Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről II. negyedév

Átírás

1 TÁJOLÓ Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről II. negyedév 1

2

3 TÁJOLÓ Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről II. negyedév 3

4 TARTALOM 4

5 1. Gazdasági növekedés 9 2. A konjunktúramutatók alakulása Államadósság, költségvetés Infláció Külföldi közvetlen beruházások (FDI) Versenyképesség Külkereskedelem Foglalkoztatottság Munkanélküliség Keresetek Munkaerőt terhelő költségek, minimálbér Oktatás, képzettség 27 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ Az MNB előrejelzése szerint idén 2,8%-kal növekedhet a gazdaság Júniusban az üzleti és fogyasztói várakozások is némileg romlottak májushoz képest Az idei konvergencia program 2017-re 2,4%-os államháztartási hiányt prognosztizál Jövőre a 3,0%-os inflációs cél közelébe emelkedhet az inflációs ráta 2015-ben 38,0%-kal nőtt a globális FDI-áramlás értéke Magyarország idén két helyet javított az IMD versenyképességi listáján 2016 első négy hónapjában az euróban számolt magyar export 2,5%-kal, az import 1,1%-kal bővült március-májusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 314 ezer fő volt, ami 3,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál március-májusban 2015 azonos időszakához képest a munkanélküliségi ráta 1,6 százalékponttal, 5,5%-ra mérséklődött január-áprilisban a bruttó keresetek 6,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest A 2016 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre a tavalyinál több, összesen fő nyújtott be jelentkezést 7

8

9 1 GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2016 első negyedévében 0,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A szolgáltatások emelték, az ipar kis mértékben, míg az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet, utóbbi teljesítménye 28,0%-kal esett vissza. Ezzel szemben a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 3,0%-kal nőtt, a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke pedig 6,4%-kal emelkedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 3,8%-kal nőtt. 1 A bruttó hazai termék 0,9%-os növekedéséhez a szolgáltatások 1,6 százalékponttal járultak hozzá. Ugyanakkor az építőipar 0,7, az ipar és a mezőgazdaság pedig egyaránt 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét. Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8%-kal visszaesett, amit döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések csökkenése okozott. A gépek és berendezések vásárlását magában foglaló beruházások és az építési beruházások volumene egyaránt csökkent. 2 A MAGYAR GDP NÖVEKEDÉSE (százalékban, az előző év azonos időszakához viszonyítva) Forrás: KSH 3, megjegyzés: naptárhatás kiszűrésével 3,7 4,1 3,4 3,2 3,5 2,7 3,1 2,4 0,6 I. II. III. IV. I. II. III. IV I. II. III. IV ban a növekedés üteme döntően az EU-s transzferek természetes ciklikussága miatt enyhén elmaradhat a tavalyitól. A 2016-ban jelentkező átmeneti negatív hatás tompítása érdekében a kormány növeli az állami beruházásokat, felpörgeti az új uniós pénzügyi ciklusban lehívható támogatásokhoz való hozzáférést, bérfejlesztéseket hajt végre számos területen, mint például az egészségügyben, oktatásban, szociális területen és a közigazgatásban től a növekedés visszatérhet az uniós átlagot meghaladó szintre. A Magyar Nemzeti Bank 2016-ra 2,8%-os, míg 2017-re 3,0%-os gazdasági növekedést jósol

10 2013-tól kezdődően a kelet-közép-európai országok érték el a legmagasabb növekedési ütemeket az Európai Unión belül. A térségben a laza monetáris politika és a reálbérek gyorsuló növekedése a lakossági fogyasztás élénkülésén keresztül érdemben hozzájárult a dinamikus GDP-bővüléshez. Bár a magánszektor beruházási aktivitása az esetek többségében mérsékelt volt, az EU-s források intenzív lehívásának köszönhetően a beruházások is pozitívan járultak hozzá a növekedéshez. Az IMF előrejelzése szerint mind a négy visegrádi országban 2,0% feletti éves növekedés várható idén és jövőre is. 5 A Nemzetközi Valutaalap áprilisi jelentésében 6 Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt években a támogató gazdaságpolitika, a kedvező külső környezet és az uniós források nagyarányú felhasználása járult hozzá elsősorban a magyar gazdaság növekedéséhez. Emellett hangsúlyozták, hogy 2015-ben már a belső kereslet is jelentősen támogatta a bővülést, nem kis részben ennek volt köszönhető a 2,9%-os növekedés. Ugyanakkor a szervezet közgazdászai szerint idén 2,3%-ra lassulhat a növekedés, majd ez jövőre ismét 2,5%-ra pöröghet fel. A VISEGRÁDI ORSZÁGOK GDP-NÖVEKEDÉSI ADATAI (ELŐREJELZÉS, %) IMF OECD EURÓPAI BIZOTTSÁG Magyarország 2,3 2,5 1,6 3,1 2,5 2,8 Csehország 2,5 2,4 2,4 2,6 2,1 2,6 Lengyelország 3,6 3,6 3,0 3,5 3,7 3,6 Szlovákia 3,3 3,4 3,1 3,2 3,2 3,3 Forrás: IMF World Economic Outlook April 2016, 7 OECD Economic Outlook Volume 2016 Issue 1, 8 European Commission European Economic Forecast Spring Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 10 szerint a magyar gazdaság idén 2,5%-kal, jövőre pedig 2,8%-kal növekedhet. A tavalyi 2,9%-os növekedéshez viszonyított idei lassulást elsősorban a kevesebb lehívható uniós forrás, illetve a külső kereslet mérséklődése okozza. Ezeket a negatív hatásokat némileg ellensúlyozhatja a belső kereslet stabil élénkülése, ami a bizottság szerint a növekedés motorja lehet az elkövetkező években. Az EU-források lehívási ütemének lassulása miatt a vállalati és kormányzati beruházások növekedési hozzájárulása negatív lehet. 11 A bizottság elemzése megemlíti a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek (CSOK), illetve az újonnan épült házak áfacsökkentésének pozitív hatásait, melyek 2017-ben érződhetnek majd teljes mértékben. A világgazdaság a 2015-ös évben a korábban vártnál visszafogottabb bővülést mutatott. A nyersanyagárak erőteljes csökkenése kedvezőtlenül érintette a nyersanyagexportáló országokat, ami részben a devizák leértékelődésében, részben költségvetési egyensúlytalanságok kialakulásában mutatkozott meg, és végeredményben importkeresletük csökkenéséhez vezetett. Ugyanakkor a globális gazdasági kilátásokat kedvezően befolyásoló tényezők között említhető az alacsony inflációs és kamatkörnyezet, valamint a hitelezési folyamatok javulása az Európai Unió országaiban. Kína gazdasági szerkezete jelentős átalakuláson megy át, a beruházásokról és az exportról 10

11 a fogyasztásra, illetve az ipari termelésről a szolgáltatásokra tevődik át a hangsúly. A világgazdaság alakulásában központi szerepet betöltő Egyesült Államok növekedése is kis mértékben elmaradt a tavalyi várakozásoktól, ugyanis az erősödő dollár és a gyenge külső kereslet következtében a nettó export negatívan járult hozzá a bővüléshez. Mindazonáltal a tartósan kedvező munkaerőpiaci folyamatok várhatóan az elkövetkező időszakban továbbra is támogatják majd a belső kereslet élénkülését. Az OECD a világgazdaság változatlanul lassú kilábalására számít a következő két évben. 12 A visszafogott növekedésért az aggregált kereslet gyengélkedése, a gyenge beruházási és kereskedelmi aktivitás, a lassú termelékenységnövekedés és a reformfolyamatok kifulladása a felelős. Idén a tavalyihoz hasonlóan várhatóan 3,0%-kal bővülhet a világgazdaság, ben pedig 3,3%-ra gyorsulhat a növekedés. Az euróövezetben az EKB laza monetáris politikája segítheti az elhúzódó kilábalást, míg az egyes országokra jellemző magas munkanélküliség és eladósodottság továbbra is visszahúzhatja az övezet teljesítményét. 13 NEMZETKÖZI GDP-NÖVEKEDÉSI ADATOK (ELŐREJELZÉS, %) IMF OECD IMF OECD Világgazdaság 3,2 3,0 3,5 3,3 Egyesült Államok 2,4 1,8 2,5 2,2 Japán 0,5 0,7-0,1 0,4 Eurózóna 1,5 1,6 1,6 1,7 Németország 1,5 1,6 1,6 1,7 Kína 6,5 6,5 6,2 6,2 India 7,5 7,4 7,5 7,3 Forrás: IMF World Economic Outlook April 2016, 14 OECD Economic Outlook Volume 2016 Issue 1 15 Az egyes régiók között továbbra is jelentős növekedési különbségek állnak fenn. A fejlett gazdaságokban folytatódott a válságból való lassú kilábalás, a növekedés üteme azonban enyhén mérséklődött. A feltörekvő régiókban szintén némileg romlott a növekedési helyzetkép. Az alacsony olajárak és az EKB kibővített eszközvásárlási programja ellenére az eurózóna belső keresletének élénkülése továbbra is mérsékeltnek tekinthető. A kelet-közép-európai régió átlagos növekedése visszafogottabban alakult, mint az előző negyedévben, a régió teljesítménye azonban összességében továbbra is kedvezőnek tekinthető Európában. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az idei első negyedévben Szlovákiában 3,4%-kal, Csehországban 2,7%-kal, míg Lengyelországban 2,5%-kal nőtt a bruttó hazai termék volumene a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva

12 2 A KONJUNKTÚRAMUTATÓK ALAKULÁSA A GKI-Erste konjunktúraindex alapján júniusban az üzleti és fogyasztói várakozások is némileg romlottak májushoz képest. Az üzleti várakozások az év eleje óta lassú romlást mutatnak. Ezen belül júniusban az ipari és építőipari bizalmi index némileg emelkedett, azonban a kereskedelmi és főleg a szolgáltatási bizalmi index csökkent. Jelentősen mérséklődött a szolgáltató cégek optimizmusa, az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése is kedvezőtlenebbé vált. A foglalkoztatási szándék júniusban a szolgáltató cégek kivételével minden ágazatban némileg erősödött. A kereskedelemben májusban és júniusban is csúcsot döntött a foglalkoztatási hajlandóság. Ezzel szemben erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési várakozások a lakásépítő cégek kivételével minden ágazatban visszafogottak, ellenben a fogyasztók inflációs várakozása kis mértékben nőtt. A GKI-ERSTE KONJUNKTÚRAINDEXEINEK ALAKULÁSA , ,8,4 4, -3 3, ,4 3,5-3 3, ,8,2 4, -2 2, ,0,9 4, -3 3, ,6 3,7-3 3, ,1 5, 26-2,0 5, -3 3, 1-2 2, ,7 5,2-1, ,3-30 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. 7,5-0 0, 8-1 9, 6,8 5,, -1, 7-1 9,6,6 4, -1, 5-1 9, 2,7 4, -1, 0-1 6,6,2 7, Üzleti bizalmi index GKI-Erste konjunktúra index Fogyasztói bizalmi index -1, ,2 4,6-2 2, ,8 4,6-2 21,1 2 2,2-3 3, 9-3 3, 2 2,3-1 8,9-3 3, 7 1,7-1 9, 2 Forrás: GKI

13 A fogyasztói bizalmi index az április-május közötti növekedés után júniusban minimálisan csökkent. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét az előző hónaphoz képest változatlannak, várható megtakarítási képességét viszont rosszabbnak ítélte a májusi felméréshez képest

14 3 ÁLLAMADÓSSÁG, KÖLTSÉGVETÉS A kormányzati szektor évi hiánya az előzetes adatok szerint 679,7 milliárd forint, a GDP 2,0%-a volt, ami az egy évvel korábbi hiánynál GDP-arányosan 0,3 százalékponttal alacsonyabb. 17 Az eredetileg tervezett 2,4%-os deficitnél így jelentősen kedvezőbben alakult a tavalyi hiány. Az államháztartás központi alrendszerének május végi hiánya 13,2 milliárd forintot ért el. A központi költségvetés 98,9 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 48,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 36,8 milliárd forintos többlettel zártak. Az első öt hónap idei kedvező egyenlege a tavalyi évhez képest alacsonyabb összegben felmerülő jellemzően az uniós kifizetésekhez kapcsolódó kiadásokra, valamint a főbb adónemek (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) magasabb bevételeire vezethető vissza. Az idei államháztartási hiánycél a GDP 2,0%-a. 18 Az MNB ennél optimistább, a jegybank várakozásai szerint az idei deficit a bruttó hazai termék 1,6-1,8%-a között alakulhat. 19 A április végén nyilvánosságra hozott konvergencia program szerint jövőre 2,4%-os államháztartási hiány várható, ami fokozatos csökkenés után 2020-ra 1,2%-ra csökken. Ezzel párhuzamosan a GDP-arányos bruttó adósságráta 2020-ig 64,6%-ra mérséklődik. Kedvezőnek tekinthető, hogy a csökkenő államadósság és a tartósan alacsony kamatszint következtében a kamatkiadások folyamatos csökkenése prognosztizálható a 2016 és 2020 közötti időszakban ra 2,3%-ra mérséklődhet az állami kamatkiadások GDP-arányos értéke, míg 2015-ben 3,6%-ot ért el. 20 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY ÉS A BRUTTÓ ADÓSSÁGRÁTA ALAKULÁSA (A GDP %-ÁBAN) 2015 *2016 *2017-2,0-1,9-2,4 75,3 74,5 73,6 államháztartási hiány bruttó államadósság Forrás: Magyarország Konvergencia Programja *: előrejelzés *2018-1,8 72,4 *2019 *2020-1,5-1,2 64,6 68,

15 4 INFLÁCIÓ 2016 májusában a KSH adatai alapján a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál hazánkban. Az élelmiszerek ára összességében változatlan maradt, a cukor ára 19,7%-kal nőtt, míg az idényáras élelmiszerek átlagos ára 8,9%-kal emelkedett. Ezzel szemben a sertéshús ára 18,5%-kal csökkent, a tejé pedig 7,7%-kal mérséklődött májusához viszonyítva a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 2,2%-kal növekedett, a szolgáltatások 1,3%-kal lettek drágábbak. A háztartási energia átlagos ára szinte változatlan maradt, 0,1%-kal csökkent tizenkét hónap alatt. Az egyéb cikkek között található jármű-üzemanyagok ára 11,9%-kal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. 21 Az Eurostat által használt harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) 2016 májusában mind az Európai Unióban, mind az eurózónában -0,1% volt. A legmagasabb inflációt Belgiumban regisztrálták, ahol a pénzromlás üteme 1,6% volt, míg a legalacsonyabb inflációs rátával Románia rendelkezett, ahol 3,0%-kal csökkentek az árak. A régiós országokat vizsgálva elmondható, hogy Csehország kivételével minden országban deflációt mértek. Legnagyobb mértékben Romániában és Bulgáriában csökkentek az árak. 22 A HARMONIZÁLT FOGYASZTÓIÁR-INDEX A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN (2016 MÁJUSÁBAN) Ország HICP Magyarország -0,1 Bulgária -2,5 Csehország 0,0 Lengyelország -0,4 Románia -3,0 Szlovákia -0,7 Szlovénia -0,5 Európai Unió -0,1 Forrás: Eurostat Az MNB legfrissebb, júniusi inflációs jelentése az idei évre 0,5%-os, míg jövőre 2,6%-os pénzromlási ütemet vár. Az idei év első negyedévében az inflációs folyamatok visszafogottan alakultak, amely elsősorban az importált infláció erős árvisszafogó hatásával magyarázható. A nyersanyagárak enyhe emelkedő trendje és a versenyszférában tapasztalható jelentős bérnövekedés abba az irányba mutatnak, hogy 2018 első felére a jegybank középtávú 3,0%-os célkitűzése közelébe kerülhet a pénzromlási ütem. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció fokozatosan emelkedik, idén 1,5%, míg jövőre 2,9% lehet

16 5 KÜLFÖLDI KÖZVETLEN BERUHÁZÁSOK (FDI) Az UNCTAD adatai szerint 2015-ben mintegy 38%-kal emelkedett a globális FDI-áramlás értéke, így mintegy 1760 milliárd dollárt ért el. A külföldi közvetlen beruházások értéke a 2008/2009- es válság óta a legmagasabb értéket érte el tavaly. A növekedést nagyrészt a határokon átívelő felvásárlások és fúziók magyarázzák, melyek értéke 721 milliárd dollárra nőtt tavaly a 2014-es 432 milliárd dollárról. A tavaly regisztrált kiemelkedő mértékű növekedés egy része a vállalatcsoportokon belüli átrendeződésekre vezethető vissza. A fizetési mérlegek összeállításánál jelentős összeget jelentő tranzakciók a vállalatok tényleges működését csak kis mértékben befolyásolják. Az érintett nagy volumenű, vállalatcsoportokon belüli átrendeződések figyelembevétele nélkül a globális FDI-áramlás jóval szerényebb mértékben, 15%-kal emelkedett a tavalyi év során. Amennyiben a külföldi közvetlen tőkeáramlások értékét célországok szerinti megoszlásban vizsgáljuk, 2015-ben a fejlett országokba érkező befektetések megduplázódása emelhető ki. A fejlett országcsoportba áramló 962 milliárd dollárt elérő külföldi közvetlen beruházások a globális FDI-áramlás 55%-át érték el a tavalyi évben. A fejlődő országokba áramló működőtőke értéke jóval szerényebben, 9%-kal, 765 milliárd dollárra emelkedett. Az UNCTAD várakozásai szerint 2016-ban 10-15%-kal csökkenhet a globális FDIáramlás értéke, ami a világgazdaság törékenységét, az aggregált kereslet gyengeségét, a nyersanyagexportra szakosodott országok lassú gazdasági növekedését és a multinacionális cégek profitjának csökkenését tükrözi re azonban a nemzetközi szervezet már a külföldi közvetlen tőkeáramlások növekedését prognosztizálja, 2018-ra pedig az 1800 milliárd dollárt is meghaladhatja a világszintű FDI-áramlás mértéke. 24 A KÜLFÖLDI KÖZVETLEN TŐKEÁRAMLÁSOK (FDI) TÍZ LEGFONTOSABB CÉLPONTJA 2015-BEN (MILLIÁRD DOLLÁR) 25 Forrás: UNCTAD Változás Egyesült Államok % Hongkong % Kína % Írország % Hollandia % Svájc % Szingapúr % Brazília % Kanada % India % o. 16

17 6 VERSENYKÉPESSÉG Az IMD 2016-ra vonatkozó versenyképességi jelentése alapján Magyarország a 46. helyet foglalja el, amely két hellyel kedvezőbb a 2015-ben elért 48. helyezés után. 26 Magyarország regionális versenytársai közül Lengyelország és Románia kivételével minden ország javított a pozícióján, a közép-kelet-európai régióból Csehország az első, globális 27. helyezésével. HELYEZÉSEK AZ ELMÚLT KÉT IMD VERSENYKÉPESSÉGI JELENTÉS ALAPJÁN ORSZÁG HELYEZÉS 2016 HELYEZÉS 2015 VÁLTOZÁS Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Magyarország Románia Bulgária Forrás: IMD, World Competitiveness Scoreboard 2016 Az IMD négy nagyobb kategóriára osztja a versenyképességet: gazdasági teljesítmény, közszféra hatékonysága, üzleti hatékonyság és infrastruktúra. Ezek mindegyike további öt-öt alkategóriát tartalmaz, amelyekhez különböző indikátorokat rendelnek. Az egyedi indikátorok helyezéseit összegezve minden alkategóriát, nagyobb kategóriát és végül a teljes ország versenyképességét meg tudják határozni. A magyar gazdaság erősségeit és gyengeségeit számba véve a következő pozitív tényezőket emeli ki az IMD versenyképességi jelentése: 26 A felmérésben 61 fejlett vagy magasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező feltörekvő ország található meg. A kevésbé fejlett országok nem találhatóak meg a listában. 17

18 KATEGÓRIÁK ÉS INDIKÁTOROK HELYEZÉS 2016-BAN Gazdasági teljesítmény Áruexport 6 GDP-arányos külkereskedelem 6 Közszféra hatékonysága Elkölthető jövedelem 5 Társasági adó 12 Üzleti hatékonyság Management jövedelmezése 9 Professzionális szolgáltatások jövedelmezése 12 Infrastruktúra Diák-tanár arány 5 Diplomás nők száma 7 Az IMD kérdőíves versenyképességi felmérése alapján a magyar gazdaság fő vonzereje a képzett munkaerő, a hatékony munkaügyi szabályozás és a költséghatékonyság. Ezzel szemben a válaszadók legkevésbé vonzó tényezőnek a jogi környezetet, az üzletbarát környezet valamint a politikai stabilitás mértékét és kiszámíthatóságát találták. 18

19 7 KÜLKERESKEDELEM A teljes magyar áruexport 2015-ben 90,54 milliárd eurót ért el, amely 7,1%-os növekedést jelent a évi 84,51 milliárd euróhoz képest. A magyar áruimport 5,4%-os emelkedés után 82,42 milliárd eurót tett ki a tavalyi évben. Az export erőteljesebb bővülése miatt Magyarország külkereskedelmi többlete 29,4%-kal, 8,12 milliárd euróra nőtt a évi 6,27 milliárd eurós magyar aktívumhoz képest. A január-áprilisi időszakban Magyarország külkereskedelmi áruforgalma 1,8%-kal bővült, és 57,84 milliárd eurót ért el. Az idei év első négy hónapjában a magyar kivitel 2,5%-kal, 30,64 milliárd euróra nőtt, míg a magyar import 1,1%-os emelkedés után 27,19 milliárd eurót ért el 2015 azonos időszakához képest első négy hónapjában 3,45 milliárd euró volt Magyarország külkereskedelmi aktívuma, amely 14,5%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszaki 3,01 milliárd eurós magyar többlethez képest. MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMÉNEK ALAKULÁSA (MILLIÁRD EURÓ) IDŐSZAK IMPORT EXPORT ÁRUFORGALOM (IMPORT + EXPORT) KÜLKERESKEDELMI EGYENLEG (EXPORT - IMPORT) ,23 84,51 162,74 6, ,42 90,54 172,96 8,12 Változás 2015/2014 (%) +5,4% +7,1% +6,3% +29,4% I.-IV. 26,89 29,90 56,79 3, I.-IV. 27,19 30,64 57,84 3,45 Változás I.-IV./2015. I.-IV. (%) +1,1% +2,5% +1,8% +14,5% Forrás: KSH január-áprilisban Magyarország külkereskedelmének közel négyötödét az Európai Unió országaival bonyolította le. Az export esetében az áruk 80,5%-a ment uniós országokba, míg az import esetében 78,1% az EU súlya. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország dominanciája tovább erősödött az idei év első négy hónapja alatt, a teljes magyar export 28,1%- ának célja Németország volt, míg az onnan érkező áruk a teljes magyar import 27,0%-át tették ki. Az export tekintetében Németországot Franciaország és Románia követi, 4,9%-os és 4,8%- os részaránnyal, volumenük 1,49 és 1,48 milliárd euró volt. Az import esetén Magyarország második legnagyobb partnere Ausztria 6,5%-os részaránnyal és 1,77 milliárd eurós volumennel, míg a harmadik helyen Kína található 5,6%-os részaránnyal és 1,52 milliárd eurós értékkel. 19

20 MAGYARORSZÁG 10 LEGFONTOSABB IMPORT- ÉS EXPORTPARTNERE 2016 ELSŐ NÉGY HÓNAPJÁBAN (MILLIÓ EURÓ) IMPORT EXPORT ORSZÁG ÉRTÉK ORSZÁG ÉRTÉK RÉSZ- ARÁNY RÉSZ- ARÁNY Németország 7347,3 27,0% Németország 8598,0 28,1% Ausztria 1768,5 6,5% Franciaország 1494,2 4,9% Kína 1519,4 5,6% Románia 1477,4 4,8% Lengyelország 1471,8 5,4% Ausztria 1471,0 4,8% Franciaország 1356,7 5,0% Olaszország 1451,9 4,7% Hollandia 1335,0 4,9% Szlovákia 1443,7 4,7% Szlovákia 1330,4 4,9% Lengyelország 1262,4 4,1% Csehország 1316,4 4,8% Csehország 1258,1 4,1% Olaszország 1315,0 4,8% Egyesült Királyság 1171,6 3,8% Románia 807,4 3,0% Spanyolország 1032,1 3,4% Teljes import ,0 100,0% Teljes export ,8 100,0% Forrás: KSH Magyarország termékszintű 27 külkereskedelmét jelentős mértékben a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek dominálják, a legfontosabb öt termék közül az export tekintetében négy, míg az importnál három is ehhez az ágazathoz kapcsolódik. A legfontosabb magyar exporttermék az idei év első négy hónapjában a személygépkocsi és más gépjármű volt, amelynek kivitele 3,16 milliárd eurót ért el, és a teljes magyar áruexport 10,3%-át tette ki. A második helyen a gépjárművek alkatrészei és tartozékai találhatók, míg a harmadik legfontosabb exporttermékek a szikragyújtású, belsőégésű motorok voltak. Előbbi volumene 1,81 milliárd euró volt (5,9%-os részaránnyal), míg utóbbié 1,13 milliárd eurót ért el (3,7%-os arány mellett). Hazánk legfontosabb importtermékei gépjármű-alkatrészek és -tartozékok voltak a január-áprilisi időszakban, a teljes behozatal 6,1%-át adták, 1,66 milliárd eurós volumennel. Ezt követte a vezetékes és digitális távbeszélő készülékek 0,87 milliárd eurós importvolumennel (3,2%-os részaránnyal), míg a harmadik helyen a gyógyszerek szerepeltek 0,81 milliárd euró értékben (3,0%-os részaránnyal). 27 A KSH Magyar Kombinált Nomenklatúra szerinti négy számjegyű bontása alapján. 20

21 A LEGFONTOSABB IMPORT- ÉS EXPORTTERMÉKEK 2016 ELSŐ NÉGY HÓNAPJÁBAN (MILLIÓ EURÓ) LEGFONTOSABB EXPORTTERMÉKEK 8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyeket elsősorban személyszállításra terveztek 8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz 1809,9 5,9% 8407 Szikragyújtású, belsőégésű dugattyús vagy forgódugattyús motor 1134,4 3,7% 3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 8408 Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor /dízel- vagy féldízel/ 995,6 3,2% 933,6 3,0% TELJES EXPORT ,8 100,0% LEGFONTOSABB IMPORTTERMÉKEK ÉRTÉK RÉSZ- ÉRTÉK ARÁNY 3160,7 10,3% RÉSZ- ARÁNY 8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz 1663,8 6,1% 8517 Vezetékes /vivőfrekvenciás és digitális/ távbeszélő és távíró készülék; videótelefon; mindezek alkatrésze 3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyeket elsősorban személyszállításra terveztek 872,4 3,2% 808,1 3,0% 789,0 2,9% 8409 Kizárólag vagy elsősorban belsőégésű motorok alkatrészei 724,8 2,7% TELJES IMPORT ,0 100,0% Forrás: KSH 21

22 8 FOGLALKOZTATOTTSÁG 2016 első negyedévben a KSH munkaerő-felmérés adatai szerint 4 millió 262 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, ami 145 ezerrel magasabb az előző év azonos időszakinál. A éves népesség foglalkoztatási rátája 65,1%-ra nőtt, ami 2,7 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, és 11,0 százalékpontos javulást jelent a mélypontot jelentő első negyedévihez képest. 28 Az ipari szektorban legnagyobb foglalkoztató feldolgozóipar 916,4 ezer főt, a szolgáltatások között kiemelkedő kereskedelem és gépjárműjavítás pedig 528,9 ezer főt foglalkoztatott. 29 Az intézményi statisztika szerint a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál az iparban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 674,3 ezer fő volt január-márciusban, ami 3,5%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. A járműgyártási ágazatban 5,2%-kal, a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek gyártásának területén 3,0%-kal, a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásának ágazatában 8,0%-kal bővült a teljes munkaidőben alkalmazottak száma. A járműgyártás területén jelentősen (17,1%-kal) nőtt a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma is az előző év azonos időszakához képest, és összesen 95,9 ezer fő dolgozott az ágazatban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál március-májusban a éves korú népességben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 314 ezer fő volt, ami 3,6%-kal (149 ezer fővel) magasabb 2015 azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak létszámának alakulásában fővel vettek részt a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók, 224,3 ezer fővel a közfoglalkoztatottak, valamint 118,2 ezer fővel a külföldi telephelyen dolgozók. A növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 115,6 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 24,8 ezer fővel nőtt, míg külföldi telephelyen 8,4 ezer fővel dolgoztak többen. A éves 6 millió 483 ezer fős népességet jelentő korcsoportból 4 millió 277 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, foglalkoztatási arányuk 2,8 százalékponttal, 66,0%-ra emelkedett KSH Munkaerő-piaci folyamatok, I. negyedév 29 KSH STADAT 30 KSH Munkaerő-piaci folyamatok, I. negyedév, Táblázatok session_id= &p_lang=hu 31 KSH Gyorstájékoztató, Foglalkoztatás és KSH Stadat xstadat_evkozi/e_qlf034.html 22

23 9 MUNKANÉLKÜLISÉG A foglalkoztatottak létszámának növekedését a munkanélküliek számának további csökkenése kísérte. A KSH tájékoztatása szerint az idei év első negyedévében a munkaerő-felmérés definíciója szerinti munkanélküliek száma 272,8 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 74,8 ezerrel kevesebb. Az első negyedévben országosan 6,0%-os munkanélküliségi ráta és 14,2%- os ifjúsági munkanélküliségi ráta mellett a területi különbségek a munkanélküliség tekintetében továbbra is igen jelentősek: a Nyugat-Dunántúl 3,2%-os rátájával szemben a munkanélküliség az Észak-Alföldön 10,7%-os első negyedévében a 8 év alatti munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliek száma az előző munkahely nemzetgazdasági ága, illetve ágazata szerint az ipari szektorban 30,3%-kal (25,9 ezer fővel), a szolgáltatások szektorban 18,7%-kal (31,4 ezer fővel) csökkent az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdasági munkatapasztalattal rendelkezők közül 32,4%- kal (4,6 ezer fővel) kevesebb munkanélkülit vettek számba március májusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 69 ezer fővel 251 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 1,6 százalékponttal 5,5%-ra mérséklődött. 34 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint május végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 26,0%-kal ( fővel), főre csökkent az előző év május végi adathoz képest. Az előző hónaphoz képest fővel (9,2%-kal) csökkent a nyilvántartott álláskeresők létszáma. 35 Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint 2016 májusában az eurózónában átlagosan 10,1%, az egész EU-ban (28 tagállam) átlagosan 8,6%, Magyarországon pedig mindössze 5,5% 36 volt a munkanélküliségi ráta. A 25 évnél fiatalabb magyar népesség 14,4%-os munkanélküliségi rátája is kedvezőbb a 18,6%-os európai átlagnál; az eurózónában 20,7%-os, Spanyolországban 43,9%-os, Görögországban 50,4%-os, Olaszországban 36,9%-os ifjúsági munkanélküliséget vett számba az Eurostat. Az EU-28 munkanélküliségi rátája az előző év májusihoz (9,6%) képest 1,0 százalékponttal csökkent KSH Munkaerő-piaci folyamatok, I. negyedév 33 KSH A munkanélküliek száma előző munkahelyük nemzetgazdasági ága, ágazata szerint, nemenként 34 KSH Gyorstájékoztató, Munkanélküliség 35 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, havi részletes adatok 36 A Magyarországra vonatkozó legfrissebb adat, áprilisra vonatkozik 37 EUROSTAT Statistics Explained 23

24 MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA (%), MÁJUS Izland Japán** Csehország Málta Németország Norvégia** USA Egyesült Királyság* Magyarország** Dánia Ausztria Luxemburg Hollandia Lengyelország Észtország** Románia Svédország Bulgária Írország Litvánia Szlovénia Belgium EU (28) Finnország Törökország* Lettország Franciaország Szlovákia Olaszország Portugália Ciprus Horvátország Spanyolország Görögország* 3,1 3,2 4,0 4,1 4,2 4,6 4,7 5,0 5,5 6,1 6,1 6,2 6,3 6,3 6,4 6,6 7,2 7,3 7,8 8,0 8,1 8,4 8,6 9,0 9,6 9,7 9,9 10,0 11,5 11,6 12,0 13,3 19,8 24,1 *2016. március,**2016. április Forrás: Eurostat 24

25 10 KERESETEK január áprilisban a bruttó átlagkeresetek 6,1%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A növekedést a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7%-os emelése mellett a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is befolyásolta. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése miatt 7,8% volt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágában voltak a legmagasabbak ( forint), a humán-egészségügyi és szociális ellátás területén a legalacsonyabbak ( forint). Nemzetgazdasági szinten az átlagos családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset a forintot érte el. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatai nélkül a nemzetgazdaságban 6,8%-kal ezen belül a vállalkozásoknál 5,3%-kal nőttek a keresetek első négy hónapjában a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a forintot érte el első négy hónapjában a nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem a forintot érte el, amelyen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8%-ot tett ki KSH Gyorstájékoztatók, Keresetek 25

26 11 MUNKAERŐT TERHELŐ KÖLTSÉGEK, MINIMÁLBÉR A munkaerőt terhelő költségek 2016-ban nem változtak, így a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27,0%, továbbá a munkáltató 1,5% szakképzési hozzájárulást is fizet. A munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék 10,0%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,0%, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3,0%, a munkaerőpiaci járulék pedig 1,5% január 1-től 5,7%-kal emelkedett a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér minimálbér: 111 ezer forintra (105 ezer forintról). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma is 5,7%-kal emelkedett a teljes munkaidő teljesítése esetén: 129 ezer forintra (122 ezer forintról). MINIMÁLBÉREK ALAKULÁSA Teljes munkaidős minimálbér Minimálbér középfokú végzettséget igénylő munkakör esetén

27 12 OKTATÁS, KÉPZETTSÉG A 2016 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre a tavalyinál többen, összesen fő nyújtott be jelentkezést. Közülük a legtöbben ( fő) alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést , felsőoktatási szakképzést 6440 diák választott, felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételiző pedig mesterképzésre jelentkezett első helyen. Legtöbben a gazdaságtudományok, a műszaki és a pedagógus képzési terület valamely szakát jelölték meg. 39 A közeljövőben a szakképző intézmények képzési szerkezetének strukturális változása várható, melynek során mind a szakgimnáziumi, mind a szakközépiskolai, illetve szakiskolai képzés egyaránt nyújthat középfokú végzettséget és szakmai képzettséget is, ezzel is elősegítve a munkaerőpiacra történő sikeres belépést, illetve továbbtanulás esetén a felsőfokú tanulmányok megkezdését. Az oktatási törvényeket módosító csomagot a évi LXXX. törvényben, június 23-án hirdették ki. A jogszabály (19. ) szerint alakulnak át a köznevelési rendszer intézményei. A továbbiakban középiskola: a gimnázium, a szakgimnázium és a szakközépiskola, középfokú iskola: a középiskola, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola, szakképző iskola: a szakgimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola. A jogszabály (20. ) értelmében a középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett. A jogszabály 3. melléklete sorolja fel Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményeit. 40 Készítette: HIPA Elemzési Osztály Budapest, Magyar Közlöny 90. szám, évi LXXX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról dokumentumok/bdd bb80ba b964ea18f98619c/megtekintes és 27

28

29 Impresszum Kiadja és terjeszti: Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca press@hipa.hu Felelős kiadó: Ésik Róbert elnök Vezető szerkesztő: Király Béla osztályvezető Kommunikációs Osztály Vezető elemző: Dani Ákos osztályvezető Elemzési Osztály Kézirat lezárásának dátuma: Budapest, június 28. A kiadványban található táblázatok, grafikonok, illetve adatok és szövegek nem minősülnek ajánlattételnek. Azok forrását tekintve részben vagy egészben olyan adatgyűjtésből származnak, amelyek nem tartoznak a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény hatálya alá, ezért ezen adatok nem minősülnek hivatalos statisztikai adatnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökség a tőle elvárható gondossággal állította össze a kiadvány tartalmát, adatait és szövegét, ugyanakkor a Nemzeti Befektetési Ügynökség semmiféle felelősséget nem vállal az esetleges szöveg-, tartalom-, adat-, vagy értelmezésbeli hibákért és/vagy az ezekből esetlegesen adódó közvetlen, közvetett, anyagi vagy egyéb károkért. A Nemzeti Befektetési Ügynökség nem vállal felelősséget bármilyen harmadik személy által a kiadvány tartalmára való hivatkozás által okozott kárért vagy hátrányért. A kiadvány bárminemű további felhasználása, illetve kiadása kizárólag a Nemzeti Befektetési Ügynökség előzetes írásbeli engedélyével lehetséges a Nemzeti Befektetési Ügynökség nevének, illetve a forrás(ok)nak a megfelelő feltüntetésével. Nemzeti Befektetési Ügynökség,

30 Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca info@hipa.hu 30