1. Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára Munkahelyteremtés és vállalkozás... 12

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára... 8. 2. Munkahelyteremtés és vállalkozás... 12"

Átírás

1 NEMZETII FOGLALKOZTATÁSII AKCIIÓTERV MAGYARORSZÁG 2004

2

3 TARTALOM BEVEZETÉS... V I. GAZDASÁGI ÉS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS Gazdasági helyzet Főbb munkaerő-piaci tendenciák A jelenlegi helyzet áttekintése Munkaerő-piaci kilátások A magyar foglalkoztatáspolitika stratégiája Teljes foglalkoztatás A munka minőségének javítása és a produktivitás növelése A társadalmi kohézió és befogadás erősítése... 7 II. HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS VÁLASZLÉPÉSEK IRÁNYVONALANKÉNT Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára Helyzetértékelés Válaszlépések Munkahelyteremtés és vállalkozás Helyzetértékelés Válaszlépések Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése Helyzetértékelés Válaszlépések A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása Helyzetelemzés Válaszlépések Munkaerő-kínálat és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése Helyzetértékelés Válaszlépések Nők és férfiak esélyegyenlősége Helyzetértékelés Válaszlépések Válaszlépések A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen Helyzetértékelés Válaszlépések A munka kifizetődővé és vonzóvá tétele Helyzetértékelés Válaszlépések A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává Helyzetértékelés Válaszlépések A regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése iii

4 10.1. Helyzetértékelés Válaszlépések III. VÉGREHAJTÁS ÉS PARTNERSÉG Partnerség az Akcióterv kidolgozása során Végrehajtás és monitoring Pénzügyi források Munkaerő-piaci Alap A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap szerepe Egyéb források MELLÉKLETEK 1. melléklet: A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv indikátorai 2. melléklet: A nemzeti célkitűzéseket megalapozó számítások 3. melléklet: A hazai források szerepe az Akcióterv végrehajtásában 4. melléklet: A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott intézkedések szerepe az irányvonalak végrehajtásában 5. melléklet: A Tanács ajánlásai a magyar foglalkoztatáspolitikára vonatkozóan 6. melléklet: A szociális partnerek észrevételeinek összefoglalása iv

5 BEVEZETÉS Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés 128. cikkelyének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak évente jelentést kell készíteniük foglalkoztatáspolitikai intézkedéseikről a Tanács és az Európai Bizottság részére, a Foglalkoztatáspolitikai Irányvonalak alapján. Ezek az éves jelentések az ún. foglalkoztatási akciótervek. Magyarország az Unió új tagállamaként 2004-ben első alkalommal nyújtja be Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét. A évi Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv a Kormány közötti időszakra vonatkozó stratégiáját és az egyes irányvonalakhoz kapcsolódó helyzetértékelést és válaszlépéseket tartalmazza ben a Kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése című dokumentumot (JAP). A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén: - a foglalkoztatás bővítése, - a munkanélküliség csökkentése, - rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása, - humánerőforrás-fejlesztés, - a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése. A JAP végrehajtásának figyelemmel kísérésére a Kormány évente ún. követő jelentést készített. Az első ilyen jelentést 2002 májusában, a másodikat 2003 áprilisában nyújtotta be a Bizottság részére. A Közös foglalkoztatáspolitikai értékelés kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése a foglalkoztatáspolitika uniós szintű koordinációjában való részvételre történő felkészülést szolgálta. Az Akcióterv stratégiája és intézkedései az abban meghatározott prioritásokra épülnek. Az Akcióterv a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium koordinációja mellett, több minisztérium és egyéb szervezet bevonásával készült. Az Akcióterv tervezetét a társadalmi egyeztetés keretében számos partner véleményezte, köztük a szociális partnerek, és megvitatta az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága is. v

6

7 I. GAZDASÁGI ÉS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS 1. GAZDASÁGI HELYZET Magyarország sikeresen túljutott a gazdasági átalakulás legnehezebb szakaszán és napjainkra dinamikusan fejlődő, nyitott piacgazdasággá vált. A gazdasági felzárkózás a kilencvenes évek második fele óta zajlik, a GDP növekedése évek óta meghaladja az EU átlagát. A 90-es évek fordulóján bekövetkező gazdasági sokk hatására jelentősen romlottak a gazdasági és munkaerőpiaci mutatók. E tendenciát az évtized közepén sikerült megállítani, amelyben a kedvező világgazdasági helyzet mellett jelentős szerepet játszott az évi gazdasági stabilizációs program. Létrejöttek a fenntartható növekedés feltételei től a világgazdaság ismét dekonjunkturális periódusba került, amire a magyar gazdaságpolitika a belső kereslet élénkítésével (a bérek gyorsuló emelkedésével, a lakásberuházások erőteljes ösztönzésével) válaszolt, miközben csökkent az export és a gazdaság növekedésének üteme, s mindezek következtében jelentősen nőtt a fizetési mérleg hiánya. A kedvezőtlen folyamatok 2003-ban is folytatódtak, de a második félévtől kezdve már több jel utal arra, hogy a gazdaság lassan visszatér a kiegyensúlyozott, fenntartható növekedési pályára, csökkent a keresetnövekedés dinamikája. A kedvező folyamatok megerősítése mellett fontos feladat, hogy a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika megfelelő válaszokat találjon a megindult második szerkezet-átalakulási periódusra, képes legyen kihasználni az új lehetőségeket, és ellensúlyozni, kezelni a kedvezőtlen hatásokat. 1. sz. ábra: A gazdaság, a foglalkoztatottság és a reálbérek változása 1988= % GDP volumene Egy keresőre jutó reálbér Foglalkoztatottak száma prognózis Forrás: KSH 3

8 2. FŐBB MUNKAERŐ-PIACI TENDENCIÁK 2.1. A jelenlegi helyzet áttekintése A kilencvenes évek elején a magyar munkaerőpiacot a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, a munkaerő főbb szektorok és foglalkozások közötti átrendeződése jellemezte. A társadalmi feszültségeket azonban jelentősen mérsékelték a társadalombiztosítási rendszerek, és a foglalkoztatáspolitika jogi és intézményi kereteinek kiépülése és megszilárdulása. A gazdaság stabilizálódását, növekedését némi késéssel, ingadozással és alacsonyabb szinten követte a foglalkoztatás is. A foglalkoztatási szint ugyanakkor meglehetősen érzékenyen reagált egyéb intézkedésekre is, így a forint árfolyamának, vagy a bérpolitikának a változásaira körül felgyorsult a szerkezetváltás, egyes, főként tömegtermelést végző vállalkozások termelésük egy részét vagy egészét más országokba helyezték át. A foglalkoztatási szintet a szolgáltató ágazatok létszámnövekedésével sikerült megőrizni. 2. sz. ábra: A éves népesség munkaerő-piaci adatai, ezer fő Foglalkoztatottak és inaktívak Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag inaktívak Munkanélküliek A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerőpiaci részvétel. Az alacsony foglalkoztatási szint (2003-ban 57%) viszonylag alacsony munkanélküliséggel (5,9%) és magas inaktivitással (39,8%) párosul. Az alacsony munkaerő-piaci részvétel kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett, vagy a munkahelyüket veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különböző jövedelempótló ellátásokat. A kilencvenes évek végétől erre ösztönzött továbbá az is, hogy jelentősen lecsökkent a korábban átlagos, vagy magasabb munkajövedelemmel rendelkezők munkanélküli ellátása ban a éves, nappali tagozatos tanulmányokat nem végző, nem foglalkoztatott inaktív emberek 58%-a részesül nyugdíjban (öregségi, előrehozott öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjban), 14%-uk pedig gyermekgondozási ellátásban. Mindezek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy becslések szerint Magyarországon a nem hivatalos foglalkoztatás viszonylag magas. Az uniós átlaghoz viszonyítva különösen alacsony az idősek és a férfiak foglalkoztatottsága. A nők foglalkoztatottsága is alacsonyabb az uniós átlagnál, de e téren kisebb a lemaradásunk. Az idősek és a nők foglalkoztatása elsősorban az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt növekedni kezdett. Ugyanakkor részben a fiatalok emelkedő beiskolázási arányai és a tanulmányok időtartamának növekedése következtében romlottak a fiatalok, a évesek foglalkoztatási mutatói (a foglalkoztatási arány e korosztályban a 2001-es 30,7%-ról, 2003-ra 26,7%-ra csökkent). 4

9 Különösen rosszak az elhelyezkedési esélyei az alacsony iskolai végzettségű embereknek. A kilencvenes évek elején a nagyvállalati szektorból kiszorult, alacsony képzettségű munkavállalók munkaerőpiaci helyzete a gazdasági növekedés megindulásával sem javult, jelentős részük azóta nem dolgozott. A tartós munkanélküliség és inaktivitás mellett jellemző a munkanélküliség gyakori ismétlődése. Az alacsony foglalkoztatásban ezenkívül szerepe van a munkaerő-kereslet és -kínálat területi különbségeinek is. A magyar munkaerőpiac erősen szegmentált, az ország relatíve magas foglalkoztatottsági szinttel jellemezhető, viszonylag fejlett és urbanizált területekre, illetve alacsony foglalkoztatottsággal és magas munkanélküliséggel bíró kistérségekre oszlik. A foglalkoztatás ágazati struktúráját tekintve 2003-ban a foglalkoztatottak 5,5%-a a mezőgazdaságban, 33,3%-a az iparban és 61,2%-a a szolgáltatásokban dolgozott. A szolgáltatások aránya Magyarországon magasabb, mint általában a hasonló gazdasági színvonalú országokban, elsősorban azért, mert a kilencvenes évek elején a közszolgáltatásokban kisebb volt a létszámcsökkenés, mint a versenyszektor ágazataiban. A közszférában átalakulások, reformok várhatók, amelynek foglalkoztatási hatásaival számolnunk kell Munkaerő-piaci kilátások Számítások szerint a foglalkoztatási helyzet várhatóan a következőképpen alakul a 2010-ig terjedő időszakban: A demográfiai előrejelzések szerint a éves népesség száma 2006-ig mintegy évi ezer fővel várhatóan még növekedni fog, 2007-től évi ezer fővel csökken, összességében 2010-re 6850 ezer főre lesz tehető. A foglalkoztatottak száma - a foglalkoztatottsági célok megvalósulása esetén ban ezer fő, 2010-ben ezer fő körül alakul. A munkanélküliek száma és aránya 2006-ig a mai szint (243 ezer fő, 5,9%) körül alakul, majd a foglalkoztatás gyorsabb bővülése miatt a ráta néhány tized százalékponttal csökken. Az aktivitási ráta (2006-ra 62%-os, 2010-re 66-67%-os) növekedése a foglalkoztatási rátához hasonló ütemű lesz (évente átlagosan 0,8%). A nők foglalkoztatottsága várhatóan kismértékben bár, de gyorsabban nőhet, mint a férfiaké, így a női foglalkoztatási ráta 2010-re eléri az 57%-ot, a férfiaké a 69%-ot. Az idősebb (55-64 éves) korosztályok foglalkoztatási rátája jelentős mértékű növekedést követően a jelenlegi 29%-ról 2006-ra 33%-ra, 2010-re pedig 37%-ra emelkedhet. 3. A MAGYAR FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA STRATÉGIÁJA Az Európai foglalkoztatási stratégiának megfelelően, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának a következő három átfogó és egymást kölcsönösen megerősítő intézkedésre kell épülnie: teljes foglalkoztatás, a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése. A fenti célok mellett az Európai Tanács által felkért Foglalkoztatási Munkacsoport (Employment Tasforce) a következő prioritásokat határozta meg: a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének erősítése, minél több embert ösztönözni arra, hogy belépjen és maradjon a munkaerőpiacon: biztosítani kell, hogy a munkavállalás mindenki számára valós lehetőség legyen, több és hatékonyabb beruházás az emberi tőkébe és az egész életen át tartó tanulásba, megfelelő irányítás a reformok eredményes végrehajtása érdekében Teljes foglalkoztatás A foglalkoztatási szintre vonatkozóan az Európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os foglalkoztatási szint elérése) képest Magyarország elmaradása jelentős. Az alacsony foglalkoztatás korlátozza a gazdaság növekedését, alkalmazkodóképességét, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat), korlátozza az adóterhek tartós mérséklésének 5

10 lehetőségét, fokozza a társadalmi kirekesztés kockázatát. Ezért a Kormány már a Közös foglalkoztatáspolitikai értékelésben a foglalkoztatás bővítését határozta meg a foglalkoztatási stratégia legfontosabb prioritásaként, és továbbra is elsődleges célnak tekinti azt. A magyar foglalkoztatáspolitikai stratégia megvalósítása során arra kell törekedni, hogy a foglalkoztatási ráta érje el: az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2006-ra az 59%-ot, 2010-re a 63%-ot, a nők esetében 2006-ra az 53%-ot, 2010-re a 57%-ot, férfiak esetében pedig a 64, illetve a 69%-ot, az évesek esetében 2006-ra a 33%-ot, 2010-ig a 37%-ot. 1 A fenti célok azt feltételezik, hogy évente átlagosan 0,8%-kal kell növekednie a foglalkoztatásnak. Ehhez a munkaerő-keresletet és kínálatot befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van. A munkaerőpiac keresleti oldalán a foglalkoztatás bővítése új munkahelyek létrehozását feltételezi. Tekintettel a mikró-vállalkozások jelentős számára, az új vállalkozások alapítása, az önfoglalkoztatók kiemelt támogatása helyett elsősorban a meglévő vállalkozások növekedésének támogatására kell koncentrálni. A Kormány a munkahelyteremtést e tekintetben a munkaerő költségének fokozatos csökkentésével, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével és egy olyan kiszámítható pénzügyi és jogi környezet kialakításával kívánja elősegíteni, amely növeli a kisebb foglalkoztatók biztonságát. A strukturális átalakulás sikeres kezelése érdekében a Kormány támogatja a vállalatok alkalmazkodóképességének erősítését szolgáló kezdeményezéseket. A munkajogi szabályozás felülvizsgálata kulcsfontosságú eszköz e tekintetben. A rugalmas foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére irányuló törekvésekkel együtt ugyanakkor a foglalkoztatás biztonságának új formáit is ki kell alakítani a szociális partnerekkel együttműködésben. A kínálati oldalon a foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedéseknek figyelembe véve a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét a munkanélküliek mellett az inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérésének támogatását is szolgálniuk kell. E célt szolgálják az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésére, az aktivizáló politikák hatékonyságának javítására, az ellátórendszer átalakítására irányuló intézkedések, elősegítve, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges és vonzó lehetőség legyen. A Kormány emellett a munkaadókat is célzott támogatásokkal ösztönözi a munkaerőpiacra való belépés szempontjából hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatására. A Kormány a foglalkoztatás növelésére irányuló gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedések kialakítását és végrehajtását szoros tárcaközi együttműködésre kívánja építeni. A stratégia hatékony és eredményes végrehajtása megköveteli, hogy megfelelő koordináció alakuljon ki az egyes szakpolitikák között, különösen három területen. Egyrészt a gazdaságpolitikai döntések alapozzák meg a foglalkoztatási törekvéseket, de legalább számoljanak a várható folyamatok, tervezett intézkedések munkaerő-piaci következményeivel. Másrészt az oktatás és képzés rendszere rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac folyamatosan változó elvárásaihoz. Harmadrészt a szociálpolitikai és a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket összehangoltan kell kialakítani és végrehajtani, a munkavállalásra való ösztönzést és a társadalmi kohézió erősítését egyaránt szem előtt tartva. 1. sz. táblázat: A foglalkoztatási rátához kapcsolódó számszerűsített uniós és nemzeti célkitűzések Foglalkoztatási ráta EU átlag Uniós célkitűzések Tény (2003) EU-15 EU-25 EU-25 EU-25 Magyarország Tény (2003) Nemzeti célkitűzések Összesen 64,3 62, , Nők 56,0 55, , Férfiak 72,5 70, , ,7 40, , A nemzeti célkitűzéseket megalapozó számításokat a 2. melléklet tartalmazza. 6

