Tájékoztató az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának Drávaszentesen, október 14- én tartott, kihelyezett ülésének jegyzőkönyve alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztató az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának Drávaszentesen, 2004. október 14- én tartott, kihelyezett ülésének jegyzőkönyve alapján"

Átírás

1 Tájékoztató az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának Drávaszentesen, október 14- én tartott, kihelyezett ülésének jegyzőkönyve alapján Gondolatébresztő Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága október 14-én kihelyezett ülést tartott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Oktatóközpontjában, a Barcs melletti Drávaszentesen. Az ülés egyik fő témája a Horvátország által tervezett Novo Virje-i vízerőmű terve volt. A területen illetékes hatóságok ismertették a folyó állapotát és az általuk végzett fő feladatokat, a megjelent civil szervezetek a Dráva Szövetség, a WWF Magyarország és a horvát Dravska Liga képviselői pedig megfogalmazták a tervezett vízerőművel kapcsolatos álláspontjukat és aggodalmaikat, valamint átadták a bizottság elnökének Turi-Kovács Bélának azt a aláírást, melyet a határ két oldalán élők körében gyűjtöttek a vízerőmű elleni tiltakozásképpen. Az ülés után 2004 novemberében sor került a magyar és a horvát Parlament környezetvédelmi bizottságainak közös ülésére, ahol szintén meghallgatták a magyar civilek álláspontját. Az aláírásokat később Turi- Kovács Béla átadta az Országgyűlés elnökének Szili Katalinnak, aki ígéretet tett arra, hogy horvát kollégájával való találkozása során felhívja a figyelmet a hosszú időre visszatekintő magyar-horvát civil együttműködésre, és az ezt alátámasztó aláírások jelentőségére. A civil szervezetek évek óta tevékenykednek a Novo Virje-i vízerőmű megépítése ellen. Tájékoztató a Dráva folyó vízgazdálkodásáról György Béla, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója A Dráva a Duna magyarországi szakaszának egyik jelentős mellékfolyója. Olaszországban, az Alpokban ered, Ausztrián és Szlovénián keresztül éri el Horvátországot, majd hosszú szakaszon Magyarország és Horvátország határát képezi. A több mint 700 km hosszú folyó vízgyűjtőterülete meghaladja a 43 ezer km²-t, melynek több mint 80%-a Magyarország területén kívül fekszik. Ezeknek a területeknek a nagy részén a hazánkra jellemzőnél nagyobb évi csapadékmennyiség jellemző, ami kiegyenlített vízjárást biztosít a A vízgyűjtőterület több mint 80%-a hazánk határain kívül fekszik.

2 Dráván. A folyó közepes vízhozama a magyarországi szakaszon 500 m³/s, a maximális vízhozam 3000 m³/s körüli, a legkisebb vízhozam pedig mindössze 125 m³/s. A Dráván a folyószabályozási munkák a XVIII. században kezdődtek meg. Az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején végrehajtott kanyarátmetszések következtében megnőtt a folyó esése, és ezzel a víz sebessége, valamint megkezdődött a medermélyülés. A szabályozási munkák a XX. században zárultak le, melynek eredményeként a nagyvízi és a kisvízi meder szabályozása is befejeződött. A szabályozás egyik intenzív szakasza az első világháborút megelőzően zajlott, amikor a fő cél a hajózás biztosítása volt Barcs és Eszék között. Mindezek eredményeként a Dráva hossza csaknem 40%-kal csökkent, számtalan holtág keletkezett és a folyó vízjárása alapvetően megváltozott. Jelenleg a szabályozási munkálatokat a mederkotrások jelentik, melyeket a legkisebb művi beavatkozásokkal visznek véghez. A Dráván a hajózást magyar-horvát egyezmény szabályozza, és a folyó Barcsig elvileg hajózható. A gyakorlatban ellenben erre kicsi az igény, jelentéktelen erdő és mezőgazdasági, valamint turisztikai célú hajózás zajlik. A hajózást sokszor akadályozza az alacsony vízállás, ez az egyik oka annak, hogy nincs igény az állandó hajózhatóságra, a másik pedig, hogy jelenleg a kereskedelmi útvonalak elkerülik a Drávát. A folyószabályozások eredményeként a folyó hossza 40 százalékkal csökkent. Tájékoztató a Dráva folyó menti védett természeti területek helyzetéről, a Novo Virje-i vízerőmű létesítésével kapcsolatos természetvédelmi álláspontról dr. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója A Dráva magyarországi szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park része, mely 1996-ban alakult. Az eredeti terv szerint egy határon átnyúló Jugoszláviával közösen működtetett nemzeti park jött volna létre, de elsősorban a délszláv háború miatt ez a terv meghiúsult, és csak a magyar oldalon történt meg a védetté nyilvánítás. Az igazgatóság működési területének közel 10%-a, azaz 90 ezer hektár védett (nemzeti park, vagy tájvédelmi körzet), és további 30 ezer hektár a tervezett védett területek nagysága. A 2004-ben kihirdetett Natura 2000 területekről szóló jogszabály alapján a madár- és élőhelyvédelmi területek nagysága 150 ezer hektár a Duna-Dráva Nemzeti Parkban. A Dráva menti terület fő értékei azok a folyószakaszok, melyek nincsenek szabályozva, ahol épülő, pusztuló kavicszátonyok jellemzőek, ahol az élővilágot nem háborgatja emberi beavatkozás. A folyó menti élővilág sajátossága, hogy a mediterrán illír és a kárpát-medencei pannon flóra találkozási zónája ez a terület, az állat- és növényvilág értékes képviselőivel. A Dráva mentén a legjelentősebb értékeket a szabályozatlan folyószakaszok őrzik.

3 A Dráva menti területek természeti értékeinek felmérése jóval a nemzeti park megalakulása előtt megkezdődött. Az 1990-es években nagy változást hozott a természetvédelmi monitoring rendszer és a biodiverzitás - monitorozó rendszer kiépítése, mely a 2066/1999. (III. 31.) kormányhatározat alapján kezdődött meg. A határozat a folyó felső szakaszain működő vízerőművek által okozott vízszintingadozás hatásait hivatott vizsgálni, illetve a tervezett Novo Virje-i vízerőmű veszélyeinek felmérését. A monitoring rendszer célja egy összetett rendszer kidolgozása, amely a vizsgált élőlényeken keresztül átfogó képet nyújt a természeti értékekről és az élővilág változásairól. A monitoring elsősorban fajokra összpontosít, és emellett cönológiai felvételezésből, azaz növénytársulások felméréséből áll. A monitoring mintavételi módszerek kidolgozásánál alapvető szempontok voltak a standardizálási lehetőség, a rendszeres megismételhetőség, és az illeszkedés a Nemzeti Biodiverzitás - monitorozó rendszerbe. Kavicszátony a Dráván (fotó: Goran Šafarek) Tájékoztató a Dráva-térség környezeti monitoring rendszerének kiépítéséről és az eddig elvégzett vizsgálatok eredményeiről Tiderenczl József, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója A Dráva monitoring-rendszer kiépítését a Magyarország és Jugoszlávia által 1988-ban aláírt Dráva Egyezményre hivatkozva a Novo Virje projekt lehetséges hatásainak vizsgálatára, és az alapállapot felvétele céljából a kormány 2066/1999. (III. 31.) számú határozata írja elő. E szerint a kormány a Dráva térség környezeti és természeti értékeinek védelmével kapcsolatban elrendeli a Dráva térség részletes környezeti és természeti monitorizáló rendszerének létrehozását és működtetését". A határozat alapján 2000 óta zajlanak a megfigyelések, de már ezt megelőzően is folytak országos törzshálózati vízminőség vizsgálatok, részben a horvát féllel közösen. A rendszer kiépítésének fontos momentuma volt egy monitoring-állomás létesítése Barcson. A kialakított rendszeren belül kerültek komolyabb vizsgálat alá a holtágak és a kavicsbányatavak mérési eredményei, valamint a szennyező források hatásának vizsgálata. A Barcsnál üzembe helyezett monitoring-állomás céljai: - a folyó alapállapotának meghatározása, - a változások mérése, - a folyó vízminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, - az esetleges rendkívüli szennyezések észlelése, - az azonnali riasztás és a beavatkozások lehetőségének megteremtése. A Barcs mellett lévő monitoringállomás 2000 óta működik (fotó: Gruber Tamás)

4 A hagyományos komponensek mellett hidrobiológiai és peszticidvizsgálatok elvégzésére is képes az állomás. A mérőállomás fontos egységei a folyamatosan mérő analizátorok, a hidrometeorológiai mérőállomás, és az adatgyűjtő és -feldolgozó rendszer, ami azért lényeges, mert a helyszínen nem dolgozik állandó személyzet. A tíz mért komponens közül a legfontosabbak: a klorofill-a, a nitrát, a kémiai oxigénigény, a szerves szénhidrogének mennyisége, a lebegőanyag-tartalom, az ammónium- és foszfáttartalom. Fontos a monitoring-állomáshoz kapcsolódó meteorológiai állomás, mely minden lényeges időjárási paramétert tud mérni. Fontos elem a monitoringállomás irányítástechnikai blokkja, mely lehetővé teszi a barcsi állomás és a pécsi laboratórium között a közvetlen összeköttetést és adatszolgáltatást, illetve ha valamely mért komponens meghaladja a meghatározott határértéket, akkor a rendszer azonnal értesíti a kezelőszemélyzetet. A Drávával foglalkozó civil szervezetek véleménye a Novo Virje-i vízerőmű létesítésének várható hatásairól Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke Novo Virjéről nagyon röviden a következőket kell tudni: 1988-ban Jugoszlávia és Magyarország megkötötte a Zágrábi Egyezményt, mely szerint a Dráván a két ország összesen négy vízerőművet épít. A megállapodás alapján megkezdődött a tervek kidolgozása, azonban ezt követően Jugoszláviában háború volt, és az ország szétesett, Magyarországon rendszerváltás zajlott, így a tervek félbe maradtak. A Zágrábi Egyezménnyel kapcsolatban a későbbiekben nem hozott egyértelmű határozatot egyik fél sem, így az függőben van, részben a jogharmonizációs nehézségek miatt. A vízerőműtervekkel kapcsolatban a következő fontos esemény a Dráva-konferencia volt Kaposvárott, ahol nemcsak a szakértők jelentek meg, hanem politikusok is. A konferencián részt vettek a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának vezetői, illetve illetékes államtitkára. A konferencián Magyarország részéről hivatalos álláspontként elhangzott, hogy nem óhajt Gyurgyevácnál vízlépcsőt építeni Horvátországgal közösen, hanem egy közös nemzeti parkot szeretne létrehozni. Erre Horvátország egyértelműen kijelentette, hogy nem kíván Magyarországgal közös nemzeti parkot létrehozni, hanem a horvát parlament 1992-es határozata értelmében egyedül fog vízerőművet építeni a Dráván Novo Virjénél. A Dráva az érintett szakaszon elhagyja az országhatárt, és mintegy 25 km hosszan Horvátország területén folyik. Magyarország Horvátországgal közös nemzeti parkot akart létrehozni. A tervek szerint egy 25 km hosszú, méter széles tározóban duzzasztják fel a vizet.

5 A tervekből és a hatástanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a tervezett vízerőmű kizárólag Horvátország területén lenne, de a kialakítandó tározó alvízcsatornája nem közvetlenül a Drávába torkollik, ami azt jelenti, hogy 5 km-es szakaszon ahol a folyó a két ország határát képezi elterelik a folyót. Ebbe a folyószakaszba relatíve kevesebb vizet szándékoznak juttatni, mint amennyit a szlovákok engednek Bősnél az Öreg-Dunába. Az erőmű megépítése egyértelműen befolyásolja a folyó életét, és a hatások közvetetten vagy akár közvetlenül a horvátok által készített hatástanulmányban is szerepelnek. A várható hatások szempontjából két részre kell választani a területet: az egyik a turbinák fölötti terület, a másik pedig a turbinák alatti folyószakasz. A két területen teljesen ellentétes hatásokat okoz a tervezett vízerőmű. A keresztgát fölötti területen felduzzasztják a vizet, ami azt jelenti, hogy 25 km hosszú, méter széles tározó jön itt létre, méter A tervezett Novo Virje-i vízerőmű (térkép: Euronatur, magyar változat: Balog Péter) magas vízborítással. A Dráva ma gyors folyású folyó, de a tározóban a hatástanulmányban leírtak szerint minimális vízmozgás várható, melynek hatására algásodás kezdődik, ami jelenleg egyáltalán nem jellemző. Fennáll a veszélye, hogy eutrofizációs folyamatok indulnak meg, ez pedig egyértelművé teszi azt, hogy az eddigi gyorsfolyású és oxigéndús vizet igénylő halfajok el fognak tűnni innen. A víztározó miatt a zátonyok, a holtágak, minden, ami létezik, az víz alá kerül. A Drávának ezen a szakaszán nagy számban élnek olyan élőlények, amelyek így veszélybe fognak kerülni, illetve el is tűnnek. Fontos hatás, hogy ez a méter magasra felduzzasztott vízszint nyilván óriási nyomást gyakorol a tározó két oldalára, az oldalgátakra. A hatástanulmány egyértelműen leírja, hogy víz fog kinyomódni az oldalgátakon kívüli területekre. Azt is hozzá kell tenni, hogy a hatástanulmány szerint Magyarországon ilyen hatás nem lesz. Ennek Az eredeti mederbe juttatott vízmennyiség a tervek szerint a jelenlegi kisvíz alig egy hatoda.

6 ellenére Horvátország 700 kilométer csatornát tervez ezen a kis szakaszon azért, hogy el tudja vezetni az oldalgáton kifolyó vizet. Ez 12 ezer hektárt érint, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a talajvíz szintje várhatóan rendkívüli módon meg fog emelkedni a tározó környezetében. Nagyon fontos az is, hogy a keresztgát megnehezíti a folyó hordalékszállítását, a nagyobb méretű, görgetett hordalék szállítását pedig megakadályozza. Ezzel felszabadul az energiája, ami rávilágít a gát alatti szakasz problémáira. A tározó vizét az alvízcsatorna vezeti le, a Dráva medrébe pedig a horvát szakértők által megállapított biológiai vízigénynek megfelelő vizet fognak vezetni. Ezt 40 m³/s-ban határozták meg, de a számítások elvét nem közlik. Az átlagos kisvíz ezen a szakaszon is 260 m³/s. Eszerint a biológiai minimum a jelenlegi kisvíznek kevesebb mint egyhatod része. Ezeket a számokat objektíven szemlélve mindenki számára világossá válik az, hogy ez a szakasz teljesen ki fog száradni. A víz óriási mozgási energiával fog átbukni a gátakon, és elkezdi bontani a medret. Ez azt jelenti, hogy hihetetlen mértékben fog mélyülni a meder a keresztgát alatti szakaszon. A medermélyülés már ma is a fő problémák egyike a Dráva vízerőművek alatti szakaszain. Az átlagos medermélyülés jelenleg 1,7 centiméter/év, Működő és tervezett vízerőművek a Dráván (térkép: Balog Péter) ami nagyon magas érték, és annak az eredménye, hogy a folyó felső szakaszain csúcsrajáratott üzemmódban működnek a vízerőművek. A horvát hatástanulmány szerint az erőmű üzembe helyezését követő első tíz évben a medersüllyedés közvetlenül az erőmű alatti szakaszon ennél is markánsabb lesz: a becslések szerint elérheti az évi 30 centimétert. Ez azt jelenti, hogy ezen a körülbelül 10 kilométeren tíz év alatt akár 2-3 métert is eshet a Dráva vízszintje, ami alapvetően megváltoztatja a Új vízerőmű megépítése tovább növelné a ma is gyors medermélyülést.

7 környező mező- és erdőgazdálkodást. Nyilvánvaló, hogy a talajvízszint a Dráva vízszintjéhez hasonlóan csökkenni fog, mivel a kavicsos aljzatban a folyóvíz és a talajvíz közvetlen kapcsolatban van egymással. A hatástanulmány nem szól a síkvidéki vízerőmű miatt kialakított tározó veszélyeiről, elsősorban a gátszakadásról. A nyilvánosság nem tud róla, de a Dráva Dubrava-i vízerőművénél mely szintén síkvidéki erőmű történt gátszakadás az 1990-es években. Csak azért nem lett belőle tragédia, mert a Drávában alacsony volt a vízszint. Ha a gátszakadás nagyvíznél történt volna, akkor az alatta lévő szakaszon a folyó menti településeket elöntötte volna az ár, mely a mesterséges tározás miatt rendkívüli vízhozammal zúdult volna le a folyón. A tényekhez tartozik az is, hogy a történtekről a horvát hatóságok a mai napig nem értesítették hivatalosan a magyar felet, ami határfolyóról lévén szó nem szimpatikus cselekedet. Az országhatáron átterjedő hatásoknak tehát széles a palettája: - megváltozik a vízjárás; - csökken a talajvíz szintje az erőmű alatti szakaszon, a tározó környékén pedig annyira megemelkedik, hogy mesterséges elvezetése szükséges; - megváltoznak a mederviszonyok: a kavicszátonyokat elönti a víz a tározó területén, alatta pedig elbontja őket a nagy energiával lezúduló folyó; - megváltozik a vízminőség: eutrofizáció indul meg és csökken az oldott oxigéntartalom; - intenzívebb lesz az üledéklerakódás, ami jelentősen befolyásolja a vízi élőlények életfeltételeit. Mindezekről, illetve a magyar oldalon várható hatásokról azonban nem ír kellő részletességgel a hatástanulmány. Az erőművel kapcsolatban a legkárosabb hatás a csúcsra járatásos üzemmód. Ez azt jelenti, hogy a reggeli és az esti energiafelhasználási csúcs idején nyitják meg a zsilipeket, és akkor termelnek áramot, a köztes időszakban pedig feltöltik a tározóteret. vízállás (cm) Magyarország a határokon átterjedő hatások miatt részletesebb környezeti hatástanulmány elkészítését kérte Horvátországtól. A Dráva vízjárása három tetszőlegesen kiválasztott napon a horvátországi Botovónál

8 A Dráván működő vízerőművek jó példát adnak arra, hogy ez milyen hatással jár. A már említett Dubrava-i erőmű esetében a következő számadatok ismeretesek: a csúcsrajáratás közvetlenül az erőmű alatt naponta többször cm-es vízszintingadozást eredményez, és száz km távolságban is érezteti hatását. Nincs az az élőlény, amelyik ehhez alkalmazkodni tudna. A természetben folyóvíz mentén ilyen nem fordul elő, csak az óceánok partján az apály-dagály zónában. A Novo Virje-i vízerőmű a tervek szerint az év napján így működne. A Dubrava-i erőmű hatásai ma is mérhetőek a horvát magyar folyószakaszon, a tervezett Novo Virje-i erőmű negatív hatásai pedig közvetlenül a Duna-Dráva Nemzeti Park területét érintenék, és ott is a szabályozások előtti állapotokat őrző legértékesebb folyószakaszokat. A másik nagy probléma a kavicsbányászat. Horvátország jelentős területeken kezdett kavicsot kibányászni azokról a zátonyokról, ahol különböző védett és ritka fajok élnek. Ezek sajnos mindennapos problémák, melyek rendszeres fejtörést okoznak a természetvédőknek. A kavicsbányászat jelenleg mederrendezés megnevezéssel zajlik és a bányatársaságok a Az erőművek alatt napi cm-es a vízszintingadozás. Kavicskitermelésre kijelölt helyszínek egy 2005 tavaszán kiírt tender szerint (térkép: Euronatur) legtöbb esetben engedély birtokában végzik munkájukat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a bányászat ökológiai szempontból nem okoz problémát. Az engedélyek kiadásánál a természetvédelmi érdekeket egyáltalán nem veszik figyelembe, és az engedélyeket szinte gondolkodás nélkül kiadják. A horvát oldalon a hatóságok évente több százezer m³ kavics sorsáról ítélkeznek. A korlátlan mennyiségű bányászatot a horvát kollégáknak átmenetileg már sikerült szüneteltetniük, de a munkálatok időről időre újra megindulnak.

9 A Dráva természeti értékeinek megőrzéséért szoros együttműködés van a horvát és a magyar civil szervezetek között. A horvátok 2001-ben bioszféra rezervátum létesítését kezdeményezték az UNESCO-nál, mert úgy látják, hogy a horvát hatóságok nemzeti parkot semmiképpen sem akarnak létrehozni, de a civilek valamilyen módon szeretnének védettséget biztosítani a területnek. Ennek érdekében leveleket írtak, lobbiztak, aláírásokat gyűjtöttek, petíciókat nyújtottak be, különböző megmozdulásokat szerveztek, bemutatták a sajtónak a területet. A civilek jelszava, ami horvát területen is ismert: Hagyd a Drávát szabadon folyni. A megmozdulások e köré a jelszó köré csoportosulnak, a civilek mindent megpróbálnak közösen csinálni, demonstrálva azt is, hogy ez a két ország közös folyója. Véleményünk szerint Magyarországnak a következő a feladata ebben a kérdéskörben: kormányhatározatban kellene tiltakozni Horvátországnál a Novo Virje-i vízlépcső és bármilyen vízerőmű megépítése ellen a Dráván. Horvátországnak ennek megépítésére nyilván nincs elegendő pénze, ezért feltehetően valamelyik Európai Unióban működő bank fogja vállalni ennek a finanszírozását. Ezért fontos lenne, hogy Magyarország valamilyen lobbizással próbáljon meg nyomást gyakorolni a befektetésre hajlandó bankra. Fontos megemlíteni a Dráva hajózhatóságáról szóló rendeleteket és megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban 2002-ben megjelent egy KÖVIM-rendelet 17/2002. számmal, amely a Drávát eggyel magasabb vízi útba sorolta. A Dráva a nemzetközi egyezmények szerint jelenleg Barcsig számít nemzetközi hajóútnak, a fölött nem kell biztosítani a nemzetközi hajózással kapcsolatos követelményeket, ami megfelel a jelenlegi állapotoknak, hiszen Barcs fölött a folyó csak időszakosan hajózható. Ez a terv tehát a 198-as folyamkilométerig helyezte a Drávát magasabb hajóosztályba, odáig, ahol vége van a tervezett Novo Virje-i vízlépcsőnek. Úgy tűnik, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendelete az alapján készült el, hogy ezt a vízerőművet megépítik, és odáig hajózható lesz a folyó. Az eggyel magasabb hajóosztályba sorolás azt jelenti, hogy mélyebb merülésű hajók is tudnak közlekedni a Dráván, de erre semmi szükség nincs, mert nincs olyan termék, amit hajón lehetne vagy kellene elszállítani bárhova is. A magyar civil szervezetek célja, hogy a magyar kormány egységesen lépjen föl ilyen kérdésekben és a rendeletek ne keltsék azt a látszatot, hogy a kormány támogatja a vízerőmű megépítését. Feladatunknak tartjuk egy olyan fejlesztési terv kidolgozását a Dráva mentére, amely EU-konform, mindennel foglalkozik, komplexen kezeli a kérdést és a Dráva megmentéséről szól. Az is feltétlenül fontos, hogy Magyarország amennyire tud, gyakoroljon nyomást Horvátországra, és tegyen meg mindent, hogy létrejöhessen egy közös védett terület, nemzeti park, vagy bioszféra rezervátum. Horvátország ben UNESCO Bioszféra rezervátum létesítését kezdeményezte. A barcsi hajókikötőt csak néhány turistahajó használja. (fotó: Gruber Tamás)

10 A horvát civil szervezetek céljainak bemutatása Helena Hećimovič, a Dráva Liga elnöke A Dravska Ligának nincs könnyű dolga a horvát állami szervekkel, melyek szinte semmibe veszik a Dráva mentén élők véleményét és igényeit. Teszik ezt annak ellenére, hogy a megtartott társadalmi eseményeken, fórumokon, az évente megrendezett Dráva napokon való lakossági részvétel, valamint az összegyűjtött közel tiltakozó aláírás egyértelműen bizonyítja, hogy a Dráva horvát oldalán élők ellenzik az erőmű megépítését. Ennek ellenére a horvát parlament és a Kormány tagjai minden nyilatkozatukban az erőmű mellett érvelnek azzal a valótlan állítással alátámasztva álláspontjukat, hogy a térség lakosságának is érdeke az erőmű megépítése, és hogy a lakosok támogatják az erőművet. A Horvát Területrendezési Terv azonban már nem ilyen egyértelmű. Az érintett területet a Rendezési Terv egyik fejezete vízerőmű építésére tartja fenn, egy másik fejezete viszont azt mutatja, hogy természetvédelmi területet akarnak itt kialakítani. Koprivnica megye képviselői jelenleg azért lobbiznak a horvát Parlamentben, hogy a Horvát Területrendezési Terv úgy kerüljön elfogadásra, hogy abban már ne szerepeljen a Novo Virje-i vízerőmű terve. Az egymásnak feszülő érdekeket jó érzékelteti az, hogy a megye Területrendezési Tervében várhatóan nem fog szerepelni a vízerőmű. A térségben nem rég került aláírásra a Mura Dráva régió létrehozásáról szóló terv, melyben egy horvát és két magyar megye működik együtt, és melyben szó van egy természetvédelmi terület létrehozásáról. A megye egyébként az EU-s irányelveknek megfelelő terveket készít, ezek közé tartozik Koprivnica város biológiai víztisztítójának építése, mely idén kezdődött meg. Az összegyűjtött aláírások egyértelműen bizonyítják, hogy a horvát lakosság ellenzi az erőmű megépítését. Petíció A civil szervezetek egyik legfontosabb akciója egy aláírásgyűjtő akció volt, mely a tervezett Novo Virje-i vízerőmű és a kavicsbányászat ellen szólt. A Dráva Petíció néven kezdett aláírásgyűjtés lényege az volt, hogy a döntéshozók számára világossá váljon, hogy a Dráva mentén sem a magyar, sem a horvát oldalon élők nem értenek egyet a vízerőmű építésével és a folyamatosan zajló kavicsbányászattal. A petíció aláírói arra kérték a magyar kormányt, hogy határozottan tiltakozzon Horvátország kormányánál a vízerőmű megépítése ellen, és tegyen meg minden nemzetközi jogi lépést annak érdekében, hogy a horvát fél elálljon az erőműépítés szándékától. A horvát fél által készített környezeti hatástanulmány, illetve annak kiegészített változata több ízben hivatkozik arra, hogy a vízerőmű Turi-Kovács Béla 2004 október 14-én átvette a civilek által összegyűjtött aláírást.

11 megépítése a térség fejlődésének záloga, és az erőművet Novo Virje-i többfunkciós vízi létesítmény néven említi. Emellett több ízben állították horvát szakértők, hogy a folyó mentén élők támogatják az erőmű megépítését. Az aláírásgyűjtéssel az volt a célunk, hogy ezeket az alaptalan állításokat megcáfoljuk, és egyértelmű legyen, hogy a magyar és horvát civil szervezetek nem saját maguk érdekeit képviselik, hanem a helyi lakosság érdekeinek érvényesítése a céljuk. Az aláírásgyűjtő akcióban magyar oldalon a Dráva Szövetség, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország vett részt. Az aláírásgyűjtés az interneten keresztül is zajlott, és a WWF Magyarország Panda Passport akciót indított az ügyben. Így Európa és a világ számos országából érkeztek tiltakozó levelek az értékes folyót fenyegető beavatkozás miatt. A magyar aláírások azt bizonyítják, hogy az ország e kérdéssel foglalkozó közvéleménye nem szeretné, ha a Bősi vízlépcső okozta ökológiai katasztrófához vezető folyamat az ország déli határán megismétlődne. Emellett az ország egyetemein és kutatóintézeteiben dolgozó szakemberek kutatók és tudósok támogatását is sikerült megszerezni. Magabiztosan állíthatjuk, hogy az aláírásgyűjtés eredményes volt. A helyi lakosság körében mintegy aláírás gyűlt össze a horvát oldalon, és 5000 a magyar oldalon. A világhálón több mint 3000-en csatlakoztak a petícióhoz, és több száz kutató és tudós támogatta az akciót. Az aláírásgyűjtés a hagyományos módszerek mellett a világhálón keresztül zajlott. Összegzés A kihelyezett bizottsági ülés fontos momentuma a tervezett Novo Virje projekttel kapcsolatos hazai tevékenységeknek. Jó példa ez a civil szervezetek és az állami hatóságok együttműködésére egy egész régiót érintő kérdéssel kapcsolatban. A bizottsági ülésen a hatóságok képviselői mellett a civil szervezetek is lehetőséget kaptak álláspontjuk ismertetésére, és bemutathatták a határon átnyúló együttműködés előnyeit és jelentőségét. Az eredményesen összegyűjtött aláírások elérték céljukat, és a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint 2005 őszén már elfogadás előtt áll az üggyel kapcsolatos kormányhatározat. A civilek reményei szerint hamarosan megszületik az üggyel kapcsolatos kormányhatározat. Megjegyzés: Ez a beszámoló az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának október 14-én tartott ülésének jegyzőkönyve alapján készült. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy az összefoglaló tájékoztató jellegű, a felszólalók véleményét tartalmazza. Az anyag összeállítója és terjesztői nem feltétlenül értenek egyet minden felszólaló véleményével. Az anyagot összeállította: Gruber Tamás, projektvezető WWF Magyarország 1/ /230

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések Kommunikációs terv Összeállította a Tisza-tó Fejlesztési Kft. I. Együttműködési megállapodás aláírása A Tisza-tó működtetői és működésében érdekelt szervezetek között megkötendő Együttműködési Megállapodás

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások felmérése. Espoo-i egyezmény

NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások felmérése. Espoo-i egyezmény NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A határokon átterjedő környezeti hatások felmérése Espoo-i egyezmény KIEGÉSZÍTŐ ANYAG Válaszok 1 ESPOO Határokon átterjedő hatások felmérése, Kiegészítő anyag, Válaszok 1. 1 Novo Virje

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén

A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén D R. K E L L E R K R I S Z T I N A P A N N O N E G Y E T E M N A G Y K A N I Z S A I K A M P U S Z D R. K R I S T I N A S V R Ž N

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet 2 Tartalom Vízmennyiség,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

elkészítési segédlete

elkészítési segédlete ÚMVP IV. tengely (Leader) keretében a Sárköz-Dunavölgye-Siómente Helyi Akciócsoport területén meghirdetett célterületre benyújtandó pályázatokhoz kötelezően csatolandó mellékletek elkészítési segédlete

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A tervezett magyarországi telepítési pontok: új mérési pontok pirossal meglévők kékkel jelölve

A tervezett magyarországi telepítési pontok: új mérési pontok pirossal meglévők kékkel jelölve TÁJÉKOZTATÓ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008 évben közös pályázatot nyújtott be három hazai önkormányzattal (Szentgotthárd, Szombathely és Mosonmagyaróvár)

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 2012. január 24., 10.30

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 2012. január 24., 10.30 VÖMNB_2012_1_02 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 10.30 A napirend 2. pontja: A 2012. január 1-jén hatályba lépett, a Világörökségről

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

Ez a cél a mai napig semmit sem változott.

Ez a cél a mai napig semmit sem változott. A Combit Számítástechnikai Zrt. független, innovatív, magyar tulajdonban álló középvállalkozás. Elődje, a Combit Számítástechnikai Gmk., majd Kft. 1985-ös megalakulása óta alapvető célja egyedi, a kor

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. március 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: A Losonczi és Losonczi Kft. tiszavasvári 0756/1 hrsz-ú önkormányzati

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

HAND IN HAND for. A dél-kelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása

HAND IN HAND for. A dél-kelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása HAND IN HAND for RIVERS A délkelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása SEE River Helyi szinttől a határokon átnyúlóig, Felülrőllefelé és alulrólfelfelé tervezési

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről 1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről Az állami tulajdonban és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett

Részletesebben

Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu

Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu I. évf.

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A tervezett Novo Virje vízerőműről rendezett nyilvános fórum jegyzőkönyve

A tervezett Novo Virje vízerőműről rendezett nyilvános fórum jegyzőkönyve A tervezett Novo Virje vízerőműről rendezett nyilvános fórum jegyzőkönyve Helyszín: Barcs, Polgármesteri Hivatal Időpont: 2003. október 17. Résztvevők horvát részről: Nenad Mikulic, Ministry for Environmental

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló város hatályos bel- és külterületi szabályozási tervének 2012/2.

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest 2014. január 14. 2014. március 11. 2014. április 29. 2014. június 10. DÖNTÉSEK KÖNYVE Bizottsági ülés 2014. január 14. A napirend

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2013. május 24. XXIII. évfolyam 4. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Közgyűlési határozatok 2. 2 I. Közgyűlési határozatok 42/2013. (V.24.) közgyűlési határozat A Heves Megyei Közgyűlés a 2013.

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben