Malovics Éva SZERVEZETI VISELKEDÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Malovics Éva SZERVEZETI VISELKEDÉS"

Átírás

1 Malovics Éva SZERVEZETI VISELKEDÉS I.

2 Lektor: Dr. Vasadi Anna Szövegszerkesztés: JGYF Kiadó Kiadó: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó Felelős kiadó: Pitrik József menedzserigazgató Terjedelem: 6,75 ív (B5) Példányszám: 500 db Nyomdai és kötészeti munka: Letter Print Kft., Budapest

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 BEVEZETÉS 5 A SZEMÉLYISÉG ELMÉLETE ÉS MÉRÉSE A SZEMÉLYISÉGELMÉLETEKRŐL ÁLTALÁBAN A TÍPUSTANOK A SZEMÉLYISÉGVONÁSOK ELMÉLETE C. G. JUNG ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT TÍPUSOK A FAKTORANALITIKUS ELMÉLETEK A PSZICHOANALÍZIS ELMÉLETE A FENOMENOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS A SZOCIÁLIS TANULÁSELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS A TRANZAKCIONÁLIS ANALÍZIS A TÁRSAS ÉSZLELÉS JELENTŐSÉGE AZ INTERAKCIÓBAN A KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA HOZZÁJÁRULÁSA A SZOCIÁLIS REPREZENTÁCIÓK TARTALMA: HIEDELMEK, ÉRTÉKEK, ATTITŰDÖK MÁSOK ÉSZLELÉSE: A PONTOSSÁG KÉRDÉSE A BENYOMÁS SZERVEZÉSÉNEK MECHANIZMUSAI A KOMMUNIKÁCIÓ A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA, JELENTŐSÉGE A KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE AZ EGYENES BESZÉD, AVAGY A GORDON-MÓDSZER A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA, JELENTŐSÉGE A NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI A NEM VERBÁLIS ÜZENETEK VÁLTOZATAI A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIONÁLIS FELFOGÁSA 65 3

4 4. A KONFLIKTUSOK, KI NYER, KI VESZÍT? A KONFLIKTUSOKRÓL ÁLTALÁBAN MELYIK A JÓ ILL. A ROSSZ KONFLIKTUS? A KONFLIKTUS KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA A JÁTÉKELMÉLET HOZZÁJÁRULÁSA A KONFLIKTUSOK ÉRTEL MEZÉSÉHEZ A SZEMÉLYKÖZI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE A KONFLIKTUSOK KEZELÉSE SZERVEZETI SZINTEN A KONFLIKTUSOK FŐ TÍPUSAI A SZERVEZETBEN A TÁRGYALÁS TEVÉKENYSÉGEI A MEGGYŐZÉS PSZICHOLÓGIÁJA FOGALMA, JELENTŐSÉGE A MEGGYŐZÉS HATÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE A FORRÁS A KÖZLEMÉNY A BEFOGADÓ 102 4

5 BEVEZETÉS A szervezeti viselkedés a szervezés és vezetés tananyag részét képezi. A szervezés- és vezetéselmélet emberközpontú irányzatainak megjelenésével merült fel az interakciós jártasság színvonalának emelése mint igény a vezetőiszervezői munkával kapcsolatban. A szervezeti viselkedés Magyarországon fiatal tudományág, azonban a szociálpszichológiai témakörökben, amelyeken alapul, az utóbbi években sok és színvonalas szakirodalom jelent meg magyarul is. A legátfogóbb munka e témakörben BAKACSI GYULA Szervezeti magatartás és vezetés" című tankönyve, erre munkánk során többször hivatkozunk. A szervezeti magatartás (Organisational Behavior - amit angolul gyakran OB-ként rövidítenek) olyan tudományterület, amely a szervezeteken belüli magatartásra gyakorolt egyéni, csoport- és strukturális hatást vizsgálja a célból, hogy ezeket az ismereteket a szervezet hatékonyságának növelésére alkalmazza." (BAKACSI, 1996, 17. p.) A tantárgy keretei között azzal foglalkozunk, hogy a vezetői munka hogyan hat az egyéni és csoportos választásokra, döntésekre, hogyan befolyásolja a munkavégzést, a motiváltságot, a szervezeti teljesítményt. A szervezeti viselkedés tárgyát képező témák már elég egyértelműen kialakultak, e tankönyv is két kötetében e témaköröket fejti ki: Az egyéni magatartás megértéséhez szükséges pszichológiai és szociálpszichológiai ismeretek A csoportmagatartás jellemző, csoportdinamika A kommunikáció problémája, jelentősége az emberi kapcsolatokban A konfliktusokkal kapcsolatos ismeretek, ezek alkalmazása a szervezetben A motiváció elméleti kérdései A hatalom szerepe, formái A szervezeti kultúra kérdésköre Mind a témák kiválasztása, mind kifejtési módjuk a vezetői-szervezői munka nézőpontjából történt, mert e jelenségek hatással vannak a szervezetben alakuló emberi kapcsolatokra és ezáltal befolyásolják a teljesítményt és alkalmazásuk révén a szervezet sikeresebbé válhat. 5

6 A szervezeti viselkedés" kutatási és ugyanakkor gyakorlati terület is. Mint kutatási terület, minden olyan magatartás vizsgálata beletartozik, amelyek a formális szervezetekben fellelhetők, amiket a szervezeti folyamatok, viszonyok a tagokból kiválthatnak. Ebből következik, hogy több tudományág ismeretanyagából és módszereiből is merít (pszichológia, szociálpszichológia, közgazdaságtan, antropológia, politikatudomány). Elemzési egysége" minden lehet, ami szervezeti környezetben vizsgálható: az egyéni cselekvés, érzések, gondolkodás, a csoportok, nagyobb részegységek (osztályok, divíziók), a szervezet egésze, sőt még a szervezeti populációk is. (BAKACSI, 1996, 18. p.) Az elméleti kutatások mellett Magyarországon is egyre növekvő gyakorlati alkalmazás jellemzi e tudományterületet, ami a szervezeti és vezetői teljesítményjavítását célozza, és az említett témaköröknek megfelelő kérdésekre keresi a választ: a vezetési stílussal kapcsolatos eredmények alkalmazása, a szervezeti kultúra alakítása, hatékony munkacsoport létrehozása és fenntartása, a munkatársak motiválása, a szervezeti tanulás, változás gyakorlati kérdései. 6

7 A személyiség elmélete és mérése 1. A SZEMÉLYISÉG ELMELETE ES MERESE 1.1. A személyiségelméletekről általában A mindennapi beszédben gyakran használjuk a személyiség szót, akár úgy is, hogy azt mondjuk, hogy valakinek van személyisége, és ez alatt azt értjük, hogy az illetőeredeti, határozott egyéniség, de más különböző értelemben is előfordul, és ha rákérdeznénk, nem valószínű, hogy sikerülne valamilyen egységes értelmezésben megállapodni. A személyiség meghatározását a pszichológiával foglalkozók próbálták elvégezni, de maguk a pszichológusok sem tudtak egy egységes, általánosan elfogadott értelmezésben megállapodni. A pszichológusok nagyon sokféle módon próbálták megközelíteni a személyiség fogalmát.... vizsgálták a személyiség felmérését, a személyiség szerkezetét, a személyiség alkalmazkodását stb. Kicsit olyanok, mintha tíz vak ember körülvenne egy elefántot, mindegyik kinyúlna, és megtapogatná a hozzá legközelebb eső részét, majd elkezdenének elméleteket gyártani arról, hogy mi is az. Külön-külön teljesen helytálló lehet valamennyiük leírása és gondolatmenete, azonban keveset tudnak majd mondani a teljes elefánt felépítéséről és összműködéséről." (D. PECK-D. WHITLOW, 1983, 10. p.) A hétköznapi értelmezésről A kutatások nem hoztak egységes eredményt Abban azért szinte mindenki egyetért, hogy a személyiség fogalma összefüggésben van azzal, amit az emberek tesznek vagy átélnek. Egy másik feltevés a személyiséggel kapcsolatban, hogy tényleg létezik, nemcsak egy kreált kategória az ember viselkedésének összefoglaló megjelölésére. A harmadik lényeges feltételezés az, hogy a személyiség viszonylag rögzített és állandó, pontosabban létezik egy mag", amely kevéssé változik. Mi a szakirodalomban nagy számban fellelhető személyiségmeghatározások közül a következőt választottuk: A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását (ALLPORT, 1997,39. p.) A személyiség fogalma 7

8 A személyiség elmélete és mérése Miért fontos a személyiségelméletek kidolgozása? A személyiségelméletek célja Az a mindennapi életben meglévő tény indokolja, hogy az emberek nap mint nap felmérik egymást, megítélik a személyes megjelenést, a viselkedést a különböző helyzetekben, aztán e megfigyeléseket saját személyiség-elméletük alapján értelmezik és raktározzák el. Mindenkinek van tehát saját, hétköznapi személyiségelmélete, amelynek alapján következtetéseket vonunk le a másik embert illetően. Igen sok kutatás bizonyítja, hogy az ember viselkedésének e szubjektív felmérése könnyen és gyakran vezet tévedésekhez, mindemellett persze e hétköznapi személyiségelméletek értékesek és nélkülözhetetlenek az interakcióban. GUIOTT a következő jelenségre hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban: A naiv teóriák szerint az ember egyéni képességek és hajlamok hordozója. Ezek határozzák meg magatartását... E tekintetben a köznyelv gazdag szókinccsel rendelkezik a személyiség jellemvonásainak és szükségleteinek, az ösztönöknek és érzelmeknek kifejezésére. Ez a szókincs bővült a tudományos elméletekből kölcsönzött kifejezésekkel, miközben e teóriák alapfogalmainak többsége viszont belőle származik." (GUIOTT, 1984, 133. p.) Véleményünk szerint hasznos megismerkedni a személyiség tudományos elméleteivel, mert ezáltal jól kibővíthetjük, árnyaltabbá tehetjük saját nézeteinket az emberi viselkedés magyarázatait illetően, s ez jelentősen hozzájárulhat interakciós készségeink fejlesztéséhez. 1. Az egyéni különbségek leírása és magyarázata 2. A teljes személyiség integrált értelmezése 1.2. A típustanok A továbbiakban néhány személyiségelméletet ismertetünk, azokat, amelyeket a pszichológiai szakirodalom a legnagyobb hatású, a legösztönzőbb megközelítéseknek tart. Az első Ez a pszichológia legrégibb területe, viszont olyan tanulságos típuselméletek felismeréseket tartalmaz, amiket kár lenne figyelmen kívül hagyni. HIPPOKRATÉSZ i. e. 400-ban alkotta meg máig ható típustanát, azóta is újra és újra születnek típustanok válaszként a gyakorlat által felvetett kérdésekre.

9 A személyiség elmélete és mérése A tipológia az emberi megnyilvánulások, tulajdonságok A tipológiák végtelen - s ezért kezelhetetlen - sokféleségét akarja visszave- alapja zetni néhány lényeges sajátosságra, alaptényezőre. Meghatározza az alaptényezőkkel együtt járó vagy azokból következő tulajdonságok körét, s így véli megkönnyíteni a diagnózist. Eszerint elég, ha a személy főbb jellegzetességeit rögzítjük: ezek segítségével típusba sorolhatjuk és utóbb nagy valószínűséggel következtethetünk a típusával együtt járó további tulajdonságaira is." (HALÁSZ - MARTON, 1978, 5. p.) Az alaptényezőket az ember állandó sajátosságai körében keresték, így először az állandó és észrevehető testalkati jegyeket és a viselkedés mögött húzódó feltételezett hajlamokat vették alapul. A gyakorlat által felvetett igény az ember gyors megítélése volt. Mivel ez lehetetlen, e gyorsaságért" a tipológiák nagy árat fizettek, azaz az alkalmazott típustanok tudományos rangja messze elmarad más területekétől. HIPPOKRATÉSZ az endokrinológia felfedezését igencsak megelőzve négy alapvető, a testfolyadékokkal kapcsolatban álló személyiségtípusról írt: a túl sok fekete epe melankolikus (depressziós), a túl sok sárga epe kolerikus (ingerlékeny), a vér szangvinikus (derülátó), végül a nyálka flegmatikus (nyugodt, közönyös) típust eredményez. Mindez szervesen beágyazódott az ókori természetfilozófiába. E típustan központi gondolata az volt, hogy bizonyos élettani sajátosságok meghatározzák a vérmérsékletet és az ezzel öszszefüggő lelki tulajdonságokat is. A modern orvostudomány jóval később igazolta, hogy a temperamentum valóban összefüggésbe hozható a test kémiai viszonyaival. A másik lényeges tényező, ami lehetővé teszi a típusba sorolást, hogy a tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy a testi és lelki sajátosságok, jelen esetben az érzelmek keletkezésének gyorsasága szempontjából az emberek nem egyenletesen oszlanak meg (azaz nem az a helyzet, hogy ugyanannyi ember van, akinek az érzelmei a leggyorsabban keletkeznek, mint ahánynak az érzelmei kevésbé gyorsan, és ismét ugyanannyi, akiknek még egy fokkal kevésbé gyorsan keletkeznek, és így tovább), hanem létezik néhány kitüntetett góc, amely körül az emberek nagy része sűrűsödik, és e gócoktól távolodva pedig ritkábban oszlik meg. (HALÁSZ-MARTON, 1976,9. p.) A gyakorlat által felvetett kérdések Hippokratész típustana Miért lehetséges a típusba sorolás?

10 A személyiség elmélete és mérése A négy típus jellemzői Egy mai értelmezés Az eredeti Hippokratész-felfedezéseket a római GALENUS fejlesztette tovább, így ezt a típustant hippokratészi-galenusi típustannak is szokták nevezni. A szangvinikus vérmérsékletű emberből árad az életkedv. Egészséges kinézetű, gyors eszű és mozgású. Gyors érzelmi hullámzások jellemzik, barátságos, közlékeny. A kolerikus típusból a tetterő sugárzik, testtartása határozott. Érzelmi reakciói gyorsak, de tartósak, sokszor elragadják indulatai. A melankolikus gondterhelt, törékeny, hiányzik belőle az élénkség. Érzelmei lassan fejlődnek ki, de válhatnak nagyon erőssé és tartóssá. Ha döntésről van szó, határozatlan, nehezen szánja el magát. A flegmatikus mozgása lassú, érzelmei nagyon lassan fejlődnek ki. Higgadt, egykedvű, nagyon nyugodt. Kevés ilyen szívósan fennmaradó elméletet ismerünk a pszichológiában. Ez a négytagú tipológia jól párhuzamba hozható sok mai rendszerrel, amelyekkel a személyiség emocionális bázisát osztályozzák. Ez a tipológia is figyelmen kívül hagyta a struktúra egyediségét. FLORENCE LlTTAUER tolmácsolásában a következőképpen alkalmazható az említett tipológia: Először a nyersanyagot, vagyis alapvető természetünket kell tisztán látnunk..." (LlTTAUER, 1995, p.) ezért célszerű megismerkedni azokkal a vérmérsékleti típusokkal, amiket HIPPOKRATÉSZ írt le. Jót derülünk a népszerű szangvinikussal, akiből sugárzik az életöröm. Elkomolyodunk a tökéletes melankolikustól, aki mindenben a hibátlan rendezettségre törekszik. Nekilendülünk az erőteljes kolerikussal, aki született vezető. Végül lazíthatunk a békés flegmatikussal, aki könnyű szívvel kiegyezik az élettel." (LlTTAUER, 1995, 20. p.) A vérmérséklet a reagálás-viselkedés stílusáról szól, más tényezőkről (pl. intelligencia) semmit sem mond. Kiemelkedő erkölcsi karakter, bármelyik típussal megfér, mint ahogy kifejezetten alacsony értelmi teljesítőképesség is jellemezheti bármelyiket. Tehát a vérmérsékleti típusból nem következik az ember kedvező vagy kedvezőtlen megítélése. 10

11 A személyiség elmélete és mérése LlTTAUER szerint mindenki a négy alapvető típus egyedi keveréke. Ezen az elméleten alapuló terápiájának célja az önismeret és mások elfogadásának fejlesztése. Megtagadhatjuk-e ezek után egy ilyen életerős elmélettől annak elismerését, hogy legalább van benne valami?" - teszi fel a kérdést G. ALLPORT. A válasz: Aligha. Kettős erénye, hogy egyrészt erősen épít a test kémiai működésére, másrészt elég rugalmas ahhoz, hogy az elemzés számos logikai dimenziójával jól illeszkedjék." (G. ALLPORT, 1997, 51. p.) THEOPHRASZTOSZ (i. e ) 30 személyiségtípusra tett Theophrasztosz javaslatot, melyeket jellemrajzokkal mutatott be. Könyvében jellemrajzai a típus domináns jellegzetességeit, jellemző viselkedését írja le. A típusok elnevezései: a Hazug, az ízléstelen, a Hízelgő, a Zsugori stb.) G. ALLPORT e megközelítéseket a személyiség irodalmi ábrázolásának nevezi. THEOPHRASZTOSZ harminc fennmaradt jellemrajzában közismert embertípusokról" ad rövid, de találó leírást, amely bármely korban pontosan jellemzi e kategóriákat. A Jellemrajzok"-ban ALLPORT szerint a következő személyiségelmélet lelhető fel: Szerinte a fösvénység egyes emberek domináns vonása, dinamikus és irányító erő, a viselkedés valódi mozgatórugója. Stabil, bejósolható, következetes és kényszerítő vonás. A fösvény ember esetében leírt tizenkilenc viselkedéses példa kivétel nélkül e fő jellemvonást ábrázolja." (ALLPORT, 1997, 56. p.) E típustanokat sorban követték kevésbé maradandók és ismertek, amelyek általában az emberi test, arc, a koponya jellemző és a jellem közötti szoros kapcsolatot feltételezték. (LAV TER, GALL, KRETSCHMER stb.) Közülük néhány, tudomány s igénnyel született elmélet gyorsan óriási népszerűségre tet szert, és sok visszaélés követtek el üzletszerű felhasználás k során, amire e gondolatok nem voltak alkalmasak. Hall; in népszerűségük azonban hozzájárult ahhoz, hogy leég;..cerűsített, eltorzított változataik bekerüljenek a hétköznapi ondolkodás sztereotípiái közé. Egy jszt nyilvánvaló, hogy ahány ember, annyiféle személyiségbe szerveződik az őt alkotó tulajdonságok együttese. Ennek ellenére fontos mind a tudományban, mind a hétköznapi életben, hogy általánosan is érvényes dolgokat tudjunk mon- Összefoglalás 11

12 A személyiség elmélete és mérése dani az egyes emberről, mivel ez szükséges ahhoz, hogy megismerjük a másik embert. A típustanok erre az ellentmondásra próbálnak megoldásokat adni azáltal, hogy a nagymértékű különbségeken belül tapasztalható hasonlóságok megragadására törekszenek. Ezeknek az elméleteknek a képviselői azt állítják, hogy az egyének egymástól minőségileg különböző típusokba sorolhatók. Előnyük az egyszerűség, ez azonban egyidejűleg megnehezíti, hogy megragadják az emberi személyiség összetettségét és változatosságát A személyiségvonások elmélete... a személyiség vonáselmélete szerint az emberek számos személyiségdimenzió mentén különböznek egymástól. Az egyént értékelhetjük az intelligencia, az érzelmi stabilitás, az agresszivitás stb. skálái szerint. Ahhoz, hogy a személyiségről általános képet nyerjünk, az egyén számos skálán elért pontszámát kellene tudnunk, valamint azt, hogy az egyes vonásokkal milyen mértékben rendelkezik." (R. L. ATKINSON és tsai, 1995, 387. p.) Informális elméleteink ugyanazokat a célokat szolgálják, mint a formális vonáselméletek: lehetővé teszik, hogy felismerjük az egyén viselkedésének konzisztenciáját, ezáltal előre jelezhetjük, hogy meghatározott körülmények közt hogyan fog reagálni. Gordon Allport A vonások a pszichológiai szerveződés alapvető építőkövei, melyek integrált egységgé fogják össze az egyébként egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat". (R. L. ATKINSON és tsai, 1995, 388. p.) Pl. ha azt mondjuk valakire, hogy barátságos nő, a barátságosság vonása egységesítő alkotóelem: a válaszok egy bizonyos, egymással kapcsolatban álló készletét váltja ki belőle, azaz az esetek többségében az őt érő különböző ingerekre barátságosan fog reagálni. Közös vonások Közös vonások: olyan dimenziók, melyeken az egyének egymással összehasonlíthatók. A személyiséget - bizonyos mértékig és korlátozott sikerrel - elemezhetjük az általános vonások fogalmaival. Ezek olyan - a szokásoknál és attitűdöknél általánosabb - diszpozíciók, amelyekben egy népesség 12

13 A személyiség elmélete és mérése tagjai eredményesen összehasonlíthatók. A józan ész folyton efféle összehasonlításokra indítja az embert. Azt mondjuk, az egyik ember dominánsabb, mint a másik." (ALLPORT, 1997, 377. p.) E feltételezését ALLPORT azzal indokolja, hogy a hasonló környezetben élő emberek feltételezhetően hasonló célokat tűznek ki, és hasonló módon próbálják azokat elérni. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy ezek alkalmazásával kategóriákat erőltetünk az egyénre. (ALLPORT, 1997, 362. p.) A vonások egyénen belüli, egyedülálló mintázatai. Pl. az őszinteség az egyes embereken belül sokféle formában fordulhat elő, a tapintatos formától a brutálisig. Különböző lehet a vonások egymáshoz kapcsolódása, motívumok és vonások kapcsolata, a vonások és a viselkedés kapcsolata. Személyes diszpozíciók A személyes diszpozíciók egyfajta hierarchiába szerveződnek. Léteznek uralkodó, centrális és másodlagos diszpozíciók. Ezek az egyén életének mélyebb vizsgálatára alkalmasak, egyben megoldást keresnek arra a paradoxonra, hogy hogyan hozható összhangba a személyiség fogalma azzal a megfigyeléssel, hogy az emberek gyakran következetlenül viselkednek a különböző helyzetekben. A személyiséget - az egyetlen értelmes megközelítéssel - egy szervezett hálózatnak tekintjük, amely rendszereken belüli rendszerekből áll. Egyes rendszerek kis jelentőségűek és némileg periférikusak a központi vagy jellemző struktúrákhoz képest, más rendszerek közelebb állnak az egész építmény magjához; bizonyos szélesebb hatókörű rendszer könnyen mozgósítható, a másik tehetetlenebb; az egyiket oly mértékben meghatározza az adott kultúra, hogy általánosnak" lehet tekinteni, egy másik viszont teljesen egyedi. De a végső elemzésben ez a hálózat - a milliárd és milliárd idegsejt, melyet a megismételhetetlen öröklődés és az egyéni tapasztalat alakít ki - végső soron egyedi." (ALLPORT, 1997, 382. p.) 1.4. C. G. Jung által megállapított típusok C. G. JUNG kutatásai nyomán vált ismertté az extraverzió introverzió személyiségdimenzió. Extroverzióintroverzió 13

14 A személyiség elmélete és mérése Az extrovertált ember kifelé forduló, pszichikus aktivitása főleg a külvilág felé irányul, könnyen teremt kapcsolatokat, jól kommunikál, kedveli a szereplést igénylő helyzeteket. Problémáit szívesen megosztja másokkal. Az introvertált személyiség befelé forduló, pszichikus aktivitása befelé, önmaga felé irányul, nehezen teremt kapcsolatokat, nem szívesen szerepel nyilvánosan, problémáit inkább önmaga oldja meg. A négy alapvető funkció JUNG szerint a külső világból érkező jeleket négy alapvető funkció továbbítja és dolgozza fel: a gondolkodás, az intuíció, az érzés az érzékelés. Minden emberben a négy közül valamelyik dominál, kettő kifejlődik, egy pedig elsorvad. Ennek alapján, akinél a gondolkodó funkció dominál, annak a világos, logikus gondolkodás az erőssége, képes a problémákat módszeresen elemezni. Az intuitív típusnak remek ötletei vannak, képzeletével közelít a problémákhoz. Az érző típus az emberi értékek alapján szemléli a problémákat, nem jellemző rá a dolgok higgadt mérlegelése. A érzékelők erőteljes, gyakorlatias emberek, akik a tetteket ked-velik. Ez a gyakorlatban is megfigyelhető jelenség nagy mértékben hozzájárulhat az interakciók árnyaltabb értelmezéséhez a tolerancia növeléséhez, a vezetői munkában pedig segíthet abban, hogy a különböző feladatokat pontosabban illesszük az adott személyekhez A faktoranalitikus elméletek A faktoranalízis bizonyos számú mérés közötti korrelációkat vizsgálja, és azzal, hogy az egymással leginkább korrelálókat együvé csoportosítja, kevesebb és egymástól független dimenzióra, faktorra redukálja őket. 14

15 A személyiség elmélete és mérése EYSENCK több ezer vizsgálati személyre kiterjedő kutatások alapján azt állapította meg, hogy az emberek a következő dimenziók mentén sorolhatók típusokba: Hans Jürgen Eysenck elmélete extroverzio-introverzio neurotikusság-stabilitás Később ezt kiegészítette a pszichotikusság és az intelligencia dimenziókkal. Az extrovertált-introvertált fogalmakat a következő értelemben használja: > A tipikus extrovertált: társaságkedvelő, sok barátja van, szereti, ha emberek veszik körül, szívesen beszél, nem szívesen olvas vagy tanul magában. Szüksége van az izgalmakra, szeret kockáztatni, kedveli a változatosságot. Vidám, optimista, könnyen agresszívvé válik, érzéseit nem nagyon kontrollálja, nem egészen megbízható. Tehát az extroverzió dimenzió a szociabilitás és az impulzivitás összetevőkre bontható. > A tipikus introvertált: befelé figyelő, visszahúzódó, csendes, inkább egyedül van, mint emberek között. Kevés mély kapcsolata van, másokkal tartózkodó. Nem kedveli az izgalmakat, előre megtervezi a dolgait, felelőséggel végzi a dolgait, szeret szabályok szerint élni, megbízható. Érzéseit kontroll alatt tartja, nehéz kihozni a sodrából. Az erkölcsi normák fontosak a számára. E leírásoknak kevés ember felel meg teljesen, mivel a szélső értékekre vonatkoznak, a legtöbb ember valahol a két véglet között helyezkedik el. EYSENCK kutatásai alapján úgy véli, hogy a szangvinikusok és a kolerikusok az extravertáltakhoz tartoznak, a melankolikusok és a flegmatikusuk pedig az introvertáltakhoz. Extroverzió Introverzió A neurotikusság dimenzió az érzelmi labilitás fogalmához Neurotikusság hasonló. Akikre ez nagy mértékben jellemző, azok aggodalmaskodóbbak, szorongóbbak, esetükben gyakoriak az alvási, táplálkozási rendellenességek, mindezek ellenére megfelelnek a társas élet különböző területein. 15

16 A személyiség elmélete és mérése EYSENCK elméletének oki tényezői összetettek és biológiai jellegűek, hipotézisei neurofiziológiai hátterét kísérletek hosszú sorával próbálta bizonyítani. Az emocionalitást és a neurotikusságot a vegetatív idegrendszer válaszkészségével hozza összefüggésbe. Mindezek alapján EYSENCK úgy véli, hogy a személyiségfaktorok nem közvetlenül öröklődnek, hanem az ember csak egy bizonyos fajta idegrendszert örököl, ami arra hajlamosítja, hogy egy bizonyos irányba fejlődjék. A személyiség végső formáját az egyén biológiai öröksége azokkal a környezeti befolyásokkal kölcsönhatásban határozza meg, amelyekkel élete során szembetalálkozik."(peck-whitlow, 1983, 87. p.) yr szeszélyes / szorongó / merev / józan / pesszimista <s 1 tarózkodó / KIEGYENSÚLYOZATLAN érzékeny nyugtalan N. agresszív \ izgulékony \ változékony \ impulzív \ /nem szociális / / nyugodt / 1 / melankolikus,, \ flegmatikus i passzív \ \ gondos \ \ tapintatos \ \ békés ^N. \ fegyelmezett kolerikus szangvinikus optimista \ \ aktív \ rhxlkuvfckl ALI / szociábilis / kifelé nyitott / beszédes / készséges / könnyed / N. megbíziiató ^^kiegyensúlyozott \^ugodt STA JfL élénk / gondtalan / vezetőképes ^S '^^ A személyiségstruktúra EYSENCK-féle modellje (Peck - Whitlow, 1983, 84. p.) 16

17 A személyiség elmélete és mérése 1.6. A pszichoanalízis elmélete A pszichoanalitikus elmélet megalkotója SiGMUND FREUD, a Sigmund Freud XX. század egyik legnagyobb gondolkodója. Bármennyire is vitatottak e tanok, létrejöttük óta az egyik legnagyobb hatású elméletté váltak, amely messze átlépve a pszichológia kereteit mind a társadalomtudományokra, mind a művészetekre nagy befolyást gyakorolt. Ha ma már nem is játszik központi szerepet, a pszichológia nagy áramlatai sokat merítettek belőle. FREUD orvosként ideges panaszoktól szenvedő betegek kezelésével kezdte pályafutását. E munka során próbálkozott különböző eljárásokkal, s eközben fedezte fel a szabad asszociációs módszert, melynek során az ellazult állapotban lévő pácienseit arra kérte, hogy válogatás nélkül, mindent mondjanak el, ami eszükbejut, akkor is, ha esetleg zavarba ejtőnek találják. E szóbeli asszociációk és a betegek álmainak, kora gyermekkori emlékeinek tanulmányozása közben visszatérő témákat fedezett fel, melyeket tudattalan vágyaknak és félelmeknek tulajdonított. FREUD az emberi lelket egy jéghegyhez hasonlította. A jéghegy vízfelszín felett megmutatkozó, kicsiny része a tudatos élmény, a vízfelszín alatti, sokkal nagyobb tömeg pedig tudattalan: a késztetések, vágyak, hozzá nem férhető emlékek terepe, amely ugyanakkor befolyásolja gondolatainkat és cselekedeteinket. Bár nem FREUD volt az első, aki felfedezte a tudattalan lelki hatásokat - már SHAKESPEARE darabjaiban is megtalálhatjuk őket -, de FREUD volt az első, aki elsődleges jelentőséget tulajdonított nekik a normális személyiség mindennapi működésében." (R. L. ATKINSON és tsai, 1995, 392. p.) FREUD elméletében a személyiség három nagy rendszerből áll: 1. Az ösztön-én: minden ember rendelkezik ősi ösztönökkel, a személyiség alapvetően ebben gyökerezik. Ez az ösztönkésztetéseket jelenti, FREUD szerint a legfontosabbak az agresszió és a nemiség, ezek megfelelője a támadás, ül. az öröm, működési elve az örömelv; az ösztönimpulzusok azonnali kielégítésére törekszik. Feladata a szeretet tárgyainak kiválasztása és közelségük megszerzése. A személyiség struktúrája 177

18 A személyiség elmélete és mérése Fő hajtóereje a libidó, ezt a fogalmat FREUD nagyon tágan értelmezi, magában foglalja az örömöt okozó dolgok valamennyi formáját. Ebben a személyiségrészben feszültségek jönnek létre, amelyek feloldódásra várnak. Az ösztön-én azonban nem képes a feszültséget csökkenteni, mert csak a fantázia áll ehhez rendelkezésére, nem tud közvetlenül hozzáférni a külvilághoz. Ide kerülnek azok az élmények is, amelyekről nem akarunk tudni többé. 2. A felettes én: fokozatosan alakul ki az énből, magáévá teszi a környezet követelményeit, a szabályokat, amelyeket a tekintélyszemélyek közvetítenek felénk. Az általa felállított normák elrugaszkodnak a valóságtól, túl szigorúak, az én ezeket a megfelelő szintre szállítja le. A szülőktől átveszi és belsővé teszi az ellenőrzést, így meg tudja egymástól különböztetni a jót és a rosszat, ez a lelkiismeret alapja. A személyiség e két része állandó konfliktusban áll egymással, mivel az ösztön-én állandóan a benne lévő késztetések kielégülését próbálja elérni, a felettes-én az erkölcsi normák felállításával azonban akadályozza ezt. Ezen ellentétes erőket az én tartja egyensúlyban. 3. Az én: A fent említett ellentétek feloldása erre a lelki struktúrára hárul. Középső, közvetítő tag: felfogja a valóságot, tervez, cselekszik. Működési elve a realitáselv. Az ösztön-én irracionális késztetéseit elfogadhatóbb kifejezési formákba tereli, állandóan keresve a kompromisszumokat e késztetések és a külvilág korlátai között, azaz közvetít az ösztön-én és a szigorúan felügyelő felettes-én között. Az énnek a valóságos világban meg kell találnia azokat a tárgyakat, amelyekben az elemi erejű késztetések megfelelően levezethetők. Egyfajta duzzasztógátként működik, amely visszatartja az ösztön-én tartályában feszülő nyomást, amíg a környezetben elfogadhatóak nem lesznek a feltételek a feszültség levezetéséhez."(d. PECK - D. WHITLOW, 1983.) Köztes megoldást kínál, ha nem tudnak megegyezni. FREUD tehát azzal, hogy a tudattalan folyamatoknak kiemelkedő jelentőséget tulajdonít, az emberi viselkedést determinisztikusnak tekinti, azaz úgy véli, hogy minden gondolatnak, érzelemnek és cselekedetnek oka van. Az esetek többségében 18

19 A személyiség elmélete és mérése ez valamilyen kielégítetlen késztetés, ül. tudattalan vágy, a szorongást is e tényezőkkel magyarázza. E kielégítetlen, a szuperego által elutasított késztetések másféle kifejezésével csökkenthető a szorongás, E szorongást csökkentő stratégiákat nevezi elhárító mechanizmusoknak. Egyik leggyakoribb elhárító mechanizmus az elfojtás, azaz az ego a tudatból a tudattalanba szorít valamilyen tiltott késztetést, ez látszólag olyan, mintha elfelejtette volna, valójában azonban a tudattalanban továbbra is kifejti hatását. A másik fontos stratégia a szublimálás, aminek során a tiltott impulzust a személy valamilyen társadalmilag elfogadható formába tereli. Az emberi személyiség FREUD felfogásában viszonylag merev. A pszichoanalitikus elmélet szerint személyiségünket alapjában véve veleszületett hajtóerők és az élet első öt esztendejében lezajlott környezeti események határozzák meg.... A pszichoanalitikus elmélet szerint viszonylag passzív teremtmények vagyunk. Bár az ego aktív küzdelmet folytat az iddel és a szuperegoval, mi magunk jobbára tehetetlen bábjai vagyunk a tudattalanunk vezérletével zajló drámának." (R. L. ATKINSON és tsai, 1995, 396. p.) A lelki struktúra FREUD által feltételezett ellentmondásait sokan humoros képekkel állítják párhuzamba, egy közülük: Úgy tűnik tehát, hogy a pszichoanalitikus elméletek az embert alapvetően küzdőtérnek tekintik. Az ember szerintük sötét pince, amelyben egy jól nevelt vénkisasszony és egy szexörült majom vívja véget nem érő, halálos küzdelmét egy meglehetősen idegesnek látszó banktisztviselő játékvezetése mellett." (D. PECK-D. WlTHLOW, 1983.) 1.7. A fenomenológiai megközelítés A személyiség fenomenológiai megközelítése az egyén szubjek- A humanisztitív élményeiből indul ki, abból, hogy az ember miként érzékeli kus pszichológia és értelmezi élete történéseit. E megközelítések közül a legfontosabb a humanisztikus pszichológia. A humanisztikus irányzat legjelentősebb elméletei CARL ROGERS, GEORG KELLY és ÁBRA HÁM MASLOW nevéhez kapcsolódnak. A vezetéselméletben az utóbbi néhány évtizedben nagy szerepet játszó Humán Relations irányzat sokban támaszkodik e szerzők gondolataira. 19

20 A személyiség elmélete és mérése Carl Rogers C. ROGERS gyakorlati pszichológusi munkája tapasztalatai alapján úgy véli, hogy az ember veleszületett tendenciával rendelkezik a személyes fejlődésre, az éretté válásra és a pozitív változásra. Az emberi szervezet alapvető motiváló ereje az önmegvalósítás, késztetés a személyiség potenciális képességeinek kiteljesítésére. Az ember nem mindig észleli világosan, hogy mely cselekedete vezet a személyes fejlődéshez és melyik visszahúzó hatású. Ha azonban az irány világossá válik, az ember a fejlődést választja. Ez a folyamat az ember öröklött korlátain belül megy végbe. Azénfogalom ROGERS személyiségelméletének központi fogalma az énfogaközponti szerepe lom. Ez tartalmazza mindazokat az elképzeléseket, észleleteket és értékeket, amelyek az én-t jellemzik. Ez az én-fogalom befolyásolja a világ észlelését és a viselkedést is, de nem mindig a valóságot tükrözi. ROGERS szerint az ember minden tapasztalatát az én-fogalom mentén értékeli. Az én-fogalommal nem konzisztens élmények veszélyt jelentenek, tudatba kerülésük meggátlódhat. Minél több, az énfogalomhoz nem illő tapasztalatot rekeszt ki az ember a tudatból, annál nagyobb lesz a szakadék az énfogalma és a valóság között. Ez alkalmazkodási zavarokat okozhat. A jól alkalmazkodó ember énfogalma összhangban van élményeivel és viselkedésével, és új tapasztalatok és gondolatok beépítésével változni is képes. ROGERS másik fontos kategóriája az énideál. Az énideál és az én-fogalom közötti nagyfokú eltérés különböző személyiségzavarok forrásává válhat (pl. kisebbrendűségi érzés). Mindezek alapján ROGERS szerint kétféle inkongruencia jöhet létre: egyrészt az énfogalom és a valóságészlelés között, másrészt az énfogalom és az énideál között. Rogers szerint az emberi személyiség rendezettségére, azaz az említett elemek összhangjára valószínűleg akkor van a legnagyobb esély, ha az emberek feltétel nélküli pozitív elfogadásban részesülnek. 20

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila A SZEMÉLYISÉG Lélektana Dr Szabó Attila Mi különbözteti meg az embereket egymástól? A személyiség definiciója Allport (1961) meghatározása: A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Extrák az öntérképedhez

Extrák az öntérképedhez Extrák az öntérképedhez Nektár a Nagyoktól Nem érdemes figyelmen kívül hagyni a pszichológia alapjait sem, Tudományos alapokkal bíró felosztásról van itt szó, ha még nem ismernéd, feltétlen találkozz Vele,

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Főbb személyiségelméletek

Főbb személyiségelméletek Főbb személyiségelméletek A pszichológia egyik legérdekesebb témája a személyiség természete. Az egyes pszichológiai irányzatokhoz, iskolákhoz tartozó szakemberek eltérően vélekednek arról, hogy mi határozza

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket

Részletesebben

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna

Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Jobb önismeret, avagy a 3 énállapot. Meggyőződések, a világról és az életről alkotott elképzelések. Szülő. Felnőtt A realizmus

Jobb önismeret, avagy a 3 énállapot. Meggyőződések, a világról és az életről alkotott elképzelések. Szülő. Felnőtt A realizmus Tranzakció Analízis 1 l'iedrs. www.iedrs.com - Ce document est notre propriété. Il ne peut ni être copié, ni communiqué à des tiers sans autorisation expresse de Jobb önismeret, avagy a 3 énállapot Szülő

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

TestLine - Liza tesztje-01 Minta feladatsor

TestLine - Liza tesztje-01 Minta feladatsor személyiségegyüttható (1 helyes válasz) 1. 1:50 Normál értéke széles sávban változhat a viselkedéses variancia 90%-át magyarázza a relatív konzisztencia alacsony fokára utal magas értéke alátámasztja a

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Játékvezető személyisége

Játékvezető személyisége Játékvezető személyisége Személyiség játék irányítási képesség 2013.05.01. CSLSZ JB továbbképzés Kormányos Gábor 1 Történelmi áttekintés abban a pillanatban, amikor az önfeledt játék átalakult tétmérkőzésekké

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

A tanulás s az ember legnagyobb. Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius )

A tanulás s az ember legnagyobb. Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius ) A TANULÁS A tanulás s az ember legnagyobb erénye fejlodést störténete során Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius ) Evolúciós elemek Gondolkozási

Részletesebben

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett

Önkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Agresszió olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Ösztöntan Mc Dougall (1908) 18 különböző ösztön Freud (1920) Örömelv, libidó Frusztráció Erosz (életösztön) Thanatosz (halálösztön)

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke

Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke A kicsi, a nagy, a komplex és az integrált Csépe Valéria MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke MTA KÖZOKTATÁSI ELNÖKI BIZOTTSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY ÚJRAGONDOLVA

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A S ZEMÉLYISÉG SZEMÉLYISÉG FEJL

SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A S ZEMÉLYISÉG SZEMÉLYISÉG FEJL SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE Vizkeleti Györgyi SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK Miben áll a személyiség? Hogyan alakul ki? Milyen módon működik? Mi adja a személyek különbözőségét? I. DISZPOZICIONÁLIS

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Tantárgyleírás és tematika

Tantárgyleírás és tematika Tantárgyleírás és tematika Általános lélektan gyakorlat A tantárgy során kipróbáljuk és megtárgyaljuk a kísérleti pszichológiai kutatásokban alkalmazott legfontosabb vizsgálati módszereket, eljárásokat,

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Családi szocializáció és fejlődés

Családi szocializáció és fejlődés Családi szocializáció és fejlődés 8-9. óra Miről lesz szó az órán? A személyiségfejlődés két jelentős pszichoanalitikus elmélete: 1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete 2. Erik H. Erikson pszichoszociális

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Az érett személyiség Allport szerint

Az érett személyiség Allport szerint A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben