Gondolatok a kritikai pszichológia fogalmáról és ismeretelméleti hátteréről (Ványi Dániel)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gondolatok a kritikai pszichológia fogalmáról és ismeretelméleti hátteréről (Ványi Dániel)"

Átírás

1 Gondolatok a kritikai pszichológia fogalmáról és ismeretelméleti hátteréről (Ványi Dániel) Léteznek-e mentális betegségek? Léteznek-e rasszok? Létezik-e emberi természet? A tudományos és a hétköznapi tudás visszatükrözi-e a valóságot, vagy inkább létrehozza? Kritikai Pszichológia körünkön nagyon gyakran merültek fel ilyen és ehhez hasonló kérdések, ezért úgy döntöttem, dolgozatomban a kritikai pszichológia ismeretelméleti hátteréről fogok papírra vetni néhány gondolatot. Két témát fogok röviden vizsgálni: az első, hogy a kritikaiság hogyan viszonyul a szociális konstruktivista, illetve a pozitivista episztemológiákhoz, a második, hogy a szociális konstruktivizmus mennyiben állja meg a helyét. Első témám azt igényli, hogy a kritikaiság fogalmával foglalkozzak. A következőkben amellett fogok érvelni, hogy a kritikaiságnak alapvetően két különböző jelentése van, amiket egymással összemosva kezelnek, pedig ez a két jelentés nem feltétlenül következik egymásból, vagy támogatja egymást. Horkheimer (id. Teo, 2009) szerint a társadalomtudománynak túl kell lépni etika és kutatás, tudás és cselekvés, egyén és társadalom kettősségein. Kritikai társadalmi kutatásra van szükség, ami olyan tudást hoz létre, aminek emancipatorikus relevanciája van, azaz segíti az egész közösség szükségleteinek kielégítését és a társadalmi igazságtalanság megszüntetését. Fox, Prilleltensky és Austin (2009) szerint a kritikai pszichológia 3 ponton vitatkozik a mainstream pszichológiával: ezek az individualizmus univerzálisként való feltüntetése, az elnyomás támogatása és az értéksemlegesség illúziója. Hunyady (2003) szerint pedig kétféle társadalomlélektant (társadalomtudományt) lehet elkülöníteni: a leírót, amely értékítélettől mentesen írja le a vizsgált jelenségeket, és a kritikait, amely értékeli is azokat a társadalmi igazságosság, vagy az optimális teljesítmény szempontjából. Ezekből a különböző meghatározásokból látszik, hogy nincs egyetértés a kritikaiság jelentésének tekintetében. Azt gondolom, hogy a különféle meghatározások két fő kategóriába sorolhatók: társadalomjobbítás és értékterheltségre, konstruáltságra való reflektálás. Az társadalomjobbításhoz sorolom a tudás és cselekvés kettősségén való túllépést, a közösség szükségleteinek a kielégítését, az emancipációt, és a feltárt jelenségek értékelését a társadalmi igazságosság vagy az optimális teljesítmény szempontjából. Az értékterheltségre, illetve konstruáltságra való reflektáláshoz pedig az etika és kutatás kettősségén való túllépés, illetve ehhez kapcsolódóan a hatalmi, ideológiai,

2 világnézeti, kulturális torzítások feltárása tartozik, ezenkívül pedig az a szociális konstruktivista nézet, hogy a (tudományos) megismerés nem visszatükrözi, hanem megkonstruálja a valóságot és hogy a valóság alapvetően megismerhetetlen (Bodor, 2002; Jost és Kruglanski, 2003; Feischmidt és Kovács, é.n.). Utóbbi nézetet gyakran használják az empirikus, pozitivista társadalomkutatás diszkreditálására (Jost és Kruglanski, 2003; Jost és Jost, 2007). A kritikaiságnak ezt a két aspektusát általában összetartozóként kezelik (pl. Fox, Prilleltensky és Austin, 2009; Cherry, 2009; Jost és Kruglanski, 2003). Azonban Jost és Kruglanski (2003) szerint a kísérleti (pozitivista) szociálpszichológia legalább olyan jól, sőt jobban használható az igazságtalan status quo és az elnyomó hatalom kritikájára, mint a relativista, idealista és szkeptikus szociális konstruktivizmus. Sőt mi több, Marxot és Engelst idézve felvetik, hogy a filozófiai idealizmus, aminek az örököse a szociális konstruktivizmus (Rorty, 1982, id. Jost és Kruglanski, 2003), kifejezetten alkalmas a fennálló igazságtalan társadalmi rend védelmére, hiszen az elnyomást, az igazságtalanságot és a társadalmi problémákat nem objektíve létezőként, hanem csupán az emberek képzeletének szüleményeként tünteti fel. Egy másik tanulmányban Jost és Jost (2007) rámutat, hogy Marx - aki általában közel áll a kritikai pszichológusok szívéhez - élete során, ahogy előrehaladt az intellektuális fejlődésben, valójában maga is eltávolodott a spekulatív filozófiától és az empirikus társadalomkutatás módszereit kezdte alkalmazni társadalomkritikai nézőpontja alátámasztására. Persze azt is el kell ismerni, hogy van példa arra is, hogy a pozitivista társadalomtudomány nyíltan az elnyomás (pl. a rasszizmus) pártjára áll (Kende és Vajda, 2008), de összességében a kritikaiság társadalomjobbító, társadalomkritikai aspektusa nem passzol jobban a szociális konstruktivista, értékterheltségre reflektáló nézetekhez, mint a pozitivista, empirikus, realista ismeretelméleten alapuló társadalomtudományhoz. Mindebből persze nem következik, hogy az értékterheltségre való reflektálásnak vagy a szociális konstruktivizmusnak ne lenne értelme, hiszen egy elméletnek az igazságtartalmát nem az dönti el, hogy az támogatja-e a társadalomkritikát vagy a társadalomjobbítást, még ha a kritikusok gyakran össze is mossák a morális és az episztemológiai kérdéseket (Jost és Jost, 2007). Itt térek át dolgozatom második témájára: a megismerés és a valóság viszonyára. A probléma nyilván jóval túlterjed jelen dolgozat keretein, ezért a teljeség igényének teljes hiánya mellett fejtek ki csupán néhány gondolatot. A világ megismerhetőségének kérdése kezdetektől fogva foglalkozatta a filozófusokat, és kezdettől fogva jelen voltak pesszimista nézetek ezzel kapcsolatban (McGuire, 2001). A szociális konstruktivizmus elveti az igazság, a

3 valóság megismerhetőségének gondolatát (Jost és Kruglanski, 2003). Úgy gondolja, hogy a megismerés társas folyamat, amely maga hozza létre a valóságot, ráadásul a hatalmi viszonyok befolyásolják, amik ezáltal fenntartják önmagukat (Jost és Kruglanski, 2003; Bodor, 2002, Feischmidt és Kovács, é.n.; Foucualt, 1970). Mint korábban említettem, ez a felfogásmód alkalmas az empirikus tudományos kutatás értelmének radikális megkérdőjelezésére (Jost és Kruglanski, 2003; Jost és Jost, 2007). Ez már csak azért is önellentmondásos, mivel maga az empirikus pszichológia tárta fel az emberi megismerés azon torzításait (pl. az emlékezet konstruktivitása, az elvárások önbeteljesítő volta, a konformizmus, illetve a társas helyzet ereje), amelyekre a szociális konstruktivizmus állításait alapozza (Jost és Kruglanski, 2003). Jost és Kruglanski (2003) két olyan elméletet említ, amely megpróbálja integrálni a szociális konstruktivizmus kritikáját a pozitivista tudománnyal. Az első a McGuire által kifejlesztett perspektivizmus. McGuire (2001) szerint az emberi megismerésnek van egy alapvető paradoxona, amit a tudás tragédiájának nevez. A tudás tragédiája a következő: mindenképpen szükségünk van a megismerésre a környezetünkhöz való alkalmazkodásra (megismerő kapacitásunk pontosan ezért fejlődött ki az evolúció során), viszont, mivel a megismerő kapacitás rendkívül költséges (az emberi agy nagymértékű metabolikus és szövettani szükségletei miatt), ezért korlátozott, és megismerésünk szükségszerűen tökéletlenül működik. Más szóval mindenképp reprezentálnunk kell a valóságot, de mindenképpen hibásan reprezentáljuk. Ebből azonban McGuire nem von le olyan szélsőségesen pesszimista, szkeptikus episztemológiai következtetéseket, mint a szociális konstruktivizmus. Épp ellenkezőleg, szerinte tökéletlen megismerési folyamataink (beleértve a tudományos megismerést) használatánál már csak azok nem használata a lenne a közönségesebb. Hogy a tudományos vizsgálódást vagy bármely más megismerési folyamatot szükségképpen korlátozzák kognitív kategóriáink és torzítja értékrendünk, nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk az értelemről, sőt, még elszántabban kell próbálkoznunk, hogy a tudás korlátainak ismeretében igyekezzünk minimálisra csökkenteni a túlegyszerűsítés és a torzítás ártalmait (McGuire, 2001, 507.o). McGuire nem áll meg itt, hanem konkrét javaslatot is tesz arra, hogyan finomítsuk tudományos megismerésünk elméleti hátterét és módszereit. Saját tudománypszichológiát, ismeretelméletet fejleszt ki, melyet perspektivizmusnak nevez. Ennek lényege a következő: mivel a megismerésünk szükségszerűen torzít, leegyszerűsít, reprezentációink szükségszerűen tévesek. Tehát minden tudásunk téves. Azonban ha minden tudásunk téves, akkor minden tudásunk ellentéte is téves. Ha minden tudásunk ellentéte téves, akkor pedig minden tudásunk igaz. Tehát minden tudásunk egyszerre igaz és hamis. Ezt a paradoxont úgy lehet feloldani,

