Prioritási tengely: Egyedi célkitűzés: Konstrukció kód: Megjelentetés időpontja: 1. A TÁMOGATÁS CÉLJA

Átírás

1 1 TOP-1.4. A FOGLALKOZTATÁS ÉS AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA CSALÁDBARÁT, MUNKÁBA ÁLLÁST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK, KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉVEL C. TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ (TERVEZET) Prioritási tengely: Egyedi célkitűzés: Intézkedés: Konstrukció kód: Megjelentetés időpontja: TOP 1. Térségi gazdaság-fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében TOP 1.B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése TOP 1.4. A foglalkoztatás és az életminőség javítása csaláarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 1. A TÁMOGATÁS CÉLJA A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítását és a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló intézkedés célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése, különösen a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben lévő gyermekek minél korábbi életkorban történő megsegítése. Az intézkedés a 3 éves kor alatti gyermekek elhelyezését és a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését is támogatja. Elsősorban az önkormányzati fejlesztések támogatása a cél, de a minél rugalmasabb és költséghatékonyabb szolgáltatások megvalósítása érdekében teret ad az egyéb napközbeni ellátási formáknak is (pl. családi napköziben megszervezett ellátás) annak érdekében, hogy a helyi igényeken alapuló leghatékonyabb megoldást lehessen kialakítani az adott térségben, településen. Ennek kapcsán fontos szempont, hogy az önkormányzati, a nonprofit, az alapítványi és az egyházi kedvezményezettek mellett a vállalkozási formában működtetett családi napközik is támogathatók. Jellemzően a 3 éves kor alatti gyermekek nappali ellátásában lép fel jelentős kapacitáshiány 1, így ez esetben arra kell törekedni, hogy a felújítás mértéke korlátozott legyen és a források döntően az új kapacitások bővítésére koncentráljanak és különösen a szolgáltatás hiányos településekre. A 3 éves kortól kötelező óvodáztatás következtében az óvodák esetében is van néhány olyan térség, vagy településtípus, ahol fellépnek kapacitásproblémák, ez esetben ugyanakkor mégis jellemzően a szolgáltatások minőségében és a rendelkezésre álló infrastruktúrában vannak jelentős területi különbségek, így itt ez utóbbira is szükséges forrásokat allokálni. 1 A KSH évi előzetes adatai alapján az adott korosztály (3 éven aluli) mintegy 16%-a számára érhető el valamely napközbeni ellátást nyújtó intézmény, szolgáltatás, továbbá a (Budapest egy településnek számít) településből csupán 397 településen ebből 23 városi kerület biztosított a bölcsődei ellátás és 330 településen ebből 22 városi kerület a családi napközi szolgáltatás. Összességében tehát, településen nincsen semmilyen gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, családi napközi) biztosító szolgáltatás.

2 2 2. PROJEKTGAZDÁK KÖRE 2.1 Projekt benyújtására jogosultak önállóan a) Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek (GFO 31); b) Helyi önkormányzatok és társulásaik (GFO 321, 327); c) Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik (GFO 351, 353, 371, 373) d) Magyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű 2014 január 1-től az intézmény alapító okiratában bölcsődei/óvodai/családi napközi/általános művelődési központ vagy közös igazgatás alatt megszervezett óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó alábbi szervezetek: - Egyesület (GFO 52) - Egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyház) (GFO 55) - Alapítvány jogi személyiségű intézménye és szervezeti egysége (GFO 56) - Nonprofit gazdasági társaság (GFO 57) - Egyéb, jogi személyiségű non-profit szervezet (GFO 599). e) A vállalkozási formában (gazdasági társaság GFO 11; egyéni cég GFO 228; egyéni vállalkozó GFO 231) működtetett családi napközik fenntartói is nyújthatnak be projektet. Óvoda, továbbá általános művelődési központ vagy közös igazgatás alatt megszervezett óvodai és bölcsődei feladatok esetében a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 2. (3) bekezdése szerinti Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező nevelési intézmények fenntartói jogosultak a projekt benyújtására. Települési/helyi önkormányzati fenntartó az Nkt. 2. (3) bekezdés, a 4. 1a) pont, valamint e törvény 20. (1) és (10) bekezdés felhatalmazásával óvoda, továbbá óvoda és bölcsőde, valamint egységes óvoda-bölcsőde intézmény/intézményegység 2 létesítésére nyújthat be projektjavaslatot. 2.2 Projektben konzorciumi partnerek lehetnek Jelen felhívás keretében konzorciumban történő projekt benyújtására nincs lehetőség. 2.3 Konzorciumvezető lehet Nem releváns 3. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK 3.1 Önállóan támogatható tevékenységek Az intézkedés keretében bölcsődék és családi napközik, valamint óvodák (beleértve az egységes óvoda-bölcsődét 3 ; önkormányzati fenntartó esetében ÁMK-t, nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó esetében ÁMK-t vagy közös igazgatás alatti szervezeti kereten belül létrehozott óvodát és bölcsődét 4 is): a) férőhelybővítése; 2 Intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el. 3 A Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet ában meghatározottak szerint önkormányzati fenntartással. 4 Amennyiben azok azonos feladatellátási helyen azaz fizikailag is egy épületben működő feladatellátási helyen kerülnek kialakításra (az Nkt. 20. (1) valamint (2), továbbá (5)-(7) és (8) bekezdés felhatalmazásával).

3 3 b) átalakítása, felújítása, állapotjavítása, akadálymentesítése; c) családi napközi esetében: új szolgáltatás létesítése; d) új telephely létesítése; e) eszköz beszerzése; f) udvar, játszóudvar felújítása (udvari játékok, utcabútorok, játéktároló, kerékpártároló létesítés, kerítés építése, javítása, zöldterület-fejlesztése, növelése); g) óvodák esetében: szocializációt, mozgásfejlesztést segítő helyiségek és eszközök, szabadidős programoknak lehetőséget biztosító terek fejlesztése; h) óvodák esetében: tornaszoba, orvosi szoba, elkülönítő helyiség, sószoba létesítése, felújítása. 3.2.Önállóan nem támogatható, válaszható kapcsolódó tevékenységek Megújuló energiaforrások részarány növelése 3.3. Különösen nem támogatható tevékenységek 1) Tanuszoda, tanmedence építése vagy bővítése; 2) A hatályos jogszabályokban minimálisan előírt számú parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely feletti fejlesztés; 3) Nevelő-oktató munkához kapcsolódó tartalomfejlesztés, tanulmányok, képzések lebonyolítása (EFOP-ból támogatható); 4) Informatikai eszközök, berendezések, IKT-eszközök, vezeték nélküli (ún. wireless) technológiák beszerzése; 5) Járműbeszerzés; 6) A bölcsőde alapfeladatain túli szolgáltatás (játszócsoport, időszakos gyermekfelügyelet), kivéve, ha a szolgáltatás a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti és a szolgáltatást az intézmény térítésmentesen biztosítja; 7) A kizárólag gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelést ellátó óvodai feladatellátási helyek fejlesztése. 4. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS KÖLTSÉGEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSI JOGCÍMEK ÉS KATEGÓRIÁK SZERINTI BESOROLÁSA 4.1 Támogatás formája Vissza nem térítendő támogatás 4.2 Támogatás jogcíme Gyermekjóléti alapellátások, illetve óvodai ellátás fejlesztése, amennyiben a projektgazda állami szerv, helyi önkormányzat vagy nonprofit szervezet Nem állami támogatás 100% Gyermekjóléti alapellátások, illetve óvodai ellátás fejlesztése, amennyiben a projektgazda magánvállalkozás Közszolgáltatás ellentételezésére nyújtott támogatás 100%

4 4 4.3 Támogatás minimum-maximum összege Jelen projekt keretében igényelhető támogatás összege: minimum 1 millió Ft, maximum 300 millió Ft. A költségkorlátok alábontása az pontban található. 5. A PROJEKT TARTALMÁRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS FELTÉTELEK 5.1. Általános feltételek Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztését, életpályájának javítását, a képzési rendszerek fejlesztését, a dolgozói mobilitás ösztönzését az EFOP támogatja. Emellett a gyermekellátási szolgáltatások TOP keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseihez a GINOP is biztosítja a humán jellegű tevékenységek támogatását a kevésbé fejlett régiók területén. A források koherens és átlátható felhasználása érdekében szükséges a két program fejlesztéseinek összehangolása az alábbi módon: - A TOP támogatja a szolgáltatások infrastruktúrájának létrehozását ERFA forrásból. - A szolgáltatás létrehozásához és működtetéséhez szükséges humánkapacitások a GINOP ESZA forrásaiból kerülnek támogatásra. A két OP-ból történő közös fejlesztések feltétele, hogy a GINOP és a TOP projektek tervezőinek, illetve a végrehajtási intézményrendszer érintett résztvevőinek kölcsönösen és folyamatosan rálátása legyen a kapcsolódó konstrukciókra Az egyes tevékenységek megvalósítására vonatkozó feltételek Kötelező szakmai feltételek 1) Közös szabályok: a) Főzőkonyha és melegítőkonyha fejlesztése, kapcsolódó eszközbeszerzés, az alábbi kiegészítésekkel: - Kizárólag, ha bölcsődei/szociális és/vagy óvodai étkeztetést lát el a zőkonyha és melegítőkonyha: amennyiben a beruházással érintett bölcsőde/óvoda fejlesztendő zőkonyhája az intézmény szolgáltatói nyilvántartásban szereplő adagszám alapján legalább 51%-ban bölcsődei/szociális és/vagy óvodai étkeztetést lát el, akkor a konyha fejlesztésére eső költségek (infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó és egyéb járulékos, elszámolható költségek egyaránt) elszámolhatóak bölcsődei/óvodai projektben arányosítás nélkül. Ugyanazon konyha fejlesztése csak az egyik projekt keretében támogatható. - Ha a fejlesztendő konyha keretén belül a bölcsődei/szociális és/vagy óvodai étkeztetésen kívül más, for-profit típusú étkeztetést (pl. helyi lakosok számára nyújtott közétkeztetést) is ellát, amiből bevétel keletkezik, akkor az adott fejlesztésre jutó építési és járulékos (kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés) költségeket a szolgáltatói nyilvántartásban feltüntetett adagszám alapján arányosítani szükséges. b) Meglévő intézmény fejlesztésére irányuló projektek esetében a szolgáltatói nyilvántartásban a fejlesztéssel érintett szolgáltatásra vonatkozólag jogerősen bejegyzett fenntartó fogadható el. Új intézmény, szolgáltatás létrehozása esetén a projekt zárójelentés elfogadásának feltétele a fenntartó szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése.

5 5 c) Új építésre akkor kerülhet sor, ha: - a projektgazda nem rendelkezik az adott intézmény működtetéséhez szükséges épülettel, vagy - rendelkezik ugyan a szükséges épülettel, de a telekhatáron belüli bővítés a meglévő telephelyen a tervezői nyilatkozat alapján nem lehetséges, vagy a meglévő épület gazdaságos átalakításra alkalmatlan (melyet tervezői nyilatkozattal igazol a projektgazda), vagy a meglévő épület életveszélyes/használatra alkalmatlan állapotban van (amelyet a projektgazda ÁNTSZ igazolással (jegyzőkönyvvel), vagy vizsgálatokkal alátámasztott statikusi szakvéleménnyel támaszt alá, melynek kelte korábbi, mint a projekt benyújtásának időpontja). d) Ingatlankiváltással járó kapacitásbővítést megvalósító fejlesztés kizárólag az alábbi feltételekkel támogatható: - a létesítendő/bővítendő épületnek/épületegyüttesnek legalább a kiváltandó telephely épületének/épületeinek minden bölcsődei/családi napközi ellátási/óvodai tevékenységhez kapcsolódó funkcióját teljes körűen el kell látnia, tehát az új építés/bővítés bölcsődei/családi napközi ellátási/óvodai tevékenységhez kapcsolódó feladat,- kapacitás,- és funkciócsökkenést nem eredményezhet, továbbá - az új építésű épületnek meg kell felelnie a hatályos jogszabályok és a szabványok előírásainak. Ingatlankiváltás esetén még akkor is, ha a kiváltott funkció a bölcsődei/óvodai intézmény más meglévő telephelyén bővítés során kerül kialakításra a projektgazdának a kiváltott ingatlan vonatkozásában igazolnia szükséges az új építés/ingatlankiváltás feltételeinek meglétét. 2) Bölcsődére vonatkozó szabályok: a) A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletben megfogalmazottak szerint, kizárólag az olyan játszótéri eszközök beszerzése számolható el, amelyek tanúsítvánnyal rendelkeznek a megjelölt célcsoport (0-5 éves korosztály) igényeinek megfelelően. b) A projekt tervezésébe kötelező kisgyermekellátás területén jártas szakember 5 bevonása. c) Kizárólag olyan projekt nyújtható be, ahol igényfelméréssel igazolt a bölcsődei kapacitásbővítés szükséglete, ezért be kell mutatni: - a beruházással érintett település bölcsődei szolgáltatással való ellátottságát, - a bölcsődei intézmények férőhelyeit, kapacitáskihasználtságukat, - a bölcsődébe férőhelyhiány miatt fel nem vett gyermekek számát (az elmúlt három évben, ha releváns), - a bölcsődei szolgáltatásra vonatkozó folyamatban lévő fejlesztéseket, továbbá - a 3 éven aluliak számának alakulását az elmúlt 3 évben és az egyéb 3 éven aluli gyermekek számára biztosított ellátási formákat, azok férőhely számát. Nem támogatható a projekt, amennyiben a kapacitásbővítés szükségessége nem alátámasztott. d) Bölcsőde esetében a minimális kapacitásbővítés mértéke a projekt benyújtása szerinti kiinduló állapothoz képest, intézményi szinten legalább egy, az MSZ építészeti szabványnak megfelelő bölcsődei csoportszoba 6 létrehozása. A 5 Kisgyermekellátás területén jártas szakember: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklet I. rész 2. Bölcsőde B)-C) pontja tartalmazza a képesítési előírásokat és az ott nevesített képesítési előírással rendelkező személy minősül a kisgyermekellátás területén jártas szakembernek, aki jelenleg bölcsődében dolgozik. 6 Bölcsődei csoport fogalmát: 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 40.. (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések határozzák meg, azzal, hogy amennyiben egy épületben csak egy bölcsődei csoport kerül kialakításra, abban az esetben a hivatkozott jogszabály (2) vagy a (4) bekezdésében fogalt rendelkezést kell irányadóként tekintetni.

6 6 kapacitásbővítés projektszinten értelmezendő, azaz több telephelyre irányuló fejlesztés esetén elegendő egy telephelyen megvalósítani a kapacitásbővítést. Ingatlankiváltással egybekötött fejlesztés esetén is biztosítani szükséges, hogy a kiváltott telephelyhez képest a fejlesztés eredményeképpen minimum egy, az MSZ építészeti szabványnak megfelelő bölcsődei csoportszobával való tényleges bővítés megvalósuljon. 3) Családi napközire vonatkozó szabályok: a) Kapacitásbővítés esetén feltétel legalább egy új családi napközi létrehozása. Már működő családi napközi fejlesztése esetén feltétel a meglévő mellett legalább egy új családi napközi létrehozása. b) Támogatás kizárólag: - a húsz hetes kortól három éves korig, vagy - a három éves kortól ötéves korig amennyiben a településen nincsen óvoda, terjedő korcsoporthoz tartozó gyermekek ellátását végző családi napközik fejlesztésére igényelhető. c) A 2.1. pont c) alpontjában felsorolt szervezetek esetében infrastrukturális fejlesztés kivéve az egyházi jogi személy kizárólag önkormányzati tulajdonú ingatlanon támogatható, melyhez az önkormányzat tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Amennyiben nem önkormányzati tulajdonú ingatlanon történik a fejlesztés, csak eszközbeszerzésre lehet támogatást igényelni. 4) Óvodára vonatkozó szabályok: a) Kapacitásbővítést célzó fejlesztés esetén kizárólag olyan projekt nyújtható be, ahol igényfelméréssel igazolt az óvodai kapacitásbővítés szükséglete. Be kell mutatni: - a beruházással érintett település óvodai szolgáltatással való ellátottságát, - az óvodai intézmények férőhelyeit, kapacitáskihasználtságukat, - az óvodában férőhelyhiány miatt fel nem vett gyermekek számát (az elmúlt három évben, ha releváns), - az óvodai szolgáltatásra vonatkozó folyamatban lévő fejlesztéseket, továbbá - a 0-6 évesek számának alakulását az elmúlt 3 évben és az egyéb 0-6 éves gyermekek számára biztosított ellátási formákat, azok férőhely számát. Nem támogatható az a férőhelybővítést célzó projekt, amelyikben a kapacitásbővítés szükségessége nem alátámasztott. b) Amennyiben a projektgazda nem helyi, állami, vagy nemzetiségi/kisebbségi önkormányzat, úgy a fejlesztés támogatásához helyi önkormányzat hozzájárulása szükséges, igazolva azt, hogy férőhelybővítés szükséges és a fejlesztés nem veszélyezteti az önkormányzati fenntartású óvodák hosszú távú fenntarthatóságát. c) A 2.1. d) pontban felsorolt fenntartók esetében közös nyilatkozat tétele szükséges, amelyben (a nem állami, nem önkormányzati, nem nemzetiségi /kisebbségi önkormányzati) a projektgazda és az önkormányzat vállalja, hogy a projekt támogatása esetén megállapodást kötnek - a beruházás megvalósítását követően - az önkormányzati feladatellátásban való közreműködésről. d) Óvoda esetében a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. mellékletében (1. ÓVODA) meghatározott követelmények teljesülése a fejlesztés típusától függően, továbbá a hivatkozott rendelet mellékletében nem szereplő, de az intézmény pedagógiai programjában meghatározott foglalkozások megtartásához, a

7 7 nevelő munkához szükséges, és a pedagógusok által használatos eszközök, egyéb eszközök (pl. konyhai eszközök) beszerzése. e) Óvoda esetében a megvalósuló tevékenységek célja, hogy az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva csökkentse az óvodai nevelés keretében biztosítandó hozzáférhetőség területi különbségeit, megteremtse az egészséges környezet és a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeit, és ezzel biztosítsa a minőségi neveléshez való kirekesztés nélküli hozzáférést, valamint a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézmények kialakítását, a méltányos nevelési környezet alapkövetelményeinek figyelembe vételével. f) Óvodai kapacitásbővítés esetén kizárólag olyan fejlesztések támogathatóak, melyek keretében a beruházással érintett feladatellátási helyeken, minimum egy új csoportszobával történő (20 befogadására alkalmas MSZE szabványnak megfelelő) óvodai férőhelybővítés valósul meg (A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 161. (7) bekezdésben, valamint az e rendelet 2. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek, illetve az e szabályokban nem szabályozott előírásokban, az MSZE :2012 szabványban előírtaknak megfelelve). g) Az Nkt. 20. (1) és (10) bekezdés felhatalmazásával önkormányzati fenntartó esetében lehetőség van arra, hogy 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet ában meghatározottak szerint egységes óvoda-bölcsőde kerüljön létrehozásra/fejlesztésre, továbbá arra is, hogy önkormányzati fenntartó ÁMK szervezeti keretben, valamint nem állami, nem önkormányzati fenntartó ÁMK, vagy közös igazgatás alatti szervezet azonos feladatellátási helyen azaz fizikailag is egy épületben működő óvoda és bölcsőde intézményegységet hozzon létre kapacitásbővítéssel. Azonban ezen esetekben elvárt, hogy az új tagintézmény/telephely, intézményegységben a beruházással érintett feladatellátási helyeken, minimum két új csoportszobával történő (20-20 befogadására alkalmas) óvodai telephely jöjjön létre, kivéve egységes óvoda-bölcsőde esetén. A projekt megvalósítási időszakáról szóló zárójelentés (záró beszámoló) elfogadásának feltétele a beruházással érintett telephely(ek)/feladatellátási hely(ek) vonatkozásában a szolgáltatói nyilvántartásba vétel. h) Új intézmény (új OM azonosítóval rendelkező intézmény) létesítésére vonatkozó szabályok: - A fejlesztés nem eredményezheti új intézmény (új OM azonosítóval rendelkező intézmény) létesítését. Intézménylétesítéshez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés kizárólag abban az esetben támogatható, amennyiben: az új intézmény létrehozása a megyei fejlesztési tervre épített önkormányzati intézkedési tervben foglaltakkal összhangban, az abban foglalt célok, fejlesztések megvalósítása érdekében kerül sor, és az új intézmény a projekt benyújtásakor működő intézmények összevonását követően, azok jogutódjaként jön létre; vagy jogutódlással létrejövő önkormányzati fenntartó esetében ÁMK, nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó esetében ÁMK vagy közös igazgatás alatti szervezet keretén belül létrehozott óvoda és bölcsőde intézményegységek a jelen dokumentum 2.1 pontjában rögzített feltételek esetén. i) Két különálló intézmény feladatellátási helyeinek fejlesztésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a projekt megvalósítási időszakának a befejezéséig megvalósul az intézmények szervezetileg történő összevonása, úgy, hogy az új intézmény az előbbiek jogutódjaként jön létre, mely az Nkt. 84. (7) bekezdés ba) pont szerinti egyesítéssel a projekt zárásáig az alapító okiratban rögzítésre kerül. Minden más esetben, egy projektben két intézmény (azaz külön OM azonosító alatt nyilvántartható) fejlesztésére nincs lehetőség. j) A projektnek a köznevelési intézmény szervezeti keretei között kell megvalósulnia, amelyet az intézmény alapító okirata támaszt alá, kivéve, ha:

8 8 - Az új építésre/kiváltásra a projektgazda jogosult, és az építési beruházást olyan telken kívánja megvalósítani, mely az alapító okiratban feladatellátást szolgáló vagyonként, illetve székhelyként/telephelyként még nem szerepel. Ebben az esetben a projektgazda a fejlesztéssel érintett közoktatási intézmény alapító okiratát (nem önkormányzati fenntartók esetén szolgáltatói nyilvántartásba vételét is) a projekt zárásáig módosítani köteles. - Amennyiben a projekt keretében meglévő intézmények összevonását (jogutódlás) követően új intézmény jön létre, vagy a jogutódlás következtében új feladatellátási hely kerül bevonásra az intézmény meglévő feladatellátási helyei közé, a projektgazda a fejlesztéssel érintett közoktatási intézmény alapító okiratát (nem önkormányzati fenntartók esetén szolgáltatói nyilvántartásba vételét is) a projekt zárásáig módosítani köteles. k) A beruházással érintett feladatellátási hely szerinti települési önkormányzat által elkészített helyi esélyegyenlőségi program megléte szükséges (A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (továbbiakban: esélyegyenlőségi programokról szóló rendeletek)) Kötelező műszaki feltételek 1) Rehabilitációs környezettervező szakmérnök/szakértő bevonása az előkészítés és megvalósítás szakaszában is kötelező. 2) Az infrastrukturális beruházások költségeinek tervezése során az alábbi költségkorlátok az irányadók: Tevékenységek Bölcsőde Családi napközi Óvoda Csak eszközbeszerzés esetén Csak infrastrukturális fejlesztés esetén Infrastrukturális fejlesztést és eszközbeszerzést is tartalmazó projekt esetén min. 1 millió Ft max. 10 millió Ft - min. 20 millió Ft max. 300 millió Ft min. 1 millió Ft max. 1,5 millió Ft min. 1 millió Ft max. 3,5 millió Ft Meglévő intézmény fejlesztése esetében: min. 1 millió Ft, max. 5 millió Ft (Az infrastrukturális fejlesztésnél és az eszközbeszerzésnél meghatározott maximális 3,5-1,5 millió Ft-os arányok megtartása mellett.) min. 5 millió Ft max. 20 millió Ft - min. 20 millió Ft max. 300 millió Ft Újonnan létrehozott férőhelyek Új intézmény fejlesztése esetében: max. 20 millió Ft Infrastrukturális fejlesztés estén az eszközbeszerzés a támogatás összegének 10%-ig terjedhet (kivéve: meglévő családi napközi fejlesztése esetén). maximum bruttó millió Ft/gyerek

9 9 vonatkozásában Egyéb esetekben maximum bruttó 2 millió Ft/gyerek Szakmai ajánlások 1) A bölcsődei nevelés gondozás szakmai szabályai c. módszertani levél 2) Bölcsőde esetében MSZ építészeti szabvány 3) Családi napközi működésének követelményei c. módszertani útmutató 4) Óvoda esetében MSZE szabvány 5) Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez című dokumentum előírásait Speciális kizáró okok 1) Annak a bölcsődének/családi napközinek/óvodának a fejlesztése, amely korábban ÚMFT, ÚSZT keretében a bölcsőde/családi napközi/óvoda fejlesztésére az adott épületre/épületrészre vonatkozóan támogatásban részesült, kizárólag akkor támogatható, ha az elért eredményeit fenntartva, meglévő kapacitásainak bővítésére irányul. 2) Óvoda esetében a 2.1. d.) pontban felsorolt fenntartói kör abban az esetben jogosult támogatásra, amennyiben rendelkezik a köznevelésről szóló törvény bekezdésének e.) pontja szerinti köznevelési szerződéssel. Amennyiben a beruházással érintett intézmény az adott nevelési évben működő óvodai intézményegységgel (működő óvodai feladatellátási hellyel) nem rendelkezik, és a projekt tárgya új óvoda intézményegység (feladatellátási hely) létesítése, úgy közös nyilatkozatban vállalja a 2.1 pontban felsorolt projektgazdai kör és az önkormányzat, hogy a projekt támogatása esetén megállapodást kötnek a beruházás megvalósítását követően (a záró beszámoló elfogadása előtt) az önkormányzati feladatellátásban való közreműködésről. 3) Kizárólag olyan feladatellátási hely fejlesztésére nyújtható támogatás, mely legalább két óvodai csoporttal rendelkezik, vagy a projekt benyújtásakor egy csoportos óvodaként működő feladatellátási hely, de a férőhelybővítés eredményeképpen a fejlesztés eredményeképpen legalább két, működő csoportszobával rendelkezni fog. A projekt keretében lehetőség van új óvodai intézményegység, vagy új óvodai tagintézmény/telephely létrehozására, kapacitásbővítés keretében. Ingatlankiváltás nélküli kapacitásbővítés eredményeképpen létesített új óvodai feladatellátási hely, vagy új óvodai intézményegység létesítése esetén is elvárt, a minimum befogadására alkalmas (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 161. (7) bekezdésben, valamint az e rendelet 2. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek, illetve az e szabályokban nem szabályozott előírásokban, az MSZE :2012 szabványban előírtaknak megfelelve) két csoportszobás óvodai feladatellátási hely létesüljön. A fejlesztés nem eredményezheti új intézmény (új OM azonosítóval 7 A köznevelésről szóló törvény 32. (2) szerint: Ha a vallási közösség a Kormánnyal a köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal, óvoda esetén a települési önkormányzat részére megküldött egyoldalú nyilatkozatával vállalja az állami, önkormányzati feladatellátásban való közreműködést, valamint kötelezettséget vállal a tanulók felzárkóztatására vonatkozó feladatok ellátására. Az egyoldalú nyilatkozat alapján a kormányhivatal a nevelésioktatási intézményt felveszi a köznevelés-fejlesztési tervbe. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére nemzetközi szerződés alapján jogosult. Az egyoldalú nyilatkozat megtételére a belső egyházi jogi személy is jogosult.

10 10 rendelkező intézmény) létesítését, kivéve az pontban nevesített eseteket! Csoportszoba kiváltását tartalmazó projektek esetében is elvárt, hogy a beruházás előtt működő csoportszobákhoz képest legalább egy új csoportszoba jöjjön létre. Valamennyi kialakított csoportszoba vonatkozásában elvárt, hogy minimum 20 befogadására alkalmas legyen. 4) Nem támogatható az az intézmény, mely nem vállalja a befogadó-elvű nevelési gyakorlat megvalósítását 8, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) gyermekek integrált/integrációs nevelését. 5) Nem támogathatóak olyan nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézmények feladatellátási helyeinek fejlesztése, ahol az óvodai felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, fizetési kötelezettséghez kötött (köznevelési törvény 31. (2) c.). 6. MONITORING MUTATÓK 6.1 OP eredmény mutatók mértékegység OP szerinti célérték Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma (bölcsőde, családi napközi) 6.2 OP kimeneti mutatók mértékegység növekvő OP szerinti célérték Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása 6.3 Témaspecifikus mutatók A fejlesztéssel érintett bölcsődei ellátást nyújtó új intézmények száma A fejlesztéssel érintett intézmény új bölcsődei férőhelyeinek száma Az intézmény felújítással érintett bölcsődei férőhelyeinek száma A fejlesztéssel érintett intézményben a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma A fejlesztéssel érintett intézményben a bölcsődei ellátásban részesülő SNI gyermekek száma A fejlesztéssel érintett intézményben a bölcsődei ellátásban részesülő HH gyermekek száma Az intézményben újonnan létrehozott bölcsődei munkahelyek száma Az intézmény fejlesztéssel érintett óvodai ellátást nyújtó telephelyeinek száma A fejlesztéssel érintett intézmény új óvodai férőhelyeinek száma Az intézmény felújítással érintett óvodai férőhelyeinek személy mértékegység 8 Kivételt képez, ha a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy az érintett gyermek kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten nevelhető, oktatható.

11 11 száma A fejlesztéssel érintett intézményben óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma A fejlesztéssel érintett intézményben az óvodai ellátásban részesülő SNI gyermekek száma A fejlesztéssel érintett intézményben az óvodai ellátásban részesülő HH gyermekek száma A fejlesztéssel érintett intézményben újonnan létrehozott óvodai csoportszobák száma A fejlesztéssel érintett intézményben újonnan kialakított tornaszobák száma A fejlesztéssel érintett óvodai intézmények száma Az intézményben újonnan létrehozott óvodai munkahelyek száma A családi napközi fejlesztéssel érintett új szolgáltatások száma A családi napközi fejlesztéssel érintett új férőhelyeinek száma A családi napközi felújítással érintett férőhelyeinek száma A fejlesztéssel érintett családi napközi ellátásában részesülő gyermekek száma A fejlesztéssel érintett családi napközi ellátásában részesülő SNI gyermekek száma A fejlesztéssel érintett családi napközi ellátásában részesülő HH gyermekek száma A családi napköziben újonnan létrehozott munkahelyek száma Az egységes óvoda-bölcsőde fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma Az egységes óvoda-bölcsőde fejlesztéssel érintett intézmény új férőhelyeinek száma Az egységes óvoda-bölcsőde felújítással érintett férőhelyeinek száma Az fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő gyermekek száma A fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő SNI gyermekek száma A fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő HH gyermekek száma A fejlesztéssel érintett egységes óvoda-bölcsődében újonnan létrehozott csoportszobák száma Az egységes óvoda-bölcsődében újonnan létrehozott munkahelyek száma A projektnek legalább az OP kimeneti mutatók egyikéhez célértékkel kell hozzájárulnia.