Szabadon választott hálózati J2ME/MIDP alkalmazás fejlesztése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szabadon választott hálózati J2ME/MIDP alkalmazás fejlesztése"

Átírás

1 Szabadon választott hálózati J2ME/MIDP alkalmazás fejlesztése Készítette: Novák György Témavezető: Bátfai Norbert Debreceni Egyetem Informatikai Intézet Debrecen 2004.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető A használt technológiák Vezeték nélküli hálózatok J2ME Webszolgáltatások Szervletek Castor A rendszerrel szemben támasztott követelmények Funkcionális követelmények Nem funkcionális követelmények A rendszer implementációja Kliens oldal Szerver oldal Mindkét oldalon használt objektumok Kommunikáció Tesztelés Összefoglalás Mellékletek: A Conference rendszer leírása A rendszer rövid leírása A rendszerben előforduló személyek és használati esetek A rendszerben szereplő objektumok...51 Ábrajegyzék...54 Irodalomjegyzék...55

3 1. Bevezető Aki járt már valamilyen konferencián, az tudja, hogy szokás különböző tájékoztató füzetekkel ellátni a vendégeket, melyekben benne van a konferencia előadásainak időpontja, valamint rövid leírása. Ezen füzetecske mérete a konferencia méretével arányosan nő, így egy komolyabb konferencián már kényelmetlen egy vaskos kis könyvecskéből keresgetni, hogy milyen előadás is lesz a kávészünet után (a helyzet még rosszabb, ha több szekcióban, párhuzamosan zajlanak az előadások). Gondoljuk el, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha csak elővennénk a mobilunkat, vagy a PDA-nkat, és azon egy kis Java programot elindítva, az rögtön megmutatná, hogy milyen előadások zajlanak éppen, mik lesznek a következők, és minden olyan információt egykét gombnyomással elérnénk, amelyre az adott pillanatban szükségünk lehet! Mivel napjainkban már szinte minden embernek van mobil telefonja (van akinek több is), sőt esetenként PDA-ja is, és az újabb (1-2 éves) készülékek nagy része képes Java nyelven írt programok futtatására, ezért az előbb felvázolt lehetőség sok ember számára megkönnyítheti a konferenciák programjának káoszában való eligazodást. Miután már létezik egy web-es felületű rendszer (Conference, lásd 7. fejezet), mely konferenciák szervezését segíti, így most a célom egy mobil környezetben (mobil telefonokon, PDA-kon) futó alkalmazás elkészítése, mely képes a már meglévő rendszerhez kapcsolódni. Ha elkészül ez az alkalmazás, akkor a felhasználónak nem lesz más dolga, mint a web-es felületen regisztrálnia magát, letölteni a mobil készülékére a programot, és máris használhatja a rendszert, azaz áttekinthető formában mindig rendelkezésére áll az általa kiválasztott konferenciák programja. 3

4 2. A használt technológiák Ebben a fejezetben a fejlesztés során felhasználásra kerülő technológiákról adok egyegy rövid ismertetőt. Ezek a leírások semmiképpen nem tekinthetők a technológiákat minden részletre kiterjedően bemutató írásoknak, mindössze egy általános áttekintést próbálok nyújtani, kiemelve azokat a jellemzőket, melyek a készülő alkalmazás szempontjából fontosak. A tárgyalt technológiákhoz bőséges irodalom áll rendelkezésre (mind könyv, mind az Interneten fellelhető ismertetők formájában), amiből az általam is használt írások megtalálhatók az irodalomjegyzékben (lásd: 55. oldal) Vezeték nélküli hálózatok Azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy napjaink informatikai világa szinte elképzelhetetlen hálózatok nélkül. A hálózatok előnye többek között az erőforrások megosztása, a megbízhatóság növelése, vagy például az egymással való kommunikáció lehetősége. Ha az asztali számítógépek világát nézzük, akkor a legelterjedtebb hálózat az Internet, mely mára szinte minden számítógépet használó emberhez eljutott. Mikor megjelentek a kézi számítógépek, PDA-k, valamint később a (Java) programokat is futtatni képes mobil telefonok, akkor arra is igény mutatkozott, hogy ezekről a felhasználó elérhessen más gépeket, például kezelni tudja az asztali gépén tárolt dokumentumait. A korábban már jól bevált vezetékes hálózat azonban ebben a környezetben nem alkalmazható, hiszen ezen készülékek legnagyobb erőssége a hordozhatóságuk, amit egy falba dugott kábel rögtön semmissé tesz. Így tehát nem maradt más, mint hogy vezeték nélküli hálózatokat készítsenek a mérnökök. A vezeték nélküli (más néven WiFi, vagy b) hálózatok kialakításához először is szükség van valamilyen adathordozó közegre, mely esetünkben vagy infravörös fény, vagy 2,4-2,4835 GHz-es tartományba eső rádióhullám. Mint tudjuk az infravörös megoldásnak a hátránya az, hogy a kommunikáló feleknek látniuk kell egymást, azaz az infravörös fénynek el kell jutnia (természetesen egyenes úton, akadályok nélkül) az egyik számítógépből a másikba. A rádióhullámoknál ilyen probléma nincs, mivel azok minden irányban terjednek. Másrészt szükségünk van valamilyen protokollra, mely szabályozza, hogy a hálózat mely tagja mikor küldhet adatot a hálózaton. Ez a protokoll az IEEE es szabvány szerint a CSMA/CA, melynek részleteibe nem kívánok belemenni, csak annyit emelnék ki, hogy a hálózat tagja csak akkor küld adatot, ha éppen más nem folytat kommunikációt. Egy magasabb szinten, a hálózati rétegben, olyan problémákat kell megoldani, melyek a vezetékes hálózatok esetén nem merültek fel. Ilyen például az az eset, mikor valaki egy kézi számítógéppel kapcsolódott egy vezeték nélküli hálózathoz (mondjuk egy egyetem saját hálózatához), és sétál az illető a készülékkel a 4

5 kezében. Az ilyen kiépített vezeték nélküli hálózatok általában úgy vannak megoldva, hogy azon a területen, amit le kívánnak fedni, bizonyos távolságokban úgynevezett elérési pontokat építenek ki, melyekkel a felhasználók készülékei közvetlenül kommunikálnak. Ha a felhasználó sétál, akkor az egyik ilyen elérési pont hatóköréből átkerülhet egy másik hatókörébe, de neki ebből nem szabad észrevennie semmit. A vezeték nélküli hálózatok kialakításának egy másik lehetősége, mikor nincsenek kiépített elérési pontok, mindössze a készülékeket, melyeket közös hálózatba kívánunk kapcsolni, olyan közel helyezzük el egymáshoz, hogy képesek legyenek a többiek által kibocsátott rádióhullámokat megfelelően fogni. Ezen a módon például kialakítható egy ad hoc hálózat egy tárgyalás időtartamára úgy, hogy a tárgyaló felek a laptopjaikkal, PDAikkal leülnek egy asztalhoz, és máris működik a kommunikáció. Napjainkban rohamos léptekkel folyik a vezeték nélküli hálózatok kiépítése. Egyre többet hallhatunk repülőterekről, egyetemekről, bevásárlóközpontokról, ahol lehetőség van ilyen hálózatok elérésére. Mindez azonban semmit sem érne, ha nem lennének olyan eszközök, melyek képesek kihasználni ezt a lehetőséget. Szerencsére a legtöbb megjelenő PDA rendelkezik ezzel a képességgel, vagy kapható hozzá olyan kiegészítő, mely lehetővé teszi a vezeték nélküli hálózatok elérését. Itt jutottunk el addig a pontig, ahol világossá válik, hogy mi köze a vezeték nélküli hálózatoknak a MobilConference-hez. Ha belegondolunk, a konferenciákra ellátogató emberek nagy valószínűséggel rendelkeznek legalább egy mobil telefonnal, de akár PDA-val is. (A mobil telefonok is vezeték nélküli hálózatot használnak, de az különbözik az általam tárgyaltaktól, így ebben a fejezetben csak a PDA-kra figyelünk.) Tehát ha valaki elmegy egy konferenciára, ahol az épületben van kiépített vezeték nélküli hálózat, akkor a PDA-ját elővéve, elindítva a MobilConference-t, máris el tudja érni a központi Conference rendszert, és így hozzájut minden olyan információhoz, melyet a rendszerünk nyújtani hivatott J2ME A Java, mint technológia, 1995-ös megjelenése után dinamikus fejlődésnek indult, és egyre több alkalmazási területen jelent meg. Legfőbb területének a Web-böngészők és a beágyazott megoldások (gondolok itt a JavaCard technológiára) számítottak. Szintén jelentős területnek számított az úgynevezett set-top box 1 -ok piaca, valamint ugyanezen irányvonalon a webphone -okba szánt PersonalJava szoftver. A webphone-ok fejlődése '97-ben kezdett igazán beindulni, mikor is három vállalat (Alcatel Alsthom SA, Northern Telecom Ltd. és a Samsung Csoport) is bejelentette, hogy olyan Java alapú telefonokat (webphone-okat) fog készíteni, melyek képesek lesznek hálózatokhoz (így az Internethez is) kapcsolódni, és onnan tartalmakat 1 A set-top box egy olyan készülék, melyet a televízióra kötve lehetővé teszi, hogy böngésszünk az Interneten. 5

6 letölteni (bővebben lásd George Lawton cikkét [ME01]) januárjában Antero Taivalsaari és Bill Bush, a Sun két munkatársa, elkezdtek egy olyan Java virtuális gépet fejleszteni, mely a kis, hordozható eszközöket célozza meg, és ezért az addig kereskedelmi forgalomban lévő legkisebb virtuális gépnél is tízszer kevesebb helyet foglal el. Az első implementáció még az év májusában bemutatásra került a Sun belső konferenciáján. Ezek után a Motorola is érdeklődni kezdett a fejlesztés iránt, így felgyorsultak az események, a kísérleti projektből igazi termék lett. Az elkészült virtuális gép a KVM nevet kapta. A legkisebb változata kb méretű, de az általánosan használt változata is mindössze kb. Érdekességként talán érdemes megemlíteni, hogy a KVM-et C-ben implementálták, és az előbb említett általános változat forráskódja körülbelül sor (megjegyzésekkel együtt). (További érdekességek olvashatók a KVM atyjának is nevezett Antero Taivalsaarival készült interjúban [ME02].) A Java, mint technológia tehát a számítástechnika szinte minden területén megjelent. Az 1. ábrán látható, hogy milyen részekre osztható a technológia. A bal oldalon látható a J2EE, mely a szerverekre szánt változat, ez a legbővebb kiadás. A következő a J2SE, mely az asztali gépeken futó rendszerek megvalósítását teszi lehetővé. A következő két oszlop együtt alkotja a J2ME-t, azaz a Java 2 Platform, Micro Edition-t, mely a mobil, illetve beágyazott technológiákhoz ad eszközrendszert. A család legkisebb tagja a Java Card, mely a Java alapú intelligens kártyák programozási felülete. Most vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben a J2ME-t! Mint az ábrán is látszik, a Java-nak ez a része két irányban is tagolt. Ez a tagoltság azért alakult ki, mert a mobil, illetve a beágyazott eszközök (a hardverek) nagyon sokfélék lehetnek, és ebben a piaci szegmensben különösen fontos (a korlátozott erőforrások miatt), hogy a hardvernek leginkább megfelelő rendszer fusson rajta. Először is meg kell értenünk, hogy mik azok a konfigurációk (configuration), hiszen ezeken alapszik a J2ME vertikális tagolása. Egy konfiguráció egy virtuális gép és osztályok egy minimális halmazának az együttese, mely a hasonló jellemzőkkel (pl. hálózati kapcsolat, memória méret) rendelkező eszközökhöz nyújt alapvető funkcionalitást. Jelenleg két konfiguráció létezik: a CDC (Connected Device Configuration) és a CLDC (Connected Limited Device Configuration). A CDC a J2ME-hez tartozó hardverek gyorsabb processzorral, több memóriával, nagyobb hálózati sávszélességgel rendelkező részét célozza meg. Ilyenek például a már említett set-top box-ok, a járművek navigációs rendszerei, vagy a csúcskategóriás PDA-k. Mint az 1. ábrán is látható, ezeken a gépeken egy teljes értékű JVM fut, amelyet a 32 bites processzor és a legalább 2MB méretű memória tesz lehetővé. 6

7 Opcionális csomagok Opcionális csomagok Opcionális csomagok Java 2 Platform, Enterprise Edition (J2EE) Java 2 Platform, Standard Edition (J2SE) Personal Profiles Personal Basis Profile Foundation Profiles Opcionális csomagok MIDP CDC CLDC Java Card JVM KVM Card VM 1. ábra A Java2 platform A CLDC az erőforrásokban szegényebb eszközökre szánt Java. Itt tipikusan 16 vagy 32 bites processzorok és KB memória a jellemző. A szűkös erőforrások miatt itt már nem a megszokott JVM-et találjuk, hanem a kisebb méretű KVM-et. A konfigurációk kiegészülnek ún. profilokkal, melyek az alkalmazások életciklusát és a felhasználói felületet definiálják, valamint elérést biztosítanak az eszközspecifikus tulajdonságokhoz. A profilok létezése jelenti a J2ME horizontális tagoltságát. A CDC legalapvetőbb profilja a Foundation Profile, mely a CDC felhasználói felület nélküli, mélyen beágyazott környezetekbe szánt, hálózati kapcsolatra képes implementációját nyújtja. A CDC következő szinten lévő profilja a Personal Profile, mely a teljes grafikus felhasználói interfésszel rendelkező, applet-ek futtatását is támogató eszközök (például csúcskategóriás PDA-k, kommunikátorok, vagy játék konzolok) profilja. Itt már megjelenik a J2SE-ből jól ismert grafikus könyvtár, az AWT. A Personal Profile része a Personal Basis Profile, mely az előzőnél kevesebb grafikus tudással rendelkezik. Ezen profil által megcélzott eszközök például a set-top box-ok, valamint a járművek navigációs rendszerei. Amint az ábrán is látható, mind a CDC, mind a CLDC legfölső szintjén szerepelhetnek opcionális csomagok, melyekkel a gyártók bővíthetik ki a készülékek tudását például olyan funkciókkal, mint a Bluetooth, a webalkalmazások, multimédia, stb. Ami a profilok felsorolásából kimaradt, az a CLDC egyetlen profilja, a MIDP (Mobile Information Device Profile). Ez a profil használható a mobiltelefonoknál, valamint a belépőszintű PDA-k esetén. A MIDP a futtató készülékek számára a következő megkötéseket teszi a hardverek terén: legalább 96x54 pixel méretű, legalább két színű kijelző, a következő beviteli lehetőségek közül legalább az egyik: egykezes billentyűzet, 7

8 kétkezes billentyűzet, érintőképernyő, a CLDC által megkövetelt 128KB nem törlődő és 32KB törlődő memóriát kiegészíti 8KB nem törlődő memóriával az alkalmazások által létrehozott adatok tárolásához, két irányú, vezeték nélküli, lehetőleg összeköttetés mentes, kis sávszélességű hálózati kapcsolat. A hardver követelmények mellett a MIDP szoftveres követelményeket is megfogalmaz: minimális kernel, mely képes a hardvert kezelni és a virtuális gépet futtatni, az alkalmazások által létrehozott adatok írásának és olvasásának biztosítása a(z előbb említett) nem törlődő memóriában, a hálózati kapcsolathoz használt csatorna írása és olvasása, a grafikus kijelző kezelése a rendelkezésre álló felhasználói inputok kezelése. A CLDC a java.io, java.lang és java.util csomagok osztályait definiálta. A MIDP az utóbbi két csomagot kibővíti néhány osztállyal és négy új csomagot is bevezet: javax.microedition.lcdui a felhasználói interfészek létrehozását biztosítja, javax.microedition.rms a perzisztens adattárolást teszi lehetővé, javax.microedition.midlet a MIDlet (a mobil készüléken futó alkalmazás) és a futtató környezet kapcsolatáért felelős, javax.microedition.io a hálózati kapcsolatfelvétel lehetőségeit bővíti ki (HTTP kapcsolattal). Mint látható, a MIDP és a CLDC együtt egy olyan környezetet ad, mely a mobil készülékek tulajdonságainak megfelelő alkalmazások fejlesztését teszi lehetővé, figyelembe véve ezen készülékek korlátozott erőforrásait. A fönt leírtak a MIDP 1.0 verziójára igazak ben megjelent a MIDP 2.0 is mely hozott néhány érdekes újítást illetve fejlesztést: a HTTPS bekerült a szabványba, aminek köszönhetően biztonságosabb kommunikációt is meg lehet valósítani, multimédia támogatás: hangokat (pl. wav fájlokat) tudunk lejátszani, továbbfejlesztett form-ok (új layout-ok, új elemek, stb.), a Game API a játékok fejlesztését teszi hatékonyabbá új grafikai megoldásokkal, RGB képek kezelése, 8

9 aláírt kódok. Az itt felsoroltakon túl, még számos újítás található a MIDP 2.0-ban. Minderről bővebben a Jonathan Knudsen által írt cikkben olvashatunk [ME03]. A MIDP 2.0 újdonságai nagy mértékben megkönnyítik a programfejlesztő munkáját, de mivel még viszonylag új a szabvány, ezért eddig csak kevés olyan készülék jelent meg, mely támogatja, és ezek is a felső árkategóriába tartoznak. Az általam fejleszteni kívánt alkalmazás nem igényli a MIDP 2.0-ban megjelent újdonságok használatát, így a fejlesztésnél maradok a MIDP 1.0-nál. Természetesen a MIDP 2.0 lefelé kompatibilis, így az elkészült alkalmazást azok a készülékek is képesek lesznek futtatni, melyek már a 2.0-s szabványt támogatják. (Ez a kompatibilitás fordított irányban természetesen nem igaz.) 2.3. Webszolgáltatások A webszolgáltatásokat Gottdank Tibor [WS01] a következőképpen definiálja: A webszolgáltatások elve az objektum-orientált szemlélet terméke. Minden webszolgáltatás egy külön objektum, amely felhasználható egy másik alkalmazás által vagy beolvasztható egy másik alkalmazásba. Ezzel lehetővé válik, hogy egy hálózatot (pl. az Internetet) roppant nagy, programkomponenseket tartalmazó könyvtárakba képezzük le, s így e könyvtárak a fejlesztők munkája által elérhetővé válhatnak. A webszolgáltatások operációs rendszertől és platformtól függetlenül létrehozhatók és alkalmazhatók. A webszolgáltatások elődjének (vagy inkább korai megjelenésének) a Hewlett-Packard által 1999-ben megjelent e-speak nevű e-szolgáltatások fejlesztését segítő termékében alkalmazott technológiát tekinthetjük ben a Microsoft már webszolgáltatásokról beszél, és azokat a.net és az internetes szoftverek elemi részének tekinti. A technológia számos szabványt felhasznált, és ugyanakkor vannak olyan technológiák is, melyek többé-kevésbé a webszolgáltatások fejlődésének köszönhetik szabvánnyá válásukat. Az első, és legfontosabb szabvány az XML 2, mely egy olyan nyelv, ami lehetővé teszi tetszőleges információk könnyen értelmezhető módon való leírását. A webalkalmazások egyrészt a kommunikáló felek közti adatcserére használják az XML-t, másrészt ezzel írják le az egyes alkalmazások tulajdonságait is (lásd: UDDI, WSDL). Tehát, mint látjuk, a webszolgáltatások világában az adatok XML dokumentumokként jutnak el az egyik kommunikáló féltől a másikig. Itt tipikusan arra kell gondolni, hogy egy kliens egy kérést küld valamely webszolgáltatásnak (tulajdonképpen meghívja annak egy metódusát), és a szolgáltatás válaszol a kérésre. A MIDlet-ek világában ez a kommunikációs folyamat általánosnak mondható, hiszen a korlátozott erőforrásokkal rendelkező mobil 2 Extensible Markup Language 9

10 készülékek nem képesek bonyolult számításokat végezni, vagy nagy mennyiségű adatot tárolni, ezért léteznie kell egy szervernek, mely a szükséges adatokat előállítja (vagy tárolja) a MIDlet számára. A MIDlet vezeték nélküli hálózaton, HTTP protokoll fölött (a MIDP 1.0-ban) tud a szerverrel kommunikálni. Az ilyen alkalmazások fejlesztésekor az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a MIDP-ben nincs eszköz az objektumok szerializálására/deszerializálására, azaz nem tudunk objektumokat átküldeni a hálózati kapcsolaton. És ez az a pont, ahol a MIDP összekapcsolódik a webszolgáltatásokkal. Mivel ez utóbbiak XML, azaz szöveges formában küldik át az üzeneteiket, és általánosnak mondható, hogy a kommunikációhoz HTTP protokollt használnak, ezért megfelelnek a MIDlet-ek kommunikációs feltételeinek, azaz miért ne alkalmaznánk a webszolgáltatásokban használt (szabványos!) üzenetküldő protokollokat a MIDlet-ek és szervereik közti kommunikációhoz? Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, találnunk kell egy olyan eszközt, mely MIDP-s környezetben implementálja valamely üzenetküldő protokollt. Azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a webszolgáltatások fejlesztésénél nem az volt a legfontosabb követelmény, hogy egy 128KB memóriával rendelkező, kis számítási teljesítményű hardverről is könnyedén elérhessünk bármilyen szolgáltatást. Ennek ellenére léteznek MIDlet-ekben használható implementációk. (Folytatást lásd a Kommunikáció c. alfejezetben oldal.) 2.4. Szervletek A Java szervletek a (web)kiszolgálók bővítéseként használt Java osztályok, melyek betöltése dinamikusan történik. Tehát a szervlet a kiszolgáló funkcionalitását bővíti ki azáltal, hogy annak részeként működve valamilyen feladatot lát el (szolgáltatást nyújt). Leginkább a CGI szkriptekhez lehetne hasonlítani őket, de azoknál biztonságosabbak és hordozhatóbbak, mivel a kiszolgáló JVM-jén belül futnak. További előnyük a CGI-vel szemben, hogy a kiszolgálóval szoros kapcsolatot tartanak fenn, és így olyan dolgokat is megtehetnek, melyekre a CGI nem képes (pl. saját maguk adhatják meg a MIME típusok leképezését). kliens_1 kliens_2 kliens_3 szál szál szál Szervletkonténer JVM szervlet_1 szervlet_2 2. ábra Szervletek működése és helye a konténerben A Servlet API a J2EE platform részét alkotja opcionális csomagként (lásd: 1. ábra), 10

11 tehát őrá is jellemző a Java hordozhatósága és platformfüggetlensége. A szervletek futtatását az úgynevezett szervletkonténerek végzik. Ilyen konténer lehet egy önmagában álló szervletkonténer, ami egy kiszolgáló, melybe be van építve a szervletek támogatása. Egy másik megoldás, mikor ún. beépülő konténereket használnak, melyek a meglévő kiszolgálókat egészítik ki a szervletek támogatásával beépülő modulként. Az utolsó csoportba a beágyazható szervletkonténerek tartoznak, melyek alkalmazásokba ágyazható pehelysúlyú szervlet futtató platformok. A kiszolgálón minden szervletből (legfeljebb) egy példány létezik, ha több kérés érkezik ugyanahhoz a szervlethez, akkor azokat különböző szálakban szolgálja ki. Ennek következtében a szervletek meghívása nagyon hatékony, hiszen csak a memóriában lévő példány egy metódusát kell meghívnia a kiszolgálónak egy beérkező kérés esetén. A szervletek (mivel a J2EE részei) képesek használni az egyes Java API-k által nyújtott eszközöket, mint például az adatbázis-kapcsolatok kezelését végző JDBC-t, a távoli metódushívást (RMI), vagy az Enterprise JavaBean-eket, hogy csak néhányat említsünk. Ami számunkra a legfontosabb lesz jelen alkalmazásunk fejlesztésekor, az az adatbázis kezelés, valamint az XML-elemzés lehetősége (lásd az előző alfejezetben). Az olyan MIDP alkalmazásoknál, melyeknél szükség van valamilyen szerver oldali részre is, szervleteket szokás kiszolgálóként használni. A már tárgyalt előnyökön túl lényeges, hogy a szervletek megírásához is a Java nyelvet kell ismernie a fejlesztőnek (tehát a kliens és a szerver oldal is ugyanazon nyelven készül), valamint az is létfontosságú, hogy a szervletek egy speciális csoportja (a HTTP szervletek) a HTTP protokollt használják a kommunikációhoz, csakúgy, mint a MIDP 1.0. Az elkészítendő alkalmazásban a szervletek a webszolgáltatások kiszolgálójaként jelennek meg, azaz egy szervlet kezeli le a kliens-szerver kommunikáció szerver oldali feladatait. Most tehát nem fogok saját szervletet írni, csak olyan osztály(oka)t, melyet az előbb említett szervlet használ a klienstől érkező kérések kiszolgálásához. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy érdemes a szervletek jellemzőit, működését ismernünk, mivel így a felhasznált webszolgáltatás-kiszolgáló alapvető tulajdonságaival is tisztában leszünk (és ha esetleg az nem úgy működik, ahogy mi szeretnénk, akkor van esélyünk rá, hogy kijavítsuk) Castor A legtöbb alkalmazás (így az általam készítendő is) valamilyen adatbázist használ az adatok tárolásához. A Java a JDBC 3 API által egy olyan eszközrendszert biztosít, mellyel SQL utasításokat tudunk kiadni egy (tetszőleges) SQL adatbázis-kezelőnek. Az adatok a Java 3 Java DataBase Connectivity 11

12 programokban objektumokként vannak reprezentálva, míg az adatbázisban táblákban tárolódnak, ezért az objektumok letárolásánál az SQL parancsok elkészítéséhez az objektumokból ki kell olvasni az adattagokat, és a megfelelő tábla megfelelő sorára le kell azokat képezni. Ugyanezt a technikát kell alkalmaznunk visszafelé, mikor az objektumokat ki szeretnénk olvasni az adatbázisból, azaz az objektum adattagjait be kell állítanunk az adatbázis megfelelő rekordjának megfelelő mezőjén lévő értékekre. Ezek a műveletek jó néhány plusz sort jelentenek a forráskódunkban, aminek következtében csökken a kód átláthatósága. Java objektum Castor JDO Adatbázis 3. ábra A Castor JDO helye az alkalmazásokban Ezt a problémát igyekszik orvosolni az exolab.org 4 által fejlesztett Castor JDO 5, mely átveszi a programozótól az objektumok és az adatbázis-táblák közti konverzió feladatát. A dolgunk mindössze annyi, hogy elkészítsük az adatokat reprezentáló osztályainkat, az adatbázistáblákat, valamint egy leíró fájlt, melyben megmondjuk, hogy melyik osztály példányát mely táblára akarjuk leképezni, és hogyan (azaz mely adattagot mely oszlophoz kötjük). A leíró (vagy mapping) fájl tulajdonképpen egy XML dokumentum, így könnyen megérthető, hogy milyen leképezési szabályok is vannak benne megadva. A Castor képes kezelni az objektumok 1:1, 1:n és n:m típusú kapcsolatát, valamint azokat az eseteket is, mikor az egyik objektum valamelyik adattagja a másik objektum, vagy az egyik osztály a másiknak a kiterjesztése. Lehetőségünk van az SQL-ből ismert szekvenciák használatára az objektumok azonosítójaként, vagy akár összetett kulcsokat is alkalmazhatunk. A típusokra nem lehet panaszunk, hiszen a Castor dokumentációja az SQL minden típusához leírja, hogy milyen Java objektumot fog a rendszer hozzárendelni. Ha összetett típusokat is szeretnénk használni az osztályainkban, akkor a java.util csomag ArrayList, Hashtable, Map, Set, illetve Vector osztályai jöhetnek szóba, melyek az adatbázisban egy segédtáblában lesznek letárolva. Ha elkészítettük a megfelelő osztályokat, létrehoztuk az adatbázisban a táblákat, megírtuk a mapping fájlt és az adatbázis-elérést leíró (database.xml) fájlt, akkor a programunkban a org.exolab.castor.jdo.database interfész metódusaival (create(), update(), load(), stb.) egy-egy utasításban elintézhetjük az objektumok eltárolását, visszatöltését, stb. Természetesen a Castor-nak is vannak hibái, nehézségei, és léteznek más eszközök is, 4 5 Java Data Objects 12

13 melyek a Java objektumainak adatbázisba való leképezését segítik (pl.: Hibernate 6 ), de talán a Castor az egyik legegyszerűbben használható és mégis számos funkcióval ellátott eszköz ezen a területen. A Castor használatáról egy nagyon hasznos és érthető leírást készített Jeff Lowery [CA01]

14 3. A rendszerrel szemben támasztott követelmények Mivel a rendszer nem egy külső megrendelő kérésére készül, ezért nekem kellett eldöntenem, hogy milyen követelményeket támasztok vele szemben. Ez a döntés nagy mértékben befolyásolja a rendszer használhatóságát, ezért fontos jól átgondolni, milyen feltételeket is támasztok a rendszerrel szemben Funkcionális követelmények A rendszer használati eseteit öt nagy csoportba sorolhatjuk, úgy mint: bejelentkezés, az éppen folyó előadások kezelése, a jövőbeli előadások kezelése, olyan konferenciák kezelése, melyekre jelentkezett a felhasználó, valamint az összes meghirdetett konferencia kezelése. Nézzük ezeket a csoportokat bővebben! (A rendszer use case diagramja a 4. ábrán látható. A diagram csak egyetlen aktort a felhasználót tartalmaz. Fel kellene tüntetnünk egy másikat is, nevezetesen az adatbázist, mely a felhasználóhoz hasonlóan minden használati esethez kapcsolódik, az ábra áttekinthetősége érdekében azonban ezt az aktort lehagytam.) 1. Bejelentkezés. Ebben a csoportban egyetlen használati eset szerepel, maga a rendszerbe való bejelentkezés. A bejelentkezésre azért van szükség, mert az egyes felhasználók jelentkezhetnek konferenciákra, és a rendszer megjegyzi, hogy mely felhasználó mely konferenciákra jelentkezett. A felhasználó akkor tud a mobiljáról bejelentkezni, ha előtte a webes felületen (lásd 7. fejezet) regisztrálta magát, azaz felhasználónevet és jelszót választott. Ezt a két adatot kell a felhasználónak megadnia, mikor először indítja el a mobilján az alkalmazást. A későbbiekben az alkalmazás indulásakor szintén meg fog jelenni a bejelentkezési adatokat bekérő képernyő, de a rendszer azt automatikusan kitölti az első bejelentkezéskor használt felhasználónévvel és jelszóval. Előfordulhat (bár nem tipikus), hogy más is szeretné használni a felhasználó készülékét, ezért a rendszer bejelentkező képernyőjén az előbb említett adatok bármikor módosíthatók. Ha módosítás történt, akkor a rendszer a továbbiakban az új adatokkal fogja automatikusan kitölteni a mezőket. 14

15 Bejelentkezés Mai, még el nem kezdődött előadások listájának megtekintése Előadás részleteinek megtekintése Éppen folyó előadások listájának megtekintése Olyan konferenciák listája, melyekre jelentkezett a felhasználó Konferencia adatainak megtekintése Felhasználó Jelentkezés lemondása Konferencia előadásainak listájának megtekintése A rendszerben szereplő összes konferencia listájának megtekintése Konferencia adatainak megtekintése Jelentkezés konferenciára Konferencia előadásainak listájának megtekintése 2. Az éppen folyó előadások kezelése Az ide tartozó használati esetek azok, melyek akkor állhatnak fenn, ha például éppen bent ülünk egy konferencián, és szeretnénk róla megtudni a legfontosabb információkat. 4. ábra A rendszer használati esetei 15

16 A rendszernek a bejelentkezés utáni képernyőn az éppen folyó előadások listáját kell megjelenítenie. Elég, ha ez a lista mindössze az előadások címét tartalmazza. (Figyelembe kell vennünk azt, hogy a rendszert mobil készülékekre szánjuk, amelyek viszonylag kis képernyővel rendelkeznek. Lásd a J2ME leírását a 2.2. alfejezetben!) Ha a felhasználó többet szeretne megtudni egy előadásról akkor elő kell tudnia hívni egy képernyőt, melyen megtekintheti az előadás részleteit. Ezen a képernyőn már meg kell jelenítenünk az előzőekben kiválasztott előadás címét, előadóját, időpontját (mikor kezdődött), helyét (a terem, ahol tartják), valamint annak a konferenciának a nevét, melyhez tartozik. Innen továbblépve az előadáshoz tartozó konferencia adatait, konkrétan a nevét, időpontját, helyszínét, a kiírás időpontját, a hallgatóság maximális létszámát, és a konferenciára jelentkezett hallgatók létszámát kell megjelenítenünk. A felhasználó nyilván kíváncsi lehet ennek a konferenciának a további programjára is, ezért egy következő képernyőn elérhetővé kell tennünk a konferencia előadásainak listáját is. Ha a felhasználó úgy dönt, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni a konferencián, akkor lemondhatja a jelentkezését, mégpedig a konferencia adatait megjelenítő képernyőn. (Ha a felhasználó lemondja a jelentkezését, akkor a konferencia előadásai a továbbiakban nem fognak megjelenni sem az éppen folyó, sem a még el nem kezdődött előadások listájában.) A képernyők közötti sorrendiséget pontosan definiálni kell, ezt lásd később, a kliens oldal leírásánál (4.1. alfejezet). 3. Jövőbeli előadások kezelése Ide olyan használati esetek tartoznak, melyek az aktuális időpont után (de még az aktuális napon) kezdődő előadásokhoz kapcsolódnak. A mai, még el nem kezdődött előadások listáján időrendben kell felsorolni az előadásokat, így a felhasználó látni fogja, hogy még milyen programokra számíthat az aktuális napon. Ezen a listán fel kell tüntetni az előadások mellett azok időpontját is, hogy a felhasználó könnyebben meg tudja tervezni az időbeosztását. Az éppen folyó előadások kezeléséhez hasonlóan, itt is biztosítani kell egy következő képernyőt, melyen egy kiválasztott előadás minden adata megjelenik. (Az ez után következő, korábban tágyalt képernyőket is elérhetővé kell tenni.) 4. Azoknak a konferenciáknak a kezelése, melyekre jelentkezett a felhasználó Az egyetlen használati eset, mely csak ebbe a csoportba sorolható be, az a fent meghatározott konferenciák neveinek a felsorolása. Itt egy konferenciát 16

17 kiválasztva az éppen folyó előadások kezelésénél tárgyalt Konferencia adatainak megtekintése nevű használati esethez jutunk. 5. Az összes meghirdetett konferencia kezelése Az utolsó csoportba azok a használati esetek tartoznak, melyek a rendszerben szereplő összes (aktuálisan folyó, vagy még ezután kezdődő) olyan konferencia kezeléséhez kötődnek, melyekre a felhasználó nem jelentkezett. Ide tartozik az az eset, mikor a felhasználó az összes meghirdetett konferencia címét szeretné egy listában látni. Egy konferenciát kiválasztva a felhasználó a korábbi használati esetekhez hasonlóan megtekintheti a konferencia adatait, majd továbblépve a konferenciához tartozó összes előadás címét, időpontját és előadóját tartalmazó listát. A konferencia adatait megjelenítő képernyőn kell lehetőséget biztosítanunk, hogy a felhasználó jelentkezhessen az adott konferenciára. Meg kell fogalmaznunk további funkcionális követelményeket is, melyek részben a használati esetekből következnek: 1. A konferenciára való jelentkezés és a jelentkezés lemondása előtt megerősítést kell kérni a felhasználótól, a művelet végrehajtása után pedig egy nyugtázó üzenetet kell megjelenítenünk. 2. Minden képernyőn lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felhasználó az előző képernyőhöz vissza tudjon térni. 3. Azt is lehetővé kell tennünk minden (fontosabbnak ítélt) képernyőn, hogy a felhasználó kilépjen a rendszerből Nem funkcionális követelmények 1. A rendszernek illeszkednie kell a Conference rendszerhez (az ott meghatározott adatbázist kell használnia (lásd 7. fejezet)). 2. A rendszernek kezelnie kell a magyar ékezetes karaktereket. 3. Az egyes képernyőket olyan címkékkel kell ellátni, melyek egyértelműen megmondják, hogy mit is lát a felhasználó. 4. Minden olyan képernyőhöz help képernyőt kell készíteni, mely a felhasználó adatainak módosítására szolgál (ilyenek: bejelentkezés, jelentkezés konferenciára, jelentkezés lemondása). A help képernyőn le kell írni, hogy a végrehajtható művelet milyen következményekkel jár. 5. A kliens oldalon megjelenő listákat (mai, még el nem kezdődött előadások listáját, valamint 17

18 az éppen folyó előadások listáját) percenként frissíteni kell. 6. Kliens oldalon a futtató hardver rendszeridejét használjuk (például annak megállapítására, hogy egy előadás elkezdődött-e már). 7. A rendszer (kliens oldal) memóriahasználata nem haladhatja meg a CLDC 1.0 szabványban meghatározott legnagyobb memória méretét (512 KB), és lehetőségekhez képest minél alacsonyabb szinten kell azt tartani. 8. A kliens oldal méretét minél kisebbre kell csökkenteni (a maximális méret 100KB). 9. A kliens oldal csak a MIDP 1.0 és a CLDC 1.0 által nyújtott eszközöket használhatja. Ha további eszközökre is szükség van (pl. a kommunikáció megvalósításához), akkor azokat mellékelni kell (bele kell csomagolni a MIDlet JAR fájljába). (Azaz nem számíthatunk arra, hogy bizonyos MIDP 1.0-n és CLDC 1.0-n kívüli eszközök gyárilag be vannak építve a futtató hardverbe.) 10. A kliens oldalon ügyelnünk kell arra, hogy minden lehetséges előforduló hibát lekezeljünk (amit le lehet kezelni), és az ne jusson el a felhasználóhoz (ne omoljon össze a rendszer). 11. Ha a szerver oldalon, vagy a hálózati kapcsolatban fordul elő hiba, akkor ezt (naplózás után) tovább kell küldenünk a kliens oldalra (ahol azt az előbb leírtaknak megfelelően kezeljük). 12. Mivel a rendszerben az egyedüli személyes adat a felhasználói név és a jelszó, ezért a biztonságra vonatkozó követelmény mindössze annyi, hogy a jelszót a hálózati kommunikációhoz valamilyen algoritmussal titkosítani kell. (Elegendő egy egyszerű, szimmetrikus kulcsú titkosító algoritmus.) 13. A kliens és szerver oldal kommunikációját HTTP protokollon keresztül kell megvalósítani. 14. A kommunikációs meneteknél időkorlátot kell alkalmazni. Ha a kommunikáció az adott időkorláton belül nem fejeződik be, akkor meg kell szakítani, és a felhasználót tájékoztatni kell a kapcsolat lassúságáról. A megszakítás után a felhasználó kezdeményezheti a kommunikáció újbóli végrehajtását. Az időkorlátot a tesztelési fázisban kell meghatározni. 15. A felhasználó meg tudja szakítani a kommunikációt. (Például a kommunikáció alatt egy Kommunikáció folyamatban képernyőt jelenítünk meg, melyen lehetőség van a megszakításra.) 16. Mivel a felhasználó számára az egyik legjelentősebb költséget a hálózati kommunikáció jelenti, ezért a forgalmazott adatok mennyiségét a lehetőségekhez képest minimalizálni kell (csak azt kérje le a kliens a szervertől, amire szüksége van). 18

19 4. A rendszer implementációja A rendszer felépítése a tipikus háromrétegű kliens-szerver architektúrát követi, mint az az 5. ábrán is látható (az adatkezelés rétegének a Castor-t tekinthetjük). A kliensünk egy MIDlet lesz, mely a megjelenítést végzi (tehát egy vékony kliensről van szó). A kliens a kommunikációhoz a webszolgáltatások kliens oldali részét fogja használni, mely a metódushívásokat xml dokumentummá alakítva juttatja el a szerverhez (HTTP kérésben), majd az onnan (HTTP) válaszként érkező xml dokumentumból elkészíti a megfelelő objektumot. A két oldal között a kapcsolat vezeték nélküli hálózaton zajlik, HTTP protokoll fölött. Szerver oldalon a webszolgáltatás kiszolgáló részét találjuk, ami tulajdonképpen egy szervlet. Ez a szervlet fogja az általam megírt osztály(ok)hoz továbbítani a klienstől érkező kéréseket, illetve az osztály által adott választ (objektumot) xml dokumentummá alakítva eljuttatja a klienshez. Az osztályok a kérésnek megfelelően végrehajtják a szükséges adatfeldolgozási lépéseket, illetve elvégzik a kapcsolódó adatbázis-műveleteket (a Castor segítségével). Kliens (MIDlet) objektum xml HTTP (XML) objektum xml Szerver (Servlet) Castor Adatbázis 5. ábra A rendszer architektúrája Mint látható, az alkalmazott technológiák lehetővé teszik, hogy mind a MIDlet-ben, mind a szerver oldalon megírt osztályokban kizárólag objektumokkal dolgozzon a rendszer. Ez egyrészt gyorsabb fejlesztést, átláthatóbb, érthetőbb kódot jelent, másrészt bármikor megváltoztatható például az adatbázis struktúrája, vagy a két oldal összekötésére használt üzenetátviteli protokoll anélkül, hogy az üzleti logikát megvalósító kódrészletet át kellene írnunk (adat-program függetlenség). Ezek után lássuk az rendszer egyes elemeinek részletes leírását! 4.1. Kliens oldal A kliensnek tehát két feladatot kell ellátnia: egyrészt a felhasználóval kell kapcsolatot tartania (megjelenítés), másrészt a szerverrel kell kommunikálnia (adatok küldése, fogadása). A kliens és a szerver közti kommunikációt majd a 4.4. alfejezetben tárgyalom teljes részletességében, így itt most csak a megjelenítésről lesz szó. 19

20 Bejelentkezés hibás adatok else Előadás adatainak megtekintése Éppen folyó előadások listája Konferenciák, melyekre jelentkezett a felhasználó Mai, még el nem kezdődött előadások listája Minden konferencia Konferencia adatainak megtekintése Előadás adatainak megtekintése Konferencia adatainak megtekintése Konferencia előadásainak listája Jelentkezés lemondása Jelentkezés az adott konferenciára 6. ábra Aktivitás diagram Az 6. ábrán látható, hogy a felhasználó milyen műveleteket végezhet a rendszerben. Ezt a diagramot a használati esetekből kiindulva készítettem el (minden használati esetnek megfelel egy tevékenység). A nyilak azt mutatják, hogy hogyan következhetnek egymás után a műveletek. A rombuszok elágazást jelentenek a műveletek sorrendjében, ilyenkor vagy a felhasználó döntésétől, vagy valamely más feltételtől (pl. helyes-e a megadott felhasználónév és jelszó) függ a következő művelet. Látható, hogy a legtöbb műveletből vissza lehet lépni, ez a felhasználó könnyebb navigációját hivatott segíteni. Az olyan elágazásokat, ahol a rombuszból csak kifelé mutató nyíl van, a következőképpen kell értelmezni: éppen folyó előadások listájából három csúcsba juthatunk (lefelé), de mindhárom csúcsból csak lefelé mehetünk tovább, vagy visszaléphetünk az éppen folyó előadások listájához; hasonlóképpen a bal oldalon lévő Konferencia adatainak megtekintése nevű csúcsból 20

Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban

Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban Novák György és Pári Csaba Témavezető: Bátfai Norbert Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet Kitűzött cél A PC-s világban megszokotthoz

Részletesebben

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni

Részletesebben

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan

A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Telepítés internetről A TERC VIP költségvetés-készítő program telepítése, Interneten keresztül, manuálisan Új szolgáltatásunk keretén belül, olyan lehetőséget kínálunk a TERC VIP költségvetéskészítő program

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E Követelmény A beadandó dokumentációját a Keszthelyi Zsolt honlapján található pdf alapján kell elkészíteni http://people.inf.elte.hu/keszthelyi/alkalmazasok_fejlesztese

Részletesebben

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 a TávTagTár programhoz Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 Tartalomjegyzék Futási feltételek... 3 Telepítés... 3 Indítás... 3 Főablak... 4 Új személy felvétele...

Részletesebben

Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer

Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer RENDSZERTERV Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer A rendszer célja A projekt célja egy egyetemi könyvtár nyilvántartó rendszerének megtervezése. A legfőbb követelmény, amit a rendszerrel szemben támasztok,

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2008 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.1-11/1 XXI. századi közoktatás Technikai tudnivalók a jelentkezéshez Regisztráció A regisztráció az OFI honlapon elérhető A pályázók kizárólag elektronikusan úton jelentkezhetnek az innen elérhető

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

A mobil alkalmazás. Felhasználói útmutató - ios

A mobil alkalmazás. Felhasználói útmutató - ios Program megnevezése: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Pályázat címe: HUSK JOBs portal Közös munkaerő-piaci információs rendszer A vezető partner: Centrum pokročilých

Részletesebben

Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer

Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer RENDSZERTERV Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer A rendszer célja A projekt célja egy egyetemi könyvtár nyilvántartó rendszerének megtervezése. A legfőbb követelmény, amit a rendszerrel szemben támasztok,

Részletesebben

Hiba bejelentés azonnal a helyszínről elvégezhető. Egységes bejelentési forma jön létre Követhető, dokumentált folyamat. Regisztráció.

Hiba bejelentés azonnal a helyszínről elvégezhető. Egységes bejelentési forma jön létre Követhető, dokumentált folyamat. Regisztráció. Ingyenes Mobil helpdesk megoldás A Mobil helpdesk egy olyan androidos felületen futó hibabejelentő, amelynek néhány alapbeállítását megadva saját mobil hibabejelentő rendszere lehet, vagy partnereinek

Részletesebben

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program A GeoEasy telepítése GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program (c)digikom Kft. 1997-2010 Tartalomjegyzék Hardver, szoftver igények GeoEasy telepítése A hardverkulcs Hálózatos hardverkulcs A GeoEasy indítása

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység A

Gyakorlati vizsgatevékenység A Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

VIRTUÁLIS GRAFFITI ÜZENETHAGYÓ RENDSZER

VIRTUÁLIS GRAFFITI ÜZENETHAGYÓ RENDSZER 1 VIRTUÁLIS GRAFFITI ÜZENETHAGYÓ RENDSZER 2007.12.12. Gruber Kristóf és Sik András Ferenc Konzulens: Vida Rolland Tematika 2 Bevezetés, a feladat áttekintése A Nokia 770 felkészítése a fejlesztésre, beszámoló

Részletesebben

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év

BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év BaBér bérügyviteli rendszer telepítési segédlete 2011. év Ajánlott konfiguráció A program hardverigénye: Konfiguráció: 2800 MHz processzor 512 Mbyte memória (RAM) / Szerver gépen 1G memória (RAM) Lézernyomtató

Részletesebben

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása This image cannot currently be displayed. Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása 1. Algoritmus általános áttekintése 2. Inputok és outputok definiálása 3. Folyamatok meghatározása 4. ozási

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység B

Gyakorlati vizsgatevékenység B Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat

Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat Geotechnika II. (NGB-SE005-2) Geo5 használat A Geo5 szoftvert (1. házi feladathoz opcióként, 2. házi feladathoz kötelezően) online felületen keresztül, távoli asztal kapcsolattal lehet használni. Az ehhez

Részletesebben

A GroupWise WebAccess Alapillesztőfelület

A GroupWise WebAccess Alapillesztőfelület GroupWise WebAccess Alap-illesztőfelület gyorskalauz 8 Novell GroupWise WebAccess Alapillesztőfelület Gyorskalauz www.novell.com A GroupWise WebAccess Alapillesztőfelület használata Miután a rendszergazda

Részletesebben

Az autorizáció részletes leírása

Az autorizáció részletes leírása Az autorizáció részletes leírása 1. REGISZTRÁCIÓ ÉS FELTÉTELEI 1.1 Regisztráció Az Autorizációs kérés előtt a szervezetnek vagy a magánszemélynek regisztráltatnia kell magát. A regisztrációs lapon megadott

Részletesebben

Mrend X Extra 3.0 b. - menetrendszerkesztő program leírása -

Mrend X Extra 3.0 b. - menetrendszerkesztő program leírása - 01 Mrend X Extra 3.0 b - menetrendszerkesztő program leírása - A programmal mobiltelefonra, Java 2ME nyelven írt alkalmazásokat futtató készülékre szerkeszthető menetrend. http://mobilmenetrend.hu R-dei

Részletesebben

A mobil alkalmazás. Felhasználói útmutató - Android

A mobil alkalmazás. Felhasználói útmutató - Android Program megnevezése: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Pályázat címe: HUSK JOBs portal Közös munkaerő-piaci információs rendszer A vezeto partner: Centrum pokročilých

Részletesebben

Kaspersky Internet Security Felhasználói útmutató

Kaspersky Internet Security Felhasználói útmutató Kaspersky Internet Security Felhasználói útmutató ALKALMAZÁS VERZIÓJA: 16.0 Tisztelt Felhasználó! Köszönjük, hogy termékünket választotta. Reméljük, hogy ez a dokumentum segít a munkájában, és választ

Részletesebben

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern

Részletesebben

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 3.1 ELSŐ FUTTATÁS 5 3.2 TULAJDONOSI ADATLAP 6 3.3 REGISZTRÁLÁS 6 3.4 AKTIVÁLÁS 6 3.5 MÉRÉS 7 3.5.1 ÜGYFÉL

Részletesebben

REGISZTRÁCIÓ RÉGEBBI TANFOLYAMON RÉSZT VETT HALLGATÓK BEJELENTKEZÉS UTÁN JELENTKEZÉS TANFOLYAMRA GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

REGISZTRÁCIÓ RÉGEBBI TANFOLYAMON RÉSZT VETT HALLGATÓK BEJELENTKEZÉS UTÁN JELENTKEZÉS TANFOLYAMRA GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK REGISZTRÁCIÓ RÉGEBBI TANFOLYAMON RÉSZT VETT HALLGATÓK BEJELENTKEZÉS UTÁN JELENTKEZÉS TANFOLYAMRA GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK REGISZTRÁCIÓ Regisztrációra akkor van szükség, ha még nem volt nálunk semmilyen

Részletesebben

NEPTUN MOBIL ALKALMAZÁS FELHASZNÁLÓI SEGÉDLET

NEPTUN MOBIL ALKALMAZÁS FELHASZNÁLÓI SEGÉDLET NEPTUN MOBIL ALKALMAZÁS FELHASZNÁLÓI SEGÉDLET Felhasználói dokumentáció verzió 1.0 Budapest, 2015. Változáskezelés Verzió Dátum Változás Pont Cím Oldal Kiadás: 2015.07.05. Verzió: 1.6. Oldalszám: 2 / 12

Részletesebben

Google Cloud Print útmutató

Google Cloud Print útmutató Google Cloud Print útmutató A verzió HUN Megjegyzések meghatározása Ebben a Használati útmutatóban a megjegyzéseket végig a következő módon használjuk: A Megjegyzések útmutatással szolgálnak a különböző

Részletesebben

Hardver és szoftver követelmények

Hardver és szoftver követelmények Java-s Nyomtatványkitöltő Program Súgó Telepítési útmutató Hardver és szoftver követelmények A java-s nyomtatványkitöltő program az alábbi hardverigényt támasztja a számítógéppel szemben: 400 MHz órajelű

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás

Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Java programozási nyelv 11. rész Adatbázis-programozás Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tudnivalók az NYMESEK vezeték nélküli hálózatáról. Beállítási útmutató WIFI felhasználóink számára

Tudnivalók az NYMESEK vezeték nélküli hálózatáról. Beállítási útmutató WIFI felhasználóink számára Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tanulmányi, Szolgáltató és Informatikai Központ 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Tel.: 94/504-645 e-mail: krisztina@sek.nyme.hu Tudnivalók az

Részletesebben

Vectory telepítési útmutató

Vectory telepítési útmutató Vectory telepítési útmutató A vectory kliens programja egy vyw.exe valamint egy bejelentkezes.ini nevű fájlból áll. A vyw.exe-nek és a bejelentkezes.ini-nek egy közös könyvtárba kell kerülniük. Könyvtárak,

Részletesebben

Kétszemélyes játék Bluetooth kapcsolaton megvalósítva

Kétszemélyes játék Bluetooth kapcsolaton megvalósítva Debreceni Egyetem Informatikai Kar Kétszemélyes játék Bluetooth kapcsolaton megvalósítva Témavezető: Dr. Fazekas Gábor egyetemi docens Készítette: Szabó Zoltán programtervező matematikus Debrecen 2008.

Részletesebben

Abacom CRM rendszer használati utasítás

Abacom CRM rendszer használati utasítás Abacom CRM rendszer használati utasítás Az Abacom CRM rendszerrel Ön nyilvántarthatja, keresheti, csoportosíthatja partnereit. Részletes listákat készíthet, melyeket Excel táblákba exportálhat, megjegyzéseket

Részletesebben

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen

Részletesebben

Kezdő lépések Microsoft Outlook

Kezdő lépések Microsoft Outlook Kezdő lépések Microsoft Outlook A Central Europe On-Demand Zrt. által, a Telenor Magyarország Zrt. részére nyújtott szolgáltatások rövid kezelési útmutatója 1 Tartalom Áttekintés... 3 MAPI mailbox konfiguráció

Részletesebben

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1

KIRA. KIRA rendszer. Telepítési útmutató v1 KIRA rendszer Telepítési útmutató v1 1. Bevezetés A dokumentáció, illetve a dokumentáció mellékleteként megtalálható állományok segítségével készíthető fel a kliens oldali számítógép a KIRA rendszer működtetésére.

Részletesebben

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi ii iseries: Client Access Express - Mielőtt elkezdi Tartalom Rész 1. Client Access Express - Mielőtt elkezdi.................

Részletesebben

Személyügyi nyilvántartás szoftver

Személyügyi nyilvántartás szoftver Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,

Részletesebben

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Előadó: Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató 720p AHD valós idejű DVR-ek Duál technológia (analóg/ahd) Automatikus videojel felismerés

Részletesebben

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu PROCONTROL Proxer 6 RFID Proximity kártyaolvasó Verzió: 2.0 2012. Létrehozás dátuma: 2012.08.07 18:42 1. oldal, összesen: 5 A Proxer6 egy proximity kártyaolvasó, ami RFID kártyák és transzponderek (egyéb

Részletesebben

Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik:

Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik: AirPrint útmutató Ez a felhasználói útmutató a következő modellekre vonatkozik: HL-L850CDN/L8350CDW/L8350CDWT/L900CDW/L900CDWT DCP-L8400CDN/L8450CDW MFC-L8600CDW/L8650CDW/L8850CDW/L9550CDW A verzió HUN

Részletesebben

Dropbox - online fájltárolás és megosztás

Dropbox - online fájltárolás és megosztás Dropbox - online fájltárolás és megosztás web: https://www.dropbox.com A Dropbox egy felhő-alapú fájltároló és megosztó eszköz, melynek lényege, hogy a különböző fájlokat nem egy konkrét számítógéphez

Részletesebben

Google Cloud Print útmutató

Google Cloud Print útmutató Google Cloud Print útmutató 0 verzió HUN Megjegyzések meghatározása Ebben a Használati útmutatóban a megjegyzéseket végig a következő módon használjuk: A Megjegyzések útmutatással szolgálnak a különböző

Részletesebben

QBE Édes Otthon lakásbiztosítás tarifáló webservice. Fejlesztői dokumentáció 1.0.2

QBE Édes Otthon lakásbiztosítás tarifáló webservice. Fejlesztői dokumentáció 1.0.2 QBE Édes Otthon lakásbiztosítás tarifáló webservice Fejlesztői dokumentáció 1.0.2 Az ebben a dokumentumban található információ a FoxArt Kft. tulajdona, és bizalmas anyagként került átadásra. Az anyag

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

SZERVIZ 7. a kreatív rendszerprogram. Telepítési dokumentáció Szerviz7 DEMO alkalmazásokhoz. Verzió: 08/ 2010

SZERVIZ 7. a kreatív rendszerprogram. Telepítési dokumentáció Szerviz7 DEMO alkalmazásokhoz. Verzió: 08/ 2010 SZERVIZ 7 a kreatív rendszerprogram Telepítési dokumentáció Szerviz7 DEMO alkalmazásokhoz Verzió: 08/ 2010 3Sz-s Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Postacím és operatív telephely: 1158 Budapest, Jánoshida

Részletesebben

GoWebeye Monitor Release 1.6.4 Üzenetküldés

GoWebeye Monitor Release 1.6.4 Üzenetküldés GoWebeye Monitor Release 1.6.4 Üzenetküldés 1/10 Tartalom AZ ÜZENETVÁLTÁS MODUL... 3 AZ ÜZENETVÁLTÁS MODUL FUNKCIÓI... 3 AZ ÜZENETVÁLTÁS FOLYAMATA... 4 AZ ÜZENETVÁLTÁS MODUL FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA...

Részletesebben

KELER KID Internetwork System (KIS)

KELER KID Internetwork System (KIS) KELER KID Internetwork System (KIS) Éles és teszt program installációs segédlet Verzió: 2.0 2015. 04. 10. Cardinal Kft. 2015. Tartalomjegyzék 1. Néhány alapvető információ...3 1.1 KID program hardware

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MUNKABÉRJEGYZÉK MODUL

ELEKTRONIKUS MUNKABÉRJEGYZÉK MODUL ELEKTRONIKUS MUNKABÉRJEGYZÉK MODUL nexonbér elektronikus munkabérjegyzék modul Kiszámolta már valaha, hogy mennyibe kerül egyetlen munkavállaló egyetlen havi munkabérjegyzéke (a nyomtatás, a borítékolás

Részletesebben

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer

Operációs rendszerek. Az X Window rendszer Operációs rendszerek X Windows rendszer Az X Window rendszer Grafikus felhasználói felületet biztosító alkalmazás és a kapcsolódó protokoll 1983-84: a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT, USA).

Részletesebben

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja 1 / 15 Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja Vajna Miklós 2012. január 24. Tartalomjegyzék 2 / 15 1 Bevezető 2 Motiváció 3

Részletesebben

ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA

ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA Készítette: Hunet Kft, 2013 Ez az alkotás a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország licenc alá tartozik. A licenc megtekintéséhez

Részletesebben

TaxiLike használati bemutató Taxitársaságok és Taxisofőrök részére

TaxiLike használati bemutató Taxitársaságok és Taxisofőrök részére TaxiLike használati bemutató Taxitársaságok és Taxisofőrök részére 2012 09 03 Tartalom I. TaxiLike rövid bemutatás II. Első lépések Taxitársaság és Taxisofőrök részére III. TaxiLike Driver használata munka

Részletesebben

Kezdő lépések. Céges email. Tartalom

Kezdő lépések. Céges email. Tartalom Kezdő lépések Céges email Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és alapbeállításai...3 3. Ismerkedés a levelezővel...6 4. A levelező beállításai...8 5. Naptár... 10 6. Névjegyek... 11 7.

Részletesebben

TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol

TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol A TRBOnet egy kliens szerver diszpécser szoftver MOTOTRBO rádiók száméra. A TRBOnet szoftver jól alkalmazható a MOTOTRBO rádiós rendszereknél. A szoftver

Részletesebben

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya.

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya. Dátum: 20080318 Státusz: Released Készítette: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Készítette Név: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Jóváhagyta Név: Dátum: 20080318 Dátum: Aláírás: Aláírás:

Részletesebben

Felhasználói Kézikönyv

Felhasználói Kézikönyv Felhasználói Kézikönyv Az eforte 5.0 e-időpont Modul használatához 1 T a r talomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 1.1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A KÉZIKÖNYVRŐL... 3 1.2. SZÜKSÉGES TECHNIKAI KÖRNYEZET A RENDSZER HASZNÁLATÁHOZ...

Részletesebben

Használati útmutató a Székács Elemér Szakközépiskola WLAN hálózatához

Használati útmutató a Székács Elemér Szakközépiskola WLAN hálózatához Használati útmutató a Székács Elemér Szakközépiskola WLAN hálózatához Készítette: Szentgyörgyi Attila Turcsányi Tamás Web: http://www.wyonair.com E-mail: 2008. november 8. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv MAGYAR NEMZETI BANK. ERA keretrendszer

Felhasználói kézikönyv MAGYAR NEMZETI BANK. ERA keretrendszer Felhasználói kézikönyv MAGYAR NEMZETI BANK ERA keretrendszer Tartalomjegyzék Tartalom Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 A dokumentum hatásköre... 3 A modul használatának szoftveres követelményei... 4

Részletesebben

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv

Image Processor BarCode Service. Felhasználói és üzemeltetői kézikönyv Image Processor BarCode Service Áttekintés CIP-BarCode alkalmazás a Canon Image Processor programcsomag egyik tagja. A program feladata, hogy sokoldalú eszközt biztosítson képállományok dokumentumkezelési

Részletesebben

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE

Részletesebben

Bóra Adatcsere. A webes modul működésének részletesebb leírását a csatolt dokumentum tartalmazza.

Bóra Adatcsere. A webes modul működésének részletesebb leírását a csatolt dokumentum tartalmazza. Bóra Adatcsere A Bóra Adatcsere a Bóra bérprogram webes modulja, ami a http://adatcsere.globo.hu címen érhető el. Természetesen a modult szeretnénk az Önök igényei alapján tovább fejleszteni, ezért kíváncsian

Részletesebben

WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal

WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal WIFI elérés beállítása Windows XP tanúsítvánnyal Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központ Készítette: Jászberényi József, 2011 1/24 A PÁGISZ WIFI hálózathoz kétféle

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv

Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv Szerelőműhely nyilvántartás Rendszerterv Készítette: Ballagi Pordány Dániel Árpád EHA: BAQSAAI.ELTE E-mail: dballagi@yahoo.com 1. oldal Tartalomjegyzék A szoftver...3 Funkciók:...3 Projekt költségei, időbeosztása...4

Részletesebben

TANSZÉKI ADMINISZTRÁTORI SEGÉDLET: NEPTUN TÁRGYKEZELÉS, KURZUSKEZELÉS

TANSZÉKI ADMINISZTRÁTORI SEGÉDLET: NEPTUN TÁRGYKEZELÉS, KURZUSKEZELÉS TANSZÉKI ADMINISZTRÁTORI SEGÉDLET: NEPTUN TÁRGYKEZELÉS, KURZUSKEZELÉS Kurzus meghirdetése adott félévre Adott félév kurzusainak a meghirdetése a TÁRGYAK 46800 felületen történik. Elérési útvonal a jobboldali

Részletesebben

E-mail cím létrehozása

E-mail cím létrehozása E-mail cím létrehozása A Moodle-rendszerben Ön akkor tudja regisztrálni magát, ha rendelkezik e-mail címmel. A Moodle ugyanis az Ön e-mail címére küld egy elektronikus levelet, amelyben a regisztráció

Részletesebben

Rendszerkezelési útmutató

Rendszerkezelési útmutató Rendszerkezelési útmutató Medtronic MiniMed Northridge, CA 91325 USA 800-646-4633 (800-MiniMed) 818.576.5555 www.minimed.com Képviselet az Európai Unióban: Medtronic B.V. Earl Bakkenstraat 10 6422 PJ Heerlen

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztató az átállásról

Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztató az átállásról OTP BANK NYRT. Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztató az átállásról Bankunk ügyfeleink folytonos szoftverhasználatát biztosító szempont alapján úgy döntött, hogy az új verziót (6.01-01) most nem a megszokott

Részletesebben

Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás

Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás A Mobil multimédiás kliens fejlesztői eszközkészlet létrehozása című kutatás-fejlesztési projekthez A dokumentum célja A dokumentum

Részletesebben

Opensuse automatikus telepítése

Opensuse automatikus telepítése Leírás www.npsh.hu Opensuse automatikus telepítése Tartalomjegyzék I. Automatikus telepítés indokai... 3 II. Automatikus telepítés lehetőségei opensuse rendszerrel...3 III. Automatikus telepítés előkészítése...

Részletesebben

Bevezetés, platformok. Léczfalvy Ádám leczfalvy.adam@nik.bmf.hu

Bevezetés, platformok. Léczfalvy Ádám leczfalvy.adam@nik.bmf.hu Bevezetés, platformok Léczfalvy Ádám leczfalvy.adam@nik.bmf.hu Mobil készülékek és tulajdonságaik A mobil eszközök programozása, kihívások, nehézségek Mobilprogramozási platformok Java Micro Edition.NET

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvetı jellemzıi Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzık, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

Videosquare regisztráció - Használati tájékoztató

Videosquare regisztráció - Használati tájékoztató Videosquare regisztráció - Használati tájékoztató Minimális követelmények a K&H távbankár híradó megtekintéséhez Adobe Flash lejátszó Amennyiben Ön nem rendelkezik Adobe Flash lejátszóval vagy túlzottan

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

BarAck.Net. Internetes csomagkezel. Felhasználói kézikönyv V 1.0. (2011. július 20.)

BarAck.Net. Internetes csomagkezel. Felhasználói kézikönyv V 1.0. (2011. július 20.) BarAck.Net Internetes csomagkezel Felhasználói kézikönyv V 1.0 (2011. július 20.) Tartalomjegyzék 1 Áttekintés...2 1.1 Célkitzés...2 1.2 A program felépítése...2 2 Futtatási környezet, telepítési információk...3

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó... 10

Tartalomjegyzék. Előszó... 10 Előszó... 10 1. Bevezetés a Symbian operációs rendszerbe... 11 1.1. Az operációs rendszer múltja...11 1.2. Az okos telefonok képességei...12 1.3. A Symbian felépítése...15 1.4. A könyv tartalma...17 2.

Részletesebben

e-szignó Online e-kézbesítés Végrehajtási Rendszerekhez

e-szignó Online e-kézbesítés Végrehajtási Rendszerekhez MICROSEC Számítástechnikai Fejlesztő zrt. e-szignó Online e-kézbesítés Végrehajtási Rendszerekhez Felhasználói útmutató https://online.e-szigno.hu/ 1 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A rendszer használatának

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv Központi Jogosultsági Rendszer Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2010. július 23. Verziószám: 1.0 Végleges Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 1 2 A Központi Jogosultsági Rendszer

Részletesebben

Zimbra levelező rendszer

Zimbra levelező rendszer Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

WIFI elérés beállítása Windows 7 Felhasználó azonosítással

WIFI elérés beállítása Windows 7 Felhasználó azonosítással WIFI elérés beállítása Windows 7 Felhasználó azonosítással Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központ Készítette: Jászberényi József, 2011 1/14 A PÁGISZ WIFI hálózathoz

Részletesebben

Telenor Magyarország MS Office 365 telepítési útmutató

Telenor Magyarország MS Office 365 telepítési útmutató Telenor Magyarország MS Office 365 telepítési útmutató Tartalomjegyzék 1 MEGJEGYZÉS a.hu domainnel regisztrált ÜGYFELEK számára... 2 2 Bejelentkezés az O365 fiókba... 3 2.1 Az adminisztrátor felhasználói

Részletesebben

MOBILTELEFONON keresztüli internet telefonálás

MOBILTELEFONON keresztüli internet telefonálás MOBILTELEFONON keresztüli internet telefonálás A FRING egy olyan alkalmazás, aminek segítségével hívásokat tud kezdeményezni a FONIO, az internet telefon szolgáltatást felhasználva. Igen költségkímélő,

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

ÁNYK53. Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése

ÁNYK53. Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése ÁNYK53 Az Általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás és kitöltési útmutató együttes telepítése Az ÁNYK53 egy keretprogram, ami a személyi jövedelemadó bevallás (SZJA,

Részletesebben

GráfRajz fejlesztői dokumentáció

GráfRajz fejlesztői dokumentáció GráfRajz Követelmények: A GráfRajz gráfokat jelenít meg grafikus eszközökkel. A gráfot többféleképpen lehet a programba betölteni. A program a gráfokat egyedi fájl szerkezetben tárolja. A fájlokból betölthetőek

Részletesebben