ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: TH-KTJ: Iktatószám: /2014. Hiv. szám: Tárgy: Bakonyszombathely Előadó: Dr. Balogh-Máté Rita Perjés Katalin/ Sovánné Nagy Gréte/ Bedők László Melléklet: Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft.. Bakonyszombathely II.( 0149/2 hrsz.) baromfitelep egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. ( 8460 Devecser, Levente telep 1., KSH törzsszáma: ) részére a bakonyszombathelyi 0149/2 hrsz-ú ingatlanon lévő Bakonyszombathely II. baromfitelep ( EOV koordináta: X: , Y: ) üzemeltetésére az Enviprog Mérnöki Szolgáltató Bt. ( 5100 Jászberény, Szent Imre herceg út 61/a.) által benyújtott kérelem és dokumentáció alapján a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt is magába foglaló a következők szerint: környezetvédelmi működési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt ad, 1./A tevékenység megnevezése: II. "Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív baromfi baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára" Férőhely kapacitás: férőhely A telephelyen 12 db baromfiistálló található amelyből 6 db összesen 1011 m 2 alapterületű valamint 6 db összesen 1120 m 2 alapterületű alumínium hullámlemez oldalfalú istálló található. Engedély köteles tevékenység TEÁOR kódja: baromfitenyésztés Engedélyezett tevékenység NOSE-P kódja: E-PRTR kód: 55 2./ Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: T1. Állattartás, D1. Állattartó istállók /12 db istálló / T2. Tartalék energia előállítás P2 aggregátor G:\Hatarozatok\2014\ doc 1

2 2 III. Környezetvédelmi előírások 1.Zaj-és rezgésvédelmi előírások: 1. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell az alábbi határértékek megtartásáról: A zajforrás hatásterületén lévő: Település/ utca/ házszám Közterület elnevezése Bakonyszombately, külterület 3 db különálló lakóépület lakóépületek védett homlokzatai előtt 2 méterre, L KH nappal (6-22 óráig) = 60 db L KH éjjel (22-6 óráig) = 50 db, Ingatlan helyrajzi száma Építmény jegyzék (2000.) szerinti besorolása 0149/ A környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni Felügyelőségünknek. 2.Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1. A Lr. 31. (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év -első alkalommal az üzemelés megkezdését követő évben- március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani. 2. Törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására, karbantartására. 3. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 4. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Az üzemeltetés során a takarmány lefejtő- és adagoló rendszerek zártságát és kiporzás mentességét biztosítani kell. 5. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 6. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani. 7. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 8. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. A trágyaszállítás a település elkerülésével, kijelölt útvonalon történhet. 9. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. 10. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. 2

3 3 11. A légszennyezettség egészségügyi határértékei a technológiából eredően a telephely közvetlen közelében sem léphetőek túl. 3.Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 3. A keletkező hulladékokról érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4. Az egyéb, vegyesen gyűjtött települési hulladékokról a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell gondoskodni 5. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 6. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 4.A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 1 A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Felügyelőség hagy jóvá. 2 Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell. Szakhatósági állásfoglalások: IV. 1.Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének KER- 067/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. (8460 Devecser, Levente telep 1. továbbiakban: Kft.) 2884 Bakonyszombathely, 0149/2 hrsz. alatti Szülőpár tojótelep egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. Az Intézet állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2.Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a KEF/20.2/442-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi hatóság (a továbbiakban: talajvédehni hatóság) a Tisztelt Cím fenti számú megkeresésére az ENVEPROG GROUP Mérnöki Tanácsadó Kft. (8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 3/A.) által készített, januári keltezésű, munkaszám nélküli, GALLUS BAROMFITENYÉSZTŐ ÉS KELTETŐ KFT. Bakonyszombathely II. (0149/2 hrsz.) 3

4 4 Szülőpár tojótelep Egységes környezethasználati engedély Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat tárgyú dokumentáció alapján alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adja. A GALLUS BAROMITENVÉSZTŐ ÉS KELTETŐ KFT (8460 Devecser, Levente telep 1.) részére a Bakonyszombathely 0149/2 hrsz-on elhelyezkedő baromfitartó telepre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához a talajvédelmi hatóság hozzájárul, talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat teszi. A telepen keletkezett, felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesítem kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás során a talajvédelmi szakhatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb költség nem merült fel. 3.Ácsteszéri Közös Önkormányzati Hivatal 272-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: Fenti számra hivatkozva tájékoztatjuk Önöket, hogy a bakonyszombathelyi 0149/2.helyrajzi számú terület nem áll helyi természetvédelmi védettség alatt 4.Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 88-2/2014/ VH. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) /2014. számú megkeresése alapján a Gallus Kft. (8640 Devecser, Levente telep 1.) kérelmére, a Bakonyszombathely 0149/2 hrsz- ú ingatlanon található telephely egységes környezethasználati engedély meghosszabbításához vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi feltételek közlésével hozzájárulok: A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a /2009. számú határozattal módosított H /2006. számon - Bakonyszombathely II. baromfitelep vízellátás vízjogi üzemeltetési engedélye tárgyban - kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. A tárgyi telep működésével Összefüggésben kiadott H /2010. számú - monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó - vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. V. A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. befizette a kérelem elbírálásáért járó ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. 4

5 5 A jelen határozatban megadott egységes környezethasználati engedély november 30-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni legkésőbb november 30-ig. VII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a felügyelőség határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. VIII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekk), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. I N D O K O L Á S A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. ( 8460 Devecser, Levente telep 1.) részére az Enviprog Mérnöki Szolgáltató Bt. ( 5100 Jászberény, Szent Imre herceg út 61/a.) benyújtotta a bakonyszombathelyi 0149/2 hrsz-ú ingatlanon lévő Bakonyszombathely II. baromfitelepre vonatkozó kérelmét az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat érdekében. A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak eleget tett. A felügyelőség a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról értesítette. A felügyelőség a kérelem, a benyújtott dokumentáció és a hiánypótlások alapján a következő tényállást állapította meg: A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. ( 8460 Devecser, Levente telep 1., KSH törzsszáma: ) a farádi 0793/52 hrsz-ú ingatlanon lévő Farád II. (Belső major ) baromfitelepet üzemelteti. A telephely rendelkezik Üzemi Kárelhárítási tervvel, amely a /2009. számon került kiadásra. Tevékenység ismertetése: Az érintett telephely Bakonyszombathely település külterületén helyezkedik el, a községtől mintegy 2 km-re nyugatra. A telephely területe a Bakonyszombathely-Bakonybánk közötti 8218-as számú úton található. A telephelyet mezőgazdasági területek határolják. Bakonyszombathely II. baromfitelepen 1976-óta végeznek baromfitartást. Korábban a közeli Gelegenyés-pusztához tartozó épületekben tehenészetet tartott fent a Kisbéri Állami Gazdaság. Később a terület a Bábolna Rt. tulajdonába került és a tehéntartás megszűnt. A baromfitelep tulajdonjogát 2005-ben a Baromfi Invest Kft. szerezte meg, a telephelyen nagy létszámú állattartó tevékenységet a Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. végezte. A telep 2007 októberétől a Taravis Plusz Kft. tulajdona, a baromfitelep üzemeltetését a Gallus Kft. látja el. A telepen ezen épületeken kívül még egy szociális- és egy raktár épület és egy raktár található. Az etetőrendszer automatikus kaparóláncos etető berendezéssel valósul meg. A takarmányt az istállók mellett elhelyezett zárt takarmánysilókban tárolják. Az állatok ivóvíz szükségletét egy teljesen zárt szelepes itatóberendezés biztosítja. Az állatok oxigénellátásáról ventillátorok gondoskodnak. Az ólakba 22. hetes szülőpár állomány kerül betelepítésre. Az állomány tojástermelése a 25. héten kezdődik. A tojóidőszak befejeződésével, a élethétben a baromfit a vágóhidak felé értékesítik. Az állomány elszállítását követően az istálló épületeket alomtalanítják és fertőtlenítik. 5

6 6 Az istállókból a trágyát leponyvázott gépjárművel szállítják el a szerződött befogadóhoz. A trágyát a külső vállalkozó szállítja el (B&N Kft Bakonyszombathely, Angela major). A kitrágyázás után kerül sor az istállók takarítására, melynek alkalmával az istállók falfelületeit, mennyezetét, aljzatát illetve a technológiai berendezéseket kézi eszközökkel illetve magasnyomású kompresszorral tisztítják meg. Trágyakezelés: A tevékenység során az állattartó épületekben az állomány kikerülését követően keletkezik almos trágya illetve azzal megegyező módon kezelendő felitató faforgács. A Kft. a trágyát külső vállalkozóval szállítatja el (B&N Kft Bakonyszombathely, Angela major) Az összes állattartó épületben mélyalmos tartástechnológiát folytatnak. A trágya eltávolítása állományváltáskor történik. A takarítási és fertőtlenítési technológia során technológia szennyvíz nem keletkezik. A telepen keletkező almostrágyát, a technológia folyamat végén azonnal kiszállítanak a telepről. A keletkező mosóvíz felitatása faforgáccsal történik, amelyet a trágyához kevernek és a trágya befogadójához szállítják el. Takarmányozás: A takarmányt istállók mellett elhelyezett silótornyokban tárolják, melyekből a takarmány zárt rendszeren keresztül jut az etetőkbe. Az állatok ivóvíz igényét zárt itatóberendezés biztosítja. Földalatti tartályok és vezetékek: Az érintett telephelyen a kommunális szennyvízgyűjtő aknán kívül egy 1 db 50 m 3 -es tűzivíz tároló medence és a mosatás során keletkező használt vizek gyűjtésére 6 db 40 m 3 -es gyűjtőtartályok kerültek kialakításra korábban. Azonban a gyűjtőaknák biztonsági célokat szolgálnak. Levegőtisztaság-védelem A tevékenység a 193/2001.(X.19.) Kormányrendelet 6. sz. melléklet előírásainak és a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. Légszennyezettség tekintetében Bakonyszombathely település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. az ország egyéb területe kategóriába lett sorolva. A telephely Bakonyszombathely külterületén, 2 km-re nyugatra helyezkedik el. A legközelebbi lakóházak (Gelegényes puszta) kb. 200 m-re a telephelytől keletre találhatók. A telephelyen tojástermelő baromfitartás folyik. A tevékenység végzése során várható környezeti hatások: A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások, aggregátor időszakos minimális kibocsátása. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz és pontforrás üzemel. KTJ száma: T1. Állattartás, D1. Állattartó istállók /12 db istálló / T2. Tartalék energia előállítás P2 aggregátor A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete az istállók közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A bemutatott bűzszámítás alapján a számított csúcskoncentráció 0.79 SZE, a telephely szagkibocsátása nem éri el a hatásterület lehatárolását megalapozó min. 1 SZE koncentrációt, így a hatásterület lehatárolása nem lehetséges. A telephelyen folytatott egyéb tevékenység (szállítás, munkagépek működése, aggregátor kibocsátása és a szagkibocsátás) együttes kibocsátása a telephely határain belül lehatárolható. A telephelyen üzemelő aggregátor, mint P2 légszennyező pontforrás, hatóságunkhoz bejelentésre került, de mivel a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 7. melléklet pontja alapján a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek évente 50 óránál rövidebb ideig üzemelnek kibocsátási határértéket nem kell kiadni. Amennyiben túllépi az évi 50 órás üzemidőt akkor az egységes engedély módosítását kell kérni, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján összeállított engedélykérelemmel. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló Lr. 31. (2) bekezdése alapján, a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. (4) bekezdésén alapul. 6

7 7 Zajvédelem Az állattartó telep üzemelése során a telephely technológiai zajforrásai (istálló szellőző ventilátorai, az etető rendszer), valamint a tevékenységhez kapcsolódó szállítási és rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott dokumentáció alapján a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő épületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A létesítmény zaj hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján számítással lehatárolt hatásterület érint zajvédelmi szempontból védendő területet, melyen lakóépület található. A hatásterület által érintett területek terület-felhasználási kategóriái a 7/2001. (IX. 27.) rendelet Bakonyszombathely helyi építési szabályzata és szabályozási terve, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján kerültek meghatározásra. Ennek megfelelően az érintett G-MÜ gazdasági terület mezőgazdasági üzemi terület esetén a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében az előírt zajterhelési határértékek a következők: L TH nappal (6-22 óráig) = 60 db, L TH éjjel (22-6 óráig) = 50 db. A telephely hatásterületére vonatkozó zajkibocsátási határértékek megállapítása a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1. pont alapján történt, ahol L KH = L TH. A telephelyen lévő zajforrások nappali és éjszakai időszakban működnek. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék szerinti besorolása: egylakásos épületek. A változás bejelentési kötelezettséget a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú baromfitartás, amely elsősorban nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Megnevezés hulladékkód Műanyag csomagolási hulladék Egyéb települési hulladék, ide értve a vegyes települési hulladékot is Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék hulladékkód * Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően szolgáltatási szerződés alapján kezelik. Az elhullott állatokat zárt műanyag gyűjtőedényekben helyezik el, és elszállításukról rendszeres időközönként intézkednek. 7

8 8 A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, szennyvízgyűjtő tartályban történő gyűjtése és további kezelése megoldott. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik. A keletkező veszélyes hulladékokat zárt gyűjtő edényzetben épületen belül kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. A különböző hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök műszaki állapotát rendszeresen ellenőrzik. A tevékenység során keletkező almos trágya kezeléséről mezőgazdasági területekre történő kihelyezéssel gondoskodnak. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen lévő hulladékok átadásáról engedélyezett gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodnak. Havária események Az állatok tömeges elhullása esetén fennáll a fertőzés telephelyről történő kijutásának veszélye. Ennek elkerülése érdekében fontos az állategészségügyi szabályok betartása és az állati tetemek telephelyről történő mielőbbi elszállítása és ártalmatlanítása. A kommunális szennyvizek gyűjtőjének sérülése esetén a talaj és talajvíz szennyeződhet. A szennyeződés megelőzhető a gyűjtő vízzáróságának rendszeres ellenőrzésével. Tűzeset esetleges bekövetkezésével számolni lehet veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezésével. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés Az alkalmazott BAT technika, hogy az istállókat a száraz takarítást követően magasnyomású berendezéssel mossák, mely csökkentve a felhasznált víz mennyiségét, ezáltal a keletkező technológiai szennyvíz mennyiségét is. Továbbá az állatok itatását víztakarékos szelepes önitató rendszerrel biztosítják. Az engedélyes az állattartó tevékenység illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendeletben és az 59/2008 (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végzi. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A keletkező hulladékok szelektív gyűjtésével biztosítható a hulladékok hasznosításra történő átadása. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek. A hatóság - a kért hiánypótlások benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentációk megfelelnek mind a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a továbbiakban: Ktv (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó előírásoknak, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996.(VII.4.) KTM rendeletben előírt, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, továbbá a R. 8. és a R. 11. számú mellékleteiben foglalt adatokat is tartalmazza. A felügyelőség a benyújtott dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A szakhatóságok, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének KER-067/ /2014. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a KEF/20.2/442-2/2014.,Ácsteszéri Közös Önkormányzati Hivatal 272-1/2014. szám, Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 88-2/2014/ VH. számú szakhatósági állásfoglalásaikban - a rendelkező részben előírt feltételekkel - a környezetvédelmi működési engedély és az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárultak. A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás indoklása: 8

9 9 Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú és tárgyú megkeresésében szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A Kft. Bakonyszombathely, 0149/2 hrsz. alatti ingatlanon található baromfitelepe jelenleg is hatályos környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség H /2011 ügyiratszámon adott ki. A dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve megállapítható, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. Az Intézet felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: a tevékenység az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, az üzemelés során a tevékenység nem okozhat határértéken felüli terhelést, a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, ami közvetlenül, vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti A dolgozók részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő ivóvizet, és kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges. A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. A munkavégzés során keletkező települési (kommunális) hulladékokat zártan kell gyűjteni. A gyűjtő edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése valamint 5. mellékletében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 46. -ában, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítményék védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. Í0.) EüM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése határozza meg. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának indoklása: A talajvédelmi hatóság a Tisztelt Cím megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 9

10 10 32/A. (1) bekezdése, valamint 4. sz. melléklet 5. pontja, illetve a GALLUS BAROMFITENYÉSZTŐ ÉS KELTETŐ KFT. Bakonyszombathely II. (0149/2 hrsz.) Szülőpár tojótelep Egységes környezethasználati engedély Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat tárgyú engedélykérelmi dokumentációja (készítette: ENVIPROG GROUP Mérnöki Tanácsadó Kft., 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 3/A.)alapján alakította ki szakhatósági állásfoglalását A dokumentáció szerint a telepen mélyalmos tartástechnológia működik. Az istállótrágyát a telephelyen nem tárolják, azt mezőgazdasági vállalkozónak értékesítik. A trágya elszállítását a kitrágyázás napjára időzítik. A tárgyi dokumentáció szerint a telephelyen keletkezett állati hulladékokat az ATEV szállítja el, az állati hullákat a telephelyen nem földelik el. A Termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tftv.) 49. (1) bekezdése d) pontja szerint a telepen esetlegesen keletkező hígtrágya, trágyával keveredő csurgalékvíz termőföldön történő hasznosítása engedélyköteles tevékenység. Erre vonatkozó engedélyt a talajvédelmi hatóság a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII18.) FVM rendelet 2. sz. mellékletének 2.7. pontja szerint elkészített talajvédelmi terv alapján ad ki. A dokumentáció alapján a baromfitelepen a csapadékvíz elvezetése az istállók mellett húzódó szikkasztó árokban történik. A tartástechnológiából adódóan szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A telep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (d) pontja alapján nitrátérzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.3.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6. sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A határidőkre vonatkozóan a rendelet 10. (2) és 11. (2) bekezdései az irányadóak. Ugyanezen rendelet 10. (1) bekezdése az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését hja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő ad attartaíommal. A dokumentáció alapján a tevékenység üzemszerű működés mellett a szomszédos termőföldeket nem veszélyezteti, így az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Rendelkező részbeni előírásainkat a fentieken túl a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv a, valamint 44. (2) és (3) bekezdései alapján tettük. Hatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el. A talajvédelmi szakhatósági eljárás február 13-án indult, a 63/2012. (VÍI.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz, melléklet pontjában meghatározott a talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Ügyfél megfizette. A szakhatósági hozzájárulás kiadására nyitva álló határidő 15 nap, eljárásunk során határidő túllépés nem történt. A jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatásunk a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Két.) 98. -án, szakhatósági állásfoglalásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Két. 44. (1) bekezdésén alapul. Jegyzői szakhatósági állásfoglalás indoklása: Fenti számra hivatkozva tájékoztatjuk Önöket, hogy a bakonyszombathelyi 0149/2.helyrajzi számú terület nem áll helyi természetvédelmi védettség alatt Vízvédelmi és vízügyi hatóság állásfoglalásának indokolása : A Gallus Kft. (8640 Devecser, Levente telep 1.) kérelmére indult tárgyi teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásában az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. számon, szeptember 12-én ismételten megkereste a Győr - Moson - Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Hatóság) szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. Tárgyi ügyben a Hatóság jogelődje az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság február 18-án vízgazdálkodási szempontból már megadta állásfoglalását 546-2/2014. számon. Az azóta eltelt időszakban az engedélyező hatóság, egyben a vízvédelmi hatóság jogelődje - az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és 10

11 11 Természetvédelmi Felügyelőség - nem adott ki egységes környezethasználati engedélyt tárgyi telephelyre, így újból megkereste a Hatóságot szakhatósági állásfoglalása kiadása érdekében. A Hatóság az ismételt megkeresésben hivatkozott ENVIPROG GROUP Mérnöki Tanácsadó Kft. által készített dokumentációban foglaltak alapján megállapította, hogy a dokumentációban foglaltak összhangban vannak a Bakonyszombathely 0149/2 hrsz- ú baromfitelep vízgazdálkodására vonatkozó /2009. számú határozattal módosított H /2006. számú és a monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó H /2010. számú vízjogi engedélyekben foglaltakkal. A Kft. a VKJ fizetési kötelezettségének eleget tett. Vízellátás A baromfitelep vízellátást 1 db mélyfúrású kútból biztosítják. A fúrt kút vizét 1 db HO-4/12 típusú, 120 l/perc teljesítményű búvárszivattyú emeli egy AK típusú hidroglóbuszba, ahonnan egymástól független 2 -os horganyzott acél vezetéken gravitációsan jut a víz a vízfelhasználó létesítményekbe. Szennyvízelvezetés A telephelyen keletkező kommunális szennyvíz gyűjtésére 1 db 6 m -es zárt akna szolgál. Az összegyűjtött szennyvizet az AQUA Szolgáltató Kft. mosonmagyaróvári szennyvíztisztító telephelyére szállíttatják. A telephelyen technológiai szennyvíz nem keletkezik. Csapadékvíz elvezetés A baromfitelepen a csapadékvíz elvezetése az istállók mellett kialakított szikkasztó árkokba történik. A lehullott, elvezetett csapadék a telephelyen belül elszikkad. A tartástechnológiából adódóan szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. Felszín alatti víz és földtani közeg A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kút létesült, melyet érvényes- H / vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján vizsgálják. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 1. pontján alapul. A szeptember közötti időszak a Két 33. (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. -a szerinti ügyintézési határidőn belül adta meg. Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak felszíni és felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 220/2004.(VII.21.) Korm rendelet 5. (1) bekezdésén és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a R. 26. (4) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. 11

12 12 A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. (4) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 30. (1) bekezdésén alapul.. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A hulladékgazdálkodási előírások a hulladékról szóló évi CLXXXV. tv. rendelkezésein, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. (1)-(5) bekezdésein alapulnak. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet szerint kell teljesíteni. A hulladékok EWC kódszámát és megnevezését a hulladékok jegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27. ) VM rendelet tartalmazza. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20/A. (1) és a (4) bekezdésén alapul. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. (2) bekezdése, a R. 20. (3)-(4) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. (1) bekezdése, a Ktv. 71. (1) bekezdés d) pontja, a Ktv. 79. (1) bekezdés a./ pontja és a Ktv a alapján. A levegővédelmi engedély a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 26. (6)-(8) bekezdésein alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, november 17. Dr. Buday Zsolt igazgató 12