DERECSKE HAJDÚVÁROS Szendrey István
|
|
- Emília Dobosné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DERECSKE HAJDÚVÁROS Szendrey István A kérdés ismerői, a község lakossága és a történeti irodalom egyaránt úgy tudja, hogy Derecskére Bocskai István telepített hajdúkat.a köztudat a hagyományra épít, az irodalom pedig az erdélyi törvényekre. Nem meglepő, hogy ebbe a megfogalmazásba sok ellentmondás vegyül, s hol 1605., hol pedig évi telepítésről olvashatunk. Bizonyítékok azonban a Bocskai-féle telepítésre nincsenek, s arra sem, hogy 1631-ben ezt az adományt erősítette volna meg I. Rákóczi György erdélyi fejedelem. Nem vonjuk kétségbe, hogy Bocskai István korától éltek a területen hajdúk. Sőt : eléggé ismert, hogy Bihar vármegyében Köleséire ő telepített hajdú vitézeket. Ezen túlmenően azonban Biharban Bocskai-kori telepítésre vonatkozó adatok ezideig nincsenek. A sokszor idézett erdélyi törvényeket nem tekinthetjük perdöntőnek.2 Más kérdés, hogy hajdúk, hajdú-módra élők vajon laktak-e Bocskai fejedelem korától Biharnak, Köleséi-Szalontón kívül más helységében is? A feltételezés megengedhető, hiszen a tájon már 1526-tól találunk - nem is kis számban - hajdúkat. 3 Korszakunkban is alig képzelhető el, hogy a vidéken szórványosan legalábbis ne lettek volna hajdúk, de Báthori Gábor fejedelem uralkodásáig - a fenti példán túl még egy kivételtől eltekintve - letelepítve nincsenek. Bocskai után feltételeznünk lehet pl. azt, hogy Nagy András hajdúgenerális birtoklása idején Derecskén is lakhattak őt szolgáló hajdú katonák. 4 Az aztán merő képzelet, hogy Nagy András halála után azért adta Báthori Gábor Lónyai Farkasnak a derecskei adót, mivel ott hajdúk laktak. Ha a fejedelem az adót adományozta el, úgy Derecskén jobbágyok laktak, hiszen tudvalevő, hogy a fejedelmi hajdúk katonai szolgálattal adóztak Erdély urának ; azaz ezt az adót" aligha adományozta volna Lónyainak. Bocskai derecskei 1 Számos munkát említhetnénk erre. Ezek közül csak néhányra hivatkozunk, így O'sváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. Nagyvárad, , 331, 505. old. - Borovszky Samu szerk. : Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. é n. (1901) 506. old. - Nadányi Zoltán : Bihar-vármegye. Bp old. - Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben. - Magyarország. Bp II. k old.-gallacz János : Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról. Nagyvárad, old. stb. - Vö. Szendrey István : A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, én. (1958) 5-6. old. 2 Pl. uo. és Szendrey István : Hajdú-szabadságlevelek. Debrecen, old. 3 Szabolcs-Szatmári Szemle szám. 35. s köv. old. 4 Vö. Szendrey L : Hajdú-szabadságlevelek i. m old. 149
2 telepítését tehát bizonyítani nem lehet, sőt azt sem, hogy az első, vagy esetleg egy Bethlen Gábortól származó második telepítő-oklevél elveszett volna.5 Derecske hajdúvárossá tételére egyetlen hitelt érdeml ő okiratunk van : I. Rákóczi György erdélyi fejedelem június 23-án kelt kiváltságlevele, amely szerint a fejedelem vásárolta a falut a Szabolcsból áttelepülő 1000 hajdú számára. Csupán erre az adományra hivatkozott a kérdésben szakszerű körültekintéssel és pontossággal eljáró történetíró, aki hiteles másolat alapján bizonyította a telepítést, de ezt a forrást szinte sohasem vettük tekintetbe.s Ennek az oklevélnek azóta több másolata is előkerült, s tudjuk, hogy a XIX-XX. század fordulóján, sőt még a II. világháború idején is a község irattárában őrizték az eredeti kiváltságlevelet, amely azóta sajnos elveszett.' Derecske hajdújogát tehát csak 1631-től tekinthetjük bizonyítottnak. Mivel e jog elnyerésének körülményeiről és az ide települt hajdúság kilétéről- egyetlen feldolgozást kivéve$- soha senki érdemben nem szólt, ebben a munkában szükségesnek tartjuk a kérdés alaposabb, az országos történettel is összefüggő bemutatását. Bethlen Gábor fejedelem a Habsburgok ellen vívott harcai egyik sikereként elérte, hogy az Erdéllyel határos 7 magyarországi vármegyét haláláig Erdélyhez csatolták. Ezek közé tartozott Szabolcs is, a nagy hajdúvárosokkal egyetemben. Bethlen jól látta, hogy Erdély területének bővítése, s a hajdúknak Erdélyhez való ilyen kapcsolódása rendkívül nagy előny a kis fejedelemség biztonsága szempontjából. Érthet ő tehát, hogy amidőn egészségi állapota rosszabbodott, 1629 augusztusában gyűlésbe hívta a hajdúságot Debrecenbe. Azt akarta elérni, hogy halála után a hajdúvárosok tagadják meg a királyi Magyarországhoz való visszacsatolást. A hajdúkon kívül nagy tekintélyű főurat is igyekezett megnyerni tervének, volt hadvezérét, Rákóczi Györgyöt. A hajdúk álláspontjáról keveset tudunk - ellentmondásos a magatartásuk -, Rákóczi. György ingadozása ellenére lényegében megtagadta a közreműködést abban, hogy a Habsburgok és Bethlen szerződését ne hajtsákvégre.9 Bethlen Gábor tehát élete utolsó napjaiban nem tudott szilárd biztosítékot találni a kérdés megoldására. A halálát követő zavaros esztendő pedig jó alkalmat adott a Habsburgoknak a beavatkozásra. Bethlen utódja, Brandenburgi Katalin trónja biztosítása érdekében azonnal készségesnek mutatkozott arra, hogy visszaadja a 7 vármegyét. Ennek tudatában, s terveiknek megfelelően a császári biztosok már 1630 januárjának közepén gyűlést tartottak Kassán a visszacsatolandó területek várkapitányaival és a hajdúk vezetőívek. Kimondották a 7 vármegye visszakerülését, a céloknak meg nem felelő várkapitányokat megbízhatókkal váltották fel, de sok bajuk volt a hajdúkkal". Ezeknek ugyanis esküt kellett volna tenniük a magyar királyra, amire nagy részük nem volt hajlandó.lo Az események legfőbb mozgatója Eszterházy Miklós nádor, mindenáron meg akarván szerezni a területet, kezdetben mindent elkövetett, hogy a maga 5 Lásd O'sváth P. i. m old. - E kérdésekre fentebb is utaltunk. 6 Lukinich Imre : Erdély területi változásai. Bp old. 7 A kérdésre lásdszendrey L : Hajdú-szabadságlevelek i. m old., ahol az oklevél szövege is olvasható. 8 Makkal László : A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Bp s köv. old. - Sajnos a közelmúltban megjelent Hajdúböszörmény története" c. munka sem fordított a kérdésre kellő figyelmet. (Szerk. : Szendrey István) Debrecen, Szilágyi Sándor : I. Rákóczi György Bp old. 10 Uo old. 150
3 oldalára állítsa a hajdúkat. Első lépése lomoly reményekkel kecsegtetett. Mint láttuk, a nagy fejedelem felesége, az erdélyi trónon utódja, egyáltalán nem gondolt a vármegyék megtartására.a hajdúvárosok, kapitányok magatartása pedig szerfölött ellentmondásos volt. Eszterházy nádor jól tudta, hogy a hajdúk csatlakozása nélkül lehetetlen tervének megvalósítása, ezért ahhoz az eszközhöz folyamodott, hogy megbontja a hajdúk egységét.a szerep eljátszására legalkalmasabbnak tűnt Szoboszló kapitánya, Fekete Péter, aki eddig is gyakorta szállt szembe a többi hajdúvárossal. Valóban, Fekete Pétert sikerült Eszterházynak megnyernie, s ő Fekete Péter a szoboszlói hajdúkapitány be is küldé a nádor parancsolatját a hajdúknak, hogy felüljenek." 11 A szoboszlói kapitánynak azonban korántsem volt olyan hatalma az egész hajdúság fölött, hogy szavára valamennyien hajlottak volna. A jelekb ől ítélve különösen nem Böszörmény, ahol Erdélyi András kapitány állt a csatlakozást ellenz ők élén. Brandenburgi Katalint követően a szerfölött határozatlan idősebb Bethlen István is a megyék átadása mellett foglalt állást, szemben fiával (ifj. Bethlen István) és vejével (Zólyomi Dávid) nyarán levélben értesítette a nádort arról, hogy fia- aki váradi kapitány volt - katonáival és a-bihari hajdúkkal Debrecenbe szállt az ellenálló böszörményi hajdúkapitány hívására, aki segítséget kért ifj. Bethlen Istvántól Eszterházy ellen. Hogy még inkább megbékítse Bethlen a nádort, tudomására hozta ; fiát visszarendelte Debrecenből. Jóllehet ekkorra, már átlátta miben is mesterkedik Eszterházy, annak mégsem tulajdonított jelent őséget, hogy a hajdúság Erdély oldalán maradjon.~2 De sem Brandenburgi Katalin, sem id. Bethlen István, másrészt sem Eszterházy Miklós, sem Fekete Péter állásfoglalása és lépései nem döntötték el a kérdést. Sokkal inkább ifj. Bethlen István, Zólyomi Dávid és nem utolsó sorban az Erdélyi András által vezetett ellenálló hajdúk. Végsőfokon pedig Rákóczi György, már mint erdélyi fejedelem oldotta meg a kor e nagy jelent őségű problémáját, egyáltalán nem biztos, hogy kihatásában kedvez ően. Miután Eszterházy nádor semmiféle ügyeskedéssel, az oszd meg és uralkodj elv alkalmazásával sem tudta tervét elérni, elhatározta, hogy szétveri a hajdúkat és az élükre álló két ifjú gróf seregét. Első lépésként a kállóiakkal támadtatta meg a böszörményieket, de a segítségre siet ő váradi kapitány visszaverte a kápói császári csapatokat.l3 Kevéssel ezután Bornemissza János kassai kapitány 3 ezer főt számláló seregét zúzták szét és nyomták vissza a Tisza másik oldalára. A kérdés nemcsak a katonai kudarcok miatt vált a Habsburgok számára mind veszedelmesebbé, de azért is, mivel az erdélyi belső zűrzavarral elégedetlen ifj. Bethlen és Zólyomi grófok megnyerték Rákóczi Györgyöt, hogy az fogadja el az erdélyi fejedelmi trónt. Rákóczit a hajdúk fejért ői gyűlésükön valósággal fejedelmükké választották, ezzel oldalára álltak. Rákóczi elfogadta a felkínált trónt, és szeptemberben már Zólyomi Dávidék táborában található. Erdélybe való bevonulását támogatandó, megindultak a hajdúk is, akik közben leváltották megalkuvó kapitányaikat, s helyükre Rákóczi-hű embereket választottak.l4 Eszterházy a hajdúkat igen veszedelmes ellenségnek találta és rádöbbent arra is, hogy most már Rákóczi megbüntetése sem sikerülhet másként, csak 11 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. (Szerk. : Szilágyi Sándor) Bp IX. k old. - Vö. Történelmi Tár évf , 116. old. 12 Horváth Mihály : Kismartoni regesták Magyar Történelmi Tár évf old. 13 Szilágyi S. : i. m old. 14 Uo old. - Makkal L. i. m old.
4 a hajdúság leverésével. Ezért nem is késlekedett, pedig ekkor még egyáltalán nem volt világos, hogy a 7 vármegye ügyében miként fog cselekedni Erdély új fejedelme. A császári erők újra támadásba lendültek, de Rakamaznál teljesen szétverte őket a hajdúk által támogatott erdélyi sereg. Úgy tűnt, hogy az 1631 tavaszán lezajlott rakamazi csata mindent eldöntött. A császár- a töröktől is félve -utasította a nádort akciói abbahagyására, s elrendelte, hogy az 1630 decemberétől erdélyi fejedelem Rákóczi Györggyel kössön békét.ls Eddig minden jel arra mutatott, hogy Rákóczi fejedelem ereje tudatában, az elsöpr ő rakamazi ütközet után feltétlenül az ifjú grófok és a hajdúk álláspontját, a 7 vármegye átadásának megtagadását fogja megvalósítani. Erre muta tott pl., hogy elfogatta és Váradra vitette a leváltott, Habsburgokhoz húzó hajdúkapitányokat. Továbbá ; Erdélyi András a fejedelem közvetlen környezetében játszott vezető szerepet.~s A váradalmak azonban hiábavalónak bizonyultak. Rákóczi György a hajdúk támogatásával elnyerte az erdélyi trónt, leverte Eszterházy csapatait, s amikor a nádor császári utasításra alkudozásra kényszerült, Erdély fejedelme a tárgyalást, a kompromisszumos megoldást választotta, annak ellenére, hogy 14 ezer fős serege állt fegyverben, amellyel a 7 vármegye védhet ő lett volna. Rákóczi kiegyezése mellett meglep ő az is, hogy a megvert nádor egyáltalán nem legyőzöttként lépett fel a tárgyalásokon. Mindenekel őtt természetesen követelte a 7 vármegyét, a Habsburg-párti hajdúkapitányok visszahelyezését, a hajdúság személyes hűségesküjét és persze Erdélyi Andrásék megbüntetését. A fejedelem voltaképpen mindenben engedett : kivéve Erdélyi András és társainak ügyét. Így aztán a 7 vármegye Habsburg fennhatóság alá került. Az elcsapott hajdúkapitányok visszakerültek városaik élére. Eszterházynak csak abba kellett belenyugodnia, hogy azok a hajdúk, akik nem tették le a hűségesküt, szabadon elvonulhattak erdélyi területre, élükön Erdélyi Andrással, akit viszont kizártak - 4 társával egyetemben - a közkegyelemb ől.l' A hajdúk valójában nem ezt várták, nem ezért harcoltak. Az adott körülmények között azonban a lázadó böszörményieknek - nyilvánvalóan voltak közöttük más városból valók is - nem maradt más választásuk, mint az elköltözés. Így került tehát a harmadik hajdúfelkelést vezető Erdélyi András böszörményi kapitány 1631-ben 1000 hajdújával Derecskére,l$ akiket aztán - amint lentebb látni fogjuk - mindvégig védelmezett Rákóczi György a másik ellenséggel, a törökkel szemben. Amíg a 7 vármegye ügye, s az erdélyi fejedelemség kérdése el nem dőlt, a török elég aktív figyelemmel kísérte az eseményeket. Ismételten tapasztalható, hogy a Habsburgokkal szemben az ellenálló hajdúk oldalán állt. Nem utolsó sorban ennek is lett következménye, hogy Bécs eltiltotta a magyar nádort a további harcoktól. Az azonban már egyáltalán nem tetszett a törököknek, hogy az erdélyi fejedelem a hódoltság határán egy hajdú-központot hívott életre Derecske betelepítésével. (Egyébként határozott körvonalai látszanak egy jól ki- 15 Uo. 125., 134. old. - Szilágyi S. : i. m old. - Erdélyi Országgyűlési Emlékek i. m , , old. 16 Makkal L. i. m old.- Erdélyi Országgyűlési Emlékek i. m old. 17 Makkal L. : i. m. 134., , , 271. old. -Vö. Szilágyi Sándor : A Rákócziak kora Erdélyben. Bp s köv. old. 18 Makkal L. : i. m. h. és 148. old. - Rákóczi Györgynek Erdélyi András régi ismerőse, régi katonája volt ben ugyanis Rákóczi alatt szolgált a pozsonyi táborban. Nagy László szóbeli közlése, amiért ezúton mondok köszönetet. 152
5 építettvédelmi láncnak,melynekerősségei Pocsaj és Derecske.)Egyenesen határsértéssel vádolták Rákóczid, s ezután az erdélyi-török diplomáciában újra meg újra sarkalatos kérdésként szerepelt Derecske. Már Rákóczi György fejedelemségének kezdetén jelentette a Portáról az erdélyi követ, hogy az udvarban rossz néven veszik Derecske hajdúvárossá tételét. Voltaképpen a Portát és a nagyvezért a szolnoki és csongrádi törökök buj togatták Rákóczi és a hajdúk ellen. Eddig ugyanis Derecske lakói adót fizettek a csongrádiaknak, akik a szolnokiakkal együtt szabadon portyáztak a vidéken. Jóllehet 1632-ben is fizettek 225 forintot, ez az összeg kevesebb volt a régi adónál, a szabad fosztogatás lehetősége meg teljesen megszűnt. 2 Így aztán szemére vetette a szultán Rákóczinak, hogy az előző erdélyi fejedelmektől várakat kapott, Rákóczi viszont a fényes udvar rovására növeli Erdély területét : elvette Derecskét és 1000 hajdúval ültette meg. 21 A fejedelem a szemrehányás után utasította követét, hogy mindenképpen bírja belátásra Derecske ügyében a nagyvezért. Győzze meg a birodalom vezetőit, hogy Derecske lakói most is, ezután is fizetnek adót, s így, mint az ő embe rei, a szultánnak is hűséges alattvalói. De ha elkergetnék őket lakóhelyükről, Erdélynek és a töröknek is ellenségeivé válnának. 2z Erdély követei tudomást szereztek arról, hogy a már említett szolnokiak izgatják a török birodalom vezetőit, ezért tanácsolták a fejedelemnek ; ügyelni kell arra, hogy a derecskei hajdúk ne ~ttközzenek a közelben lakó török kel, mert abból csak baj szárinazhat. Ki kell várni, amíg más lesz a terület török ura, akkor ez az intrika bizonyára meg fog szűnni.a fejedelem e tanács után azt kérte követeitől ; intézzék el, hogy a derecskei hajdúk annuatim adjanak háromszáz forintot, egyebet semmit se, s erről kellene levél a császár pecsétje alatt, hogy feljebb ne verhessék soha... Bizonnyal tudjuk, ennyi summát szolgálatjokkal együtt is nem tött volna az derecskei paraszt-emberek summájok...»as Ezzel azonban a kérdés nem került nyugvópontra. Nyilván a pecsétes levelet nem sikerült megszerezni, mert a Porta 1633 közepén is azt közölte a követekkel, hogy Derecskéhez senkinek, csak a hatalmas császárnak van jussa. Már-már sikerült elintézni a kérdést, amikor újabb érvet találtak a törökök : nem lehet a szultán kiváltságát megadni Derecskének, mert akkor még az is előfordulhat, hogy Rákóczi fejedelem ellen fordulnak. Az nem zavarta a Portát, hogy voltaképpen ugyanezzel érvelt előbb Rákóczi György a hajdúk védelmében ben újra követelte a Porta, hogy az erdélyi fejedelem ürítse ki Derecskét, mert ott 1631-ig parasztok laktak s ugyanezt a következ ő esztendőben igen erélyesen vetette fel a nagyvezér : egy Derecske nevű várost hatalmas császár csongrádi gyalog vitézeitől elvött az urad, hajdúkat szállított reá, az hatalmas császár nem akarja semmiképpen." 2 s Rákóczi György - mint láttuk - előbb is, most újólag elismerte, hogy Derecskén 1631-ig parasztok laktak, de ellenvetette, hogy a szultán kedvére 19 Lukinich L: i. m. 342., 367. old. 20 Történelmi Tár évf old. 21 Uo évf old. 22 Uo évf old. - I. Rákóczi György és a Porta. (Szerk. Beke Antal és Barabás Samu) Bp old. 23 Uo , 87. old. 24 Török-magyarkori emlékek. Okmánytár. (Szerk. Szilágy Áron és Szilágyi Sándor) Pest II. k. 191., 195. old. 25 Beke A. Barabás S. i. m. 178., 184., 186.o1d. 153
6 telepítették oda a hajdúságot, s a Porta szabadságlevelét is megígérték már nekik és még mindig nem adták meg.2ó Az erdélyi követ még tovább érvelt a török követeléssel szemben : igaz, az én kegyelmes uram ugyan régen hogy az német pártról való hajdúságnak kapitányit, hadnagyit, tizedesit és holmi jó elékölt legényeket szállított az kis faluhelyre azért, hogy az mikor az szükség kévánja, ezekkel az többit is bírja hatalmas császár hívségére, de nem károkkal az csongrádi vitézeknek... csak azolta város miolta az hajdu vitézek megszállották". A válasz elutasító. Nem kell a felkínált adó : az hajdúk menjenek el róla", mert a fényes Porta nem tűri ott meg őket. A következ ő év elején aztán már Budáról csak a panasz érkezett Erdélybe, hogy a derecskeiek nem fizették meg az adót, haladéktalanul vigyék azt ezután Budára.2 ' Ebben az esztendőben a Portán is engedékenyebb a hangulat. Az erdélyi követ jelentéséből tudjuk, hogy a szolnoki törökök ismét panaszkodtak a derecskeiekre, de a nagyvezér türelemre intette őket.2$ A kérdésben azonban nagyon ingadozó a törökök álláspontja. Az engedékenyebb véleménnyel egyidőben a követek azt az utasítást kapták Erdélyből, hogy Derecske ügyét még véletlenül se említsék. Ha a törökök mégis szóbahoznák, tegyenek ígéretet arra, hogy alkalmas időben elviszik onnan a hajdúkat, de most Bécs miatt ez nem lehetséges októberében már arra kényszerültek Rákóczi követei, hogy az elköltöztetést a kemény télre való hivatkozással odázzák, ugyanis a nagyvezér most még abba se akart beleegyezni, hogy ezen a télen helyben maradhassanak. Követelte, hogy a fejedelem haladéktalanul vigye el onnan hajdúit és a régi jobbágyokat telepítse vissza. 29 Az esztendő novemberének végén pedig azt jelentették Gyulafehérvárra ; a nagyvezér elrendelte, hógy Derecskéről a hajdúk mostantól fogva két hónap alatt elszálljanak." A jelentés fényt derít a portai viszonyokra is. Kiderül, hogy befolyásos udvari főember megbiztatta őket ; nem olyan veszélyes a dolog. Erre Rákóczi ígéretet tett, hogy az esztendő Szent György napjára elköltözteti Derecskéről katonáit. 3 Ígéretét ismételten nyilvánítja, de sohasem tartja be.31 Ezután már nem is került szóba a hajdúk elköltöztetése, de a viszály örökös maradt. Minden jel arra mutat, hogy a derecskei hajdúk és a törökök között állandó volt az összetűzés. Ezt a szolnokiak, másko r a csongrádiak rendszeresen jelentették a Portán. Természetesen csak a derecskeiek túlkapásairól beszéltek. Ebben a helyzetben Szalánczi István portai főkövet azt az utasítást kapta, hogy mindenkor hangoztatni kell : a végbeli katonák között másutt is gyakoriak 'az ütközések, s ne feledjék, hogy ezeket a vitézeket a németek oldaláról szállította ide Erdély fejedelme, itt talált nekik alkalmas lakóhelyet. A többször megígért adót is emlegethetik, de az ügyet mindenképpen altassák el", ha mással nem, azzal is, hogy hivatkozzanak a szolnoki és a csongrádi törökök fosztogatásaira.32 Úgy tűnik 1637-re sikerült is az elaltatás", mert többet nem találkozunk a problémával, s ebből pl. Lukinich Imre azt a következtetést vonta le, hogy 1637-ben Derecskén még hajdúk 26 Uo. 98. old. - és Szilády A. - Szilágyi S. i. m old. 27 Beke A.Barabás S. i. m , 178. old. 28 Történelmi Tár évf. 97. old. 29 Szilády Á.-Szilágyi S. i. m. 366., 420., 430., 440. old. 30 Uo. 300., 467. old. 31 Uo. 470., 472. old. 32 Történelmi Tár évf old. 154
7 laktak.~3 A fent leírt viszály simulhatott el 1637-re, s Derecskén 1637 után is hajdúk éltek. Erdélyi András 1638-ig állt a Derecskére települt hajdúság élén. Ebben az évben elhunyt ben a derecskeiek kapitánya már Erdélyi Gáspár, András öccse. Rákóczi György váradi kapitány és a hajdúk generálisa panaszkodik atyjának a derecskei hajdúk túlkapásai miatt. Nem is tudja őket megfékezni, s 1642-ben a fejedelem azt az utasítást adja fiának, hogy büntesse meg Erdélyi Gáspárt, hogy ne merészelje többé zaklatni a szegényeket. Majd a következő esztendőben szinte szemrehányóan írja a fejedelem ifj. Rákóczi Györgynek, hogy kár volt éppen Erdélyi Gáspárt küldeni a kassai főkapitányhoz : oda se kellett volna bocsátanotok, annál inkább reá valamit bízni, mert ő is mester lévén igen köztük, tudván azt az előtt is, mikor isten ide behozó" (tehát ő is a betelepülők között volt). Öregebb Rákóczi György tehát Erdélyi Gáspárt nem becsülte sokra, annál inkább testvérét : az bátyja Erdélyi András viselé keményen és emberül magát" - soha nem nézte a maga javát.34 II. Rákóczi György azonban fejedelemként is támaszkodott Erdélyi Gáspárra : 1646-ban neki adományozta tépei Kovács Péter hajdúkapitány Csanád vármegye 4 helységében fekvő javait. 3 s Az nem valószínű, hogy Erdélyi elköltözött volna Derecskéről, hiszen a szóbanforgó falvak török területen voltak. Ezután róla semmit, a derecskei hajdúkról pedig igen keveset tudunk. E kérdés befejezése kapcsán egy-két figyelemre méltó tényt nem szabad elfelednünk, ha megoldást nem is találunk. Nevezetesen : bizonyára valóság az, hogy 1631-ig Derecske magánföldesúri birtok volt, lakói pedig jobbágyok. A települést - amint a kiváltságlevél is mondja - a fejedelem vásárolta hajdúinak. Hogy ki volt az eladó birtokos és hová telepítette innen a jobbágyokat-akik a törököknek is adóztak-i. Rákóczi György, sajnos megmondani nem lehetséges. Látni fogjuk, egy-két esetből arra lehet következtetni, hogy nem települt ki 1631-ben Derecskéről mindenki. Az is kiderül az erdélyi és a török vitából, hogy a szolnoki és a csongrádi törökök panaszait erősítették az ottlakó hódoltsági magyarok is. Találkozunk a szolnoki, majd a csongrádi nemesek olyan panaszával, miszerint őket súlyosabb teher nyomja, amióta a derecskeiek nem adóznak. A kérdés egyik lényeges eleme tehát az volt, hogy ezen a helyzeten változtasson a Porta. 3s Az is szembetűnő, hogy I. Rákóczi György mindenáron védte a derecskeieket és cseppet sem véletlenül vásárolta meg számukra ezt a helységet és telepítette őket éppen ide. Erdélyi András katonái harcban próbált kemény vitézek voltak, akikből véghelyet szervezett a Tiszántúlnak ezen a veszedelmes póntján az állandóan portyázó, rabló törökökkel szemben, de akik útjába állhattak a Habsburg-párti hajdúknak is, ha azok Várad felé tartottak volna. Amint mondottuk, 1637 után nem sokat hallunk Derecskéről. E hajdúság élete egyáltalán nem irigylésre méltó, akkor sem, ha még két évizedig viszonytagos nyugalomban maradhattak. Ugyanis II. Rákóczi György lengyelországi 33 Lukinich I. i. m old. 34 A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése. Magyar történelmi emlékek (Szerk. Szilágyi Sándor- Bp , 98., old. 35 Szendrey L : Hajdú-szabadságlevelek i. m oldalán olvasható az adománylevél.- Uo. a 203. oldalon a név és a hivatkozás nem pontos. Helyesen : Erdélyi Gáspár II/99. és 100. old. 36 Történelmi Tár évf. 97. old. - Uo évf old. 155
8 hadjárata után nemcsak Erdély, de ennek a területnek a sorsa is válságosra fordult ben még békességben lehettek, hiszen idéztük, hogy éppen akkor vették zálogba a pusztán álló Szentmiklóson a földesi Cseliek vagyonát. Azonban 1658-ban, aztán a következő esztendőben ismételten felperzselte a várost a támadó török, a szomszédos falvakkal egyetemben.3' Várad eleste után pedig az egész vidék hódoltsági terület, amit újra meg újra elpusztított a hírhedt Szejdi járás kegyetlenkedése. 38 Mi lett a sorsa ezután a városnak - forrásaink nem lévén - megmondani nem tudjuk. Igen valószínűnek látszik, hogy a rettenetes megpróbáltatások sem tették soha lakatlanná Derecskét, legfeljebb átmeneti időre. Ekkoriban 100 magyar forint adót fizettek évente a váradi töröknek. 39 Amidőn a XVII. század 80-as éveiben megint hadszíntér lett az országnak ez a része, Derecske ekkor is lakott település, de 1682 és 1684 között sokan menekültek be Debrecenbe. A debreceniek nem látták szívesen őket, mert a törökök zaklatták a várost a környékről betelepült adófizetők miatt. De azért arról sem hallunk, hogy kiadtak volna valakit. Arról viszont igen, hogy adót fizettettek velük a debreceni polgárok.4 o Ezekben az esztendőkben szerfölött megszaporodtak a kóborló, ide-oda menekülő, gyakorta fosztogató emberek. Az alkalom a fosztogatásra kedvező volt, hiszen állandóan különféle katonaság táborozott errefelé ben Pocsaj környékén, 1683-ban Konyár és Derecske közelében táborozott a török. A kóborlók a Derecske-Debrecen közötti ligetes területen húzták meg magukat és fosztogattak. Debrecen többek között a derecskeiekkel próbálta megsemmisíteni őket. 41 Ezek az események bizonyára a település hanyatlását eredményezték. Azonban Derecske viszonylag oly kedvező helyen feküdt, hogy a XVII. század végén, amikor a hódoltság után először összeírták, még két szomszéd falu néhány családjának is menedéket adott, jóllehet a vérveszteség akkor is szembetűnő, ha Bihar vármegye egyik legnépesebb mezővárosa a török kiűzése után, 1692-ben Derecske - a Hajdu Town by István Szendrey In the previous volume of the Annual we endeavoured to make clear some of the basic problems in the development of Derecske, and, in describing ownership and development of the town, we got as far as the settlement of the Heyducks. In the present chapter, we have tried to set forth a picture depictable of the Heyduck (Hajdú) town, from gaining human rights up to losing their privileges. First of all, we have proved our view, namely, that even if there had lived Heyducks at Derecske and in the vicinity of it since the Bocskai-age, they had been given the Heyduck privilege not by István Bocskai, but by Prince György Rákóczi L, for their active participation in the so-called third uprising of the Heyducks, which, in fact, had helped György Rákóczi come to the throne of Transylvania. Only thus is it understandable why a thousand warriors, who, beyond doubt, must have been Heyducks of the Bocskai-age, removed from the so-called big or old Hajdu towns. 37 Borovszky S. i. m old. - Bunyitay Yince-Málnási Ödön : A váradi püspökség a száműzetés s az újraalapítás korában ( ). Debrecen, old. 38 Lukinich L : i. m old. 39 Mezősi Károly : Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). Bp old. 40 Történelmi Tár évf. 226., 235, old. - Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle évf és évf old. 41 Történelmi Tár évf. 237., 590. és évf. 42., 44., 168. old. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle évf old. 42 Mezősi K : i. m old.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
Részletesebben2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása
TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenTörténelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap
Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
Részletesebben1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának
RészletesebbenI. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
Részletesebbenhogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd
Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő
RészletesebbenIndiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben
2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenKülönös házasság Erdély aranykorából
2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus
RészletesebbenII. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny
II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny iskolai forduló FELADATLAP 2014. április I. feladat Keresztrejtvény 1 2 3 Á S 4 5 6 7 8 R 9 O 10 A 11 12 13 14 15 A 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenI. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején?
I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... Felkészítő: 1. A Rákóczi-szabadságharc Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? Milyen okai voltak a szabadságharc kirobbanásának?
RészletesebbenB) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat
B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenElmúlt idők levelezése
Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most
RészletesebbenHONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg
RészletesebbenI. feladat. Ne a tojást törd!
I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenRészletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt
Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenA csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.
- 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett
RészletesebbenPERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -
A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,
RészletesebbenKi múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az
S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja
RészletesebbenBÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenGéza fejedelemsége
Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar
RészletesebbenLUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok
LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( )
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) FELADATLAP 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Az egész látóhatár elsötétedett.
Részletesebben2. Ki írta a következő verset Lorántffy Zsuzsannáról?
1. TOTO Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola Kérdés A B C 1. Mikor született Lorántffy Zsuzsanna? 1660 1598 1600 2. Hol született Lorántffy Zsuzsanna? Szerencs Ónod Sárospatak 3. Ki nem lehetett
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont
KATEDRA TÖRTÉNELEMVERSENY II. forduló tori.katedra@gmail.com Rovatvezető: Presinszky Ágnes Beküldési határidő: 2013. november 30. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490) Csapat neve:... Iskola:... A forduló
RészletesebbenHAZA ÉS HALADÁs a reformkor
HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
RészletesebbenBÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenMit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
Részletesebben3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig
3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:
RészletesebbenCímlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása
Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Részletesebben9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?
9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t
tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!
RészletesebbenKÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet
KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai
RészletesebbenSzabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
RészletesebbenELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y
BUDAPESTI MOZINEVEK Készítette: HAVAS PÉTER ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y Budapest, 1995 TARTALOM 1. Bevezetés 2. A mozinév fogalma 3. A mozinévelemek együttes vizsgálata
RészletesebbenAZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA
KONFERENCIÁK, KIADVÁNYOK, KÖZÉRDEKŰ ESEMÉNYEK AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA A kiadásról A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS I.
Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni
RészletesebbenKulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés
Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:
RészletesebbenKészült: Buj község Önkormányzat Képviselőtestületének 2011. május 12-én 14 00 -kor megtartott rendkívüli testületi üléséről.
Készült: Buj község Önkormányzat Képviselőtestületének 2011. május 12-én 14 00 -kor megtartott rendkívüli testületi üléséről. tárgysorozata: határozata: 34-36 rendelete: TÁRGYSOROZAT 1. Döntéshozatal közbeszerzésekkel
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenKonferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról
BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2010/2011 ISKOLAI FORULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.
RészletesebbenAikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása
Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt
RészletesebbenBarcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete
Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet
RészletesebbenSpárta katonai állama
Spárta katonai állama Tematika: 1. A görög történelem hajnalán 2. A görög istenek a görög vallás az olümpia 3. Athén társadalma és állama 4. Spárta katonai állama 5. A görög perzsa háborúk A tehetségfejlesztő
RészletesebbenTÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ. TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren
TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ TÉGY ENGEM BÉKEKÖVETEDDÉ Szerző:Szöveg: S. Temple ford.: ifj. Kulcsár Tibor Zene: S. Temple, N. Warren 1. Tégy engem békeköveteddé, Hogy hinthessem az igemagvakat. Ó, Szentlelked
RészletesebbenKALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista
Részletesebben19. A PROTESTÁNSOK KÜZDELMEI Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2.
19. A PROTESTÁNSOK KÜZDELMEI Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-194, Budapest,
RészletesebbenGárdonyi Géza: Egri csillagok
Gárdonyi Géza: Egri csillagok 1. rész: Hol terem a magyar vitéz? 1. Hol és mikor indul a történet? 2. Kikkel ismerkedték meg a fejezetben? 3. Ki érkezik lóháton az öreg Ceceyhez? 4. Kik terveztek támadást
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenHédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november
Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
RészletesebbenEzer éve a Körösök mentén
3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret
RészletesebbenCZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN
MARTIS ZSOMBOR CZEGLÉDI ISTVÁN KASSAI PRÉDIKÁTOR TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL MŰVEINEK ELŐSZAVAI ALAPJÁN Kassa szabad királyi városként már a 14. században különleges joghatóságot kapott a királytól, 1 így
RészletesebbenRákóczi-szabadságharc: 1703-1711
A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják
RészletesebbenV. Magyarország és a Habsburg Birodalom
V. Magyarország és a Habsburg Birodalom 1552 1500 1572 Politikai és hadi események A törökök elfoglalták Veszprémet, Temesvárt, Drégelyt, Lippát és Szolnokot, Egert azonban nem sikerült. Dobó István 1566
RészletesebbenReformkor, forradalom és szabadságharc
Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a
RészletesebbenJ e g y zőkönyv NOB-26/2011. (NOB-26/2010-2014.)
NOB-26/2011. (NOB-26/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának 2011. november 9-én, szerdán, 10 óra 07 perckor az Országház földszint 1. számú tanácstermében megtartott
RészletesebbenP Á Z M Á N Y B ö l c s É s z T A N U L M Á N Y I V E R S E N Y T Ö R T É N E L E M
P Á Z M Á N Y B ö l c s É s z T A N U L M Á N Y I V E R S E N Y T Ö R T É N E L E M 2017/2018. II. forduló írásbeli teszt (munkapéldány) Online kitöltendő: https://goo.gl/forms/4drkcstj0m6bce1x2 határidő:
RészletesebbenAz óbudai Schmidt-kastély ellenállói
KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenA Monarchia utolsó offenzívája a Piavénál 1918-ban
A Nagy Háború befejezése és következményei szakmai konferencia Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Debrecen, 2018. november 5. A Monarchia utolsó offenzívája a Piavénál 1918-ban Különös tekintettel a debreceni
RészletesebbenPárhuzamos történet, avagy hová juthat el egy tehetséges ember Kelet- és Nyugat-Magyarországon
Párhuzamos történet, avagy hová juthat el egy tehetséges ember Kelet- és Nyugat-Magyarországon Az 1532-ben, Pozsonyban született Esterházy Ferenc családja a vármegyei középnemesek egyike volt. Miklós nevű
RészletesebbenTRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve
1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenEz itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.
Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból
RészletesebbenDávid, a király (2. rész)
A Biblia gyermekeknek bemutatja Dávid, a király (2. rész) Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Lazarus Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Átírta : Ruth Klassen 60/21. Történet www.m1914.org Bible for
RészletesebbenVajon hatalom-e még a tudás? Lehet-e érvényesülni a tudás által? Érdemes-e tanulni az 1990- es években Magyarországon?
A HÁTRÁNYOS HELYZET MEGJELÖLÉS az 1960-as években vált egyre divatosabbá, nem mint tudományos terminus, hanem mint egy minisztériumi utasítás hivatalos szóhasználata. Esélyegyenlőség Miután 1962-ben megszűnt
RészletesebbenMagyar várak a XV-XVI. században I. forduló
Magyar várak a XV-XVI. században I. forduló Magyarország területén lévő várak története, híres kapitányaik, hőseik - megjelenítése irodalmi és képzőművészeti eszközökkel. Határidő: 2017. március 20. Cím:
RészletesebbenA Biblia gyermekeknek. bemutatja. Ésaiás a jövőbe lát
A Biblia gyermekeknek bemutatja Ésaiás a jövőbe lát Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Jonathan Hay Átírta : Mary-Anne S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org
RészletesebbenA BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL
KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát
RészletesebbenA Biblia gyermekeknek bemutatja. Ésaiás a jövőbe lát
A Biblia gyermekeknek bemutatja Ésaiás a jövőbe lát Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Jonathan Hay Átírta : Mary-Anne S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org
RészletesebbenIskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:
Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenSZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör
SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném
RészletesebbenA Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc
A Magyar- és a többi középeurópai országok fakereskedelmi szokványai írta: Dr. Fazekas Ferenc (Befejező közlemény.) KÉSEDELEM ZÁROS HATÁRIDEJŰ ÉS ENYHE ÜGYLETEKNÉL. A záros határidejű (fix) és az enyhe
RészletesebbenAz Erdélyi Fejedelemség. 1. A fejedelemség születése
Az Erdélyi Fejedelemség 1. A fejedelemség születése Erdély az ország három részre szakadása (1541) előtt nem volt önálló állam: a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt. A mohácsi csata
RészletesebbenBudapest ostromkalauz
Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
Részletesebben