A mainstream szociálpszichológia kritikai potenciálja (Ványi Dániel)
|
|
- Andor Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A mainstream szociálpszichológia kritikai potenciálja (Ványi Dániel) Dolgozatomat a mainstream szociálpszichológia kritikaisághoz való viszonyáról írom. Úgy látom, hogy a kritikaiság és a mainstream merev kettéválasztása nem állja meg a helyét, mivel a mainstream szociálpszichológiában is sok kritikai elem lelhető fel. Ezt a tézisemet próbálom meg alátámasztani ebben a dolgozatban, egyrészt egy olyan írás alapján, amely erre a témára reflektál, másrészt két mainstream szociálpszichológiai tankönyv előítéletekről írott fejezete alapján. Ehhez először meg kell határoznom, hogy mit értek mainstream és kritikai alatt. Mainstream egyszerűen az, amivel mindenki, vagy a legtöbben tisztában vannak azok közül, akik jártasak a témában, ami a tankönyvekben szerepel, amit az egyetemeken tanítanak. Fox, Prilleltensky és Austin (2008) alapján a kritikai pszichológusok azok, akik nem csak kisebb reformokat akarnak, hanem alapvetően különböző társadalmi berendezkedést, amely jobban szolgálja a társadalmi igazságosságot és az emberek jóllétét. Ők is leszögezik azonban, hogy nincs éles határ az affirmatív cselekvés, amely a fennálló javítását szolgálja, és a transzformatív cselekvés között, ami pedig alapvető társadalmi változásra törekszik. Így a kritikai gondolkodók között egyaránt megtalálhatók a baloldali-liberális progresszívok és a radikálisok is (illetve a kettő közti átmenetek sokasága). Hunyady (2003) szerint kétféle társadalomlélektant (társadalomtudományt) lehet elkülöníteni: a leírót, amely értékítélettől mentesen írja le a vizsgált jelenségeket, és a kritikait, amely értékeli is azokat a társadalmi igazságosság, vagy az optimális teljesítmény szempontjából. Ezek alapján úgy gondolom, a kritikaiság lényegét abban lehet meghatározni, hogy a társadalmi igazságosság és az emberi jóllét minél nagyobb szintjére törekszik, illetve reflektál a fennálló társadalmi rend problémáira. Ezekből a meghatározásokból az következik, hogy attól, hogy valami mainstream, tehát, hogy sokan ismerik, még nyugodtan lehet kritikai is, tehát reflektálhat a társadalmi igazságosság és jóllét problémájára. Jó példa erre Jost és Banaji (1994) elmélete a sztereotípiák status quo-t igazoló, megerősítő szerepéről, a rendszerigazolási elmélet. Ez egyértelműen kritikusan viszonyul a sztereotípiákhoz, mint a fennálló egyenlőtlenségeket, igazságtalanságokat igazoló és megerősítő jelenségekhez, és egyúttal a mainstream szociálpszichológia szerves része, hiszen már alapozó társadalomlélektani kurzusokon is tanítják, és alapozó szociálpszichológia kézikönyvekben is szerepel.
2 Jost és Kruglanski 2002-es cikke a kísérleti szociálpszichológia és a szociális konstruktivizmus viszonyáról sok releváns mondanivalót tartalmaz jelen dolgozat szempontjából. Szerintük nem helytálló az az elkülönítés, miszerint a szociális konstruktivista nézőpont a kritikus, míg a kísérleti (mainstream) szociálpszichológia az értékmentesség álcájába burkolva valójában rendszerigazoló szerepet tölt be. Felhívják a figyelmet, hogy maga a szociális konstruktivizmus is a kísérleti (szociál)pszichológia olyan eredményeiből táplálkozik, mint az emlékezet konstruktivitása, az elvárások önbeteljesítő volta, vagy a konformizmus, illetve a társas helyzet ereje. Állításuk szerint nemcsak hogy a szociális konstruktivizmus is alkalmas a rendszerigazolásra, és a kísérleti szociálpszichológia is a társadalomkritikára, hanem az empirikus, tudományos kísérleti szociálpszichológia eredményeiből egyenesen következik az igazságtalan hatalom bírálata. A fentiek fényében a következőkben két alapozó szociálpszichológia kézikönyv előítéletekről, sztereotípiákról írott fejezetét (fejezeteit) vizsgálom meg, egy amerikait és egy magyart: Susan Fiske Társas alapmotívumok, és Csepeli György Szociálpszichológia című könyvét. Megpróbálok rámutatni az ezekben szereplő kritikai jellegű mondanivalókra, információkra. Mind a kettőből tanítanak szociálpszichológiát egyetemi szinten, tehát mainstream tankönyveknek tekinthetők. A kiindulópontom a következő: ha a sztereotípiák (sokszor) a fennálló társadalmi igazságtalanságok igazolására szolgálnak (Jost, Banaji, 1994), akkor ezek, illetve a velük szorosan összefüggő (érzelmi oldalukat képező) előítéletek kritikája egyben a társadalmi igazságtalanságok kritikája is. Sőt, mivel a (társadalmi egyenlőtlenségeket) legitimáló mítoszok elfogadottsága teszi lehetővé az egyenlőtlenségeket fenntartó diszkrimináció fennmaradását (Sidanius és Pratto, 1993), és a rendszerigazoló sztereotípiák felfoghatók a legitimáló mítoszok egyik típusaként, ezek kritikája közvetett módon - a diszkrimináció gyengítése által - csökkentheti is a társadalmi egyenlőtlenségeket. Susan Fiske (2006) könyvében már a fejezet címe is- Sztereotipizálás, Előítélet és Diszkrimináció: Társas Torzítások- implicit értékítéletet hordoz magában, amely nem kedvező a sztereotípiákra, előítéletekre nézve: eszerint ezek torzítások, tehát ismeretelméletileg hibásak, tévesek (ezt később meg is indokolja: azért torzítások, mert az egyént a csoportja tökéletes leképezőjének tekinti). Ezután, folytatván a fenti jelenségeket egyértelműen negatívan értékelő diskurzust, rögtön a fejezet előszavában leszögezi, hogy ezek károsak, sőt, időnként végzetesek a hordozóik és célpontjaik számára. Így tehát meg kell változtatni őket, írja, és előrevetíti, hogy erre később kínál is stratégiákat. Az előítéletek definiálásánál Allportra hivatkozva kijelenti, hogy ezek hatására tárgyaik hátrányos helyzetbe kerülnek, annak ellenére, hogy viselkedésük ezt nem indokolja (Allport, 1954, id. Fiske,
3 2006). Az implicit következtetés itt az, hogy az előítéletek igazságtalanok. A sztereotípiák mögött álló motívumok elemzésénél rámutat, hogy a szorongás és a bizonytalanság erősíti a sztereotipizálási hajlamot (Wilder és Shapiro, 1989, id. Fiske, 2006), ami szintén nem tünteti fel túl jó fényben a sztereotípiákat és hordozóikat. Az előítéletességgel pozitív kapcsolatban álló személyiségtényezők (tekintélyelvűség, szociális dominancia orientáció) hátterében Duckitt nyomán a büntető, illetve az érzelemmentes szocializációt jelöli meg (Duckitt, 2001, id. Fiske, 2006). Tárgyalja a rejtett (implicit) torzítások jelenségét, melyeknek az a lényege, hogy, habár a nyíltan hangoztatott sztereotípiák és előítéletek jelentősen visszaszorultak (pl. Leslie, Constantine és Fiske, 2003, id. Fiske, 2006), az előítéletek sztereotípiák és diszkrimináció rejtett, automatikus és tudattalan formái rendkívül elterjedtek a társadalomban (pl. Crosby, Bromley és Saxe 1980, id. Fiske, 2006). Ez a téma szintén erős kritikai relevanciával bír, hiszen rámutat, hogy a mai (amerikai) társadalom egyáltalán nem olyan igazságos és diszkriminációmentes, mint azt egyesek gondolják. Fiske, habár könyvében beszél a rejtett torzítások társas előnyeiről is (gördülékenyebbé teszik az interakciókat), leszögezi, hogy ettől még morálisan elfogadhatatlanok. Felsorol még számos olyan jelenséget, ami a sztereotípiák torzító voltára utal. Ilyen a végső attribúciós hiba, ami azt jelenti, hogy a saját csoportunk pozitív cselekedeteit és a másik csoport negatív cselekedeteit belső okokkal, míg ezek ellenkezőit külső okokkal magyarázzuk (Pettigrew, 1979, id. Fiske, 2006). Az önbeteljesítő jóslat (pl. Merton, 1948, id. Fiske, 2006) szerint a sztereotípiák kiváltják a célcsoportból az elvárt viselkedést. A sztereotípiák pontosságát is vitatja, hiszen a bizonyítékokat mindig a saját attitűdjeinknek megfelelően ítéljük meg (Lord, Ross és Lepper, 1979, id. Fiske, 2006) és a csoportokról alkotott benyomásainkat sokszor a nem tipikus csoporttagok szokatlan viselkedése határozza meg (Allport, 1954, id. Fiske, 2006). Saját csoportunk homogenitását és a csoportok közötti különbségeket eltúlozzuk (Linville, Fischer és Salovery, 1989, id. Fiske, 2006). Ezenkívül, írja Fiske, ha akad is olyan csoport, amiben valamilyen szélsőséges viselkedés gyakoribb, az még mindig csak a csoport kis részére lesz jellemző. A csoportok tulajdonságaira pedig az általa betöltött szerepekből következtetünk (pl. Eagly, 1987, id. Fiske, 2006). Fiske egyébként az etnikai hovatartozást nem objektív sajátosságnak, hanem önkényesen meghatározottnak, szociálisan konstruáltnak tartja, ami kritikai álláspontnak tekinthető, hiszen megkérdőjelezi az igazságtalanságok alapját képező csoporthovatartozások valódiságát. Tárgyalja továbbá a fentebb említett rendszerigazolási elméletet, és a sztereotípiák célpontjaikra gyakorolt negatív hatásait is. Ilyen a stigmatudatosság, amely rombolja a testi-lelki egészséget. Ide tartozik még az attribúciós kétértelműség (a sztereotipizált nem
4 tudja eldönteni, hogy a visszajelzést, amit kap, saját maga miatt, vagy a sztereotípiák miatt kapja), a saját csoport gyengébbnek tartott területeinek leértékelése, a csak a csoporton belüliekkel való összehasonlítás, és a sztereotípiafenyegetés (ha az egyén olyan feladatot kap, amiben csoportja a sztereotípiák szerint rosszul teljesít, akkor a szorongás és az alacsonyabb teljesítményelvárások miatt tényleg rosszabbul teljesít). A három utóbbi jelenség mind rombolja a sztereotipizált csoporttagok teljesítményét. Ezen jelenségek feltárása szintén értékelhető kritikai szellemiségűként, hiszen olyan folyamatokra mutatnak rá, amelyek tovább rontják a hátrányos helyzetű egyének felemelkedési lehetőségeit. Fiske könyve megoldási lehetőségeket is felvázol a torzítások problémájára: ilyen például az Aronson által kidolgozott mozaikmódszer, amellyel sikeresen csökkenteni lehet az előítéleteket (Aronson, 1990, id. Fiske, 2006). Említi még a dekategorizációt (társas kategóriák használatának minimalizálása) (Brewer és Miller, 1986, id. Fiske, 2006), illetve a rekategorizációt (új, közös csoportidentitás kialakítása) (Dovidio, Kawakami és Gaertner, 2000, id. Fiske, 2006). Ez szintén progresszív, azaz kritikai elemként értékelhető. Csepeli György (2005) könyvében külön fejezet szól a sztereotípiákról, és az előítéletekről. Ezeket veszem most sorban szemügyre a kritikaiság szemszögéből. A sztereotípiákról szóló fejezetnek rögtön az elején Csepeli is leszögezi, hogy ezek szükségszerűen torz kép kialakulásához vezetnek. Ezt kicsivel később meg is indokolja: a sztereotípiaképződés válfajai mind torzításon alapulnak. Ilyen a kis különbségek felnagyítása, a tényleges különbségek túlhangsúlyozása, a tényleges különbségek önkényes társítása valamilyen empirikusan nem ellenőrizhető vonással, vagy a kiugró csoporttagok gyakoriságának eltúlzása (Hofstatter, 1949, id. Csepeli, 2005). Ezentúl a sztereotípiák logikához való viszonyának vizsgálatakor rávilágít, hogy azok minden esetben logikailag hibás általánosításon alapulnak (Quasthoff, 1980, id. Csepeli 2005). Bár nem említi a rendszerigazolási elméletet, ő is rámutat, hogy a sztereotípiák egyik funkciója a csoportközi egyenlőtlenségek igazolása, leplezése. Az etnikai csoportok természetét illetően Csepeli is (mint Fiske) szociális konstruktivista álláspontot foglal el, miszerint a csoporthovatartozás nem egy objektíven megállapítható tulajdonság. Az előítéletek és sztereotípiák freudiánus értelmezése során az elfojtott vágyak (ösztön-én típusú sztereotípiák), és az el nem ért, de kívánatos célok (felettes-én típusú sztereotípiák) szerepét hangsúlyozza (Bettelheim és Janowitz, 1950, id. Csepeli, 2005). Ezen értelmezés sem vet túl jó fényt a sztereotípiák és előítéletek hordozóira. A sztereotípiákról szóló fejezet vége felé (488.o) Csepeli világossá teszi az ezekkel kapcsolatos kritikai álláspontját: A csoportközi sztereotípiák, előítéletek elembertelenítő tartalmai magát az emberi feltételt mérgezik, s nem egyszerűen egy-egy
5 kisebbség emancipációját gátolják, hanem a többség méltó emberi életét is lehetetlenné teszik. Az előítéletekről szóló fejezet előszavában máris azt fejtegeti, hogy milyen társadalmi feltételek szükségesek az előítéletes megismerés kritikájának megjelenéséhez (a válasz: olyan költségessé kell tenni az előítéletességet, ami felülmúlja annak alternatívája, az elfogulatlan gondolkodás költségeit.) Az előítéletek egyik leglényegesebb jellemzőjeként Allport nyomán azt jelöli meg, hogy nem képesek változni az ellentmondó információk hatására (Allport, 1954, id. Csepeli, 2005). Később kijelenti, hogy az előítéletek olyan, az emberi együttélést súlyosan zavaró jelenségekhez vezetnek, mint csoporthovatartozás alapján történő egyenlőtlen bánásmód, türelmetlenség, konfliktus, erőszak. Az előítéleteket és a sztereotípiákat a társadalmi közgondolkodást mérgező megismerési mintázatoknak tartja. Az előítéletesség szocializációs hátterét vizsgálva kijelenti, hogy az előítéletek elfogadása buktatókkal teli szocializációt feltételez. Bemutatja a tekintélyelvű személyiség klasszikus elméletét (Adorno és mtsai, 1950, id. Csepeli, 2005), amely az eleve társadalomkritikai indíttatású Frankfurti Iskola szülötte, és az előítéletességet a belső bizonytalansággal, szorongással küzdő, önmagát megérteni és elfogadni képtelen, agresszív, gyanakvó, bizalmatlan, merev gondolkodású tekintélyelvű személyiségre vezeti vissza. Kicsivel később Csepeli az előítéletességet súlyos mentálhigiénés problémának nevezi. Szintén nem túl kedvező kép az előítéletek hordozói számára. Az előítéleteken alapuló hátrányos megkülönböztetést pedig megkérdőjelezhetetlenül igazságtalannak nevezi. A fejezet végén ő is felveti az előítéletesség elleni harc szükségességét, amire ajánlj is néhány módot (egyenlőtlenségek csökkentése, társadalom demokratizálása, nemzetközi látásmódot és multikulturalizmust segítő nevelés). Összegezve elmondható, hogy mind a két vizsgált kézikönyv sztereotípiákról, előítéletekről szóló fejezete(i) rendkívül kritikusan viszonyul(nak) ezekhez a jelenségekhez, ezáltal a fennálló, igazságtalan status quo-t igazoló nézetek egy jelentős részéhez. Ezek alapján úgy vélem megerősítést nyert azon állításom, miszerint a mainstream szociálpszichológiában erős olyan tendenciák vannak, amelyek közel állnak a kritikaisághoz, társadalomkritikához. Ha más nem is, a sztereotípiákról és az előítéletekről szóló kutatások, szociálpszichológiai diskurzusok ilyenek. Felhasznált Irodalom Csepeli, Gy. (2005). Szociálpszichológia. Budapest, Magyarország: Osiris kiadó
6 Fiske, S. (2006). Társas alapmotívumok. Budapest, Magyarország: Osiris kiadó Fox, D., Prilleltensky, I., Austin, S. (2009). Critical Psychology: An introduction. London, Sage Publications Hunyady, Gy. (2003). Társadalomkritikus szociálpszichológia: John Jost tanulmányai. In Gy. Hunyady (Ed.), Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. (pp ), Budapest, HU: Osiris Kiadó Jost, J. T., Banaji, M.R. (1994). A sztereotipizálás szerepe a rendszer igazolásában, a hamis tudat képződése. In Gy. Hunyady (Ed.), Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. (pp ), Budapest, HU: Osiris Kiadó John, J. T., Kruglanski, A.W. (2002). A szociális konstruktivizmus és a kísérleti szociálpszichológia elidegenedése: a szakadás története és a megbékélés kilátásai. In Gy. Hunyady (Ed.), Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. (pp ), Budapest, HU: Osiris Kiadó Sidanius, J., Pratto, F. (1993). Az elnyomás elkerülhetetlensége és a szociális dominancia dinamikája. In Gy. Hunyady (Ed.), Történeti és politikai pszichológia (pp ) Budapest, HU: Osiris Kiadó
Gondolatok a kritikai pszichológia fogalmáról és ismeretelméleti hátteréről (Ványi Dániel)
Gondolatok a kritikai pszichológia fogalmáról és ismeretelméleti hátteréről (Ványi Dániel) Léteznek-e mentális betegségek? Léteznek-e rasszok? Létezik-e emberi természet? A tudományos és a hétköznapi tudás
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenSzociálpszichológia I.
Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
RészletesebbenAz egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18
Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenTARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)
RészletesebbenRÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme
RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenAz előítélet problémája egyik nagy, klasszikus témája a társadalomtudományoknak,
erős ferenc: irányok és tendenciák... 3 ELŐÍTÉLETEK IRÁNYOK ÉS TENDENCIÁK AZ ELŐÍTÉLETEK KUTATÁSÁBAN Az előítélet problémája egyik nagy, klasszikus témája a társadalomtudományoknak, ezen belül elsősorban
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenSZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)
SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket
RészletesebbenPERK: Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez
PERK: Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez Prevenciós programok tervezése és értékelése Nemzeti Drog Fókuszpont szakmai találkozó 2013. március 19. Mi a PERK? Prevention Evaluation
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenTantárgy adatlap Társadalom és lélektan
A tantárgy kódja: 7PE20NGKC4B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Society and Psychology A tanóra száma (Előadás szeminárium gyakorlat egyéb): Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenV. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus
V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán
RészletesebbenA rasszizmus megnyilvánulásai
A rasszizmus megnyilvánulásai A rasszizmus olyan gondolkodásmód, amely kihangsúlyozza az emberfajták különbözőségét különböző feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján hierarchiát állít fel. A
RészletesebbenEDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS
EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA VI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM (2004) 1 ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA [logo] XII. ÉVFOLYAM 1 2. SZÁM 2010 2 BEKÖSZÖNTŐ AZ ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA ALAPÍTVÁNY APA FOLYÓIRATA Alapítás éve: 1998
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenGettósodás, mint szociális probléma
Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév)
BAI 0006L A pszichológia fő területei Óraszám: 9 óra/félév Tantárgy felelős: Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai tanár 1. Konzultáció témakörei 2018. október 12. 13-16. óra Mivel foglalkozik a pszichológia? A
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenTematika és tájékoztató a Pszichológia 2 tantárgy oktatásáról és a követelményeiről
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR MAGATARTÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK Tematika és tájékoztató a Pszichológia 2 tantárgy oktatásáról és a követelményeiről A tantárgy oktatásának a célja: A Pszichológia
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenElõítéletek. Bigazzi Sára. 1. Sztereotípia és elõítélet
Bigazzi Sára Elõítéletek A fejezet célja, hogy egy tágabbi elméleti keretben szemléltesse az elõítéletekrõl szóló szakirodalmat, rámutatva arra, hogy ahogyan másokról gondolkodunk, valójában minket jellemez.
RészletesebbenKommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.
Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning CB3063 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+2 minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Spanyol Ágnes tanársegéd-gyakornok SP A tréning
RészletesebbenEGYENLŐ BÁNÁSMÓD ÉS ANTIDISZKRIMINÁCIÓ A hátrányos megkülönböztetés jelenségének szociológiai értelmezése és emberi jogi kezelése
Dr. Kiss Valéria Jog- és Társadalomelméleti Tanszék tel +36 1 411 6501 kiss.valeria@ajk.elte.hu! EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ÉS ANTIDISZKRIMINÁCIÓ A hátrányos megkülönböztetés jelenségének szociológiai értelmezése
RészletesebbenKomplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára
Komplex pedagógiai és pszichológiai témakörök szakoktató záróvizsgára 1. A nevelés célja és feladatrendszere. A nevelés célja és feladatrendszerének alapvető jellemzői a rendszerváltást követő két évtizedben.
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenSZERVEZETI VISELKEDÉS
SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,
RészletesebbenA Kari Tanács elfogadta
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Félévi óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Szabadon választható Más szakon Meghirdető tanszék/intézet A Kari Tanács elfogadta 2016.03.16. ZICHOLÓGIA
RészletesebbenEgyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Egyenlő eséllyel? Érzékenyítés a téma iránt Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet Jog és kötelezettség Hercegh Mária Az Egyenlő bánásmód mindenkit megillet hogy ez
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése
RészletesebbenTOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak
COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenSzociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.
Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenTANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia
NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat
RészletesebbenA HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA
Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat
RészletesebbenTantárgyi követelmény
Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár
RészletesebbenSZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS
SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenTársadalmi hierarchia és elnyomás
startvonal 170 Ványi Dániel Társadalmi hierarchia és elnyomás A kritikai szociálpszichológia nézőpontja Az elnyomás problémája S mi lehet ma nagyobb bűn és veszély, mint az a sötét megnyugvás a rosszban,
RészletesebbenAz erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenKutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
RészletesebbenIII. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam
RészletesebbenPSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Levező tagozat MESTERSZAK Tantárgyi útmutató 2014/2015 tanév tavaszi félév 1 Tantárgy megnevezése:
RészletesebbenFérfiak és nők a munka világában. Nemi szerepek a munkahelyen. Nguyen Luu Lan Anh cikkének ismertetés. Várkonyi Erika
Férfiak és nők a munka világában. Nemi szerepek a munkahelyen Nguyen Luu Lan Anh cikkének ismertetés Várkonyi Erika 2010 A tanulmány átfogó elemzést ad a nők munkahelyi szerepéről, lehetőségeiről. Megvizsgálja
RészletesebbenFejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenAZ ÉRETT ÉS EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉG
369 FERENCZI ENIKŐ AZ ÉRETT ÉS EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉG,, A személyiség elérése nem kevesebbet tartalmaz, mint egy különleges egyedi lény teljességének a lehető legjobb kibontakozását. " (C. G. Jung) Talán
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenSzükségletek és személyiség
Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék
2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék Pedagógiai szociálpszichológia M 1010 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2014/15. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék
2014/15. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék Személyiség és egészségpszichológia Tantárgy kódja TKM 1012 Meghirdetés féléve 4. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám
RészletesebbenCSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11
Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Újvidéki Tudományegyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Strossmayer utca 11. CSALÁDSZOCIOLÓGIA
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás
Részletesebbendr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat
dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány
RészletesebbenINTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció
INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
Név:... osztály:... É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 30. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 30. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenKisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella
Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Az identitás megőrzése, mint sajátos kisebbségi jellemző A kisebbségi identitás része a lényegesnek ítélt
RészletesebbenNév: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány
Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. 2016/17. tanév 1. félév. Dr. Margitics Ferenc. főiskolai tanár. Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet
KÖVETELMÉNYEK 2016/17. tanév 1. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék Nappali képzés Bevezetés a pszichológiába TAB 1201
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenPszichológus alapképzés az ELTE-n
Pszichológus alapképzés az ELTE-n Kiss Paszkál ELTE Pszichológiai Intézet www.ppk.elte.hu pszichologia.tanulmanyok@ppk.elte.hu Amiről szó lesz A pszichológia szak kínálata Az alapképzés dióhéjban Mesterszak,
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenBizalom az üzleti kapcsolatok irányításában
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet
Részletesebben