Termelési logisztika III

Átírás

1 Kapacitástervezés: Termelési logisztika III. A kapacitástervezéshez ismerni kell a termelési folyamatok időjellemzőit (un. időalapokat). Log.II.35.oldal Az időalap fogalma (T): Valamely időszak napokban, műszakszámban, órában, percben kifejezett időmennyisége, amely adott gép, üzem teljesítőképességének kihasználásra rendelkezésre áll. Időalapok: 1. Naptári időalap (T N ): adott időszak naptári napjainak, óráinak teljes mennyisége. 2. Hasznos időalap (T H ): a naptári időalap azon része, mely idő alatt a termelő berendezés, a gazdaságosan megengedhető maximális időterhelés mellett üzemeltethető. A T H = T N -T j 3. Munkarend szerinti időalap (T MR ): A naptári időalap azon része, mely idő alatt az elfogadott munkarendnek megfelelően a berendezésnek üzemelnie kell. 4. Termelési vagy produktív időalap (T P ): a berendezés adott időszakban ténylegesen munkával töltött ideje Feladat: Log.II.37. oldal. Időnorma (t): az a tervezhető emberi munka vagy gépi idő felhasználás, amely valamely konkrét művelet tartós végrehajtásához, adott feltételek mellett szükséges. t = idő / termékmennyiség Teljesítménynorma (n): az a tervezhető termékmennyiség, mely meghatározott feltételek mellett időegység alatt előállítható. n = 1 / t Az idő- és teljesítménynorma segítségével meghatározható: Gép- és eszköz szükséglet Munkaerő-szükséglet Átfutási idő Kapacitás kihasználások Értékelés, elemzés, bérezés

2 Átfutási idők (ciklus idő): Az alapanyag üzembe érkezésétől a késztermék kibocsátásáig eltelt idő. Vagy: két egymást követő termék kibocsátása között eltelt idő. Fajtái: 1. technológiai átfutási idő: befolyásolják a műveleti idők és a műveletek közötti kapcsolat (soros vagy párhuzamos) (Log.II.53. oldal) 2. Termelési átfutási idő: a technológiai átfutási idő + anyagmozgatás + ellenőrzés + tárolás + veszteségidők. Cél hogy megközelítse a technológiai átfutási időt!! 3. naptári átfutási idő: termelési átfutási idő + munkarendből fakadó megszakítások Ciklusidő: T c =napi termelési idő/ napi termelés Munkaállomások minimális száma: MÁ min = egy termék előállításának összes ideje / T c Átfutási idő számítása hálótervezéssel: (Log.II.61. oldal) Termelési kapacitás: adott berendezés (csoport) teljesítőképességének adott időpontban ismert felső határa, mely a berendezés gazdaságosan megengedhető maximális terhelése mellett érhető el. Termelési kapacitás: T = = H Q T H n k tk Kapacitás időnorma (t k )és kapacitás teljesítménynorma (n k ): t k = t 100 p % s n k = n ps % 100 t: időnorma (h/db) n: teljesítménynorma (db/h) p s : normateljesítés (%)

3 Az aggregált terv önmagában nem valósítható meg, mert összevontan tartalmazza családonként a termékeket és nem eléggé részletes az időbeli felbontás. tovább kell bontani a termelési erőforrás-szükséglet meghatározásához és a pontos ütemezéshez. Cél: termelési vezérprogram elkészítése (Mater Production Schedule, MPS) Integrált vállalatirányítási rendszer logisztikai moduljai: Aggregált tervezés MPS Műszaki adatok kezelése MRP I. Készletnyilvántartás Nettó igény Beszerzési folyamat irányítása Kapacitáster vezés Gyártási folyamat irányítás

4 Termelésirányítás (TIR) feladatai A termelés előkészítése A termelés feltételeinek biztosítása Operatív tervezés Operatív irányítás Irányítási folyamat fejlesztése A termelésirányítás kérdései és az ütemezési feladatok Kérdés Mit? Mikor? Hol? Ki? Ütemezés Gyártmányütemezés Időbeli ütemezés Berendezés-ütemezés Munkaerő-ütemezés Ütemezés= igények és erőforrások összhangba hozása Termelésirányítási módok 1) Az MRP rendszerek 2) OPT 3) JIT 4) Kanban 1) Az MRP rendszerek Az első kereskedelmi célú erőforrás-tervező rendszert az IBM fejlesztette ki a 60-as években (MRP I: Material Requirement Planning((Anyagigény tervezés). Ez a rendszer az anyagszükséglet tervezésére alkalmas. Más megközelítésben ezt a rendszert "végtelen kapacitású tervezés"-nek is nevezik, mert a forrásokat nem korlátozza, feltételezi, hogy amire szükség van, az elő is állítható, meg is kapható.

5 Lényege: olyan eljárás, melynél az anyagszükséglet a végső termék elkészülésének határidejéből, egy visszafelé irányuló tervezési folyamattal pontosan meghatározható. (Hatékonyságnövelés érhető el, ha a termelésben felhasznált anyagok rendelésének ütemezését a végső termék tervezett kibocsátásától tesszük függővé!) Független keresletű termék: azok a termékek, részegységek, amelyeket önállóan is értékesít a vállalat.(ezek keresletét külső tényezők, a piac határozza meg) Függő keresletű termékek: pl. a végtermékbe beépülő alkatrészek, részegységek, alapanyagok. (ezekből annyi kell amennyi a végtermék elkészítéséhez szükséges, tehát függ tőle) Azokat a rendszereket, ahol a függő keresletű termékeket a független keresletű termékek iránti igényből levezetve határozzuk meg, nevezzük MRP rendszernek! A tervezéssel elérhető, hogy az egyes gyártási fázisok előre meghatározott időben kezdődjenek el és fejeződjenek be, így a bejövő anyagokat a gyártási folyamathoz lehet igazítani (csökken a készletszint) Az MRP megvalósítása: MPS MRP BOM Készletnyilvántartás ALAP

6 Az MRP működési inputjai: Termelési logisztika III. 1. Termelési vezérprogram (MPS): rövid időtávra (napi, heti) meghatározza az egyes termékekből gyártandó és beszerezendő mennyiségeket. Ennek alapján lehet az anyag- és kapacitásszükségletet meghatározni. Minden további ütemezésnek ez az alapja. Az értékesítési tervből származtatható. 2. Gyártmányfa, anyagjegyzék (Bill Of Material, BOM): A vezérprogramban szereplő terméket a beépülő anyagok szerint bontja és rajz segítségével ábrázolja. Meghatározza, hogy egy darab végtermékhez milyen anyagok, mekkora mennyiségben szükségesek. Minden anyagot tartalmaz, piramis szerűen épül fel. Tartalmazza a horizontális és a vertikális (beépülési sorrend) függőségi viszonyokat. Asztal Asztallap (1) Tartószerkezet (1) Csavarok (6) Csavarok (4) Keret (1) Lábak (4) Szülő termék (parent), az a termék, mely keresletet generál pl. asztal Beépülő termék (child): melyet a szülő termékhez kell felhasználni pl. csavar

7 3. Készletállapot nyilvántartás: Az anyagok időbeli felhasználását lehet nyomon követni Minden olyan készlet változását mutatja, mely szerepel az anyaglistán Tartalmaznia kell az anyagok beszerzési idejét és/vagy gyártási időszükségletét Tartalmazza a tervezett beérkezéseket, a feladott rendeléseket és a rendelések teljesítését. Az MRP logikája: szükségletszámítás termékszintenkénti lebontásban (nettósítás). A nettósítás eredménye a termék vagy anyag az adott periódusra vonatkozó beszerzési vagy gyártási terve. Az MRP alaptáblája a nettósításhoz Asztallap n. periódus n+1. periódus 1. Bruttó szükséglet: a végtermékre vonatkozó rendelési mennyiség határozza meg 2. Korábban ütemezett rendelés 3 3. Készlet (záró): az előző periódus zárókészlete 4. Nettó szükséglet: a bruttó szükségeltből indul ki,(fajlagos igény x szülő termék). A bruttó szükséglet-már feladott rendeléselőző időszak zárókészlete 5. Tervezett rendelés beérkezése: a nettó szükségletnél nem vettük figyelembe, hogy a számított mennyiség nem egyenlő a rendelhető mennyiséggel 6. Tervezett rendelés feladás: ha pl. az asztallap a 8. héten kell és két hét a beszerzési idő, akkor a 6. héten kell a rendelést feladni hét (Konkrét példa: Logmen.109.oldal)

8 Az MRP ütemezése: Termelési logisztika III. Az operatív irányítási szinten valósul meg. Cél: a konkrét feladatok munkahelyekre történő lebontása, a megfelelő eszközök és feladatok egymáshoz rendelése. Meghatározza a termelési készletek nagyságát!!! Feladat: egy adott munkaállomás rendelkezésre álló termelési idejét úgy kell felosztani a különböző termelési folyamatok között, hogy figyelembe vesszük a keresletet, a készleteket és a sorozatnagyságokat!! (nem egyszerű) Műveletütemezés prioritási szabályok segítségével: Prioritási szabályok: 1. A legrövidebb műveleti idő: a műveleti idők sorrendje alapján követik egymást az egyes feladatok 2. A kritikus ráta: a véghatáridőig hátralévő idő és a műveleti idő hányadosa alapján rangsoroljuk a feladatokat és a legkisebb rátájú művelettel kezdjük a sort. 3. Az elsőnek beérkező elsőnek kiszolgálva elv: rendező elv a beérkezési sorrend. 4. Az indítási időt a rendelési határidő és a hátralévő műveleti idők különbségeként határozzuk meg. 5. A rendelési határidők sorrendje a rendező elv. 6. Véletlenszerű Az 1 és a 2. a nyerő!!

9 A feladatok végrehajtási sorrendjének meghatározása 2 gép esetén, Johnsonszabállyal. A rendelés kódja Maró gép Átfutási idő (óra) Eszterga gép Végrehajtási sorrend A 2 1 B B 3 5 E C 4 2 D D 6 4 C E 4 6 A Feladat: az egyes rendelések ütemezése, hogy a legrövidebb legyen az öt rendelés átfutási ideje. Megkötés: először a maró-, majd az eszterga gépen kell a műveleteket elvégezni. Módszer: 1. ha a legrövidebb műveleti idejű feladat az első gépen van, akkor az első helyre tesszük, ha második gépen van, akkor az utolsóra (A,1) 2. a második legrövidebb idő (A,2 és C,2): a második gépen hátulról a második helyre kerül (A már beosztva és a C a 2. gépen van) 3. B,3 1. gép 1. hely 4. D,4 és E,4 és C,4 D a 2. gépen hátulról a 3. hely, E az 1. gépen előlről a 2. hely 5. B,5 2. gép, de már elhelyezve

10 MRP II. Manufacturing Resource Planning (Termelési erőforrás szükséglet tervezése) Az MRP I. módszernek a továbbfejlesztéseként jelent meg körül, ami az anyagszükséglet tervezése mellett alkalmas kapacitás-tervezéshez, pénzügyi információkhoz, kutatásfejlesztéshez, marketing tevékenységhez, stb. szükséges adtok, információk szolgáltatására is. Más megközelítésben az MRP II. rendszert "véges kapacitású tervezésnek" is nevezik. A főbb eredmények (az MRP II. rendszerű tervezés outputjai) többek között az alábbiak: előzetes havi gyártásindítási terv, amelyet lebontunk a gyártási egységek meghatározott szintjéig; minden gyártási sorozat teljes lebontása valamennyi munkahelyre minden beszerzési utasítás tejes lebontása (NAK) részegységek esetében gyártási dokumentumok, beszerzési utasítások, készlet-kivételezés Az MRP II. felhasználókat a következő táblázatban csoportosítjuk: Az MRP II.-t felhasználók csoportosítása A felhasználók Az MRP II felhasználási területei csoportja 1. az MRP II alkalmazása az ügyvitelben: az értékesítés, a pénzügy, a gyártás és a szervezés területén; a művezetők és a beszerzők számára készített ütemtervek kidolgozására 2. csak termelésirányításra helyi kapacitás-tervezésre és műhely (üzemrész) irányításra 3. csak a készletek nyilvántartására 4. csak adatfeldolgozásra

11 Költségszámítás Minden egyes gyártási sorozat esetében a gyártási időigényt a következőképpen számítjuk: I gy = I e +I f ahol: I e a gyártási sorozat előkészítési ideje I f = főidő, a műveleti időegység (darabidő) x a gyártandó darabszám. A napi periódus összes gyártási sorozatának összegét egy rendelkezésre állási együtthatóval szorozzuk meg, amely statisztikailag magában foglalja a kockázatokat. Aszerint, hogy korlátozott vagy korlátlan kapacitásról van-e szó, elosztják vagy nem osztják el a költségeket munkahelyenként. Az MRP eljárás korlátai: A legerősebb korlátok tervezési jellegűek: nem felel meg az előrejelzéseken alapuló tervezés és a nyomott áramlás a jelenlegi kereskedelmi követelményeknek. Ezt a kérdést a JIT koncepció bevezetésénél fogjuk tárgyalni. Ami magát a technikát illeti, az alábbiakat hozhatjuk fel ellene: az MRP megáll az alkatrészt gyártó vagy szállító üzem termelési programjánál, de nem foglalkozik részletesen ezen üzemben folyó műveletekkel, amelyek optimalizálása az üzemprogramozás feladata: ez a korlát tulajdonképpen elfogadható, mert azt a korlátot jelenti, amely a még MRP-vel tervezhető horizont és az üzem rövidtávú, mindenféle veszélynek kitett programozása között van; a hatalmas informatikai fejlődés ellenére az MRP még mindig nehezen kezelhető és nehezen alkalmazható a gyakori ismétlésekhez; az átfogó optimalizáció soha nem garantált: ezen még lehet javítani, ha először lineáris programozási technikákkal elemezzük és optimalizáljuk az egyes makronómenklatúrákat és makrofolyamatokat vagy ha a hierarchizált tervezés technikáját alkalmazzuk.