet vezessenek ki a folyókon érkező árhullámokból. Magyarországon erre több folyó mentén rendelkezésre állnak területek. A Tisza mentén a mentett oldali kivezetések lehetőségeit jól bemutatja Koncsos László: A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében című tanulmány, mely letölthető a következő linkről: A jelenlegi mentett oldalon nagyon sok olyan terület van, melyet nem kell megóvni a víztől, sőt vizet kell biztosítani számukra jó állapotuk fenntartása érdekében. Azokkal a területekkel kapcsolatban, melyek természetes vízmegtartásra alkalmasak lennének, de a jelenlegi agrártámogatási rendszer által ösztönzött területhasználat miatt ez a lehetőség kihasználatlan, szemléletváltásra van szükség. Az árvízi kockázatkezelés során meg kell vizsgálni, hogy ezeken a területeken a vizek visszatartására milyen megoldások léteznek, és ezek alapján javaslatot kell tenni a területhasználat-váltásra (arányos finanszírozási rendszerrel együtt). A megváltozó területhasználat által lehetővé tett vízvisszatartás más társadalmi igényeket is szolgál: csökken a klímaváltozással (szárazsággal) szembeni sérülékenység, javulnak a mikroklimatikus viszonyok (pl. csökken a faggyal szembeni érzékenység), javul a vizesélőhelyek és víztől függő ökoszisztémák állapota, helyi közösségek számára megélhetést nyújtó, a központi támogatásokat nem igénylő gazdálkodási formák kifejlődésére nyílik lehetőség. Ez a fajta vízgazdálkodás az árhullámok pozitív hatásait hatékonyabban ki tudja használni, és a jelentős árvizek árvízcsúcsainak mérsékléséhez hozzá tud járulni. Az árvízi kockázat-kezelési tervezés során ezt az integrált megközelítést javasoljuk alkalmazni az érintettek bevonásával, szemléletformálással és véleményük figyelembe vételével. 18. Az árvízi védekezés és a vízgazdálkodás során meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az árvízvédelmi töltések által közrefogott terület kellőképpen széles-e, és nincs-e lehetőség a hullámtér szélesítésére. Ahol ez műszaki szempontból kivitelezhető, ott a terv tegyen javaslatot a hullámtér szélesítésére, és vizsgálja meg, hogy milyen kompenzációs intézkedések szükségesek a tulajdonviszonyok függvényében. Törekedni kell arra, hogy a folyóknak minél szélesebb ártér álljon rendelkezésre, és medrükből kilépve az egykori holtágak és mellékágak közül a lehető legtöbbet képesek legyenek vízzel ellátni és feltölteni. A több teret a folyónak elv nem azt jelenti, hogy a kezelő a korábbi szabályozások eredményét ma adottságnak tekintve, a vízfolyás szűk hullámterén a maximális lefolyási kapacitást biztosító felszínborítást alakít ki. Hanem azt az elvet fedi, hogy egyrészt a folyó hullámterét szélesíteni szükséges, ezáltal teret adva az árvíz levonulásának és az ártéri élővilág fejlődésének. Másrészt az árhullámok idején a lehetséges összes területre el kell juttatni a vizet az árterek, a hullámterek, a holtágak és a mellékágak adottságait kihasználva, és ezek vízmegtartó kapacitását növelve, hogy ezáltal az egyre kevesebb csapadék, az egyre hosszabb kisvizes időszakok miatt kialakuló vízhiányra felkészüljön a társadalom. 19. Az árvízi kockázatkezelési intézkedési típusok között vannak olyanok, melyek más szektorok, érintettek, társadalmi szereplők számára nehézséget okozhatnak. Példa 1: új töltés építése, töltés áthelyezése: ez területhasználat-váltással, új területigénnyel, földtulajdoni viszonyok

6 megváltozásával jár; példa 2: növényzet átalakítása és fenntartása ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével: ez a kezelési gyakorlat megváltozásával, területhasználat-váltással jár. Ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazása konfliktusokat okozhat az érintett szektorokkal. Nagyon fontosnak tartjuk azt is megtervezni, hogy ezeket a konfliktusos intézkedéseket hogyan fogják egyeztetni az érintett szektorokkal és az ellentéteket hogyan fogják feloldani, mivel ez idő- és forrásigényes feladat. A fenntarthatóság alapelvei szerint azonban nem megkerülhető. 20. Az eddigi információk alapján az ÁKKT tartalmazni fog olyan intézkedés-típusokat, melyek más tervekkel, vagy programokkal összhangban lehetnek, egymást segíthetik (pl. hullámtéri holtágak és mellékágak rehabilitációja egyezhet a természetvédelmi szektor érdekeivel és településfejlesztési érdekekkel). A közös érdekek és szempontok beazonosítása fontos a tervezési szakaszban az együttműködések előkészítésének érdekében. Ismereteink szerint ezt a tervezés során elmulasztották. A nyilvános anyagban nem található információ arról, hogy a szektorok közti potenciális összhang lehetőségét hogyan szeretnék a tervek megvalósítási fázisában kihasználni. 21. A hullámteret elözönlő, idegenhonos, invazív fajok jelenléte minden szektor számára problémát okoz. Visszaszorításuk közös érdek, ami minden érdekelt számára előnyökkel járhat. Ha a hullámtéren érintett többi szektort a megoldás kimunkálásába és végrehajtásába bevonnák, azzal a fenntartási költségek csökkenthetőek lennének. A valóban szinte átjárhatatlan dzsungelt alkotó özönfajok eltávolítása azonban nem egyenlő az ártéren élő növényzet differenciálatlan irtásával a hidraulikai szempontok szerint kijelölt levezető sávokban. Felhívjuk a figyelmet, hogy az egykori természetes ártéri fás-cserjés élőhelyek ma már csak igen kis területen fordulnak elő a hullámtereken, ezek háborítatlan megőrzése ezért kiemelt közérdek (ritkaságuk okán ezek az élőhelyek természetvédelmi vagy Natura 2000 oltalom alatt állnak). A hullámtéri területhasználatok és a növényzetszabályozási munkák tervezésébe természetvédelmi szakértőket és a természetvédelmi intézményrendszert már a legkorábbi szakaszban be kell vonni. Az ökológiai szempontok integrálására a vízfolyásokat érintő valamennyi beavatkozás tervezésekor forrásokat és időt kell allokálni. ÁKKT ÉS NAGYVÍZI MEDER KEZELÉSI TERVEK KAPCSOLATA 22. Nem tartjuk helyesnek, hogy az ÁKKT keretében kockázat-kezelési tervként nyilvánosságra hozott Előirányzott intézkedések gyakorlatilag megegyeznek a nagyvízi mederkezelési mintatervvel. A nagyvízi meder levezető sávjának rendezése az árvízi kockázatkezelés eszköztárának egy lehetséges összetevője, de nem meríti ki a rendelkezésre álló lehetőségek körét. A közzétett anyagokban nem tárták fel annak magyarázatát, hogy a két terv miért került ennyire párhuzamba és összhangba egymással alternatívák megvizsgálása nélkül. Nincsen számítás, vagy adat közzétéve arról, hogy a Nagyvízi Mederkezelési Tervekben (NMKT) előirányzott intézkedések által a lefolyási viszonyok javítása milyen mértékben és hány évre vonatkozóan járul hozzá a nagyvízi mederben a) a különböző valószínűségű árhullámok magasságának és tartósságának a csökkentéséhez, b) az árvízkockázat csökkentéséhez a mentett oldali területeken (pontosan hol). 23. A nagyvízi mederkezelési tervek lefolyás-gyorsító célja és hatása kifejezetten ellentmond az ÁI 7. cikk (4) bekezdésének, amely rögzíti, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízkockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok megegyeztek a megoldásban. 24. A nagyvízi mederkezelési koncepcióban, illetve mintatervekben bemutatott intézkedések számos jelentős fenntartási igényű feladatot tartalmaznak. Ezeknek a feladatoknak a kivitelezése a hullámtéren csak akkor lesz megvalósítható, ha ehhez pénzügyi forrást és

7 felelőst rendelnek hozzá. A NMKT-ekben előirányzott beavatkozásokkal kapcsolatban sem a beruházási és fenntartási költségeiről sem a költséghatékonyságról nem elérhető nyilvános információ, annak ellenére, hogy az Árvízi Irányelv előírja, hogy a költségeket és hasznokat figyelembe kell venni az árvízkockázat-kezelési tervek készítése során. 25. A Nagyvízi mederkezelési tervekről általában című dokumentum rögzíti, hogy A folyók töltések közötti nagyvízi medrének kezelése több cél összehangolását igényli. A célokat a folyó tulajdonságainak a társadalom életében érvényesülő szerepe jelöli ki, vagyis, hogy a folyó: - ne okozzon az érintett lakosság számára vállalhatatlan élet- és vagyonkockázatot; - maradjon természetes élőhely és tájalkotó érhálózat; - legyen forrása a társadalom anyagi és szociális szükségletei kielégítésének. Szintén a Nagyvízi mederkezelési tervekről általában című dokumentum szerint A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges árvízvédelmi előírások megállapítása. Felhívjuk a figyelmet, hogy a két helyes megállapítás ellenére a dokumentum későbbi fejezetében az árvízvédelmi előírások megállapítása helyett már konkrét árvízvédelmi intézkedések és beavatkozások szerepelnek a mintatervekben, ami teljesen más nem szabályozási, hanem aktív beavatkozási szempontú megközelítés. Holott árvízvédelmi célú előírások megállapítására valóban szükség lenne a hullámtérre vonatkozóan. Továbbá javasoljuk, hogy a nagyvízi mederkezelési terv elnevezés helyett az árvízvédelmi előírásokat és intézkedéseket megfogalmazó dokumentumnak olyan címe legyen, ami egyértelműen jelzi, hogy árvízvédelmi ágazati tervről van szó, és nem a nagyvízi meder integrált területkezelési tervéről. Utóbbi elkészítése tehát még előttünk álló feladat, amely során a különböző ágazati kezelési terveket és előírásokat figyelembe kell venni és össze kell hangolni. Ugyanitt szerepel: Az előbbi célokat más kezelési tervekkel és előírásokkal együttesen kell támogatni. Ezt a megállapítást javasoljuk átfogalmazni a következőképp: A nagyvízi meder kezelése során az árvízvédelmi célokat szolgáló előírásokat a területre vonatkozó más kezelési terveket és előírásokat figyelembe véve és a kezelési célokat összehangolva kell megvalósítani. ÁKKT ÉS A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KAPCSOLATA 26. Az ÁKKT és a VGT2 intézkedéseinek összehangolására a kommunikációs csatornákon (többek között ÁKKT és VGT fórumokon) közzétett információk szerint mindkét tervezői csoport törekszik, azonban az eddig nyilvánosságra hozott anyagokban tényleges eredmény nem található ezzel kapcsolatban. Ahogy az ÁI bevezetője is megfogalmazza a két tervnek a VKI környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel fel kell használnia a közös kapcsolódási pontok és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást. Véleményünk szerint ezek az alapelvek akkor tudnának érvényesülni, ha egymás szempontjait a két terv kölcsönösen beépítené az intézkedési programok rangsorát meghatározó értékelési szempontok közé. 27. A VKI 4.7 cikke alapján egyértelmű az a következtetés, hogy - akárcsak más folyóvizeket és víztesteket érintő munka során - az ÁKKT-ben előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a víztestek állapotára nézve a legkedvezőbb hatással járnak. A jó állapot elérése és az állapot nem romlása célkitűzések alól kizárólag akkor kérhető hatásmérséklő kompenzációs intézkedésekkel kiegészített mentesség, ha igazolható, hogy az árvízvédelmi cél eléréséhez nem létezik környezeti szempontból kedvezőbb alternatíva. Gruber Tamás, Kerpely Klára WWF Magyarország Budapest, szeptember 15.

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése c. egyfordulós, meghívásos pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.5.0.

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz

HUNGARY. Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz HUNGARY 2014 Mit tehetnek a civil szervezetek az Árvíz Irányelv bevezetése során? - segédlet civil szervezeteknek a hatékony szerepvállaláshoz TARTALOMJEGYZÉK I. Az árvízkockázat-kezelés tervezési folyamat...

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem

Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Árvízkockázat-kezelési tervezés II. ütem Tervezéstámogatás és a nem-szerkezeti intézkedések alkalmazása ÁKK Konferencia, 2014.01.30. Ganszky Márton (KSZI Kft.) előadása (szerkesztett) Eredeti előadások

Részletesebben

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések)

EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) EU Árvízi Irányelv (fő célkitűzések) Kármán István KvVM 2010. március 4. Bevezetés Az előadás fő célja az Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének bemutatása,

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata KÖTIVIZIG 5002 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotivizig.hu A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata Szolnok, 2014. augusztus 26. Háfra Mátyás

Részletesebben

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József

Az árvízkockázat kezelés metodikája. Dr Váradi József Az árvízkockázat kezelés metodikája Dr Váradi József Mi indokolja a továbblépést Magyarországon? A korábbi próbálkozások nem nyertek polgárjogot Pontosabb, részletesebb tájékoztatás az elöntési veszélyről

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Eredeti előad http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131

Eredeti előad http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131 Az ÁKK Koncepció alapelvei, céljac ÁKK Konferencia, 2014.01.30. dr. Tombácz Endre (ÖKO( ZRt.) előad adása (szerkesztve ) Eredeti előad adások letölt ltése: http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Árvízi veszély- és kockázati térképezés

Árvízi veszély- és kockázati térképezés Vízrajz és hidroinformatika Árvízi veszély- és kockázati térképezés www.vit.bme.hu Hagyományos árvízvédelem Szerkezeti védekezés: töltések, műtárgyak Károsultaknak segély Nehezen fenntartható megközelítés:

Részletesebben

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Miért kellettek VTT projektek?

Miért kellettek VTT projektek? dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES)

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Dr. Koncsos László, BME VKKT Kritikus vízgazdálkodási területek mindhárom vízgazdálkodási

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Magyarország árvízvédelmi stratégiája Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI

Részletesebben

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodás

Vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. 13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki

Részletesebben

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott

Részletesebben

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük: 5.6.1.1 Hidromorfológiai

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens

Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések

Részletesebben

A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV

A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN Az elemzést összeállította

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben