Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Összefoglaló

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Összefoglaló A Nemzeti foglalkoztatási akcióterv (a továbbiakban: Akcióterv) a Kormány foglalkoztatáspolitikai céljait és intézkedéseit foglalja össze az Európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célok mentén. A dokumentum kidolgozása tagállami kötelezettség, amelyet a Kormánynak minden évben október 1-ig kell teljesítenie a Tanács által meghatározott Foglalkoztatáspolitikai irányvonalak alapján. Az Akcióterv a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium koordinációja mellett, több minisztérium és egyéb szervezet bevonásával készült. Az Akcióterv tervezetét a társadalmi egyeztetés keretében számos partner véleményezte, köztük a szociális partnerek, és megvitatta az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága is. Az Akcióte rv szerepe Az Akcióterv kidolgozása a foglalkoztatáspolitika uniós szintű koordinációs mechanizmusának része. Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés értelmében a tagállamok és a Közösség összehangolt foglalkoztatási stratégiát dolgoznak ki a szakképzett és versenyképes munkaerő biztosítása és a gazdasági változásokhoz rugalmasan igazodó munkaerőpiacok kialakítása érdekében. A közös stratégia keretében a Tanács meghatározza azokat a Foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük nemzeti foglalkoztatáspolitikájuk alakítása során. Ezenkívül a Tanács ún. ország-specifikus ajánlásokat is megfogalmaz minden egyes tagállam részére. Az irányvonalak és az ajánlások alapján a tagállamoknak évente ki kell dolgozniuk foglalkoztatási akciótervüket, és be kell nyújtaniuk azt a Tanács és az Európai Bizottság részére. Az akciótervben minden tagállamnak áttekintést kell adnia gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről, és be kell mutatnia, hogy milyen intézkedéseket tesz a közös célkitűzések elérésére. A Tanács értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának végrehajtását közösen meghatározott indikátorok mentén, majd ezen értékelés alapján kerülnek meghatározásra a következő évre vonatkozó ajánlások. Ez az évente ismétlődő folyamat az ún. nyitott koordinációs mechanizmus, amelynek lényege, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság közösen meghatározzák a célokat, majd megvalósítására a tagállamok maguk határozzák meg az eszközeiket és intézkedéseiket, amelyek eredményességét a tagállamok és az Európai Bizottság közösen monitorozza és értékeli. A foglalkoztatáspolitika uniós szintű koordinációs folyamatában 2004-től Magyarországnak is részt kell vennie, és ezért ebben az évben a Kormánynak benyújtotta az ország első Akciótervét. A évi Akcióterv bár alapvetően az uniós politikákhoz kapcsolódik és készítése, végrehajtása, nyomon követése uniós kötelezettségünk a magyar Kormány foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos stratégiai dokumentuma, amely konkrét kormányzati intézkedéseket tartalmaz. A Magyar Kormánynak szóló 2004 évi tanácsi ajánlások Magyarországon a foglalkoztatási ráta alacsony, különösen az alacsony képzettségűek, a nők és az idősebb munkavállalók körében. Ugyanakkor, a munkanélküliség szintje jóval alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. Ez az alacsony részvételi aránnyal magyarázható: a munkaképes korú népesség körében magas az inaktivitás aránya. A földrajzi és szakmai mobilitás alacsony. A magyar munkaerő-piaci helyzet alapján a Tanács 2004 júniusában ajánlásokat fogalmazott meg a Magyar Kormány számára egyrészt az Átfogó gazdaságpolitikai irányvonalakhoz, másrészt a Foglalkoztatáspolitikai irányvonalakhoz kapcsolódóan. A foglalkoztatáspolitikai ajánlások, illetve a gazdaságpolitikai ajánlások foglalkoztatáspolitikát érintő részei összefoglalóan a következőket tartalmazzák: A foglalkoztatás növelése és a munkaerőpiac strukturális problémáinak kezelése érdekében:

2 csökkenteni kell a munkabért terhelő járulékokat, mert azok magas szintje jelentősen korlátozza foglalkoztatás bővítésének lehetőségét, és hozzájárul a bejelentés nélküli munkavégzéshez, intézkedéseket kell hozni a regionális mobilitást korlátozó tényezők kiküszöbölése érdekében (lakáspolitikai és közlekedési intézkedések), az adó- és járulékrendszer valamint az ellátórendszer reformjával megfelelő ösztönzőket kell biztosítani a munkavállalásra és a munkában maradásra. A bérpolitika tekintetében a Kormánynak törekednie kell arra, hogy a bérnövekedés jobban igazodjon a gazdasági teljesítmény növekedéséhez, és ennek érdekében elő kell segíteni a több évre szóló bérmegállapodások megkötését a szociális partnerekkel. A magyar munkaerő egészségi állapota uniós összehasonlításban nagyon rossz, és részben ezzel magyarázható az alacsony aktivitás. Az egészségi állapot javítása érdekében egyrészt elő kell segíteni a munkakörülmények javítását, másrészt, javítani kell az egészségügyi ellátást és a megelőzést. Reformokat kell végrehajtani a szociális ellátások terén is, beleértve a betegséggel összefüggő ellátásokat, annak érdekében, hogy megérje munkát vállalni. Rugalmasabbá kell tenni a munkavégzés feltételeit, beleértve a részmunkaidős munkavállalás vonzóbbá tételét, különösen a nők és az idősebb munkavállalók számára. Meg kell erősíteni a munkanélküliekre és inaktívakra irányuló megelőző és aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű régiókra. Az egész életen át tartó tanulás stratégiája keretében erőfeszítéseket kell tenni az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, biztosítani kell az esélyegyenlőséget az oktatásban és képzésben való részvétel tekintetében. Javítani kell az oktatási rendszer hatékonyságát és rugalmasságát annak érdekében, hogy az megfelelően alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez. A évi Akcióterv tartalma A évi Akcióterv a közötti időszakra vonatkozó stratégiát és az egyes irányvonalakhoz kapcsolódó intézkedéseket mutatja be. A 2005-ben készítendő akciótervben áttekintést kell majd adni az intézkedések végrehajtásáról, és értékelni kell azok eredményességét. Ezt követően a 2006-ban meghatározásra kerülő Foglalkoztatási Irányvonalak alapján 2006-ban új stratégiát kell majd kidolgozni a közötti időszakra. Az Akcióterv melléklete tartalmazza a Tanács és a Bizottság által meghatározott indikátorok listáját, valamint az egyes intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló költségvetési és egyéb forrásokról egy összefoglaló táblázatot. Ezenkívül bemutatja azokat a Strukturális Alapok támogatásával megvalósuló fejlesztéseket is, amelyek az egyes irányvonalak megvalósítását szolgálják. A magyar foglalkoztatáspolitika stratégiája Az Európai foglalkoztatási stratégiának megfelelően, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának a következő három átfogó és egymást kölcsönösen megerősítő intézkedésre kell épülnie: teljes foglalkoztatás, a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése. A fenti célok mellett az Európai Tanács által felkért Foglalkoztatási Munkacsoport (Employment Tasforce) a következő prioritásokat határozta meg: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének erősítése, minél több embert ösztönözni arra, hogy belépjen és maradjon a munkaerőpiacon: biztosítani kell, hogy a munkavállalás mindenki számára valós lehetőség legyen, több és hatékonyabb beruházás az emberi tőkébe és az egész életen át tartó tanulásba, megfelelő irányítás a reformok eredményes végrehajtása érdekében.

3 Teljes foglalkoztatás A foglalkoztatási szintre vonatkozóan az Európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért a Kormány már a Közös foglalkoztatáspolitikai értékelésben a foglalkoztatás bővítését határozta meg a foglalkoztatási stratégia legfontosabb prioritásaként, és továbbra is elsődleges célnak tekinti azt. A magyar foglalkoztatáspolitikai stratégia megvalósítása során arra kell törekedni, hogy a foglalkoztatási ráta érje el: az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2006-ra az 59%-ot, 2010-re a 63%-ot, a nők esetében 2006-ra az 53%-ot, 2010-re a 57%-ot, férfiak esetében pedig a 64, illetve a 69%-ot, az évesek esetében 2006-ra a 33%-ot, 2010-ig a 37%-ot. A fenti célok azt feltételezik, hogy évente átlagosan 0,8%-kal kell növekednie a foglalkoztatásnak. Ehhez a munkaerő-keresletet és kínálatot befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van. A munkaerőpiac keresleti oldalán a foglalkoztatás bővítése új munkahelyek létrehozását feltételezi. Tekintettel a mikró-vállalkozások jelentős számára, az új vállalkozások alapítása, az önfoglalkoztatók kiemelt támogatása helyett elsősorban a meglévő vállalkozások növekedésének támogatására kell koncentrálni. A Kormány a munkahelyteremtést e tekintetben a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével és egy olyan kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával kívánja elősegíteni, amely növeli a kisebb foglalkoztatók biztonságát. A strukturális átalakulás sikeres kezelése érdekében a Kormány támogatja a vállalatok alkalmazkodóképességének erősítését szolgáló kezdeményezéseket. A munkajogi szabályozás felülvizsgálata kulcsfontosságú eszköz e tekintetben. A rugalmas foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére irányuló törekvésekkel együtt ugyanakkor a foglalkoztatás biztonságának új formáit is ki kell alakítani a szociális partnerekkel együttműködésben. A kínálati oldalon a foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedéseknek figyelembe véve a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét a munkanélküliek mellett az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének támogatását is szolgálniuk kell. E célt szolgálják az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésére, az aktivizáló politikák hatékonyságának javítására, az ellátórendszer átalakítására irányuló intézkedések, elősegítve, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges és vonzó lehetőség legyen. A Kormány emellett a munkaadókat is célzott támogatásokkal ösztönözi a munkaerőpiacra való belépés szempontjából hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására. A munka minőségének javítása és a termelékenység növelése A Kormány törekszik arra, hogy a munka minőségének és termelékenységének javítása a foglalkoztatás bővítésével együttesen, kiegyensúlyozottan történjék. Különösen fontos e tekintetben a kiegyensúlyozott, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodó bérpolitika kialakítása. A versenyképesség javításában és a munkaerő-piaci kereslet élénkítésében - a pénzügyi stabilitás megőrzésének szem előtt tartása mellett - fontos szerepe van továbbá a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését szolgáló intézkedéseknek is. A munkavállalók alkalmazkodóképességének erősítése szempontjából meghatározó, hogy az egész életen át tartó tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen, beleértve az alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat is. A Kormány a képzési rendszer fejlesztésével és a támogatási rendszer bővítésével törekszik arra, hogy ösztönözze a munkavállalókat a képzésben való részvételre, a vállalatokat pedig arra, hogy többet fordítsanak munkavállalók képzésére. Az oktatás minőségének javítása érdekében ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosíthatják a munkaerő-

4 piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodását, erősíteni kell az oktatás-képzés és a gazdaság közötti kapcsolatokat. E célt szolgálja többek között a szakképzés rendszerének átfogó fejlesztése és a Magyar Felsőoktatás-fejlesztési Stratégia. A termelékenység és a versenyképesség javításához hozzájárul továbbá, hogy a Kormány az innováció és a K+F területén támogatja a vállalkozások és a kutatási intézmények közötti együttműködést és a kutatással kapcsolatos kapacitások fejlesztését. A jogi, intézményi keretek fejlesztése mellett azt is elő kell segíteni, hogy a munka minőségével, hatékonyságával, termelékenységével kapcsolatos kérdések a szociális párbeszéd minden szintjén kerüljenek napirendre. A társadalmi kohézió és befogadás erősítése A foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvésekhez szorosan kapcsolódik a társadalmi kohézió erősítése. A szegénység és a társadalmi kirekesztés egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség és különösen a tartós munkanélküliség és az inaktivitás. Ezért a társadalmi kohézió és befogadás erősítésének a foglalkoztatás a kulcsfontosságú eszköze. A foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedések megvalósítása során a Kormány kiemelt célnak tekinti a roma emberek, az idősebb munkavállalók és a fogyatékos emberek helyzetének javítását. A hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszatérésének segítéséhez olyan integrált megközelítés szükséges, amely figyelembe veszi a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó problémák összetettségét, halmozódását. Munkaerő-piaci esélyeik javítása érdekében a Kormány támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a foglalkoztathatóság javítását szolgálják, személyre szabott szolgáltatásokra építve. A munkanélkülivé válás és a kirekesztés megelőzése érdekében a Kormány törekszik az oktatásban és képzésben való részvétel tekintetében ahol szükséges pozitív intézkedésekkel is az esélyegyenlőség biztosítására, az iskolai lemorzsolódás megelőzésére és a lemorzsolódott fiataloknak a képzésbe való visszasegítésére. A Kormány 2004 júliusára elkészítette a Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért című dokumentumot, melyben megjelenítette mindazokat az intézkedéseket, amelyeket között a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében tenni kíván. A cselekvési terv leszögezi, hogy a szegénységből kivezető legbiztosabb út a foglalkoztatás, és a tervben foglalt intézkedéseknek számos foglalkoztatáspolitikai vonatkozása van. A cselekvési terv ezen kívül átfogja a szociális ellátórendszer, a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer, az oktatás, a lakhatás, az igazságügy, a közlekedés, stb. társadalmi befogadással összefüggő intézkedéseit. Az irányvonalakban megfogalmazott főbb válaszlépések 1. irányvonal Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek számára A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése és az inaktív emberek munkaerőpiacra való beilletve visszatérésének elősegítése érdekében a főbb válaszlépések a következők: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006-ig: kísérleti céllal (20 kirendeltségen) bevezeti a tartós munkanélküliség kockázatának elemzésén alapuló kategorizálás (profiling) módszerét, majd a tapasztalatok felhasználásával 2005-től országosan elterjeszti azt a tartós munkanélkülivé válás megelőzése céljából; fokozatosan kiterjeszti valamennyi ellátásban, vagy támogatásban részesülő munkanélkülire az együttműködési megállapodások rendszerét; törekszik arra, hogy a munkanélküliek minél nagyobb hányadának felajánljon egy újrakezdési lehetőséget, vagy a foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatást és/vagy aktív támogatást, mielőtt munkanélküliségük elérné az egy évet (fiatalok esetén a 6 hónapot) ig a területi szervekkel - együttműködési megállapodás alapján - közös cselekvési terveket készít, bevonva a munkaügyi tanácsok képviselőit is; 2004-től az Európai Szociális Alap támogatásával kibővíti a munkaerő-piaci programokat, melyek kiemelt célja az inaktív emberek munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése.