11 3.2. A munka minőségének javítása és a produktivitás növelése A munka minősége többdimenziós fogalom, amely egy adott munka és a tágabb munkaerő-piaci kontextus jellemzőit egyaránt magába foglalja. Az Európai foglalkoztatási stratégiához kacsolódóan a munka minősége szempontjából a következő tényezőket kell figyelembe venni: a munka belső minősége (egy adott munkának azon jellemzői, amelyek befolyásolják a dolgozó elégedettségét, és meghatározóak státusa és jövedelme szempontjából), szakképzés, egész életen át tartó tanulás és karrier, nők és férfiak esélyegyenlősége, munkahelyi egészség és biztonság, rugalmasság és a foglalkoztatás biztonsága, munkaszervezet, esélyegyenlőség a munkaerőpiacra való belépés és beilleszkedés tekintetében, a munka és a családi élet összeegyeztetése, sokféleség és diszkrimináció-mentesség, szociális párbeszéd és munkavállalói részvétel, valamint, munkateljesítmény. A jogi, intézményi keretek fejlesztése mellett azt is elő kell segíteni, hogy a munka minőségével, hatékonyságával, termelékenységével kapcsolatos kérdések a szociális párbeszéd minden szintjén kerüljenek napirendre. A Kormány törekszik arra, hogy a munka minőségének és termelékenységének javítása a foglalkoztatás bővítésével együttesen, kiegyensúlyozottan történjék. Különösen fontos e tekintetben a kiegyensúlyozott, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodó bérpolitika kialakítása. A versenyképesség javításában és a munkaerő-piaci kereslet élénkítésében - a pénzügyi stabilitás megőrzésének szem előtt tartása mellett - fontos szerepe van továbbá a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését szolgáló intézkedéseknek is. A munkavállalók alkalmazkodóképességének erősítése szempontjából meghatározó, hogy az egész életen át tartó tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen, beleértve az alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat is. A Kormány a képzési rendszer fejlesztésével és a támogatási rendszer bővítésével törekszik arra, hogy ösztönözze a munkavállalókat a képzésben való részvételre, a vállalatokat pedig arra, hogy többet fordítsanak munkavállalók képzésére. Az oktatás minőségének javítása érdekében ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosíthatják a munkaerő-piaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodását, erősíteni kell az oktatás-képzés és a gazdaság közötti kapcsolatokat. E célt szolgálja többek között a szakképzés rendszerének átfogó fejlesztése és a Magyar Felsőoktatás-fejlesztési Stratégia. A termelékenység és a versenyképesség javításához hozzájárul továbbá, hogy a Kormány az innováció és a K+F területén támogatja a vállalkozások és a kutatási intézmények közötti együttműködést és a kutatással kapcsolatos kapacitások fejlesztését A társadalmi kohézió és befogadás erősítése A foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvésekhez szorosan összekapcsolódik a társadalmi kohézió erősítése. A szegénység és a társadalmi kirekesztés egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség és különösen a tartós munkanélküliség és az inaktivitás. Ezért a társadalmi kohézió és befogadás erősítésének a foglalkoztatás a kulcsfontosságú eszköze. A foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedések megvalósítása során a Kormány kiemelt célnak tekinti a roma emberek, az idősebb munkavállalók és a fogyatékos emberek helyzetének javítását. A hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének vagy visszatérésének segítéséhez olyan integrált megközelítés szükséges, amely figyelembe veszi a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó problémák összetettségét, halmozódását. Munkaerő-piaci esélyeik javítása érdekében a Kormány támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a foglalkoztathatóság javítását szolgálják, személyre szabott szolgáltatásokra építve. A munkanélkülivé válás és a kirekesztés megelőzése érdekében a Kormány törekszik az oktatásban és képzésben való részvétel tekintetében ahol szükséges pozitív intézkedésekkel is az esélyegyenlőség biztosítására, az iskolai lemorzsolódás megelőzésére és a lemorzsolódott fiataloknak a képzésbe való visszasegítésére. A Kormány 2004 júliusára elkészítette a Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért című dokumentumot, melyben megjelenítette mindazokat az intézkedéseket, amelyeket között a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése érdekében tenni kíván. A cselekvési terv leszögezi, hogy a szegénységből kivezető legbiztosabb út a foglalkoztatás, és a tervben foglalt intézkedéseknek számos foglalkoztatáspolitikai vonatkozása van. A cselekvési terv ezen kívül átfogja a szociális ellátórendszer, a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer, az oktatás, a lakhatás, az igazságügy, a közlekedés, stb. társadalmi befogadással összefüggő intézkedéseit. 7

12 II. HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS VÁLASZLÉPÉSEK IRÁNYVONALANKÉNT 1. AKTÍV ÉS PREVENTÍV INTÉZKEDÉSEK A MUNKANÉLKÜLIEK ÉS AZ INAKTÍVAK SZÁMÁRA 1. irányvonal: A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését és a munkanélküli és inaktív emberek tartós, fenntartható foglalkoztatását a következő intézkedésekkel kell elősegíteni: Biztosítani kell, hogy a munkanélküliség korai szakaszában minden álláskereső segítséget kapjon az egyéni szükségletek felmérése, tanácsadási szolgáltatások, álláskeresési támogatás és személyre szabott cselekvési terv formájában. Az egyéni szükségletek felmérése alapján hatékony és hatásos szolgáltatásokat kell biztosítani az álláskeresőknek, foglalkoztathatóságuk és beilleszkedési esélyeik javítása érdekében: o valamennyi munkanélküli embernek fel kell ajánlani egy újrakezdési lehetőséget - képzés, átképzés, munkatapasztalat szerzés, munkalehetőség vagy egyéb, a foglalkoztathatóság javítását szolgáló eszköz formájában, és ahol szükséges folyamatos álláskeresési segítségnyújtással kiegészítve - mielőtt a munkanélküliség időtartama elérné a pályakezdők esetében 6 hónapot, illetve egyéb esetekben a 12 hónapot; o biztosítani kell, hogy 2010-re a tartósan munkanélküliek 25%-a részt vegyen valamilyen aktív intézkedésben képzés, átképzés, munkatapasztalat szerzés, vagy egyéb foglalkoztathatóság javítását szolgáló eszköz formájában, a három e tekintetben legfejlettebb tagállam átlagának elérése érdekében. Korszerűsíteni kell a munkaerőpiaci szervezeteket, elsősorban az állami foglalkoztatási szolgálatot. Biztosítani kell a munkaerőpiaci programok hatásosságának és hatékonyságának rendszeres értékelését és ennek megfelelő felülvizsgálatát Helyzetértékelés A regisztrált munkanélküliek száma Magyarországon a rendszerváltást követő gazdasági összeomlás következtében között 100 ezer főről 700 ezer főre növekedett, majd ezt követően, elsősorban a járadékjogosultság időtartamának csökkenése eredményeként kisebb ingadozásokkal 2002-ig ennek mintegy felére lecsökkent. Az utóbbi két évben kisebb növekedés következett be (éves szinten ezer fővel), amihez hozzájárult az álláskeresést ösztönző juttatás bevezetése és a munkanélküliek alkalmi munkavégzésének támogatása is decemberében a regisztrált munkanélküliek között a legalább egy éve megszakítás nélkül munkanélküliek aránya 23,1% volt, ami 1,5 %-ponttal haladja meg a két évvel korábbi szintet ban a 25 év alattiak és a 25 évnél idősebbek körében is emelkedtek valamelyest az előző évhez képest a bekerülést követően 6, illetve 12 hónapon át folyamatosan munkanélküliek arányai: a fiataloknál 19,8%-ról 21,3%-ra, az idősebbeknél 13,0%-ról 13,9%-ra. A megelőzés és aktiválás 2003-ban bevezetett és 2004-ben pontosított indikátorai azt jelzik, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy minden munkanélküli személy részére 6, illetve 12 hónapon belül segítséget nyújtson a tartós munkanélkülivé válásuk megelőzése, illetve az aktivizálás érdekében. Emellett figyelembe véve, hogy a nem foglalkoztatott, munkavállalási korú népességnek csak egy kis része van jelen a munkaerőpiacon törekedni kell az inaktív népesség elérésére is a civil szervezetek bevonásával A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere Magyarországon a 90-es évek elején jött létre a foglalkoztatáspolitika megvalósításának legfontosabb intézménye, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). Az intézmény-rendszer működését meghatározó Foglalkoztatási Törvény 1991-ben született meg. Az ÁFSZ a szakmai irányítást biztosító Foglalkoztatási 8

13 Hivatalból, 20 (megyei, illetve fővárosi) Munkaügyi Központból és a hozzájuk tartozó 173 helyi kirendeltségből áll. Az ÁFSZ-hez tartozik ezenkívül kilenc regionális képző központ is. Az aktív (és passzív) eszközök működtetéséhez, valamint az ÁFSZ működéséhez és fejlesztéséhez szükséges forrásokat a munkaadók és munkavállalók által befizetett járulékokból képződő Munkaerőpiaci Alap biztosítja (lásd a III. fejezetet is). A foglalkoztatási szolgálat a munkaerőpiacra való be- illetve visszakerülés elősegítése érdekében állásközvetítési szolgáltatásokat, munkaerő-piaci és foglalkozási információkat, munka- és pályatanácsadást, álláskeresési, rehabilitációs, valamint helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást biztosít. A foglalkoztatási esélyek növelésében kiemelt szerepe van az egyéni szükségletek felmérésén alapuló személyre szabott szolgáltatásoknak és az ezt megalapozó együttműködési megállapodásoknak. A megállapodások azonban még nem általánosak, csupán bizonyos támogatásokhoz kötelező a megkötésük. Az ÁFSZ mellett a helyi önkormányzatok is közreműködnek a munkanélkülieket támogató, közfoglalkoztatási programok működtetésében, és rászorultság esetén segélyt nyújtanak azok számára, akik már kimerítették a munkanélküli járadékra való jogosultságukat. Mindehhez a Munkaerőpiaci Alap pénzügyi támogatást nyújt. A hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációjának elősegítésében fontos szerepet játszanak továbbá a nem kormányzati szervezetek is. (Ezekről a 7. irányvonalról szóló fejezet ad áttekintést.) Az állásközvetítés rendszere Az ÁFSZ munkaerő-közvetítési tevékenységét a munkáltatók egyre gyakrabban veszik igénybe, a foglalkoztatási szolgálat által nyújtott állásközvetítési szolgáltatások azonban továbbra sem játszanak meghatározó szerepet a munkáltatók munkaerő-igényének kielégítésében ban 100 regisztrált munkanélkülire 13,2 bejelentett üres álláshely jutott, alig több mint az előző évben. A Foglalkoztatási Szolgálat általában sikeresen elégíti ki a tömegesen jelentkező képzetlen, illetve betanítható munkaerő iránti igényeket, ugyanakkor nehezen reagál az egyedi igényekre és még kevésbé képes az igények kezdeményező feltárására. Ennek oka az, hogy a Szolgálat által nyilvántartott munkanélküliek jelentős része alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Az állásközvetítés rendszere eredményességének és hatékonyságának javításához szükséges, hogy a foglalkoztatási szolgálat a pályaválasztás előtt állók, a munkát keresők és a munkaadók mind szélesebb köre számára biztosítson naprakész információt a helyi, térségi, regionális munkaerő-keresletre, illetve -kínálatra, az elérhető keresetekre vonatkozóan. A sikeres állásközvetítés további feltétele a munkavállalók képzettségének a munkaerőpiac igényeihez való igazodása. Ehhez szükséges a munkaadók igényeinek felmérése az ÁFSZ által és azok továbbítása az oktatási intézmények felé Munkaerőpiaci támogatások A munkaerő-piaci politikákra fordított összeg 2003-ban a GDP 0,85%-át tette ki, ezen belül az aktív intézkedésekre 2 fordított kiadás a GDP 0,48%-a volt (EU átlag évre vonatkozóan: GDP 0,66%-a). A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat képzést, bértámogatást, a vállalkozóvá válást segítő támogatást, stb. egyidejűleg átlagosan mintegy ezer fő veszi igénybe ban az aktív eszközökben részvevők átlagos számában enyhe emelkedés volt tapasztalható (86491 főről főre). 2. sz. táblázat: Az aktív programokban résztvevők megoszlása Képzés 30,2 31,3 Támogatott foglalkoztatás 14,9 15,5 Közhasznú munka 30,9 29,1 Vállalkozás ösztönzés, vállalkozóvá válás 1,6 1,5 támogatása, önfoglalkoztatás támogatása Speciális pályakezdő eszközök 5,9 6,6 Egyéb 16,5 16,0 Összesen 100,0 100,0 Aktiválási ráta % 19,4 18,5 Forrás: FMM 2 Megjegyzés: aktív eszközök között szerepelnek az aktív programokon kívül a munkaügyi szervezet kiadásai, és az önkormányzatok számára közcélú munkavégzés támogatására átadott források. A passzív kiadások között csak az ÁFSZ által a munkanélküliek számára folyósított ellátásokat vettük számba. 9

14 Az aktív eszközökből kikerülők elhelyezkedési arányait tekintve a bértámogatás típusú támogatások voltak a legeredményesebbek: a résztvevők mintegy kétharmadát a támogatás megszűnését követő 3 hónap múlva is a támogatásban részesülő munkaadó foglalkoztatta, a munkatapasztalat-szerzési támogatás esetében ez az arány közel 80% volt. A munkaerő-piaci képzést 2003-ban befejező munkanélkülieknek átlagosan 44%-a tudott nem támogatott munkahelyen elhelyezkedni. A relatíve alacsony elhelyezkedési arányok kialakulásában a kereslet és kínálat gyakori eltérése mellett szerepet játszott az is, hogy a képzésbe kerülők között egyre nagyobb számban jelennek meg az alacsony iskolázottságú emberek. A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának elősegítése érdekében ban 39 olyan munkaerő-piaci programot indítottak a munkaügyi központok, amelyek ötvözik a foglalkoztatási szolgáltatásokat, a képzést és támogatott foglalkoztatást Monitoring rendszer Magyarországon 1991-ben kezdődött meg az aktív eszközök monitoring rendszerének kifejlesztése, és 1994 óta folyamatosan működik ez a rendszer. Az értékelés alapja egyrészt a résztvevők munkaerő-piaci státuszának, elhelyezkedési arányának meghatározása 3 hónappal a programokból való kikerülésük után, másrészt az ÁFSZ folyamatosan vizsgálja és értékeli a különböző aktív eszközök fajlagos költségeit, költséghatékonyságát is. Az évek során folyamatosan fejlődött az aktív eszközök monitorozásának számítógépes támogatása Az ÁFSZ helyi és regionális kapcsolatrendszere A munkaerő-piaci feszültségek - különösen a tartós munkanélküliség - kezelésében az ÁFSZ mellett a helyi önkormányzatok és szociális szervezetek is szerepet játszanak, különböző típusú együttműködési formákon keresztül. A kapcsolatok intenzitása azonban eltérő és esetleges, alapvetően a helyi szereplőkön múlik. Kihívások: A tartós munkanélküliség eredményes kezelése Számszerűsített célkitűzések: o el kell érni, hogy a tartós munkanélküliségi ráta 2006-ra 2,2%-ra csökkenjen (2002-ben 2,4%); o el kell érni, hogy 2006-ra a munkanélküli nyilvántartásba belépők közül tartós munkanélkülivé válók aránya a 25 éven aluliak körében 21,3%-ról (2003) 18,0%-ra csökkenjen, a 25 évnél idősebbek körében pedig 13,9%-ról 12%-ra csökkenjen; o javítani kell a különböző szolgáltatásokkal és aktív eszközökkel elért munkanélküliek számát és arányát a munkanélkülivé válást követő 6 hónap alatt a 25 év alattiaknál, illetve 12 hónap alatt az idősebbeknél: 2006-ra a korábbi 19,6%-ról 15%-ra kell csökkenteni a fiataloknál és 15,3%- ról 12%-ra az idősebbeknél azok arányát, akik a bekerülésüket követő 6 ill. 12 hónap alatt nem kaptak érdemi segítséget. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásainak kiterjesztése az inaktív népességre A foglalkoztatási szolgáltatások és az aktív eszközök hatékonyságának javítása 1.2. Válaszlépések ben az FMM átfogóan felülvizsgálta a Foglalkoztatási törvényt és elkészítette a foglalkoztatási szolgáltatások új koncepcióját, amely a törvény módosításának alapjául szolgál majd. A koncepcióban meghatározott legfőbb célok a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliek és inaktívak munkaerő-piaci visszatérésének előmozdítása, foglalkoztathatóságuk javítása. Az új foglalkoztatási törvény megfelelő feltételeket kíván teremteni a munkanélküliek és az inaktívak foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javításához, a folyamatosan változó munkaerőpiac feltételei között. A célok eléréséhez az ÁFSZ aktív munkaerő-piaci eszközeinek tartalmi és formai módosítása, a munkanélküli ellátórendszer átalakítása, a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése, a szervezet szolgáltató jellegének erősítése, e funkciójának kiszélesítése szükséges. A koncepció kormányzati és társadalmi vitájára, majd a törvény kodifikációjára és jóváhagyására folyamán kerül sor. Az új szabályozás várhatóan 2006-tól lép életbe től szakmai irányelvek kerülnek kiadásra, amelyek meghatározzák az ÁFSZ tevékenységének fő irányait, az elérendő célokat, a felhasználható forrásokat, beleértve a hazai forrásokat és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásait is. 10

15 A tartós munkanélküliség eredményes kezelése A munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése és sikeres leküzdése érdekében az ÁFSZ 2006-ig: kísérleti céllal (20 kirendeltségen) bevezeti a tartós munkanélküliség kockázatának elemzésén alapuló kategorizálás (profiling) módszerét, majd a tapasztalatok felhasználásával 2005-től országosan elterjeszti a tartós munkanélkülivé válás megelőzése céljából; fokozatosan kiterjeszti valamennyi ellátásban, vagy támogatásban részesülő munkanélkülire az együttműködési megállapodások rendszerét; erőfeszítéseket tesz a regisztrált munkanélküliekkel való gyakoribb kapcsolattartásra, az aktív munkakeresés ösztönzésére; törekszik arra, hogy a munkanélküliek minél nagyobb hányadának felajánljon egy újrakezdési lehetőséget, vagy a foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatást és/vagy aktív támogatást, mielőtt munkanélküliségük elérné az egy évet (fiatalok esetén a 6 hónapot) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szolgáltatásainak kiterjesztése az inaktív és álláskereső népességre és a szolgáltatások hatékonyságának javítása Az ÁFSZ szolgáltatásainak a munkaerőpiacról tartósan kiszorult inaktívak és az álláskeresők mind szélesebb körét el kell érnie. Ennek érdekében az ÁFSZ: 2006-ig a területi szervekkel - együttműködési megállapodás alapján - közös cselekvési terveket készít, bevonva a munkaügyi tanácsok képviselőit is; 2004-től az Európai Szociális Alap támogatásával kibővíti a munkaerőpiaci programokat, melyek kiemelt célja az inaktív emberek munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése. A fenti célok elérése érdekében 2004-ben átfogó intézkedés indult az ÁFSZ szolgáltatásainak fejlesztésére. Az intézkedés keretében 2008-ig az ÁFSZ: átalakítja, továbbfejleszti az állásközvetítés rendszerét önkiszolgáló rendszerek és szolgáltatások (kioszkok, Interneten keresztül történő álláskeresési és állás-bejelentési lehetőség) biztosításával, az új lehetőségek mind több kirendeltségen történő elérésének biztosításával. erősíti a regionális és helyi szolgáltató szervezetekkel, területfejlesztési intézményekkel, vállalkozásokkal és az önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködést a foglalkoztatási szempontból elmaradott települések, térségek felzárkóztatásának segítése érdekében is. (A helyi együttműködési hálózatokkal és a helyi foglalkoztatási stratégiák kidolgozásának támogatásával kapcsolatban lásd fejezetet.) a hátrányos helyzetű munkanélküli csoportok hatékonyabb elérése érdekében sor kerül a munkaügyi szervezet munkatársainak felkészítésére, különös tekintettel a roma referensek képzésére. A monitoring rendszer tekintetében az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján az alábbi területeken van szükség előrelépésre: tovább kell fejleszteni a rendszert, és biztosítani kell az általa nyert információk alaposabb elemzését, az eszközök átfogó értékelését, javítani kell a rendszerből származó információk és értékelések visszacsatolását mind a különböző döntési szintekre, mind a végrehajtás területére, ki kell alakítani, és be kell vezetni a különböző célcsoportokra irányuló munkaerő-piaci programok monitorozásának és értékelésének rendszerét. Mindezek megvalósítására az ÁFSZ 2004-ben indult átfogó fejlesztése keretében kerül sor, részben az ESZA források támogatásával. 11

16 2. MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS VÁLLALKOZÁS 2. irányvonal: A tagállamok ösztönzik több és jobb munkahely létrehozását a vállalkozás, az innováció, a beruházási kapacitás támogatásával és a vállalkozások számára kedvező környezet biztosításával. Különös figyelmet kell fordítani az új vállalkozások, a szolgáltatási és a K+F szektor munkahely-teremtési potenciáljának kihasználására. A vállalkozásösztönzés politikájának összehangolási folyamatára és a Kisvállalkozások Európai Kartájának végrehajtására támaszkodva, a szakmapolitikai törekvéseknek az alábbiakra kell összpontosítaniuk: A vállalkozásindításhoz és a kis- és középvállalkozások (KKV) működtetéséhez, valamint a munkaerő-felvételhez kapcsolódó adminisztratív terhek és szabályozások csökkentése és egyszerűsítése, az induló vállalkozások, az új és működő KKV-k, valamint a magas növekedési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkező vállalkozások tőkéhez jutásának segítése (lásd Átfogó gazdaságpolitikai irányvonalak, 11. irányvonal). A vállalkozói készségek és menedzsment ismeretek oktatásának és képzésének támogatása, beleértve azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a vállalkozóvá válást mint karrierlehetőséget mindenki számára elérhetővé teszik Helyzetértékelés Az átmenet időszakában kiépültek a piacgazdaság jogszabályi keretei, és jelentős átalakulás ment végbe a vállalatok tulajdonosi és méretstruktúrájában. Meghatározóvá vált a magántulajdon: 2002-ben a GDP 83%-át a magánszektor állította elő, ami még a fejlett országokkal összehasonlítva is jelentős. A működő vállalkozások száma több mint 860 ezer. Az egyéni vállalkozások alig egyötöde foglalkoztat alkalmazottat, többségük 10 főnél kevesebbet A foglalkoztatás vállalatméret szerinti struktúrája 2003-ban a működő vállalkozások 96,3%-a működött alkalmazott nélkül vagy 1-9 fővel, 3,6%-a főt, míg 0,1%-a 250-nél több munkavállalót foglalkoztatott. A nagyvállalatok szerepe a foglalkoztatásban a kilencvenes évek elejéhez képest csökkent, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is jelentősnek mondható (közel 28%). Az egyéni vállalkozók és a mikró vállalkozások több mint egy millió, a kis- és középvállalkozások másfélmillió munkahelyet biztosítanak, a foglalkoztatottak 64%-a részére. A foglalkoztatáspolitika szempontjából ezért stratégiai cél ezen vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatási potenciáljának megerősítése Adó-, és járulékrendszer, adminisztrációs terhek A versenyfeltételek javítása és a foglalkoztatás bővítése szempontjából egyaránt meghatározó szerepe van az adó- és járulékrendszernek. A munkát terhelő járulékok nemzetközi összehasonlításban magasak, korlátozzák a foglalkoztatás bővítését, és hozzájárulnak a be nem jelentett munkavégzés fenntartásához. Bár az elmúlt években a közterhek mérséklődtek, további csökkentésük szükséges a versenyképesség javítása és a fekete/szürke gazdaság kifehérítése érdekében. Az egyéni vállalkozás indításához és a gazdasági társaság alapításához kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése érdekében a kilencvenes évek második felétől több intézkedés is született; lényegében mindkét esetben egyablakossá vált az ügyintézés. Ennek ellenére a vállalkozások erőforrásainak jelentős részét köti le az adminisztrációs kötelezettségek teljesítése, elsősorban az adózással kapcsolatos adatszolgáltatások miatt. 12

17 A minimálbér-emelés hatása a foglalkoztatásra ben a legkisebb, kötelezően fizetett munkabér két ütemben a kétszeresére emelkedett, ami jelentős mértékben befolyásolta a foglalkoztatás alakulását. Elsősorban a magas élőmunka igényű tevékenységeket, a mikro- és kisvállalkozásokat hozta nehéz helyzetbe, a létszámemelést tervezők jelentős része lemondott a bővítésről. A gazdaság néhány alacsony bérű ágazatában elbocsátásokra is sor került. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatás bővítése, a vállalkozások működésének segítése, a versenyképesség erősítése érdekében kiegyensúlyozott és kiszámítható bérnövekedésre van szükség A KKV-k versenyképessége és teljesítménye A vállalatok átlagos mérete hasonló a többi tagállamra jellemzőhöz, ugyanakkor a jövedelmi és teljesítménymutatók tekintetében jelentős különbségek vannak. A KKV szektor teljesítménye összességében alacsony, mintegy 10 százalékponttal marad el az EU-15 átlagától. A KKV-k termelékenységének a nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása jelentős: a hazai kisvállalkozások nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége kb. a fele, a közepes vállalatoké pedig kétharmada a hasonló EU-15 adatoknak. 3 A KKV-k alacsony termelékenységét többek között a tőkehiány, az elavult technológia és az üzleti szolgáltatásokhoz, tanácsadáshoz való hozzáférés nehézségei (területi egyenlőtlenségek, magas díjak) okozzák. Ezenkívül meghatározó tényező az innovációra való nyitottság és a vállalkozói, vállalatvezetési ismeretek hiánya. Az információs társadalommal kapcsolatban jelentkező új elvárásoknak való megfelelés ugyancsak fontos kihívást jelent a kis- és közepes vállalkozások számára Kutatás-fejlesztés A versenyképességet döntően befolyásolja az üzleti és a tudományos, oktatási szféra közötti együttműködés hiánya is. A kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összegek alacsonyak, a K+F kiadások GDP-hez viszonyított részaránya 2001-ben nem érte el az 1%-ot, ezen belül is különösen alacsony a vállalkozások részesedése, ami szorosan összefügg a KKV-szektor gyenge innovációs képességével ban bővült az innovációhoz kapcsolódó, a személyi jövedelemadó- és a társasági adó-rendszerben nyújtott kedvezmények köre, melyek részben a K+F források bővítését, részben a kutatási eredmények, az innováció gyakorlati hasznosítását segítik Vállalkozói ismeretek fejlesztése A vállalkozói ismeretek fejlesztésére a felnőttképzés, az ÁFSZ által megvalósított munkaerő-piaci képzések és az iskolarendszerű oktatás keretében egyaránt lehetőség van. A szakképzésben 1996 óta valamennyi szakmai és vizsgakövetelménybe beépítésre került a gazdálkodási és vállalatvezetési ismeretek oktatása ben indult a Vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú és felsőoktatásban című PHARE program, amely három kelet-magyarországi régió közoktatási és felsőoktatási intézményeinek nyújtott támogatást a vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztéséhez szükséges tananyagok kidolgozására és bevezetésére. A felsőoktatási intézmények kínálatába beépülő, valamint az akkreditált tanárképző és felnőttképzési programok fenntarthatósága biztosított. Kihívások: A vállalkozások számára kedvezőbb környezetet kell kialakítani, Biztosítani kell a foglalkoztatás-barát bérnövekedést, Erősíteni kell a KKV-k versenyképességét és ösztönözni kell a munkahelyteremtő beruházásokat, Erősíteni kell a K+F szektor és a vállalkozások együttműködését, Fejleszteni kell a vállalkozói és vállalatvezetési ismereteket. Kapcsolódó tanácsi ajánlások: Csökkenteni kell a munkáltatókat terhelő adó- és járulékterheket, További erőfeszítéseket kell tenni, a szociális partnerekkel együttműködve, a foglalkoztatás-barát bérnövekedés biztosítása érdekében. 3 Forrás: SMEs in Europe, including a first glance at EU Candidate Countries (2002) és Kis-és középvállalkozások helyzete (2001) 13

18 2.2. Válaszlépések A munkahelyteremtés és a vállalkozások versenyképességének javítása a foglalkoztatás bővítésére irányuló törekvések szempontjából kiemelt fontosságú. A Kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a vállalkozások és különösen az KKV-k teljesítményének növelését szolgálja. Ezek megvalósításában fontos szerepe van a Strukturális Alapok elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásával 2004-ben indított programoknak A vállalkozások számára kedvezőbb környezet kialakítása Az Átfogó Gazdaságpolitikai Irányvonalak által megfogalmazott ajánlás, miszerint biztosítani kell a jogszabályi környezet és a kormányzati politika stabilitását, összhangban áll a Kormány törekvéseivel. Ez azonban csak korlátozott mértékben volt megvalósítható az uniós csatlakozás időszakában, hiszen a tagállammá válás szükségessé tette a jogszabályi környezet átalakítását. Ezenkívül számos olyan változtatásra is szükség van, amely kedvezőbb környezetet teremt a vállalkozások számára, javítja versenyképességüket és növekedési lehetőségeiket. A munkahelyteremtő beruházások támogatása, valamint a munkanélküliek és a pályakezdők foglalkoztatásának és a munkavállalók képzésének elősegítése érdekében 2003-ban változott a társasági adó és a személyi jövedelemadó rendszere 4. A társasági adókulcs mértéke 2004-re 18 százalékról 16 százalékra csökkent, javultak a fejlesztési adókedvezmény igénybe vételének feltételei, bővült a kedvezménnyel támogatott fejlesztések köre, emelkedett a K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények mértéke, valamint a középvállalkozások számára is elérhetővé vált a korábban csak a mikro- és kisvállalkozások számára igénybe vehető, a beruházásokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény. A bürokrácia csökkentését szolgálta többek között 2003-ban az egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) bevezetése, valamint a támogatásokhoz való hozzájutás segítése érdekében ben megkezdődik egy egyablakos információs és támogatásközvetítési rendszer kiépítése a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Társaság (ITDH) bázisán. A megfelelő makrogazdasági politikák folytatása mellett szükséges a munkát terhelő közterhek további mérséklése és a vállalkozások adminisztratív terheinek további enyhítése. Ennek érdekében Versenyképességi Tanács (VT) tagjai kezdeményezték a Nemzeti Versenyképességi Program kidolgozását. A VT döntésének megfelelően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megkezdte egy olyan gazdasági versenyképességet javító komplex javaslatcsomag kidolgozását, amely részét képezi a évre vonatkozó szabályozórendszerbeli változtatásoknak. A foglalkoztatás növelése érdekében összhangban a Tanács ajánlásaival a Kormány csökkenti a munkát terhelő járulékokat a munkavállalók bizonyos csoportjai esetében től a pályakezdő fiatalok, valamint a GYES/GYET/ápolási díj igénybevétele után a munkaerőpiacra visszatérők esetében a foglalkoztatók bizonyos feltételek mellett a 29%-os mértékű társadalombiztosítási járulékból 50%-os kedvezményre lesznek jogosultak. Ezek a kedvezmények célzott ösztönzök révén segítik a munkaerőpiacra való belépési szempontjából hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását. A foglalkoztatás-barát környezet megteremtéséhez hozzájárul továbbá, hogy a Kormány szándékai szerint 2005-től a jelenleg háromkulcsos személyi jövedelemadó rendszert kétkulcsos rendszer váltja fel. A módosítással bizonyos jövedelemhatárig csökken a befizetendő adó mértéke, és ezáltal a munkaadók kisebb bruttó béremelés mellett növelhetik a munkavállalók nettó bérét. (Lásd a 8.2. fejezet is.) Foglalkoztatás-barát bérnövekedés A Kormány a foglalkoztatás bővítése, a vállalkozások működésének segítése, a versenyképesség erősítése érdekében összhangban a Tanács ajánlásaival törekszik a kiegyensúlyozott és kiszámítható bérnövekedés biztosítására. Míg az elmúlt 2-3 évben a reálbér növekedése lényegesen meghaladta a termelékenység növekedését, 2004-től a gazdaságpolitikában kiemelt hangsúlyt kapott a termelékenységhez jobban igazodó béralakulás. Ezt támasztják alá az országos szintű éves bérmegállapodások ben 6%-kal emelkedett a minimálbér, és az országos tripartit bérmegállapodás 7-8% közötti bruttó keresetnövekedést ajánlott a versenyszféra vállalatainak, ami a várakozások szerint a korábbi évek reálbér-növekedésétől, illetve a termelékenységnövekedéstől is elmaradó, 1-2%-os nettó reál-bérnövekedést alapoz meg. A költségvetési szférában 2004-ben a reálbérek szinten tartásával lehet számolni. A I. féléves tényadatok a évi XCI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról. 14

19 nemzetgazdasági nettó reálkeresetek 1% körüli növekedését mutatják a termelékenység 4% körüli növekedése mellett. A évre vonatkozó bértárgyalásokon amelyek szeptemberben kezdődtek a Kormány 4,5%-os bruttó nominális keresetnövekedésre tett megállapodási javaslatot a vállalkozások körében a szociális partnereknek. Ez a mérték - az adóterhelés csökkenése mellett - szintén a termelékenység növekedésétől elmaradó, mintegy 2% körüli reálbér-növekedést jelenthet A KKV-k versenyképességének erősítése és a munkahelyteremtő beruházások ösztönzése A középtávú gazdaságfejlesztési stratégia az exportvezérelt gazdasági növekedést, a tőkebefektetések ösztönzését és a versenyképesség javítását helyezi a középpontba. A Kormány egyrészt pályázati rendszeren keresztül nyújtott támogatásokkal és a kedvezményes hitelkonstrukciókkal segíti a vállalati beruházásokat, és ezáltal több és jobb munkahely létrehozását. Másrészt állami infrastrukturális beruházásokkal (pl. közlekedési infrastruktúra fejlesztése), az üzleti szolgáltatások fejlesztésének támogatásával biztosítja a vállalkozások működésének és fejlesztésének feltételeit első felében a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program keretében meghirdetett pályázatok (a Strukturális Alapok támogatásával), az alábbi tevékenységeket támogatják: Beruházás-ösztönzés: vállalatok termelési kapacitásainak modernizációja, magas szintű gazdasági infrastruktúra kialakítása (innovációs- és technológiai transzferközpontok fejlesztése, ipari parkok minőségi szolgáltatásainak komplex megvalósítását szolgáló beruházások, logisztikai központok fejlesztése), valamint a pro-aktív befektetés-ösztönzési szolgáltatások, tanácsadás. A támogatások célja a magas hozzáadott-értékű tevékenységek letelepítésének elősegítése. KKV-k fejlesztése: a műszaki és technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások, minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése, üzleti tanácsadás, KKV-k közötti együttműködés. A mezőgazdasági beruházásokat, valamint a fiatal gazdák indulását az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatja az EMOGA társfinanszírozásával. E támogatások hozzájárulnak a mezőgazdaság modernizációjához és a szerkezetváltáshoz. Az infrastrukturális beruházások mellett a pályázati programok támogatják a humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket is. Az ERFA és az ESZA támogatásai közötti szinergiára építve olyan pályázati programok indultak, amelyek biztosítják, hogy a munkahelyteremtéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés összekapcsolódhasson az új munkahelyek igényeinek megfelelő képzési programokkal. A Kormány 2003-ban elindította a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot. A program prioritásai a következők: a versenyképesség növelése, modernizáció, a növekedésorientált kis- és középvállalkozások fejlődésének segítése, a kis- és középvállalkozások EU integrációs felkészítése, a vállalkozások növekedéséhez szükséges ismeretek elterjesztése, a vállalkozások közötti együttműködések létrehozása és erősítése, az erőforrásokhoz való hozzáférés, a hátrányos helyzetű területek, társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása, az EU kis- és középvállalkozás támogatási forrásainak igénybevételéhez szükséges feltételek megteremtése. A fent említett programoknak várhatóan jelentős munkahelyteremtő hatása lesz, és emellett közvetett módon is hozzájárulnak a munkahelyek számának növekedéséhez azáltal, hogy az építkezések és beruházások további szolgáltatások iránt (szállítási, kereskedelmi stb. tevékenységekre) is keresletet teremtenek. Arra számítunk, hogy az elkövetkező években növekedni fog a környezetvédelmi célokat szolgáló termékek és szolgáltatások gazdasági súlya. A környezetvédelmi szektorban foglalkoztatottak létszáma 2002-höz képest 2008-ig legalább 40 ezer fővel fog növekedni, de a létszámbővülés elérheti akár a 90 ezer főt is. Ezért törekedni kell a környezetvédelem területén tervezett beruházások foglalkoztatási potenciáljának mind teljesebb kihasználására. Szintén foglalkoztatás-bővítő hatása lehet a hazai környezetvédelmi háttéripar, a környezetvédelmi eszközök gyártásának fejlődését elősegítő intézkedéseknek (gazdasági ösztönzés, adókedvezmények stb.) ben több környezetvédelmi fejlesztést támogató program indul többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap támogatásával amelyek várhatóan új 15

20 munkahelyeket hoznak létre ebben a szektorban. A foglalkoztatás bővítése szempontjából kiemelt szerepe van: a természetvédelmi, vízgazdálkodási és a hulladékgazdálkodási beruházások támogatásának; az uniós környezetvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges szakemberek felvételének a vállalatirányításban, a közigazgatásban és a tanácsadói szférában egyaránt; a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program keretében támogatott agrárkörnyezetvédelmi és az öko-turizmussal kapcsolatos fejlesztéseknek, elsősorban a vidéki foglalkoztatási lehetőségek szempontjából A K+F szektor és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése A termelékenység javítása érdekében az Átfogó Gazdaságpolitikai Irányvonalakban megfogalmazott ajánlásokkal összhangban a közötti időszakban jelentős forrásokat fordít a Kormány a K+F kapacitások fejlesztésére, a vállalatok és a kutatóközpontok közötti kapcsolatok erősítésére. A fő célkitűzések a következők: új termékek, eszközök, eljárások, szolgáltatások kidolgozásának, kipróbálásának és alkalmazásának támogatása a magyar gazdaság versenyképességét leginkább megalapozó területeken; a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának és intézményi együttműködési formáinak fejlesztése, ami elősegíti a hatékony K+F munka végzését, valamint az Európai Kutatási Térséghez való csatlakozást; a vállalati innovációs képesség, a vállalatok kutatási tevékenységének és kutatási infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a tudás- és technológia-intenzív vállalkozások támogatása től megkezdte működését a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, amelynek rendeltetése, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. Az alap forrása a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék ben pályázati programot indított a Kormány a kutatási és a vállalati szektor kapcsolatának erősítése, a kutatási és innovációs hálózatok kialakítása érdekében. Felsőoktatási intézmények, akadémiai kutatóintézetek, non-profit kutatási intézmények és vállalatok közösen pályázhatnak ún. kooperációs kutató központok (KKK) létrehozására, amelyek alapkutatással, alkalmazott kutatással és kísérleti fejlesztéssel foglalkoznak. A közötti időszakban várhatóan mintegy 10 KKK jön létre A vállalkozói és vállalatvezetési ismeretek fejlesztése A vállalkozóvá válás segítése, illetve a meglévő vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a Kormány 2004-től a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program keretében pályázaton keresztül támogatja a vállalkozói és menedzsment készségek fejlesztését szolgáló képzéseket. A vállalkozók és a munkavállalók uniós ismereteinek fejlesztésére irányuló képzések szintén támogatásban részesülnek, elősegítve ezáltal a megváltozott piaci környezethez való alkalmazkodást. Az információs társadalom lehetőségeinek jobb kihasználását az információs technológiai eszközök alkalmazásához és az elektronikus gazdaságban való részvételhez szükséges ismereteket nyújtó képzések támogatása segíti. A vállalkozási ismeretek iskolarendszerű oktatását szolgáló integrált felsőoktatási intézményhálózat keretében a felsőoktatási intézmények gazdasági-üzleti karai vállalkozással kapcsolatos tárgyakat, szakirányokat kínálnak a nem gazdasági karokon tanulók számára is. 16

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Összefoglaló

Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Összefoglaló A Nemzeti foglalkoztatási akcióterv (a továbbiakban: Akcióterv) a Kormány foglalkoztatáspolitikai céljait és intézkedéseit foglalja össze az Európai foglalkoztatási

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára

Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára A tagállamok foglalkoztatáspolitikájuk alakítása során figyelembe veszik a célokat, törekednek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A FEJLESZTÉS KERETEI. Az Uniós fejlesztések lehet sége. és kényszere

A FEJLESZTÉS KERETEI. Az Uniós fejlesztések lehet sége. és kényszere A FEJLESZTÉS KERETEI Az Uniós fejlesztések lehet sége és kényszere Kohéziós támogatások, 2000-2013. (Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális és Kohéziós Alap) 900 800 739 747 779 803 827 843 883 700 600 Milliárd

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Vállalkozásfejlesztési konferencia Győr 2011. május 17. Helyzetértékelés Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, 60,4%-os foglalkoztatási

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet

10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet 10/2006. (XI. 3.) MeHVM-SZMM-FVM-GKM-KvVM-PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL

TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK NEMZETI FORRÁSBÓL Támogatási lehetőségek nemzeti forrásból NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP (NFA) BÁCS-KISKUN MEGYÉRE ALLOKÁLT ALAPRÉSZEK*: Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló NFA

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben