Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A beruházások hatása a Sárvári Gyógyfürdő Kft pénzügyi-vagyoni helyzetére Belső konzulens: dr. Weisz Ágnes Külső konzulens: Muth Viktória Fitos Mihály Nappali tagozat Pénzügy és Számvitel szak Pénzügy szakirány 2012

3

4 NYILATKOZAT Alulírott Fitos Mihály büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Zalaegerszeg, Január 4. Fitos Mihály Hallgató aláírása S.K.

5 TARTALOMJEGYZÉK 1.BEVEZETÉS DOLGOZATOM TÉMÁJA ÉS CÉLJA A TÉMA INDOKLÁSA A BERUHÁZÁSOK ISMERTETÉSE A BERUHÁZÁSOK JELLEMZŐI PÉNZÜGYI SZEMPONTBÓL A BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSA A beruházások belső finanszírozásának módozatai: Finanszírozás forgalmi bevételekből Finanszírozás a vagyon átrendezéséből A beruházások külső finanszírozásának módozatai Finanszírozás bankhitellel Finanszírozás kötvény kibocsátásával A pótlólagos sajáttőke-bevonás Lízing A SÁRVÁRI GYÓGYFÜRDŐ KFT BEMUTATÁSA A FÜRDŐ TÖRTÉNETE A fürdő gyógyvizei, hasznosítása, fejlesztése A fürdő díjai, elismerései A FÜRDŐ STRATÉGIÁJA A KFT BERUHÁZÁSAINAK ELEMZÉSE A FÜRDŐ NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGÉT NÖVELŐ SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT A fejlesztések bemutatása, ütemezése A finanszírozás forrásai A bevételek és a költségek alakulásának vizsgálata a tervezetthez A beruházás költségeinek alakulása A beruházás költségeinek becslése Működési Költség Pénzügyi bevételek becslése A BERUHÁZÁS PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNY MUTATÓI KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ BERUHÁZÁSOK A fejlesztések bemutatása, céljai A tervezett és a tényleges csökkenések összehasonlítása A BERUHÁZÁSOK HATÁSA A KFT PÉNZÜGYI-VAGYONI HELYZETÉRE A VAGYONI HELYZET VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA... 42

6 5.1.1 Eszközösszetétel elemzése Forrásösszetétel elemzése Látogatószám, bevételek alakulása A Kft jövedelmezőségének elemzése A Kft likviditása PÉNZÜGYI, JÖVEDELMEZŐSÉGI HATÁSOK 6.A KFT TERVEZETT JÖVŐBENI BERUHÁZÁSAI KALANDPARK ÉPÍTÉSE ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK:... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

7 1.Bevezetés 1.1 Dolgozatom témája és célja Dolgozatom témája a beruházások finanszírozása, a finanszírozás lehetséges módjai, a beruházás hatása a vállalkozás jövedelmezőségére, valamint vizsgálom a megtérülés időbeli lehetőségeit is egy adott cég szempontjából. Mindezt a Sárvári Gyógyfürdő Kft bemutatása révén, a gyógyfürdőben zajló beruházások és várható eredmények bemutatásával teszem meg egy megvalósuló projekt elemzése révén. 1.2 A téma indoklása A Sárvári Gyógyfürdő Kft. beruházásainak vizsgálatát részben személyes érintettség miatt választottam. Sárvár a gyógyfürdője révén dinamikusan fejlődő kisváros - a szülővárosom. Szinte a szemem előtt alakult ki a fürdő és vele együtt a város idegenforgalma. A fürdő az elmúlt évtizedben több elismerést, nívódíjat is kapott, tevékenysége, szolgáltatásainak köre pedig folyamatosan bővült. A folyamatos fejlesztés, a szolgáltatásokban a komplexitásra törekvés, a célcsoportok tudatos bővítése biztosítja a fürdő egész éves működését, a rendszeres vendégforgalmat, valamint a város hazai és nemzetközi ismertségét és elismertségét. A fürdő a város kft-je révén a város tulajdonában van. A Sárvár Gyógyfürdő Kft. a fürdő fenntartója és üzemeltetője. Stratégiájában a komplex szolgáltatások megőrzése és folyamatos fejlesztése mellett a fürdő egész éves színvonalas üzemeltetése és működtetése szerepel. A fürdő nemzetközi jelentőségét nemcsak megőrizni, hanem növelni is szeretné, ehhez pedig elengedhetetlen a szolgáltatások rendszeres fejlesztése, a minden igényt kielégítő színvonal javítása, a korszerű technikák és technológiák, valamint új élményelemek meghonosítása. Mindez folyamatos fejlesztést igényel. Fejlesztéseket pedig csak folyamatos beruházások révén tud megoldani, ehhez pedig 5

8 folyamatosan forrásokat, pályázati lehetőségeket is kell keresnie decemberében a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségen aláírt pályázat révén egy szolgáltatásfejlesztési projekt kezdődött a Sárvári Gyógyfürdő Kft-nél. Dolgozatom gerince e projekt elemzése, a beruházás megtérülésének vizsgálata. Konkrét adatok csak évre vonatkozóan állnak rendelkezésemre, így a későbbiekre vonatkozóan becsült adatokkal számolok. Másrészt számomra a téma érdekes olyan szempontból is, hogy a beruházások hogyan, honnan, milyen módon finanszírozhatóak, mennyi idő alatt térül meg egy tervezett beruházás, milyen a megtérülési ráta mértéke, milyen hatással lesz a beruházás az adott cég pénzügyi, vagyoni helyzetére, és milyen hatása lesz a beruházásnak az adott környezetre, a városra, a helyi munkaerő-piacra. 6

9 2. A beruházások ismertetése 2.1 A beruházások jellemzői pénzügyi szempontból A beruházás fogalma: Azt a folyamatot, tevékenységet és az ennek eredményeképpen létrejött objektumot nevezzük beruházásnak, amely tőkefelhasználással, tőkelekötéssel jár, időt igényel, állandóan, de nem szükségszerűen ismétlődik, valamint egyértelmű hozamsorral jellemezhető. ( Ulbert, 1992 ) Egy beruházásnál alapvető kérdésekről kell dönteni, ami évekre meghatározza az egész vállalat tevékenységét, hiszen a tárgyi eszközök viszonylag hosszú élettartamúak. A vállalatok azért fektetnek be tőkét, hogy ezzel nagyobb bevételre tegyenek szert, valamint nagyobb vagyonuk legyen. Ahhoz, hogy a beruházásokat pénzügyi szempontból tudjuk vizsgálni, két dolgot fontos figyelembe vennünk, az egyik a beruházás célja, a másik pedig a beruházási javaslatok (projektek) közötti kapcsolat. A célok: - a cég bevételeinek növelése - a költségek csökkentése - a jogszabályoknak, hatósági eljárásoknak való megfelelés Ezek a célok mind pénzügyi kockázatosságuk, mind a döntéshez szükséges információk alapján eltérnek egymástól. A beruházási javaslatok (projektek) közötti kapcsolat: -független projektek -egymást kölcsönösen kizáró projektek -más beruházásoktól függő projektek A legtöbb beruházási javaslatra jellemző, hogy a beruházás révén képződő hozamok időben később jelentkeznek, és azok teljes bizonysággal nem ismertek. Ezáltal hosszú időre meghatározzák a vállalat műszaki-technológiai jellemzőit, gazdasági és pénzügyi helyzetét. A rossz beruházási döntések sok esetben visszafordíthatatlanok, vagy csak tetemes költségekkel korrigálhatók. Fontos jellemző továbbá a beruházásokra pénzügyi szempontból, hogy a megvalósulásuk nagy összegű kezdeti pénzkiáramlást (cash outflow) igényel, viszont pénzjövedelem csak később várható. A működési pénzáramokat figyelembe véve két 7

10 fajta beruházás létezik: konvencionális (természetes) beruházás, és a nem konvencionális beruházás. A konvencionális beruházás: a konvencionális beruházásoknál egy kezdő pénzáramlást követően az élettartamuk során pozitív nettó pénzáramlásokat eredményeznek. A nem konvencionális beruházásoknál pedig a kezdő pénzkiáramlást a becsült élettartam alatt különböző előjelű pénzáramlások követik. A beruházások pénzügyi értékelésénél csak a pénzáramlások (cash-flow-k) relevánsak. Cash Flow: egy időszak (pl. egy év) alatt ténylegesen befolyt és ténylegesen kifizetett pénzeszközök különbsége. Amikor egy beruházásnál megbecsüljük a teljesítményét, a számviteli eredmény helyett a működés során képződő nettó pénzáramlásokkal kell számolni. Ez az adózott eredmény és az amortizáció együttes összegével egyenlő. A pénzáramlásoknak három típusa van: - kezdő pénzáramlás - működési pénzáramlás - végső pénzáramlás A kezdő pénzáramlás a beruházás eldöntésétől a beruházás üzembe helyezéséig felmerült különböző költségeket foglalja magában. Főbb elemei: + az új eszköz eredeti bekerülési ára + tőkésíthető kiadások + nettó forgótőke szükséglet + meglévő erőforrások alternatíva költsége - régi eszközök értékesítéséből származó bevétel +/- adóhatás A működési pénzáramlás becslésekor azt számszerűsítjük, hogy a beruházás üzembe helyezése után a beruházás következtében hogyan váltakoznak a beruházás cash flow-i a beruházás tervezett élettartama alatt. A végső pénzáramlásánál azt becsüljük, hogy a beruházás befejezése után mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből. Minden beruházás megkezdésénél szükséges különféle számításokat végezni arra vonatkozóan, hogy a befektetett tőke milyen hatékonysággal, és időtartammal térül meg. Beruházási számítások: olyan eljárások, amelyekkel a beruházási javaslatok számszerűsíthető vállalati célok tükrében ítélhetők meg. Csak a vállalatok monetáris 8

11 (pénzben kifejezhető) céljaira vonatkoznak, a nem monetáris célokat figyelmen kívül hagyják. A számítások két nagy csoportba sorolhatók: 1. Statikus számítások- nem veszik figyelembe a pénz időértékét- nem komplikált számítások, ma már önmagukban nem használják, csak kiegészítő segédeljárásként. Ilyen eljárások: - a költség összehasonlítás - a nyereség összehasonlítás - rentabilitás számítás - megtérülési idő 2. Dinamikus számítások- figyelembe veszik a pénz időértékét Ide tartozik: - nettó jelenérték számítás (NPV) - belső kamatláb számítás (IRR) - jövedelmezőségi index (PI) 2.2 A beruházások finanszírozása A tőkeszerkezet több szempontból is a vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb jellemzője. Pillanatnyi állapota, változásainak iránya, sebessége mind a tulajdonosoknak (tulajdonosnak), mind a hitelezőknek kiemelt információ, és a potenciális befektetők számára is nagy jelentőséggel bír. A tőkeszerkezet megmutatja, hogy a vállalkozás eszközeit mennyiben finanszírozza a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott, illetve az adózás utáni eredményből visszahagyott saját tőke, és mennyiben finanszírozzák az idegen tőke elmei, a különféle kötelezettségek. Megítéléséhez többféle mutatót is használnak. Ezek közül az egyik legközismertebb a pénzügyi tőkeáttétel, amely az adósság arányát méri a forrásokon belül. Ha egy vállalkozás tőkéjét teljes egészében a tulajdonosok bocsátják ki rendelkezésre, akkor annak adózás utáni hozadéka-magától értetődően-kizárólag a tulajdonosokat illeti meg. A valóságban azonban a legtöbb cég finanszírozásában a kölcsönforrások is részt 9

12 vesznek. Ilyen esetben természetesen a működésből származó hozadékot az idegen tőkét rendelkezésre bocsátókkal, azaz a hitelezőkkel is meg kell osztani. ( dr Gyulai, 2009 ) Egy beruházás finanszírozásának kétfajta módja van. Az egyik, amikor egy vállalat belső forrásból finanszíroz egy beruházást, a másik pedig mikor ezt a forrást részben, vagy teljes egészében külső tőkével állítja elő A beruházások belső finanszírozásának módozatai: A finanszírozás lényegét tekintve a tőke megszerzésének folyamata. Ez a tőkeszerzés végbemehet pénzformában, vagy apporttal is, azaz a beruházáshoz szükséges anyagi javak (gépek, ingatlanok stb.) rendelkezésre bocsátásával. A belső finanszírozásnak két módját különböztethetjük meg: 1. a forgalmi bevételekből, ezen belül o a nyereség visszaforgatásából és o az értékcsökkenés realizálásából, illetve 2. a vagyon átrendezésével megvalósuló finanszírozást Finanszírozás forgalmi bevételekből A beruházásra fordítható bevételek nagyrészt a vállalkozás által előállított termékek, végzett szolgáltatások, és még a cég által eladott áruk forgalmazásából származik. Az ezekből származó bevétel, amely az eredménykimutatásban az értékesítés nettó árbevétele soron jelenik meg. Ha reálisan nézzük, nem az egész forgalmi bevétel áll rendelkezésre az új projekthez, hiszen abból fedezni kell a vásárolt anyagok és szolgáltatások, a beszerzett áruk ellenértékét, a béreket és azok járulékait, a különféle egyéb a gazdálkodáshoz szükséges kiadásokat. Ezeknek a bevételeknek kell fedezetet nyújtaniuk a központi költségvetéssel és a helyi önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek (adók, vámok, illetékek) teljesítésére is, sőt az idegen tőkeforráshoz kapcsolódó tőketerhet (hitelkamat) azon részére, melyek kiegyenlítéséhez a pénzügyi műveletek bevételei nem biztosítanak forrást. A forgalmi bevételekből tehát csak annyi vehető figyelembe, amennyi visszatartott nyereség + az amortizáció. 10

13 A valódi önfinanszírozás legtipikusabb forrása a visszaforgatott nyereség. Ezen a címen képződő forrás több tényezőktől függ : - a vállalkozás adózás előtti eredményének tömegétől - az adózás előtti eredményt módosító tételektől - a nyereség adóztatás módjától - az igénybe vehető adókedvezményektől - az osztalékpolitikától Az egyik elengedhetetlen kelléke egy vállalat gyarapodásának, az önfinanszírozás, jelentősége különösen a kis- és középvállalkozásoknál kiugró, hiszen utóbbiak számára a beruházási hitelforrások nehezebben elérhetőek. A belső finanszírozás másik meghatározó forrása az amortizáció. A forrás nagysága ugyancsak több tényező függvénye: - a tárgyi eszközök bruttó értéke és annak változása - az egyes tárgyi eszközök feltételezett használati ideje - ebből adódó élettartama és maradványértéke - a tőkebefektetés visszanyerésének módszere Az értékcsökkenési leírás törvényen alapuló cégi számviteli politika. Ezzel kapcsolatban mindenképen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a képződő forrás nagysága nem vezethető le az említett jogszabályból, az értékcsökkenés, mint belső finanszírozási forrás valójában csak akkor áll a vállalkozás rendelkezésére, ha azt eladási árain keresztül a piacon érvényesíteni tudja. Hatással van ugyanakkor a képződő belső források nagyságára, hogy az amortizáció elszámolása összhangban áll-e a társasági adó törvényben szereplő amortizációs normákkal Finanszírozás a vagyon átrendezéséből A vagyon átrendezése kétféleképpen szolgálhat a belső finanszírozás forrásául: - egyrészt úgy, hogy a működéshez szükséges vagyont csökkentik, s ezzel tőkét szabadítanak fel - másrészt úgy, hogy az üzemeltetéshez nem szükséges, esetleg feleslegessé vált eszközöket értékesítik 11

14 Az ilyen jellegű források feltárásával is belső finanszírozási forráshoz juthat a vállalkozás, melyet további projektek megvalósítására fordíthat A beruházások külső finanszírozásának módozatai A vállalkozás meglévő tárgyi eszközeinek értéke a fizikai kopás és az erkölcsi avulás hatására a menedzsment beavatkozása nélkül fokozatosan csökken. Rendszeres megújításuk, pótlásuk a cég hosszú távú fennmaradásának egyik alapvető feltétele. Az esetek többségében azonban a tárgyi eszközök értékének szinten tartásának sem elegendő az erős piaci versenyben, bővülésre, fejlődésre, minőségi cserékre van szükség. Utóbbi célra az önfinanszírozásból képződő források ritkán elegendők, többnyire friss külső tőke bevonása válik szükségessé. (dr Gyulai, 2009) Ennek a finanszírozási formának négy alapvető formája van: - bankhitel - kötvénykibocsátás - a pótlólagos sajáttőke-bevonás (részesedés finanszírozás) - lízing Ellentétben a belső finanszírozásnál, ahol a források automatikusan állnak a vállalat rendelkezésére, ennél a finanszírozási módnál meg kell győzni a hitelezőket, hogy pénzüket biztonságban tudhatják, ha pedig a beruházás új tulajdonosok bevonását vonja maga után, őket is meg kell győzni arról, hogy befektetésük előnyös lesz Finanszírozás bankhitellel A belső finanszírozás hiánya miatt, illetve annak kiegészítésére igen gyakran bankhitelből igyekszik finanszírozni az elfogadott beruházást a vállalkozás. Hitelért többnyire számlavezető bankjához fordul, de természetesen más hitelintézeteket is felkereshet. A beruházási hitel jellemzően éven túli forrás, mellyel a vállalkozás jövőben képződő pénzjövedelmét előlegezi, hitelezi meg a bank. A hitelező a hitel törlesztését a jövőben 12

15 képződő cash-flow-ból várja. Természetesen a bank nem ellenőrzi, hogy az adós a beruházásból származó árbevételből törleszt-e. Ahhoz hogy egy vállalkozás hitelkérelmét pozitívan bírálja el a hitelintézet, nem elegendő hogy a hiteligénylő megfeleljen a hitelezés általános feltételeinek. A hitelkérelemhez mellékelt projekttervvel és az ahhoz tartozó megvalósíthatósági tanulmánnyal azt is valószínűsítenie kell, hogy a tervezett fejlesztés: - műszaki és pénzügyi szempontból egyaránt megalapozott, - a projekt megvalósulásával létrejövő kapacitások iránt valós piaci igény mutatkozik, - mindezek alapján a tervezett beruházás kellően hatékony és jövedelmező. Szinte az összes beruházási hitelkérelemnél a kötelező kritérium, hogy a vállalkozás saját forrással is részt vegyen a fejlesztésben. Fontosabb elbírálási szempontok közé tartozik a felajánlott fedezet minősége, és a befektetés várható megtérülési ideje. A bankhitellel történő finanszírozás sajátos esete az úgynevezett projektfinanszírozás. Erről a finanszírozási fajtáról akkor beszélünk, ha a finanszírozás tárgya nem egy meglévő eszköz pótlása, vagy bővítése, hanem egy teljesen új létesítmény létrehozása. Értékhatárt nehéz megadni, de jellemzően komoly tőkeszükséglet társul a projektfinanszírozás fogalmához, melyet gyakran csak több bankból álló alkalmi csoport (bankkonzorcium) képes finanszírozni. Az 1. táblázat a klasszikus beruházás hitelezése és a projektfinanszírozás közti különbségeket mutatja be: 1. táblázat: A beruházás hitelezése, és a projektfinanszírozás összehasonlítása Megnevezés Beruházás hitelezése Projektfinanszírozás A finanszírozás tárgya a meglévő vállalat, ill egy új, most induló annak bővülése létesítmény A hitelbírálat alapja a vállalat múltja, hitelcél a projekt jövője életképessége A törlesztés forrása a vállalat teljes jövőbeni jövedelme a projekt átadása utáni jövedelme A hitel fedezete a vállalat meglévő eszközei a projekt megvalósítása Forrás: dr Gyulai László Pénzügyi ismeretek során létrejövő eszközök 13

16 A táblázat alapján jól látható, hogy a projektfinanszírozás a résztvevő bankoknak magasabb kockázattal jár, amit csak fokoz, hogy az ötletgazdája-a vállalkozástöbbnyire csak % önerőt tud biztosítani a megvalósításához. Nem meglepő tehát, hogy projekfinanszírozási céllal drágábban lehet forráshoz jutni Finanszírozás kötvény kibocsátásával Eredményesen gazdálkodó, kellő ismeretséggel rendelkező nagyobb vállalkozások kölcsönforrás iránti igényükkel a tőkepiacot is felkereshetik kötvénykibocsájtás formájában. A kötvénykibocsátás útján szerzett forrás költsége a kötvény belső kamatlábával azonos. A kötvénykibocsátás szigorú engedélyekhez kötött, és jelentős költségekkel jár. A forrásköltség szempontjából az is fontos, hogy az értékpapír sokszor csak a névérték alatt, diszkonttal adható el, de törleszteni ilyenkor is a teljes névértéket kell. Egyértelmű hátránya a kötvénykibocsátásnak a bankhitellel szemben, hogy a feltételek változására kevésbé olyan rugalmas. Többnyire fix, vagy fixen változó kamatozású, míg a beruházási hitel kamata a piaci kamathoz alkalmazkodik A pótlólagos sajáttőke-bevonás Akkor jut egy vállalkozás ilyen forráshoz, ha a tulajdonosok tőkét emelnek, vagy új tulajdonostársakat vonnak be egy vállalkozásba. Mint minden más esetben, a tőkét rendelkezésre bocsátók egyrészt igényt tartanak az üzletmenettel kapcsolatos rendszeres tájékoztatásra, másrészt arra, hogy a vállalkozás döntéseire megfelelő befolyást gyakorolhassanak. Ez a finanszírozási forma részvénytársaságoknál új részvények kibocsátásával lehetséges, míg a többi társasági formában működő cégeknél értékpapír kibocsátásra nincs lehetőség. Nyilvános részvénytársaság tőkeemelése esetén a forrásköltség a tőkevisszaforgatás forrásköltségéhez képest legalább a kibocsátás és forgalmazás egy részvényre jutó ráfordításával magasabb. 14

17 Könnyebb helyzetben vannak az egyéb gazdasági társaságok, mert csak a társasági szerződés módosításával járó terhek drágítják ezt a fajta forrást. A részesedés finanszírozásnak kevésbé szabványos esetei is előfordulnak. Lehetséges, hogy a tőkét átadó a nyereségen osztozni akar, de a veszteséget csak bizonyos mértékig hajlandó viselni Lízing A lízing modern változata azt jelenti, hogy a vállalatok a termelőeszközöket nem vásárolják meg, hanem bérlik a lízingbeadótól. A különböző módozatok eltérése miatt a lízingre pontos, általános fogalmi meghatározás nehezen adható. Célszerű a jogszabályok által legprecízebben meghatározott pénzügyi lízing definíciójából kiindulni, és a többi módozatot ehhez viszonyítani. A pénzügyi lízing egy olyan pénzügyi szolgáltatás, melyben: - a lízingbeadó a lízingbevevő megbízása szerint - megszerzi a lízingtárgy tulajdonjogát, azzal a céllal, hogy azt - határozott időre - a lízingbevevő használatába és birtokába adja, aki ezért szerződés szerinti - lízingdíjat fizeti, illetve - jogot szerez arra, hogy a futamidő végén a szerződés szerinti maradványérték megfizetésével a lízingtárgy a tulajdonába kerüljön A futamidő kezdetével a lízingtárgy a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra, ő viseli a lízingtárgy kárveszélyét és a közvetlen költségeit, valamint jogosult annak hasznait szedni. Leggyakoribb lízingmódozatok: - a pénzügyi lízing - az operatív lízing - a szervizlízing, valamint - a visszlízing Az operatív lízing esetében jellemzően olyan eszközök igénybevételéről van szó, melyekre a bérbevevőnek csak rövidebb időre van szüksége, tehát sem a megvásárlás, sem a pénzügyi lízing nem lenne ésszerű. Az ügylet teljes kockázata a lízingbeadót terheli. 15

18 A szervizlízing általában nem önmagában, hanem valamelyik módozat kiegészítéseként, a lízingtárgyhoz kapcsolódó valamilyen többletszolgáltatás formájában jelenik meg, például szerviz biztosítása, betanítás. A visszlízing sajátos finanszírozási lehetőséget kínál a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok számára, ha azok üzleti kilátásai egyébként kedvezőek. Ebben az esetben a cég valamilyen ingó, vagy ingatlan vagyontárgyának értékesítésével bevételhez jut, amit helyzete rendezésére fordíthat. 3. A Sárvári Gyógyfürdő Kft bemutatása 3.1 A fürdő története A fürdő gyógyvizei, hasznosítása, fejlesztése A város tulajdonában lévő fürdő története hasonlít az ország sok fürdőjéhez: itt is kőolaj után kutató fúrásokat végeztek 1961-ben, és olaj helyett termálvizet találtak méteres mélységről 43 fokos alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvíz tört a felszínre. A gyógyvíz az alkáli-hidrogénkarbonátos, nátriumkloridos gyógyvizek csoportjába tartozik, amely elsősorban idült mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, de rehabilitációs kúraként gyógyult csonttörések, ficamok, ízületi rándulások, izomzúzódások, hegesedéssel gyógyult sérülések után műtéti hegek fájdalmainak enyhítésére, kezelésére, illetve megszűntetésére is kiváló. A sportolással, tréninggel, fokozottabb izommunka igénybevételével járó megterhelést a gyógyfürdő rendszeres használata oldja. A vízfelszínről felszálló és belélegzett vízgőzök kedvezően hatnak a légúti panaszokra. A magas sótartalmú gyógyvíz biológiailag aktív nyomelemeket is tartalmaz, ezek fürdőzés közben, a bőrön keresztül felszívódva a nyirok- és a hajszálerek áramával a szervezet egész keringési rendszerébe bekerülnek. A fürdőzés megbízhatóan jótékony hatású a reumás és kopásos, meszesedéses jellegű degeneratív betegségekre. Nőgyógyászati megbetegedéseknél a krónikus gyulladásos panaszok megszüntetésére is nagyon hatékony, de a meddősség egyes eseteiben is eredményesen alkalmazható. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy néhány esetben azonban ellenjavallt a fürdőzés. Nem ajánlott koszorúér-betegség, cukorbetegség, 16

19 visszérbetegség, pajzsmirigy túlműködés, súlyos légzési elégtelenség előfordulásakor a víz használata. A gyógyfürdőben ezt a fajta gyógyvizet találhatjuk a medencékben ban Sárvár-Rábasömjénben, a 2005 méter mélységű furatból 83 fokos termálvíz tört elő, 500 liter/perc vízhozammal és kg/m 3 összes sótartalommal, a teljes oldott ásvány-anyagtartalma mg/l. Összetétele révén egyedülálló hazánkban és Európában. Világszerte is ritka, hogy egy területen kétféle gyógyvíz található, hazánkban Budapest rendelkezik még hasonló tulajdonságokkal. Az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményei alapján az Egészségügyi Minisztérium gyógyvízzé nyilvánította 1974-ben és engedélyezte fürdősó kivonását és forgalmazását. A gyógyvízből bepárlással gyógykristály készíthető, ezért a területre egy kristálygyártó üzem épült 1986-ban. Azóta az üzem bezárt. A Fürdő az Apehtól a lefoglalt készletet felvásárolta és szolgáltatásai között végzi a Sárvári Termálkristály fürdőt. A fürdő fejlesztése: Az ezredforduló környékén a már teljesen korszerűtlen fürdő helyett egy új, a XXI. század igényeinek megfelelő, fürdő létrehozását tűzte ki célul a városvezetés és a kft, melyet nem a régi fürdő fejlesztésével kívántak megvalósítani, hanem egy teljesen új fürdő-komplexum megépítését határozták el. Ekkor került megvalósításra a jelenleg is működő Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő épületegyüttese, beleértve a medence- és pihenőtereket, a szauna-világot, a komplett gyógyászati, wellness és fitnesz részleget, a külső medencéket és épületeket valamint a kapcsolódó strandot és parkolókat. A létrejött objektum összterülete 62 ezer m 2, az épített terület m 2, a parkosított zöld terület 47 ezer m 2, a vízfelület m 2. A Széchenyi terv keretén belül került sor a nagyszabású fürdőfejlesztésre, mely két ütemben valósult meg. Az I. ütem (összköltségvetése 1,995 Mrd. Ft (50% állami támogatás a Széchenyi Terv turisztikai célelőirányzatából, 25% saját erő, 25% bankhitel) Az első ütemben a főépület kivitelezése történt meg, melyben egy 170 m 2 -es belső és egy 730 m 2 -es félig fedett gyógymedence, egy 750 m 2 -es élménymedence és egy 17

20 bébipancsoló épült, ezen kívül parkolók és az utak egy része készült el. A vendéglátóipari egységek, a fitness és szauna blokk szerkezetkész kialakítására is sor került. II. ütem (összköltségvetése Mrd Ft (melyből állami támogatás 49% a Széchenyi Terv turisztikai célelőirányzatából, 25% saját erő, 23 % bankhitel és 3% a Széchenyi Terv aktív foglalkoztatási célelőirányzatából) A második ütemben az m 2 -es külső strandmedence, egy 200 m 2 -es szabadtéri bébi- és gyermekmedence, a gyógyászati egység, fitness és szauna blokk, sportpályák, játszótér, a fürdő nyári bejárata, parkolók és a pavilonsor készült el. A fürdőben nagy hangsúlyt kapott a napjainkban egyre népszerűbb wellness és fitness jelleg, ezzel is megkülönböztetve a régió többi fürdőjétől. A beruházás egy év alatt valósult meg, a fürdő átadására december 1-én került sor. A beruházás előtt a régi fürdőben négy medence működött, összesen 790 m 2 vízfelülettel. A vízfelület a beruházást követően több mint négyszeresére bővült. Ez egyben minőségi fejlődést is jelentett, a régi elavult és korszerűtlen medencék bezárásra kerültek. A fejlesztés egyik célja volt, hogy nemzetközi szinten is versenyképes fürdő kerüljön kialakításra, aminek elengedhetetlen részét jelentette a műszaki színvonal, a higiénés viszonyok javítása. A medencék számának és a vízfelület nagyságának jelentős növekedése maga után vonta a fürdő befogadóképességének emelkedését is. A régi fürdőben a nyári befogadóképesség 326 fő volt, míg a téli csak 116 fő. Ez 2002 decemberétől 2600 főre illetve 850 főre emelkedett. A fürdő vendégforgalma a 2000 évi 117 ezerről 2003 évre 575 ezerre nőtt, amely aztán az újdonság varázs elmúlásával és a környéken sorra nyíló fürdők hatására némiképp visszaesett, de a vendégszám az elmúlt 4 évben folyamatosan emelkedik. A Gyógy- és Wellnessfürdő látogatószáma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 2. táblázat: Látogatószám alakulása ig ( fő) 18