4 hogy minden tudásunk igaz bizonyos kontextusban, és minden tudásunk hamis bizonyos kontextusban. Ebből kifolyólag a tudományos kutatásnak azt kell feltárnia, hogy különböző tudásaink milyen kontextusban igazak és milyen kontextusban hamisak. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a kutatás során nem csupán egyszerűen felteszünk egy hipotézist, amit szembesítünk az empirikus eredményekkel, és aztán ez alapján megtartjuk, vagy elvetjük - mint azt a logikai empirizmus teszi - hanem ellentétes hipotéziseket fogalmazunk meg, és aztán azt vizsgáljuk meg, hogy milyen kontextusban melyik az igaz. Ezzel a módszerrel McGuire szerint megismerésünk, reprezentációink közelebb kerülhetnek a valósághoz. A másik integráló elmélet Campbell evolúciós kritikai realizmusa (Jost és Kruglanski, 2003). E szerint a megismerés tényleg szociálisan konstruált, illetve hibák és torzítások befolyásolják reprezentációink kialakulását. Ám a konstrukciót befolyásoló egyik tényező (a társas hatásokon és egyéni torzításokon kívül) maga az objektív valóság. Ezért a szociálisan konstruált tudás nem feltétlenül érvénytelen. A tudományos módszerek pedig növelik annak valószínűségét, hogy megkonstruált tudást maga a valóság befolyásolja. Következtetésképpen tehát levonható, hogy McGuire és Campbell elméletei alapján integrálható a szociális konstruktivizmus és a pozitivizmus, illetve a megismerés torzítottságából és társas-társadalmi befolyásoltságából nem feltétlen következik a megismerés teljes lehetetlensége. A megismerés torzított, de nem tökéletesen torzított és a valóság is befolyásolja, azaz van remény arra, hogy törekedjünk a torzítások kiküszöbölésére, és a minél objektívebb reprezentációk létrehozására. Ettől persze még fontos, hogy tudatában legyünk torzításainknak, melyek kognitív folyamatainkból és motivációinkból, értékeinkből, illetve a társadalom hatalmi viszonyaiból fakadnak, és fontos, hogy reflektáljunk ezekre. Ezenkívül pedig a szociális konstruktivizmus nem feltétlenül illeszkedik jobban a társadalomjobbítás kritikai céljához, mint a pozitivizmus. De legjobban véleményem szerint azok az episztemológiák segítik a társadalom jobbítását és az emancipációt, amelyek a szociális konstruktivizmus kritikáit komolyan véve és integrálva újítják meg a pozitivista tudományos megismerést, tehát nem veszik el sem a torzításokra való rámutatás lehetőségét, sem a valóságra való hivatkozás és alapozás lehetőségét a társadalomkritikától. Felhasznált irodalom Bodor, P. (2002). Konstruktivizmus a pszichológiában. BUKSZ

5 Feischmidt, M., Kovács, É. (é.n.) KVALITATÍV MÓDSZEREK AZ EMPIRIKUS TÁRSADALOM ÉS KULTÚRAKUTATÁSBAN option=com_tananyag&task=showelements&id_tananyag=53 Fox, D., Prilleltensky, I., Austin, S. (2009). Critical Psychology: An introduction. London, Sage Publications Foucault, M. (1970). A diskurzus rendje. Székfoglaló beszéd a College de France-ban Hunyady, Gy. (2003). Társadalomkritikus szociálpszichológia: John Jost tanulmányai. In G Hunyady (Ed.), Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. (pp ), Budapest, HU: Osiris Kiadó McGuire, W. J. (2001). Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Osiris Kiadó, Budapest John, J. T., Kruglanski, A.W. (2002). A szociális konstruktivizmus és a kísérleti szociálpszichológia elidegenedése: a szakadás története és a megbékélés kilátásai. In Gy. Hunyady (Ed.), Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. (pp ), Budapest, HU: Osiris Kiadó Jost, L. J., Jost, J.T. (2007). Why Marx Left Philosophy for Social Science. Theory and Psychology Sage Publications. VOL. 17(2): Kende, A., Vajda, R. (2008). Rasszizmus a tudományban. Napvilág Kiadó

A mainstream szociálpszichológia kritikai potenciálja (Ványi Dániel)

A mainstream szociálpszichológia kritikai potenciálja (Ványi Dániel) A mainstream szociálpszichológia kritikai potenciálja (Ványi Dániel) Dolgozatomat a mainstream szociálpszichológia kritikaisághoz való viszonyáról írom. Úgy látom, hogy a kritikaiság és a mainstream merev

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program

4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program 4. sz. Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola 4/1.sz. Pszichiátria Program Kurzusvezetö és kurzuscím 4101-K A magatartás modellezése neurokémiája és gyógyszeres befolyásolása. (magyar) (Dr. Bagdy György)

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből.

A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. BTPS225BA-K3 - Általános pszichológia gyakorlat A gyakorlatok során pszichológiai kísérletek és tesztek kerülnek bemutatásra az észlelés, képzelet, figyelem, tanulás, emlékezés témaköreiből. 1. Varga,

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőbizottság Szepessy Péter (elnök) Szabó-Tóth Kinga Urbán Anna Horváth Zita Kotics József Graholy Éva (olvasószerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet A

Részletesebben

Zakariás Ildikó. Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarokra irányuló jótékonyságban

Zakariás Ildikó. Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarokra irányuló jótékonyságban Zakariás Ildikó Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarokra irányuló jótékonyságban Szociológia és Társadalompolitika Intézet Témavezető: Feischmidt Margit, PhD. Habilitált egyetemi docens Zakariás

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Első rész Bevezetés a tudományos elemzésbe Tartalomjegyzék Mi a Tudomány? A világ megismerésére szolgáló egyéb

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. tanulmányokhoz II. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Pszichológia tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Pszichológia Tanszék: BGF PSZK Vállalkozás és Emberi

Részletesebben

Társadalmi probléma és kirekesztés modul

Társadalmi probléma és kirekesztés modul 1 A modul programja A modul kódja A modul neve (482) MA-PROB-KIR Társadalmi probléma és kirekesztés modul A modul részletes leírása A fejlesztés a konstrukció következı célkitőzéseihez kapcsolódik: - a

Részletesebben

Demeter Tamás ebben a könyvében a népi

Demeter Tamás ebben a könyvében a népi legyünk-e mentális fikcionalisták? TÔZSÉR JÁNOS Demeter Tamás: Mentális fikcionalizmus Gondolat Kiadó, Budapest, 2008. 206. oldal, 2780 Ft Kognitív Szeminárium Demeter Tamás ebben a könyvében a népi pszichológia

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék

KÖVETELMÉNYEK 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék Pedagógiai szociálpszichológia M 1010 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Kiss Szabolcs. Zárójelentés A gyermek tudatelmélete és pragmatikai képessége című OTKA pályázatról

Kiss Szabolcs. Zárójelentés A gyermek tudatelmélete és pragmatikai képessége című OTKA pályázatról Kiss Szabolcs Zárójelentés A gyermek tudatelmélete és pragmatikai képessége című OTKA pályázatról A beszámolási időszakban (2003-2006) folytattam a gyermek tudatelméletének több szempontú tanulmányozását.

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A kognitív tudomány lehetôségérôl és határairól

A kognitív tudomány lehetôségérôl és határairól Világosság 2006/3. A tudás kognitív modelljei Margitay Tihamér A kognitív tudomány lehetôségérôl és határairól 1. Bevezetés Furcsa tudomány a kognitív tudomány! A módszere legalábbis elvben egyben a tárgya

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

A térbeli adatok megjelenítési módszerei, avagy a hazug térképek problematikája. Jakobi Ákos ELTE jakobi@caesar.elte.hu

A térbeli adatok megjelenítési módszerei, avagy a hazug térképek problematikája. Jakobi Ákos ELTE jakobi@caesar.elte.hu A térbeli adatok megjelenítési módszerei, avagy a hazug térképek problematikája Jakobi Ákos ELTE jakobi@caesar.elte.hu Hol jelentős a bűnözés? Lakásbetörések (police.hu) Regisztrált bűncselekmények száma

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Történelem és Filozófia

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Naturalizmus a filozófiában Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ?

Naturalizmus a filozófiában Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Naturalizmus a filozófiában Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter (a cikk az Ateista és Agnosztikus Klub és a Szkeptikus Társaság által szervezett

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

BIOMETRIA (H 0 ) 5. Előad. zisvizsgálatok. Hipotézisvizsg. Nullhipotézis

BIOMETRIA (H 0 ) 5. Előad. zisvizsgálatok. Hipotézisvizsg. Nullhipotézis Hipotézis BIOMETRIA 5. Előad adás Hipotézisvizsg zisvizsgálatok Tudományos hipotézis Nullhipotézis feláll llítása (H ): Kétmintás s hipotézisek Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H ) > = 1 Statisztikai

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

ELTE Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete Szociálpszichológiai Tanszék. TÖMEGLÉLEKTAN Speciális kollégium: 2003/2004. II.

ELTE Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete Szociálpszichológiai Tanszék. TÖMEGLÉLEKTAN Speciális kollégium: 2003/2004. II. ELTE Társadalomtudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézete Szociálpszichológiai Tanszék TÖMEGLÉLEKTAN Speciális kollégium: 2003/2004. II. félév Eladó: Lányi Gusztáv, egyetemi docens e-mail: lanyi@ludens.elte.hu

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve

Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve KONFLIKTUSOS KAPCSOLATOK Nevelési tanácsadók, szakértői bizottságok, szülők és gyerekek Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve szakértői bizottságok formálisan meghatározott

Részletesebben

A megbámult végre visszanéz

A megbámult végre visszanéz A megbámult végre visszanéz Modellek, narratívák és fogalmaink változásai Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja, 2011. október 18. konczeigyorgy@gmail.com 1. Fogalmaink változásai A fogyatékosság

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE

MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2010/1 (54. évfolyam) A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata Filozófiai naturalizmus 2010-1.indd 1 2010.04.01. 14:39:44 2010-1.indd 2 2010.04.01. 14:39:44

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Csicsmann László 1098 Budapest, Távíró utca 25.

Csicsmann László 1098 Budapest, Távíró utca 25. Csicsmann László 1098 Budapest, Távíró utca 25. Nemzetközi Tanulmányok Intézete Témavezető: Dr. Rostoványi Zsolt egyetemi tanár A bíráló bizottság névsora: Csicsmann László 2 Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar Történelem és Filozófia

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Vizuális antropológia és a magyarországi romák filmes ábrázolása

Vizuális antropológia és a magyarországi romák filmes ábrázolása PÓCSIK ANDREA Vizuális antropológia és a magyarországi romák filmes ábrázolása A kortárs vizuális antropológiai szakirodalom * alapján kirajzolódik egy olyan újabb emancipációs küzdelem, amely az adott

Részletesebben

Tudományos írásműfajok

Tudományos írásműfajok Tudományos írásműfajok Kutatási terv A téma meghatározása Összegyűjtött szakirodalom Kritikai forráselemzés Releváns szakirodalmak összegzése Hipotézis felállítása Hosszabb és mélyebb tanulmányok megírásához

Részletesebben

Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I.

Tantárgy adatlap Szociológiai elméletek I. A tantárgy kódja: 7SO30NAKL3M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Sociological Theories I. A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2 óra előadás hetente

Részletesebben

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben