Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés"

Átírás

1 Közgazdasági Szemle, LXI. évf., január (1 26. o.) Erdős Tibor Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés A szerző a nyugati közgazdasági irodalomhoz hasonlóan szorosan a holtteherveszteség kategóriájával egybekapcsolva vizsgálja a gazdasági hatékonyságot, kitérve a többi hatékonysági tényezőre. Alaposan csak az adóztatás által okozott holtteher-veszteséget elemzi. E veszteség nagysága csak a mikroökonómiai elemzésben függ a keresleti és kínálati rugalmasságtól. Makroökonómiai szinten csupán az adók nagysága és változása befolyásolja a mértékét, méghozzá az adóbevételek és a költségvetési kiadások nettó hatásának függvényében. Közvetlen korlátozása nem lehetséges. A szerző az adóztatás növekedési hatását is tárgyalja. Ezt részben a megtakarításokra, részben a munkaerő-kínálatra, valamint a beruházásokra gyakorolt hatásának vizsgálatával teszi, szem előtt tartva azt is, hogyan alakul közben a gazdasági hatékonyság. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E22, E24, E31, E51, E61, E62. Holtteher-veszteség és adóztatás Fontos kérdés, hogyan hat az adózás a gazdasági hatékonyságra. Ha csak azt tekintjük, hogy az adók miatt csökken a személyes fogyasztás és a termelés, a válasz csak az lehet: az adóztatás rontja a hatékonyságot. Ezt a szakirodalom részben az adózás által okozott holtteher-veszteség vagy máshogyan fogalmazva: többletteher elemzésével mutatja be. E többletteher érinti mind a fogyasztókat, mind a termelőket. Használatos a holtteher-veszteséggel kapcsolatban az elveszett fogyasztói többlet és az elveszett termelői többlet fogalma is. Ebben a cikkben a holtteher-veszteség vizsgálata közben nagyon lényeges új megállapításokat teszünk, ami az elmélet radikális átalakítását is jelenti. Ez akkor követhető jól, ha előbb tömör összefoglalást adunk a holtteher-veszteséggel kapcsolatos legfontosabb megállapításokról. A holtteher-veszteséget elemző írások mindig mikroökonómiai megközelítésűek. Magával az adótannal nem is a makro-, hanem a mikroökonómiai tankönyvekben ismerkedhetünk meg. A holtteher-veszteséget az első lépésben mindig a termékekre Erdős Tibor akadémikus.

2 2 Erdős Tibor kivetett adókkal kapcsolatban vizsgálják, vagyis a közvetett adókat veszik alapul. 1 Az alkalmazott példa rendszerint ilyen: A termékre t fogyasztási adót vetnek ki. Emiatt az állam bevétele A t összeggel nő. A áru drágább lesz, s emiatt növekszik mind a vásárlók, mind az eladók (a termelők) terhe. A viselt adóteher mértéke és megoszlása a kereslet és a kínálat árrugalmasságától függ. Tegyük fel, hogy a teher egyenlően oszlik meg a vevők és az eladók közt. Az adó miatt nagyobb lesz a termék piaci ára, ugyanakkor a keresletesés miatt kisebb lesz az elérhető termelői ár. Az adó beékelődik a piaci ár és a termelő által realizált ár közé. A nagyobb piaci ár és a lejjebb szorult termelői ár miatt mind a kereslet, mind a kínálat kisebb lesz, termelés vész el. A befizetett adó és az elveszett termelés egyaránt veszteség a termelő és a fogyasztó számára. A nagyobb adóbevétel viszont a társadalom számára nem veszteség, hiszen ezt az állam felhasználja, ami mások jövedelmét növelheti. A kivetett adó miatt elvesző termelés és fogyasztás mögött azonban jövedelem sem képződik. Nagyobb tehát a termelő és a fogyasztó vesztesége, mint az állam adóbevétele. Ez a különbség, vagyis az elveszett termelés annak elveszett hasznosságával együtt a holtteher-veszteség. Ez egyúttal hatékonyságromlást jelent. A finomabb elemzés ennél továbbmegy. Ha A kereslete az adóval növelt ár miatt csökken, a fogyasztók a kiesést más áru(k) vásárlásával pótolhatják. Vagyis más áru termelése növekedhet, éppen az A-ra kivetett fogyasztási adó miatt. Országos szinten tehát nem biztos, hogy az adóztatás minden egyes esetben hatékonyságromlást vált ki. Ez azonban rendszerint bekövetkezik, ugyanis az A termék kieső keresletét rövid időszakban nagyon nehéz hasonló hatékonysággal kielégíteni más termékkel. A helyettesítéssel együtt azonban kisebb lehet a holtteher-veszteség. A tényleges csökkenés végül is a hatékonysági különbségtől függ (Case Fair [1996] o.). Ebből máris kiderül, hogy az adóztatás problémája átnyúlik a makrogazdaságtan területére. Gondot okoz a holtteher-veszteség értékelése. Az adók kivetése miatt csökken a termelés és a fogyasztás volumene. A szakirodalom ezzel legtöbbször nem elégszik meg. Azt is megnézi, milyen változás történik a gazdasági jólét (economic welfare) terén. Ha a fogyasztói és a termelői többlet fogalmát is bekapcsoljuk a vizsgálatba, a holtteher-veszteség értékelésében nem csupán a termelés volumenének változását, de a termelői és fogyasztói többletet alakulását is figyelembe kell venni. A fogyasztói többlet mindig azzal az ártöbblettel azonos nagyságú, amelyet az áruért a vevők hajlandók lennének fizetni a tényleges ára felett. Ha ezeket az árnagyságokat összekötjük, és a függőleges tengelyre vetítjük, egyenletesen csökkenő egyenest kapunk. Ez nem más, mint az áru keresleti görbéje. Hasonló módon gondolható el a termelői többlet. Ahány eladó van a piacon, annyi különböző áron volnának hajlandók eladni terméküket. De mindegyik a legnagyobb elérhető árra törekszik. Ha tökéletes a verseny, a legnagyobb elérhető ár a piaci ár, és ezen az áron ad el mindenki. Ha azokat az árnagyságokat összekötjük, amelyeken az egyes 1 A jövedelmekre kivetett adók is holtteher-veszteséget idéznek elő, így a társadalombiztosítási járulékok is. Ezek befolyásolják a munkavégzés és a szabadidő közti, illetve a fogyasztás és a beruházás, vagyis a jelenlegi és a jövőbeli fogyasztás közti arányt, ezekkel együtt a folyó termelés szintjét és alakulását. Az utóbbi van közvetlen kapcsolatban a holtteher-veszteséggel. Ezek vizsgálatára visszatérünk.

3 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 3 eladók még hajlandók volnának eladni, egyenletesen emelkedő egyenest kapunk, amely nem más, mint a kínálati görbe. Ha ezeket az összefüggéseket ábrázoljuk, az árat vízszintes egyenessel, a keresleti görbét az árszint felett lévő, de végül az árszintet felülről elérő csökkenő, a kínálati görbét az árszint alatt lévő és végül azt alulról elérő emelkedő egyenessel ábrázolhatjuk. Az áregyenes feletti terület a fogyasztói többlet, eme egyenes alatti a termelői többlet. Az egész bezárt terület háromszög alakú, természetesen az áregyenes által elválasztott két terület külön-külön is az. A behatárolt terület nem csupán a termelés volumenét fejezi ki, hanem vele együtt a termelési és fogyasztói többlet nagyságát is. Most kapcsoljuk be a vizsgálatba az államot és az adókat! Mondjuk, a termékre kivetett adó egyformán terheli az eladókat (termelőket) és a vásárlókat (fogyasztókat). Növeli az áru árát, és beékelődik a vételár (ezt fizeti a vevő) és az eladási ár közé (ezt kapja az eladó). Az adót az eladó befizeti az állami költségvetésbe. Ha az áru kereslete és kínálata nem tökéletesen rugalmatlan, a kereslet és a termelés is esik. Vagyis termelés vész el a hozzá tartozó termelői és fogyasztói többlettel együtt: éppen ez a holtteher-veszteség. De mert a termelői és fogyasztói többlet együttes területe háromszög alakú, a holtteher-veszteségéé is az. A holtteher-veszteség nagysága nagymértékben függ a termék keresletének és kínálatának rugalmasságától. Ha a termék kereslete tökéletesen rugalmatlan, az adóés árnövekedés miatt nem csökken az adott termék előállítása, vagyis itt nincs holtteher-veszteség. Rugalmas keresletű termékek esetében viszont az adóemelés miatti drágulás már visszaveti a keresletet és termelést, vagyis itt megjelenik a holtteherveszteség. Így éppen azért, hogy csökkenjen a holtteher-veszteség, korábban sokan azt tanácsolták, hogy az állam csak azokat a termékeket vagy termelési tényezőket adóztassa, amelyeknek a kereslete és/vagy kínálata rugalmatlan. 2 Az adók nagysága idővel változik (általában növekszik). Ha feltesszük és az egyszerűség kedvéért a szerzők majdnem mindig fel is teszik, hogy a kereslet és a kínálat rugalmassági foka változatlan, a növekvő adóteher miatt a holt teher nagysága is növekszik, mégpedig négyzetesen: az áruegységre kivetett adó (unit tax) megduplázódása esetén a holtteher-veszteség nem kétszeresére, hanem négyszeresére nő. A holtteherveszteség háromszögként ábrázolható, amelynek területe az alap és a magasság szorzatának a fele. Az áruegységre kivetett adó megegyezik a háromszög alapjával. Ha a kereslet és kínálat rugalmassági foka adott, a háromszög szögei nem változnak. Ekkor, ha megnő a háromszög alapja (vagyis emelkedik az adó), a háromszög magassága is nagyobb lesz. A növekvő alap tehát a növekvő magassággal szorzandó, ezért nő a holtteher-veszteség négyzetesen, vagyis a kivetett adónál sokkal gyorsabban. 3 2 Ez semmi jóra nem vezetne. Kevés olyan termék van, amelynek a kereslete abszolút rugalmatlan. A rugalmatlanság foka egyazon terméknél is változik: a kereslet csak egy árhatáron belül rugalmatlan. A legismertebb javaslatot Henry George 19. századi amerikai közgazdász tette: az összes adót a földre kell kivetni, mert a földkínálat adott. Esetenként a mai kor közgazdászai is például Milton Friedman helyeselte a javaslatot:... a legkevésbé rossz adó a földterület fejlesztések nélküli értékére kivetett ingatlanadó, vagyis Henry George sok-sok évvel ezelőtti javaslata (idézi Mankiw [2011] 185. o.). 3 Ezt az összefüggést könnyen érthetően mutatja be Mankiw [2011] ( o.). A négyzetes összefüggéssel kapcsolatban azonban problémák merülnek fel. Erre mindjárt visszatérünk.

4 4 Erdős Tibor A kereslet rugalmassága is változhat azonban. Ha növekszik, négyzetesnél nagyobb lehet az összefüggés az áruegységre kivetett adó és a holtteher-veszteség növekedése közt. Ha e rugalmasság csökken, az összefüggés kisebb, mint négyzetes. Érdemes a változásokat dinamikájukban is vizsgálni. A kínálati rugalmasságról csak röviden: itt közvetlenül az ár és a kínálat kapcsolatát (változását) figyeljük. Az adónövelés által okozott árnövekedésre a kínálat is reagálhat rugalmasan vagy rugalmatlanul. A rugalmatlan kínálat csak csekély, a rugalmas pedig nagy holtteher-veszteséggel jár. A kereslet-kínálati görbék változásai egyszerre hatnak kombinációikat, különösen a gyakorlatban nem könnyű nyomon követni. Mindez nagyon lényeges problémát vet fel. Az adóterhek nagysága ma többszöröse a mondjuk száz évvel korábbinak. Ha adott keresleti és kínálati rugalmasság mellett az adóteher és a holtteher-veszteség közti kapcsolat négyzetes, akkor az utóbbi miért nem emésztette fel a gazdaságot sehol sem? A fejlett gazdaságokban az adók GDP-hez viszonyított aránya többnyire százalékos. Akármilyen kicsiny is volt a holtteher-veszteség a múlt század elején, az a négyzetes összefüggés érvényessége esetén ma súlyos gondot okozna. 4 Ilyet nem tapasztalunk. Valami lényegeset biztosan kihagytunk a vizsgálatból. Mégpedig azt, hogy az adók és a holtteher-veszteség makrogazdasági összefüggése nem ugyanaz, mint mikroszinten. Ezzel máris eljutottunk azokhoz a problémákhoz, amelyek az elmélet átalakításához, továbbfejlesztéséhez vezetnek. Adóztatás és makrogazdasági összefüggések A mikrogazdasági vizsgálatokból rendszerint kimaradnak az adóztatás közvetett hatásai. Az adóelmélettel foglalkozó szakirodalomra pedig éppen ez a mikroszemléletű megközelítés a jellemző. 5 Természetesen igaz, hogy a kivetés helyén holtteher-veszteség alig, vagy nem keletkezik. A szerzők többnyire fel sem vetik, lesz-e további következménye annak, ha az állam tekintélyes mértékű adót vet ki rugalmatlan keresletű árukra. 4 Jól illusztrálják ezt az Egyesült Államok 1913 és 1955 közötti 42 évének fejleményei. Ez idő alatt a gazdaság összesen 2,43-szorosára növekedett. Legyen az adózás aránya 1913-ban 10, 1955-ben pedig 33 százalék. Ebben az esetben az adó 10 egységről 243 0,33 = 80 egységre emelkedik. Az adó növekedése nyolcszoros! A Musgrave Musgrave [1984] az 1980-as évekre a holtteher-veszteség arányát a GDP 10 százalékára becsüli. Ez azonban nem fér össze a négyzetes összefüggéssel! Vegyük példánkban a GDP mindössze 3 százalékának a holtteher-veszteséget 1913-ban. Ennek az adónövekedéshez képest négyzetes arányban kellene növekednie. Az adó a példában nyolcszorosára nő, ezért a holtteher- veszteségnek a 64-szeresére kellene emelkednie, ami értékben 3 64, vagyis 192 egység. De az adó egymaga 80 egység, ami a holtteher-veszteséggel együtt 272 egységre rúg. Ez jóval nagyobb, mint az egész GDP. Vagyis képtelen eredményre jutottunk. 5 Lássunk egy-két példát e szemlélet megnyilvánulására! A munkaerőpiacon a munka kínálata kifejezetten rugalmatlan. Ha a bérek a rájuk kivetett adók miatt jelentősen csökkennek is, a munkások túlnyomó többsége nem mond fel, tovább dolgozik. Így a munkaerő kínálata nem, vagy csak nagyon kis mértékben esik, és emiatt a termelés nem, vagy alig csökken. Nincs, vagy alig jelentkezik holtteher-veszteség. Vagy, ha fejadót vetnek ki, ez nem változtatja az árarányokat, a kereslet szerkezete sem változik, így nem jöhet létre holtteher-veszteség. E példákkal kapcsolatban is az a baj, hogy kimarad a vizsgálatból, mi a bércsökkenés további következménye. Esik ugyanis a bérből élők kereslete, emiatt csökkenhet a termelés, vele együtt a foglalkoztatottság, így nő a holtteher-veszteség. Változik a munka és a szabadidő aránya. Az eredmény mindig ugyanaz: ha nő az adó, nő a holtteher-veszteség is.

5 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 5 Pedig ekkor éppen az adóztatás miatt esik más áruk kereslete, és vész el ezzel termelői és fogyasztói többlet. 6 Igaz, ebben az esetben a kereslet csökkenése nagyon elaprózva jelentkezik, mértéke mégis számottevő lehet. 7 A mikrogazdasági szemléletű elemzés nem elegendő. Ennek értelmében ugyanis a holtteher-veszteségnek olyan nagyságot kellene elérnie, hogy az a gazdaságot működésképtelenné tenné. Kell lennie megoldásnak! Ezt segítik a következő megfontolások. Először is, nem helyes, ha az elveszett termelői és fogyasztói többletet is magában foglaló holtteher-veszteséget a GDP nagyságához viszonyítjuk. Ez a többlet ugyanis nem materializálódik anyagi javakban, hanem inkább csak a termelő és fogyasztó tudatában jelentkezik. Mégis, miatta a holtteher-veszteséget az elveszett termeléshez képest lényegesen nagyobbnak vesszük. Ezzel szemben a GDP kimutatott nagysága egy szemernyi értéket sem foglal magában a szubjektumok tudatában megjelenő termelői és fogyasztói többletből. Ezek beszámítása a GDP-be nem is lehetséges. A GDP-hez való viszonyítás esetén csakis azt tehetjük: az elveszett termelést, illetve az elveszett fogyasztási volument viszonyítjuk a GDP nagyságához, hogy a holtteherveszteség relatív nagyságát felbecsülhessük. 8 Másodszor, ha a termelői és fogyasztói többlettel nem számolunk, csak a valóban elveszett termeléssel, ez idővel növekszik ugyan, de nem négyzetesen. A négyzetes összefüggés ugyanis a termelői és fogyasztói többletet megjelenítő háromszöghöz kapcsolódik. Itt is úgy, hogy a szögek változatlanok. Ha ekkor az alap nő, a terület ennek négyzetével nő. Ha ezt a a termelői és fogyasztói többletet megjelenítő háromszöget nem vizsgáljuk, a holtteher-veszteség e négyzetes növekedését sem vesszük figyelembe. Ezért ha nő is az így számba vett holtteher-veszteség, arányát tekintve nem szükségképpen nő a GDP-hez képest. Harmadszor, az adóbevételek nem maradnak az államháztartáson belül, hiszen az állam elkölti őket. A szakirodalom elsősorban az adók hatását vizsgálja. De azt nemigen, hogy a kiadásoknak van-e visszahatásuk a holtteher-veszteség nagyságára. Pedig az adóbevételek elköltése csökkenti, vagy esetleg egészen eltünteti a holtteher-veszteséget. Előfordulhat, hogy ezért ennek hosszú távú növekedésére nem is kell számítani? A választ két lépcsőben adhatjuk meg. Mindenekelőtt: az nem fordulhat elő, hogy az adók elköltése teljesen ellensúlyozza a holtteher-veszteséget. Az adók kivetése persze holtteher-veszteséget okoz, de elköltésük nem a kivetett adót szünteti meg, legfeljebb csupán az adóztatás miatt kialakult bevételi többletet. Az állami kamatkiadásnak pél- 6 A téma irodalmában azt olvashatjuk, hogy az adó kivetése termeléscsökkenést okoz, és ez az elveszett termelés a holtteher-veszteség. A helyettesítési folyamat tárgyalásakor is ez a következtetés. Pedig a helyettesítés esetén belép egy újabb termék, emiatt pedig kisebb a holtteher-veszteség. Makrogazdasági szinten csak a nettó kiesés számíthat holtteher-veszteségnek. Ilyen vizsgálatok is akadnak, de nem gyakran. Case Fair [1996] például azt is elemezte, hogy a tőkére kivetett adó változást okozhat a felhasznált technológiában: tőkeigényes technológiáról munkaigényesre térhetnek át. Ha a munkaigényes technológia költségesebb, a holtteher-veszteség a két technológia használatának a különbsége. Ez természetesen kisebb, mint amekkora veszteség a tőkeigényes technológia elhagyásából származnék ( o.). 7 Természetesen ilyenkor a holtteher-veszteséget nem az áremelkedés váltja ki, hanem a kereslet csökkenése. Ugyanez a helyzet a jövedelmek adóztatásakor is: ekkor sem az árnövekedés, hanem az adó miatt bekövetkező keresletesés idéz elő holtteher-veszteséget. 8 A szerző nem tudott utánanézni annak, hogy a szakirodalomban milyen metodikával becsülték meg a holtteher-veszteség nemzetgazdasági arányát, mert az ott hivatkozott források nem voltak elérhetők.

6 6 Erdős Tibor dául nincs ilyen közvetlen hatása. Ha az adó marad, marad holtteher-veszteség is. Ha nem egyenlő az állam költekezése az adók összegével, az persze okoz gondokat, de ezek nem a holtteher-veszteséggel kapcsolatosak. Az expanzív, illetve restriktív költségvetési politika témakörébe tartoznak, itt nem kell foglalkoznunk velük. Ezért az adóbevételeket és a költségvetési kiadásokat egyenlőnek tételezzük fel, hogy két különböző összefüggést ne keverjünk össze egymással, és azt vizsgáljuk meg: ha nem is tűnik el a holtteher-veszteség, csökken-e nagysága, ha a befolyt adókat elkölti az állam? A válasz igen, és itt rögtön gondolni kell arra: a holtteher-veszteséget nem mindig az áremelkedés váltja ki, hanem az adók kivetése és így az árak emelkedése miatt bekövetkező keresletcsökkenés. Ezt fentebb láttuk is, amikor a rugalmatlan keresletű áruk adóztatásának további következményeit vizsgáltuk. A jövedelemadók és társadalombiztosítási járulékok esetében pedig mindig ez a helyzet. Az állami kiadások az adóztatással közel azonos időben növelik a keresletet, vagyis nem is biztos, hogy a kereslet esik, amikor az adót befizetik. Emiatt tehát lényegesen kisebb lehet a holtteher-veszteség annál, mint ha csak az adók hatását vesszük figyelembe. Ügyelni kell azonban a következőre: az állami kiadásokon alapuló keresletnövekedés szerkezete nagyon eltér az adóztatás miatt közvetlenül bekövetkező keresletesés szerkezetétől. Azaz: összességében a holtteher-veszteség lényegesen kisebb lesz ugyan, de az áruvilág összetételét tekintve nagyon eltérő mértékben. Egyes esetekben a mérséklődés nagyarányú vagy teljes, másoknál alig észlelhető, vagy el is marad. A folyamatot a gazdaságban nem tudjuk nyomon követni, de a végeredmény biztos: nem valódi veszély, hogy az adók miatt képződő holtteher-veszteség felemészti a gazdaságot. A másik nagyon lényeges megfontolás a négyzetes összefüggéssel kapcsolatos: mennyire kell komolyan számításba venni az elveszett termelésen kívüli termelői és fogyasztói többlettel? Ez azért fontos kérdés, mert a négyzetesen növekvő holtteherveszteségen belül ezek adják a növekmény nagyobb részét. Meg kell nézni, hogy ez a kétfajta többlet mennyire tekinthető fontos tényezőnek a gyakorlatban. Ez úgy történhet, hogy megnézzük, hogyan ítéli meg ezek szerepét a profitja vagy vesztesége, illetve a fogyasztása és vagyona felmérésében maga a termelő és a fogyasztó. Vegyük a fogyasztót, aki tartós fogyasztási cikket vásárol, és akit kellemes meglepetés ér: kevesebb pénzért kapta meg a vágyott jószágot, mint amekkora vételárra számított! Nőtt-e emiatt a jövedelme? Esze ágában sincs így számolni. Jövedelme, vagyoni helyzete nem változott. A szerzett fogyasztói többletet nem tekinti jövedelemnek, csupán örül annak, hogy a beszerzés olcsóbb lett. Még inkább így van ez, ha nem csupán az egyes fogyasztót, hanem valamennyiüket egyszerre nézzük, vagyis már a makrogazdaságba lépünk. Itt már egyenesen lehetetlen a fogyasztói többlet beszámítása a jövedelembe vagy a létező vagyonnak a szerzett cikkekhez kapcsolódó fogyasztói többlettel való korrigálása. Mindenki azzal az értékkel számol, amennyibe a vásárlások kerültek (a vagyonelszámolásban még az amortizáció fogalmi köréhez kapcsolható értékcsökkenéssel is). Ha mindez igaz, a kalkulációkban az adózás okozta termeléskiesés, vagyis holtteher-veszteség sem az elveszett fogyasztói többlettel együtt tartható nyilván, már csak azért sem, mert senkinek sincs fogalma arról, hogy ez pontosan mekkora. A termelői oldallal már könnyen végezhetünk. Ha a termelő olcsóbban is eladhatott volna, mert még így is normálprofitot érhetett volna el, ez nem vezeti egyik ter-

7 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 7 melőt sem arra, hogy e különbséget külön is nyilvántartsa. Ha a termelőt adóztatják, és ezt ténylegesen ő viseli, a szemében a profitcsökkenés nagysága nem az elveszett termelői többlettel megnövelt összeg, hanem csak az, amit az adó az árbevételből elvesz. Ettől függően csökkenti a termelését; az adózás okozta veszteség számára a termeléscsökkenéshez kapcsolódik, és nem a termelői többlet csökkenéséhez. Ez azt jelenti: a tényleges gazdasági döntésekben a termelésvesztés játszik szerepet a hozzá kapcsolható termelői és fogyasztói többlet nélkül. Éppen olyan a helyzet, mintha a holtteher-veszteség maga a termelésvesztés volna. Ha így figyeljük a holtteher-veszteség alakulását, nyomát sem látjuk annak, hogy az utóbbi gyorsabban növekedne, mint ahogyan az adók emelkednek, és annak, hogy a holtteher-veszteségnek négyzetes arányban kellene emelkednie. Ez teljes összhangban van a tényleges gazdasági tapasztalatokkal, valamint azzal, hogy eltekintve a keresleti és kínálati rugalmasság változásának bonyodalmaitól ha a holtteher-veszteség nem háromszög alakban ábrázolható, akkor az összefüggés sem pont négyzetes. Ezzel együtt sem korrekt eljárás, ha a termelői és fogyasztói többlettel is számoló holtteher-veszteséget a GDP-hez viszonyítjuk. Ezzel eltúloznánk a gazdasági jelentőségét, és hamis ítéletre vezethetne az adóztatás és a gazdasági növekedés jövőjével kapcsolatban. Csak annyit állíthatunk: ha az adóterhek növekednek, a holtteherveszteség is nő. Ez utóbbi nem nő szükségképpen gyorsabban, mint ahogyan az adók nőnek, és az adók aránya nem nő, csupán a volumenük, a holtteher-veszteségnek a GDP-hez viszonyított aránya nem lesz nagyobb. Nem kell azonban a négyzetes összefüggést egyszerűen kidobni az ablakon. Ennek a mik ro összefüggéseket tekintve van jelentősége. Itt komoly szerepe van a szubjektumnak, az egyéni értékelésnek. Valóban jó hatást kelt, ha a várakozásainkhoz képest alacsony áron jutunk valamihez? Vagy a termelő számára sem mindegy, hogy többet kap-e termékéért annál, mint ami már kielégítő bevételt jelentene számára? Ezt azonban nem helyes mechanikusan átvinni a makrogazdaságra. A mechanikus átvitel nemcsak itt okoz zavart, sok más esetben hasonló a helyzet. A mikro- és makroelemzés közötti kontraszt esetenként ennél drasztikusabb is lehet. Ha például a vállalkozók fogyasztása országos szinten nő, profitjuk is nő. Ennek viszont a nyomát sem látni, ha csak az egyes vállalatot nézzük, és tulajdonosának döntéseit vizsgáljuk. Sokáig lehetne sorolni a példákat. A többi eddig tett megállapításunkat nagyrészt nem kell a holtteher-veszteség létrejöttével, alakulásával kapcsolatosan finomítani, pontosabbá tenni. Így például továbbra is igaz: a rugalmatlan keresletű és/vagy kínálatú áruk adóztatása is jár holtteher-veszteséggel országos szinten. Tehát a holtteher-veszteség ezek adóztatásával nem csökkenthető. Ugyanígy, a fejadó kivetése is kiváltana holtteher-veszteséget, mint ahogyan mindenfajta adóé. Az adózás által okozott hatékonyságromlást úgy is lehet vizsgálni, hogy az állam jövedelmet von el a magánszektortól, amelyet ott többnyire hatékonyabban lehetne felhasználni, mint ahogyan az állam teheti. Adózás nélkül kisebb eszközfelhasználással nagyobb lehetne a teljesítmény, illetve ez olyan szerkezetű volna, amely a piaci igényekhez jobban alkalmazkodna. Ebben a megközelítésben az adóztatás egész problémáját a nélkül mutatják be, hogy külön használnák a holtteher-veszteség fogalmát!

8 8 Erdős Tibor Akik viszont használják, hallgatólagosan ezt is felteszik: a befolyt adók, valamint azon javak és szolgáltatások, amelyek vásárlására a beszedett adókat fordítják, lényegében egyenértékűek. Az adók arra szolgálnak, hogy az árukat és szolgáltatásokat az állam megvegye, és a transzfereket kifizesse. Vagyis nem az a feltételezés, hogy amit az állam kifizet akármilyen címen, részben pazarlás, mert nem arra költi, amire kellene, vagy gyakran többet fizet ki, mint amennyi gazdaságilag indokolt volna. Mindkét állításban van igazság. Igaz, hogy a termelés, vele a fogyasztói és termelői többlet egy része automatikusan elvész akkor, ha van adóztatás. Ez érvényes akkor is, ha egyébként az állam igyekszik takarékoskodni. Még akkor is, ha a gazdaságosságra való törekvés alapvető mozgatóereje az állam gazdasági tevékenységének. Számolni kell azonban azzal, hogy az állam a legtöbb esetben rosszabb gazdálkodó, mint a legtöbb magánszemély vagy vállalat. Egyszerre jelenik meg tehát a holtteher-veszteség és a túl nagy államapparátusból, valamint a rossz intézményrendszerből eredő többletkiadás. Biztosra vehető, hogy az államnak a gazdaságban betöltött szerepével együtt a statisztikailag számított (nem feltétlenül valóságos!) hatékonyság mindig kisebb, mint nélküle. Még biztosabban állíthatjuk, ha az állam egész tevékenységét számításba vesszük: minden tevékenysége forrást köt le. Majdnem mindegyik rontja a számított hatékonyságot, lassúbbá teszi a gazdasági növekedést. A növekedés üteme azonban nem minden. A számítható hatékonyság sem! Ahol az oktatásra, kultúrára kevés pénz jut, ahol csapnivaló az igazságszolgáltatás, és rossz a közbiztonság, ott az életminőség is rosszabb. Ekkor távlatokban a tényleges hatékonyság nem lehet kielégítő, azért sem, mert az részben az iskolázottság, az általános műveltség, sőt a kultúra függvénye. Nem helyes az országok közt sorrendet felállítani csupán aszerint, hogy mekkora a számított hatékonyság. Az életminőség lehet sokkal jobb ott, ahol a számított hatékonyság alacsonyabb szintű, és az adóterhek általában magasabbak. Valódi gond azonban, hogy az állam túlsúlyossá válhat. Mindenfajta állami kiadás lehet pazarló. Ez hiányt is okozhat az állami költségvetésben. A kormányok min de nütt hajlamosak arra, hogy a hiányt ne kiadáscsökkentéssel, hanem újabb adónöveléssel számolják fel. Adót emelni könnyebb, mint a kiadásokat csökkenteni. Az adóterhek és a kiadások csökkentésére külön figyelmet kell fordítani. Ez nálunk különösen aktuális feladat, mert itt az adózás már olyan szintűre nőtt, hogy aránya eléri, sőt esetenként meg is haladja a fejlett országok átlagos terhelési szintjét. Mértéke már a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés egyik akadályává vált. Az adóterhek csökkentésével járó gondok Nemcsak az a baj, hogy a kormányzat könnyebben folyamodik az adók növeléséhez, mint a kiadások csökkentéséhez. Az adók növelésével járó külön gond, hogy miatta nő a holtteher-veszteség, ha nem is négyzetes arányban. 9 Az adók nem nőhetnek 9 Ha az adókulcsok növekedése nem az adóbevételek emelkedésére, hanem csökkenésére vezet, továbbra is nő a holtteher-veszteség, noha eddig az adóktól tettük függővé a holtteher-veszteség alakulását. Ez a tétel azonban csak addig korrekt, ameddig az adók emelkednek. Ha ezek a termelésesés miatt már csökkennek, a holtteher-veszteség emelkedése folytatódik, hiszen változása közvetlenül

9 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 9 akármekkorára, mert ez a termelés mindinkább lassuló növekedését, majd tényleges csökkenését váltaná ki. Az utóbbi esetben az adóbevételek növelése nem adókulcsnöveléssel vagy új adók bevezetésével, hanem paradox módon adócsökkentéssel lenne csak elérhető. Ezzel tulajdonképpen a sokat vitatott és gyakran nagyon rosszul értelmezett Laffer-görbe problematikájához érkeztünk el. 10 Nehéz megmondani, hogy az adóterhelés milyen mértékétől kezdve kell számolni az adóbevételek, valamint a termelés csökkenésével. Ezt utólag is nehéz megállapítani, mert mind az adók, mind a termelés alakulásában egyszerre több tényezőnek is szerepe van. Talán még nehezebb az adócsökkentés következményeit előre látni, és erről közelítően pontos becslést adni. És az sem igaz, hogy az adócsökkentésnek kizárólag kedvező következményei lehetnek. Jelentős részben a szándékolt és tényleges megtakarítások okoznak gondot. Mondjuk, a személyi jövedelemadót a kormány csökkenti; essék ez 32 százalékról 16-ra. A kormány abban bízik, hogy így a kereslet élénkül, ez lendületet ad a termelésnek, és a csökkenő adóteherrel, valamint a növekvő termeléssel együtt a holtteher- veszteség nagysága és termeléshez viszonyított aránya is kisebb lesz. Most, első lépésben, csökkenőnek vesszük az államháztartás kiadásait is az adóbevételekkel együtt. 11 Ha a nettó jövedelmek megemelkednek, a növekménynek mindig csak egy részét fogyasztják el, a fogyasztási határhajlandóságnak megfelelő mértékben. A másik része először mint szándékolt megtakarítás jelentkezik. A szándékolt megtakarítás azonban nem minősül tényleges megtakarításnak, ha nincs vele szemben meghatározott típusú kereslet. Ilyen kereslet a beruházási kereslet. Ha ez akkora, mint a szándékolt megtakarítás, az egész adócsökkentés többletkeresletként jelentkezik: fogyasztói és beruházási keresletként. A beruházás egyúttal tényleges megtakarítássá váltja át a szándékoltat: a beruházás nem fogyasztás, ezért csak megtakarítás lehet. Vagy, ha a szándékolt megtakarítás képződésével egy időben, legalább ugyanekkora értékben, megnő az exporttöbblet, megint olyan kereslettel van dolgunk, amely a szándékolt megtakarítást tényleges megtakarítássá változtatja. Többletkereslet jön létre a külföld részéről, ugyanakkor a külfölddel szemben fennálló követelések is nőnek. a termelés alakulásához kapcsolt. Ha a termelés a túl nagyra nőtt adók miatt már esik, ugyancsak termelés, illetve termelői és fogyasztói többlet vész el. Mindez még inkább aláhúzza: az adónövelés egy ponton túl nagyon kockázatos. 10 Laffer 1974-ben egy alkalommal, prominens politikusokkal és újságírókkal ebédelt egy washingtoni étteremben. Előhúzott egy papír zsebkendőt, amelyre felrajzolt egy görbét, amelyet azóta Laffergörbének neveznek. A görbének egy olyan pontjára mutatott, ahol a túladóztatás miatt a bevételek már csökkennek, vagyis ahol a görbe már süllyedő volt. Ezzel Laffer azt sugalmazta, hogy az Egyesült Államok a görbe lefelé menő szakaszában van, adót kell csökkenteni. Azóta vitatják a közgazdászok, éppen hol is tart a gazdaság az adó mértékét tekintve (Mankiw [2011] o.). 11 Ha mind az adók, mind a költségvetési kiadások ugyanazon összeggel csökkennek, mindjárt arra kell gondolnunk, hogy a döntéshozók egyik szándéka az államháztartás egyensúlyának fenntartása. A kiadások csökkenése mérsékli az aggregált keresletet, az adók csökkentése viszont növeli. Ezért az aggregált kereslet változatlan maradhat, és az államháztartás egyensúlya nem romlik. Ez a gondolatmenet azonban hibás, mert nem számol azzal, hogy az adócsökkentés nemcsak a vásárlások összegét, hanem a szándékolt megtakarításokat is növeli. Az adócsökkentés által indukált keresletnövekedés ezért nem feltétlenül képes kiegyenlíteni a kiadáscsökkentésből eredő keresletesést.

10 10 Erdős Tibor De ha az állam fenntartja a kiadásait, miközben az adóbevétele csökken, nő az államháztartás deficitje, és a szándékolt megtakarítást a fogyasztás egyenlíti ki. Az állami kiadások túlnyomó része fogyasztást növel. Emiatt eltűnik a szándékolt megtakarítás, a tényleges nem nő meg, mert sem a beruházás, sem az exporttöbblet nem emelkedik. Ez esetben sem jelentkezik kereslethiány, viszont megnő az államháztartás deficitje. Vagy többletberuházás, vagy exporttöbblet, vagy az államháztartás képződő deficitje biztosítja, hogy az aggregált kereslet kiegyenlítse az aggregált kínálat szintjét az adócsökkentést követően. A deficitnövelés kockázatos, és nem fokozza a növekedési képességet. Az adócsökkentést tehát a beruházás és az exporttöbblet növekedésének kell kiegyenlítenie. Ez viszont gyakran nem így történik. Különösen akkor nem, ha a konjunkturális helyzet kedvezőtlen. Ekkor a beruházási igények nem nőnek, és exporttöbblet sem érhető el mindig. Az aggregált kereslet elmarad az aggregált kínálat mögött. Így az adócsökkentés miatt a termelés esik: csak ez biztosíthatja, hogy a kereslet és kínálat utólag egyensúlyba kerüljön. A termelésesést követően a szándékolt megtakarítás is csökken. Az adócsökkentés következtében jól jártak megtakarítása ekkor is megmarad, az ő megtakarításaik ténylegesek, nem tűnnek el, de az országos szintű megtakarítás esik. Ez nem jelent ellentmondást, mert sokak tényleges megtakarítása a jól jártak megnövekvő megtakarítása miatt gyorsulóan csökken, vagy eladósodottságuk mértéke nő még gyorsabban. Mindez máris azt jelenti, hogy az adócsökkenés nem feltétlenül jár (sőt gyakran egyáltalán nem jár) élénküléssel és a holtteher-veszteség mérséklődésével. További bonyodalmat okoz az export és az import alakulása. Magyarországon az export és az import külön-külön eléri a GDP 80 százalékát (ha a szolgáltatások exportját és importját is számításba vesszük). Az export adja a kereslet, az import a kínálat tekintélyes részét egy országon belül. Ha kiadáscsökkentéssel kísért adócsökkentés történik (azért, hogy a deficit ne nőjön), sokak adózott jövedelme hirtelen megnő az adócsökkentés miatt. Ez megnöveli szándékolt megtakarításuk nagyságát is! Vajon mi biztosíthatja, hogy ekkor az export olyan gyorsan nőjön, hogy kiegyenlítse a nagyra nőtt szándékolt megtakarítások által okozott csökkenést az aggregált keresletben? Semmi sem! Az export növekedhet is, csökkenhet is; ez a pillanatnyi gazdasági helyzet függvénye. A szerencsén múlik, elég gyorsan növekszik-e az adott időben. Ha tényleg így növekszik, az egyensúly fennmaradhat egy jelentős adócsökkentést követően is. De nincs érdemi kapcsolat például a személyi jövedelemadó csökkentése és az export növekedési üteme közt. Nem vásárolnak tőlünk hirtelen többet csupán azért, mert a személyi jövedelemadó kulcsa 32-ről 16 százalékra esett. Beleszól a dologba az import is, mégpedig intenzíven. A kereslet nemcsak akkor maradhat el a kínálat mögött, ha a jövedelem egy részét a lakosság megtakarítja. Ha nő is a kereslet az adócsökkentést követően, ez tekintélyes részben nem a hazai termelést ösztönzi, hanem a külföldit. A külső tényezők egyszerre hatnak export- és importoldalon: ha rossz a külső konjunkturális helyzet, az exportkorlátnak van bénító hatása. Ha nő az importhajlandóság, a keresletélénkítő adócsökkentés hatását mind kevésbé érzékelik a hazai termelők. Ha nincs is baj a hazai termelők és fogyasztók vásárlási hajlandóságával, nem biztos, hogy miatta a hazai termelés kerül könnyebb

11 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 11 helyzetbe. Mindebből az következik, hogy a kormánynak nagyon alaposan meg kell fontolnia, milyen esetben mikor érdemes adócsökkentést végrehajtania! 12 Egyrészt arra kell ügyelnie, hogy ajánlatos az államháztartást akkor karcsúsítani, azaz a kiadásokat és az adóbevételeket egyenlő összeggel csökkenteni, amikor a gazdasági kilátások kedvezők, és a beruházási hajlandóság kielégítő. Konjunktúra idején az államháztartás karcsúsítása nem fenyeget visszaeséssel. Hosszabb időtávon pedig a gazdaság teljesítménye nagyobb lehet, mert ha az államháztartás aránya kisebb, kisebb a holtteher-veszteség is, és ezért is jobb lehet a gazdasági hatékonyság. Talán ennél is fontosabb kiemelten kezelnünk az importhatást: a termelés és fogyasztás ma sokkal inkább nemzetközi jellegű, mint korábban volt. Ennek a most vizsgált témában rendkívül nagy a jelentősége. Az import nagy aránya miatt az adócsökkentés a hazai termékek és szolgáltatások keresletét ma sokkal kisebb arányban növeli, mint korábban. 13 Az a hallgatólagos feltételezés, hogy az adócsökkentésből származó nettó jövedelemnövekménynek a szándékolt megtakarításon felüli része mind a hazai áruk piacára áramlik, ma már egyáltalán nem állja meg a helyét. Különösen a kis országokban nem. Itt az indukált keresletnövekedés tekintélyes hányada importot generál. 14 Ha a világgazdaság helyzete kedvezőtlen, elegendő mértékű belső keresleti impulzus egyetlen országban sem biztosítható. 15 A magyar kormány ezt sem vette figyelembe, amikor az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetéséről döntött. Máig hiába vár a kereslet erőteljes élénkülésére. 12 A közgazdászok többnyire azt hangsúlyozzák, hogy az adócsökkentést kiadáscsökkentéssel együtt kell végrehajtani, hiszen a bevételek a kiadások finanszírozására valók; csak így biztosítható az egyensúly fenntartása. A gazdaságpolitikusok azonban gyakran nem figyelnek arra, hogy az aggregált kereslet akkor is csökkenhet, ha az állami kiadások csökkenését vele arányos adóteher-csökkenés egyenlíti ki. Ugyanis a keresletcsökkenés oldalán számolni kell egy induló keresleteséssel. A keresletnövelés oldalán csak indukált keresletnövekedés van. Ezért a végeredmény: kiegyenlített adó- és kiadáscsökkentés esetén az aggregált kereslet csökkenése annyi, amennyi a kiadáscsökkentés összege. Megfordítva, kiegyenlített adó- és kiadásnövelést feltételezve az aggregált kereslet a kiadásnövelés nagyságával megegyező összeggel nő. Ezeket a kérdéseket a közgazdasági tankönyvek egyensúlyi költségvetési multiplikátor (balanced budget multiplier) cím alatt tárgyalják (Gordon [2009] o., Dornbusch Fischer [1994] 78. o.). Nálunk nem figyelnek rá, pedig nagy gyakorlati jelentősége van a gazdaságpolitika számára. 13 A keresletösztönzés korlátos hatásának ez a legfontosabb oka főként kis országokban. Más tényezők a nagy országokban fontosabb szerepet játszanak. Az importon kívül Case Fair [1996] még hat különböző, a multiplikátor számértékét csökkentő tényezőt sorol fel ( o.). 14 Ebből arra a következtetésre jutni, hogy a nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódni hiba, súlyos tévedés lenne. Az persze igaz, hogy emiatt a külső függés nagyon intenzív, de növekedési hátrány nem származik belőle. Persze nem tagadható, hogy a belső keresletösztönzés hatékonysága a nyitás miatt sokkal gyengébb. De a külső konjunktúra javulása a belső piacra sokkal erőteljesebben hat akkor, ha a külkereskedelem aránya nagy. Az így jelentkező keresletösztönzés semmibe sem kerül, és sokkal nagyobb hatással jár, mint bármilyen intenzív belső keresletösztönzés. De tudni kell élni vele. 15 Ugyanakkor nem kizárt, hogy az export mégis gyorsan nő. Ez történt nálunk is az elmúlt években. Ez azonban nem az adócsökkentés következménye. A magyarázatot döntően a hazai multinacionális vállalatok teljesítménye adja meg. Nem biztos azonban, hogy a gyors exportnövekedés miatt a gazdasági növekedés is gyors. Ezzel egy időben eshet a belső fogyasztás, az utóbbi pedig a beruházások csökkenésével is járhat. Mindig több tényező hat egyszerre. Csak egy összefüggést vizsgálva, és a többiről tudomást sem véve, nem juthatunk helyes következtetésre.

12 12 Erdős Tibor A jelenlegi kormánypárt a évi országgyűlési választásokat megelőző kampányban átfogó, radikális adócsökkentést ígért. A választások megnyerése után belátta, hogy olyan átfogó adócsökkentésre, amely megmutatkozik a GDP költségvetési centralizációjának jelentős arányú esésében, nincs lehetőség. Viszont az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése ennek az adónemnek a nagyarányú csökkenésére vezetett a jobb módú rétegek javára. Ugyanakkor nulla százalékról 16 százalékra emelkedett a kis jövedelműek adóterhe, mert mindenkinek 16 százalékos kulcs szerint kell adóznia, ha nem is azonnal. Az egykulcsos adó bevezetésének eredménye: az államháztartás személyijövedelemadó-bevétele jelentősen csökkent. (A szakértők többsége évi 500 milliárd forint bevételkieséssel kalkulál.) Ezt azonban rövidesen más adókkal egyenlítették ki, és végül az államháztartás a GDP-nek nem kisebb, hanem nagyobb hányadát osztja el újra. Érthető, hogy több okból is nagy port vert fel az egykulcsos jövedelemadó bevezetése. Először: a szakértők többsége helytelennek tartotta a döntést, mert az államháztartás egyensúlyának további veszélyeztetésétől tartottak. Másodszor: a nagy többség hibának minősítette, hogy a kormány nem alkalmaz nulla jövedelemadókulcsot. Harmadszor: az egykulcsos adó nulla kulcs híján kizárja a személyi jövedelmek progresszív adóztatását. Így az eredmény csakis a jövedelmi polarizáció szükségtelen és káros növekedése lehet. Negyedszer: a termelés felpörgését a legtöbben kizártnak tartották már csak a kedvezőtlen európai gazdasági helyzet miatt is. Ez az államháztartás deficitjének további növekedését vetítette előre. A kormány azért döntött az imént kifogásolt módon, mert az volt a célja, hogy a beruházások számára minél kedvezőbbek legyenek a finanszírozási feltételek. Továbbá úgy gondolta, hogy így erőteljes keresleti impulzust tud adni a gazdaságnak, és kijuthatunk a pangás állapotából. Arra is számított, hogy a termelést tartósan élénkítő öngerjesztő folyamat indul be, valamint arra, hogy a gazdaságot nem a szegények jövedelmi helyzete és ennek változása mozgatja meg, hanem a középrétegeké és a gazdagoké. Hiszen a lakossági megtakarítások túlnyomó része, amely a beruházások növekedésének a legfontosabb belső forrása, nem a szegényeknél, hanem a jómódúaknál képződik. Úgy számítottak, hogy a megtakarítások gyorsabban nőhetnek akkor, ha közben jövedelemeltolódás megy végbe a magasabb jövedelműek javára. Éppen erre vezet az egykulcsos adó bevezetése a nulla kulcs eltörlésével együtt. 16 Azt remélték, hogy a termeléssel együtt az adóbevételek olyan gyorsan növekednek majd, hogy ha kezdetben mégis felduzzad az államháztartás deficitje, azt a gyorsan növekvő bevételek hamar eltüntetik. A hiány hamarosan kinőhető. Így az adócsökkentést nem kell összekapcsolni az államháztartás kiadásainak csökkentésével; a megszorításokat feleslegesnek tartották. 17 A kormány súlyosan elszámította magát, 16 A nulla kulcs eltörlése azt is jelenti, hogy megszüntették az adójóváírást. Korábban az alacsony jövedelműeknek kellett ugyan személyi jövedelemadót fizetniük formálisan, de ezt mindig levonták a fizetendő adóból. Ezt a megoldást törölte el a kormány. Egyedülálló, amit ezzel együtt tett. A magasabb jövedelműek személyijövedelemadó-terhét radikálisan csökkentette, a kis jövedelműekét pedig radikálisan emelte. Igaz, ezt a tehernövekedést a vállalatokkal akarta kötelező béremeléssel ellensúlyoztatni. Ebből komoly bonyodalmak támadtak. 17 Ugyanakkor a hatalomra kerülő kormány abban bízott, hogy az EU hozzájárul az államháztartás deficitjének mintegy 3 százalékpontos növekedéséhez; így lett volna kifutási ideje az adócsökkenésre támaszkodó gazdasági élénkülésnek. Ismeretes, hogy a hozzájárulást az EU megtagadta.

13 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 13 és ezt jó előre látni lehetett éppen annak alapján, hogy a kiadások csökkentésével együtt akkor ajánlatos adót csökkenteni, amikor belső konjunktúra van kibontakozóban (ekkor erőteljes a beruházási kereslet), továbbá élénk a külső konjunktúra, vagyis erőteljes a külső kereslet, s ekkor gyorsan nőhet az export. A belső keresletnövekedés további fontos tényezője lehet a beruházások alakulása. Akkor tehetik kielégítő mértékűvé az aggregált kereslet egészének növekedését is, ha növekedésük gyors, miközben a GDP-hez viszonyított arányuk is nő. Még akkor is, ha az adócsökkentés a fogyasztói keresletet csak lassan növeli. De a beruházás növelésének kilátásai még rosszabbak voltak Magyarországon (és rosszabbak ma is), mint a fogyasztói keresletéi. Alakulásuk alapvető meghatározó tényezője a belső és külső kereslet várható jövőbeli növekedése, de éppen ezek a várakozások nem lehettek optimisták az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésekor. Európa még szenvedte a gazdasági válsággal összefonódó nemzetközi pénzügyi válság következményeit. Ugyanakkor a magyar gazdaság egyike lett azoknak, amelyeket a gazdasági válság a legsúlyosabban érintett. A termelés szintje még 2012-ben sem érte el a válság előtti, évi színvonalat. A beruházások aránya nemhogy nem nőtt, hanem csökkenő irányzatú lett. Európában a sereghajtók közé tartozik a magyar gazdaság. A beruházások alakulása termelés- és piacbővítő tényező helyett piacot szűkítő tényezővé vált. A gazdaságpolitika akaratlanul ugyan, de nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a beruházás az exporttöbblet mellett nem volt alkalmas arra, hogy országos szinten a szándékolt megtakarítások fontos, sőt meghatározó felhasználója legyen. 18 Eddig főként az adóztatás és a gazdasági hatékonyság kapcsolatát vizsgáltuk, ezt is elsősorban az adók holtteher-veszteséget kiváltó hatásán keresztül. Most továbblépünk, és először azt nézzük meg, hogy az adók miként befolyásolják a megtakarításokat mikro- és makrogazdasági szinten, majd azt, hogy felhasználható-e az adóztatás a foglalkoztatás és a beruházások ösztönzésére. Tehát alapjában véve az adóztatásnak a növekedési folyamatra gyakorolt hatásáról lesz szó. Azt vizsgáljuk: ha az adózás alapjában véve korlátozza a növekedési képességet, lehet-e bizonyos területeken pozitív, a növekedést serkentő hatása is. A vizsgálat itt sem lesz átfogó, inkább a fontos, de kevéssé elemzett összefüggések bemutatására szorítkozunk. Adóztatás és megtakarítások Itt az alapösszefüggés egyszerű. A megtakarítás függvénye a jövedelemnek, az adók a jövedelem, illetve a reáljövedelem nagyságát csökkentik, következésképpen az adóztatás miatt a megtakarítások nagysága kisebb, mint nélküle. Léteznek azonban sajátos hatások is, amelyek következtében az adóemelés az országos szintű megtakarítások összegének, sőt hányadának növekedéséhez vezethet. Az sem mindig igaz, hogy az adóztatás fékezi a gazdasági növekedést. 18 A szándékolt megtakarítások felszívásában a beruházásokon és az exporttöbbleten kívül szerepe van a tőkeexportnak is. Ennek azonban a belső keresletre és ezzel együtt a belső termelésre vagy nincs hatása, vagy csak szerény mértékben. A magyar gazdaság nincs is olyan helyzetben, hogy egyáltalán szóba jöhessen a nagyobb volumenű hitelezés külföldre.

14 14 Erdős Tibor Elsőként az adókkal sok szempontból rokon társadalombiztosítási járulékokkal foglalkozunk. Abból indulunk ki, hogy az egyének ha eltekintünk a tartós fogyasztási cikkekre, lakásra való takarékoskodástól nagyrészt az öregkorra készülve takarítják meg jövedelmük egy részét. A másik meghatározó rész a betegségre, illetve gyógyítási költségek fedezésére szándékolt majdani kiadás. A megtakarítási hajlandóságot javítja az örökhagyási szándék is. 19 Amint a kötelező állami egészségügyi és nyugdíjbiztosítás elterjed, változik az egyének és a lakosság egészének megtakarítási hajlandósága. A járulékként befizetett, illetve rendszeresen levont összegeket az egyének folyamatos megtakarításnak tekintik, akik számára így már a saját külön megtakarítás kevésbé fontos. Ezért az országos szintű lakossági megtakarítási hányadnak csökkennie kell. A járulékbevétel országos szinten nem mindig megtakarítás, mert évről évre ebből fizetik a biztosítottaknak a nyugdíjakat, és fedezik az egészségügyi kiadásaik jó részét. Mivel a lakosság megtakarítási hajlandósága az általános egészség- és nyugdíjbiztosítás léte miatt kisebb, országosan a megtakarítási hányad alacsonyabb szintű lesz. 20 Empirikus kutatások alátámasztják ezt a feltevést. Közülük a legtöbb, bár nem kivétel nélkül, erre az eredményre jut. Feldstein [1996] szerint minden 100 dollár társadalombiztosításba fektetett vagyon a megtakarítást 2,8 dollárral csökkenti. A becslésekben nagyok az eltérések, de majd mindegyik megállapítja a negatív hatást. Olaszországban Attanasio Brugiavini [2003] szerint minden 100 dollár társadalombiztosítási vagyon 40 dollár magánmegtakarítást szorít ki. A növekedésre gyakorolt hatás nyilvánvaló, bár nem közvetlen. A megtakarítások ugyanis nem kiváltják a beruházásokat, hanem kedvező feltételt biztosítanak bővítésükre. Velük együtt adva van a forrás a beruházások növelésére. Ha van megtakarítás, növelhető a beruházás az inflációs nyomás erősítése nélkül, a kereslet és kínálat folyamatos egyensúlya mellett. Ellenkező esetben az inflációs nyomás erőteljes lehet, vagy külső forrásokat kell bevonni. A társadalombiztosítás más összefüggéseken keresztül növeli a megtakarítási hajlandóságot, mert változtatja a jövedelmi arányokat fiatalok és idősek közt. A nyugdíjbiztosítást tekintve az utóbbiak csak járadékélvezők, az előbbiek pedig csak járulékfizetők. Az idősek viszont törekednek örökhagyásra, ehhez pedig takarékoskodniuk kell. E hatások azonban ellentmondóak. Így végül is a ta- 19 Kotlikoff Summers [1981] nem az öregkorra való takarékoskodást, hanem az örökhagyási szándékot tekintik meghatározónak a háztartások megtakarításaiban. Úgy érvelnek: a felhalmozott vagyon túl nagy ahhoz, hogy az csak a nyugdíjaskor jövedelemkiegészítéseként szolgáljon. Az igazi motiváló tényező az örökhagyási szándék. Akik megtakarítanak (ezek inkább az idősebbek, mint a fiatalok) a leszármazottak számára kívánnak vagyont hátrahagyni. Ez a tétel, amelyet a szakirodalom generációk közti jövedelmi transzferként is kezel, részben ellentmond a megtakarítás és a fogyasztás életciklus-elméletének. 20 A dolgozó a társadalombiztosításba befizetett adókat mint megtakarításainak egy részét tekinti, ezért ő maga kevesebbet takarít meg. Így a társadalombiztosítás kiszorít valamekkora ma gánmeg takarítást. Ráadásul mivel a felosztó-kirovó rendszer a bevételeket nem bocsátja be a tőkefelhalmozásba, a közületi megtakarítás nem kárpótol a magánmegtakarítás leszorításáért (Rosen Gayer [2008] 245. o.).

15 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 15 pasztalat szerint a társadalombiztosítás csökkenti az országos szintű megtakarítások arányát. 21 Elvileg megtakarítást befolyásoló adó a vagyonadó. A vagyon nem számítva az örökölt vagyont nagyrészt a tulajdonosa korábbi megtakarításainak eredménye. A megtakarítások adózott jövedelemből származnak, ezért a vagyonadó már adózott jövedelmet terhel. Emiatt a vagyonadó gyengítheti a megtakarítási hajlandóságot, ezzel együtt fékezheti a gazdasági növekedést. Empirikus elemzések ezt a véleményt nem igazolják, vagy az eredmények legalábbis megoszlanak. A fő ellenérv az, hogy a vagyon jelenlegi birtokosai nemigen törődnek azzal, hogy azt a múltban adóztatták-e, vagy sem. A vagyonadó több vonatkozásban is előnyös hatású. Vele együtt az államháztartás könnyebben képes begyűjteni a szándékolt bevételt. Továbbá, jobban érvényesíthető az a követelmény, hogy akinek a teherviselő képessége nagyobb, az több adót is fizessen. 22 Végül, a vagyonra kivetett adó kevésbé hátrányos hatású a teljesítmény növekedésére, mint a folyó jövedelmet terhelő adók. A vagyonadó egyes elemei mindenütt léteznek; nálunk például ilyen az örökösödési adó. Átfogó vagyonadóztatás azonban csak az országok kisebb részében van. 23 És ott is, ahol vagyonadó ténylegesen létezik, az így beszedett adó az összes adóbevételnek mindössze egy-két százaléka. Csupán ezzel nem teljesül az a célkitűzés, hogy a folyó jövedelmek teljesítményösztönzést gátló adóztatását jórészt a vagyonadó bevezetésével oldják meg. Ez nem véletlen. A vagyonadó kivetésével kapcsolatban számos nehezen megoldható gond merül fel. Rendkívül nehéz feladat a létező vagyon megbízható felmérése, nélküle pedig az adóalap nem állapítható meg megnyugtatóan. A vagyon számos formát ölt: lehet ingatlan, ezen belül háztulajdon, beépíthető telek. Általában jól ismert, hogy rendelkezik-e az adózó ilyen vagyonnal, de még itt is nehézséget okoz a tényleges forgalmi érték megállapítása. Ennél sokkal nagyobb gond, hogy a felmérések szerint a bevallott vagyon legnagyobb része, mintegy százaléka ház-, illetve lakástulajdonból áll. Ez meg- 21 Ez alól vannak kivételek. Amikor a kötelező társadalombiztosítás rendszerét bevezetik, mindenki új biztosított, ezért van járulékfizetés, de még nincs nyugdíjfolyósítás. Országos szinten az egész befizetés megtakarításnak számít. Ha valamilyen okból a születések száma és aránya a népességhez viszonyítva drasztikusan megnő, ez a munkaképes kor elérésekor jelentkezik a járulékfizetők arányának jelentős emelkedésében. Ez átmenetileg a megtakarítási ráta emelkedését is okozza. Ezek a hatások viszonylag hosszabb ideig is eltarthatnak, de véges idejűek, így átmenetiek. 22 A vagyon valóságos adófizetési képességet jelent. Ha egyenlő folyó jövedelmű adózókat nézünk, a vagyonos adófizetési képessége nagyobb. A vagyonos a gazdasági lehetőségeket jobban ki tudja használni, vagyonából befektetéseket képes finanszírozni, amelyek később bőven megtérül(het)nek. Kevésbé szorul hitelre, ami előny, ha a tőkepiac rosszul működik. A vagyon cselekvési szabadságot ad, nagyobb befolyást, társadalmi elismerést és nagyobb jövedelemszerzési képességet is biztosít (Atkinson [1974], [1983], Kaldor [1956]). 23 Európában számos országban van vagyonadó. Ezek: Finnország, Franciaország, Izland, Luxemburg, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc. Egyesekben, például Luxemburgban az alkalmazott kulcs lineáris, vagyis nem függ a vagyon nagyságától. Másokban, ilyen Finnország, Norvégia és Svédország, az adóztatás progresszív. Norvégiában a helyi állami szervek is kivethetnek vagyonadót, ennek kulcsa lineáris. Az országok közt nagy a szórás a kulcsok százalékos nagyságában. Az adózott vagyonérték 0,5 százalékától 2 százalékáig terjed: vagyis négyszeres a különbség a szélső értékek közt (James Nobes [2009/2010] o.).

16 16 Erdős Tibor közelítően helytálló lehet a kis jövedelmű rétegekre, de messze áll a valóságtól a ténylegesen nagy jövedelműek esetében. Náluk a vagyon jelentős hányadát teszik ki értékes festmények, műtárgyak, ékszerek, antik bútorok, gyűjtemények, nemesfémek, régi érmék, sőt más országokban elhelyezett bankbetétek is. Ezeket felderíteni, még inkább értéküket az adózás számára megnyugtatóan megállapítani, aligha lehetséges. 24 Ez az oka annak, hogy ahol létezik vagyonadó, az túlnyomórészt ház-, illetve ingatlanadóból áll. Ez azt is jelenti, hogy nemigen lehet a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségeit a vagyonadóval érdemben csökkenteni. Azt is, miért képvisel mindenütt, minden országban meglepően alacsony arányt a vagyonadó az összes adóbevételen belül. Azért, hogy elegendő bevétel keletkezzen vagyonadóból, gyakran túl alacsonyan állapítják meg az adómentes ingatlanérték felső határát. Viszonylag kis értékű ingatlanok is adózás alá kerülnek. Ezek tulajdonosai kis jövedelműek, egyebük sincs, mint az a ház, amelyben laknak. A rájuk kivetett adó elviheti az egész megtakarítható jövedelmüket, vagy még ennél is nagyobb részt. Ekkor a vagyonadó nemhogy nem csökkenti a jövedelmi polarizáció mértékét, hanem még növeli is. Ezt úgy lehet megakadályozni, hogy a vagyonadó bevezetésekor meghatározzák: mértéke más adókkal együtt az adóalany jövedelmének bizonyos százalékát semmiképpen sem haladhatja meg. Mivel a vagyonadó sehol nem hoz az elméleti várakozásoknak megfelelő állami bevételt, számos elgondolás született ezen adó alapjának szélesítésére. Ilyen ötlet magának az emberi tőkének a számításba vétele az országos szintű vagyon felmérésekor. Az utóbbi súlyát az összes vagyonon belül a szakirodalom nagyarányúnak tekinti: egyes vélemények szerint az emberi tőke értéke országos szinten nagyjából azonos lehet a materiális javakban megtestesülő tőke értékével (Trostel [1993], Nerlove és szerzőtársai [1996]). 25 Az elgondolás gyakorlati alkalmazása kivihetetlen. Azon kívül, hogy alkalmazható számítási eredmények elérésére alig van esély, felmerül a kérdés: kire vethető ki az emberi tőke adója? Nyilván az emberi tőke tulajdonosára, magára a nagy szakképzettséget szerzett munkaerőre. Ez aligha használna a magas szintű képzésnek és a folyamatos, az egész életet kísérő tanulásnak. Magyarországon ismétlődően felvetődik az általános ingatlanadó bevezetése. Jelenleg ilyen döntés súlyos kockázattal járna. A lakosság, ezen belül az ingatlantulajdonosok nagy hányada kis jövedelmű. Ez a gond az egykulcsos adó bevezetése után még nagyobb is lett, mert miatta a lakosság nagy hányada korábban nem, most viszont fizet személyi jövedelemadót. Növeli a gondokat a tartósan nagyarányú munkanélküliség is. Ha a kormány most, egyik évről a másikra, lényegében 24 Nehézségek merülnek fel, mi tartozik a vagyonadó körébe, mit kell adóztatni, mit kell mentesíteni. Külön nehézséget okoz a mezőgazdasági vagyon és a nemzeti örökség részét képező magántulajdonú vagyon értékelése (Sandford Willis Ironside [1975]). 25 Az emberi tőke adóztatásánál az is gond, hogy az adó a szerzett többletjövedelmen alapulna, de figyelembe kellene venni megszerzésének költségeit is. Alig leküzdhetők az emberi tőke méltányos adóztatásának nehézségei. Nemigen oldható meg az emberi tőke amortizálódásának problémája sem (Schultz [1961]).

17 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 17 mindenkit érintő ingatlanadót vezetne be, akkorát, hogy annak az államháztartás számára értelme is legyen, vagy akkorát, hogy az más adók csökkentését lehetővé tenné, a kis jövedelműeket elviselhetetlen mértékben megterhelné. Az ingatlanadó általános érvényű bevezetése Magyarországon nem időszerű. Mindez azt a problémát is felveti, hogy az adóztatás számottevő ingatlanadóval együtt a jelenlegitől lényegesen eltérő jövedelmi szerkezetet követelne meg. Ehhez a követelményhez progresszív adóztatás illeszkedne. A megtakarítások nagyságát az állami költségvetés egyenlegével kétféleképpen is befolyásolni lehet. 1. Adott állami kiadások mellett az állam növeli az adóbevételeket, ekkor az államháztartás megtakarításai növekednek. 2. Csökkenti az adókat, miközben az állami kiadásokat változatlan szinten tartja. Ekkor a magánszektor megtakarításai emelkedhetnek. E második eset volt jellemző a jelenlegi kormány politikájára a évet közvetlenül követően. Ezzel már foglalkoztunk, mint ahogyan azzal is, hogy a döntés miért nem vált be. Most az első változatra kell figyelnünk, ami adóemelésen alapul. Ez a döntés első látásra képtelenségnek tűnik. A bevételnövelés önmagában csökkenti az aggregált keresletet, ami rontja a növekedési várakozásokat. De már láttuk, hogy az összkép nagyban függ attól, hogy egyébként hogyan alakul az általános konjunkturális helyzet. Lehet, hogy nem az államháztartás egyenlege a meghatározó a termelés és a foglalkoztatás alakulásával szemben, hanem inkább az utóbbiaktól függnek az előbbi változásai. Ha a konjunktúra erőteljes és tartós, a pozitív államháztartási egyenleg hamarosan megjelenik. Ez akkor is fennmaradhat, ha az adóztatást a kormány nem csökkenti, hanem valamennyire emeli is, így az állami megtakarítások még inkább nőnek. Az így képződő megtakarítások beruházásokra használhatók. Növelhetők például az infrastruktúra fejlesztésére fordított kiadások, amelyek a hosszú távú növekedés nélkülözhetetlen feltételét biztosítják. Gyakran előfordul, hogy az államháztartás deficites, mégis a növekvő adóbevételek miatt az országos szintű megtakarítások aránya növekszik. Ugyanis nemcsak az államháztartás egyenlegének előjele, hanem ennek változási iránya is számít. Elég, ha a deficit nagysága csökken. Ekkor a deficit az országos méretű megtakarítást kevésbé csökkenti, ezért ennek abszolút nagysága nő. A közgazdaságtanban már régóta vitatott tétel, hogy mit kell adóztatni: a fogyasztást vagy a beruházást? Másképpen: jövedelemalapú legyen az adóztatás vagy fogyasztásalapú? Ha egyszerűen a vállalati profitra vetik ki a nyereségadót, mind a beruházást, mind a fogyasztást adóztatják. Ha viszont a profitnak csak azt a részét adóztatják, amelyet kivonnak a vállalatból, akkor csak a fogyasztást terheli az adózás. A vállalatban hagyott profit megtakarításnak minősül, aminek legalábbis túlnyomó részét beruházzák. 26 Ez a meggondolás játszik szerepet az észtországi 26 Az egész jövedelemre kivetett adóztatás helyett csak a fogyasztás adóztatása a személyi jövedelemadóval kapcsolatban is felmerül. Ez ugyanis megtakarításra ösztönözné a háztartásokat, ami a vállalati beruházások forrásául szolgálhatna. Ebben az esetben a háztartásoknak számlával kellene bizonyítaniuk, hogy jövedelmük mekkora részét nem használták fel fogyasztásra, továbbá banki bizonylatokkal azt, hogy növekedtek-e pénzmegtakarításaik stb. Természetesen ez késéssel járó adóbeszedéssel, több adminisztrációs kiadással, bonyolultabb adóbeszedéssel és adóbevallással járna.

18 18 Erdős Tibor gyakorlatban: a profit adóztatása késéssel történik, mert csak így lehet közelítően megállapítani, mekkora profitot takarítottak meg. Ezt a részt levonják a kimutatott vállalati profitból, és csak a maradék, vagyis a kivont és fogyasztásra szánt profit adózik. 27 A döntéstől a beruházások gyorsabb növekedését és ezzel a gazdasági növekedés gyorsulását várták. 28 Észtországot nem számítva sehol sem tértek át jövedelemalapú adóztatásról fogyasztásalapúra. Sőt Észtországban is csak vállalatok esetében alkalmazzák, személyek esetében jövedelemalapú az adóztatás. Pedig a fogyasztásalapú adóztatás épp itt ösztönözne erőteljesebben a megtakarításra. A lakosságot a létező adóztatási rendszerben a kamatpolitikával lehet megtakarításra ösztönözni; igaz ugyan, hogy csak nagyon mérsékelt siker várható. Ha az egyszerűség kedvéért feltesszük, hogy az árszint stabil, a kamatláb a lakossági megtakarításokra legfeljebb 4-5 százalék lehet. Ettől is messze vagyunk. Ha azonban csak a fogyasztás után lenne adófizetési kötelezettség, még az is megtakarításra ösztönözne, ha csak a jelenlegi alacsony 16 százalékos szja-adókulcsot alkalmaznánk fogyasztási adókulcsként. Ha valaki kevesebbet fogyaszt, ennyivel többet takarít meg, és ennek a 16 százalékával kevesebb adót fizet. Országos szinten a személyi jövedelem jóval nagyobb a vállalatok adózás alá kerülő együttes jövedelménél. Nálunk például ez a különbség mintegy háromszoros a személyi jövedelemadó javára. Még sincs egyetlen országban sem következetesen fogyasztáson alapuló adóztatás. Az ok éppen az itt ismertetett arányokban rejlik. Az áttérés vagy óriási költségvetési hiánnyal járna, vagy erőteljesen megemelt fogyasztásalapú adókulccsal. Ennek közel a kétszeresére kellene emelkednie. Komoly gondot jelentene az is, hogy a fogyasztás aránya az elért jövedelemhez képest a gazdagoknál sokkal kisebb arányú, mint a szegényeknél. Ezért a fogyasztásalapú adóztatás a jövedelemre vetítve erőteljesen degresszív adóztatáshoz vezetne a közvetlen adók terén, és ez társadalmilag elviselhetetlen lenne. Így számítva ugyanis, minél kisebb valakinek a jövedelme, azt de facto annál nagyobb kulcsú adó terhelné! Biztosra vehető, hogy a fogyasztásalapú közvetlen adóztatást soha nem fogják széleskörűen bevezetni, hiába ösztönözne ez sokkal erőteljesebben a megtakarítások növelésére Az, hogy a megtakarítások adóztatása nem helyeselhető, nem új gondolat. Jelentősége elég régen ismert, és nem is közgazdász volt az, aki ezt először felvetette. Hobbes már a 17. században azzal állt elő, hogy az embereknek aszerint kellene adózniuk, hogy mit vesznek ki a közös fazékból, és nem aszerint, hogy mit hagynak benne. Vagyis nem indokolható a megtakarítás adóztatása. Jóval később Fisher [1942] a fogyasztásalapú adóztatást mellett a következőképpen érvelt: a jövedelem egészének adóztatása hátrányos a megtakarításra, mert így a megtakarítást duplán adóztatják: amikor megkeresik a megtakarítandó jövedelmet, és akkor, amikor azt a jövőben a befektetés révén hasznosítják. Fisher szerint ez bátortalanítja a megtakarítást. Hasonló véleményen volt Káldor [1955], aki szerint a fogyasztási kiadások adóztatásával javítani lehetne a magas jövedelmek nem hatékony progresszív adóztatásán. 28 A döntésnek vannak bírálói. Egyrészt, ez késedelmes adóbeszedéssel jár. Továbbá felvetődik, hogy az így elengedett adó hiányzik az államkasszából, amely könnyebben válik deficitessé. Harmadszor: nem könnyű biztosítani a feladattal járó adminisztrációt, ez is költségeket okoz, és mérsékli a nettó eredményt (Raju [2006]). 29 A fogyasztásalapú adóztatás előnyeiről és hátrányairól részletes elemzést nyújt Rosen Gayer [2008] o.

19 Adóztatás, hatékonyság és gazdasági növekedés 19 A megtakarítás a növekedés fontos előfeltétele, de nem maga a növekedés a növekedés forrásául szolgál a beruházások fedezésére. A gazdasági növekedést szinte mindig a beruházások növekedése kíséri, ha pedig a termelés növekedése gyorsabb, mint a termelékenység javulása, a foglalkoztatottság is bővül. Azt kell megnéznünk, hogy segítheti-e az adóztatás a foglalkoztatottság és a beruházások növekedését, és ezzel a gazdasági növekedést is. A vizsgálatot az adóztatásnak a munkakínálat alakulására gyakorolt hatásával kezdjük. A gazdasági növekedést ösztönző adóügyi eszközök 30 Adóztatás és munkakínálat Az első gondolat mindenkiben az, hogy a munkakínálat növeléséhez a jövedelmet terhelő adókat csökkenteni kell. Tegyük fel, hogy a munkából élők jövedelme nő, mert a személyi jövedelemadó kulcsa csökken. Mi lehet ennek következménye a munka kínálatára nézve? 31 A szakirodalom itt két tényező működésével számol: a jövedelmi és a helyettesítési hatás miatt fellépő változásokkal. Ha az adó csökken, a nettó jövedelem nagyobb lesz adott vagy növekvő bruttó bér esetén. Feltesszük, hogy a foglalkoztatottak 16 órát töltenek naponta ébren. Ez idő alatt vagy munkában állnak, vagy a szabadidejüket töltik. Ha a bér megnő, a szabadidő költségesebbé válik, hiszen ez idő alatt már nagyobb bérről kell lemondani. Ezért tovább dolgoznak, nő a munkakínálat, csökken a szabadidő, és nő a munkában eltelt idő. A helyettesítési hatás jut érvényre: szabadidőt helyettesítenek munkával. Azért történik így, mert csökkent az adó, és a helyettesítési hatás erősnek bizonyult. Ilyenkor a munkakínálat a reálbér és a csökkenő adó függvényében emelkedő irányzatú Felmerülhet az a gondolat, hogy mivel a holtteher-veszteség hatékonyságrontó tényező, ennek csökkentésével a hatékonyság javítható, és így a gazdasági növekedés ösztönözhető. A gondolatot el kell vetnünk, mert arra jutottunk, hogy a holtteher-veszteség nem csökkenthető a rá ható adók csökkentése nélkül. Tehát ez esetben a hatékonyság tulajdonképpen az adócsökkentés miatt javul. Nem ez volna a következtetés, ha a holtteher-veszteség országos szinten csökkenthető volna vagy a rugalmatlan keresletű áruk adóztatásával, vagy fejadóval, vagy a rugalmatlan kínálatú termelési tényezők adóztatásával tehát úgy, ahogy ezt a témát csupán mikrosíkon vizsgáló szerzők állítják. Mi itt éppen arra jutottunk, hogy a kérdés elemzése során nem helyes a makrogazdasági szintű elemzés mellőzése. 31 Az adóztatás és a munkakínálat összefüggéséről részletes elemzést ad Stiglitz [2000]. 32 Ez az összefüggés persze nem minden munkavállalóra nézve érvényes. Sok függ attól, hogy ki milyen helyet foglal el a jövedelmi skálán. A jövedelmi skála felső részén nagyobb lehet az igény a szabadidőre, mint a skála alsó részén helyet foglalóknál. Függ a munkavállasra való hajlandóság a presztízstől, a karriervágytól, a beosztás munkaigényességétől, a ranglétrán elfoglalt helytől is. Az egyes munkavállalókat figyelve nagyon eltérő törekvéseket tapasztalhatunk. Nagy átlagban igaz csak, hogy a jövedelem növekedése a szabadidőigény növekedésével jár együtt. A nők munkavállalási hajlandósága viszont ekkor határozott növekedést mutat. Munkába lépésük a reálbérek jelentős megemelkedését követően gyorsult fel. Ez azonban nem csupán nagyobb munkavállalási hajlandóságot tükröz. Inkább az történt, hogy a bér egy ponton túl kárpótol azért a veszteségért, amelyet a háztartásban elérhető nem pénzbeli jövedelem elvesztése jelent a nők számára. Az is számít, hogy idővel nagyon sok munkaterület nyílt meg a nők előtt, ugyanúgy szerezhetnek felsőfokú képzést is, mint a férfiak.

20 20 Erdős Tibor Az eredmény azonban lehet más is. Gyakran előfordul, hogy a foglalkoztatottak nemcsak a nagyobb nettó bér által lehetővé tett több fogyasztás, hanem a szabadidő növelése mellett is döntenek. Mindkettő egyszerre történő növelését is lehetővé teheti az adócsökkentés. Ekkor nem a helyettesítési, hanem a jövedelmi hatás jut érvényre. De ha a szabadidő nő a 16 órán belül, a munkakínálat nyilvánvalóan csökken, ekkor az adócsökkentés és a reálbérnövelés nem emelkedő, hanem csökkenő munkakínálattal jár: a bér függvényében hátrahajló munkakínálati görbe esetével van dolgunk. 33 Ez önmagában a növekedési ütem csökkenését válthatja ki. Vagyis, paradox módon, ha a görbe hátrahajló, a munkakínálaton alapuló gazdasági növekedés ösztönzése nem a jövedelemadó csökkentését, hanem emelését kívánná meg. Van-e azonban realitása annak, hogy miközben a gazdaság növekszik, a jövedelem csökkenő munkakínálattal együtt emelkedik? Egyrészt tény az, hogy a fejlett gazdaságokban az átlagos munkaidő ma jóval rövidebb, mint egy évszázaddal ezelőtt. Az is tény, hogy a foglalkoztatottak nemcsak a fogyasztás, hanem a szabadidő növelésére is törekednek. 34 Másrészt az összefüggés jelentős részben más természetű. A magas fejlettségi szint és vele együtt a sokszorosára nőtt egy főre jutó nemzeti jövedelem jórészt a már végbement gazdasági növekedés következménye. A gazdasági növekedésnek sok meghatározó tényezője van, mint például a műszaki fejlődés, a szakképzettség, a szerkezeti átalakulások, a magas fejlettséget elérő emberi tőke. Vagyis a növekedés korántsem csak a munkakínálat alakulására vezethető vissza. Természetes, hogy a fejlettség magasabb szintjén megjelenik a szabadidő növelését kiváltó igény is, és ezt a nagyra nőtt termelékenység lehetővé is teszi. Mindehhez hozzá kell tenni: mindig egyszerre érvényesül a helyettesítési és a jövedelmi hatás. Ezek ellentétes irányúak. Eredőjük a munkakínálatot tekintve lehet pozitív és negatív előjelű is. Továbbá, csak az egy foglalkoztatottra jutó munkaórák száma csökkenő. Az összes munkakínálat ennek ellenére nő: a foglalkoztatottak száma ma többszöröse annak, mint amekkora száz évvel ezelőtt volt. Mindez azonban azzal a feltételezéssel együtt igaz, hogy léteznek szabad munkahelyek, illetve ezek száma növekszik. Továbbá hogy van a gazdaságban igény a foglalkoztatottak számának növelésére. Ha a gazdaság a tartós pangás állapotában van, lényegtelenné válik, hogy van e munkakínálat, és ez milyen ütemben nő. A mai magyar gazdaságban a hátrahajló munkakínálati görbének nincs jelentősége. Ma nem az a probléma, hogy a munkás mit választ: szabadidőt-e vagy munkavégzést, mert a legtöbb munkás reálbére túl alacsony, inkább a több munka végzése mellett döntene, hogy fogyasztását növelni tudja. Többségük egyszerűen nem választhat. Ha nincsenek munkaviszonyban, vagy csökkentett munkaidőben dolgoznak, az részükről nem a szabadidő választását jelenti. Munkanélkülivé váltak. 33 Ha a helyettesítési hatás érvényesül, akkor a munkakínálati görbe balról jobb felé haladva emelkedő a munkakínálatot a vízszintes, a jövedelmi szintet a függőleges tengelyen mért koordináta-rendszerben. A jövedelmi hatást kifejező pedig jobbról bal felé növekvő. 34 Ennek legáltalánosabb formája a hivatalos munkaidő csökkenése. További formák: a részmunkaidőben dolgozók arányának növekedése, a túlórák arányának mérséklődése, a szabadság hosszának növekedése, a munkaszüneti napok számának emelkedése, a heti két munkaszüneti nap általánossá válása, ahol lehet, fizetés nélküli szabadság igénybevétele.

Az adózás, a hatékonyság és a gazdasági növekedés kapcsolatának néhány elméleti problémája

Az adózás, a hatékonyság és a gazdasági növekedés kapcsolatának néhány elméleti problémája Erdős Tibor Az adózás, a hatékonyság és a gazdasági növekedés kapcsolatának néhány elméleti problémája Az adóztatás és ennek közgazdaság-elméleti összefüggései hatalmas téma. Tárgyalása 30 40 szerzői ív

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám. 7. Hét feladatok Kis nyitott gazdaság: vám. Kidolgozott feladat Az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az X termék iránti keresleti függvényt, valamint a termék kínálati függvényét 1. Mekkora lenne

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása Mellékletek Az általános forgalmi adóbevételek alakulása milliárd forint Áfa bevétel tény előirányzat előzetes tény Vásárolt fogyasztás 2240,5 2533,7 2496,2 Lakossági beruházások 31,1 82,3 34,7 Egyéb

Részletesebben

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON

INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány INFLÁCIÓ A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN MAGYARORSZÁGON Készítette: Cseh Ágnes Budapest, 2005

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet 213.1.21. hapter hapter 7 4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság Fogyasztói Jóléti közgazdaságtan Hogyan hat az erőforrások allokációja a gazdasági jólétre Fizetési hajlandóság z a maximum

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat I. rész: Az szja Személyi jövedelemadó Személyeket, és nem háztartásokat adóztat. Béradóként inkább bevételt, mintsem jövedelmet adóztat (bár vannak erős ellenpéldák

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr!

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Lukács András részére Levegő Munkacsoport. Budapest Pf. 1676. 1465. Tisztelt Elnök úr! PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Lukács András részére Levegő Munkacsoport Budapest Pf. 1676. 1465 Ikt.sz.: 23936/2003 Tisztelt Elnök úr! A kormány környezet- és természetvédelmi kötelezettség vállalásai" címmel Miniszterelnök

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015.

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015. EZ, a kutatásnak álcázott tanulmány: - HAMIS magyarországi TRENDEKET mutat be a 2005-2015 időszakra vonatkozóan, - MEGGYŐZÉSKÉNT az EU valódi stratégiájára hivatkozik, amely a hamis trendek miatt Magyarországra

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra -

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Az önkormányzati adóhatóság látja el az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős részének beszedését.

Részletesebben

Higgy abban, kézbe veheted

Higgy abban, kézbe veheted Higgy abban, kézbe veheted hogy ajövőd. Nyugdíjbiztosítás Jövőkulcs 2 Higgy magadban. Nyugdíj? Ugyan, hol van az még! Talán még bele sem gondolt, vagy igyekszik elhessegetni a nyugdíjas lét anyagi kérdéseit.

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben