ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: TH-KTJ : Iktatószám: /2014 Hiv. szám: Előadó: dr. Balogh-Máté Rita/ Melléklet: Horváth Valéria Tárgy: Darányi Brojler Kft.- Tárkány- Középső Vasdinnyepuszta (0428/1 hrsz.) egységes környezethasználati engedélye -Határozat- HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a Darányi Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészárosok útja 1.) részére Tárkány 0428 hrsz.-ú ingatlanon lévő baromfitelep (EOV koordináták: X: , Y: ) részére a további üzemelésre vonatkozóan a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt valamint a baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magában foglaló - az alábbiak szerint: egységes környezethasználati engedélyt és környezetvédelmi működési engedélyt ad, 1.A tevékenység megnevezése: II. Darányi Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészárosok útja 1.) Tárkány 0428 hrsz.-ú ingatlanon lévő baromfitelepet üzemelteti A telephelyen 12 db baromfiistálló található amelyből 6 db összesen 6322,5 m 2 alapterületű alumínium hullámlemez oldalfalú istálló valamint 6 db összesen 5440 m 2 alapterületű téglaistálló található.a telepen ezen épületeken kívül még egy 138 m 2 alapterületű téglafalú szociális épület található. 2. Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: A levegő terhelést okozó technológiák, források adatai: A diffúz forrás és technológia megnevezése: T1. Baromfitartás D1 állattartó telep A pontforrás és technológia megnevezése: T2 Szükségáramforrás P1 Aggregátor kémény D1 Állattartó telep /12 db ól ( db összférőhelyes, ,5 össz. m 2 ) G:\Vizvedelmi\2014\BaloghR\ doc 1

2 III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Darányi Brojler Kft. ((2943 Bábolna, Mészárosok útja 1. ) részére az tárkányi 0428/1 hrsz-ú ingatlanon lévő Középső vasdinnye baromfitelep üzemi kárelhárítási tervét jóváhagyja. IV. 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: Levegőtisztaság-védelmi előírások 1 A Lr. 31. (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani. 2 Törekedni kell a meglévő facsoportok (nemesnyár, akác) megtartására, karbantartására. 3 Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. Az ólak klimatikus viszonyait optimális szinten kell tartani, ezáltal a mélyalom állaga megfelelő marad, ezáltal a felszabaduló ammónia és metán is kedvező szinten marad. 4 A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. 5 Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 6 Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást szivárgásbiztos, zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. 7 A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 8 A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. 9 Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. 10 A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. Zajvédelmi előírás 1 A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak Hulladékgazdálkodási előírások 1. A baromfitartás során keletkező állati eredetű hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló jogszabályban meghatározott előírásokat kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni. 3. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4. Rendkívüli események alkalmával a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell eljárni és a járványvédelmi tervben foglaltakat be kell tartani. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 2

3 1. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Felügyelőség hagy jóvá. 2. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell. Haváriára vonatkozó előírások 13. Havária események bekövetkezésének a lehetőségét gondossággal és megfelelő óvintézkedésekkel minimálisra kell visszaszorítani. 14. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek be kell jelenteni, a kárenyhítési munkálatok haladéktalan megkezdése mellett. 15. Káresemény bekövetkezte esetén a vízminőség-védelmi veszély megszüntetésében az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság felügyelete mellett kell közreműködni. Üzemi Kárelhárítási Tervvel kapcsolatos előírások Az üzemeltető köteles 16. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát, pedig azon telephelyén tartani, amelyre a terv vonatkozik. 17. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. 18. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni. 19. A változásokról az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságot, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni. 20. A tervet ötévenként mindenképpen, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében vagy tulajdonjogában változás következik be, öt éven belül is felül kell vizsgálni. 21. A terv módosításáról az érintett hatóságokat a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni. 22. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését a vízügyi hatóságnak és a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. 23. Esetleges káresemény bekövetkezte esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és a vízügyi hatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett a tervben foglaltak szerint közreműködni. 24. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat, azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni, továbbá hasznosításukról, ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással kell gondoskodni. 2.Szakhatósági előírások: 1. /A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/ /2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) az FVD Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros utca 6.) Tárkány 0428/1 hrsz. -Középső - Vasdinnye baromfitelepének egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az Intézet állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg 3

4 2./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/441-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi hatóság (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) a Tisztelt Cím fenti számú megkeresésére az " Sz & L Environrental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hét vezér u. 6. 1/29.) által készített, munkaszám nélküli, FVD BROJLER KFT. KÖZÉPSŐ-VASDINNYE 314/2005. (XH.25.) Korm. rendelet környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás tárgyú dokumentáció alapján alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adja. Az FVD BROJLER Kft. (2943 Bábolna, Mészáros u. 6.) részére a Tárkány, 0428/1 hrsz-on elhelyezkedő Középső-vasdinnye baromfitartó telepre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához a talajvédelmi hatóság hozzájárul, talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat teszi. A telepen keletkezett, felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. Burkolt felületekről, valamint az épületek tetejéről lefolyó csapadékvíz termőfölden nem szikkasztható el. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás során a talajvédelmi szakhatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb költség nem merült fel. 3./Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 324-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014 számú megkeresésére az alábbi adom ki. szakhatósági állásfoglalást A 347/2006.(XII.23.) Korm. R. 5. számú melléklete szerint biztosított jogkörben eljárva az alábbiakat állapítom meg: ;1. A z FVD Brojler Kft bérletében lévő Tárkány 0428/lhrsz-ú ingatlanon lévő Középső- Vasdinnye Baromfitelep működése a Tárkány Község Képviselő-testületének Tárkány Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló, 10/2003. (IX. 29.) számú rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményelmek a kérelemben foglaltak szerint megfelel A létesítmény hatásterületén helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. A szakhatósági állásfoglalás az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen nyújtható be az engedélyező hatóság által megállapított módon. 4./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /2014/VH számú 4

5 szakhatósági állásfoglalása: Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) 1464G5/20T4. számú megkeresése alapján a Darányi Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros u. 6.) kérelmére, a Tárkány, Középső-vasdinnye 0428/1 hrsz- ú ingatlanon található baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének kiadásához vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi f e l t é t e l e k k e l j á r u l o k h o z z á : 1. Szennyező anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos. 2. A tevékenység végzése során minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz elcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 3. Állományváltáskor jellemzően évente 9 alkalommal olyan takarítási technológiát kell alkalmazni, hogy a forró vizes-gőzös mosás során a keletkező csurgalékvizet fel lehessen itatni. A felitató anyagot (faforgács) az almostrágyával megegyező módon kell kezelni. Az istállók, szociális helyiség, berendezések mosása, tisztítása során keletkező technológiai szennyvizet tilos elszikkasztani. 4. Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megadott B szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. 5. Rendkívüli havaria-események bekövetkezése esetén a kárelhárítási intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, és a területi Vízügyi Hatóságot értesíteni szükséges. 6. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. Felszín alatti vízszennyezés megelőzése érdekében a kialakított szigetelt és zárt, kommunális szennyvízgyűjtő aknából a szennyvizeket engedéllyel rendelkező sz z féllel kell elszállíttatni, és engedéllyel rendelkező fogadó féllel kell befogadtatok 7. A telephely vízellátása tekintetében az új engedélyesnek a H /2006. számú határozattal kiadott, és a H-l0602-5/2008., /2012., /2014. számú határozatokkal módosított vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kell kezdeményezni a Győr-Mosón-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál december 15-i g - 8. Az új engedélyesnek tárgyi telep működésével összefüggésben kiadott 261-1/2014., és /2012. számú határozatokkal módosított H /2009. számú - monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó - vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kell kezdeményezni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál december 15-ig. 9. A monitoring kutakból évente egy alkalommal vízszintmérést és vízmintavételt kell végezni. A minták vizsgálatát ph, fajlagos vezetőképesség, NH4-N, NO3-, N0 2 -, Cl-, S042-, TPH komponenskörökre kell elvégeztetni. A vizsgálati eredményeket, a tárgyévet követő év január 31-ig meg kell küldeni a területi Vízügyi Hatóságnak. A mintavételeket és a vízminő ség-vizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a hatóságot soron kívül értesíteni kell. 10. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. 5./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 239-1/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (902 L Győr, Árpád út ) /2014 számú megkeresése alapján a Darányi Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros utca 6.) kérelmére, a tárgyi üzemi kárelhárítási tervvel kapcsolatos eljárásban a dokumentáció elfogadásához, vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi 5

6 f e l t é t e l e k k e l j á r u l o k h o z z á : Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás-és szennyezésmentes tárolásról. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. V. A jelen határozatban megadott engedély november 15.-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a hatósághoz az engedély lejártát megelőzően a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani a környezetvédelmi felügyelőséghez, március 1.-ig VI. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért az Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VIII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft., amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. INDOKOLÁS FVD Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészárosok útja 1 továbbiakban: Ügyfél.) a Tárkány 0428 hrsz.-ú ingatlanon lévő baromfitelep egységes környezethasználati engedélyezésével kapcsolatban kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez csatolta a az SZ&L Enviromental Consulting Kft. dokumentációját a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően. Az Ügyfél a hatóság felhívására a szolgáltatási díjat és a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját megfizette, valamint eleget tett a műszaki hiánypótlásban foglaltaknak. Az Ügyfél 2014.augusztus 22-én kelt beadványában jelezte a Hatóság felé, hogy az FVD Brojler Kft évben felszámolásra került a tevékenységet a Darányi Brojler Kft.(2943 Bábolna, Mészáros u.6.) változtatás nélkül tovább folytatja, és a kiadandó engedélyt a Darányi Brojler Kft. nevére kérik kiállítani. Ezen beadványhoz mellékelte a cégkivonatot, a bérleti szerződés másolatát, valamint az ügyvezetői nyilatkozatot. A hatóság a benyújtott dokumentáció, illetve a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentációk alapján eljárása során a következőket állapította meg: Az érintett telephely Tárkány település külterületén helyezkedik el, a községtől mintegy 1 km-re. A telepet mezőgazdasági területek határolják. A telephelyet a Bábolna rt. Építette 1997-ben. A telephely jelenlegi a Caraman Real Estate Kft. tulajdona. Jelenlegi bérlő FVD Brojler Kft. Korábban a telep tojótelep volt, 1981 óta húshibrid (brojler) csirke szülőpárjainak nevelése folyik a mai napig. A telephelyen 12 db baromfiistálló található amelyből 6 db összesen 6322,5 m 2 alapterületű alumínium hullámlemez oldalfalú istálló valamint 6 db összesen 5440 m 2 alapterületű téglaistálló található. A telepen ezen épületeken kívül még egy 138 m 2 alapterületű téglafalú szociális épület található. Az etetőrendszer automata, illetve tányéros rendszerű. A takarmányt az istállók mellett elhelyezett zárt 6

7 takarmánysilókban tárolják.. Az állatok ivóvíz szükségletét egy teljesen zárt csepegtető rendszer biztosítja. A telephelyen brojler hízlalást folytatnak 12 db istállóban, melyből 6 db összesen 6322,5 m 2 alapterületű alumínium hullámlemez oldalfalú istálló valamint 6 db összesen 5440 m 2 alapterületű téglaistálló található. A beérkező naposcsibe állományt 8-9 hétig hizlalják, majd a teljes állomány értékesítésre kerül. A telep kapacitása db brojler férőhelyű. A telephelyen éves szinten db brojlert hizlalnak fel. A telephelyet 9 alkalommal telepítik be éves szinten, mely függ a piaci igényektől. Az állomány elszállítását követően az istálló épületeket alomtalanítják és fertőtlenítik. Az istállókból a trágyát leponyvázott gépjárművel szállítják el a szerződött befogadóhoz. A trágyát a Szigetközi Gomba Kft. (9231 Máriakálnok, Kápolna tér 8.) szállítja el. A kitrágyázás után kerül sor az istállók száraz takarítására, melynek alkalmával az istállók falfelületeit, almatúráit, mennyezetét, aljzatát illetve a technológiai berendezéseket kézi eszközökkel (seprű, kaparó, kefe) illetve magasnyomású kompresszorral tisztítják meg. A seprűtiszta ajtóknál 1 m szélességben 15 cm vastag forgácsréteget helyeznek el, majd elvégzik a mennyezet és az oldalfalak, valamint az istálló felső részén a padozat, majd a gőzzel tisztítható technológiai berendezések forró gőzös takarítását. A gőzős mosást után a nedves faforgácsot összegyűjtik és a trágya befogadójának szállítják el. A száradás után a padozatot perzseléssel fertőtlenítik. Az istállók belső takarítása után a külső felületeket, takarmánysilók tisztítása, fertőtlenítése. Trágyakezelés: A tevékenység során az állattartó épületekben évente 9 alkalommal az állomány kikerülését követően keletkezik almos trágya illetve azzal megegyező módon kezelendő felitató faforgács. A Kft. a trágyát annak hasznosítására megfelelő földterülettel rendelkező, illetve egyéb módon hasznosítani képes természetes vagy jogi személynek adja át. Az összes állattartó épületben mélyalmos tartástechnológiát folytatnak. A trágya eltávolítása állományváltáskor történik. A jelenlegi száraz takarítási és fertőtlenítési technológia során technológia szennyvíz nem keletkezik. A telepen keletkező almostrágyát, a technológia folyamat végén azonnal kiszállítanak a telepről. A keletkező mosóvíz felitatása faforgáccsal történik, amelyet a trágya befogadójának szállítják el. Takarmányozás: A takarmányt istállók mellett elhelyezett silótornyokban tárolják, melyekből a takarmány zárt rendszeren keresztül jut az etetőkbe. Az állatok ivóvíz igényét zárt itatóberendezés biztosítja. Földalatti tartályok és vezetékek: Az érintett telephelyen a kommunális szennyvízgyűjtő aknán kívül egyéb földalatti tartály nem található. Levegőtisztaság-védelem A tevékenység a 193/2001.(X.19.) Kormányrendelet 6. sz. melléklet előírásainak és a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. Légszennyezettség tekintetében Tárkány település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. az ország egyéb területe kategóriába lett sorolva. A legközelebbi Felsővasdinnyei ház kb 1000 m-re található, a telephely közelében volt szolgálati lakások vannak. A telep mezőgazdasági területekkel van körülvéve, a 0428/2 ingatlan erdős terület. A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga valamint trágyája, az esetlegesen felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények illata okozza. A tartástechnológia mélyalmos típusú. A baromfitrágya szaganyagainak összetételéből az ammónia emelhető ki, mint jellemző légszennyező anyag. A tevékenység, a technológiai utasítások betartása mellett bűzterheléssel nem jár, a telephely határain túlterjedő szaghatása nincs. A bemutatott számítás alapján a bűzkibocsátás hatásterülete dél-keleti irányban 1.1 km-es távolságban határolható le. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyező és szaganyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes elosztásban kerülnek ki a levegőbe. A szállításból származó légszennyezés nem jelentős, a szállítási útvonalak a telepről kifelé haladva lakott területeket nem érintenek. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz és pontforrás üzemel. A diffúz forrás és technológia megnevezése: 7

8 T1. Baromfitartás D1 állattartó telep A pontforrás és technológia megnevezése: T2 Szükségáramforrás P1 Aggregátor kémény A légszennyező pontforrást hatóságunkhoz be kell jelenteni, de a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 7. melléklet pontja alapján a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek évente 50 óránál rövidebb ideig üzemelnek kibocsátási határértéket nem kell kiadni. Amennyiben túllépi az évi 50 órás üzemidőt akkor az egységes engedély módosítását kell kérni, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján összeállított engedélykérelemmel. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló Lr. 31. (2) bekezdése alapján, a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. (4) bekezdésén alapul. Zajvédelem A benyújtott felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt mezőgazdasági-üzemi terület, zajtól védendő létesítmények Tárkány Község belterületén találhatók. Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli, nappali időszakban történő szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet a felülvizsgálati dokumentáció részét képező, Öko- Raab Kft. által készített R-0430/3/2014 jelű mérési jegyzőkönyv mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működés mellett a telep zajvédelmi hatásterülete nem éri el a község legközelebbi zajtól védendő területeit. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján, Tárkány Község módosított 10/2003.(IX.29.) építési szabályzata és szabályozási terve szerint került lehatárolásra. Fentiek alapján megállapítható, hogy a baromfitelep üzemeltetése zajvédelmi szempontból megfelel az előírásoknak, külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Létesítés A tevékenység folytatásához a műszaki feltételek adottak. Üzemelés A telephelyen végzett tevékenység brojler hízlalás, amely elsősorban állati melléktermék keletkezésével jár. Az állati melléktermék gyűjtése zárt, tetővel ellátott területen 240 literes műanyag edényzetben gyűjtik, engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át. A települési hulladék a közszolgáltatás keretében kerül elszállításra. A szociális épületben keletkező szennyvíz föld alatti aknában gyűjtik a szerződött engedélyes által történő elszállításig. A baromfitelepen évente 9 alkalommal keletkezik almostrágya, amely termőföldre kerül kihelyezésre. Az állatgyógyászatban használatos eszközök, göngyölegek, mint veszélyes hulladékok keletkeznek kis mennyiségben, amelyek gyűjtése műanyag zsákba csomagolva - a telephelyen zárt épületben történik, ártalmatlanításuk engedéllyel rendelkező kezelőnél történik. Havária Elsősorban járvány jellegű, tömeges állatelhullás lehet, állategészségügyi-járványügyi előírások betartása szerint járnak el. Felhagyás A tevékenység felhagyását követően hulladékok nem maradnak hátra, amennyiben a tevékenység folytatása 8

9 során keletkezett hulladékok rendszeres elszállításra kerülnek. Az épületek elbontása esetén építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. Havária események Az állatok tömeges elhullása esetén fennáll a fertőzés telephelyről történő kijutásának veszélye. Ennek elkerülése érdekében fontos az állategészségügyi szabályok betartása és az állati tetemek telephelyről történő mielőbbi elszállítása és ártalmatlanítása. A kommunális szennyvizek gyűjtőjének sérülése esetén a talaj és talajvíz szennyeződhet. A szennyeződés megelőzhető a gyűjtő vízzáróságának rendszeres ellenőrzésével. Tűzeset esetleges bekövetkezésével számolni lehet veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezésével. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés Vízgazdálkodási szempontból alkalmazott BAT technika, hogy az istállókat a száraz takarítást követően magasnyomású berendezéssel mossák, mely csökkentve a felhasznált víz mennyiségét, ezáltal a keletkező technológiai szennyvíz mennyiségét is. Továbbá az állatok itatását víztakarékos szelepes önitató rendszerrel biztosítják. Talaj és a felszín alatti víz terhelésének csökkentése érdekében Az engedélyes az állattartó tevékenység illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendeletben és az 59/2008 (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végzi. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A keletkező hulladékok szelektív gyűjtésével biztosítható a hulladékok hasznosításra történő átadása. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek.. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat IV. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az FVD Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros utca 6.) Tárkány 0428/1 hrsz. - Középső - Vasdinnye baromfitelepének egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításával kapcsolatosan szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta A http: // edktvf.zoldhatosag.hu/közérdekű/2014 / melléklet / zip honlapra feltöltött dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembevéve alábbiak kerültek megállapításra: A telephely Komárom-Esztergom Megyében Bábolnától 10 km-re délre, Tárkány és Kisbér között található, a Caramen Reál Estate Kft. tulajdona. A jelenlegi bérlő az FVD Brojler Kft. H / 2008, illetve H /2012 egységes környezethasználati engedéllyel. rendelkezett, amely június 6-án lejárt. A telephely környezetében körben mezőgazdasági hasznosítású területek találhatók A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, amely miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. Az Intézet felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: - a tevékenység az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, - az üzemelés során a tevékenység nem okozhat határértéken felüli terhelést, 9

10 - a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, ami közvetlenül, vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti - A dolgozók részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201 / (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő ivóvizet, és kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges. - A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. - A munkavégzés során keletkező települési (kommunális) hulladékokat zártan kell gyűjteni. A gyűjtő edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 46. -ában, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EÜM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése határozza meg. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/441-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat IV. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A talajvédelmi hatóság a Tisztelt Cím megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése, valamint 4. sz. melléklet 5. pontja, illetve Sz & L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hét vezér u. 6. 1/29.) által készített, munkaszám nélküli, FVD BROJLER KFT. KÖZÉPSŐ- VASDINNYE 314/2005. (XH.25.) Korm. rendelet környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás tárgyú dokumentáció alapján alakította ki szakhatósági állásfoglalását A dokumentáció szerint a telepen mélyalmos tartástechnológia működik, amely során 9 alkalommal keletkezik almostrágya, az állatállomány kiürülését követően. Az istállótrágyát a telephelyen nem tárolják, azt a kitrágyázáskor azonnal annak hasznosítására megfelelő termőföld területtel rendelkező, illetve azt egyéb módon hasznosítani képes természetes vagy jogi személynek adják át. A tárgyi dokumentáció szerint a telephelyen keletkezett állati hulladékokat az ATEV szállítja el, az állati hullákat a telephelyen nem földelik el. A Termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tftv.) 49. (1) bekezdése d) pontja szerűit a telepen esetlegesen keletkező hígtrágya, trágyával keveredő csurgalékvíz termőföldön történő hasznosítása engedélyköteles tevékenység. Erre vonatkozó engedélyt a talajvédelmi hatóság a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VILI8.) FVM rendelet 2. sz. mellékletének 2.7. pontja szerint elkészített talajvédelmi terv alapján ad ki. A telep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Komi. rendelet 5. (d) pontja alapján nitráíérzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.3.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6. sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A határidőkre vonatkozóan a rendelet 10. (2) és 11. (2) bekezdései az irányadóak. Ugyanezen rendelet 10. (1) bekezdése az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését írja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal. A dokumentáció alapján a tevékenység üzemszerű működés mellett a szomszédos termőföldeket nem 10

11 veszélyezteti, így az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Rendelkező részbeni előírásainkat a fentieken túl a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv a, valamint 44. (2) és (3) bekezdései alapján tettük. Hatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XH.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el. A talajvédelmi szakhatósági eljárás február 13-án indult, a 63/2012. (VII,3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet pontjában meghatározott a talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Ügyfél megfizette, A szakhatósági hozzájárulás kiadására nyitva álló határidő 15 nap, eljárásunk során határidő túllépés nem történt. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele többek között a hiánypótlás teljesítéséig terjedő időszak. A jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatásunk a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Két.) 98. -án, szakhatósági állásfoglalásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Két. 44. (1) bekezdésén alapul. Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 324-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat IV. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A 347/2006. (XII. 23.) Korm. R. 5. számú melléklete szerint a jegyző jár el szakhatóságként ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. E jogszabály értelmében a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a jegyző jár el annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Tárkány Község Helyi Építési Szabályzatáról Tárkány Község Képviselő-testületének a 10/2003. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet szól. Ez alapján megállapítottam, hogy a létesítmény hatásterületén helyi jelentőségű védett természeti terület nem található, így az FVD Brojler Kft bérletében lévő Tárkány 0428/1 hrszül ingatlanon lévő Középső-Vasdinnye Baromfitelep működése a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel Hatáskörömet és illetékességemet a 347/2006. (XII.23.) Korm. R. 5. számú melléklete rögzíti. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII.23.) Korm. R. 5. számú melléklete, a Tárkány Község Helyi Építési Szabályzatáról a 10/2003. (IX. 29.) számú önkormányzati rendeletben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 26. (5) bek-e, 44. -a, 45. -a, 45/A -a, 71. (1) bek-e, 72. (1) bek-e és 73. (3) bek-e alapján hoztam meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /2014/VH számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A Darányi Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros u. 6.) kérelmére indult egységes környezethasználati és egyben működési engedélyezésre irányuló eljárásban az Észak- dunántúli Környezetvédelemi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ), mint engedélyező hatóság /2014. számon szeptember 23-án megkereste a Győr - Moson - Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Hatóság), mint első fokú területi Vízügyi Hatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. Megkereséséhez csatolta az SZ & L Enviromental Consulting Kft. által elkészített Egységes Környezethasználati Engedélyezési dokumentációt. A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A Tárkány 0428/1 hrsz-ú ingatlanon működő baromfitelep vízellátása, szennyvízgyűjtése, kezelése, és a 11

12 felszín alatti monitoring tevékenysége megoldott, a vízellátás és a monitoring tevékenység tekintetében külön eljárásban kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyekkel rendelkezik. Vízellátás A baromfitelep vízellátást 1 db saját fúrt kútból biztosítják. A telephely vízellátása tekintetében H /2006. számú határozattal kiadott, H /2008., /2012. és /2014. számú határozatokkal módosított vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A telephely vízfelhasználása 6490 nr/év, melyből a szociális épületek vízellátása 340 m3/év, állatok itatása 5800 m3/év, istállók takarítási vízigénye 350 m3/év. A fürt kút körül védő övezet került kialakításra. A Középső-vasdinnye telephely vízellátó rendszeréhez tartozik egy víztorony, ami a fogyasztásingadozás kiegyenlítését és az állandó víznyomást biztosítja. Az istállóépületeket rendszeresen, az állományváltások alkalmával, azaz évi 9 alkalommal takarítják és fertőtlenítik. A takarítás-fertőtlenítés során magas nyomású gőzzel történő tisztítást alkalmaznak, amely biztosítja a takarításra felhasznált víz mennyiségének minimalizálását. Csapadékvíz elvezetés A telephelyre hulló csapadékvíz a burkolatlan területeken el szikkad. Szennyvízelvezetés A telephelyen.keletkező kommunális, szennyvíz gyűjtésére zárt, szigetelt akna szolgák Az összegyűjtött szennyvizet a Bábolnai Szennyvízkezelő és Szolgáltató Kft. (jogutódja az ÉDV Zrt.) szállítja el ártalmatlanításra a Bábolnai Szennyvíztisztító telepre. A keletkező és elszállításra szoruló szennyvíz mennyiség éves szinten 5 m 3. A telephelyen technológiai szennyvíz nem keletkezik. Trágyakezelés: A baromfitelepen évente 9 alkalommal az állomány kikerülését követően keletkezik almostrágya, illetve azzal megegyező módon kezelendő felitató faforgács. A Kft. a trágyát annak hasznosítására megfelelő földterülettel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adja át. Felszín alatti víz és földtani közeg: A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kút létesült, melyek 261-1/2014., és /2012. számú határozatokkal módosított H /2009 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. Tárkány község a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti víz szempontjából érzékeny területi besorolású. A telephely kijelölt vízbázis védőterületét nem érinti. A hatóság az eljárás során megállapította, hogy a fentiekben hivatkozott vízjogi üzemeltetési engedélyek engedélyese nem a Darányi Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros utca 6.) hanem az FVD Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros u. 6.), melyre figyelemmel a szakhatóság a rendelkező rész szerinti előírásokat tette. Az eljárás során megállapításra került továbbá az is, hogy a területi Vízügyi Hatóság, mint szakhatóság a 239-2/2014/VH számon szakhatósági hozzájárulását adta a Tárkány, Darányi Brojler Kft. Középsővasdinnye baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének elfogadásához. A szakhatóság fentiek alapján az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A feltételeket a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelkezései alapján állapítottam meg. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta.a szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) 12

13 bekezdés 1. pontján alapul. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. -a szerinti ügyintézési határidőn belül adta meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 239-1/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalása: A Darányi Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros utca 6.) kérelmére indult, Tárkány- Középsővasdinnye 0428/1 hrsz.-ú ingatlanon lévő baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének engedélyezési eljárásában az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út ), mint engedélyező hatóság /2014. számon augusztus 29- én megkereste a Győr-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságát, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: Az üzemi kárelhárítási tervben foglaltak betartásával biztosítható, a környezeti elemek védelme. A dokumentációban szereplő ingatlan kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A te\ékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírások megtételével a felszíni vizek védelme érdekében. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: Szennyező anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos. --Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megadott B szennyezettség! határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. (1.) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló évi LVIL törvény 28. és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint engedélyezőként működik közre. A vízellátását biztosító mélyfúrású kút kialakítására a72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, különösen pedig a rendelet 3.. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 13. (5.) és (6.) bekezdésben elővizsgálatot is. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta még. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szeptember 10. napjától hatályos 10. (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) 13

14 Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (!) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. -a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. A szeptember közötti időszak a Két 33. (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A levegővédelmi engedély a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. (6)-(8) bekezdésein, az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (5) bekezdésén alapul. Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak felszíni és felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 220/2004.(VII.21.) Korm rendelet 5. (1) bekezdésén és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a R. 26. (4) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. (4) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 30. (1) bekezdésén alapul. Az üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó hatósági előírások a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet in alapulnak. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A hulladékgazdálkodási előírások a hulladékról szóló évi CLXXXV. tv. rendelkezésein, alapulnak. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet szerint kell teljesíteni. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20/A. (1) bekezdésén és a (4) bekezdésén alapul. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. (2) bekezdése, a R. 20. (3)-(4) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. (1) bekezdése, a Ktv. 71. (1) bekezdés d) pontja, a Ktv. 79. (1) bekezdés a./ pontja és a Ktv a alapján. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 9. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2014.október 2. Dr. Buday Zsolt sk. igazgató 14