5 A fenti célok elérése érdekében 2004-ben átfogó intézkedés indult az ÁFSZ szolgáltatásainak fejlesztésére. Az intézkedés keretében 2008-ig az ÁFSZ: átalakítja, továbbfejleszti az állásközvetítés rendszerét önkiszolgáló rendszerek és szolgáltatások (kioszkok, Interneten keresztül történő álláskeresési és állás-bejelentési lehetőség) biztosításával, az új lehetőségek mind több kirendeltségen történő elérésének megteremetésével. erősíti a regionális és helyi szolgáltató szervezetekkel, területfejlesztési intézményekkel, vállalkozásokkal és az önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködést a foglalkoztatási szempontból elmaradott települések, térségek felzárkóztatásának segítése érdekében. 2. irányvonal Munkahelyteremtés és vállalkozás A munkahelyteremtés és vállalkozások versenyképességének javítása a foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvések szempontjából kiemelt fontosságú. E cél eléréséhez a Kormány a következő területeken tett/tesz lépéseket: a vállalkozások számára kedvezőbb környezet teremtése a társasági adó és a személyi jövedelemadó rendszerének módosításán, a fejlesztési adókedvezmények feltételeinek javításán, és a K+ F tevékenységekhez kapcsolódó kedvezmények kiterjesztésén keresztül, a foglalkoztatás növelése érdekében a Kormány csökkenti a munkát terhelő járulékokat a munkavállalók bizonyos csoportjai esetében től a pályakezdő fiatalok és az 50 éven felüli munkavállaló alkalmazása, valamint a GYES/GYET/ápolási díj igénybevétele után a munkaerőpiacra visszatérők esetében a foglalkoztatók bizonyos feltételek mellett a társadalombiztosítási járulékból 50%os kedvezményre lesznek jogosultak, a foglalkoztatás-barát környezet megteremtéséhez járul hozzá, hogy 2005-től a jelenleg háromkulcsos személyi jövedelemadó rendszert kétkulcsos rendszer váltja fel, a foglalkoztatás bővítése és a versenyképesség erősítése érdekében a Kormány törekszik a kiegyensúlyozott és kiszámítható bérnövekedés biztosítására azáltal, hogy a évre vonatkozó bértárgyalásokon 4,5%-os bruttó nominális keresetnövekedésre tett javaslatot. Ez a mérték az adóterhelés csökkentése mellett - a termelékenység növekedésétől elmaradó, mintegy 2% körüli reálbér-növekedést jelenthet, a KKV-k versenyképességének erősítése és a munkahelyteremtő beruházások ösztönzése egyrészt pályázati rendszeren keresztül nyújtott támogatásokon és kedvezményes hitelkonstrukciókon, másrészt állami infrastrukturális beruházásokon, az üzleti szolgáltatások fejlesztésének támogatásán keresztül történik ben pályázati programot indított a Kormány a kutatási és a vállalati szektor kapcsolatának erősítése, a kutatási és innovációs hálózatok kialakítása érdekében. Felsőoktatási intézmények, akadémiai kutatóintézetek, non-profit kutatási intézmények és vállalatok közösen pályázhatnak ún. kooperációs kutató központok (KKK) létrehozására, amelyek alapkutatással, alkalmazott kutatással és kísérleti fejlesztéssel foglalkoznak. A közötti időszakban várhatóan mintegy 10 KKK jön létre. 3. irányvonal Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése A foglalkoztatás rugalmasságának javítása érdekében 2004-ben a Kormány megkezdte a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII törvény (Mt.) átfogó felülvizsgálatát a munkajogi szabályoknak a gazdaság és foglalkoztatás megváltozott körülményeihez igazítása érdekében. Olyan differenciált jogi szabályozás kialakítása a cél, amely figyelembe veszi a foglalkoztatási formák sokféleségét. A munkajogi szabályozás átalakítása során a rugalmas foglalkoztatást a foglalkoztatás biztonságának új formáival kell ötvözni január 1-től a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése érdekében a Kormány:

6 megszüntette a részmunkaidős foglalkoztatás szempontjából ellenösztönző nyugdíjszabályokat (az új szabályozás értelmében a nyugdíj-jogosultság elbírálásakor a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó minimálbér alatti kereset alapul vétele esetén sem csökken arányosan a szolgálati idő), bizonyos csoportok esetében megszüntette a munkaidővel nem arányos mértékű, egyösszegű adóformát (a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) megfizetése alól mentesítették azt a munkáltatót, aki GYES, vagy GYET igénybevétele mellett (részmunkaidőben) foglalkoztatja alkalmazottját, illetve aki 50 év feletti tartósan munkanélkülit alkalmaz), 2006-ig teljesen megszűnteti a tételes egészségügyi hozzájárulást ben a távmunka széleskörű elterjesztésének érdekében az Országgyűlés kiegészítette a Munka Törvénykönyvét a távmunka-végzés szabályaival, a személyi jövedelemadóról szóló törvényt pedig a távmunka-végzéshez kapcsolódó költség-elszámolási lehetőségekkel (eszközbeszerzés, értékcsökkenés, Internet-használat, stb.). A változások előrejelzése érdekében 2004-ben az FMM a Foglalkoztatási Hivatallal együttműködve elindította a munkaerő-kereslet előrejelzését megújító fejlesztési programot. Ennek keretében a globális gazdaság-fejlődési előrejelzések, a termelékenység és az ágazati szerkezetre vonatkozó prognózisok alapján, a nemzetközi összehasonlításokat is felhasználva az ágazati munkaerő-keresletre vonatkozó előrejelzések készülnek. Az eredmények a munkaerő-kínálati (demográfiai, oktatási rendszerre vonatkozó) előrejelzésekkel összevetésre kerülnek. Az előrejelzések eredményeként ajánlások születhetnek, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a szakképzés szerkezetének a gazdasági változásokhoz történő igazításához. Az eredményeket hasznosítják továbbá a pályaválasztási és a felnőttkori tanulást orientáló információs szolgáltatások is. 4. irányvonal A Humán tőke fejlesztése az egész életen át tartó tanulás támogatása Az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek számának növelése érdekében a Kormány 2004-ben jelentősen (mintegy hatszorosára) növelte a felnőttképzési állami támogatást, a normatív támogatásból finanszírozott képzésekben résztvevők száma pedig várhatóan 3200-ről re nő ben a felnőttképzés rendszerének fejlesztésére átfogó intézkedést indított a Kormány. Az intézkedés a következő tevékenységeket foglalja magába: - a felnőttképzés hozzáférhetőségének javítása a hátrányos helyzetű térségekben a közművelődési hálózat felnőttképzési tevékenységeinek fejlesztésével, - felnőttképzési módszerek és tananyagok kidolgozása, a felnőttoktatásban résztvevő oktatók és szakemberek képzése, - a távoktatás módszertanának továbbfejlesztése, a távoktatás elterjesztése, - a hátrányos helyzetű csoportok köztük az alacsony szakképzettségű dolgozók, az idősebb munkavállalók, a fogyatékos emberek sajátos képzési szükségleteihez igazodó tananyagok és képzési módszerek kidolgozása. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a közoktatásban Az alapvető készségek és kompetenciák alkotják az egész életen át tartó tanulás, a sikeres munkaerőpiaci beilleszkedés és részvétel alapját. Ezért 2004-ben megkezdődik egy olyan átfogó fejlesztés, amely a kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges módszerek, tananyagok fejlesztését, illetve a pedagógusok továbbképzését támogatja a következő szinteken és területeken: - az iskola előtti és az alapfokú képzés szintjén az alapvető készségek és képességek, a szociális kompetenciák, az általános információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatával összefüggő készségek és az alapvető életpálya-építési kompetenciák fejlesztése; - középfokon az alapkészségek, továbbá az idegen nyelvű kommunikációs képesség, az IKTismeretek és a munkaerő-piacon hasznosítható életpálya-építési készségek továbbfejlesztése. A szakképzés rendszerének fejlesztése a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében

7 A szakképzés rendszerének fejlesztése a közötti időszakban három fő intézkedés keretében valósul meg: ben megkezdődött az OKJ átfogó felülvizsgálata és fejlesztése. A fejlesztés célja, hogy kialakítsa azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják a képesítéseknek a munkaerő-piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodását. - A hatékonyabb, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, gyakorlatorientált szakképzés érdekében, között 16 ún. térségi integrált szakképző központ jön létre (az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával), a jelenlegi intézmények bázisán, egy adott térségben működő 6-8 szakképző intézmény integrációjával. - Folytatódik a Szakiskolai Fejlesztési Program. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése A Kormány kidolgozta a Magyar Felsőoktatás-fejlesztési Stratégiát, amely az Európai Felsőoktatási Térségre való felkészülés részeként támogatja a felsőoktatási rendszer szerkezetének és tartalmának fejlesztését. A stratégiával összhangban a közötti időszakban a felsőoktatási intézmények az alábbi fejlesztésekhez kaphatnak pályázat útján támogatást: - felsőfokú szakképzési és BA programok kialakítása a gazdasági és üzleti oktatás, az informatika, a tanárképzés, a humán és a tudományos oktatás területén; - átképzési, továbbképzési programok és rövid ciklusú kompetencia tanfolyamok kialakítása a munkaerő-piaci igények figyelembevételével, - a felsőoktatási intézmények vezetői, tanárai és kutatói vezetési képességeinek fejlesztése, a minőségközpontú intézményi működés javítása, - a humán erőforrások fejlesztése és bővítése a K+F területén. 5. irányvonal Munkaerő-kínálat és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése A foglalkoztatás növelése érdekében egyaránt szükséges a fiatalok és az idősebb (55-64 éves népesség) aktivitásának növelése, ösztönzése. Ennek érdekében a Kormány a következő intézkedéseket hozta, illetve tervezi: a munkaügyi központok a decentralizált keretükből munkaerő-piaci programokat indítanak a fiatal pályakezdők munkaerő-piaci helyzetének javítása és foglalkoztatásuk elősegítése érdekében. A fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében kiemelt figyelem irányul a prevencióra, és az iskola és a munka világa közötti kapcsolat erősítésére. Ehhez nyújt segítséget a minden megyében megtalálható Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), mely a pályaválasztáshoz és pályamódosításhoz szükséges információkat és szolgáltatásokat biztosít. Az ÁFSZ modernizációjának részeként megvalósul a munka- és pályainformációs, illetve tanácsadó szolgáltatások továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a foglalkoztatási szolgálat naprakész információkkal rendelkezzen a különböző képzési, szakképzési, átképzési programok iránti igényekről és a képzési kínálatról. Az idősebb munkavállalók aktivitásának ösztönzése érdekében 2004-ben életbe lépett az a szabály, miszerint a nyugdíjkorhatárt betöltött, de a nyugdíjat igénybe nem vevő munkavállalók nyugdíjösszege havi fél százalékkal növekedik, minden a korhatár elérését követő 30 nap ledolgozott idő után. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatását ösztönzi továbbá, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást 50 év feletti - korábban munkanélküli személyek alkalmazásakor - nem kell megfizetni. A nyugdíj melletti foglalkoztatást és vállalkozói tevékenységet több adó- és társadalombiztosítási fizetési szabály segíti. A nyugdíjasok és járadékosok foglalkoztatásának a nyugdíj folyósítása mellett sincs jogi akadálya.

