SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Czagány László Misz József Fenyővári Zsolt MIKROÖKONÓMIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Czagány László Misz József Fenyővári Zsolt MIKROÖKONÓMIA"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS Czagány László Misz József Fenyővári Zsolt MIKROÖKONÓMIA SZEGED 01/2005

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ Szűkösség és gazdálkodás Tulajdonjogok és gazdasági rendszerek Termelési erőforrások, piacok és a gazdasági körforgás A piaci mechanizmus A közgazdaságtan módszeréről Fontos fogalmak Feladatok A FOGYASZTÓI VÁLASZTÁS A közömbösségi görbék A helyettesítés rátája és határrátája A hasznossági függvény és a határhaszon A költségvetési egyenes A fogyasztó optimális döntése Fontos fogalmak Feladatok A KERESLET ELEMZÉSE A jövedelemváltozás hatása A keresleti görbe levezetése Az árváltozás helyettesítési és jövedelmi hatása Helyettesítő és kiegészítő javak A várakozások hatása Egyéni és piaci kereslet A piaci keresletre ható tényezők összefoglalása A kereslet árrugalmassága A keresleti ár és a fogyasztói többlet Fontos fogalmak Feladatok A VÁLLALAT ÉS A TERMELÉSI ELMÉLET ALAPJAI A vállalat A termelési függvény A rövid távú termelési függvény... 82

3 4.4. A munka határterméke Átlagtermék és határtermék A hosszú távú termelési függvény Fontos fogalmak Feladatok A TERMELÉS KÖLTSÉGEI Költségek és profit Költségfüggvények Rövid távú költségfüggvények A határköltség Az átlag típusú költségfüggvények A hosszú távú átlagköltség görbe A költséggörbék elmozdulása Fontos fogalmak Feladatok A JAVAK KÍNÁLATA A kompetitív piac A profitmaximalizálás logikája A kompetitív vállalat kínálati görbéje Egyéni és piaci kínálat A piaci kínálatra ható tényezők A kínálat árrugalmassága A kínálati ár és a termelői többlet Fontos fogalmak Feladatok KOMPETITÍV PIACI EGYENSÚLY Pillanatnyi egyensúly Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly A profit szabályozza a termelési tényezők ágazatok közötti elosztását Vízszintes és emelkedő hosszú távú kínálati görbe Az adóztatás hatásai kompetitív piacon Fontos fogalmak Feladatok

4 8. A TÖKÉLETLEN VERSENY ÉS A MONOPÓLIUM A kompetitív piactól a monopóliumig: a főbb piaci formák A tökéletlen verseny kialakulásának főbb okai A monopólium fogalma A kereslet és a határbevétel Profitmaximalizálás A monopólium jövedelemelosztási és jóléti hatásai Fontos fogalmak Feladatok A TERMELÉSI TÉNYEZŐK PIACA A termelési tényezők kínálata A termelési tényezők kereslete A munkakínálat A munkakereslet Fontos fogalmak Feladatok MEGTAKARÍTÁS ÉS BEFEKTETÉS Megtakarítás Befektetések Fontos fogalmak Feladatok NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ÉS A KOMPARATÍV ELŐNYÖK Komparatív előnyök és kereskedelem A komparatív előnyök forrásai Kereskedelempolitika A protekcionista intézkedések bevezetésének lehetséges okai 267 Fontos fogalmak Feladatok PIACI ELÉGTELENSÉGEK Külső gazdasági hatások Közjavak Fontos fogalmak Feladatok

5 1. fejezet BEVEZETŐ 1.1. Szűkösség és gazdálkodás Minden társadalom a szűkösség problémájával néz szembe: a társadalomban élő egyének mindig több jószágot akarnak fogyasztani, mint amennyit a társadalom termelni képes. A szűkösséget a korlátlan szükségletek és a korlátozott erőforrások együttes jelenléte idézi elő. De még a korlátozott szükségletekkel rendelkező archaikus társadalmak és a korlátlannak tűnő erőforrásokkal ellátott határvidéki társadalmak (pl. a vadnyugat meghódítói) is a szűkösség kérdésével szembesültek. Ezekben a szélsőséges esetekben az idő a szűkös erőforrás, amelyet gondosan el kell osztani a javak termelése és a szabadidő fogyasztása között. Ugyanakkora jószágmennyiség elfogyasztása mellett mindenki előnyben részesítené a több szabadidő élvezetét. Ez azonban nem lehetséges, mert a szabadidőt fel kell áldozni a termelés érdekében. A szűkösség a javak és az erőforrások gondos beosztására, gazdálkodásra kényszerít minket. Ha a javak korlátlan mennyiségben állnának rendelkezésre, akkor nem volna szükség gazdálkodásra. A valóságban azonban kevés olyan jószág van, amely korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Az ilyen javakat, mint pl. a levegő szabad javaknak nevezzük. A javak túlnyomó része nem szabad, hanem gazdasági jószág, amely korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. A szabad javak korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, míg a gazdasági javak mennyisége korlátozott. Mivel a szabad javak felhasználása nem igényel gazdálkodási döntéseket, ezért a közgazdaságtan csak a szűkösen rendelkezésre álló, vagyis gazdasági javakkal foglalkozik. A továbbiakban tehát, ha a javak kifejezést használjuk, akkor azon mindig gazdasági javakat értünk.

6 2 1. Bevezető A korlátozott mennyiségen túl a gazdasági javak fontos tulajdonsága, hogy majdnem minden jószágnak több alternatív felhasználási lehetősége van. Ha egy bizonyos irányban fölhasználunk egy jószágot, akkor azt elvontuk más felhasználási lehetőség elől. Így mint láttuk az emberek rendelkezésre álló ideje gazdasági jószág: egy nap 24 órából áll és ennél többet nem lehet felhasználni. Ha ebből mondjuk 8 órát munkavégzésre fordítunk, akkor valamennyivel szaporítjuk az elfogyasztható anyagi javak mennyiségét, viszont 8 órával csökken az élvezhető szabadidő mennyisége. Ilyenformán a gazdasági javak felhasználása hasznosságot eredményez és áldozattal (költséggel) is jár. Ez a költség a felhasznált jószágnak más szükségletünk kielégítésétől való elvonásából áll. A gazdálkodás olyan döntésekből áll, amelyekben a javak bizonyos irányú fölhasználása eredményeként várhatóan keletkező hasznosságot összevetjük az ezzel várhatóan járó áldozattal. A gazdálkodás célja az, hogy adott áldozattal a legnagyobb hasznosságot érjük el, illetve adott hasznosságot a legkisebb áldozattal realizáljunk. A közgazdasági elméletek legnagyobb része és különösképpen a mikroökonómia a gazdasági és társadalmi jelenségek magyarázata során abból az axiómából indul ki, hogy az emberek racionálisan gazdálkodnak, vagyis korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrásaikat igyekeznek úgy felhasználni, hogy a lehető legnagyobb eredményt érjék el. Az eredmény pedig nem más, mint az elért hasznosság mínusz a költségek. Vajon azt jelenti a racionális gazdálkodás föltevése, hogy a közgazdaságtan egy olyan anyagias világot ábrázol, amelyben csak a pénz számít? Korántsem. Mikor hasznosságról és költségről beszélünk, akkor azon alapvetően nem bizonyos pénzmennyiséget értünk. A gazdálkodás célját jelentő hasznosságot úgy határozhatjuk meg, mint az emberek jólétének, megelégedettségének fokát. Hasonlóképpen az áldozat, vagy költség a jólétnek, vagy megelégedettségnek a csökkenését jelenti. A hasznosságot és a költséget alkalmas módon kifejezhetjük pénzben is. Ebben az összefüggésben a pénz csak mérőeszközül szolgál, de nem öncélja a gazdálkodásnak. Pl. milyen megfontolás húzódik meg azon mindennapi gazdálkodási döntés mögött, hogy a boltban 200 Ft-ért veszünk egy liter tejet? A várható haszon a jólétnek az a növekménye, amely a tej elfogyasztásának köszönhető. A tej-

7 1. Bevezető 3 vásárlás költsége pedig az a hasznosság, amit egy másik, szintén 200 Ft-ba kerülő jószág megvásárlásával szerezhettünk volna meg. Ha a racionálisan gazdálkodó egyén egy liter tejet vásárol, akkor ez annak a jele, hogy a tej elfogyasztása nagyobb mértékben járul hozzá jólétéhez, mint 200 Ft értékű egyéb jószág elfogyasztása. A mikroökonómia minden költséget haszonáldozati, vagy másképpen alternatív költségnek (angol kifejezéssel opportunity cost-nak) tekint. Valamely gazdálkodási döntés alternatív költsége annak a dolognak a hasznossága, amelyről a döntés következtében le kell mondanunk. A költségek léte a szűkösség következménye: ha valamiből többet akarunk, akkor másvalamiből kevesebbel kell beérnünk Tulajdonjogok és gazdasági rendszerek Az emberek gazdálkodási döntéseiket mindenkor meghatározott gazdasági intézményrendszerben hozzák meg. A különféle intézményrendszereket felfoghatjuk úgy, mint a tulajdonjogok összességét. A tulajdonjogok az emberek közötti viszonyok, amelyek a javak szűkösségéből fakadnak és a javakhoz való hozzájutást szabályozzák. Ebből a meghatározásból ki kell emelnünk azt, hogy a tulajdonjogok nem dolgok és emberek közötti viszonyokat, hanem emberek egymás közötti viszonyait jelentik. Ha pl. valakinek van egy autója, akkor az autóra vonatkozó tulajdonjogai nem a tulajdonos és az autó, hanem a tulajdonos és a többi ember viszonyát fejezik ki, mondjuk azt, hogy a tulajdonos kizárhat másokat az autó használatából. A tulajdonjogok bizonyos viselkedési normákat, köznapi szóval játékszabályokat jelentenek, amelyeket az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a többiekkel való kapcsolatukban. Ha a tulajdonjogokról beszélünk, akkor ne csak a magántulajdonra gondoljunk, a magántulajdon csak a tulajdonjogok összeállításának egyik fajtája. A tulajdonjogok összessége az alábbi négy elemet tartalmazza: (1) a vagyontárgy használatának jogát,

8 4 1. Bevezető (2) a vagyontárgyból eredő hasznok elsajátításának jogát, (3) a vagyontárgy formájának és tartalmának megváltoztatására vonatkozó jogot, (4) a fenti jogok részbeni, vagy egészbeni elidegenítésének (ajándékozásának, vagy elcserélésének) jogát. A magántulajdon tiszta esetében a magántulajdonost a fenti jogok gyakorlásában csak törvények korlátozzák. A tulajdonjogok elosztásának egyéb eseteiben a különböző jogok gyakorlásában az egyének egymást korlátozzák. Pl. vessük össze a tisztán magántulajdonban levő autót és a hitelre vásárolt autót. Az első esetben a törvény adta keretek között a tulajdonos gyakorolja az összes tulajdonjogot: ő használja az autót, akár taxizhat is vele, átalakíthatja, vagy szabadon el is adhatja. A második esetben a tulajdonjogok megoszlanak: a forgalmi engedélybe az elidegenítést tiltó bejegyzés kerül, a vásárló nem adhatja el az autót, míg vissza nem fizeti a fölvett hitelt. A tulajdonjogok bizonyos eloszlása meghatározza a várható hasznok és költségek eloszlását az egyének között és ezen keresztül ösztönzést nyújt a gazdálkodási döntések számára. Pl. a munkahelyi telefonok ingyenes és korlátlan használata arra ösztönzi az alkalmazottakat, hogy baráti beszélgetéseiket ne otthonról, hanem a munkahelyükről intézzék. Egy másik példa: ha magántulajdonban van egy vízterület, akkor a tulajdonos valószínűleg úgy halássza le a vizet, hogy a halállomány újratermelődése mindenkor biztosított legyen. Ha viszont bárki használhatja az adott vízterületet, akkor fennáll a túlzott lehalászás veszélye. Ilyenkor általában a használati jogot valamilyen törvényes formában korlátozzák. A tulajdonjogok különböző elosztása tehát különböző ösztönzési rendszereket jelent. Így a tulajdonjogok különféle elosztását vizsgálhatjuk aszerint, hogy mennyire ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását. Pl. a modern kapitalista gazdaságokban az újítások magántulajdonban vannak, a bejegyzett újításokat bizonyos ideig (az USA-ban pl. 17, Nagy-Britanniában pedig 14 évig) védi a szabadalmi jog, biztosítva az újítók tulajdonjogait, ideértve az újításból eredő hasznok elsajátításának jogát, valamint az újítás eladásának jogát is. Ezzel szemben a középkori Kínában a császár kötelezte az újítókat arra, hogy tulajdonjogaikat osszák meg, újításaikat az egész birodalomban kötelező volt azon nyomban elterjeszteni. Rövid távon az utóbbi módszer tűnik hatékonynak: a meglevő újítások így gyorsan elterjedhetnek. Hosszú távon viszont az újítások bizonyos ideig tartó magántulajdona lát-

9 1. Bevezető 5 szik hatékonynak, mert ez biztosítja az innovációk létrehozásához szükséges ösztönzést és a védelmi idő elmúltával az innovációk elterjedését is lehetővé teszi. A tulajdonjogok különböző eloszlása alapján különböző gazdasági rendszereket határozhatunk meg. Soron következő vizsgálódásaink tárgya a modern kapitalista gazdaság. A modern gazdaságokban (a kapitalista és a szocialista gazdasági rendszerben) a korábbi rendszerektől eltérően a végső fogyasztás és a termelés szervezetileg elkülönül: a végső fogyasztás színtere a háztartás, a termelés szervezeti alapegységét pedig vállalatnak nevezzük. A modern gazdasági rendszereken belül a szocialista gazdaságot az állami tulajdon és a központosított gazdaságirányítás túlsúlya jellemezte. Ezzel szemben a kapitalista gazdaságban (1) a termelési erőforrások nagyrészt magántulajdonban vannak, és (2) a szűkös javakhoz való hozzájutást a szabad szerződéseken alapuló piaci csere jellemzi. A két sajátosság, a magántulajdon és a szabad piaci csere szorosan összefügg: mint láttuk, a tulajdonjogok közé tartozik a vagyontárgyak elidegenítésének joga. Így, ha a magántulajdon túlsúlya jellemzi a gazdaságot, akkor domináns lesz a piaci csere is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a piaci cserék szabad szerződéseken alapulnak. Ez teszi lehetővé, hogy a vevők megkeressék a lehető legkedvezőbb feltételekkel kínáló eladót, az eladók pedig azokat a vevőket, akik a lehető legtöbbet hajlandók fizetni az áruért. Az árakat pedig a vevők és az eladók szabad megegyezése dönti el. A szabadon kötött szerződések a hatékony gazdálkodás szükséges feltételét jelentik. Formailag a szocialista gazdaságban is a piaci cserék dominánsak: a gazdasági szereplők a piaci cseréken keresztül pénz ellenében jutottak a javakhoz és erőforrásokhoz. Ezek a piaci cserék azonban nem szabad szerződéseken alapultak. Az állam sokféle módon meghatározta a piaci folyamatok alakulását. Pl. az eladók számára megszabta, hogy melyik vevőnek és milyen áron kell eladnia áruját. Ilyenformán a piaci cserék nem tudták betölteni

10 6 1. Bevezető szabályozó szerepüket. Ez szükségszerű kiegészítője volt a vállalatok állami tulajdonának Termelési erőforrások, piacok és a gazdasági körforgás A termelési erőforrásokat a közgazdasági szaknyelv termelési tényezőknek nevezi. A termelési tényezők főbb csoportjai: munka, tőke, és természeti erőforrások. A munka a termelésben közreműködő emberi tevékenység. Bár általában egymással felcserélhetően használjuk a munkapiac és a munkaerőpiac kifejezéseket, mégis meg kell különböztetni a munkát és a munkaerőt. Míg a munka maga a termelő tevékenység, addig a munkaerő az ember munkavégző képessége, azon képességek összessége, melyek az emberek termelésben való részvételét lehetővé teszik. A munkerőt másképpen emberi tőkének is szokták nevezni. A termelési erőforrások közé tartoznak a rendelkezésre álló tőkejavak. Tőkejavakon a termelt termelési eszközöket értjük. Idetartoznak a különböző gépek, épületek, berendezések, műszerek és így tovább. A termelő vagyon a fentieken kívül magában foglalja a rendelkezésre álló földet és az egyéb természeti erőforrásokat. Ezek a nem termelt termelési eszközöket jelentik. Idetartoznak a föld mellett az ásványkincsek, a kitermelhető erdők, stb. Ezekre gyakran csak föld elnevezéssel hivatkozunk. A termelési tényezők úgy kerülnek be a termelésbe, hogy az erőforrások tulajdonosai eladják, illetve bérbe adják azokat a gazdaság termelő egységeinek, a vállalatoknak. Így a termelési tényezők piacain az eladók a termelési

11 1. Bevezető 7 tényezők tulajdonosai, a vevők pedig a vállalatok. A vállalatok a tényezők tulajdonosainak jövedelmeket fizetnek ki. A termelési tényezők minden csoportjának más-más jövedelemforma felel meg: (1) a munkatulajdonosok jövedelme a munka ellenértéke, a munkabér, (2) a tőketulajdonosok jövedelme a tőke bérleti díja, a tőkekamat, (3) a földtulajdonosok jövedelme a föld bérleti díja, a földjáradék. Megjegyzendő, hogy a munka- és a földtulajdonosok magát a munkát és a földet bocsátják a vállalatok rendelkezésére, míg a tőkések pénztőkét kölcsönöznek a vállalatoknak, amelyek a kölcsönzött pénztőkéből a termeléshez szükséges tőkejavakat vásárolnak. Ilyenformán a kamat fogalma a pénzhez és nem a tőkéhez tapadt, ami jelentős közgazdasági vitákat eredményezett. A termelési tényezők tulajdonosai jövedelmük egy részéből végső fogyasztásra szolgáló javakat vásárolnak, míg a másik részét megtakarítják. Tehát a különféle jövedelmek tulajdonosai a fogyasztási javak piacain vevőként lépnek föl, míg itt az eladók a vállalatok. Az el nem fogyasztott, megtakarított jövedelmeket a vállalatoknak adják kölcsön, így ezek tőkefelhalmozásra, a tőkeállomány bővítésére szolgálnak. Az eddigiek alapján a piacok két nagy csoportját különböztethetjük meg: a termelési tényezők és a fogyasztási cikkek piacát. Ezek sok részpiacra tagolódnak, amelyeket mind külön kell vizsgálni. Az 1.1 ábrán, a gazdasági körforgást, vagyis a gazdasági szereplők, a háztartások és a vállalatok kapcsolatait, valamint a különböző piacok összefüggéseit láthatjuk. Az ábra leegyszerűsítve mutatja a gazdasági körforgást. (A legfontosabb egyszerűsítés, hogy elhanyagoltuk az állam szerepét.) A folytonos nyilak a gazdaság reálfolyamatait, vagyis a fogyasztási javak és a termelési tényezők mozgását mutatják, míg a szaggatott nyilak a reálfolyamatokkal ellentétes irányú pénzmozgást jelzik. Kiindulópontként válasszuk azt, hogy a háztartások vevőként lépnek föl a fogyasztási cikkek piacain. A fogyasztási javakra fordított kiadásokból a termelőknek, a vállalatoknak bevételeik lesznek. A fogyasztási javak áramlása természetesen fordított irányú: a vállalatok eladják ezeket a háztartásoknak.

12 8 1. Bevezető A termelési tényezők piacain viszont a vállalatok lépnek föl vásárlóként: az általuk megvásárolt termelési tényezők ellenértéke adja meg a termelés költségeit. A háztartások a termelési tényezők eladói és cserébe jövedelmeket (bért, kamatot, járadékot) kapnak. A termelési tényezők a háztartásoktól a vállalatok felé áramlanak. 1.1 ábra A gazdasági körforgás Kiadások Javak Fogyasztási javak piacai Bevételek Javak Háztartások Vállalatok Termelési tényezők Jövedelmek Termelési tényezők piacai Termelési tényezők Költségek A fogyasztási cikkek és a termelési tényezők piacai természetesen nem egységesek, hiszen sokféle fogyasztási jószágot és termelési tényezőt tartalmaznak. A mikroökonómiai elemzés elsődlegesen a gazdaság egyes piacainak és e piacok egymásra hatásának vizsgálatát jelenti. A piacok jellemzése során elemezzük az egyes piacokon a keresletre és a kínálatra ható tényezőket. Az elemzés fő célja annak megállapítása, hogy mi határozza meg a kereslet és kínálat egyensúlya eredményeként kialakuló árat és a javak gazdát cserélő mennyiségét. Miért érdeklődik a mikroökonómia szinte mániákusan a piacok iránt? Mint láttuk, a kapitalista gazdaságban a szűkös javakhoz és erőforrásokhoz való hozzájutás a piaci cserén alapul. Ilyenformán a fő gazdasági kérdés, a szű-

13 1. Bevezető 9 kösség problémájának megoldását a kapitalista gazdaságban a piaci mechanizmus biztosítja A piaci mechanizmus A piaci mechanizmus működését a következőkben az úgynevezett kompetitív, vagy versenypiac példáján mutatjuk be. Ennek a piaci formának fő jellegzetessége, hogy a piaci szereplők vevők és eladók árelfogadók, azaz egyéni akcióikkal nem képesek befolyásolni a piaci árat. Csakis a kollektív lépések sok egyén egyidejű akciója képes megváltoztatni a piaci árat. A kompetitív piac elemzésének alapvető eszköze a keresleti és kínálati görbe. A keresleti görbe A vevők magatartását a keresleti görbe jellemzi. Egy áru keresleti görbéje az áru keresett mennyiségének alakulását mutatja különböző árak mellett, miközben a keresletre ható egyéb tényezők nem változnak. Tipikus esetben a keresleti görbe negatív meredekségű: minél magasabb az áru ára, annál kisebb lesz a vevők által megvásárolni kívánt (keresett) mennyiség. Azt a szabályt, hogy a magasabb ár kisebb keresett mennyiséggel jár együtt, a kereslet törvényének is szokás nevezni. A keresleti görbét koordinátarendszerben szoktuk ábrázolni, mégpedig úgy, hogy a függőleges tengelyre az áru árát, a vízszintes tengelyre pedig egy bizonyos időszak pl. egy hét alatt keresett mennyiséget vesszük föl. Példaként tekintsük az 1.2. ábrát! Az ábra függőleges tengelye a hamburger árát mutatja. Az árat P-vel jelöltük (price = ár). A vízszintes tengely a hamburger egy hét alatt egy bizonyos területen (pl. Budapesten) keresett mennyiségét mutatja. A mennyiség jele Q (quantity = mennyiség). Az ábrán D-vel jelölt görbe a hamburger keresleti görbéje (demand = kereslet). Látható, hogy a D görbe negatív meredekségű, ami azt mutatja, hogy

14 10 1. Bevezető minél magasabb a hamburger ára, annál kisebb a hetente megvásárolni kívánt mennyiség ábra Egy keresleti görbe Hamburger ára, P (Ft/db) 400 D B 100 A Hamburger mennyisége, Q (ezer db/hét) Ha pl. egy db hamburger ára 100 Ft-ról 200 Ft-ra emelkedik, akkor a budapesti fogyasztók által keresett mennyiség heti 50 ezer db-ról heti 30 ezer dbra esik vissza és a keresleti görbe mentén A pontból B-be jutunk el. Megjegyzendő, hogy a keresleti görbe mentén haladva a hamburger árán kívül a fogyasztók döntését befolyásoló egyéb tényezőket pl. a fogyasztók jövedelmét, a melegszendvics és a gyros árát, stb. változatlannak tekintettük és feltételeztük, hogy csak a hamburger ára változott. Miért negatív meredekségű a keresleti görbe, azaz magasabb ár mellett miért kisebb a keresett mennyiség? Ennek két alapvető oka van: az egyik a helyettesítési hatás. Ha emelkedik a hamburger ára, akkor a fogyasztók egy része hamburger helyett egyéb helyettesítő terméket pl. melegszendvicset fog fogyasztani. A másik fontos ok a jövedelmi hatás: ha a hamburger ára nő, akkor a hamburger fogyasztók helyzete romlik, reáljövedelmük csökken és így csökkentik a hamburger és más termékek fogyasztását is. (A keresleti görbe negatív meredekségéről részletesebb elemzést a 2. fejezetben olvashatunk.) A hamburger keresleti görbéje a hamburger megvásárolni kívánt mennyiségét mutatja különböző lehetséges hamburger árak mellett, a hamburgert fo-

15 1. Bevezető 11 gyasztók döntését befolyásoló egyéb tényezőket változatlannak tekintve. Ha viszont a hamburgerfogyasztást befolyásoló egyéb (a hamburger árán kívüli) tényezők változnak, akkor nem a keresleti görbe mentén haladunk, hanem maga a keresleti görbe mozdul el. Ha pl. a szarvasmarhák körében pusztító BSE kórról terjedő hírek hatására a fogyasztók csökkentik a hamburger fogyasztását, akkor a hamburger keresleti görbéje balra mozdul és pl. 100 Ft-os hamburger ár mellett 50 ezer db helyett csak mondjuk 30 ezer db lesz a kereslet. Ha a keresleti görbe balra mozdul és a fogyasztók változatlan ár mellett is csak kevesebbet szeretnének vásárolni, akkor a kereslet csökkenéséről beszélünk. Az alábbi ábrán láthatjuk a kereslet csökkenésének példáját ábra A kereslet csökkenése Hamburger ára, P (Ft/db) D C A kereslet csökkenése D 2 A Hamburger mennyisége, Q (ezer db/hét) Az ábrán D 1 -gyel jelöltük az eredeti keresleti görbét és D 2 -vel a rossz hírek terjedése miatt elmozdult szaggatott vonalú keresleti görbét. Látható, hogy a D 2 keresleti görbe mentén a megvásárolni kívánt hamburger mennyiség minden ár mellett kisebb, mint az eredeti D 1 keresleti görbe mentén. Pl. 100 Ft-os hamburger ár mellett a fogyasztók 50 ezer helyett 30 ezer db hamburgert kívánnak vásárolni, így a kereslet csökkenése miatt az A pontból a C pontba jutunk. A közgazdászok gyakran megkülönböztetik a keresett mennyiség változását és magának a keresletnek a változását. Ha a hamburger árának emelkedése miatt a fogyasztók kevesebb hamburgert kívánnak vásárolni, akkor a keresleti görbe mentén haladunk és a hamburger keresett mennyiségének csök-

16 12 1. Bevezető kenéséről beszélünk. Ha viszont a fogyasztók valamilyen egyéb ok pl. a BSE kór miatt fogják vissza hamburger vásárlásukat, akkor a keresleti görbe balra mozdul és a hamburger keresletének csökkenéséről beszélünk. Hasonlóan ha pl. a fogyasztók jövedelmének emelkedése arra ösztönzi őket, hogy több hamburgert vásároljanak, akkor a keresleti görbe jobbra mozdul és ekkor a kereslet növekedéséről van szó. (A keresleti görbét elmozdító tényezőkről bővebben a 3. fejezetben olvashatunk.) A kínálati görbe A piac elemzésének másik eszköze a kínálati görbe. Egy áru kínálati görbéje az áru kínált mennyiségének alakulását mutatja különböző árak mellett, miközben a kínálat alakulására ható többi tényező nem változik. A kínálati görbe leggyakrabban pozitív meredekségű: minél magasabb az áru ára, annál nagyobb lesz az eladók által piacra vinni kívánt (kínált) mennyiség. Ez a szabály azonban kevésbé általános, mint a kereslet törvénye: előfordulhat függőleges és vízszintes, sőt visszahajló kínálati görbe is (ezekről a 6. és a 9. fejezetben olvashatunk bővebben). Először lássunk azonban egy példát pozitív meredekségű kínálati görbére (1.4. ábra)! Az ábra függőleges tengelye ismét a hamburger árát, a vízszintes tengely pedig a hamburger heti mennyiségét mutatja. Az ábrán S-sel jelölt görbe a hamburger kínálati görbéje (supply = kínálat). Látható, hogy az S görbe pozitív meredekségű, ami azt mutatja, hogy minél magasabb a hamburger ára, annál nagyobb a hetente eladni kívánt mennyiség. Ha pl. egy db hamburger ára 100 Ft-ról 200 Ft-ra emelkedik, akkor a termelők által kínált mennyiség heti 10 ezer db-ról heti 30 ezer db-ra emelkedik és a kínálati görbe mentén A pontból B-be jutunk el. A keresleti görbéhez hasonlóan a kínálati görbe mentén haladva is a hamburger árán kívüli egyéb tényezőket változatlannak tekintettük és feltételeztük, hogy csak a hamburger ára változott. Ekkor a hamburger kínált menynyiségének változásáról beszélhetünk.

17 1. Bevezető 13 Ha viszont a hamburger árán kívüli, a termelők helyzetét befolyásoló egyéb tényezők változnak, akkor a hamburger kínálati görbéje mozdul el, vagyis a hamburger kínálata változik. Hamburger ára, P (Ft/db) ábra Egy kínálati görbe S B 100 A Hamburger mennyisége, Q (ezer db/hét) Pl. ha a marhahús ára csökken, akkor olcsóbbá válik a hamburger előállítása és ez a hamburger kínálat növekedéséhez vezet. Ebben az esetben a hamburger kínálati görbéje jobbra mozdul, vagyis a termelők ugyanakkora ár mellett is nagyobb mennyiséget hajlandóak piacra vinni. Az 1.5. ábra szemlélteti a kínálat növekedését. Az ábrán S 1 -gyel jelöltük az eredeti kínálati görbét és S 2 -vel a marhahús árcsökkenése miatt elmozdult szaggatott vonalú kínálati görbét. Látható, hogy az S 2 kínálati görbe mentén az eladni kívánt hamburger mennyiség minden ár mellett nagyobb, mint az eredeti S 1 kínálati görbe mentén. Pl. 100 Ft-os hamburger ár mellett a termelők 10 ezer helyett 30 ezer db hamburgert kívánnak eladni, így a kínálat emelkedése folytán az A pontból a C pontba jutunk. (A kínálat változásait bővebben a 6. és 7. fejezetben tárgyaljuk.) Térjünk kissé vissza a kínálati görbe alakjához! Mivel magyarázható a kínálati görbe pozitív meredeksége, azaz miért növelik a termelők a kínált mennyiséget, ha egy áru ára emelkedik? Ennek alapvető oka a termelők (vállalatok) profitmaximalizáló magatartásában rejlik, vagyis abban, hogy céljuk a minél nagyobb profit elérése.

18 14 1. Bevezető 1.5. ábra A kínálat növekedése Hamburger ára, P (Ft/db) 400 S 1 S A C Hamburger mennyisége, Q (ezer db/hét) Ha nő a hamburger ára, akkor a termelők profitja legalábbis rövid távon emelkedik, még változatlan termelési mennyiség mellett is. Még nagyobb mértékben nő viszont a profit, ha az áremelkedésre válaszul a vállalatok növelik a kínált mennyiséget. Így bizonyos profittól elesnének, ha nem növelnék a kínált mennyiséget. (A kínálati görbe alakjáról bővebben a 6. fejezetben olvashatunk.) A piaci egyensúly Az előzőekben külön-külön vizsgáltuk a keresleti és a kínálati görbét. A piaci kereslet és kínálat között viszont az ár mozgása teremti meg az egyensúlyt. Az egyensúlyi ár biztosítja keresett és kínált mennyiség egyenlőségét. Az egyensúlyi ár mellett gazdát cserélő jószágmennyiség az egyensúlyi mennyiség. A túloldali alábbi ábra mutatja a hamburger piacán az egyensúlyi árat és mennyiséget, illetve az egyensúly kialakulásának folyamatát. Az ábrán látható, hogy a keresett és a kínált mennyiség a keresleti (D) és a kínálati (S) görbe metszéspontjában (az E pontban) egyenlő, ahol mindkettő

19 1. Bevezető ezer db hamburger per hét. Ennél az egyensúlyi mennyiségnél a piaci ár 200 Ft/db, tehát ekkora az egyensúlyi ár ábra A piaci egyensúly Hamburger ára, P (Ft/db) D Túlkínálat E S 100 Túlkereslet Hamburger mennyisége, Q (ezer db/hét) Vizsgáljuk meg, mi történik, ha a pillanatnyi piaci ár eltér az egyensúlyi ártól! Tegyük föl, például, hogy a pillanatnyilag érvényesülő piaci ár 300 Ft/db, tehát magasabb az egyensúlyi árnál. Ekkor a keresett mennyiség 20 ezer db, a kínált mennyiség pedig 40 ezer db hetente. Ilyenformán a piacon 20 ezer db-os túlkínálat uralkodik, vagyis ennyivel haladja meg a kínált mennyiség a keresett mennyiséget. Ez a túlkínálat (a raktárban maradó marhahúspogácsa és zsemle halmok) arra készteti a termelőket, hogy csökkentsék az árat és így növeljék a ténylegesen eladott áruk mennyiségét, ily módon növelhetik ugyanis profitjukat. Az ár esése a keresett mennyiség emelkedésével és a kínált mennyiség csökkenésével jár együtt, vagyis öszességében csökkenti a túlkínálatot. Az ár csökkenése akkor áll meg, amikor a piac eléri egyensúlyi állapotát, vagyis beáll az egyensúlyi ár. A másik oldalról tekintve a kérdést, tegyük föl, hogy a pillanatnyi piaci ár kisebb az egyensúlyinál, mondjuk 100 Ft/db! Ennél az árnál a keresett mennyiség 50 ezer db, a kínált mennyiség pedig csak 10 ezer db, tehát a piacon 40 ezer db-os túlkereslet uralkodik. Túlkereslet esetén a vevők nem tudnak annyit vásárolni amennyit szeretnének a pillanatnyilag érvényesülő piaci áron, így versenyeznek a meglevő kínálatért. Ennek során magasabb árakat ígérnek, amit az eladók boldogan elfogadnak. A piaci ár növekedése

20 16 1. Bevezető növeli a kínált mennyiséget, csökkenti a keresett mennyiséget és így végül is létrejön az egyensúly. Ha tehát a pillanatnyi piaci ár eltér az egyensúlyi ártól, akkor a túlkínálat árleszorító, vagy a túlkereslet árfelhajtó hatása az egyensúlyi állapot felé tereli a piacot. Az ilyen önmagát helyreállító egyensúlyi állapotot stabil egyensúlynak nevezzük. (Ezzel szemben instabil egyensúly esetében az egyensúlyi állapottól való eltérés nem szünteti meg önmagát, hanem még nagyobb egyensúlytalanságot hoz létre.) Mivel (stabil egyensúly esetén) az ár mozgása megtisztítja a piacot a túlkereslettől és túlkínálattól, ezért az egyensúlyi árat piactisztító árnak is szokás nevezni. A kialakult egyensúlyi ár akkor változik, ha a keresleti, vagy a kínálati görbe elmozdul. Ha pl. a kereslet emelkedik, vagy a kínálat csökken, akkor az egyensúlyi ár emelkedni fog A közgazdaságtan módszeréről A modern közgazdaságtan s így a mikroökonómia alapvető módszere a modellalkotás. A modell a valóság egyszerűsített, többnyire ábrákkal és egyenletekkel kifejezett megjelenítése. A jó modell elvonatkoztat a valóságnak a vizsgált probléma szempontjából lényegtelen vonásaitól, viszont minden lényeges sajátosságot tartalmaz. A lényegtelen tulajdonságoktól való elvonatkoztatás egyszerűvé és így könnyen kezelhetővé teszi a modellt. Ugyanakkor az egyik probléma szempontjából lényegtelen sajátosság egy másik probléma vizsgálatában fontossá válhat. A fentiekben már megismertünk egy modellt, a hamburger kompetitív piaci modelljét. Ez a modell lényegében a hamburger keresleti és kínálati görbéjéből áll. A modell feltételezi, hogy minden hamburger egyforma és minden hamburgernek ugyanakkora az ára, a piacon kialakult egyensúlyi ár. Tudjuk azonban, hogy a valóságban nem minden hamburger egyforma és még az

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

x jószágkombinációk halmaza,

x jószágkombinációk halmaza, . Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban

Keresleti és kínálati függvény. Minden piacnak van egy keresleti és egy kínálati oldala, amelyeket a normatív közgazdaságtanban tehát attól függ, hogy x milyen értéket vesz fel. A függvényeket a közgazdaságtanban is a jól ismert derékszögû koordináta-rendszerben ábrázoljuk, ahol a változók nevének megfelelõen általában a vízszintes

Részletesebben

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 2. szemináriumi feladatok Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 1. feladat Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a fogyasztó exogén jövedelemfolyam és exogén kamat mellett hoz fogyasztási/megtakarítási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

Mikroökonómia 2009 őszi félév

Mikroökonómia 2009 őszi félév Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói,

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói, 2. előadás Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény

Szolnoki Főiskola. Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Szolnoki Főiskola Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Írta: Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Lektorálta: Gödör

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

5. előadás KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT, PREFERENCIÁK (1)

5. előadás KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT, PREFERENCIÁK (1) 5. előadás KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT, PREFERENCIÁK (1) Kertesi Gábor Varian 2. fejezete, illetve 3. fejezetének 21-50. oldalai alapján 5.1 Bevezető megjegyzések A fogyasztó közgazdasági elmélete: a számunkra

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk. KÖZGAZDASÁGTAN 1. ÓRA A közgazdaságtan gazdasági környezet tudományágazat, melyet mi is befolyásolunk nem csak a környezetünk. Környezet fajtája = Gazdasági környezet = mesterséges környezet, ember teremtette.

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2011. május 23. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2011. május 23. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 23. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak! Magyar Ifjúság 6 V SOROZATOK a) Három szám összege 76 E három számot tekinthetjük egy mértani sorozat három egymás után következő elemének vagy pedig egy számtani sorozat első, negyedik és hatodik elemének

Részletesebben

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC Mikroökonómia - 2. elıadás Speciális közömbösségi görbék z I és P 1 FOGYSZTÓI DÖNTÉS TÉNYEZİI FOGYSZTÓ OPTIMÁLIS VÁLSZTÁS (ism.) Optimális választás: z U* és a költségvetési egenes érintési pontja (jól

Részletesebben

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI

Részletesebben

Közgazdaságtan II. D görbe a kereseti S görbe a kínálati

Közgazdaságtan II. D görbe a kereseti S görbe a kínálati Közgazdaságtan II. Az előző órán bemutatott kereseti függvény és a most bemutatásra kerülő kínálati függvény egyszerre történő ábrázolása adja ki a Marsall keresztet, íme: D görbe a kereseti S görbe a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

7. A vállalat költségei

7. A vállalat költségei 7. A vállalat költségei Igaz-hamis állítások 1. Azokat a költségeket soroljuk be a stock típusú költségek csoportjába, melyek adott időpontban felmerülnek és megtérülnek, például az energia ára, rezsi

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Mikroökonómia I. feladatok

Mikroökonómia I. feladatok Mikroökonómia I. feladatok 2014 december Írta: Rózemberczki Benedek András Alkalmazott közgazdaságtan szak Got It! konzultáció 2014 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. Preferenciák 3 2.

Részletesebben

Mikroökonómia szeminárium 2. Konzultáció

Mikroökonómia szeminárium 2. Konzultáció Mikroökonómia szeminárium 2. Konzultáció Révész Sándor Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011. október 12. Tesztek - Preferenciák, közömbösségi görbék Egy közömbösségi görbe mentén biztosan

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy

Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy Határhasznosság és a csökkenő határhaszon törvénye Tegyük fel, hogy az első gombóc fagylalt elfogyasztásával bizonyos szintű elégedettséget vagy hasznosságot nyerünk. Együnk azután meg egy második gombócot:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET

MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET II Mikroökonómiai gyakorlatok TÓTHNÉ, ÉRSEK ILDIKÓ - DR. BÓDI ERZSÉBET BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA I. Mikroökonómiai gyakorlatok című könyvét távoktatási

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) 2007. október 24. 14:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II. Sorozatok II. DEFINÍCIÓ: (Mértani sorozat) Az (a n ) valós számsorozatot mértani sorozatnak nevezzük, ha van olyan valós szám, amellyel a sorozat bármely tagját megszorozva a következő tagot kapjuk. Jelöléssel:

Részletesebben

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

1. A modell formálisan

1. A modell formálisan 1. A modell formálisan Az általunk vázolt mesterséges gazdaság két szerepl vel reprezentatív fogyasztóval és vagyonkezel vel m ködik. A gazdasági szerepl k két id szakra vonatkozóan hoznak döntéseket,

Részletesebben

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény

Részletesebben