Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Összefoglaló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Összefoglaló"

Átírás

1 Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Összefoglaló A Nemzeti foglalkoztatási akcióterv (a továbbiakban: Akcióterv) a Kormány foglalkoztatáspolitikai céljait és intézkedéseit foglalja össze az Európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célok mentén. A dokumentum kidolgozása tagállami kötelezettség, amelyet a Kormánynak minden évben október 1-ig kell teljesítenie a Tanács által meghatározott Foglalkoztatáspolitikai irányvonalak alapján. Az Akcióterv a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium koordinációja mellett, több minisztérium és egyéb szervezet bevonásával készült. Az Akcióterv tervezetét a társadalmi egyeztetés keretében számos partner véleményezte, köztük a szociális partnerek, és megvitatta az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága is. Az Akcióte rv szerepe Az Akcióterv kidolgozása a foglalkoztatáspolitika uniós szintű koordinációs mechanizmusának része. Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés értelmében a tagállamok és a Közösség összehangolt foglalkoztatási stratégiát dolgoznak ki a szakképzett és versenyképes munkaerő biztosítása és a gazdasági változásokhoz rugalmasan igazodó munkaerőpiacok kialakítása érdekében. A közös stratégia keretében a Tanács meghatározza azokat a Foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük nemzeti foglalkoztatáspolitikájuk alakítása során. Ezenkívül a Tanács ún. ország-specifikus ajánlásokat is megfogalmaz minden egyes tagállam részére. Az irányvonalak és az ajánlások alapján a tagállamoknak évente ki kell dolgozniuk foglalkoztatási akciótervüket, és be kell nyújtaniuk azt a Tanács és az Európai Bizottság részére. Az akciótervben minden tagállamnak áttekintést kell adnia gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről, és be kell mutatnia, hogy milyen intézkedéseket tesz a közös célkitűzések elérésére. A Tanács értékeli a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának végrehajtását közösen meghatározott indikátorok mentén, majd ezen értékelés alapján kerülnek meghatározásra a következő évre vonatkozó ajánlások. Ez az évente ismétlődő folyamat az ún. nyitott koordinációs mechanizmus, amelynek lényege, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság közösen meghatározzák a célokat, majd megvalósítására a tagállamok maguk határozzák meg az eszközeiket és intézkedéseiket, amelyek eredményességét a tagállamok és az Európai Bizottság közösen monitorozza és értékeli. A foglalkoztatáspolitika uniós szintű koordinációs folyamatában 2004-től Magyarországnak is részt kell vennie, és ezért ebben az évben a Kormánynak benyújtotta az ország első Akciótervét. A évi Akcióterv bár alapvetően az uniós politikákhoz kapcsolódik és készítése, végrehajtása, nyomon követése uniós kötelezettségünk a magyar Kormány foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos stratégiai dokumentuma, amely konkrét kormányzati intézkedéseket tartalmaz. A Magyar Kormánynak szóló 2004 évi tanácsi ajánlások Magyarországon a foglalkoztatási ráta alacsony, különösen az alacsony képzettségűek, a nők és az idősebb munkavállalók körében. Ugyanakkor, a munkanélküliség szintje jóval alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. Ez az alacsony részvételi aránnyal magyarázható: a munkaképes korú népesség körében magas az inaktivitás aránya. A földrajzi és szakmai mobilitás alacsony. A magyar munkaerő-piaci helyzet alapján a Tanács 2004 júniusában ajánlásokat fogalmazott meg a Magyar Kormány számára egyrészt az Átfogó gazdaságpolitikai irányvonalakhoz, másrészt a Foglalkoztatáspolitikai irányvonalakhoz kapcsolódóan. A foglalkoztatáspolitikai ajánlások, illetve a gazdaságpolitikai ajánlások foglalkoztatáspolitikát érintő részei összefoglalóan a következőket tartalmazzák: A foglalkoztatás növelése és a munkaerőpiac strukturális problémáinak kezelése érdekében:

2 csökkenteni kell a munkabért terhelő járulékokat, mert azok magas szintje jelentősen korlátozza foglalkoztatás bővítésének lehetőségét, és hozzájárul a bejelentés nélküli munkavégzéshez, intézkedéseket kell hozni a regionális mobilitást korlátozó tényezők kiküszöbölése érdekében (lakáspolitikai és közlekedési intézkedések), az adó- és járulékrendszer valamint az ellátórendszer reformjával megfelelő ösztönzőket kell biztosítani a munkavállalásra és a munkában maradásra. A bérpolitika tekintetében a Kormánynak törekednie kell arra, hogy a bérnövekedés jobban igazodjon a gazdasági teljesítmény növekedéséhez, és ennek érdekében elő kell segíteni a több évre szóló bérmegállapodások megkötését a szociális partnerekkel. A magyar munkaerő egészségi állapota uniós összehasonlításban nagyon rossz, és részben ezzel magyarázható az alacsony aktivitás. Az egészségi állapot javítása érdekében egyrészt elő kell segíteni a munkakörülmények javítását, másrészt, javítani kell az egészségügyi ellátást és a megelőzést. Reformokat kell végrehajtani a szociális ellátások terén is, beleértve a betegséggel összefüggő ellátásokat, annak érdekében, hogy megérje munkát vállalni. Rugalmasabbá kell tenni a munkavégzés feltételeit, beleértve a részmunkaidős munkavállalás vonzóbbá tételét, különösen a nők és az idősebb munkavállalók számára. Meg kell erősíteni a munkanélküliekre és inaktívakra irányuló megelőző és aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű régiókra. Az egész életen át tartó tanulás stratégiája keretében erőfeszítéseket kell tenni az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, biztosítani kell az esélyegyenlőséget az oktatásban és képzésben való részvétel tekintetében. Javítani kell az oktatási rendszer hatékonyságát és rugalmasságát annak érdekében, hogy az megfelelően alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez. A évi Akcióterv tartalma A évi Akcióterv a közötti időszakra vonatkozó stratégiát és az egyes irányvonalakhoz kapcsolódó intézkedéseket mutatja be. A 2005-ben készítendő akciótervben áttekintést kell majd adni az intézkedések végrehajtásáról, és értékelni kell azok eredményességét. Ezt követően a 2006-ban meghatározásra kerülő Foglalkoztatási Irányvonalak alapján 2006-ban új stratégiát kell majd kidolgozni a közötti időszakra. Az Akcióterv melléklete tartalmazza a Tanács és a Bizottság által meghatározott indikátorok listáját, valamint az egyes intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló költségvetési és egyéb forrásokról egy összefoglaló táblázatot. Ezenkívül bemutatja azokat a Strukturális Alapok támogatásával megvalósuló fejlesztéseket is, amelyek az egyes irányvonalak megvalósítását szolgálják. A magyar foglalkoztatáspolitika stratégiája Az Európai foglalkoztatási stratégiának megfelelően, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának a következő három átfogó és egymást kölcsönösen megerősítő intézkedésre kell épülnie: teljes foglalkoztatás, a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése. A fenti célok mellett az Európai Tanács által felkért Foglalkoztatási Munkacsoport (Employment Tasforce) a következő prioritásokat határozta meg: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének erősítése, minél több embert ösztönözni arra, hogy belépjen és maradjon a munkaerőpiacon: biztosítani kell, hogy a munkavállalás mindenki számára valós lehetőség legyen, több és hatékonyabb beruházás az emberi tőkébe és az egész életen át tartó tanulásba, megfelelő irányítás a reformok eredményes végrehajtása érdekében.

3 Teljes foglalkoztatás A foglalkoztatási szintre vonatkozóan az Európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért a Kormány már a Közös foglalkoztatáspolitikai értékelésben a foglalkoztatás bővítését határozta meg a foglalkoztatási stratégia legfontosabb prioritásaként, és továbbra is elsődleges célnak tekinti azt. A magyar foglalkoztatáspolitikai stratégia megvalósítása során arra kell törekedni, hogy a foglalkoztatási ráta érje el: az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2006-ra az 59%-ot, 2010-re a 63%-ot, a nők esetében 2006-ra az 53%-ot, 2010-re a 57%-ot, férfiak esetében pedig a 64, illetve a 69%-ot, az évesek esetében 2006-ra a 33%-ot, 2010-ig a 37%-ot. A fenti célok azt feltételezik, hogy évente átlagosan 0,8%-kal kell növekednie a foglalkoztatásnak. Ehhez a munkaerő-keresletet és kínálatot befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van. A munkaerőpiac keresleti oldalán a foglalkoztatás bővítése új munkahelyek létrehozását feltételezi. Tekintettel a mikró-vállalkozások jelentős számára, az új vállalkozások alapítása, az önfoglalkoztatók kiemelt támogatása helyett elsősorban a meglévő vállalkozások növekedésének támogatására kell koncentrálni. A Kormány a munkahelyteremtést e tekintetben a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével és egy olyan kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával kívánja elősegíteni, amely növeli a kisebb foglalkoztatók biztonságát. A strukturális átalakulás sikeres kezelése érdekében a Kormány támogatja a vállalatok alkalmazkodóképességének erősítését szolgáló kezdeményezéseket. A munkajogi szabályozás felülvizsgálata kulcsfontosságú eszköz e tekintetben. A rugalmas foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére irányuló törekvésekkel együtt ugyanakkor a foglalkoztatás biztonságának új formáit is ki kell alakítani a szociális partnerekkel együttműködésben. A kínálati oldalon a foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedéseknek figyelembe véve a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét a munkanélküliek mellett az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének támogatását is szolgálniuk kell. E célt szolgálják az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésére, az aktivizáló politikák hatékonyságának javítására, az ellátórendszer átalakítására irányuló intézkedések, elősegítve, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges és vonzó lehetőség legyen. A Kormány emellett a munkaadókat is célzott támogatásokkal ösztönözi a munkaerőpiacra való belépés szempontjából hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására. A munka minőségének javítása és a termelékenység növelése A Kormány törekszik arra, hogy a munka minőségének és termelékenységének javítása a foglalkoztatás bővítésével együttesen, kiegyensúlyozottan történjék. Különösen fontos e tekintetben a kiegyensúlyozott, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodó bérpolitika kialakítása. A versenyképesség javításában és a munkaerő-piaci kereslet élénkítésében - a pénzügyi stabilitás megőrzésének szem előtt tartása mellett - fontos szerepe van továbbá a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését szolgáló intézkedéseknek is. A munkavállalók alkalmazkodóképességének erősítése szempontjából meghatározó, hogy az egész életen át tartó tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen, beleértve az alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat is. A Kormány a képzési rendszer fejlesztésével és a támogatási rendszer bővítésével törekszik arra, hogy ösztönözze a munkavállalókat a képzésben való részvételre, a vállalatokat pedig arra, hogy többet fordítsanak munkavállalók képzésére. Az oktatás minőségének javítása érdekében ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosíthatják a munkaerő-

4 piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodását, erősíteni kell az oktatás-képzés és a gazdaság közötti kapcsolatokat. E célt szolgálja többek között a szakképzés rendszerének átfogó fejlesztése és a Magyar Felsőoktatás-fejlesztési Stratégia. A termelékenység és a versenyképesség javításához hozzájárul továbbá, hogy a Kormány az innováció és a K+F területén támogatja a vállalkozások és a kutatási intézmények közötti együttműködést és a kutatással kapcsolatos kapacitások fejlesztését. A jogi, intézményi keretek fejlesztése mellett azt is elő kell segíteni, hogy a munka minőségével, hatékonyságával, termelékenységével kapcsolatos kérdések a szociális párbeszéd minden szintjén kerüljenek napirendre. A társadalmi kohézió és befogadás erősítése A foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvésekhez szorosan kapcsolódik a társadalmi kohézió erősítése. A szegénység és a társadalmi kirekesztés egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség és különösen a tartós munkanélküliség és az inaktivitás. Ezért a társadalmi kohézió és befogadás erősítésének a foglalkoztatás a kulcsfontosságú eszköze. A foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedések megvalósítása során a Kormány kiemelt célnak tekinti a roma emberek, az idősebb munkavállalók és a fogyatékos emberek helyzetének javítását. A hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszatérésének segítéséhez olyan integrált megközelítés szükséges, amely figyelembe veszi a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó problémák összetettségét, halmozódását. Munkaerő-piaci esélyeik javítása érdekében a Kormány támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a foglalkoztathatóság javítását szolgálják, személyre szabott szolgáltatásokra építve. A munkanélkülivé válás és a kirekesztés megelőzése érdekében a Kormány törekszik az oktatásban és képzésben való részvétel tekintetében ahol szükséges pozitív intézkedésekkel is az esélyegyenlőség biztosítására, az iskolai lemorzsolódás megelőzésére és a lemorzsolódott fiataloknak a képzésbe való visszasegítésére. A Kormány 2004 júliusára elkészítette a Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért című dokumentumot, melyben megjelenítette mindazokat az intézkedéseket, amelyeket között a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében tenni kíván. A cselekvési terv leszögezi, hogy a szegénységből kivezető legbiztosabb út a foglalkoztatás, és a tervben foglalt intézkedéseknek számos foglalkoztatáspolitikai vonatkozása van. A cselekvési terv ezen kívül átfogja a szociális ellátórendszer, a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer, az oktatás, a lakhatás, az igazságügy, a közlekedés, stb. társadalmi befogadással összefüggő intézkedéseit. Az irányvonalakban megfogalmazott főbb válaszlépések 1. irányvonal Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek számára A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése és az inaktív emberek munkaerőpiacra való beilletve visszatérésének elősegítése érdekében a főbb válaszlépések a következők: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006-ig: kísérleti céllal (20 kirendeltségen) bevezeti a tartós munkanélküliség kockázatának elemzésén alapuló kategorizálás (profiling) módszerét, majd a tapasztalatok felhasználásával 2005-től országosan elterjeszti azt a tartós munkanélkülivé válás megelőzése céljából; fokozatosan kiterjeszti valamennyi ellátásban, vagy támogatásban részesülő munkanélkülire az együttműködési megállapodások rendszerét; törekszik arra, hogy a munkanélküliek minél nagyobb hányadának felajánljon egy újrakezdési lehetőséget, vagy a foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatást és/vagy aktív támogatást, mielőtt munkanélküliségük elérné az egy évet (fiatalok esetén a 6 hónapot) ig a területi szervekkel - együttműködési megállapodás alapján - közös cselekvési terveket készít, bevonva a munkaügyi tanácsok képviselőit is; 2004-től az Európai Szociális Alap támogatásával kibővíti a munkaerő-piaci programokat, melyek kiemelt célja az inaktív emberek munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése.

5 A fenti célok elérése érdekében 2004-ben átfogó intézkedés indult az ÁFSZ szolgáltatásainak fejlesztésére. Az intézkedés keretében 2008-ig az ÁFSZ: átalakítja, továbbfejleszti az állásközvetítés rendszerét önkiszolgáló rendszerek és szolgáltatások (kioszkok, Interneten keresztül történő álláskeresési és állás-bejelentési lehetőség) biztosításával, az új lehetőségek mind több kirendeltségen történő elérésének megteremetésével. erősíti a regionális és helyi szolgáltató szervezetekkel, területfejlesztési intézményekkel, vállalkozásokkal és az önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködést a foglalkoztatási szempontból elmaradott települések, térségek felzárkóztatásának segítése érdekében. 2. irányvonal Munkahelyteremtés és vállalkozás A munkahelyteremtés és vállalkozások versenyképességének javítása a foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvések szempontjából kiemelt fontosságú. E cél eléréséhez a Kormány a következő területeken tett/tesz lépéseket: a vállalkozások számára kedvezőbb környezet teremtése a társasági adó és a személyi jövedelemadó rendszerének módosításán, a fejlesztési adókedvezmények feltételeinek javításán, és a K+ F tevékenységekhez kapcsolódó kedvezmények kiterjesztésén keresztül, a foglalkoztatás növelése érdekében a Kormány csökkenti a munkát terhelő járulékokat a munkavállalók bizonyos csoportjai esetében től a pályakezdő fiatalok és az 50 éven felüli munkavállaló alkalmazása, valamint a GYES/GYET/ápolási díj igénybevétele után a munkaerőpiacra visszatérők esetében a foglalkoztatók bizonyos feltételek mellett a társadalombiztosítási járulékból 50%os kedvezményre lesznek jogosultak, a foglalkoztatás-barát környezet megteremtéséhez járul hozzá, hogy 2005-től a jelenleg háromkulcsos személyi jövedelemadó rendszert kétkulcsos rendszer váltja fel, a foglalkoztatás bővítése és a versenyképesség erősítése érdekében a Kormány törekszik a kiegyensúlyozott és kiszámítható bérnövekedés biztosítására azáltal, hogy a évre vonatkozó bértárgyalásokon 4,5%-os bruttó nominális keresetnövekedésre tett javaslatot. Ez a mérték az adóterhelés csökkentése mellett - a termelékenység növekedésétől elmaradó, mintegy 2% körüli reálbér-növekedést jelenthet, a KKV-k versenyképességének erősítése és a munkahelyteremtő beruházások ösztönzése egyrészt pályázati rendszeren keresztül nyújtott támogatásokon és kedvezményes hitelkonstrukciókon, másrészt állami infrastrukturális beruházásokon, az üzleti szolgáltatások fejlesztésének támogatásán keresztül történik ben pályázati programot indított a Kormány a kutatási és a vállalati szektor kapcsolatának erősítése, a kutatási és innovációs hálózatok kialakítása érdekében. Felsőoktatási intézmények, akadémiai kutatóintézetek, non-profit kutatási intézmények és vállalatok közösen pályázhatnak ún. kooperációs kutató központok (KKK) létrehozására, amelyek alapkutatással, alkalmazott kutatással és kísérleti fejlesztéssel foglalkoznak. A közötti időszakban várhatóan mintegy 10 KKK jön létre. 3. irányvonal Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése A foglalkoztatás rugalmasságának javítása érdekében 2004-ben a Kormány megkezdte a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII törvény (Mt.) átfogó felülvizsgálatát a munkajogi szabályoknak a gazdaság és foglalkoztatás megváltozott körülményeihez igazítása érdekében. Olyan differenciált jogi szabályozás kialakítása a cél, amely figyelembe veszi a foglalkoztatási formák sokféleségét. A munkajogi szabályozás átalakítása során a rugalmas foglalkoztatást a foglalkoztatás biztonságának új formáival kell ötvözni január 1-től a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése érdekében a Kormány:

6 megszüntette a részmunkaidős foglalkoztatás szempontjából ellenösztönző nyugdíjszabályokat (az új szabályozás értelmében a nyugdíj-jogosultság elbírálásakor a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó minimálbér alatti kereset alapul vétele esetén sem csökken arányosan a szolgálati idő), bizonyos csoportok esetében megszüntette a munkaidővel nem arányos mértékű, egyösszegű adóformát (a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) megfizetése alól mentesítették azt a munkáltatót, aki GYES, vagy GYET igénybevétele mellett (részmunkaidőben) foglalkoztatja alkalmazottját, illetve aki 50 év feletti tartósan munkanélkülit alkalmaz), 2006-ig teljesen megszűnteti a tételes egészségügyi hozzájárulást ben a távmunka széleskörű elterjesztésének érdekében az Országgyűlés kiegészítette a Munka Törvénykönyvét a távmunka-végzés szabályaival, a személyi jövedelemadóról szóló törvényt pedig a távmunka-végzéshez kapcsolódó költség-elszámolási lehetőségekkel (eszközbeszerzés, értékcsökkenés, Internet-használat, stb.). A változások előrejelzése érdekében 2004-ben az FMM a Foglalkoztatási Hivatallal együttműködve elindította a munkaerő-kereslet előrejelzését megújító fejlesztési programot. Ennek keretében a globális gazdaság-fejlődési előrejelzések, a termelékenység és az ágazati szerkezetre vonatkozó prognózisok alapján, a nemzetközi összehasonlításokat is felhasználva az ágazati munkaerő-keresletre vonatkozó előrejelzések készülnek. Az eredmények a munkaerő-kínálati (demográfiai, oktatási rendszerre vonatkozó) előrejelzésekkel összevetésre kerülnek. Az előrejelzések eredményeként ajánlások születhetnek, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a szakképzés szerkezetének a gazdasági változásokhoz történő igazításához. Az eredményeket hasznosítják továbbá a pályaválasztási és a felnőttkori tanulást orientáló információs szolgáltatások is. 4. irányvonal A Humán tőke fejlesztése az egész életen át tartó tanulás támogatása Az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek számának növelése érdekében a Kormány 2004-ben jelentősen (mintegy hatszorosára) növelte a felnőttképzési állami támogatást, a normatív támogatásból finanszírozott képzésekben résztvevők száma pedig várhatóan 3200-ről re nő ben a felnőttképzés rendszerének fejlesztésére átfogó intézkedést indított a Kormány. Az intézkedés a következő tevékenységeket foglalja magába: - a felnőttképzés hozzáférhetőségének javítása a hátrányos helyzetű térségekben a közművelődési hálózat felnőttképzési tevékenységeinek fejlesztésével, - felnőttképzési módszerek és tananyagok kidolgozása, a felnőttoktatásban résztvevő oktatók és szakemberek képzése, - a távoktatás módszertanának továbbfejlesztése, a távoktatás elterjesztése, - a hátrányos helyzetű csoportok köztük az alacsony szakképzettségű dolgozók, az idősebb munkavállalók, a fogyatékos emberek sajátos képzési szükségleteihez igazodó tananyagok és képzési módszerek kidolgozása. Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a közoktatásban Az alapvető készségek és kompetenciák alkotják az egész életen át tartó tanulás, a sikeres munkaerőpiaci beilleszkedés és részvétel alapját. Ezért 2004-ben megkezdődik egy olyan átfogó fejlesztés, amely a kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges módszerek, tananyagok fejlesztését, illetve a pedagógusok továbbképzését támogatja a következő szinteken és területeken: - az iskola előtti és az alapfokú képzés szintjén az alapvető készségek és képességek, a szociális kompetenciák, az általános információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatával összefüggő készségek és az alapvető életpálya-építési kompetenciák fejlesztése; - középfokon az alapkészségek, továbbá az idegen nyelvű kommunikációs képesség, az IKTismeretek és a munkaerő-piacon hasznosítható életpálya-építési készségek továbbfejlesztése. A szakképzés rendszerének fejlesztése a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében

7 A szakképzés rendszerének fejlesztése a közötti időszakban három fő intézkedés keretében valósul meg: ben megkezdődött az OKJ átfogó felülvizsgálata és fejlesztése. A fejlesztés célja, hogy kialakítsa azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják a képesítéseknek a munkaerő-piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodását. - A hatékonyabb, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, gyakorlatorientált szakképzés érdekében, között 16 ún. térségi integrált szakképző központ jön létre (az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával), a jelenlegi intézmények bázisán, egy adott térségben működő 6-8 szakképző intézmény integrációjával. - Folytatódik a Szakiskolai Fejlesztési Program. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése A Kormány kidolgozta a Magyar Felsőoktatás-fejlesztési Stratégiát, amely az Európai Felsőoktatási Térségre való felkészülés részeként támogatja a felsőoktatási rendszer szerkezetének és tartalmának fejlesztését. A stratégiával összhangban a közötti időszakban a felsőoktatási intézmények az alábbi fejlesztésekhez kaphatnak pályázat útján támogatást: - felsőfokú szakképzési és BA programok kialakítása a gazdasági és üzleti oktatás, az informatika, a tanárképzés, a humán és a tudományos oktatás területén; - átképzési, továbbképzési programok és rövid ciklusú kompetencia tanfolyamok kialakítása a munkaerő-piaci igények figyelembevételével, - a felsőoktatási intézmények vezetői, tanárai és kutatói vezetési képességeinek fejlesztése, a minőségközpontú intézményi működés javítása, - a humán erőforrások fejlesztése és bővítése a K+F területén. 5. irányvonal Munkaerő-kínálat és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése A foglalkoztatás növelése érdekében egyaránt szükséges a fiatalok és az idősebb (55-64 éves népesség) aktivitásának növelése, ösztönzése. Ennek érdekében a Kormány a következő intézkedéseket hozta, illetve tervezi: a munkaügyi központok a decentralizált keretükből munkaerő-piaci programokat indítanak a fiatal pályakezdők munkaerő-piaci helyzetének javítása és foglalkoztatásuk elősegítése érdekében. A fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében kiemelt figyelem irányul a prevencióra, és az iskola és a munka világa közötti kapcsolat erősítésére. Ehhez nyújt segítséget a minden megyében megtalálható Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), mely a pályaválasztáshoz és pályamódosításhoz szükséges információkat és szolgáltatásokat biztosít. Az ÁFSZ modernizációjának részeként megvalósul a munka- és pályainformációs, illetve tanácsadó szolgáltatások továbbfejlesztése annak érdekében, hogy a foglalkoztatási szolgálat naprakész információkkal rendelkezzen a különböző képzési, szakképzési, átképzési programok iránti igényekről és a képzési kínálatról. Az idősebb munkavállalók aktivitásának ösztönzése érdekében 2004-ben életbe lépett az a szabály, miszerint a nyugdíjkorhatárt betöltött, de a nyugdíjat igénybe nem vevő munkavállalók nyugdíjösszege havi fél százalékkal növekedik, minden a korhatár elérését követő 30 nap ledolgozott idő után. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatását ösztönzi továbbá, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást 50 év feletti - korábban munkanélküli személyek alkalmazásakor - nem kell megfizetni. A nyugdíj melletti foglalkoztatást és vállalkozói tevékenységet több adó- és társadalombiztosítási fizetési szabály segíti. A nyugdíjasok és járadékosok foglalkoztatásának a nyugdíj folyósítása mellett sincs jogi akadálya.

8 6. irányvonal Nők és férfiak esélyegyenlősége A nők munkaerő-piaci részvételének elősegítése érdekében a Kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a gyermeknevelés időszaka alatt segíti a munkaerő-piaci kapcsolat fenntartását: A gyermek 18 hónapos korától lehetőség van a GYES, GYET, illetve ápolási díj mellett részmunkaidőben (otthoni munkavégzés esetén teljes munkaidőben) munkát vállalni. A GYES, GYET-ben részesülő foglalkoztatottak után a munkaadók 2004-től mentesülnek az EHO megfizetése alól. Az ellátásokat mindkét szülő azonos feltétellel veheti igénybe. A GYES a gyermek egyéves korát követően a nagyszülőnek is átadható. Gyermekgondozás miatt inaktív személyek térítésmentesen szerezhetnek újabb szakképesítést vagy vehetnek részt felsőfokú képzésben, illetve 2002 óta munkaerő-piaci képzésbe is bekapcsolódhatnak. A nők munkaerő-piaci részvételének, a családi élet és a munkavállalás összehangolásának alapvető feltétele a megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását biztosító szolgáltatások elérhetősége. Ennek érdekében: A bölcsődei férőhelyek számának növelése és az ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében július 1-től minden 10 ezer fő feletti lakosú településen kötelező bölcsőde üzemeltetése. Magyarország célkitűzése, hogy 2007-re 10%-kal növekedjen a 3 éven aluliakat ellátó férőhelyek száma. A közötti időszakban részben az ERFA támogatásával hozzávetőlegesen 2000 új bölcsődei férőhely jön létre. Folytatódik a fogyatékos emberek napközbeni ellátását biztosító támogató szolgálatok kialakítása és fogyatékos személyek napközi otthonainak létesítése. Az idős hozzátartozók ellátását szolgáló jelzőrendszeres házi gondozás rendszerének bővítése keretében, 2004-ben mintegy 30 új szolgálat létesül, és bevezetésre kerül az ellátás normatív támogatása. 7. irányvonal A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen A társadalmi esélyegyenlőség megteremtése a Kormány egyik legfontosabb célja. E cél megvalósítását szolgálta a Nemzeti Cselekvési terv a társadalmi összetartozásért című dokumentum kidolgozása, amely az EU tagállamai által elfogadott közös célkitűzéseket figyelembe véve tartalmazza a fő célkitűzéseket és az ezek megvalósítását szolgáló szakmapolitikai intézkedéseket a szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében márciusában a Kormány ra szóló középtávú cselekvési tervet fogadott el a romák társadalmi integrációjának elősegítésére, amelynek keretében évente átfogó intézkedési terv kidolgozására kerül sor. A program célja a romák helyzetének javítását szolgáló programok összehangolása, a szereplők minél szélesebb körének bevonásával. Az intézkedési terv kiemelt területe többek között az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatás. Az ÁFSZ 2004-es munkaerő-piaci programjai keretében a munkaügyi központok 3,8 milliárd forintot fordítanak az alacsony iskolai végzettségű vagy nem piacképes szakképzettséggel rendelkező emberek, a romák, megváltozott munkaképességű emberek, idősek, pályakezdő fiatalok, tartós munkanélküliek, hajléktalanok, büntetés-végrehajtási intézményből szabadulók munkaerő-piaci integrációjának támogatására között a Kormány 10 milliárd forintot fordít a civil szervezetek azon kezdeményezéseinek támogatására, amelyek célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének segítése és foglalkoztathatóságának javítása. A 2004 májusában induló EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program keretében a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítését szolgáló új módszerek kidolgozására és kipróbálására kerül sor.

9 A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci bevonását, foglalkoztathatóságuk növelését szolgálják folyamatosan bővülő szolgáltatások, modellprogramok: az ÁFSZ intézményeinek technikai és kommunikációs szempontú akadálymentesítése, négy újabb Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) létrehozása a munkaügyi központoknál, ezzel befejeződik a hálózat országos kiépítése; alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása a non-profit szervezetek bevonásával ban megkezdődött a megváltozott munkaképességűek támogatási rendszerének átalakítása. Az átalakítás célja a megváltozott munkaképességű emberek integrált foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságuk növelésének elősegítése. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakításában, a célszervezetek új funkciókkal történő kibővítésében fontos szerepe lesz az EQUAL Közösségi Kezdeményezésnek is. 8. irányvonal A munka kifizetődővé és vonzóvá tétele A munkavállalás ösztönzéséhez az alábbi intézkedések járulnak hozzá: a munkára ösztönzést szolgálja a szociális segélyeknél érezhetően magasabb minimálbér. A Kormány törekszik a minimálbérek és a szociális jövedelmek között kialakult arányok megőrzésére. E tekintetben a minimálbér adómentessé tétele fontos előrelépést jelentett. a munkavállalás ösztönzéséhez hozzájárul, hogy a Kormány 2005-től átalakítja a személyi jövedelem-adó rendszerét. A jelenlegi háromkulcsos rendszer helyett kétkulcsos rendszer bevezetésére kerül sor oly módon, hogy bizonyos jövedelemhatárig csökkenek az adóterhek, az azt meghaladó jövedelmekre vonatkozó adókulcs változatlanul hagyása mellett. Mindez nettó bérnövekedést eredményez, ami növelheti a munkavállalási hajlandóságot. a munkanélküli ellátások munkakeresést, munkavállalást ösztönző szerepét kívánja javítani munkanélküli ellátórendszer folyamatban lévő átalakítása. Emellett folyik azoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek lehetővé teszik, hogy 2008-ig az ÁFSZ együttműködési megállapodást kössön valamennyi nyilvántartott munkanélkülivel, aki ellátásban részesül, vagy/és elhelyezkedése a hatáskörébe tartozó aktív eszközökkel segíthető. Az ellátórendszer átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a munkaképes, munkára hajlandó, aktív korú nem foglalkoztatottak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ügyfeleivé váljanak, és ne az egyéb, inaktivitáshoz kötött ellátásokat vegyék igénybe. 9. irányvonal A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentet munkává A foglalkoztatás-barát környezet kialakítása érdekében - az államháztartás teherbíró képességének függvényében - folytatódott az élőmunka terheinek csökkentése. Ennek a folyamatnak a részeként 2006-ig megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. Megkezdődött az adózásra és a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás átalakítása, a jelenleginél igazságosabb, és a munkavégzési formák változásához alkalmazkodó szabályozási rendszer kialakítása céljából. A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében a Kormány 2003-ban döntött az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis létrehozásáról. A rendszer 2004 májusában kezdte meg működését. A foglalkoztatás nyilvántartásán túl a rendszer célja: az átlátható munkaerőpiac megteremtése, a munkavállalók jogbiztonságának növelése, a fekete gazdaság kifehérítése a munkaügyi ellenőrzés megfelelő feltételeinek megteremtése által.

10 10. irányvonal A regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése A területi munkaerő-piaci különbségek csökkentése érdekében 2005-től a Kormány az adórendszert egy új kedvezménnyel egészíti ki, amely lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetű térségekben működő mikor-vállalkozások új alkalmazott felvétele esetén - bizonyos feltételek mellett - a minimálbérnek megfelelő összeggel csökkenthetik az adózás előtti eredményt. A kiegyensúlyozott területi fejlődést és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását szolgálják től a Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC) forrásai is. A regionális és helyi kezdeményezések támogatáshoz a Munkaerő-piaci Alap 2004-ben a vállalkozóvá és önfoglalkoztatóvá válás támogatásán és a munkahelyteremtő beruházások támogatásán keresztül járul hozzá. A helyi, regionális gazdaság fejlesztését szolgálják k a Strukturális Alapok támogatásával megvalósuló operatív programok is. Az elmaradott térségek tőkevonzó képességének javítása érdekében a Kormány egyik kiemelt prioritása a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, amit többek között a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai is támogatnak. Az infrastrukturális beruházások egyúttal a munkahelyek elérhetőségét és az ingázás lehetőségeit is javítani fogják. Ezen kívül a Kohéziós Alap támogatásával, illetve a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében a nagytérségi közlekedési infrastrukturális fejlesztésekre, így autópálya építésekre, az 1, 2 és 3 számjegyű főúthálózat fejlesztésére is sor kerül. Az Akcióterv végrehajtása A foglalkoztatáspolitika céljait csak más politikákkal összehangoltan és más politikák eszközeire is építve lehet sikeresen megvalósítani. Tekintettel erre, a Kormány döntött a Foglalkoztatási Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, melynek működésébe a szociális partnerek is bevonásra kerülnek. A Bizottság feladatai a következők: biztosítja a megfelelő tárcaközi koordinációt az éves akcióterv kidolgozása során, megvitatja az akcióterv stratégiáját és intézkedéseit, folyamatosan nyomon követi és értékeli az akcióterv megvalósítását, biztosítja a más területeken működő nyitott koordinációs mechanizmusokkal való összhangot, különös tekintettel az Átfogó gazdaságpolitikai irányvonalak végrehajtására, az oktatás és képzés területéhez és a szociális védelemhez kapcsolódó koordinációra. Az Akcióterv kidolgozásának és a végrehajtás nyomon követésének ezen keretei biztosítják, hogy a foglalkoztatáspolitikai és a foglalkoztatáspolitikát érintő intézkedések az Irányvonalak által meghatározott egységes stratégiai keretbe illeszkedve kerüljenek kidolgozásra, és megerősítik az akcióterv szerepét a reformok előkészítésében és végrehajtásában, az érintett szereplők mozgósításában. Az Akcióterv végrehajtásának legfontosabb szervezetei az Állami Foglalkoztatási Szolgálat központi, megyei és helyi intézményei. Ezenkívül fontos szerepük van a szociális partnereknek és a civil szervezeteknek is.

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok Dr. Nyári Tibor Programozási időszak 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési terv ( Új Széchenyi Terv) 15 db Operatív Program (főbb fejlesztési területek)

Részletesebben

Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára

Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára A tagállamok foglalkoztatáspolitikájuk alakítása során figyelembe veszik a célokat, törekednek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

f ;.- -iti yu Hivatala

f ;.- -iti yu Hivatala Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő részére Fidesz-MPSZ Képviselőcsoportja f ;.- -iti yu Hivatala trományszám : v, 4 A tv9.14 Érkezett: 2005 MARC 17. Budapest Tisztelt Képviselő Asszony! Az Ön által

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

1. Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára... 8. 2. Munkahelyteremtés és vállalkozás... 12

1. Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára... 8. 2. Munkahelyteremtés és vállalkozás... 12 NEMZETII FOGLALKOZTATÁSII AKCIIÓTERV MAGYARORSZÁG 2004 TARTALOM BEVEZETÉS... V I. GAZDASÁGI ÉS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS... 3 1. Gazdasági helyzet...3 2. Főbb munkaerő-piaci tendenciák... 4 2.1. A jelenlegi

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, február 21.

Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, február 21. Munkaerőpiaci helyzetkép Magyarországon Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Wellbeing Konferencia Sárvár, 2017. február 21. HOGYAN VÁLTOZTAK

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Miskolc, március 17.

Miskolc, március 17. Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium Az Ifjúsági Garancia bemutatása Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium BEVEZETÉS FIATALOK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FÓKUSZÁBAN A globális válság által egyik leginkább sújtott munkavállalói réteg a fiatalok

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról

Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról A 2012. október 15-én a Magyar Közlöny 136. számában kihirdetésre kerültek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Start-plusz, Start-extra programok

Start-plusz, Start-extra programok Start-plusz, Start-extra programok Kiss Péter miniszter Szociális és Munkaügyi Minisztérium Előzmények célzott járulék-kedvezmények a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítése érdekében célcsoportok:

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 16.4.2012 2011/0269(COD) MÓDOSÍTÁS: 13-26 Véleménytervezet Vilija Blinkevičiūtė (PE483.818v01-00) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási

Részletesebben