Zugló. Fejlesztési Koncepció. Budapest, február

Átírás

1 Zugló Fejlesztési Koncepció Budapest, február

2 HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1] fax: [06-1]

3 A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE ÁTFOGÓ HELYZETFELTÁRÁS, SZÜKSÉGES ÉS AJÁNLOTT BEAVATKOZÁSOK ZUGLÓBAN KÖZÖTT 0. Bevezetés 1. Társadalom 2. Gazdaság 3. Közlekedés 4. Közművek 5. Környezet 6. Lakásállomány 7. Önkormányzati vagyongazdálkodás 8. Önkormányzati közszolgáltatások 9. Társadalmi integráció, esélyegyenlőség 10. Közbiztonság, közterületek rendje 11. Kultúra, sport, szabadidő 12. Kommunikáció 13. Összefoglaló tematikus helyzetértékelés: SWOT-elemzés 14. Mellékletek jegyzéke ÉLHETŐ ZUGLÓ MA ÉS HOLNAP STRATÉGIA Adottságok 2. Jövőkép 3. Célrendszer 4. A 12 fő stratégiai beavatkozási terület Élhetőség gazdaság gazdagság Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével Biztonságos és rendezett közterületek Közlekedésfejlesztés az élhetőség jegyében Sokszínű és minőségi oktatás fenntartása Városkép-Városközpont: értékmegőrzés és megújulás összhangja az épített környezetben, kiemelt fejlesztések Élénk helyi kulturális és közösségi élet, lokálpatriotizmus erősítése Sport, rekreáció, egészséges zuglóiak Aktív, minőségi időskor elősegítése Befektetés a jövőbe energiahatékonyság növelése Sérülékeny társadalmi csoportok integrációjának, esélyegyenlőségének támogatása A helyi kommunikáció erősítése, partnerség 5. A 12 fő stratégiai terület szükséges fő beavatkozásainak összefoglaló táblázata MELLÉKLETEK HBH Euroconsulting Kft. 3

4 Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban között HBH Euroconsulting Kft. 4

5 Tartalomjegyzék 0. Bevezetés Háttér Vezetői összefoglaló - helyett A tervezés feltételrendszere A Koncepció szerkezete Alkalmazott módszertan Társadalom Demográfia Képzettség Foglalkoztatottság Gazdaság A kerület vállalati szövetének jellemzői Idegenforgalom Közlekedés Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Közművek Vízellátás Csatornázás Termálvíz Villamosenergia-ellátás Gázellátás Távhőellátás Táv- és hírközlés Környezet Épített környezet Örökségvédelem Természeti környezet, környezeti tényezők állapota, hulladékgazdálkodás Lakásállomány Zuglói lakásállomány és lakásépítések A lakások kora, műszaki állapota és komfortfokozata Ingatlanpiaci trendek Önkormányzati vagyongazdálkodás Zugló Önkormányzatának főbb vagyonelemei Önkormányzati tulajdonú telkek Önkormányzati lakóingatlanok Egyéb nem lakás céljára szolgáló bérlemények HBH Euroconsulting Kft. 5

6 7.5. Utak kezelése és állapota Városüzemeltetés, parkfenntartás Önkormányzati közszolgáltatások Oktatás, nevelés Szociális és egészségügyi ellátórendszer Gyermekjólét, gyermek- és ifjúságvédelem Társadalmi integráció, esélyegyenlőség Szociális krízishelyzetben lévő, hajléktalan emberek Alacsony státuszú, szegregálódott vagy szegregációs veszélynek kitett lakosság Közoktatási esélyegyenlőség Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége Közbiztonság, közterületek rendje Zugló bűnözésföldrajza fővárosi és országos összehasonlításban Zugló közbiztonságát, a közterületek rendjét támogató helyi szervezetek, tevékenységek Kultúra, sport, szabadidő Kultúra Sport, szabadidő Kommunikáció Összefoglaló tematikus helyzetértékelés: SWOT-elemzés Mellékletek jegyzéke sz. Melléklet: Térképek sz. Melléklet: Régészeti lelőhelyek és védett épületek sz. Melléklet: Zugló ingatlanvagyona sz. Melléklet: Kérdőíves igényfelmérés sz. Melléklet: Képviselői kérdőívek sz. Melléklet: Tematikus szakmai műhelybeszélgetések sz. Melléklet: Középületek akadálymentesítettsége sz. Melléklet: Felhasznált, átnézett dokumentumok jegyzéke HBH Euroconsulting Kft. 6

7 0. Bevezetés 0.1. Háttér Az elkészített Zugló Fejlesztési Koncepció (röviden: Koncepció) dokumentumot két tartalmilag és szerkezetileg egymáshoz szorosan illeszkedő, de különálló formájú, önmagában is értelmezhető dokumentum alkotja Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban között; Élhető Zugló Ma és Holnap Stratégia Vezetői összefoglaló - helyett Mindjárt az elején leszögezzük, hogy nem készítettünk hagyományos értelemben vett vezetői összefoglalót. Szándékunk szerint az elkészített Élhető Zugló Ma és Holnap Stratégia egy olyan jól áttekinthetően strukturált, minden lényeges szempontot magában foglaló, rövid, önálló dokumentum, mely egyúttal a teljes Koncepció vezetői összefoglalójaként is működik. Továbbá, az alábbi, 0.3 A tervezés feltételrendszere, a 0.4 A Koncepció szerkezete és a 0.5 Alkalmazott módszertan fejezetekben többoldalról bemutatjuk a Koncepció készítését meghatározó tényezőket, körülményeket A tervezés feltételrendszere szeptember 15-én megalakult egy 6 fős koordinációs munkacsoport Zugló Önkormányzata, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. és szakértőink részvételével, mely a közösen elfogadott munkaterv alapján, folyamatos munkakapcsolat mellett havi rendszerességgel tartott munkaértekezleteket Zugló középtávú fejlesztési Koncepciója megalkotása érdekében. HBH Euroconsulting Kft. 7

8 A hatályos IVS Fontos kiindulási szempont, hogy Zugló rendelkezik egy jelenleg is hatályos, ben készült IVS-sel: Zugló Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1. kötet Helyzetfeltárás, 2. kötet Stratégia, melynek generáltervezője a VÁROS-TEAMPANNON Kft. (ügyvezető Koszorú Lajos). A Képviselő-testület döntése értelmében ezt a dokumentumot 2011 májusában a mostanival megegyező összetételű szakmai munkacsoport felülvizsgálta. A hatályos IVS az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakmai Államtitkársága, Városrehabilitáció ban Kézikönyv városok számára (Bp október 5.) tervezési dokumentum alapján készült, melynek alkalmazása 2008-tól az uniós településfejlesztési, városrehabilitációs forrásokhoz való pályázati hozzájutás alapfeltétele volt. A fejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készült. Területi alapon hangolta össze a különböző szakpolitikai, ágazati megközelítéseket (gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása stb.), azonosította az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Megállapítást nyert, hogy a hatályos IVS mind tartalmában, mind módszertanában megfelelt a Kézikönyv előírásainak; illeszkedik az azóta pénzügyileg kiürült, 2010-ben felfüggesztett funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs pályázatok logikájához, céljaihoz. Ugyanakkor ez az IVS nem felel meg a mai Zugló fejlesztési szükségleteinek. A 2008-as Helyzetfeltárásban feltárt adathiányok, illetve pontatlanságok bár számosak különösen az önkormányzati ellátórendszer elemzése területén összességükben nem fajsúlyosak. A dokumentum fő gyengesége nem a helyzetfeltárás, hanem a stratégia. A 284 oldalas Stratégia kötete kezelhetetlen mind a döntéshozók számára, mivel nem megfelelően összefogott; mind pedig a megvalósítók számára, mivel nem végrehajtható, a realitásokat figyelmen kívül hagyó terv. A tervezést nehezítő külső körülmények Jelenleg egy olyan, hosszan elnyúló, világméretű gazdasági-pénzügyi válságban élünk, mely nagyon megnehezíti a reális előrelátást, tervezést. Az önkormányzat tartalékokkal nem rendelkezik, amennyiben fejleszteni kíván, saját erőforrásai mellé rendelhető kiegészítő forrásokat kell előteremtenie. Ugyanakkor a 2013-ig rendelkezésre álló uniós fejlesztési keretek jórészt kimerültek, s Magyarország legfejlettebb, középső régiójában a következő, as periódusban sem lesz igazán jelentős mennyiségű fejlesztési forrás. A 2010-es választásokat követően számos nemzeti szintű ágazati stratégia változott: ezek hatással vannak, lesznek a hatályos és jövőbeli helyi fejlesztési stratégiákra. Több, az önkormányzati működést érintő, alapvető jogszabály is módosult a közelmúltban, illetve jelenleg van átalakítás alatt, így a bizonytalan szabályozási, szakpolitikai környezetben nehéz a kötelező és az önként vállalható feladatok elkülönítése, a priorizálás. HBH Euroconsulting Kft. 8

9 Új alaptörvény és önkormányzati törvény 2011 A változások többsége az új alaptörvény január 1-jei hatálybalépésével párhuzamosan lép életbe, mivel ez írja elő egyebek között az új önkormányzati törvény elfogadását. Az önkormányzati törvény módosulása meghatározó változásokat eredményez az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást tekintve. Az önkormányzati törvény módosulásának legnagyobb változása az lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak állami fenntartásba kerülnek. Az óvodai oktatás és az egészségügyi alapellátás továbbra is önkormányzati kötelezettség lesz. Ezek a változások részben az önkormányzatok anyagi és emberi erőforrás terheit mérséklik, ugyanakkor autonómiájuk csökkenését eredményezhetik pl. a patinás, nagy múltú önkormányzati oktatási intézmények esetében. Újdonság, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek, amely lehetőséget biztosít saját bevételeik növelésére. Kérdés, hogy az önkormányzatok a jelenlegi recessziós gazdasági helyzetben ezzel a jogukkal tudnak-e élni. A szakértők szerint ebből hosszú távon többletbevétel képződhet helyi szinten, de ehhez feltétlenül szükséges, hogy az állam az általa kivetett adók mértékét racionalizálja. Jelentős változások léptek életbe az önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó szabályok tekintetében is. Adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást (kötvénykibocsátás, hitelfelvétel), amely veszélyeztetheti az önkormányzatok likviditását, csak a kormány engedélyével tehet majd az önkormányzat. A változás jóval nagyobb költségvetési fegyelemre inthet, sokkal nagyobb jelentőséget fog kapni a költségvetés pontos, racionális tervezése. A rendszer részletes szabályozását a stabilitási törvény tartalmazza végén tehát stratégiát készíteni nehéz: a lehetséges fejlesztések gazdasági keretfeltételei nem adottak és/vagy folyamatosan változnak, az önkormányzat fejlesztési forrásai minimálisak, az Európai Unió strukturális alapjaiból elnyerhető támogatások elfogytak, kevés az olyan közfinanszírozású beruházás, melynek hatásaként a magánszféra amúgy is csekély beruházási hajlama aktivizálódna. Továbbá, a közelmúltban történt számos fontos törvénymódosításhoz nem készült még el a kapcsolódó végrehajtási rendelet, ennek megfelelően az előírások gyakorlati alkalmazását tekintve számos megválaszolatlan kérdés vetődhet fel. Összegezve: A jelenlegi bizonytalan országos szabályozási és szakpolitikai környezet miatt javasolt jelen dokumentum éves gyakoriságú felülvizsgálata. 1 1 A következő felülvizsgálat javasolt időpontja 2013 tavasza, amikor a évi népszámlálás települési, illetve tömbszintű adatai is rendelkezésre állnak. HBH Euroconsulting Kft. 9

10 Alapelvek: mértéktartó és fenntartható stratégia, aktív forrásteremtés Forráshiányos időszakban is célszerű az előrelépésre készülni, Zuglóban már rövid távon sem elfogadható a beavatkozások nélkül elképzelt jövő: a fejlesztések további elmaradása egyértelműen negatív folyamatokat eredményez. Forrásoldalról a saját önkormányzati és a hazai források felhasználása mellett Zugló a korábbinál jobban törekszik az Európai Unió támogatásainak sikeres megpályázására. Az Európai Unió as programozási időszaka várható tendenciái Napjainkban az Európai Unió kohéziós politikájának gyökeres átalakulása megy végbe. A következő, as programozási időszak forrásai már azon új szabályrendszer előírásai alapján fognak a tagországok rendelkezésére állni, melyek nemcsak a források felhasználását, célterületeit módosítják, hanem az egyes tagországok költségvetési keretein is meghatározó mértékben változtatnak. Az Európai Bizottság elsődleges prioritásként jelölte meg az egyes alapok közötti jóval szorosabb kapcsolat kialakulását, melytől tovagyűrűző hatást várnak. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) esetében az Európai Közösség a következő prioritásokat jelölte meg: az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások növelése, a kutatásra és innovációra jutó források maximalizálása, a KKV szektor támogatása. Az Európai Szociális Alap (ESZA) esetében elsődleges célok: a társadalmi kohézió erősítése, a szegénység felszámolása. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy már idéntől érdemes elkezdeni a felkészülést a következő, közötti programozási időszak kihívásaira, azzal együtt, hogy a keretfeltételek változnak. A Közép-magyarországi régióban 2014-től kezdődően a megelőző, pénzügyi szempontból átmenetinek (phasing out 2 státusz) tekinthető hét évet követően már teljes mértékben a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás régióbesorolás támogatási szabályai lépnek életbe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendelkezésére álló források mintegy felét ESZA-típusú, társadalmi célú projektekre kell kiírni: ez jól illeszthető Zugló stratégiai céljaihoz. Jó hír az is, hogy az ERFA esetében kiemelt szerepet kapnak a fenntartható fejlődést szolgáló városfejlesztési projektek, mely szintén összhangban van Zugló középtávú, környezetbarát terveivel. Ismeretes, hogy az Európai Unió kizárólag a hatályos helyi, nemzeti és regionális stratégiai dokumentumokhoz illeszkedő fejlesztéseket támogatja. 2 Azon régiók (ún. phasing out térségek), ahol a GDP az EU-bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. ( - Kohéziós és regionális politika ) HBH Euroconsulting Kft. 10

11 Európai együttműködési, ún. közvetlen brüsszeli források Zugló megújult önkormányzata 2011 őszén vezető partnerként kidolgozta első nagy, nemzetközi projektjét, mely a minőségi, aktív időskor támogatását célozza. A közvetlen nemzetközi tapasztalatok kiemelten fontosak a városfejlesztésben, hiszen az európai együttműködések keretében számos jó ötletet, bevált gyakorlatot lehet megismerni és átültetni kedvező finanszírozási feltételek mellett. Ezen projekteket ún. közvetlen brüsszeli forrásokból finanszírozott, széles körű EU-s partnerségen alapuló, transznacionális, illetve interregionális programokba történő bekapcsolódás biztosíthatja. Ellentétben a hazai uniós fejlesztési forrásokkal, a közvetlen brüsszeli támogatások tervezhetőbben állnak rendelkezésre, és többségük %-os támogatási intenzitású. A magyar pályázók számára kedvező, centrális területi elhelyezkedésünk miatt számos program elérhető, és a legtöbb támogatási konstrukcióban kiemelt kedvezményezettek az önkormányzatok. E projektek keretében infrastrukturális fejlesztéseket közvetlenül általában nem, viszont tapasztalatcserét, tanulmányutakat, közös innovatív szellemi fejlesztéseket, nemzetközi tudásmegosztást, esetenként megvalósíthatósági tanulmányokat, helyi akcióterveket lehet finanszírozni. Az ilyen típusú projektekbe való bekapcsolódás nagy lendületet adhat Zuglónak. A tervezés jelenlegi fázisában például a Bosnyák téri Remíz átfogó fejlesztése, vagy a barnamezős Rákosrendező egyaránt olyan fejlesztési területek, amelyek jó eséllyel kapcsolhatók be egy-egy nemzetközi együttműködési projektbe, melynek keretében előkészíthetők a nagy projektek, kiváló tanulási és tapasztalatcsere-lehetőséget biztosítva a helyi döntéshozók számára. A fentebb bemutatott feltételrendszerben csak mértéktartó, reális stratégia elkészítésére törekedhettünk. Ennek szerves része, hogy a szükséges, hiányzó infrastrukturális és társadalmi célú fejlesztések mellett hangsúlyt fektessünk azokra a rövid távú intézkedésekre, változtatásokra, melyek megvalósítása elsősorban nem pénzkérdés, sokkal inkább elhatározás, jobb szervezés, helyi társadalmi összefogás és hatékonyabb kommunikáció kérdése. Ezeket a döntően nem pénzkérdés beavatkozásokat a Stratégia részben külön is megjelöltük (áthúzott Ft-szimbólummal). A helyi kommunikáció javítása, a minél szélesebb körű tájékoztatás, a nyilvánosság folyamatos biztosítása olyan alapvető tervezési alapelv, mely támogatni tudja az új fejlesztések lakossági elfogadását és hatványozottan a megvalósítást. Másik fő alapelvünk a partnerség-építés fontosságának hangsúlyozása: az önkormányzat és a helyi szereplők, intézmények, civil szervezetek, vállalkozók és a lakosok között. A fenntarthatóság biztosítása érdekében fontos a párbeszéd új alapokra helyezése, megerősítése. A fenntarthatóság nem képzelhető el továbbá társadalmi szolidaritás nélkül: nincs élhető kerület helyi összefogás, egyenlő esélyek biztosítása nélkül. A fenti alapelvek szem előtt tartása a beavatkozások előkészítésének és végrehajtásának minden szakaszában kiemelt jelentőségű. HBH Euroconsulting Kft. 11

12 Ki a Zugló Fejlesztési Koncepció fő címzettje? Zugló új Fejlesztési Koncepciója döntően az önkormányzati hatáskörben megoldható/megoldandó feladatokra irányul, mivel jelenleg még mindig az önkormányzatnak van leginkább felhatalmazása, jó esetben erőforrása, így reálisan esélye a helyi fejlesztések megvalósítására. Természetesen sem a helyzetfeltárásból, sem a stratégiából nem hiányoznak azok a kulcsterületek, melyek fejlesztése nem a helyi, kerületi önkormányzat, hanem a főváros vagy a központi kormányzat hatáskörébe tartoznak. E fejezetekben is a közszféra fejlesztései kapnak hangsúlyt, azzal, hogy e területeken Zugló feladata a lobbi, a kommunikáció, a folyamatos egyeztetés és az együttműködés A Koncepció szerkezete Helyzetfeltárás kicsit másként Jelen Koncepció szándékaink szerint megőrzi és bátran felhasználja a 2009-es IVS helyzetfeltárásának minden pozitívumát: számos módszertani megközelítését, egyes következtetéseit, de természetesen tovább is építi azt: frissített-bővített adatokkal, információkkal, új al/fejezetekkel. Próbáltunk ügyelni arra is, hogy a terjedelem befogadható volumenű legyen, okulva a es IVS hibájából. Ez az igyekezet a helyzetfeltárás esetében nem teljesült maradéktalanul, hiszen növeltük a vizsgált ágazatok, elemzett adatok mennyiségét. Ugyanakkor, a korábban követelményként megjelölt, más kerületekkel való adat-összehasonlítást terjedelmi okokból, ill. a használhatóságot javítandó elhagytuk. Viszonyításként legtöbb esetben a budapesti átlagot vesszük figyelembe, de esetenként elengedhetetlen volt néhány szomszédos vagy vetélytárs kerülettel való összehasonlítás, éppen Zugló pozicionálása érdekében. A Koncepció helyzetfeltáró része nem tartalmazza a kerület fejlődését bemutató hátteret, sem pedig az ebből következő térszerkezeti kérdéseket. Zugló történetét a kapcsolódó Élhető Zugló Ma és Holnap Stratégia első fejezete tartalmazza, továbbá ez a fejezet összegzi a térszerkezeti kérdések összefüggéseit is (ez utóbbit részletesen lásd az 5.1 Épített környezet alfejezetben!). Azért választottuk a szerkesztésnek ezt a módját, mert mint azt a Koncepció szerkezetének ismertetésekor, lejjebb részletesen leírjuk fontosnak tartottuk, hogy az Élhető Zugló Ma és Holnap Stratégia egy összegző, de teljes értékű, önállóan is értelmezhető egység legyen, ugyanakkor kerüljük az ismétléseket a két dokumentum között. A helyzetfeltárás, ahogy már a címe is jelzi Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban között nem csupán klasszikus állapotleírás, túlmutat a szokásos hatókörön. HBH Euroconsulting Kft. 12

13 A 12 fő fejezet mindegyike az alábbi szempontrendszer alapján épül fel: I. Ágazati helyzetfeltárás II. Azonosított főbb problémák III. Már folyamatban levő vagy eltervezett beavatkozások, jó példák Zuglóban IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében. Az ágazati helyzetfeltárás (I.) az általában szokásos, bevett módszertan alapján, a lehető legfrissebb döntően 2010-es, de sok esetben 2011-es adatokkal és szokatlan részletességgel készült. Az árnyalt szektorális helyzetfeltáráson túl határozott célunk volt ezáltal Zugló különböző, jövőbeli hazai és uniós pályázatai kidolgozásának, szakmai megalapozásának elősegítése, minél alaposabb statisztikai alátámasztással. Az elvégzett, adott ágazati helyzetelemzés során sorban azonosítottuk és külön pontban bemutattuk a főbb problémákat (II.), melyeket később a stratégiában rangsoroltunk, csoportosítottunk. Az azonosított problémákat követően ágazatonként számba vettük, hogy milyen beavatkozással lehetne azokat orvosolni. Itt fontosnak tartottuk külön pontban bemutatni a már folyamatban levő vagy már elhatározott beavatkozásokat, illetve a fellehető zuglói jó példákat (III.). Ezáltal reálisabb képet kapunk, hogy melyek a még orvosolatlan problémák, hiányzó, fontos fejlesztési tevékenységek (IV.). Végül összefoglaltuk azokat a főbb, elsősorban helyi döntéshozóknak szánt, jobbító javaslatokat (V.), melyeket többhónapos munkánk során a megkérdezett interjúalanyoktól, kérdőíves válaszadóktól vagy műhelybeszélgetések résztvevőitől gyűjtöttünk össze. A fentebb leírt (a helyzet leírását az adott ágazat, tematika elemzésével/problémafelvetéssel és a vonatkozó beavatkozási javaslatokkal közvetlenül, és nem egy attól elválasztott fejezetben összekötő) szerkezeti megoldással az elkészített, testes helyzetfeltárást könnyebben áttekinthetővé, felhasználóbarátabbá kívántuk tenni. Stratégia mértéktartóan Szándékunk szerint az Élhető Zugló Ma és Holnap Stratégia (röviden Stratégia) önmagában is megálló, a teljes Koncepciót összefoglaló, önálló egység, melyet szerkezete is leképez: 1. Adottságok 1.1.Történet 1.2. Zugló vonzerejének alkotóelemei Erősségek Problémák HBH Euroconsulting Kft. 13

14 2. Jövőkép 2.1. Mennyiben érvényes ma a 2009-es prognózis 2.2. Jövő negatív előjellel 2.3. Jövőkép pozitív előjellel: Hogyan őrizheti meg Zugló hosszabb távon az élhetőségében rejlő versenyképességét? 3. Célrendszer 4. A 12 fő stratégiai beavatkozási terület 5. A 12 fő stratégiai terület szükséges fő beavatkozásainak összefoglaló táblázata 1. Adottságok A Stratégia Zugló történetének rövid áttekintésével kezdődik, melyet a kerület adottságainak összegzése követ. Az Adottságok fejezetben a legfontosabb vonzerőt jelentő tényezők, az erősségek felsorolása mellett megjelennek a főbb gátló tényezők, a fontosabb aktuális problémák is, melyek döntően a helyzetfeltáráskor elvégzett SWOTelemzés (lásd a 13. Összefoglaló tematikus helyzetértékelés: SWOT-elemzés fejezetben!) Erősségek és Gyengeségek megállapításain alapul. A helyzetfeltárás egyes fejezeteiben is hivatkozunk az adott területek közötti kapcsolatokra, összefüggésekre, de az integrált látásmódot elsősorban a Stratégiában tudtuk érvényesíteni. 2. Jövőkép A hangsúlyos helyi adottságok részletező, teljességre nem törekvő felsorolását követi Zugló jövőképének felvázolása legalább 2020-ig, méghozzá két ellentétes pozitív és negatív előjellel. Ennek a fejezetnek részét képezi a 2009-es IVS Stratégia kötet jövőképének szövegszerű összevetése a jelen állapottal: Mennyiben érvényes ma a 2009-es prognózis? címmel. 3. Célrendszer Az élhetőség javítása elsősorban minőségi beavatkozások útján szlogenbe sűríthető átfogó célrendszer megvalósulásához vezető rövid, 2014-ig tartó, illetve középtávú, azaz 2020-ig elérendő konkrét célok egymásra épülnek, egymásból következnek: A minőségi önkormányzati szolgáltatások rendszerének megerősödése, illetve az erre épülő, ebből fakadó helyi identitástudat és aktív lokálpatriotizmus kialakulása a kerület versenyképességének, erőforrásvonzó képességének feltétele. Az így megteremthető új erőforrások szükségesek a folyamat fenntartásához, a pozíció megőrzéséhez. 4. A 12 fő stratégiai beavatkozási terület Az Élhető Zugló Ma és Holnap Stratégia szervesen kapcsolódik Az Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban között című dokumentumhoz. Az egyes ágazati helyzetfeltárások végén azonosított főbb problémák közül a HBH Euroconsulting Kft. 14

15 Stratégiában kiemeltük és rangsoroltuk azokat a fő problémákat, amelyekre Zugló Önkormányzatának rövid távon 2014-ig vagy középtávon 2020-ig szükséges, illetve valóban esélye lehet különböző gazdasági, civil, egyházi stb. partnerekkel együtt megoldást találni. Az ágazati helyzetfeltárások nyomán, Zugló jobb élhetőségének biztosításához 12 fontos, integrált stratégiai beavatkozási területet azonosítottunk, melyek a következők: Élhetőség gazdaság gazdagság Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével Biztonságos és rendezett közterületek Közlekedésfejlesztés az élhetőség jegyében Sokszínű és minőségi oktatás fenntartása Városkép-Városközpont: értékmegőrzés és megújulás összhangja az épített környezetben, kiemelt fejlesztések Élénk helyi kulturális és közösségi élet, lokálpatriotizmus erősítése Sport, rekreáció, egészséges zuglóiak Aktív, minőségi időskor elősegítése Befektetés a jövőbe energiahatékonyság növelése Sérülékeny társadalmi csoportok integrációjának, esélyegyenlőségének támogatása A helyi kommunikáció erősítése, partnerség Minden egyes stratégiai beavatkozási területet azonos szerkezetben mutatunk be: Bevezetés: A beavatkozási terület fő jellemzői, adottságai I. Azonosított fő problémák II. Fő konkrét célkitűzések III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében. A stratégiai tervezés sajátossága, hogy nem merül el a részletekben és nem tud minden szektor minden egyedi, kisebb fajsúlyú problémájára is reagálni. A Koncepció nem foglal magában részletes cselekvési terveket sem, ezek elkészítésének, vagy a már meglévők felülvizsgálatának szükségességét az ágazati helyzetfeltárások IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások pontjainál minden esetben jelezzük, ha az indokolt. HBH Euroconsulting Kft. 15

16 Integrált szemlélet a stratégiában Mint a címekből is kiderül, s fentebb is hangsúlyoztuk, a stratégiai beavatkozási területek természetszerűleg ágazatokhoz kötődnek, ugyanakkor integrált, azaz több szektort összekapcsoló javaslatokat tartalmaznak. Ebből kifolyólag az egyes stratégiai területeken javasolt beavatkozások között átfedések vannak. A jobb áttekinthetőség miatt egységes struktúrát alkalmaztunk, és az egyes területek bemutatási terjedelmének egységesítésére is törekedtünk, bár ezt a szempontot elsősorban a horizontális típusú területek esetében a komplexitás felülírta Alkalmazott módszertan Kutatómunka A helyzetfeltárás többféle módszerrel, kutatási technikával készült. Előzetesen feltérképeztük és tanulmányoztuk a vonatkozó jogszabályokat, törvényi rendelkezéseket, a helyi képviselő-testületi előterjesztéseket és az azok nyomán meghozott határozatokat, valamint Zugló meglévő, hatályos önkormányzati dokumentumait, korábbi felméréseit, a kapcsolódó önkormányzati és háttérintézményi szakmai anyagokat, kutatásokat. Továbbá, felhasználtunk a KSH-tól, az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Statisztikából (ENYÜBS) és Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjától származó adatokat. (Lásd a 8. sz. Mellékletben a Felhasznált, átnézett dokumentumok jegyzéke!) Tájékozódtunk Zugló Önkormányzata utóbbi 3 évben benyújtott, nagyobb léptékű, vonatkozó uniós és hazai pályázatairól. Áttekintettük a Jövő Zuglója Zugló jövője címen, a Studio Metropolitana által januárban készített összegző tanulmányt, mely a 2009-es IVS tervezett fejlesztéseinek társadalmasítását szolgáló, hat városrészben lebonyolított kerületfejlesztési fórumok és közösségfejlesztési akciók eredményeit mutatja be. Adatállomány Általános problémaként jelentkezett, hogy számos statisztikai mutató esetében a 2009-as IVS-hez hasonlóan szeptember és december között is csak a KSH 2001-es népszámlálási adataira tudtunk támaszkodni. A helyzetfeltárás adatfrissítését december 31-én lezártuk októberében lezajlott ugyan a soros, 15. magyarországi cenzus, az adatok feldolgozása azonban 2011 decemberében még nem kezdődött meg. A KSH honlapján található információk alapján az előzetes adatok 2012 tavaszán, míg végleges, települési szintű adatsorok közzététele csak 2012 végétől várható. Jelen Koncepcióban ezért aktuális, es adatokat elsősorban önkormányzati vagy egyéb szakmai forrásból, több esetben pedig a KSH településstatisztikai adatbázisából tudtunk beszerezni. A legfrissebb népszámlálási adatok rendelkezésre állásakor mindenképpen célszerű és szükséges a helyzetfeltárás adatállományának és az abból levont megállapításoknak a felülvizsgálata. Az adatállományhoz kapcsolódóan további fontos problémákkal is szembesültünk: HBH Euroconsulting Kft. 16

17 A Koncepció készítése során felhasznált adatok legnagyobb része a Központi Statisztikai Hivatal településstatisztikai adatbázisából, illetve Zugló Önkormányzata érintett osztályaitól származik. Vannak azonban olyan elsősorban demográfiai adatok, melyek mindkét forrásból rendelkezésre állnak, de nem egyeznek meg. Ennek egyik tipikus esete az eltérő módszertan használata nem mindegy ugyanis, hogy a kerületi lakosokkal kapcsolatos eseményeket (KSH), vagy a kerület határain belül történt eseményeket (önkormányzat) listázzuk. Például: az egy naptári évben történt élveszületések számát a KSH statisztikájában az adja, hogy hány, Zuglóban állandó lakcímmel rendelkező anya hozta a világra gyermekét, míg a kerületi adatbázisban a Zuglóban bejegyzésre kerülő anyakönyvi eseményeket számolják össze. Az esemény típusú adatok mellett az állomány típusúaknál is tapasztalhatók anomáliák. Erre példa Zugló állandó népességének száma jan. 1-jén: a KSH és az önkormányzat adatsora között számottevő, majd fős eltérés tapasztalható, pedig mindketten a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) által nyilvántartott adatbázisból hívják le a szükséges adatokat. Lehetséges magyarázat az eltérő szűrők használata: pl. figyelembe veszik-e az érvénytelen lakcímmel rendelkezők számát. Az állandó népességi és a lakónépességi adatok felhasználása is okoz nehézségeket: bár utóbbi meghatározásánál sokkal több a bizonytalansági faktor, az önkormányzati közszolgáltatások tervezése során mégis inkább ezt a számot, a kerületet ténylegesen használók számát célszerű alapul venni (kivételt képeznek az állandó lakcímhez kötött szolgáltatások és ellátások). Az adatok forrását és a további problémákat, eltéréseket a vonatkozó ágazati helyzetfeltárásoknál ismertetjük. Illusztráció A Koncepció, de különösen az Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban között dokumentum szöveges részeinek alátámasztására, illusztrálására táblázatokat, grafikonokat, diagramokat stb., valamint térképeket és fotókat alkalmaztunk. Ezeknek a forrását minden esetben konkrétan megjelöltük 3. A térképek jelentős részét Zugló Önkormányzata Főépítészi Irodájának Térinformatikai Csoportja készítette és bocsátotta rendelkezésünkre, melyet külön is köszönünk. Azokat a térképeket, melyek kis méretben is szemléletesek, már a szöveg mellett, annak illusztrálásaként is elhelyeztük. Ugyanezek térképek jobb felbontású, részletgazdagabb 3 Az anyagot színesítő fotók mindegyike saját készítésű, ezért ezek külön forrásmegjelölés nélkül szerepelnek. HBH Euroconsulting Kft. 17

18 változatait, valamint a törzsanyagba be nem került, ám érdeklődésre számot tartó további térképeket az 1. sz. Melléklet tartalmazza. Mellékletek A szokásos mellékleteken kívül (pl. Felhasznált, átnézett dokumentumok jegyzéke) terjedelmi okokból különböző szakmai-tematikus dokumentumok is külön mellékletbe kerültek. (Lásd a 14. Mellékletek listája fejezetben!) Terepmunka Terepmunkaként 31 strukturált mélyinterjút (1,5 5 órás) készítettünk az önkormányzat és a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. döntéshozóival, szakterületi felelőseivel; a vizsgált ágazatokban/szektorokban a szakmai közvélemény képviseletében elsősorban az önkormányzati háttérintézmények vezetőivel. A zuglói, bejegyzett civil és egyházi karitatív szervezeteknek nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet juttatottunk el az önkormányzat támogatásával, melyben az általuk képviselt csoport szempontjából jelentkező hiányosságokat, szükségleteket jelezhették, az általuk elvárt, illetve javasolt konkrét beavatkozások megnevezésével (a 21 kitöltött kérdőív összesített javaslatait lásd a 4. sz. Mellékletben!). A kérdőív egyúttal az önkormányzattal fejlesztési kérdésekben történő együttműködési felhívást is magában foglalt, melyre eddig 20 szervezet jelzett vissza pozitívan. A helyi Képviselő-testület tagjainak kérdőívet állítottunk össze, melyet az önkormányzat elektronikus levélben juttatott el részükre. A visszaérkezett véleményeket figyelembe vettük októberben a HBHE készített egy adatkérő táblázatot az önkormányzati fenntartású középületek akadálymentességének felmérése céljából, melyet a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. szakterületi felelősei feltöltöttek aktualizált információkkal, melyeket a HBHE összesített (lásd a 9. Társadalmi integráció, esélyegyenlőség fejezetben, valamint a 7. sz. Mellékletben!). Ez az összegző táblázat alapjául szolgálhat a közcélú önkormányzati fenntartású épületek akadálymentesítési ütemtervének kialakításához novemberében két, 3 órás tematikus szakmai műhelybeszélgetést bonyolítottunk le a Cserepesház Zuglói Ifjúsági Centrumban: Élhető Zugló címmel 23 fő részvételével, valamint a Társadalompolitikai kihívások Hogyan erősíthető tovább a zuglói szociális védőháló? címmel, 28 fő résztvevővel. Mindkét meghívotti kör az önkormányzat és Zuglói Vagyonkezelő Zrt. szakterületi felelőseit, civil és egyházi karitatív szervezeteket, önkormányzati háttérintézményeket foglalt magában. Az előkészítésben az önkormányzat és a Cserepesház munkatársai aktívan részt vettek. A moderátori feladatokat a HBHE látta el. A tréning-elemekkel átszőtt, interaktív műhelybeszélgetéseken közösen összegyűjtött problémák, jó példák, vélemények, javaslatok beépültek a Koncepcióba, illetve táblázatokban összefoglalva en megküldtük a részvevőknek. Továbbá, sor került két fókuszcsoportos beszélgetésre is a Gazdaságfejlesztés lehetőségei Zuglóban és Városarculat-tervezés témákban helyi döntéshozókkal (polgármester, alpolgármester, ZV Zrt. vezérigazgató) és szakemberekkel. HBH Euroconsulting Kft. 18

19 Minden érintettnek ezúton is köszönetet mondunk a közreműködéséért. Tervezett zuglói kiemelt projektek Zugló Önkormányzata a 11/2011 sz. polgármesteri-jegyzői együttes utasítás 1. sz. mellékletében az alább felsorolt, kiemelt fejlesztési terveket nevesítette: 1. Zugló kerületközpont fejlesztése Alprojekt: CSAPI (Bosnyák téri piac) tulajdonba vétele és fejlesztése (Csömöri út 9-11.) 2. Városliget fejlesztése (ezen belül a PECSA hasznosítása) 3. Rákosrendező hasznosítása Alprojekt: a BVSC területének fejlesztése 4. Kiemelt közlekedési feladatok ellátása Alprojekt 1: Zuglói parkolási fejlesztések Alprojekt 2: Zuglói Remíz hasznosítása zuglói kulturális bázis létrehozása a Bosnyák téren 5. Lantos Mihály Sporttelep (MTK pálya) fejlesztése 6. Róheim-villa (Hermina út 45.) tulajdonba vétele és hasznosítása 7. Siemens pálya és Paskál uszoda fejlesztése 8. Zugló Önkormányzata intézményeinek energetikai fejlesztése Projekt-audit Szakértőink javasolták a tervezett kiemelt projektek előkészítettségének egységes, 12 szempontrendszer szerinti vizsgálatát, egy egyszerű projekt-audit elvégzését, mely alapján rangsorolhatók a fejlesztések. Az adatfelvételt, célzott interjúkat követően azonban az körvonalazódott, hogy ezek még nem valódi projektek, jelenleg a kiérlelés, az előkészítés különböző fázisaiban vannak. Az esetek többségében a bonyolult, rendezetlen tulajdonviszonyok jelentik a továbblépés legfőbb akadályát. A feltérképezés során a fenti fejlesztésekről összegyűjtött információkat a helyzetfeltárás vonatkozó fejezeteiben rögzítettük, külön szürke háttérrel jelölve azok kiemelt státuszát. Területi lehatárolás A 2009-as IVS a városrehabilitációs pályázati kiírás szellemiségének és követelményeinek megfelelően városrészekben és akcióterületekben gondolkodott. Azonban már ben is pontatlan volt a jórészt a 2001-es népszámlálási adatokra alapozott városrészi szintű helyzetfeltárás és stratégiaalkotás: mivel az elemzésekhez továbbra is csak az előző HBH Euroconsulting Kft. 19

20 népszámlálás eredményeit használó statisztikák állnak rendelkezésre, ez ben még inkább az lenne. A területiség szempontjait azonban érdemesnek tartottuk megőrizni elsősorban oly módon, hogy a szolgáltatások egyenlő hozzáférését/térbeli eloszlását vizsgáltuk. A mára hatályát vesztett pályázati konstrukciónak megfelelő akcióterületek megjelölését sem tartottuk célszerűnek, hiszen a kijelölés kritériumai kiírásonként változtak. Akcióterületeket azért sem jelöltünk ki, mivel az nem a stratégia, hanem az azt kibontó operatív program feladata. Véleményünk szerint a kiemelt programok megvalósítása alakíthat majd ki valódi akcióterületeket Zuglóban, hiszen ezek legtöbbje olyan beruházás, amely során egy összefüggő terület komplex, magántőke közreműködésével megvalósuló, tovagyűrűző hatású fejlesztése fog megvalósulni. A kerület szempontjából a leginkább fontos akcióterület a városközpont és térsége, melyhez kapcsolódva a Lantos Sport- és Szabadidőközpont megvalósulása lehet az a potenciális húzó beruházás, mely a magántőke kívánt fejlesztését előmozdítja. Kapcsolat a többi kerülettel és a fővárossal, tervezés egyeztetése Az önkormányzat vezetőinek elképzelését követve a kerület természetes, érintett önkormányzati partnereivel az egyeztetést nem a jelen tervezés, hanem egy következő, felülvizsgálati munka keretei közé terveztük: az önkormányzati törvény (részletesen lásd a 0.3 A tervezés feltételrendszere fejezetben, A tervezést nehezítő külső körülmények pont alatt!), illetve a szakpolitikák változása miatti bizonytalan feladat-megosztási helyzetben célszerűbbnek látszott elsőként a zuglói elképzelések rögzítése. A néhány egyeztetési próbálkozásunk is azt erősítette meg, hogy mind a Fővárosi Önkormányzatnál, mind pedig az érintett kerületeknél jelenleg van kidolgozási stádiumban a korábbi IVS felülvizsgálata vagy új stratégia megalkotása. A helyi fejlesztések összehangolása a fővárossal és a szomszédos kerületekkel a tervezési fázis következő, fontos és szükséges lépése lesz. HBH Euroconsulting Kft. 20