A számviteli törvény évi módosításáról

Átírás

1 1 A számviteli törvény évi módosításáról A számviteli törvényt az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény módosította. Az új szabályokat a 2012-ben induló üzleti évre kell először alkalmazni. A változások egy része azonban a 2011-ben induló üzleti évre is alkalmazhatók (ezeket külön kiemelem). Az új szabályok az alábbiak. Fogalmak változása a) alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés A számviteli törvényből kikerülnek ezek a fogalmak, ezeket a fogalmakat a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvény 4. -a 1.a) - c) pontja fogja tartalmazni. A számviteli törvény ide vonatkozó előírásai erre a törvényre hivatkoznak. b) könyvvizsgálói záradék A módosítás törli a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegét, mivel a könyvvizsgálói záradékról a könyvvizsgálói standardok rendelkeznek. Ezért a számviteli törvény a záradék fajtáknál a könyvvizsgálati standardokra hivatkozik. A vállalkozásoknál ez nem fog újdonságot jelenteni, mert a könyvvizsgálók eddig is a beszámolóhoz kapcsolódó záradékot a könyvvizsgálati standardok által megkövetelt tartalommal és formátummal készítették el. c) Üzleti vagy cégérték A törvénymódosítás pontosítja az üzleti vagy cégérték fogalmát. A pontosítás arra az esetre vonatkozik, hogyha a megvásárolt cég piaci értéken számított saját tőkéje negatív, mert erre az esetre - hogy a részesedést milyen értéken kell a könyvekbe felvenni - a számviteli törvény eddig nem tartalmazott előírást. Ha a megvásárolt részesedéshez kapcsolódóan a saját tőke negatív, akkor az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke a cégért fizetett ellenérték. Ebből következően a megvásárolt részesedést ebben az esetben a könyvekben nulla értékkel kell felvenni (a részesedést a 0. számlaosztályban kell állományba venni. A módosítás a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait is megváltoztatja. A számviteli törvény eddig hatályos előírása szerint a negatív üzleti vagy cégértéket öt év alatt kellett elszámolni (feloldani) egyéb bevételként, függetlenül, hogy a rá ható tényezők hogyan alakulnak. Így a negatív üzleti vagy cégérték eredmény javára történő elszámolását nem befolyásolta, hogy a hozzá kapcsolódó részesedés kikerült-e könyvekből vagy sem. A módosítás szerint a negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni, ha a hozzá kapcsolódó részesedés bármilyen jogcímen kikerül a könyvekből (értékesítés, térítés nélküli átadás, stb.), illetve átalakuláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változás következik be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték

2 2 további kimutatását nem indokolják. Így az elszámolás közelít a pozitív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályaihoz. A negatív üzleti vagy cégértékre vonatkozó új szabályok 2011-re is alkalmazhatóak. Standardalkotás A jövőben elkezdődik a nemzeti standardalkotás. A módosítás előírja, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak a standardokat is alkalmazniuk kell. A standardok miniszteri rendelettel kerülnek majd kihirdetésre. Az első standard ami az egyszerűsített számvitelről szól koncepciója már ősszel az NGM honlapján megjelent, bárki által lehetett véleményezni. A véleményezési határidő lejárt, ezután indul a standard részletes kidolgozása. Ennek kihirdetése év folyamán várható, így legkorábban január 1-től kell majd alkalmazni. Egyszerűsített éves beszámolt készítő vállalkozások köre A számviteli törvény már 2011-re bővítette az egyszerűsített éves beszámolót készítők körét. A módosítás tovább bővíti ezt a kört, azzal, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat az anyavállalata részére (természetesen az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó értékhatárok teljesítése mellett). A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás is készítheti beszámolóját devizában, ha a törvénynek az ide vonatkozó szabályait teljesíti. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló a) hatálya A módosítás megváltoztatja a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítés feltételeit. Az ne változik, hogy sajátos egyszerűsített éves beszámolót továbbra is a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), valamint a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég készíthet, ha a számviteli törvény új nagyságrendi mutatószámait tudja teljesíteni (így a kft-k, rt-k továbbra sem készíthetnek sajátos egyszerűsített éves beszámolót). Az új előírás szerint az előbb említett vállalkozások akkor készíthetnek ilyen beszámolót, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az következő határértékeket: - mérlegfőösszeg a 65 millió Ft-ot, - az éves nettó árbevétel a 130 millió Ft-ot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. b) tartalmi változások a beszámoló összeállításánál A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok helyett egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseit a vállalkozás egy dokumentumban rögzítse. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a vállalkozásoknál nem kell a számviteli törvény által előírt szabályzatokat (eszközök és források értékelési szabályzata, leltárkészítési és leltározási szabályzat, pénzkezelési szabályzat) külön-külön elkészíteni. Eddig ezeket a szabályzatokat a vállalkozásoknak el kellett készíteniük. Így ez a módosítás inkább a jövőben alapítandó cégeknek jelenthet egyszerűsítést. A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy ennél a beszámolónál a terv szerinti értékcsökkenés meghatározásakor alkalmazhatják a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsokat is. Megjegyzem: ha

3 3 a vállalkozás ezzel a lehetőséggel él, akkor a valós használati időhöz viszonyítva gyorsítva írja le az eszközt (a társasági adó szerinti leírási kulcsokból számított használati időhöz képest általában tovább lehet az eszközöket használni.) Gyorsított leírást annak a vállalkozásnak célszerű választani, akinek az adózás előtti eredménye elbírja (emiatt nem lesz veszteséges). A beszámoló összeállítására vonatkozó szabályok 2011-re is alkalmazhatók. IFRS szerinti beszámolók A számviteli törvény előírása szerint egyes vállalkozások az IFRS szerint állíthatják össze összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. A módosítás előírja, hogy január 1-től (először a 2014-ben induló üzleti évben) az IFRS szerinti beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált mérlegképes könyvelők, illetve IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze, valamint ilyen beszámolókat IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik (a jövőben lesznek ilyen regisztrálási szakterületek). Üzleti év megválasztása A módosítás lehetővé teszi, hogy az üzleti év a naptári évtől eltérjen azoknál a vállalkozásoknál, ahol a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, vagy a konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalt információs igénye) indokolttá teszik. Ezzel a lehetőséggel nem élhetnek a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, biztosítók, nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények, a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások és az eva törvény szerint adózó számviteli törvény hatálya alá tartozó - vállalkozások. A naptári évtől eltérő üzleti év választása azoknál a vállalkozásoknál célszerű, ahol a vállalkozási (termelési) tevékenység ciklikus (pl. növénytermelés, élelmiszeripar, stb.). Az üzleti év megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkező változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Az üzleti év megváltoztatása esetén a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlító (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Bővül az alapítás-átszervezés fogalma az ásványkincsek kutatásának költségeivel. Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése, kutatófúrások elvégzésének költségeit lehet alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutatni, ha azok a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy ezek a költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekből várhatóan megtérülnek. Ha az ásványkutatás eredménytelen lesz, vagy annak kitermelése nem lesz gazdaságos, akkor az aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a könyvekből. Visszavásárolt saját részesedések A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint a visszavásárolt saját részesedések (üzletrész, részvény, stb.) bevonását az eredménnyel szemben kell elszámolni. A tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésekor a bevont részesedés könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, a részesedés névértékét rendkívüli bevételként kell elszámolni. Így a bevonás eredménye a vállalkozás adózás előtti eredményének és társasági adóalapjának része. A módosítás szerint a saját részesedések bevonása nem

4 4 az eredménnyel, hanem a saját tőkével szemben fog történni. A részesedés névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a könyv szerinti érték közötti különbözettel előjelének megfelelően az eredménytartalékot kell módosítani. A számviteli elszámolás továbbra is a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontjával történik. Ha a vállalkozásnak van jelenleg visszavásárolt saját részesedése és bevonásból adódó esetleges adómegtakarítással élni szeretne, akkor még ebben az évben be kell vonnia a saját részesedését úgy, hogy annak cégbírósági bejegyzése mérlegfordulónapig megtörténjen. Napi készpénz záró állomány átlagos mértéke A jelenlegi előírások szerint a készpénz napi záró állomány naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének a 2%-át, illetve, ha a 2% nem éri el az 500 eft-ot, akkor az 500 eft-ot. A módosítás a 2%-ot 10%-ra emeli meg. Változatlan azonban az, ha a 10% nem éri el az 500 eft-ot, akkor 500 eft a korlát. Ha az új szabály alapján a napi készpénz záró állomány mértékét a vállalkozás meg szeretné emelni, akkor 2012-ben a pénzkezelési szabályzatot kell módosítani. Közüzemi díjak elszámolása Az energiahordozók bekerülés értékének meghatározása a számviteli törvény 47. -a alapján történik. A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint az energiahordozók számlázott értékét anyagköltségként számolja el, ha azok egyébként a bekerülési érték részét képezik. Vannak a számlázott tételekben azonban olyan díjak (pl. alapdíj), amelyeket nem az elfogyasztott mennyiség arányában számláznak, ezért nem részei a bekerülési értéknek, ezért ezeket a díjakat igénybe vett szolgáltatásként kellett elszámolni. A módosítás egyszerűsíti az elszámolást, mert az új előírás szerint a földgáz, a villany és a vízfelhasználáshoz kapcsolódóan a számlában szereplő bármilyen díj, tétel az energiahordozó bekerülési értékébe beleszámít, így a számlákban szereplő teljes összeget anyagköltségként lehet elszámolni. Külföldi pénznemben felmerült ügyletek forintosítása a) Valutával kifizetett ügyletek A módosítás szerint a vállalkozó dönthet úgy, hogyha a beszerzés ellenértékének a kifizetése valutában történik, akkor az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható (azaz nem kell a törvény fő szabályát alkalmazni, mely szerint a szerződés szerinti teljesítés napja szerinti árfolyammal kell az ügyleteket forintosítani). b) Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok A jelenleg hatályos számviteli törvényi előírások szerint minden külföldi pénznemben felmerült ügyletet a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó számviteli politikában rögzített árfolyamon kell a könyvekben forintosítani. Az áfa törvény viszont ettől eltérő árfolyam alkalmazást is előírhat, mely árfolyamot viszont az áfa bevallásokban kell használni. A könyvelési programok sok esetben nem tudják az ügyleteket kettős árfolyamon kezelni, másrészt ez a kettősség jelentős adminisztrációs terhet is jelentett. Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál azaz a főkönyvi könyvelésben is - alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam. Ha a vállalkozás ezt a szabályt szeretné alkalmazni, akkor azt a számviteli politikájában kell rögzítenie. Mind a két szabályt 2011-re is lehet alkalmazni. Ha a vállalkozás 2011-ben nem tudott kettős árfolyammal könyvelni, akkor már 2011-re célszerű ezt a szabályt a számviteli politikában rögzíteni.

5 5 Saját termelésű készletek A módosítás lehetővé teszi, hogy, hogy nemcsak a vásárolt készleteknél, hanem a saját termelésű készleteknél is alkalmazható az átlagos előállítási áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés. (Bár a törvény eddig konkrétan nem nevesítette a saját termelésű készleteknél ezeket a nyilvántartási módokat, a gyakorlatban használták azokat). Terven felüli értékcsökkenés A módosítás a beruházásoknál és az alapítás-átszervezés aktivált értékénél is előírja, ha piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor terven felüli értékcsökkenés elszámolásával le kell értékelni azokat. Leltározási kötelezettség A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása szerint azok a vállalkozások, akik folyamatosan vezetik mennyiségi nyilvántartásaikat nem kötelesek mérlegfordulónapon tételes mennyiségi felvétellel leltározni. A leltárba az adatokat az analítikus nyilvántartásokból is be lehet állítani. A módosítás előírja, hogy azoknál a vállalkozásoknál is, ahol folyamatos mennyiségi nyilvántartás van, legalább háromévente kötelező lesz a leltározás (tételes mennyiségi felvétel). Az árukészleteket az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben, vagy az azt követő negyedévben is lehet mennyiségi felvétellel leltározni, ha a vállalkozás mennyiségi nyilvántartást vezet (ez a lehetőség eddig csak az árukészleteket értékben nyilvántartó vállalkozásoknak volt). A módosítás ezen túlmenően rögzíti, hogy a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analítikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a vállalkozásoknak a gyakorlatban eddig is el kellett végezni ezt a munkát, ezért ez nem tekinthető új előírásnak.) Minden szabályt 2011-re is lehet alkalmazni. Külföldön megfizetett jövedelemadók (nyereségadók) A külföldön megfizetett jövedelemadókat (nyereségadókat) eddig az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni. A módosítás szerint az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adókat (társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól) adófizetési kötelezettségként kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 89-es számlacsoportban kell majd ezeket elszámolni. Mivel a főkönyvi könyvelésnek az adóbevallásokon kell alapulnia, ezért a 89-es számlacsoporton belül külön-külön kell majd kimutatni a magyar társasági adót és a külföldön megfizetett adókat. Beszámolók letétbe helyezési, közzétételi határideje A módosítás szerint az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni, közzétenni. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy a beszámoló letétbe helyezési, közzétételi határideje a társasági adóbevallás határidejével fog megegyezni (azaz naptári évvel megegyező üzleti év esetén ez május 31-e). Az összevont (konszolidált) éves beszámolónál ez a határidő úgy módosul, hogy az adott üzleti évet követő hatodik hónap utolsó napjáig kell a letétbehelyezést, közzétételt megtenni (azaz naptári évvel megegyező üzleti év esetén ez június 30-a).

6 6 A módosítások a többi letétbe helyezési és közzétételi szabálynál is hasonlóan alakulnak, azaz a napokat hónap utolsó napja váltja fel (pl. előtársasági beszámolónál, devizanemek közötti áttérés miatti beszámolóknál, stb.). A szabály 2011-es beszámolóra is alkalmazható. Regisztrált mérlegképes könyvelők regisztrálási feltételei A módosítás bővíti a jelenlegi regisztrálási feltételeket. E szerint a regisztrálást kérő személynek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a regisztrálási kérelemben megjelölt szakterületen - a regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzésére előírt kötelezettséget teljesíteni kell. Az új szabályt a december 31-ét követően benyújtott kérelmekre kell először alkalmazni. A továbbképzés nem teljesítése miatt törölt mérlegképes könyvelők újraregisztrálási feltételei is megváltoznak. Jelenlegi előírás szerint, akit a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatt töröltek a nyilvántartásból az a törlést két év múlva kérheti újra a regisztrálást. A módosítás azonban lehetővé teszi, hogy a törlést követően bármikor újra regisztrálhassa magát a könyvelő azzal a feltétellel, hogy az ismételt regisztrálási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmező teljesítette a szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettséget. Beszámoló megőrzése A törvény jelenlegi előírása szerint a beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, a főkönyvi kivonatot 10 évig kell megőrizni. A módosítás ezt csökkenti le 8 évre. A szabály a 2011-es beszámolóra is alkalmazható. Közbenső mérlegkészítési kötelezettség A jelenleg hatályos előírások az osztalék előlegfizetést minden esetben közbenső mérlegkészítéshez kötik. Ha a vállalkozás évente többször fizetett osztalék előleget, akkor minden egyes kifizetéshez fedezet vizsgálat miatt - közbenső mérleget kellett készítenie. A gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával egyidejűleg a számviteli törvény ide vonatkozó szabályai is változnak. Az új előírások lehetővé teszik, hogy a vállalkozás a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül ugyanazon közbenső mérleget többször is figyelembe vegye, illetve a közbenső mérleg helyett az éves beszámolót is a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül - figyelembe lehet venni. Az osztalékelőleg fizetéséhez kapcsolódó saját tőke korlátok változatlanok, azonban arra tekintettel kell lenni, hogy az osztalékelőleghez kapcsolódó saját tőke korlát számítása során a korábban már kifizetett osztalékelőleggel a felhasználható saját tőkét csökkenteni kell. Az előbb említett új előírásokból következik, ha pl. a vállalkozás a közbenső mérlegben lévő teljes fedezetet (adózott eredményt és eredménytartalékot) egy összegben felvette osztalék előlegként, akkor a következő osztalékelőleg kifizetéshez ugyanúgy, mint eddig ismételten közbenső mérleget kell összeállítani. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei A jelenleg hatályos előírások nem egyértelműek abban, hogy a fióktelepekre milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak. Ezért a módosítás rögzíti, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére vonatkozóan a számviteli törvény vállalkozókra vonatkozó előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. Számviteli bizonylatok A módosítás szerint a számviteli törvény előírásainak megfelel az a kontírozási megoldás is, amelynél a számviteli bizonylathoz egyértelmű logikai hozzárendeléssel kapcsolják hozzá a bizonylat alapján könyvelt tételeket és a könyvelés időpontját. Ez a kontírozási megoldás mind a papíralapú, mind az elektronikus úton előállított bizonylatoknál alkalmazható.

7 7 A módosítás ezen túlmenően egyértelműsíti, hogy a papír alapon kiállított számviteli bizonylatokról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály szerint elkészített elektronikus másolat megőrzésével teljesül a számviteli törvény bizonylat megőrzésére vonatkozó kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylat megőrzésére a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabályi előírásokat kell teljesíteni. 1. A évi zárás kiemelt feladatai: - devizás tételek kötelező év végi átértékelése = milyen devizás és deviza alapú tételeket kell átértékelni részesedések, követelések és ezek értékvesztése, pénzeszközök, időbeli elhatárolások = átértékelés módszere = árfolyamveszteség elhatárolásának lehetősége melyen esetekben lehetséges céltartalék képzés szabályai, figyelembe véve a számv. tv év végi módosítását is - követelések értékelésének szabályai, összefüggésben a társasági adó szabályokkal behajthatatlan követelés feltételei és bizonylatai, értékvesztés képzésének számviteli szabályai és társasági adóalap hatásai (kiemelve 365 napon túli követeléseket) késedelmi kamatok kezelése - tárgyi eszközök értékelésének szabályai nem használt tárgyi eszközök minősítése, terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásának lehetősége - elengedett kötelezettségekkel kapcsolatos számviteli és társasági adó kérdések kiemelve az osztalék kötelezettség rendezés lehetőségeit vevőnek adott utólagos engedmények dolgozók elbocsátásával kapcsolatos számviteli elszámolások kapott támogatások elszámolása fejlesztésre vagy költség-ráfordításra kapott támogatások, támogatási előlegek kezelése végtörlesztéshez adott munkáltatói támogatások elszámolása - saját tőkerendezés lehetőségei pótbefizetés, tőkeemelés, tőkeleszállítás, stb.

8 8 - kiegészítő melléklet adattartalmában bekövetkezett változások nettó árbevétel bemutatása, könyvvizsgálói díjak bemutatása, stb. 2. Eva bevételi nyilvántartásból visszatérés a számviteli törvény hatálya alá bevételi nyilvántartásból történő visszatérés, kettős könyvvitel esetén - számviteli feladatok a nyitó mérleg összeállítása során - ezzel összefüggő társasági adó és szja szabályok.