VÉLEMÉNY A MAGYAR JAVASLAT ALAPJÁN
|
|
- Zsolt Hajdu
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÉLEMÉNY A MAGYAR JAVASLAT ALAPJÁN KÉSZÜLT HORVÁT KIEGÉSZÍTŐ HATÁSTANULMÁNYRÓL Általános észrevételek A megküldött anyagok 1 tartalmazzák a kiegészítő hatástanulmány készítése előzményeinek leírását is. A leírás azonban néhány fontos tényt nem tartalmaz. A magyar fél azért tartotta szükségesnek az eredeti környezeti hatástanulmány kiegészítését, mert az érdemben nem foglalkozott a határon átterjedő hatásokkal. A szeptemberében, Zágrábban tartott szakértői találkozón megegyezés született arról, hogy a horvát fél elkészíti a kiegészítő hatástanulmányt, amelyhez - a megegyezés szerint - a magyar fél októberében megküldte a kiegészítő tanulmány tartalmára vonatkozó javaslatát (továbbiakban: tematika) márciusában a horvát fél azonban nem a kért anyagokat küldte meg, hanem újabb szakértői találkozót javasolt. A kért anyagok elkészítése előtt történő szakértői megbeszéléseken azonban a magyar fél az általa megadott tartalmú kiegészítő anyagok ismerete nélkül nem tudott volna érdemben részt venni. Ezért a magyar fél válaszában nem utasítva el a horvát kezdeményezést javasolta, hogy először legalább a kiegészítő anyagok I. részét készítsék el, és nem zárkózott el az ezen anyagok elkészültét követő megbeszélések elől. A horvát fél ezt az ajánlatot nem fogadta el. A kiegészítő hatástanulmány készítőinek a hatásvizsgálatok általánosan elfogadott logikájától eltérő megközelítése a hatások feltárásában változatlanul fennmaradt, amit jól mutat be a kiegészítő anyag 4. kötet bevezetésének megjegyzése: A magyar fél által javasolt kiegészítő anyag egyik fejezetének tartalma (8. pont Változások az élővilágban, életfeltételeiben, élőhelyeiben 8.2. alpontja a horvát területen ) nem tárgya az Espooi egyezmény szerinti országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatának. A tematika azonban világosan leírta, hogy a horvát oldalon bekövetkezett változások következtében fellépő magyarországi változásokat kell bemutatni. A hatásfolyamatok végigvezetését a korábban megkapott anyagokból és az előzetes kérdésekre adott válaszokból is hiányoltuk már, ahogy azt a zágrábi szakértői találkozón is kifejtettük. A 4. kötet bevezetése azt is nehezményezi, hogy a tematika a változásokra koncentrál, de nem kéri a jelenlegi helyzet leírását. Valóban, megítélésünk szerint a hatásvizsgálatnak a változások vizsgálata a célja, amihez a jelen helyzet a viszonyítási alap. A horvát területről induló hatásfolyamatok és a hatások tovaterjedésének leírása hiányában azonban nem lehet a magyar területeken várhatóan bekövetkező hatásokat megítélni. A kiegészítő hatástanulmány készítői nem kértek adatokat a magyar féltől a tanulmány kidolgozásához, pedig tájékoztatásul megkapták a Magyarországon meglévő adatbázisok és a szakértői kapcsolat-felvételi lehetőségek listáját. Az átadott listában szerepel a Dráva Természeti Monitoring Rendszer is, ami a feltételezhető hatásterület élővilágáról, ökológiai 1 Y1-NVD G01.1 (2002. július); Transboundary Environmental Impact Assessment, Supplementary material 2 (szám és készítési dátum nélkül érkezett, feltehetőleg Y1-NVD G02.1 kötetszámmal rendelkezik az anyag, amelyet decemberében kaptunk meg); Y1-NVD G03.1 (2003. január); Y1- NVD G04.1 (2003. március); Y1-NVD G05.1 (2003. június) 1
2 jellegzetességeiről rendkívül részletes, friss kutatási adatokat tartalmaz. Ugyanakkor a kiegészítő anyagokban több helyen is hiányolják a horvát oldalival azonos mennyiségű információkat és azok hiányát a magyar fél hibájaként értékelik. Kétségtelen, hogy a felszín alatti vizekre az esetlegesen érintett térségben nincs a horváthoz mérhető részletességű adatbázis. Minthogy azonban nem a magyar félnek áll szándékában a vízerőmű megépítése, nem feladata, hogy emiatt az adatbázisokat létrehozza. A megküldött kiegészítő anyagokról összességében elmondható, hogy több, illetve összeszedettebb információt tartalmaznak, mint a korábbi dokumentációk. Ugyanakkor az elvileg az országhatáron átterjedő környezeti hatásokról szóló tanulmány - műszaki és gazdaságossági szempontok alapján - a beruházói érdekek igazolását helyezi előtérbe a környezetre való hatások objektív leírása helyett. A megkapott dokumentáció sok lényeges kérdésre továbbra sem tartalmazza a választ, a válaszok feldolgozásának módja is gyakran eltér a kérthez képest. Ezekre a részletes észrevételekben térünk ki. Részletező észrevételek I. AZ ELŐZMÉNYEK, ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK VONATKOZÁSÁBAN A tanulmányok említést tesznek arról, hogy a tervezés során a 80-as évekig visszamenőleg voltak telepítési változatok (pl. Durdevacnál). Részletes bemutatásra a tározó különböző vízszintjei szerinti változatok kerültek. A változatokról szóló leírásból kitűnik, hogy a környezeti szempontok a vizsgált és műszakilag/gazdaságilag elfogadható (nem csak telepítésbeli, hanem üzemmód szerinti) változatok közötti választásban alig játszottak szerepet. A kiválasztott változat működési módja és létesítményei (változó üzemmód, tározó, oldal- és alvízcsatorna) megvalósítása a legtöbb környezeti beavatkozást igényli az ismertetett változatok közül, és az energiamaximalizálásra való törekvés eredményeképpen azok a magyar határhoz a lehető legközelebb kerülnének elhelyezésre. Bár a létesítményeket, magukat horvát területre tervezték, a tervezett üzemeltetéshez a teljes egészében magyar területen fekvő Dráva szakaszokról is el kell vezetni a vizet. Abból a kiindulásból, hogy a tervezett létesítmény teljes mértékben horvát területre lett tervezve, illetve beszámítva, hogy az országhatárhoz való közelséget kompenzálják a magyar oldalon közlekedő vasút védelmét szolgáló korábbi kanyarátvágások horvát területen, a hatástanulmány eleve jelentéktelennek ítéli az erőműrendszerből származó hatásokat. A magyar területtől való távolságot különbözőképpen írták le. Míg a válaszokat összefoglaló kötetben a tervezett rendszer távolsága az államhatártól általában közel 7 km, az első kiegészítő hatástanulmányban az szerepel, hogy az államhatár 0,7-1,5 km-re helyezkedik el. Az alvízcsatorna pedig még inkább megközelíti az államhatárt (0,25-1,7km). A gát és az alvízcsatorna-torkolat közötti Dráva folyó azonban átlépi az államhatárt írják az első kiegészítő tanulmányban. Ennek a ténynek nem tulajdonítanak jelentőséget, holott a kiválasztott változat működtetéséhez a magyar területet is magába foglaló Dráva szakasz vízjárásának rendkívüli mértékű megváltoztatása szükséges; tény tehát, hogy a rendszer közvetlenül is igénybe vesz magyar területeket. 2
3 Nem kaptunk kielégítő, részletes információt az építés idején várható hatásokról, illetve azok csökkentésére tervezett intézkedésekről. A kiegészítő hatástanulmány nem tért ki arra, hogy milyen változások várhatók folyami üzemmód esetén. Ezen változások bemutatását azért kértük, hogy egy olyan kiépítési változat hatásai is megismerhetők legyenek, amikor nincsenek változó üzemmódú időszakok, a rendszer az egész év során folyami üzemmódban, azaz a környezetet sokkal kevésbé terhelő módon működik. II. A MAGYARORSZÁGRA POTENCIÁLISAN ÁTTERJEDŐ HATÁSFOLYAMATOK VONATKOZÁSÁBAN A kiegészítő hatástanulmány 5. kötetéből pontosan látszik, hogy a gát és az alvízcsatorna visszatorkollása közötti eredeti Dráva szakaszon az év nagyobb részében a jelenlegi legkisebb vízhozamnak csupán kb. 1/3-a fog folyni. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan időszakok, amikor az adott időszakra eredetileg jellemző vízhozamnak csupán töredéke jut a Drávába. (Például lesz olyan időszak, 71 nap évente, amikor az eredeti vízhozam 4-20%-a kerül csak a mederbe.) Ekkora változás egyértelműen jelentős kihatással lesz a magyar oldali nemzeti park vízhez kötődő élővilágára. A kérdésünk ezért a biológiai minimum meghatározásának módjára vonatkozott annak tisztázására, hogyan jöhetett ki ez a hihetetlenül alacsony szám (40 m 3 /s, az 5. kiegészítő kötetben már 55,73 m 3 /s). A megküldött anyagokból kitűnik, hogy hidraulikai alapon végeztek számításokat és más vízerőművek működésének tapasztalatai alapján került meghatározásra ez a mennyiség. Nem érthető, hogyan nevezhető biológiai minimumnak ez az érték (amit a későbbiekben környezetileg elfogadható minimumnak neveztek), ha a kérdéses terület védendő élővilága a számítást végző számára nem ismert és a víz sebességét tekintik az egyetlen olyan tényezőnek, amitől az élővilág fennmaradása függ. A minimum vízmennyiség meghatározásában az is problematikus, hogy főként a víz sebességére vonatkozik, de dinamikájára nem, ami ugyanolyan fontos az élővilág szempontjából. (Kétséges egyébként már az is, hogy ha az eredeti vízhozam töredéke folyik ugyanabban a mederben, hogyan tartható fenn a vízfolyás sebessége?) A biológiai minimum meghatározásának bemutatott módja környezeti/természetvédelmi szempontból tehát nem fogadható el. A magyar fél kérésére a biológiai minimum meghatározásával foglalkozó, még a horvát hatástanulmány megalapozására készített tanulmányt a kiegészítő hatástanulmány megérkezését követően, augusztusában küldte meg a horvát fél. Azonban e tanulmány sem tárgyalja a szóban forgó Dráva szakaszon bekövetkező nagymértékű vízhozam csökkenés hatásait, így a hatások elkerülésére tervezett biológiai minimum vízhozam meghatározásának alapja továbbra sem világos. (A vízhozam csökkenés mértékét jól mutatja a kiegészítő hatástanulmány 5. kötetében található táblázat.) Megjegyezzük még, hogy a kérdéses Dráva szakaszhoz tartozó mellékággal egyáltalán nem foglalkoztak a megküldött anyagokban. A Dráva jelenlegi vízjárása jól bemutatott és a létesítmény okozta várható változások is kifejtettek a gát fölötti folyószakaszokat érintően. Az alvízi szakaszról közel sincsenek ilyen jól kidolgozott információk az anyagokban, aminek azonban a jelentősége Magyarország számára sokkal nagyobb, mint a gát fölötti szakaszé. Folyami üzemmódra (ami esetleg nem is igényelné az alvízcsatorna megépítését) vonatkozó előrejelzések továbbra sincsenek a hatástanulmányban. A gát alatti eredeti Dráva szakaszokon várható vízszintingadozások térés időbeli elemzése szintén hiányos. 3
4 Az évszakonkénti természetes áradások, ismétlődő parti elöntések megváltozásával kapcsolatban azt az esetet, amikor az év kb. 25%-ában nagyvíz van a folyón, tárgyalja a tanulmány, más időszakokat, amelyek az év nagyobbik részét teszik ki, különösen a gát és az alvízcsatorna visszatorkollása közötti eredeti Dráva szakaszra vonatkozóan, nem. A különböző üzemelési módokhoz tartozó vízszintingadozások megadása önmagában nem eléggé informatív. Csak a térben és időben történő változások összehasonlítása a jellegzetes korábbi időszakokkal mutatná meg a várható hatásokat. Meg kell jegyezzük azt is, hogy az 5. kötetben szereplő táblázat szerint a maximális vízhozamot 1360 m 3 /s-ban határozták meg, a valós helyzetben ugyanakkor néhány évenként 2000m 3 /s-ot meghaladó vízhozamok is lefutnak a Dráván, ami a mellékágak tisztulását jelentősen elősegíti. A régi Dráva meder és mellékágai vízhozam viszonyaiban történő változásokat tehát nem elegendő csak az átlagok szerint nézni, hanem figyelembe kell venni a folyó élővilága számára kulcsfontosságú többéves vízhozam maximumokat is. A mederviszonyok megváltozása, a meder várhatóan bekövetkező morfológiai változásai, különösen a gát feletti szakaszokra vonatkozóan, jól kidolgozottak. Az alvízi szakaszra vonatkozóan azonban sokkal kevesebb az adatokkal alátámasztott tényszerű közlés, csak a várható vízszintcsökkenést és medereróziót említik meg. Folyami üzemmód szerint nincsenek tárgyalva a várható változások. A víz minőségére vonatkozó vizsgálatokat az közötti időszak botovoi adatai alapján végezték. Ezek az adatok nem fogadhatók el alapállapotként, illetve viszonyítási alapként, mert ezen időszakot követően épültek meg a szennyvíztisztítók és a Mura menti jelentős ipari szennyezések is megszűntek. Vízminőségi adatok a magyar fél rendelkezésére állnak (komponensenként is), de a hatástanulmány készítője nem kérte ezen adatokat. Nem lehet tudni, hogy a vízminőségi osztályba sorolásnál milyen szempontokat vettek figyelembe, mennyire különböznek ezek a Magyarországon alkalmazott szempontrendszertől. A vízminőség meghatározásánál az egyes komponensekből csoportokat képeztek, ami nem teszi lehetővé a komponensenkénti vizsgálatot, holott azok egyenkénti vizsgálata az igazán informatív. A vízminőség megváltozására valójában a gát alatti eredeti Dráva szakaszon és mellékágain lehet számítani amint ezt a hatástanulmány is megállapítja. A biológiai minimum vízhozam biztosításával (40m 3 /s, illetve 55,73 m 3 /s) mégis problémamentesnek tekintik a területet. Ismerve a jelenlegi vízhozamokat, az adatok és tények alapján nehezen elképzelhető, hogy a vízhozam jelentős csökkenésével ne következnének be vízminőségbeli változások. Az egyéb felszínalatti víz -re vonatkozóan a rétegvizek vízháztartása megváltozásának leírását kértük a magyar tematikában. A felszínalatti víz minőségének részletes kiértékelésére adathiányra hivatkozva nem került sor. A talajvízháztartás kérdéseit tárgyalja a kiegészítő hatástanulmány 3. kötete. A talajvízszint változásának előrejelzésére magas színvonalú modellt alkalmaztak, amelyben a magyarországi adatok hiánya miatt a horvátországi adatokat extrapolálták. A tanulmányban megállapítják, hogy egy keskeny partmenti sávot leszámítva a talajvíz szintje nem a Dráva vízszintjétől függ, amellyel egyetértünk. A partmenti sáv vízszintjét viszont a Dráva vízszintje befolyásolja, ezért is tartjuk kétségesnek a gát alatti eredeti folyószakasz partjai mentén tenyésző élővilág fennmaradásának biztonságát. 4
5 A hatásvizsgálat élővilággal foglalkozó része nem fogadható el a magyar fél számára. A kiegészítő hatástanulmány vonatkozó részeiből nem lehet megállapítani, hogy a már feltárt környezeti változások következtében milyen - az élővilág életfeltételeire és az élőhelyekre való - hatások léphetnek fel, és hogyan alakul a hatások időbeli trendje és tartóssága. A szövegben gyakoriak a helytelen tudományos fajnevek, az élőhelyi sajátságok figyelembe vételének mellőzése a fajok felsorolásában. Alapvető hibája a szövegnek, hogy nem adja meg az adatok forrását, illetve, ha saját adatfelvételről van szó, nem közli az olvasóval a felvételi módszereket, az adatfelvételek idejét és helyét. Így az anyag nem alkalmas arra, hogy azt alapként használjuk a környezetre való hatások megítéléséhez. Nem tartalmaz térképmellékletet sem, így nem lehet igazán tudni, hogy a felsorolt adatok (társulások, fajok) a Dráva és a kísérő parti zóna melyik részterületére vonatkoztathatók. Plankton, Benthos, Peryphyton, Nekton, Biológiai produkcióval kapcsolatban: A vízminőséget tükröző biológiai mutatók akkor lennének igazán informatívak, ha társulnának az adatfelvételi idő, hely és módszer kiegészítő adatokkal. Flóra és fauna vonatkozásában: Az alfejezet első része a Dráva menti növénytársulás-típusokat ismerteti vázlatosan, felsorolva a leggyakrabban előforduló erdő- és gyeptársulásokat, vízhatás alatt álló társulásokat (nádas, gyékényes) azok jellemző fafajaival és invazív fajaival. A gerincteleneket bemutató részben véletlenszerűen kiemelve megemlítettek néhány igen ritka (hazánkban védett vagy fokozottan védett) szitakötőfajt. A gerincteleneket bemutató fejezet azonban igen szűkösnek minősíthető, mivel még 20 fajt sem említ, pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén folyó Dráva Természeti Monitoring Rendszer az elmúlt 3 év alatt csupán 6 rendszertani kategóriából több mint 1000 rovarfajt mutatott ki a Dráva magyar oldalán. Az anyag kétéltűekkel foglalkozó részében olyan hegyvidéki fajokat is említenek a Dráva mentéről, amelyek teljes bizonyossággal nem fordulnak ott elő (szalamandra, gyepi béka, sárgahasú unka). Hasonló szakmai melléfogás a keresztes vipera előfordulásának említése a Dráva menti területekről. A terület madárfaunáját bemutatni szándékozó táblázat is igen sok tévedést tartalmaz (például ritka fajnak minősíti a közönséges foltos nádiposzátát, a kenderikét, amelyek megfelelő élőhelyeken közönségesek) és nem említ olyan jellegzetes, karakteres fajokat, amelyek valóban értékei, illetve jellemzői a drávai tájnak (fekete gólya, rétisas, barna kánya, récefajok, lúdfajok, nádi tücsökmadár, nádi sármány, stb.). A magyar oldalon detektált madárvilág az itt bemutatottnak a négyszerese. Nem valószínű, hogy az élőhely szempontjából azonosnak tekinthető horvát oldal madárvilága ennyivel szegényebb lenne. Az emlősfajokat bemutató részben több olyan adat is feltüntetésre került, amelyek valóságtartalma megkérdőjelezhető. A jávorszarvas (elk) és a hosszúszárnyú denevér előfordulása ezen a területen nem valószínű, tekintve, hogy a jávorszarvas arktikus elterjedésű faj, míg a hosszúszárnyú denevér kifejezetten hegyvidéki barlangok lakója. Azt sem tartjuk valószínűnek, hogy a magyar oldalon gyakori vidra a horvát oldalon oly annyira ritka, hogy 20 év óta nem jegyezték fel előfordulását. 5
6 A magyar területekre vonatkozóan a Dráva Természeti Monitoring Rendszer három éve tartó működésének köszönhetően számos információ áll rendelkezésre a Nemzeti Park Igazgatóságon, ám a hatástanulmány készítője nem kérte ezen adatokat. A területhasználatokkal kapcsolatos kérdések a magyar tematikában, ahogyan az előző pontokban is, természetszerűleg a feltételezett hatásterületre vonatkoztak. A területhasználattal kapcsolatos adatok Magyarországra vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a hatástanulmány készítője nem kérte ezen adatokat. Ezért az adathiányra való hivatkozás nem fogadható el e kérdések tárgyalásának szűkössége indokaként. A kavicskitermelésen kívül a többi kérdés nincs érdemben tárgyalva a tanulmányokban. Nem lehet kijelenteni, hogy a jelenlegi kajakos-kenus túrázási lehetőség változatlanul marad a vízerőmű rendszer megépülésével. A régi Dráva meder nem lesz alkalmas a vízhiány miatt a túrahajózásra, az alvízcsatornában pedig korlátozni kell a hajózást a vízleeresztések miatt. Ehhez jön még, hogy a vízitúrázók eddig erre a területre a vonzó természeti környezet miatt mentek és ez a vízerőmű rendszer kiépülésével művi környezetté formálódik, aminek vonzereje közel sem olyan, mint a természetesé. A kiépített vagy kiépítendő monitoring rendszerrel kapcsolatban az anyagokból kiderül, hogy a felszíni és felszín alatti vizek állapotváltozásaira léteznek állandó és ideiglenes megfigyelő pontok és fel is használták a begyűjtött adatokat. Sajnos a magyar szempontból legfontosabb hatásviselő, az élővilág vonatkozásában nincs és nem is terveztek ilyen rendszert a horvát oldalon. A védelmi intézkedések leírásairól általánosan elmondható, hogy azok elnagyoltak, alkalmazásuk esetlegessége pedig teljesen bizonytalan helyzetet eredményez, így nem ad megközelítőleg sem pontos képet az intézkedés hatékonyságáról. Így például semmitmondó és nem megnyugtató az az ígéret, amelyet az összefoglaló kötetben tesznek: Abban az esetben, ha a betonfalon átfolyó víz mennyisége nem elégséges a szigetecskék, homokpartok és erodált partok fenntartásához a gát és az alvízcsatorna torkolat közötti Dráva folyó szakaszon, a vízhozam emelését tervezzük addig, amíg a szükséges körülmények ki nem alakulnak és nem stabilizálódnak. (Ezek szerint a tervezett létesítmény mégis lehet megsemmisítő hatású a kérdéses területen az élővilág számára.) Nem derül ki, hogy milyen mértékig emelnék a vízhozamot és milyen gazdasági haszontól való elesést tolerálnának még (hiszen bizonyos mértékű vízátadás fölött, a csúcsrajáratás és ezzel a gazdaságos működtetés nem oldható meg). Az intézkedés csak kidolgozott formában lett volna megítélhető. 6
NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások felmérése. Espoo-i egyezmény
NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A határokon átterjedő környezeti hatások felmérése Espoo-i egyezmény KIEGÉSZÍTŐ ANYAG Válaszok 1 ESPOO Határokon átterjedő hatások felmérése, Kiegészítő anyag, Válaszok 1. 1 Novo Virje
RészletesebbenNOVO VIRJÉNÉL TERVEZETT VÍZERŐMŰ
ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ A DRÁVA HORVÁTORSZÁGI SZAKASZÁN, NOVO VIRJÉNÉL TERVEZETT VÍZERŐMŰ KIEGÉSZÍTŐ HORVÁT HATÁSTANULMÁNYÁRÓL Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai és Stratégiai
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. Június Meteorológiai értékelés Júniusban a havi átlaghőmérséklet jelentősen, mintegy 3-4 C-al volt magasabb az átlagtól. A gyakori és intenzív zivatar tevékenyég
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
Részletesebben7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma
7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,
RészletesebbenTisztelt Dobossy Gáborné!
Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető
RészletesebbenNOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata. Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG
NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata Espooi egyezmény 4. KIEGÉSZÍTŐ ANYAG KIEGÉSZÍTŐ ANYAG TERVEZET A VÁLASZOK ÁTTEKINTÉSE ESPOO, Határokon átterjedő hatások, 4. kiegészítő
RészletesebbenStratégiai? környezeti vizsgálatok
Stratégiai? környezeti vizsgálatok Döntéshozatali piramis Perspectives on Strategic Environmental Assessment, edited by Maria Rosario Partidario and Ray Clark, Lewis Publishers, 2000 Környezeti hatások
RészletesebbenEGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)
EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenTiszalök város Településrendezési Tervének módosításához
Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő
RészletesebbenSzigetköz monitoring múltja, jelene, jövője
Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenNOVO VIRJE VÍZERŐMŰ Határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata
fordította: Papp Zsófia 2002. november 29. NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ Határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata Espooi egyezmény KIEGÉSZÍTŐ ANYAG Novo Virje Vízerőmű Többcélú rendszer Környezeti hatástanulmány
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenTÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S
Részletesebben2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
218.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását a sokévi átlaghoz képest jelentősen
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenAntropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor
Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások
RészletesebbenBeavatkozással érintett területek
Denevérvédelmi beavatkozások (ivóhelyek kialakítása) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című pályázatban
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Petíciós Bizottság 2009 2005. február 7. MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA Georges Thiébaut, (belga állampolgár) által benyújtott 815/2001. sz. petíció a szabadtéri cserépgyárak
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 1. Meteorológiai értékelés 2016. Január Az év első hónapján a szokásos csapadék kétszerese hullott le az Igazgatóság területén. A csapadék jelentős része hó formájában
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenVízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenFejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika
Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagot megközelítő csapadék,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató július
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenTárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Melléklet:
Ügyszám: 6513-4/2018. Tárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Kánya László Melléklet: Közlemény + kérelem Telefon mellék: (42) 598-930 /223 http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/6513-2018 Varga Zoltán
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenGondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán
Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán MASZESZ A TELEPÜLÉSI TISZTÍTÓK TECHNOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEI SZABÁLYOZÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 2018. NOVEMBER
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
Részletesebben2015. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagnál sokkal kevesebb
RészletesebbenSzélerőműpark-projektek a határtérségben eljárási szabályok
Szélerőműpark-projektek a határtérségben eljárási szabályok Dr. Pocsai Zsuzsa Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály Magyar Osztrák Regionális Koordinációs Fórum Körmend 2012. november
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenTájékoztató az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának Drávaszentesen, 2004. október 14- én tartott, kihelyezett ülésének jegyzőkönyve alapján
Tájékoztató az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának Drávaszentesen, 2004. október 14- én tartott, kihelyezett ülésének jegyzőkönyve alapján Gondolatébresztő Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenA hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése
VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenKörnyezeti hatásvizsgálat Összeállította: Radnai Anikó
Környezeti hatásvizsgálat 2018 Összeállította: Radnai Anikó Kezdetek Szándék: valamely emberi beavatkozás következtében a környezetet érő hatások feltárásának és figyelembe vételének szabályozása National
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenKörnyezeti hatásvizsgálat Összeállította: Radnai Anikó
Környezeti hatásvizsgálat 2019 Összeállította: Radnai Anikó Kezdetek Szándék Valamely emberi beavatkozás következtében a környezetet várhatóan érő hatások feltárásának és figyelembe vételének szabályozása.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor
Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u Pf.
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Szám: 1326-7/1/2011./I. Jogi ea.: dr. Harkay Katalin 94/506-719 Műszaki ea.:
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
Részletesebben2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség
RészletesebbenHavi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december
Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges
RészletesebbenVíztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén
Víztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén Hidrológiai viszonyok Vízfolyás: Slatina folyó Hossza: 55 km Vízgyűjtő terület 71,6 km2 Évi átlagos csapadékmennyiség: 957 mm Vízhozamok a gáttest (41,1
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1016 Budapest Mészáros u. 58/A-B mint másodfokú környezetvédelmi hatóság
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1016 Budapest Mészáros u. 58/A-B mint másodfokú környezetvédelmi hatóság Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi
RészletesebbenTervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)
A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó
RészletesebbenHASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA
Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.
RészletesebbenTárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Melléklet: Közlemény + Kérelem és mellékletei Telefon mellék:
Ügyszám: 5690-3/2018. Tárgy: Értesítés eljárás megindításáról Ügyintéző: Kánya László Melléklet: Közlemény + Kérelem és mellékletei Telefon mellék: (42) 598-930 /223 (http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/5690-2018)
Részletesebben2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS
2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMOK ÖSSZEFOGLALÓ A VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL A BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELKERE ADOTT VÁLASZOKRÓL ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenA környezeti hatásvizsgálat
A környezeti hatásvizsgálat HATÓTÉNYEZŐK HATÁSFOLYAMATOK Az állapotváltozások becslése a hatásterületen HATÁSTERÜLET becslése, lehatárolása HATÁSTERÜLET környezeti állapotának felmérése Az állapotváltozások
Részletesebbena változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is
2001. szeptember 17-én, Zágrábban az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ egyezmény alkalmazásának aktuális kérdéseiről szóló magyar-horvát szakértői találkozón megállapodás
RészletesebbenKészítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus
Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
Részletesebben