Mi Újság. Jóakarattal van kikövezve. Közösség, Lokalitás, Szabadság. Külső-Bethlen város és a Vacsi köz városrész lapja.

Átírás

1 Közösség, Lokalitás, Szabadság Mi Újság 2013/2 december Jóakarattal van kikövezve MI újság? Be kell vallani, az újság nevének kiválasztása igen sok fejtörést okozott, amely akár kiválthat némi ellenreakciót is. Az első szám megjelenését követő olvasói visszajelzések (levélben és élőszóban) azonban megerősítették azt az előzetes véleményt, hogy szükség van egy helyi lapra. Itt engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjunk azon Tisztelt Olvasóknak, akik észrevételeikkel (problémák, javaslatok és ötletek felvetésével) hozzájárultak a második szám tartalmához. Csak bátorítani tudjuk Önöket, hogy a jövőben is írjanak nekünk. Mert a lap nem más céllal indult, hogy egy nyílt és közösségi fórum jöjjön létre, ahol szabadon megjelenhetnek a gondolatok és vélemények, de akár a kritikai hangok is. (Közösség. Lokalitás. Szabadság. Essék szó most e három értékről.) A közösség az egymás iránti, családi és szomszédsági szolidaritást feltételezi. A lokalitás a helyi értékeink megőrzőséért vállalt aktív cselekvést szorgalmazza, mind emberi, mind pedig környezeti (zöld tereink, kertjeink, helyi erőforrásaink) vonatkozásában, amely unokáinknak is jövőt biztosít (=fenntartható fejlődés). A szabadság pedig ott valósul meg, ha a nagy kérdésekben a társadalom széles rétegei (egyének és helyi közösségek) közös vállalkozásként vehetnek részt. De miféle közös vállalkozásról lehet itt szó? Nyilván nem olyasmiről, amit egy szűk réteg tudatosan, előzetesen kimunkálva a maga részére alakít ki. Hanem olyanról, amely, ha erőfeszítéseken alapul is, de tisztes megélhetést biztosít, és nem utolsósorban alkalmazza az egymás iránti jóakarat elvét. Pillanatnyilag kevesen vitatnák, hogy a magyar politikai közélet viselkedése ne lenne szélsőségesen megosztott (vagy ne öltene hisztérikus jelleget). Szinte egyetlen olyan vonatkoztatási pont sincs már, amire egységesen, és felhőtlenül igent tudna mondani Magyarország. Még a birkapörkölt sem tud osztatlan lelkesedést kiváltani honfitársainkból, pedig, ha valami, akkor a pörkölt igazi hungarikum. Bár az tény, hogy közéleti zsinórmértéknek nem túl magasztos választás a paprikáshús A két oldal (ez sajnos velejéig kultúránkba égett) minden erővel azon van, hogy a másikat kikapcsolja a játékból, egymást feketére mossa. És, hogy tisztességes ember inkább ne vegyen részt a közéletben, ne vállaljon közösségi szerepet. E folyamat rendkívüli károkkal jár a jóakaratú közösségekre nézve is. A két szemben álló oldal kölcsönösen ajkbiggyesztve beszél a másik oldal demokráciájáról vagy nemzeti beállítottságáról, és körülbelül úgy állítja Külső-Bethlen város és a Vacsi köz városrész lapja be a kérdést, hogy Magyarországon addig nem lesz igazi demokrácia vagy hazafias érzés, amíg a másik fél ki nem dől. (Egyet felejtenek el, hogy mindketten tagjai is lehetnének a demokratikus és nemzeti keretnek.) Jó és rossz hamis küzdelme zajlik. A magyar politikai elit a kulturált viselkedés (=példaadó magatartás) tekintetében kudarcot vallott az elmúlt 24 év leforgása alatt. Hisztérikus állapotba került és egyáltalán nem törekszik a másik fél jóakaratú megértésére. A szorongás és a valódi számonkéréstől való félelem, illetve az önvédelem állapotában van. Elnézést, ha egyes mondatok felindulást kelthetnek az Olvasóban. De, azt tapasztalhatjuk, hogy szinte eltűnt a közéleti diskurzus (leszűkült a politikára) és kevésbé esik szó a mindennapi életünket, kultúránkat, környezetünket stb. alakító ok-okozati összefüggésekről. Mintha cél lenne, hogy ne is értsük meg a világunkat, hogy ne is tudjuk kiszűrni a lényeges információkat. Az elitet ért kritika részben erről szól. A változás ellenben rajtunk is múlik, ha törekszünk az egymás iránti jóakarat és megértés belátására. Nem könynyű, de minden előremutató lépés erőfeszítések kis lépéseivel valósul meg. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Falusi Norbert

2 2 Mi Újság 2013/2 december Élet a régi Vacsi közben I. rész Digitális világunkban is helye van a régi fotóknak, a térképeknek, a memoároknak és a képeslapoknak. Mutatja mindezt az interneten gomba módra szaporodó blogok sokasága, melyek egy-egy város régi korát idézik fel. Nosztalgia vagy divathullám áll a múlt kutatásának a hátterében? Vagy éppen azt tapasztaljuk, hogy az apró darabokra töredezett társadalmunkban azok a tradicionális közösségek, mint a családi, a szomszédsági kapcsolatok szétestek, melyek korábban természetes közösséget, biztonságot jelentettek a számunkra. A múlt megjelenítéséhez mégis egyre többen és többen csatlakoznak. Elgondolkodtak-e már, hogy miért éppen úgy nevezték el utcájukat? Honnan ered városrészünk neve? A kérdések megválaszolásához vissza kell pörgetnünk az időkereket. Rossz szomszédság a török átok tartja a közmondás. Nehéz lenne bebizonyítani igazságtartalmát, de mindenesetre a töröktől kapta Kecskemét az első utcaneveit az 1500-as évek közepén. A török kori Kecskemétet sánccal és mély árokkal vették körül. A városnak több főkapuja volt: halasi, vásári, budai, kőrösi és csongrádi utcáknál. A nevek ismerősen csengenek. A török elvonulását követően a város gyors fejlődésnek indult. Az 1787-es összeírások szerint fő volt a kecskeméti lakos. A városvezetésnek új házhelyekről kellett gondoskodnia. Az új osztások szabályos utcahálózatot követeltek meg. A várost ekkor tizedekre osztották, de az utcanevek használata még nem volt jellemző, fontosabb volt a házszám vagy a szomszéd megjelölése ben jelentős változás következett be: a tizedeket névvel látták el (ekkor születik meg a Bethlenváros elnevezés), a házakat újra számozták, a név nélküli utcáknak nevet adtak, a régieket felülvizsgálták. Egy szellemes cikk így ír 1879-ben a kecskeméti utcák neveiről: Ha valaki meglát a postán egy ilyen levelet: N.N. Úrnak, Kecskeméten a Csirke utcában, a Tehén utcában, a Bika utcában, kétségkívül Ázsiában keresné Kecskemétet, ha nem tudná, hogy a magyarok Európába költöztek, s valami kis községnek gondolná, ha olyan hirös város nem volna. Hová vezet a köz? Szinte minden égtáj felé találunk egy-egy közt, a Hegedűs közt, a Vacsi közt, a Malomközt vagy a Talfáji közt. Hová vezet a köz? Mai városrészünk egykor gyümölcsösökkel, szőlőkkel tarkított mezőgazdasági külterület volt. Nem meglepő, hiszen Kecskemét mezőváros volt, amely kertészeti kultúrájával megtalálta az aranyhomok adottságainak megfelelő saját profilt. A köz tehát a várost és a külterületet kötötte össze, a városból a külső részekre vezető útféleséget jelölt. Később, ahogy a város terjeszkedett, úgy váltak e területek belterületté. Mára már csak egy-egy utca emlékeztet a valamikori lugasos utakra. Mire vezethető vissza a Vacsi vagy a Talfája elnevezés? Vacs a török időkben elpusztult községre utal, majd a későbbi pusztát a kecskemétiek évszázadokon át bérelték. A Talfája pedig az Árpádok korába megy vissza, amikor is Kecskemét mellett egy hatalmas tölgyerdő állt. A város nevét először említő évi oklevélben is megtalálható a Talfája közre utalás. Ferenc József császár korából ismert a mai Kada Elek utca elődje, a Talfái kis uttza ben a Kasza utcából Vacsi utca lesz (összekötve a Vacsi közzel), a Kistalfái utcából pedig Talfái utca. Kisvárosunk régi elnevezése közé tartozik a Malomköz az 1850-es évekből. A monarchia szétesését követően az egymást váltó politikai rendszerek sem hagyták figyelmen kívül az utca névtáblákat ben kerül elnevezésre a volt pénzügyminiszterről a Kerkápolyi Károly utca (ma Kerkápoly utca), amely az egykori állami gyermekmenhely és a (Kerkápolyi család által létrehozott) Bodor Zsuzsanna református leányotthon között keletkezett. Tomory Pál utca, a mohácsi csata pap hadvezéréről kapta nevét. Lorántfy Zsuzsanna, a magyar protestantizmus kimagasló női alakja emlékére nevezték el a mai Lorántfy Zsuzsanna utcát. Ugyanebben az évben vált belterületté a régi Voelker-telep és 21 utcáját, a Trianon által elszakított vármegyék emlékére neveztek el. A névbokorból mára csak négy maradt, kettő változatlan formában: Nyitra utca, Fogaras utca, kettő pedig -i képzővel gyarapodva: Tordai utca és Udvarhelyi utca. Az első kettő 1989-ben még Karikás Frigyes utca és Komjáth Aladár utca volt. Az 1945 utáni rendszerváltást gyorsan követi az utcaneveké is, az utcanévadást tíz éven keresztül kizárólag a politikai érdekek irányították (főként az 1919-es vörös Tanácsköztársaságot felelevenítve). Az 1960-as népszámlálásra készülődve ismét nagyobb arányú utcaelnevezésre került sor, immár kisebb hangsúly alá esik a politika (az 56-os forradalmi megtorlásokat lezáróan). A zömében személynévi eredetű utcanevek névadói között tudósok, művészek, feltalálók a meghatározók, mint pl.: Mikszáth Kálmán krt., Kacsóh Pongrác u. Ekkor jelenik meg a Ceglédi út is. Folytatás következik. A II. részben 1969-től követjük nyomon városrészünk utcáinak történetét. Ajánljuk továbbá figyelmükbe Erdélyi Erzsébet munkáit a kecskeméti utcanevek történetéről, melyek a kecskeméti könyvtárban megtalálhatóak. Ha Önnek van régi fotója városrészünkről és megosztaná a helyi lakosokkal a MI Újságonban, kérjük írjon nekünk. miujsagvacsikoz@gmail.com Cím: Aranyeső utca 8. (a Falusi cukrászatban leadható a levél).

3 Mi Újság 2013/2 december 3 SOKSZÍNŰ KISVÁROSUNK Soha nem tudni, hogy szomszédunkban esetleg egy író lakik, egy civil egyesület vezetője, egy zenész, egy jó asztalos, amelyből hiány van, egy képzőművész, egy kutyabarát vagy egy angol tanár, akire épp szükségünk lehet. SOKSZÍNŰ KISVÁROSUNK rovatunkban városrészünk polgáraival készítünk interjúkat, akiket az élet és a városrészhez kötődő dolgaikról faggatjuk. Ki ne hallott volna már Kőrösi Csoma Sándorról, a székely legényről, aki felkutatta a magyar őshazát, eljutott Tibetbe, majd megalkotta a világ első angol-tibeti szótárat. E történet nem Csoma Sándorról szól, hanem követőjéről Somlai Győzőről. Gyuri bácsi élete bővelkedik kalandokban. Ő gondozta Csoma Sándor hagyatékát, tibetit és angolt tanít, 56-ban gyermekként élte át a 8. kerületben a forradalmat, politikai okok miatt nem vették fel a budapesti gimnáziumba, Tibetben tanult jógát, Indiát bebarangolta, majd feleségével napjainkban a Vacsi közben él és jógát oktat. Édesanyja a kovászna megyei Felsőcsernátonból származik, cselédként dolgozott, majd a család Magyarországra került. Gyuri bácsi Budapesten született, a 8. kerületben nőtt fel. Amikor szülei dolgoztak, gyermekként a templomudvarban játszott, így hallhatta a latin nyelvű miséket (ekkor még természetes volt a latin az Isten házában). A Práter utcai általános iskolába járt, alsó tagozatos korában már megtanult latinul a kötelező orosz mellett. Gyermekként átélte az 56-os forradalmi eseményeket. Az iskolát januárig bezárták, ezért egy másik városrész iskolájába került, ahol németet is oktattak. Februártól ismét visszakerült a Práterbe, ahol az időközben érkezett lengyel származású angolt tanártól az angol nyelvvel ismerkedett meg. A nyelv szeretete, amely jó adag tehetséggel párosult, már kora gyermek éveiben állandóan jelen volt. Az út adott volt előtte. A tovább tanulását egy munkásőr torpedózta meg. A nyelvtehetség annak elle- Interjú Kőrösi Csoma Sándor nyomában Dr. Somlai György angol, tibeti tanár, világutazóval nére, hogy a legjobb felvételit írta, ki is értesítették levélben, mégsem nyert felvételt. Amire hivatkoztak: helyhiány. (Vélhetőleg édesapja vallásossága miatt utasították el.) Az életben nincsenek véletlenek, végül a tehetséges gyermek Cserháti pécsi püspök révén a bencésekhez került Győrbe. Szigorú, de rendkívül felkészült professzorok tanították. Itt tanított többek között Habsburg Ottó egykori magyar tanára, de Kodály Zoltán munkatársa és lelki vezetője, Nádasi Alfonz is. A tanulmányi kötelezettségek mellett a szabadidőt a sport és az önkéntes nyelvtanulás jelentette. tanulásában, klasszikus tudását a göröggel és a francia nyelvvel bővítette. Főiskolai tanulmányát a külkeren kezdte, emellett a buddhista misszióban tanult tibetit és mélyedt el a mesés keletben. Ligeti Lajos akadémikus vette pártfogásába. Munkát kapott az akadémiai könyvtárban, hogy Kőrösi Csoma Sándor írásos anyagjait gondozza tól az ELTE bölcsészkarán megkezdte egyetemi tanulmányait, ahol a buddhizmus mellett az iszlámban is elmerült. Kínait és szanszkritot tanul. Doktori értekezését egy századi indiai szent életrajzából írta. Hol találkozott Gyuri bácsi elsőként a keleti nyelvekkel? Gimnazistaként egyszer Pannonhalmára látogatott a könyvtárba, ahol a gazdag papi hagyatékok között lelt rá egy tibeti nyelvkönyvre. Így kezdődött minden. Édesanyja is támogatta, hiszen látta fiában, hogy tehetsége van a nyelvekhez. Két év győri gimnáziumi évek után Szentendrére került, itt érettségizett. Az iskola segítette a fiatal embert a nyelv- Tanár Úr, miben rejlik a nyugati és a keleti ember gondolkodásának valódi különbsége? Míg nyugaton a történések a fontosak, addig keleten a megvilágosodás felé vezető út határozza meg a gondolatokat és tetteket. A nyugati világot a mammon megfertőzte, ahová beteszi a lábát ott egyre több és több probléma születik. A pénz, a hatalom nagyúr lett. Elfelejtettük, hogy mindenki alapvetően jó, magunkban rejlik isten.

4 4 Mi Újság 2013/2 december Önmagunkat úgy kell el fogadni, hogy közben másokat tisztelünk. A keleti vallások megtanítottak egy másfajta gondolkodásra, a mások elfogadására. Ön jógázik és jógát is oktat. Igen, minden nap jógázom. Tibetben tanultam egy rimpocsétól, aki egy lelki vezető, úgy is mondhatjuk atya és tanár. A sok száz fajta jógából megtanultam néhányat, de a lényeg az ellazulás és a helyes légző gyakorlatok. Itt Gyuri megjegyezte, szeretné tovább adni e tudást, sajnos egyre kevesebben érdeklődnek a jóga iránt. Nyugaton a megfeszülés a lényeg, a nagy erőkifejtés. Ellenben a fontosabb az ellazulás lenne, vagyis tudatában lenni magamnak, amely megjavít és hozzájárul az emberi kapcsolatokhoz. Elfogadom az embereket körülöttem - zárta gondolatait Gyuri bácsi. Nem régen költöztek ide kedves feleségével a Vacsi közbe. Milyennek látják kisvárosunkat? Nyitottabbak az emberek, mint azt korábban tapasztaltuk más városokban. Készségesek a helyiek, ez egy Rózsadomb. Alapvetően minden megvan, város a városban. Egy dolog talán hiányzik, egy közösségi ház, ahol a helybéliek összejöhetnek. Egy ház előre mozdíthatná a közösségi életet. Nagyon szeretünk itt élni. KERTKULTÚRA a kert, a föld és ember kapcsolatának erősítése, az egészséges táplálkozásra való odafigyelés és a helyi közösséget erősítő találkozók népszerűsítése. Amikor Kertmagyarország eszméjét és nevét a magyar gondolkodásba belévetettem: voltaképp Magyarország elkecskemétiesítésére gondoltam fogalmazott a 30-as években Németh László. E gondolatok aktualitása abban ragadhatóak meg, hogy napjaink egyik legnagyobb társadalmi kihívása az élelmiszer-önrendelkezéshez és biztonságához való jog visszaszerzése. A magas beltartalmú táplálék helyett széles körben evidensé vált a multinacionális áruházak által kínált akciós dömpingárú, az agyonvegyszerezett és ismeretlen eredetű élelmiszer. Korunk embere fogyasztási szokásai révén szinte teljesen elszakadt az életet jelentő kerttől. KERTKULTÚRA rovatunk célja Régi új módszer a biointenzív Minél nagyobb hozam, minél kisebb termőterületen eddig ismerős a képlet, ez minden gazda álma. A lényeg: vegyszermentes, hosszú távon önfenntartó, zárt rendszer, a talaj folyamatos javítása, magas hozam. A nagytáblás gazdálkodás erre sehogy sem képes. A kiskertben mindez jó eséllyel megvalósítható. Csak ásni kell hozzá, jó mélyen. Interjú Molnár Zoltánnal, bio-őstermelővel Egyre többen termelnek saját kertjükben paradicsomot, paprikát, zöldségféléket. Miért érdemes saját kertet művelni? Öngondoskodásra tanít és mindenek előtt függetlenít. Tudjuk mit eszünk, hiszen az egyik legnagyobb veszély a túlvegyszerezett zöldség és gyümölcs. Ha mindezt közösségben tesszük, barátságokat szülhet. Egyben örömforrás, mert egyben jót és szépet is építünk. A biointenzív gazdálkodási módszer egy régi intenzív földművelési technika. Mégis miben új? Miért alkalmazzák egyre többen? Mindenek előtt olcsó az elkezdése, nem eszközigényes: ásó, gereblye, talicska és eltökéltség. A biointenzív módszer világszerte évezredek óta használt intenzív földművelési technikák rendszerbe szedését jelenti. Alapjait Alan Chandwick angol kertész fektette le, leginkább francia művelési technikákra alapozva. Követői tovább finomították a rendszert, nyolc alapvető termelési lépésre osztva a biointenzív gazdálkodás

5 Mi Újság 2013/2 december 5 folyamatát. Legnagyobb előnye amelyet egyre többre becsülnek a környezettudatosság szempontjából, hogy olcsó, a világon bárhol megvalósítható, ahol van termőföld és növények számára alkalmas klíma, és nem igényel bonyolult gépesítést vagy vegyszerek használatát. A gyomok napok alatt elteríthetik a kertet. Az egyetlen megoldás a gyomlálás, kézzel és kapával. Lehet ezt könnyebbé tenni? Amit legtöbben gaznak neveznek arra mi nem gyomnövényként tekintünk, hanem talajjavítóként. Nagyon fontos a komposztálás. A gyomnövényt talajtakarásra is használjuk. A talajt tovább gazdagítják és lazítják a földben hagyott gyökerek, például a lucerna nitrogénben gazdag vagy a rozs sűrű gyökérhálózata. Az intenzív műveléshez másfél méter széles és akár 5-6 méter hosszú ágyásokat ültetnek be fejlett, előnevelt palántákkal, egyenes sorok helyett három- vagy hatszögletű alakzatban. Így egyrészt négyszer annyi növény fér el ugyanakkora helyen, másrészt a sűrű kiültetés egyúttal élő mulcsot alkot, gyommentesen és nedvesen tartva a talajt. A forró, száraz nyári napok a konyhakertészek számára is rendkívül sok locsolással jár. Az állandó öntözés energia- és időigényes. Kevesebb vízzel jár a biointenzív módszer? 70%-al kevesebb vizet használunk, mint egy átlagos kertben. Az ültetés módja ezért fontos, hiszen a párolgást csökkentjük a talajtakarással és a talaj állandó tápanyagértékének növelésével. Növénytársítás, komposztálás, talajjavítás, mind segítik a terméshozam növekedését. Mennyivel nő az asztalra tehető termény? Duplájára is növelhetjük a terméshozamot, de a lényeg, hogy a beltartalom nő, magasabb az ásványi anyag. A talaj javítás mellett használhatunk csalánlevelet, pitypangot permetezésre (esővízben áztassuk, majd öntözzük a növények gyökérzetét). Ültessenek fát! Kérhetik az önkormányzat segítségét A helyi lakosok kérhetik az önkormányzat segítségét fásítás és zöldfelület-rendezési feladatokban. Nem kell egyebet tenniük, mint jelezni az önkormányzat főkertésze felé, ha lakókörnyezetükben fásítani, zöldíteni szeretnének. A város biztosítani tudja a lakóközösség részére a facsemetéket. Nincs eljárási díj, nem kell hivatalos beadványt sem kitölteni, csak egy levelet kell írniuk, hogy hol szeretnék fát telepíteni. Az önkormányzat ellenben arra kéri a lakosokat, hogy a fásítást követően viseljék gondját a növényeknek. A nyári száraz hónapok miatt különösen indokolt odafigyelni a rendszeres öntözésre. Személyes igénylés esetén forduljanak az önkormányzat hivatalához (Kecskemét, Kossuth tér 1. I. emelet 34. ajtó) vagy írjanak -t: fokertesz@kecskemet.hu. Ha társasházban élnek, keressék a közös képviselőt. Melyik az a növény, amit ültessünk mindenképpen kertünkbe? A fűszernövények elengedhetetlenek, de emellett a répát, a gyökér féleségeket, a hagymát, illetve az édesburgonyát ajánlom. Utóbbi (matáta) egyben tájfajta és igen jól érzi magát a homokhátságon, szárazságtűrő. De a csicsóka is remek. Kvíz kérdés Melyik családba tartozik a csicsóka? Ide küldheti a megfejtést: miujsagvacsikoz@gmail.com

6 6 Mi Újság 2013/2 december Miként viszonyulunk ma az önkormányzatisághoz? Vajon tényleg csak annyit jelent, hogy befizetjük autónk után a gépjárműadót vagy sorban állást, hogy megkaphassuk az építési engedélyt? Beteljesíti-e mai formájában a helyi közösség autonómiához való jogát? Kikérik-e véleményünket a város jövőjét meghatározó fontos ügyekben? Beleszólhatunk-e a döntésekbe? Megfelelő-e a tájékoztatás? Az éremnek természetesen két oldala van, egyáltalán gyakoroljuk-e állampolgári jogainkat a helyi közügyek alakításában? Elektromos busz és járatcsökkentés vita ÖNKORMÁNYZAT A Vacsi és a Talfái köz lakosai jelenleg a 16-os és 9-es busszal utazhatnak a belvárosba és vissza. Mint ismert, a város elhatározta évekkel ezelőtt, hogy megújítja buszparkját és közösségi közlekedését, amely jelentősen érinti a városrész lakót is. Milyen szempontok jutnak érvényre? Környezetkímélés? Ütemes menetrend vagy egyre ritkábban járó buszok? Kérdések sokasága merült és fog felmerülni e nagyon fontos kérdésben. A kecskeméti önkormányzat az első körben huszonöt Mercedes hibrid buszt vásárolt pályázati forrásból egyenként 170 millió forintért idén tavasszal. A több mint négymilliárdos összköltségű beszerzéshez a városnak 356 millió forint önrészt kellett hozzátennie, és egy területet is vásárolt a buszok telephelye részére (elköltözne a belvárosból a buszpályaudvar). A hibrid buszokban a hagyományos motor mellett van egy elektromos motor is, amely üzemanyag-kímélőként rövid távon használható, a motor akkumulátorát pedig a jármű gyorsulásából és fékezéséből adódó energiák töltik. A tervek szerint a kecskeméti hibrid buszok a belvárosban elektromos, a körúton kívül azonban már dízel motorral járnának. A buszbeszerzés körül komoly vita alakult ki. A kecskeméti Lehet Más a Politika (LMP) frakciója azért bírálta a beszerzést, mert az előzetes tervekben villamos vagy trolibuszok szerepeltek, mivel ezek alapvetően környezetkímélők. Lehetőség nyílt volna továbbá olyan magyar fejlesztésű elektromos trolibuszok beállítására is, amelyek nem igénylik a felső-vezeték kiépítését. A kormánypárti városvezetés korábbi válasza szerint a kötött pályás - sín- és trolivezeték - közlekedés kivitelezésére Kecskemét nem alkalmas. Bár ilyen jellegű tanulmányokat sem a képviselők, sem a nyilvánosság nem látott. A kérdések sora ezzel nem zárult le. A zöld párt képviselői egy következő közgyűlési vitában azt kérdezték, hogy emelkedik-e majd a jegy- és bérletár, vagy esetleg csökken-e, illetve várható-e járatbővülés vagy csökkenés? Kecskeméten a Kunság Volán Zrt. jelenleg 54 busszal látja el a helyi tömegközlekedést, melynek többsége matuzsálemi korban van. Több mint felét ki kell vonni a forgalomból, mert a város célja (abszolút támogatandó), hogy tíz évesnél öregebb busz ne fusson az utakon. Felmerül a kérdés, miként oldja meg a város az üzemeltetést, amikor a mostani 54 buszhoz képest csak 25 új busz áll majd rendelkezésre? A hivatal válasza szerint a pontos vonalhálózatot a személyszállítási szerződés fogja tartalmazni, amelynek most zajlik a felülvizsgálata és 2014 tavaszán kerül majd a képviselő-testület elé. A Kunság Volán Zrt.-vel az év végén lejár a személyszállítási szerződés, a város ezt követően fog új pályázatot kiírni és azon dől el, hogy ezt a szolgáltatást ki fogja majd a jövőben végezni. A jegyárakra pedig nem lehet előzetes prognózist készíteni. Aszfalt alá kerül a Kacsóh Pongrác utca Aszfalt alá kerül a Kacsóh Pongrác utca miután a kecskeméti közgyűlés támogatta a lakossági önerős útépítésekre szánt összeg megemelését. A Vacsi közben egy, de város szerte több utca is megújul, hogy a helybéliek könnyebben tudjanak közlekedni mind gyalogosan, mind járműveikkel. A feltett kérdésekre adott válaszok egyelőre nem megnyugtatóak. Csak bízni lehet abban, hogy minimum biztosítva lesz a mostani járatszám, avagy nem kell tartani csökkenéstől. A buszközlekedés átalakításáról szóló vita vélhetőleg még nem zárult le. Folyt. köv.

7 Mi Újság 2013/2 december Pénzautomata nélkül a Vacsi köz Az utcai pénzfelvevő automata használata megkerülhetetlenné vált napjainkra, egy dolgozó ember legtöbb esetben ezen keresztül fér hozzá a fizetéséhez. Pénzügyeinket különböző banki tranzakciókon keresztül rendezzük, ha ennek díját minden kormányzati ígéret ellenére a lakosokra hárítja is a bank. A vacsi közi kisposta évek óta jelentősen megkönnyíti a városrész lakóinak életét, ahová közelsége miatt könnyedén átugorhatunk feladni csekkjeinket. Az ATM igénye nem véletlenül merül fel, a megfontolás hasonló, mint a posta. Ha valakinek azonnal szüksége van pénzre, de üres a pénztárcája és nem tud kártyával fizetni a fűszeresnél, előbb a belváros felé kell, hogy vegye az irányt. Az utazáshoz Az elcsatolt Miklovicsfalu a Széchenyi város kertvárosa A 2010-es önkormányzati képviselői választásokra a Miklovicsfalu néhány kertes házas utcáját érthetetlen módon a többnyire paneles Széchenyi városhoz csatolták. Napjaink szóhasználatában inkább Vacsi közként ismert városrész egyik legkorábban kiépített részét teszi ki ez a néhány utca. Az Aranyeső, a Fodros, a Gólya vagy a Sarló utca lakóközössége évtizedek óta ismeri egymást. Saját kezük munkájával is hozzá járultak ahhoz, hogy az egykori szeméttelep helyén ma egy játszótér, zöld park épüljön, a Guba park. Az itt élők évről-évre aktívan segítették a vacsi közi napok megszervezését is. A jó példák felsorolása folytatható, hiszen a Vacsi köz kulturálisan, történetében, szokásaiban és emberi minőségében összetartozik óta e lakosok közvetlen ügyeit nem a vacsi közi részönkormányzat látja el, bár gyakran mindmáig hozzá fordulnak kérdéssel, hanem a távolabbra eső, az egészen más jellegű problémákkal bíró 40 ezres Széchenyi város részönkormányzata. A helyi közösség fejlődését az szolgálná, ha a szabályozás felülvizsgálatra kerülne, és a vacsi köziek ismét egy városrészt alkothatnának. Elcsatolt utcák: Aranyeső utca Budaihegy tanya Fodros utca Gólya utca Kaptár utca Sarló utca Széna utca Vacsi köz 66-végig (páros) Vacsi köz 73-végig (páratlan) Széna utca: 7 választhatjuk az autót (benzinköltség), buszra szállhatunk (640 Ft oda-vissza a menetjegy) vagy környezetkímélően kerékpározhatunk és gyalogolhatunk a ráfordított idő ellenében. Arra a kérdésre, hogy miért nincs automata az a válasz: túl drága (telepítése meghaladja a 15 millió Ft-ot). Fura a válasz, míg nap mint nap bankolunk és fizetjük a különböző illetékeket, mégsem egyértelmű, hogy egy városrész lakóinak járna az ATM szolgáltatás. VIRCSAFT villanyoszlopok az utca közepén Megoldódni látszik az évek óta tartó villanyoszlop mizéria. A helyi lakosok 2010-ben aláírásgyűjtést szerveztek, hogy elkerüljön az út közepéről a villanyoszlop. Az egyébként homokos utca esős évszakban szinte járhatatlan, de az aszfaltozást nem lehet addig megkezdeni, míg a karók nem kerülnek az út szélére. A probléma évek óta húzódott, 2010 előtt a vacsi közi részönkormányzat feladatai között is szerepelt. Viaskodtak is az áramszolgáltatóval et követően, a Széna utcát a Széchenyi városhoz csatolták. A villanykarók ügye ezzel a Széchenyivárosi Részönkormányzatot kísérte tovább. Egy választási ciklus végül elegendőnek bizonyult, hogy a felek megállapodásra jussanak, és az áramszolgáltató is egy nagyot előre lépett. Hosszú évek után megoldódott.

8 8 Mi Újság 2013/2 december Modern mese a válásról gyerekeknek Van a világon egy csomó tündér, ezt mindenki tudja. Tavasztündérek, konyhatündérek, villamosvezető-tündérek, satöbbi. De Csomótündér csak egyetlen egy van. Felmerülhet a kérdés: mit is csinál pontosan a Csomótündér? Hát, kérem szépen, csomóz. Gombolyít. Köt. Na de mit csomóz, mit gombolyít, mit köt? Cipőfűzőket, természetesen. Királyfiak és királyleányok cipőfűzőit gombolyítja, köti, csomózza össze, és nincs az az olló, ami a Csomótündér csomóit kibonthatná. Az emberek ezt nevezik házasságnak. De mi történik, ha a Csomótündér tévedésből, nem a megfelelő cipőfűzőket köti össze? El lehet-e vágni a kibonthatatlan csomót? Országosan is egyedülálló vállalkozásba kezdett a kecskeméti Ciróka Bábszínház: tabutémákról, így a halálról, a válásról, az elmagányosodásról írt modern meséket tűznek műsorukra hatalmas sikerrel. Néha csodálkoznak a felnőttek, hogy már nem Manócska és Mazsola, illetve Vitéz László a főszereplő nálunk mondja Kiszely Ágnes, a kecskeméti Ciróka Bábszínház igazgatója. Az örök érvényű mesék mellett egyre inkább foglalkozunk korunk legfontosabb kérdéseivel is. Először az elmúlás témakörét dolgoztuk fel a Gabi és a repülő nagypapa című darab segítségével. Mivel a statisztikák szerint Magyarországon minden harmadik házasság válással végződik, szinte tálcán kínálkozott, hogy a középpontba állítsuk a családi egység felbomlását. Tabutéma ez, keveset beszélünk róla, pedig sok gyerek érintett benne. Felvetődik a kérdés: hogyan lehet ily komoly dolgokat megértetni a legifjabbakkal? Annyi bizonyos, hogy meseszerű történetek kellenek hozzá. Nagy kihívás úgy megírni egy darabot, hogy a halál vagy a válás szó ne szerepeljen benne ám a sorsfordító pillanatokat ki nem mondott gondolatokkal is be lehet mutatni. Mint a Csomótündér című darabban, melynek írója, Gimesi Dóra szürke és bánatos hétfő reggeleket, családi veszekedéseket fogalmazott meg a mese nyelvén, hogy a nézőtéren helyet foglaló iskolások megértsék szüleik boldogtalanságát. A cipőfűzőket összekötöző, majd szétvágó tündér abban segít nézőinek, hogy belássák: nem feltétlenül a királyfi (apa) és a királylány (anya) a hibás. Léteznek csomók, kötések, szerelmek, melyek nem tartanak örökké. Persze a végére kell valamiféle feloldás is, nem lehet szomorúan befejezni. Ezért találtak ki egy drámajátékot, amit az előadások után vagy a másnapi osztályfőnöki órán a látottak feldolgozására alkalmazhatnak a pedagógusok. Mint mondják, óriási a hatása: megnyílnak a gyerekek, kibeszélik magukból, ami a szívüket nyomja. (forrás: szabadfold.hu) Rendhagyó jótékonysági aukciót szerveztek Kecskeméten (2013. december 8-án), kettős céllal. A civil kezdeményezésű aukcióval a szervezők egyrészt szeretnék felhívni a figyelmet az autizmussal élők, családtagjaik és a velük foglalkozó szakemberek küzdelmes hétköznapjaira, valamint a Kecskeméten folyó kiemelkedő szakmai színvonalú munkára, az egyre hangsúlyosabban jelentkező problémákra. Másrészt az ötletet támogató 33 alkotó által ingyenesen felajánlott 46 képzőművészeti alkotás, valamint a helyszínen kapható kézműves termékek (babák, ékszerek, játékok, díszdobozok) értékesítéséből befolyó pénzösszeg teljes egészében Impresszum: MI Újság KÜLSŐ-BETHLEN VÁROS ÉS A VACSI KÖZ VÁROSRÉSZ LAPJA Példányszám: 2200 JÓTÉKONYSÁG Aukció: életszoba kialakítása Elérhetőség: miujsagvacsikoz@gmail.com Tel.: Szerkeszti: Falusi Norbert az Autisták Oktatásáért Alapítványé lesz. Az aukció és a vásár bevételét a kecskeméti Autizmus Centrum egy életszoba kialakítására fordítja. Ezen a szimulációs terepen olyan, számunkra hétköznapi élethelyzeteket lehetne gyakorolni, mint például a zuhanyzás, a mosogatás, az étel megmelegítése. A gondozottak ugyanis 21 éves korukban kikerülnek a köznevelésből, de a szociális rendszer nincs felkészülve a fogadásukra, így többnyire otthon kell maradniuk, gyakran valamelyik szülővel, akinek így munkahelyét fel kell adnia. A centrum szeretné elérni, hogy mire elérik ezt a kort, minél több hétköznapi életvezetési kompetencia még rutinszerűbbé váljon a fiatalok számára. Az aukció során közel 1 millió forint gyűlt össze e nemes célra. (forrás: baon.hu)