8 6. irányvonal Nők és férfiak esélyegyenlősége A nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése érdekében a Kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a gyermeknevelés időszaka alatt segíti a munkaerő-piaci kapcsolat fenntartását: A gyermek 18 hónapos korától lehetőség van a GYES, GYET, illetve ápolási díj mellett részmunkaidőben (otthoni munkavégzés esetén teljes munkaidőben) munkát vállalni. A GYES, GYET-ben részesülő foglalkoztatottak után a munkaadók 2004-től mentesülnek az EHO megfizetése alól. Az ellátásokat mindkét szülő azonos feltétellel veheti igénybe. A GYES a gyermek egyéves korát követően a nagyszülőnek is átadható. Gyermekgondozás miatt inaktív személyek térítésmentesen szerezhetnek újabb szakképesítést vagy vehetnek részt felsőfokú képzésben, illetve 2002 óta munkaerő-piaci képzésbe is bekapcsolódhatnak. A nők munkaerő-piaci részvételének, a családi élet és a munkavállalás összehangolásának alapvető feltétele a megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását biztosító szolgáltatások elérhetősége. Ennek érdekében: A bölcsődei férőhelyek számának növelése és az ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében július 1-től minden 10 ezer fő feletti lakosú településen kötelező bölcsőde üzemeltetése. Magyarország célkitűzése, hogy 2007-re 10%-kal növekedjen a 3 éven aluliakat ellátó férőhelyek száma. A közötti időszakban részben az ERFA támogatásával hozzávetőlegesen 2000 új bölcsődei férőhely jön létre. Folytatódik a fogyatékos emberek napközbeni ellátását biztosító támogató szolgálatok kialakítása és fogyatékos személyek napközi otthonainak létesítése. Az idős hozzátartozók ellátását szolgáló jelzőrendszeres házi gondozás rendszerének bővítése keretében, 2004-ben mintegy 30 új szolgálat létesül, és bevezetésre kerül az ellátás normatív támogatása. 7. irányvonal A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen A társadalmi esélyegyenlőség megteremtése a Kormány egyik legfontosabb célja. E cél megvalósítását szolgálta a Nemzeti Cselekvési terv a társadalmi összetartozásért című dokumentum kidolgozása, amely az EU tagállamai által elfogadott közös célkitűzéseket figyelembe véve tartalmazza a fő célkitűzéseket és az ezek megvalósítását szolgáló szakmapolitikai intézkedéseket a szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében márciusában a Kormány ra szóló középtávú cselekvési tervet fogadott el a romák társadalmi integrációjának elősegítésére, amelynek keretében évente átfogó intézkedési terv kidolgozására kerül sor. A program célja a romák helyzetének javítását szolgáló programok összehangolása, a szereplők minél szélesebb körének bevonásával. Az intézkedési terv kiemelt területe többek között az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatás. Az ÁFSZ 2004-es munkaerő-piaci programjai keretében a munkaügyi központok 3,8 milliárd forintot fordítanak az alacsony iskolai végzettségű vagy nem piacképes szakképzettséggel rendelkező emberek, a romák, megváltozott munkaképességű emberek, idősek, pályakezdő fiatalok, tartós munkanélküliek, hajléktalanok, büntetés-végrehajtási intézményből szabadulók munkaerő-piaci integrációjának támogatására között a Kormány 10 milliárd forintot fordít a civil szervezetek azon kezdeményezéseinek támogatására, amelyek célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének segítése és foglalkoztathatóságának javítása. A 2004 májusában induló EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program keretében a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítését szolgáló új módszerek kidolgozására és kipróbálására kerül sor.

9 A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci bevonását, foglalkoztathatóságuk növelését szolgálják folyamatosan bővülő szolgáltatások, modellprogramok: az ÁFSZ intézményeinek technikai és kommunikációs szempontú akadálymentesítése, négy újabb Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) létrehozása a munkaügyi központoknál, ezzel befejeződik a hálózat országos kiépítése; alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása a non-profit szervezetek bevonásával ban megkezdődött a megváltozott munkaképességűek támogatási rendszerének átalakítása. Az átalakítás célja a megváltozott munkaképességű emberek integrált foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságuk növelésének elősegítése. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakításában, a célszervezetek új funkciókkal történő kibővítésében fontos szerepe lesz az EQUAL Közösségi Kezdeményezésnek is. 8. irányvonal A munka kifizetődővé és vonzóvá tétele A munkavállalás ösztönzéséhez az alábbi intézkedések járulnak hozzá: a munkára ösztönzést szolgálja a szociális segélyeknél érezhetően magasabb minimálbér. A Kormány törekszik a minimálbérek és a szociális jövedelmek között kialakult arányok megőrzésére. E tekintetben a minimálbér adómentessé tétele fontos előrelépést jelentett. a munkavállalás ösztönzéséhez hozzájárul, hogy a Kormány 2005-től átalakítja a személyi jövedelem-adó rendszerét. A jelenlegi háromkulcsos rendszer helyett kétkulcsos rendszer bevezetésére kerül sor oly módon, hogy bizonyos jövedelemhatárig csökkenek az adóterhek, az azt meghaladó jövedelmekre vonatkozó adókulcs változatlanul hagyása mellett. Mindez nettó bérnövekedést eredményez, ami növelheti a munkavállalási hajlandóságot. a munkanélküli ellátások munkakeresést, munkavállalást ösztönző szerepét kívánja javítani munkanélküli ellátórendszer folyamatban lévő átalakítása. Emellett folyik azoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek lehetővé teszik, hogy 2008-ig az ÁFSZ együttműködési megállapodást kössön valamennyi nyilvántartott munkanélkülivel, aki ellátásban részesül, vagy/és elhelyezkedése a hatáskörébe tartozó aktív eszközökkel segíthető. Az ellátórendszer átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a munkaképes, munkára hajlandó, aktív korú nem foglalkoztatottak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ügyfeleivé váljanak, és ne az egyéb, inaktivitáshoz kötött ellátásokat vegyék igénybe. 9. irányvonal A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentet munkává A foglalkoztatás-barát környezet kialakítása érdekében - az államháztartás teherbíró képességének függvényében - folytatódott az élőmunka terheinek csökkentése. Ennek a folyamatnak a részeként 2006-ig megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. Megkezdődött az adózásra és a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás átalakítása, a jelenleginél igazságosabb, és a munkavégzési formák változásához alkalmazkodó szabályozási rendszer kialakítása céljából. A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében a Kormány 2003-ban döntött az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis létrehozásáról. A rendszer 2004 májusában kezdte meg működését. A foglalkoztatás nyilvántartásán túl a rendszer célja: az átlátható munkaerőpiac megteremtése, a munkavállalók jogbiztonságának növelése, a fekete gazdaság kifehérítése a munkaügyi ellenőrzés megfelelő feltételeinek megteremtése által.

10 10. irányvonal A regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése A területi munkaerő-piaci különbségek csökkentése érdekében 2005-től a Kormány az adórendszert egy új kedvezménnyel egészíti ki, amely lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetű térségekben működő mikor-vállalkozások új alkalmazott felvétele esetén - bizonyos feltételek mellett - a minimálbérnek megfelelő összeggel csökkenthetik az adózás előtti eredményt. A kiegyensúlyozott területi fejlődést és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását szolgálják től a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC) forrásai is. A regionális és helyi kezdeményezések támogatáshoz a Munkaerő-piaci Alap 2004-ben a vállalkozóvá és önfoglalkoztatóvá válás támogatásán és a munkahelyteremtő beruházások támogatásán keresztül járul hozzá. A helyi, regionális gazdaság fejlesztését szolgálják k a Strukturális Alapok támogatásával megvalósuló operatív programok is. Az elmaradott térségek tőkevonzó képességének javítása érdekében a Kormány egyik kiemelt prioritása a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, amit többek között a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai is támogatnak. Az infrastrukturális beruházások egyúttal a munkahelyek elérhetőségét és az ingázás lehetőségeit is javítani fogják. Ezen kívül a Kohéziós Alap támogatásával, illetve a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében a nagytérségi közlekedési infrastrukturális fejlesztésekre, így autópálya építésekre, az 1, 2 és 3 számjegyű főúthálózat fejlesztésére is sor kerül. Az Akcióterv végrehajtása A foglalkoztatáspolitika céljait csak más politikákkal összehangoltan és más politikák eszközeire is építve lehet sikeresen megvalósítani. Tekintettel erre, a Kormány döntött a Foglalkoztatási Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, melynek működésébe a szociális partnerek is bevonásra kerülnek. A Bizottság feladatai a következők: biztosítja a megfelelő tárcaközi koordinációt az éves akcióterv kidolgozása során, megvitatja az akcióterv stratégiáját és intézkedéseit, folyamatosan nyomon követi és értékeli az akcióterv megvalósítását, biztosítja a más területeken működő nyitott koordinációs mechanizmusokkal való összhangot, különös tekintettel az Átfogó gazdaságpolitikai irányvonalak végrehajtására, az oktatás és képzés területéhez és a szociális védelemhez kapcsolódó koordinációra. Az Akcióterv kidolgozásának és a végrehajtás nyomon követésének ezen keretei biztosítják, hogy a foglalkoztatáspolitikai és a foglalkoztatáspolitikát érintő intézkedések az Irányvonalak által meghatározott egységes stratégiai keretbe illeszkedve kerüljenek kidolgozásra, és megerősítik az akcióterv szerepét a reformok előkészítésében és végrehajtásában, az érintett szereplők mozgósításában. Az Akcióterv végrehajtásának legfontosabb szervezetei az Állami Foglalkoztatási Szolgálat központi, megyei és helyi intézményei. Ezenkívül fontos szerepük van a szociális partnereknek és a civil szervezeteknek is.