A h aziorvosok 6s a hormonpotlds

Átírás

1 N6g1o gyaszat l l d z iorvos Tbva lthkc p zt-t.\ zc n r fu ( 2000 ) A l-ltc Pronrcnadt A h aziorvosok 6s a hormonpotlds Petroczi sfv6n dr., Bagd ny Sdndor dr., Petroczi swdn oh. Csepcli Weiss Manfred Korhaz, Szuleszetis Nogtogtaszati Osztaly, Budapest Szend kiemeli a haziomosok szerepit a hormonpotl6 kezelds sordn. Az iisztrogen hi6ny a ndk egdsz szerrezetet hdtranyosan befolydsolja, rontja az iktmindsdget 6s szimos az iiregeddshez. vezetdfolyamalot indlt el. A kiizkmert menoparcalis elvdkortsok mellett fogl^alkozik az idegrendszeri, a uexualis, a leptint befolydsol6, a szemdszeti, a colorectdlis, a bdrg6gtdszati, autoimmun, migren- es aszlma-ellenes, tovdbbd homociszteinszint normalizalo iiszlrog6n hatasokkal is. Vdgiil riividen 4rinti a kezelisi lehetdsdgeket. A hdziorvosok 6s a hormonp6tlds l. abra A szuletiskor varltuto dtloqos e[ettartant es e tnenopausahan roltott evck s-dtntt hato elettartam nem drte el ezt az eletkort, tehdt csak keveseket 6rintett (1. dbra). A menopausa egy minden n6t 6rint6 endokrin betegseg. Legismertebb kovetkezm6nye a csontritkulis azonban nem minden n6nel l6p fel, emiatt sokan nem veszik elig komolyan. Mindk6t petefiszek mtititi eltdvolitiisa, ill. a serdiildkorban nem megfelelden megindulo petefeszek mrikddes 6letkortol fiiggetlentil ugyanigy hat es szint6n kezeldst igenyel. A hormonp6tl6s soran, mint neve is mutatja, a n6k szervezetdbsl a petef6szek mfikodds megszf ndse utdn hi nyzo nemi hormonokat p6toljuk. A hormonp6tlds c6lja nem a A hormonpotlo kezeles - 6s a folyamatos gondozds - csapatmunka. Ebben nagyon fontos szerepe van a hdziorvosnak a szervezet eglsz t rint5 hati{sdt akarja tovdbbra is fogamzokdpess6g helyredllit6sa, hanem a nemi hormonoknak, k6t okb6l is. Legtobbszor ndla jelentkezik veltozatos biztositani. panaszaival a beteg, s neki juthat esz6be, hory a panaszok Az ivari,rett korban ugyanis keves figye lmet szenteltiink e mogdtt a csokkent, vagy megszfint petefeszek mfkodes 6ll. hormonok -mellekes" hat6sainak. A szaporoddst szolg6,lo Ha gondol erre a lehet6s gre, 6s ezz.el foglalkoz6 szakemberhez iri{nyitja a beteget, akkor a korai oki kezelessel nden,,belesz6lnak" a csontok kalcium kdtdkepess6g nek nemi hormonok tudniillik a fdszerepiikon kfvril messzeme- megel6zhet6k a kdsdbbi elvdltozdsok, ill. a jelent6s gy6gyszer k6lts6g. t6sba 6s sok minden mdsba. gy 6rthet6, hogy a valtoz6s ko- alakuliis:iba (2. dbra), a lipid anyagcser6be, a cukor h6ztar- A hiiziorvosnak kulcsszerepe van a kezeles eldtti s alatti r6t nem csak a rdncok megielenese jelzi, hanem pdr 6wel ellen6rz6s sordn is. A vizsg6lati leletekkel ugvanis a pilciens felkeresi csalddorvosdt, aki azeredmenyeket ertekeli, a oszteopor6zis, hipertonia, cukorbetegs g, 6relmeszesedds, k6s6bb az addig egeszs6ges n6k betegeskedni kezdenek, beteget megvizsg6lja is elt6r6s esetdn r6szletes belgyogydszati velemenyt ad. Mindez az rt fontos, me rt a kezeles rendszeri zavarok miatt orvosi vdr6szobdk srirri vend6geiv6 szivinfarktus, fziileti panaszok, tor6sek. memoria 6s ideg- leggyakoribb kon t ra i n d i kiicio i be lgy6gys'szati be tegs6 gek. vilnak. A felsorolt problemdk fdleg az osztradiol hi6nyiival Ttil ezen, a beteget 5 ismeri legjobban, legregebben. magyarizhatok (a sdrgatesthormon j6val kevesbe hatdsos). A hawanas 6vekben nyugaton a felismerestert kovette: elkezdtdk a hi6nyzo tiiszdhormont p6tolni az akkor rendel- A menopausa oka, a kezelis kialakuldsa A menopausa oka, hogy az otvenedik 6letev koriil el6bb kezdsre Sllo szintetikus keszftmenyekkel, f6lee a stilben anovulscios ciklusok fordulnak el5, majd a petesejtkeszlet szs.rmazfkokkal. Az eredm ny ijesztd lett, a triszshormon elfogydsa ut6n teljesen megszrinik a menstrudcio es a n6i hi:{ny ttinetei valoban megszfintek, de evek mrilva kozel hormonok termelese. A kifejezest 1821-ben alkottiik. de ez harmincszoroslira ndtt az ebben az letkorban amrjgv is a hormonhisnyos dllapot csak a szdzadfordulti ota jele nt emelkedett emldrak kock6zat. orvosi probl m:it, mert azt megel<jzden a szrjleteskor vdr () 6() 5 -r0 a 1J -, 'l() l0 tl l() 2. abra: A coniltnyaktor[s g,akoisagdnak ntegos:kisu cletkor szeint szazezrelt;kl>en (Gallaper is Nordin. 1957) rrrik l'ci r l'iu k

2 Meeindult a kutatds a kdtarcfisig megszuntctdsire. R6jot- ;i:h;t akockazat novekedds r6szint a szintetikus k6szft- ;A;;["ovasara irhat6, m6sreszt a gesztagen oppozici6 nelliif i, kiegyensu lyozatlan ttisz6hormon bevitel hib6ja-?-lni"rvrurili meg, ho6ry az endometrium meg sokkal erzei;"i.;bb erre a kezeldsi hibsra, a mehtestrak kockiizat m g meiedekebben, negyszitzszorosra ndtt' ) Sujnos az emlitett kiegyensf lyozatlan tiisz6hormon szint raltefto hatdsa gy6gylzeres liezelds nilkiil is erv nybstil. Kozismert, hogy b6r a petef,szek osztrogen termel6se megszfinik, az androgdn szintezis csak mintegy 4\vo-kal cs6fken, 6s ez a melldkvese adrendlis androg n termel6s6- vel androg6n tulsulyt okozhat. A zsirszovet aromat6z enzimje az androgdnekbdl osztront szintetiz6l itgy, hogy az androg6nek,',{' gfrfjdt benzolgyrinive alakltia. Az osztron toufbbalakul biologiailag ioval hat6konyabb osztradio116. Ez cs6kkenti a hormon deficitet, de a kiegyenstilyozatlan osztrog6n hat6s veszdlyes lehet az endometriumra, il letdleg az emls zsirszdve tebe n k,p25 dd 6sztrog6 nekne k szereprik lehet az eml6karcin6ma kialakuldsdban. S ike ni t a szerv ezetben t{rszdhormonk6nt sze repls 6sztradiolt gy6gyszer formdjriban el56ll(tani, 6s ez az id6kdzben kido lgozo t t ko mb in 6lt kezel.si s6m 6val dsszekowe m i n i- mdlisia cs6kkentette a vesz6lyt. A szintetikus osztradiol j6- val kev6sbd rikkelt6 hatasf, mint a stilbdnek, fgy m6helt6- volit6s utdn gesztagdn ndlktl, 6nmag6ban is adhato- (Az emlsrik kockizata minim6lis.) A mi szerencsdnkre, nilunk csak G7 v ota kaphat6k ezek a k6szitm6nyek, fgy elmondhatjuk, hozzink rogt6n a mai vil6gszinvonal gyrirfizdft be, 6s m6sok kdrdn tanulhattunk, a kezdeti balsikereket elkerulhett[k- Az 6sztrog6n hi6ny tfinetei, a honnonp6tl6s haf6sai (1. tdblazat) l. tdblazat: A hormonp6tl6 kezelis hatasai (.karcin6ma kockazat emelkedik - viszont a kezelis alatt ielentkezd tumorok szovettonilag is kliniknilag iobb indulatuak) Qdvez6 hatdsok csontanya.gcsere hat6s (fogazatra is) r kardiovaszkuldris hat:is v6rzsirokra ryakorott hat6s sz6nhidrdt anyagcsere hat6s idegrendszeri hatds szerudlis dletre gyakorolt hat6s liposztatikus hat6s (leptinek) szem6szeti hat6s colorect6lis hat6s bdrgy6gyirszati hat5s autoimmun k6rkdpek migrdn ellenes hatiis asztma ellenes hati{s homocisztein6mi6t befoly6sol6 hat6s Kedvetdtlen hatdsokt emls hatds endometrium hat6's Vins irolqa gtal<oro t hat ds A menopausa el6tt a n6k lipoprotein profilja elt6r a f6'rfiakdt6l. Ezv d az arterioszkler6zist6l 6s csokkenti az infarktus rizik6t. A teljes kolesaerin 6s azon beliil azldl szint alacsonyabb, a kardioprotektiv HDL szint magasabb, mint a fdrfiak6. A triglicerid szint szinten alacsonyabb. Menopausa utdn mindez megvdltozik, a teljes- s az LDL-koleszterin, tov6bbr{ a trigliceridszint emelkedik es ez az azonos koru f6rfiak6val egyforma veszdlyeztetettsdget jelent (4). S z6nh idrd t a nyagc s e re ha t ds A glflk6z tolerancia csokken osztrogdn hi6nyos 6llapotban. A kedvezdtlen hatdsokat a rendkivdl alapos kivizsgdl6ssal degrendszei hatds 6s a beteg koriiltekint6 gondozdsaval, ellen6rzdsdvel tudjuk elfogadhat6 kockizatrivd csokkenteni- rolt hatdsdt bizonyitja, hogy a szorongdsos zavarok (pl. fo- A nemi hormonokn ak az idegrendszer mrik6d6sdre gyako- A szdmos kedvez6 hatds is segit a dontdsben- l*e nehdny- bi :ik, piinikbetegs6,e ) elsfordul6sa n6kb en 2-3 -szo r ryako - ribb, mint a f rfiakban. Eletiik sor6n a ndk mintegy 20Vo-a Csontanyagcsere lntas szenved valamilyen szorong6sos zavarban, ds legaldbb A csontszovet ilettani anyagcser6j ben kozponti szerepet L}Vo-a depresszioban. Joggal felt telezhets, hogy a zavarok glakoribb el6fordul6s6 rt a k t nem eltd16 hormon6lis toltenek be az osztrogdnek, amelyek g:itoljdk a csont reszorpciot 6s fokozzdk a csontk pzest. Kolcsonhatdsban dllnak a D-vitaminnal 6s a parathormonnal es befolydsoljik nak a ciklus kozben jelentkez6, ill. a terhess6g, szoptatds kornyezete a felelss. Az endokrin tdnyezdk szerepere utal- az interleukin rendszert. alatt megfigyelhetd kozismert hangulati viltozdsok is. Osztrog n hatds rvdnyesril a fogakon ds a sz6jnydlkahdrrydn is. A manifeszt oszteoporozis a fogak tonkremenetelekezelis onmagdban is megsztinteti. Ennek oka, hogy bar az A menopausdban fellepd enyhdbb depressziot a hormonvel jdr eqvtitt. A hormonpotlas segft a fogazat megdrzesiben. Hormonhianvos 6llapotban csokken a szajnyilkahir- hangulatot 6s emociokat szabdlyzo agyi struktrdkra (hy- agy egdsze osztrog n cdlszerv, de ez a hormon krjlonosen a tya sejtjeinck irisi indexe, megviltozik a nyil <js.szct telepotalamus, amygdala, stb.) fejt ki erds hatist a szerotonin is syakoribhrlk az rillkapocs-fziilcti panaszok is (l-3). termelis fokozisiiva l. Az osztroqeneknek jelentds szereptik van az Alzheimerkor megel6zesebcn. Az osztrogenek vazodilatitor hatfsf- Ka nl i ova s :k t t ti i s ru t as A hormclnpritlri kczclcs egycrtelmrjen jtitikony h:rtiisur a ak. hiinvukban jelcntdsen csokken az agyi erek ds a koszorirerck elu.sztikussligit. Miokardi:ilis infarktus utan otszor sziv-i rrcndsz-crrc. csi)kkenti lz in furktus riziktlt. M cntlp:ru - sil'r:rn ;t l'c' r [i:rkcv:t ltz-onoszin trc c m c kcdik lr hipc rttin ilr gvlkrabban fordul e16 Alzheimer-kor, amelynek iletkorral cltj[orclulris:r. cs crrrclkcdik l diesztolcs vcrnytlnr:is is. Az vriltozo gyakorisrigi gtirbeje a kit ne m k(izott mcglcpti hastln a ttlssligtlt nt tr t ir t i.l comb nylr ktoris elolilrd ul :isi gtl rtr6 - iisztrogcrrck.ltitckrlrtvltn ltltttt;.tk ltz drf:rlr.r. ltrtlirlxtd:ins ltut:isuk vtrrt. l'ttkozz:ik:r l)rosztitciklirr szitltt-'lt:t.lrz NO l'clszitbltlulrist. tc r rcndszcre kct. Ovlr ric kttirn ia u t;.in clszt rtrgi tt :tclv;t cnlcl - vc l. Az tjszrtlqcrrc k bc f<llyisoljik az trgyi nc u rot rlt ttsz-ttr i t - Tt)bllszrlr elvctcltc'k:t llttrttttlttjltilllis li:rt.i::irll il trtlttttrt)- kcd ik :r kol i tlcr.t t nt ttsztnittc rck szirttjc lr hipptlcllntpttsblttl crtrbtilirrs lrctcrlscitck gy:rkoris:irt:itt:tk crnclkctlc'sct. ill. c:il'tllt:ik lrzt. r\z osztr;ttliol trtl:1s:r kcrtsdgtcicrttrl ltltt;iss:tl v;ttt igcn lclcnttisek.\lzhcirucr-ktirb:rn. Emellclt lz crrrlftch cs a plrirhipprlclrrnplii.s rcgioblrr). arnclv ltrlvi ktizptln(ok.tz.;rlv:trl:t:i l:rktttt'trkt:t. tlc lt r':ilttlz:istlk tl:szcgvrjtje sckcirtl ;t torrnon cstikcrtl i :rz rrntvloid lcrlktidlis( ltz ;tgvl;ltn is cz:ilt:rl i.s krislcltcti r':rq;'rtte{;rk:trl:ilytlzz:r;r ktir.kt'11 r'()ul lrocttt rrrl i;is c\dttlctlvck :z:i ttt:t tlc tlt r':i ttlztk ki;rl:rktrl:is:it. l.\

3 Os.sze fugg6s van az alacsony osztrogdn szint cs a skizoflrcnia gyalcoribb e16forduldsa kozott. A ndknil ugyanis 45 szinf sf thct6. A viltozokorban gyakori elhfz:ist az osztrogen tiipf :ilkozas. Az elhfzottakban a leptinreccptor zavara valo- eues"ftor utin halmozottan fordul el5 ez a betcgseg. A skizofr nia,,osztro96n elmeletc" Szsrint a n6ket a pubertils ja (7-8). lcptin receptorra gyakorol t hatis6 nak kicsese m agyar6zhat - kortol a menopausdig a magas osztradiol szint megvedi a betegsegtsl, de ezutan emelkedik a riziko. E,zt azzal magyntirrik, hogy az osztrogenek moduldljdk az agyi Dt r!- A menop auza a konnytermelis jelentds csokkenes vel j{r- Szemiszeti hatis eptorok erzekenyseg t, es ez klinikaila g egy neuroleptikum-szerfi hat6sban nyilvdnul meg. A ciklusban menstrudtest- rzesr5l, esetleg ldt6sroml6srol panaszkodik. Ezen pa- A vdltoz6s kor6ban a legtobb nd szemszarazsagrol, idegenlo ndkon is rendszerint a ciklus vegen szokott a skizofreni- naszok jelentdsen ronthat j6k az eletmindsiget es problemdt jelentenek a kontaktlencset viseldk r sz re- A sicca 6s akut tortdnes fell6pni, teh6t amikor az osztrogfn szint a tegalacsonyabb (5). szindr6ma gyakorisdga ndkneljelentds novekeddst mutat a menopausdban, mert a konnymirigyek mrik6desehez elengedhetetlen a hormon6lis stimul6cio. Urogenitalis tilnetek a szexudlb iletre gtakorolt hatas A nlmi szervek s a hrigyutak atrofi6ja hiivelyszirazsag, A menstrudcios ciklus sor6n szemnyomds ingadozds eszlelhetd. 50 v alatti 6letkorban ndkn l ritkiibb a nyilt zugu col pi t is, lubrikdcio csokkenes, vizel6si d iszfu nkcios j elens6- gek, urethritis, dyspareunia kdpdben jelentkezik- gtaucoma - de ez 50 ev felett eltfinik. A menopaus5ban allalmazott hormonpotliis szignifikdnsan csokkenti az intra- Valoszinri a menstrufcios ciklus kimarad6sa egeszsdges n5kn6l automatikusan nem vezet libid6 csokkendshez, legal6bb is eleinte. Mdsodlagosan persze a kialakul6 osztroszintet6z aktivit6s6't fokozo hat6sa, mert a csarnokzug elveoculdris nyom5st. E jelensdgek oka az osztradiol a NOgen hidny fent emlftett, egyre sfilyosabb tiinetei a nemi zet6 rendszere 6s a cilidris izom a NO szintdzisenek egyik szerveken befoly6soljak e panasz kialakul6s6t- fontos helye. A v ltoz6korban megnovekszik a lencsehomdly kialakul6sdnak gyakoris6ga. A horrnonp6tl6s hat6si{- Ut6bbi 6vekben kertilt elstdrbe a funkciondlis androgen hi:inyban szenvedd ndkndl a hagyom6nyos hormonp6tl6s ra egyes esetekben a lencsehomilly feltisztulsrsdt 6szlelt6k. kiegeszit6se tesztoszteronnal. N6kben a sz6rum tesztoszteron koncentr6cioj a ng/ml, k6riilbeliil egytizede a sz lessdg cs6kkendsdrdl sz6molnak be, amely a hormon Az orthoptikai stdtuszvitltozitsa - a menopaus6ban a fuzio- ferfiakban mdrt drt knek ( ng/ml). Az androgenhi6ny szindrdm6ban ez az 6rt6k 10 ng/ml alatt van. szubsztituci6 hat6sdra jelent6s javuldst mutat (9-13)- A tesztoszteront a petefdszkek 6s a mell6kves k termelik, Colorectdlb hatds es a szint n e szervek 6ltal termelt m6sik androg6n, az androsztendion is tesztoszteronnd alakulhat a perifdri6n. A r ben cs6kken a colorectillis karcinom6k el6fordul6sa. 10 A hormonpotlo keszitmdnyeket tart6san haszniilo ndk k6- tesztoszteron szint azlh csfrcs koriili id6^ben a legmagasabb. dv utdn is van vdltozss (14-16). 6ves szedis ut6n kozel a felere csokken a riziko, de m6r egy Fontos ktildnbseg van a sebdszeti menopausa 6s a term6- A hormonpotl6s megszrint eti az anorectelis diszfunkciot, szetes menopausa kozott. A termeszetes menopausa ut6n javitja a szdklet- 6s flatustart6st, ami a szoci6lis beilleszkedest segiti (17). legal6bb is eleinte, nem csokken dr6maian a tesztoszteron szint. Az ovariekt6mia utdn androg n termel sfik nagy 16- sz t elveszt6 n6knel sokkal nagyobb a sze.rualit6sra gyakorolt negativ hatds, mint a termdszetes menopausdndl- Menopaus6ban jelentdsen csokken a b6r rugalmass6ga, a Bdrgt6gtdszati hatas A hormonp6tl6s alatt novekszik az SHBG koncentracioja, bdr vfz es kollagdn tartalma csokken, atrofias jelensegek 6s az SHBG nagyobb affinitdst mutat az osztrogdnekhez, szlelhetdk. Az osztrogdn hi6nya az androgenek hat6sfnak mint a tesztoszteronhoz. Emiatt alacsony a szabad tesztoszteron szintje. cia, hirsutismus alakulhat ki. Hormonpotlissal ezek a val' eldt rbe kenileset okozhatja, seborrhoea, androgen alope- ;A.z androg n kezeles kedvezd hatdsdra elsdsorban azokndl tozasok megel6zhetdk, ill. lelassithatok ( l8-19). a n6knel lehet sz6mitani, akiknel kitoldali ovariektomia tortdnt, vagy akiknel a sz rum tesztoszteron szint a kritikus A ut oi ttt trtu n be t egse ge k j avu las a rtek ali esik. A tesztoszteron potlisnjl azonban meg kell A szisztdmiis autoimmun betegsegek genetikai okok miatt ralilni a megfelels,,teripiss ablakot", azt a vdrszintet' fokenr noknel fordulnak el5. A hormon status valtozdsa amely eleg ahhoz, hogy a kedvezd szcruiilis is egyeb hatisok jclcntkezzenek, de ne alakullon ki mellckhatjskent themutrlsus (SLE) terhesstig-megszakf tiis es sztiles utan befolv5solja betegek dllapotdt. A szisztemis lupus ery- viriliziicio. ( = hirre lerr ttsztrogdnszint-zuhanis) eyukran felliingol, ennek mcqfclclsen :t hormonptitlo kezclds eqvtirtclmuen jo- Az androgcn szint helyreiillitisir:r sz;.imos megoldris ldtezik. K:rnudirban s az USA-ban tiltrb lrtrrnronpotto kiszftrni'nv ti.rrtulmaz ilyen komponcnst. az Eeye sult Krrlilysig- is. A hrirtti'rbcri v:rloszinfleg a nemi hormortok a T:helper 2 tckonv h;.rt:isr-r. [-lasorrlo a helyzet a rhcunratoid arthritisndl birn implltntatumot hasznlilnak. lt szomszccltrs Au.sztriib:in se1tckrc. cs fgv:r citokin rendszerrc gvlrktlrolt hlrtisa ill. Az pcdig u lras b6rer n lir fclszivtitlo z.sclct. vrlosz-inlcg clmontltlt lr kt"rtil ktivc t kezi k a htlrmtlrtptit lt-l kczcles jotekonr' lt:tt:islr :tz urrttiitnmun lrctcgsciuckre ( 2()-]l). cltjhb-ut<tbb n:ilunk is hozzal'trhctrick lcsznek ezck rt kesz.f t rncnvck (()). lclcn lcg ;r Livi.t l t:t t.t:t ltttltz. cs;.t k and ro!lc n,l i,qrt; t t - r' <' t t t'.t t u t i.s k (-)llt l)otlc llst. t 1 tt tt:l tt t i k tt.s lt u t ti.s..\ lclttirrt, lr.,zsfrlttlrrn()nt" lt zsirszttrct \cltlct te rrrrclik. elvlilrrszt;is:inlrk inscrc lr z.sirszlrve lt scjtck /srl {:trt:llnllitt:tk;t rrrivckctlcsc. Vcrk()ltCctltr:icitijlr c'lkczr-is ttt:itt tttctlnri r\t;trt :r \ L'r'-;rt:\/ g:ittttt. cstikkcrt(i :t ncttl'()l)ct itl \'..zllllll't :t ltr'1lotlr.rl.rrttu\ \'ctllt'tttttctl r;ilit rt'szclrcrt. l.rl:is:rt:t :tl'rlr:tttt,tr;ttl z\ ttte tlst t tt:icitls e rkltt\ ()s/l r()gcll crs Pt't)qcslle t)ll-szirrt inl:ttlozlis:ti rnigt'ctrcs rrlllttt'ttlt provok:illt:rt n:rk kt. tttctl()pilu- :ltlrlrn:r t'ttlt:rn'tok r rtktrlrlrk. ill. rttcqsztlttttck. l:r lr kcst-lbll crrrlite rrrltj cikltrs z.lrvlrrok lcllipte kt)r t:trl()s:tll:trl()lt ktlmttirr;ilr k,-':'zitrul'nvt v;iltrszttrrlk. (1';sll;1lv:r :l/- c\ctlctcs.itltlrc':c-rt1 r t:r,z.csl). ttt:rr' :r tllctt()ll:lu\.r ltc:illt:r cltitt rttc!sz:rll;rtlitltlrl;trk lrclr.rttrrtkr' ;r nu,tl L'rrlril 1l.l 1 l.)

4 2. ftbldzat: Kvizsgdkis a Menopausa Ambulancidn a kezelis megkezdise elott anamntzis a szokasos kird seken tfl endokrin betegsegek, fetmendk eml6- is mehtestrikja is * menopausa [era6iu kitoltdse ndg6gldszati vizsgdlat (belsd vizsgdlat, citologia, kolposzk6pia, emls vizsgdlat) a huvelyi ultrahangvizsgdlat (endometrium color Dopplerultrahang vastagsdg m r6s, adnexumok) laboratilriumi vizsgdlatok (k6miai, esetleg hormondlis vizsg6latok) c salirlo m o s i ko nzil iu m denzitometria mammogrdfia Aszlma-ellenes hatds Az asztma gyakori a fejlett orszdgokban, is a betegek hdromnegyede nd. A panaszok a haviv rzes elstt kozvetlentil sulyosbodhatnak, majd ezut6n enyhulnek. Mindez felveti az osztrogdnek befolyds6t (24). Az egyenletes osztrog6nszint biztositdsa j6tdkony hatdsri. H o m oc iszt e ini mia c s o kke n t i s e A homocisztein az egyik esszencidlis aminosavnak, a metioninnak az anyagcsere kozti term ke. P6ld6ul akkor keletkezih amikor a metionin egy metilcsoportot ad le ery ciszteint eredm6nyez6 reakci6ban. Menopausdban dltal6ban emelkedik a homocisztein szint. Avizsg6latok ryakran mutatnak ki emelkedett homocisztein szintet sroke, carotis stenosis, miokardidlis infarktus, melyv nds trombozis esetdn. Ha a homocisztein szint pdldriul 5 pmol/l-rel emelkedik, az 807o-kal ndveli a koszorti6r betegsdgek rizik6j6t. Eddig B-vitaminok addsdval kezelt k a betegeket, ujabban kiderilt, hogy a hormonpotl6s hat6sosan csokkenti a homociszte in szin tet, ez is hozaj a ru a kard iovaszku l6ris rizik6 fentebb emlftett csdkkentdsehez (25). 3. tdbldzat : Laboratdiumi vizsgdlatok menopaustiban Hgb, htk, fus, vcrcukor, ALA ASAf, gamma Ci-ll Scbi, KN, se. ossz-kolcszterin, DL-kolesztcrin, se. triglicerid prolaktin, FSH, LH, osztradiol, progeszteron, TSH, Tr, TN, PTH alkalikus foszfat:az,se. kreatinin, se. foszfor, se. kalcium, 24 oras vizeletbdl kalcium, vizelet foszfor, vizelet kreatinin, kalcium/kreatinin h6nyados, TRPTo f a csontanyagcsere speci6lis biok6miai markereinek monitorizalitsa (lehetds6g szerin t ) t6nnek. A betegek panaszait oninterjri m6dszerrel, k rd5- fwel deritjiik fel, sok olyan panaszt is eszukbe juttatva, amire addig nem is gondoltak. (Ez a kerd6fv k6s,5bb is segit, a kezeles eredminyess genek drtekel6sdben.) Ezutdn hiivelyi ultrahang vizsgdlat tortdnik, a petefdszekrlk kizsrdsira 6s a m6h ny6lkahi{rtya reakciskepessdgdnek megdllapit6sdra. A kivizsg6l6s a labor vizsgdlatokkal folytat6dik, kiil6nb6z6 v6r- 6s vizelet vizsgdlatokat vdgeznek (3. tdbldzat). Ezek eredmdnydvel a beteg hdziorvosdt keresi fel, belgy6gydszati szakvdlemdnyt 6s az esetleg rijonnan felmerult elviiltozdsok kezelds t k6rve. Ezzel pdrhuzamosan csontdenzitometria tort nik, az oszteopor6zis felderitds6re 6s mammogrdfids szrirds az emlsr6k kizilras6ra. A kivizsgril6s eredmdny t vdgr.rl c6lszerri, ha nsgyogydsz foglalja 6ssze, figyelembe veszi az abszolut 6s relativ kontraindikdci6kat (4. tdblizat), majd felirja 6s elmagyara-'a a sziiks6ges ryogyszereket- K6s5'bbiekben a gondoz6st a helyi lehetdsdgektdl friggden a csalsdorvos folytathatja. A fentebb leirt rdszletes kivizsgr{ldst 6venk nt meg kell ismdtelni. {ezelisi lehet6sigek ( 5. tdbldza t ) A sziljon 6t adhat6 kdszftm6nyeket hdrom iddszak szerint osztottuk fel: 1. az elsd iddszak alatt a menses m6g t0bb6-kev6sbe rend- Kezel6s szeres, 3-4 napig, v?gy tovdbb tart; A kczelis elkezddsinek iddpontja 2. a mdsodik id6szakban a v6rz6sek mdr nagyon rovidek. Leggyakrabban az aldbbi ndgy esetben kezdiink hormonpotlilstszereinel betartando.gy hetes gyogyszer szunetet nehe- tobbszor kimaradnak, s a beteq az elsd id6szak gyogv eves kor felett az elsd panaszok (pelddul cikluszavarok) megjelenisekor, ha azok mogott hormon hidny zen birja, panaszai visszatdrnek' sejthetd, kovetkezeskepen a kezel6st6l lavulis v:irhato; 3. a harmioik iooszakban mdr egydltaldn nincs menses. Az Stmenet folyamatos, a kordn kezelesbe vett beteg vegie 2. a menstrudcio teljes elmaraddsakor: megy mind a hdrom szakaszon, s mindig vdltoztatni kell a 3. petefeszkek eltivolftisa utdn 6-8 hettel (osztilvunkon gy5gysze r re ndelese n, az aktud is il lapotnak megfe le l5e n. minden mih es/vagy petefeszek eltdvolitissal mdtott bcteget a ntii hormonhiliny tuneteirdl es a kczclesi lehettinek es vizsgalati leleteinek ismeretdben lehet, akit l toviib- Gy6gyszert valasztani az adott beteg rdszletes anamndziscsegekrdl felvilagosftunk. nyomtatott anvag()t ttdtrrtk lt zlirojelentes melle): kell, hogy legyen. Kulonosen 60 iv felett lcgyunk naqyon biakban gondozni kcll. A kezeles mindig..testre szabott".{. srilyos petciciszek rnfikoddsi zavar (kor:ri petc[c'szckeligtelenseg) csctin 40 ives kor rtlatt is. hrr :t hctcq rr cik- J. tdbld:at: A ltttnrtottpdtlus usrenrlezesttil c lzri rktlzi k. allenjavullutni Aiur--sgri/<i.s rt A'r'--t'/t;.s clkt':tlisc cl6tt (2..lbszolfit tdblint) r\ vli ttlz:isktl ri c h':i t oz-:isok. pe nuszttk kczc lcsc ltz. crlrrsz nrcrlicin:it l'cltilcli. rrcrncs:rk:r rttjtv<iqvliszlttrrt..'\ 1'rctc[c'- :z.cklrtlrnrttrr i;i rrv k(ivct kcz.ntcnvc i :rz rjqcr:l s/c \'c lc tc t crintik. A kcu.clris s()r:in cclttnk u ltornttxtkicsr's pritl:is:t. c': :rz crttirrtt l'rcktir ctkczti ktirc:le t:rrti clvrittlz-lisok tttctcltjzcsc. Rclativ z\ kczclc's ntcrlkcz.rlt'sc cltitl :tzottlrlttt rcntlk ivii l :rl:rpos k i- viz-st;il:ist kcll re:riczrti. rrrttcly:rz ctc'sz ctttlrcrl r-'nrlli. s cz cs;r []ir t n\ u n kli t lc ltc t clcz. A rrtirlvriqvli\l:ll()tl itc tt r crszlc l cs :ur;ultrtr'zisl \c\/rrrrk lcl. rtt:titl ;r sz.ok,istts r izst;il;rttlk ttlt- l isrrrcrctlcn crcdetti virzis f cnrltinik E cndonrctritrnt-nik E sflvos rrxij- vagl'vcscbctctscig Ei ;rkliv trrlnrl'rocrrrbtili:is bctcgscl ll gyririytr t c nt ltjnik fl prlrl ir in-;rrry:rrgcsc rc /.llv:n'tt i! e ttdtlntclritlsis i's rnl,rtn]ll ttlcr r s( ktir o: rn;rilrrnkcitik

5 5. tabtazat: A kezelts stratigiaja A betcg elfogad hormont (az cisszes tijnet kezelhet6): H RT + szukseg sze rint nam-homtondlis kezelis f A beteg nem fogad el hormont (csak a csontritkulds profilaxisa, ill. kezelese lehetseges): nem-hormonalb kezelds Hormondlis kezel4s ( H Ri.) l. idoszak 2. iddszak 3. idoszak -Kliogest/ Tabletta Qclo-Menorette Tiisequens Divina Divitren Pausogest Klimonorm Livial Climen Estrafem Premarin, Premella porok vizlagyito adal kak6nt haszn;llt pirofoszfdt az 6sc, amclynck P-O-P kotesebcn az oxigin atomot szinre cseriltik, is igy.gy nagyon hasznos vegyriletcsoportot kaptak. Ez a molckula erdsen g6tolja az oszteoklasztokat, es jol koti a kalcium-f<rszfdt kristilyokat. A leghatekonyabb az ami' nocsoportot is tartalmaz6 viltozat, amelyet Fosamax n6ven Magyarorszfgon is szeles korben hasznalnak. A jol ismert kalcium adds melle tt a kalcitonin k6szftminyek, tovabbs' a D-vitamin jon meg szoba. A szelektfv osztrog n receptor moduliitor (SERM) csoportba sorolt raloxifen a k6zel jovdben kertil forgalomba. Utobbi vegytiletcsoport fejlesztesdnek vegc lja az emls- es endometrium hat6s n lkuli (ez rt szelektiv), de egyebkent cjsztrogdn hatdsu anyagok kifejleszt6se. A raloxifennel egyenl6re csak a csontritkulds profilaxisa, ill. kezel6se lehetseges. Megbesz6l6s Tapasz, 96l Estracomb Estraderm, Dermestril. Systen, Estramon Estragest, Estraderm, Divigel, Dermestril, Systen, Estramon Osszefoglalva az elmondottakat, megj,llapfthatjuk, hogy a hormonpotlds, ha nem is az orok if risdgot, de egy hormonhi6nyos 6llapot megszuntet6sdvel a magas korban is megl6- vd j6 dletmin6sdget adja a ndknek. Divigel rodalom: 1. Volpe A., Lucenti V, Forabosco A. is mtsai.: Oral discomfon and hormone replacement therapy in the postmenopause. Maturitas 13, '5, Grodstein E, Helyi kezel6s Vagifem, Ortho-Gynest D, Ovestin Colditz G. A., Stampfer M. J.: Post-menopausal hormone use and tooth loss: a prospective study. J. Am- Dent. Assoc. 127 N e m - h o rm o ruilis keze ld s (3), 370-7, Le Resche L., Sounden K-, Von-Korff M. R. is mtsai.: Use of exogenous hormones and rbk of tem' kalcium/fluorid Calcium Tridin poromandibular disorder poin Pain 69 (l-2), , D-vitamin Vitamin D, a. Gulyds P, Sebestyin Zs., Bires L- is mts.: Hormonp6tlds is calcitonin Calco CalsYnar Miacalcic zstranyagcsere. Mog. N6orv. Lapja 62, , fito6sztrog6n Melbrosin genistein daidzein Petr6czi 1., Bagddny 5., Bdn J. 6s mtsa.: A hormonpotli kezelds hatdsa betegeink pszichds panaszaira. Mog. N6orv- Lapja biszfoszfondt Fosamax SERM raloxifen 61, 5-120, Petr6czi 1., Bagddny 5., Cseh. is mtsa.: A hormonp6tlds hatdsa a szexudlis panaszokra-a fogamzdstol a vdltozds kordig 2, 13-/,9, Taylor R. W, ovatosak. Hormonk6szitmenyt a hormonhidny srilyossdgdnak megfelelsen v6lasztunk, figyelembe vdve a beteg kfvdns6g6t is. older New Zealand women. Aust. N-2. J. Med. 28 (3), Goulding A.: Plasma leptin in relation to regional body fat in Csak osztrogdnt tartalmazo keszitmdnyekndl 316' 21, (Estraderm, Dermestril, Systen, Divigel, Premarin, Estrafem), amennyiben a betegnel nem tdrtent mdheltdvolitis, a mtsai.: Estrogen increases in vivo leptin production in rats 8. Shimizu H., Shimomura Y., Nakattishi Y is and human subjects. l. Endocinol. 154 (2) , kezelest gestagennel ki kell egdsziteni. Miheltdvolitdson atesett betegeknek, mivel ne m kell a v6rzesre tekintettel 9- Szamosi A., EcsedS' M., Petr6czi - is mtsa.: Hormonpotlo lenni, gyakorlatilag bdrmelyik gyoglszer adhato. A szisztdmas kezel6st nagyon jol egiszftik ki a helyileg alkalmazha- naszokra? (Abs. p. 8) MMT. Kong. Balatonfured, kezelis a menopauza id1szakdban jelentke:o szemiszeti pa' - to hormon tartalmfi htivelykupok. kremek. 10. Metka M., Enzelsberger H., Knogler B. eis nttsai.. Augen' Kjmutatott oszteopor6zis eset n a hormonpotldst cdlszerfi bescltwerden als klimakterisches Symptont. Geburtslt. u. - a denzitdstol ds a beteg dletkctr:itol fuggoen - nem hornronilis kezelessel is kiegcszftcni. A kezelest lehetolcg llhng l. J.: Cendet oestrogen, honnotrc replacentent attd agt- Frauenheilk ll. Snritlt W. lvlitchell P. hosszan folytatni kell. A kezelcs torttos rdsze a mindcnnapos gyogytorna es a megfelcltjcn ossze:illitott dtrend is. ins Eya Studv. Aust. N-2. J. Ophtltaltnol.25 (nppl. ). l3-5. relatecl ntaculor degetteration: rcsults from the Blue lvlottnta Uj torekv6s a minimdlis horrnon ad:rg alkrlmazdsa. f<jkint 12. Cumntirtg R. G., Mitcltell P: Honttorta replact'- lu fiatalabbakndl, ill. tobbeves kezclc;s utdn. a karcinoma rizik6 csdkkentes6re. Ugyancrre szoleil fito-osztroqenek bre- h4ourtrttins Eyc Stutlv. Ant. J. Epidentiol. l-15 (-i), 242'9, tn(tl tltcrapv, reprodttctivc factors, attd cdtoract. Tltc Blue vrlrris:r a kezelisbe. Ezek vagy crtlsitik az osztrogdn hrtast' , Sator M. O., Akramiutt J.. Jouru E. A. is tnt.rut.: vitev nraguk is gyenge osz-trrlgc'nk.irtt visclkcdrrek. Nlilrrnk Tcdrrctiott ol'intraocttlar prcssttt'c irt u duttt'otrlo pttlil'ttt tttt' ;rz osztrik Melbrosin k:rpliir(ti. A dlidzcin es a gcnistcin ;r tlr:tgoitr{ ltotn'tortc rcjtlat'cntrrtt tltcruln'. illuttttitas l9 ( ). 9.r- sztil :rtrub gyc n gc oszt rogci n h l t:ist k r t c1 tt5 akt fv ntc tltbol itj l i, -t. /99,S Cnllc E. E. Mc tuluhill ll 1,. Tlttrtt tll J,;s rrntclvckrdl rzt illitj;ik, ltoriv rr lt:rllr (rrt:.inv()s ke let-izsitri titrcrttlct l'ogy:rsztoklrt nlcgvtidrk :rz 0.ZlcoP<lrtrsisttil cs ;.1 tllc- ott Cttttt't'r irt tt Pnt-s'pat'tivt (-rtltort ttl l\t.tttnut()l)(ttt.\(tl ll,t' tttt.stti.. E.stntectr Rcplut'urtt'rtt 7'lrcrut1n' uttd llirk oj'ltttul ( t,- n()p:rusir nr;.is kilvctkczntcrrrve ittil. \:rtvis: rr kclct-iizsi:tl tte ' t,t(n. J. Ntttl. ('nnt'cr ltt.ttittrtr,,\7 (7), i/7-j-'-'. 1q95. - li. J,t' pck kilzisntcrtcn kcves plrrt:l\tt oktlzti ntcnop:ltls:r1:irt;rk <'ttlt.s 1.. J. Ll"ltitt' [-.. ll/cts:;,\..t.. fi-ttt.gr'tt,ttt.s lrttnt!onr's. rt'1tlittltt< ltt'( lusl()t\'. rutt! t'tsltttt ('(t,!('('t.(.(ttt(('t'( rlllft'.\ ('rrltlrr,,/ '\ r)crlr qcnctikrri. lt:tttent:ipl;ilkoz:ist rtk:ti vluttt:tk. (J). irt)-61r. l()9-l - ltt llrtt,rtttl<': l'-'. [.,t-l,.'t'tltttt(,,\ ne rn-ltttrmtlnlilis kczclc'sscl cs;rl.t es()tttrrtktrl:i: llrolil;r. [) 'lrtttt:t, lj,;.t'tttl.t'tl]. ()tttl \l\.1. tll ke zclr'sc lclrclslrq('\,-\ lrt..'l(t\llt)ll:iltlktlltk ;l lll( l\( )- t't,t,l,(tt ('/)//r'r'r. lt,,ttttt,ttt't('l,l(t( t' \ -l

6 me nt therapy and the rbk ol colorectal concer. Br J. Concer 73 (11), 43l'5, Donnelly V, O'Connell P R', O'Herlihy C.: The influence of oestrogen rep[acemenl on faecal incontinence in postmenopausal women. Br J. Obstet. Gynaecol. 104 (3),31/,-5, Dunn L' B', Damesyn ti., Moorc A. A. is mtsai.: Does estrogen prevent skin aging? Results from the Firct National Health and Nutrition fuamination Su*q (NHANES ). Arch. Dennatol- 133 (3), , Pierard C. 8., Letawe C., Dowlati A. is mtsai.: Effect of hormone replacement therapy for menopause on the mechanical propenies of skin- l. Am. Geiatr Soc- 43 (6), 662-5, Buyon J. P: Hormbne replacement therapy in postmenopausal teomen with systemic lupus eryrhematosw. J. Am. Med. Womens Assoc. 53 (l), 3'7, Hall G. M., Daniels M., Huskisson E- C. is mtsai.:a randomised controlled trial of the efect of honnone replacement rherapy on disease activity in postmenopausal rheuma' toid arthritis. Ann. Rheum. Dis. 53 (2), 2-6, Wilder R. L.: Hormones, pregnancy, and autoimmune diseuses. Ann. N. Y Acad. Sci. 840, 45-50, ;, Fettes.: Migraine in the menopause. Neurolog 53 (4), , Skobeloff E. M., Spivey W H., Silverman R- es mtsai.: The effect of the menstrual cycle on asthma presentarions in the emergency department. Arch. ntern- Med- i,56 (16), , Van Baal W M-, Smolden R- G., Van der Mooren M. J. is msai.: Hormone replacement therapy and plasma homocysteine levels. Obstet. Gynec- 94 (4), , tabletta 50 mg 20x,50x K* megtakarfto diuretikum 1A)mg 20x,50x. aldoszteron antagonista. el6nyos K*-veszt6 diuretikus kezel6s kieg6szit6s6re. nem okoz hiperurik6mi6t, hiperglik6mi6t "@.1)*.^691r' ray -/ lv_ lalr- - ^flv lv- -/ '/ ratiopharm Furon furosemid tabletta 40 mg 20x,50x Csucshatdsri diu retikum koncentratum hypertonia, kardi6lis, renalis, hepatogr5n od6ma kezek5s6re inj. 20 mg 5x,50x infuziohoz 250 mg 5x *,l*,?fi:i.';;j ratiop harm Uta:6 Oruosok S zakmei tan ulminyu ta k - kol tsd gkdn t elszimolhatr5k Hizion'osok figyclm bc - szilvcszteri ut:.rk. sielis. ud0lisck is szakmai programmal. Gyogyszcrgyirtok, forgalmaz6k rdszcrc ajinljuk - szponzoriljdk orvospannercik utrzjsil Erkluziv iidulcsek: ZRAEL - 8 nap Eilat. felpanzio Ft DON(A - l0 nap. all inclus Ft SEYCHELLE - f lpanziov:rl 415.0d) Ft TENERFE - 8 nlp aprrtntrn Ft TUNEZA - 8 rtap all inclusivc l2s.(x)() Ft MALDry - 12 rrap. filpanz.iti Ft N{ADERA - 8 nap. fc'lp:rrrziti 1619(U Ft DUBA - tl nap. fclp;rnzio 275.(X)0 Ft NA'f l: - N{t:rrrriki - l\1 - lirurs Tclcfon / f;rx: 1)6-2l -lj l{-11 Vu ro.ro,k. kdruta k rep[i 5ve l : C\RO, PRAMSOK - 5 nap, f lp. SR U,NKA - l0 nap, filpanziti KENYA - l5 nap. szafarival MEXKO - ktinrt. iidtllcs Ac:rpttlcob;.trr UEK: LONDON t73.t)00 Fr R0lr1,r KNA, PEKNG - 9 nap. filpanziti 1'l lal F-O l.d - l-janpkok. udrilc'ssc NAiOKK<i - tirilvi virosok Bumti!v<'rt ('.\()p(,r1os c.r c.\1,r'rri ttttt:islto: A't;r:i/trtk s:uktntti )r()(rqtttot - cl6rtt'tts fultt;ttlr'kkcl l2-1 ludrpe.st, X. Nagyen_vctl u. -1. 'l - nrlr i l: mulctotrni(rdntulavntl. h rr () Ft Ft Fr 424.9(X) Ft l Ft 2(;().()00 Fr l24.9tx) Ft 26().9(X) Ft r \{ r _ -