Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról

Átírás

1 Társasági adó, SZJA és EVA bevallások tapasztalatai, valamint tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról NAV Zala Megyei Adóigazgatósága sajtótájékoztató háttéranyag Zalaegerszeg, szeptember 26.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői... 2 I.1. Gazdálkodók bevételeinek alakulása... 2 I.2. A költségek alakulása... 2 I.3. Az adózás előtti eredmény és a társaságiadó-kötelezettség alakulása... 3 I.4. TOP nyereség, veszteség és társasági adó jellemzői... 3 II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői... 4 II.1. A bevallói létszám és az összevont jövedelem alakulása... 4 II.2. A kedvezmények jellegű tételek alakulása... 4 II.3. A különadózó jövedelmek alakulása... 5 II.4. Összes adókötelezettség alakulása... 5 II.5. A bevallással egyidejűleg keletkező adó részletekben történő megfizetése... 5 II.6. TOP jövedelmek jellemzői... 6 III. Az egyéni vállalkozók évi adózásának főbb jellemzői... 6 IV. EVA bevallást benyújtó adózók főbb jellemzői évben... 7 IV.1. Az eva alanyok száma... 7 IV.2. A gazdasági teljesítmények főbb jellemzői... 7 IV.3. Adókötelezettségek... 8 V. Tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról a rendelkező évben tett felajánlásokról

3 I. A társaságiadó-bevallást benyújtó vállalkozások évi adózásának főbb jellemzői A társaságiadó-bevallások összesített adatai 1 pozitív változást tükröznek a Nyugat-dunántúli Régióban és ezen belül Zala megyében működő társaságok tevékenységében, illetve elért eredményeiben 2012 évben. Valamennyi főbb gazdasági mutató előző évhez viszonyítva kedvezőbben alakult. Zala megyében a régiótól eltérő gazdasági szerkezet figyelhető meg, a feldolgozóipar és a határon túli értékesítés alacsonyabb arányú, míg a mezőgazdaság, az építőipar és kereskedelem magasabb részesedéssel rendelkezik. I.1. Gazdálkodók bevételeinek alakulása A működő társaságok számának kismértékű növekedése mellett a gazdasági teljesítmények legfőbb mutatója, az értékesítés nettó árbevétele évben az előző évi szint közelében alakult, nemzetgazdasági szinten mérséklődött. A 775,7 milliárd Ft nettó árbevétel az egyes vállalkozási kategóriák között közel azonos arányban oszlik meg. Az árbevétel egyötödét a nagyvállalkozások realizálták, kismértékű növekedés mellett. Közel azonos hányada (26-27%) keletkezett a mikro-, kis- és középvállalkozások teljesítményéből, ahol a mikro- és kisvállalkozások árbevétele csökkent, a középvállalkozások árbevételének növekedési üteme (7,6%) pedig meghaladta a megye dinamikáját. Régiós szinten az árbevétel több mint felét az összes vállalkozás mintegy 4%-át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták. Az egyes ágazatok teljesítményét vizsgálva meghatározó a feldolgozóipar, ahol az árbevétel 31,6%-a realizálódott, majd ezt követte a kereskedelem, gépjárműjavítás 25,4%-kal, a többi ágazat részesedése, külön-külön nem érte el a 10%-ot. A jelentősebb ágazatok közül a kereskedelem, valamint az építőipar forgalma 2,6%-kal, illetve 21,3%-kal esett vissza előző évhez képest, ugyanakkor a bányászat, kőfejtés területén 20,9%-os, a szállítás, raktározás ágazatban 15,8%-os teljesítményemelkedés mutatkozott. Az értékesítés relációnkénti összetételére Zala megyében az országos tendenciához hasonlóan a belföldi forgalom jellemző, melynek részaránya, kismértékű növekedés következtében 78,6%-ra bővült. Az export éves viszonylatban 1,1%-os mérséklődést mutatott, így aránya az árbevételen belül 0,3%ponttal 21,4%-ra csökkent. I.2. A költségek alakulása A költségek és ráfordítások évi összege 834,9 milliárd Ft volt, az előző évi értéknél 2,8%-kal több. A ráfordítások között továbbra is a legnagyobb részarányt az anyagjellegű ráfordítások képezik, csekély mértékű növekedés mellett. A személyi jellegű ráfordítások 3,3%-kal haladták meg az előző évi szintet. A foglalkoztatottak száma egy év alatt kismértékben, közel 110 fővel nőtt Zala megyében évben. Az egyes vállalkozói kategóriák esetében eltérő mértékű változás érvényesült. A 1 Tájékoztatónk a Nyugat-dunántúli Régióban működő db, ezen belül db Zala megyei naptári évvel azonos üzleti éves kettős könyvvitelt vezető vállalkozás évben elért teljesítményeit mutatja. A korábbi évekkel ellentétben a évi bevallások összesítésekor külön kerültek megjelenítésre azon speciális célú tőkefinanszírozó vállalatok (SCV), melyek alapvetően pénzügyi források vállalatcsoporton belüli közvetítésében érintettek, belföldi tevékenységet nem végeznek. Ezen vállalkozások adatai elemzésünkben nem szerepelnek. 2

4 mikro- és középvállalkozások által foglalkoztatottak létszámában 1,3%-os, illetve 3,2%-os növekedés mutatkozott. A kis- és nagyvállalkozások körében évben összességében 367 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. I.3. Az adózás előtti eredmény és a társaságiadó-kötelezettség alakulása Pozitív jelként értékelhető, hogy az adózás előtti eredmény 8,9 milliárd Ft veszteségről 31,9 milliárd Ft nyereségre növekedett évben. Ehhez a nyereség 28,6%-os emelkedése és a veszteség több mint 50%-os csökkenése járult hozzá. A nyereséges vállalkozások száma 6,5%-kal bővült, a veszteséges és nulla eredményt kimutatók száma pedig 5,2%-kal csökkent. A mikro-, közép- és nagyvállalkozásoknál jelentős eredményjavulás volt tapasztalható, míg a kisvállalkozásoknál eredményromlás következett be. A évi adózás előtti eredmény több mint fele a mikrovállalkozásoknál keletkezett. A társas vállalkozások évre az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után 39,1 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 8,6%-kal magasabb volt a évi értéknél. A pozitív adóalap után számított adó 4,2 milliárd Ft volt, mely 5,0%-kal haladta meg az előző évi értéket. Az adókedvezmények és az adómentesség figyelembevétele után 3,6 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett, mely 0,3 milliárd Ft-tal, 9,1%- kal nőtt előző évhez képest. Régiós szinten 9,1%-kal, országosan 9,8%-kal emelkedett a társasági adó 2012-ben. Az adókedvezmények közel háromnegyedét a látvány-csapatsport támogatáshoz fűződő adókedvezmény elszámolásának lehetősége adta, melynek összege Zala megyében 0,4 milliárd Ft volt. A társaságok több mint 80 sportszervezetet támogattak, melyek közül a labdarúgás csapatsport volt a legnépszerűbb. A kis- és középvállalkozások kamatkedvezményének összege ugyancsak növekedett. I.4. TOP nyereség, veszteség és társasági adó jellemzői A legmagasabb adózás előtti nyereség évben Zala megyében 3,8 milliárd Ft volt, amelyet egy gázelosztás ágazatba tartozó vállalkozás ért el. A második legnagyobb összeg 2,7 milliárd Ft volt, melyet egy kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatással foglalkozó társaság realizált. Zala megyében a társaságok által kimutatott legnagyobb veszteség összege évben 10,6 milliárd Ft volt, melyet egy út, autópálya építése ágazatba tartozó vállalkozás mutatott ki. A rangsorban a második negatív eredmény 1,7 milliárd Ft volt, amely egy építményüzemeltetéssel foglalkozó cégnél keletkezett. A legtöbb társasági adó 0,4 milliárd Ft volt évben, amelyet egy gázelosztás ágazatba tartozó vállalkozás fizetett. A második legmagasabb adó évben 0,3 milliárd Ft volt, melyet egy kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás ágazatban tevékenykedő vállalkozás fizetett évben a legmagasabb foglalkoztatotti létszám fő volt, melyet egy munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó társaság vallott. Ezt követte egy városi, elővárosi szárazföldi személyszállítással foglalkozó vállalkozás 950 fővel. A TOP50 vállalkozás közé jutáshoz legalább 110 főt kellett alkalmazniuk a cégeknek. 3

5 II. A magánszemélyek évi jövedelemadózásának jellemzői II.1. A bevallói létszám és az összevont jövedelem alakulása Zala megyében évről, az előző évivel közel azonos számú (131,1 ezer fő) adóbevallást nyújtottak be a magánszemélyek. Országosan ezer magánszemély rendelkezett adóköteles jövedelemmel, melynek 2,9%-a Zala megyei. Többféle módszerrel tehettek eleget bevallási kötelezettségüknek a magánszemélyek: önadózás útján teljes és csökkentett adattartamú bevallással, valamint adónyilatkozattal, emellett az egyre népszerűbbé váló egyszerűsített bevallást és a munkáltatói elszámolást is választhatták adóköteles jövedelmük elszámolására. A magánszemélyek döntő többsége az önbevallást választotta, az egyes adózási módok között kismértékű átrendeződés történt a tavalyi évhez képest. Az adminisztrációs terhek csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy a megyében az egyszerűsített bevallást benyújtók száma növekedett a legnagyobb mértékben (+24,3%). Ettől az évtől kezdődően az adózók a nyilatkozatuk alapján elkészített adóhatósági bevallás ajánlatot nem voltak kötelesek visszaküldeni abban az esetben, ha annak tartalmával egyetértettek, így az ajánlat egyben az adózó bevallásának is minősült. A munkáltatói nyilatkozatot adó magánszemélyek száma alig változott az előző évhez képest. Az adóalanyok évről 212,5 milliárd Ft összevont jövedelmet vallottak be, 5,0%-kal többet (+10,2 milliárd Ft), mint évről, mely 0,1%ponttal magasabb az országos átlagnál. Zala megyében keletkezett az országos jövedelem 2,5%-a. Az összevont jövedelmeken belül meghatározó részesedéssel (90,4%) továbbra is a munkaviszonyból származó bérjövedelmek bírnak. A megye fejlettségi szintjét és a munkaerőpiac pozitív változását jelzi a bérek növekedési ütemének alakulása. A évi bérnövekmény mértéke 5,6% volt a megyében, amely az országos átlagtól némileg elmaradt. Az átlagbér egy főre jutó havi megyei összege 145,3 ezer Ft, 7,6%-kal, 10,3 ezer Ft-tal több, mint egy évvel korábban, viszont kevesebb, mint az országos 169,5 ezer Ft-os átlag. Az országos havi átlagos összevont jövedelem 166,1 ezer Ft/fő, a Zala megyei 145,6 ezer Ft/fő, 13 ezer Ft/fővel több az előző évinél. A megye az országos rangsorban a tizenegyedik helyet foglalja el, megtartva ezzel az előző évi pozíciót. II.2. A kedvezmények jellegű tételek alakulása A 2011-es adóévtől átformált, és jelentős mértékben kibővített családi kedvezmény igénybevételi lehetősége továbbra is a magánszemélyek rendelkezésére állt. Családi kedvezmény címén a megyében 30,3 ezer fő, azaz a személyijövedelemadó-bevallást benyújtó magánszemélyek közel egynegyede tudta csökkenteni adóalapját. Az igénybevevők száma 1,3 ezer fővel volt több a évinél. Átlagosan a megyei magánszemélyek 16%- os adómértékkel számítva családi kedvezmény címén éves szinten 153 ezer Ft-tal fizettek kevesebb adót, így a gyermekvállalás elismert költségeként nettó jövedelemként havonta 12,8 ezer Ft-tal több maradt a családoknál. Az adójóváírás évi megszüntetése és az egyéb adókedvezmények körének szűkülése miatt adókötelezettséget csökkentő tételként mindössze 0,6 milliárd Ft-ot számoltak el a magánszemélyek, melynek fele az önkéntes pénztári számlák javára történő rendelkezés volt. 4

6 Ilyen jogcímen az előző évivel megegyező összegű kedvezményt vettek igénybe (0,3 milliárd Ft-ot), vagyis minden nyolcadik bevallást benyújtó magánszemély élt ennek a kedvezménynek a lehetőségével. II.3. A különadózó jövedelmek alakulása évben a Zala megyei illetőségű adózók részéről 13,6 milliárd Ft összegű különadózás alá eső jövedelem keletkezett, mely (+2,7 milliárd Ft) 24,8%-kal több az előző évinél, A növekedés az országos átlagot jelentősen, 20,5%ponttal meghaladta. A különadózó jövedelmeket érintően a két év viszonylatában érdemi jogszabályváltozás nem történt. A különadózó jövedelmek közül továbbra is az osztalékjövedelmek bírnak a legnagyobb aránnyal (56,6%). A megyei adózók részéről e címen 7,7 milliárd Ft jövedelem (+16,7%) realizálódott, 1,1 milliárd Ft-tal több, mint tavaly. Az osztalékok után 1,2 milliárd Ft adó került bevallásra, 0,1 milliárd Ft-tal több a évinél. Vállalkozói személyi jövedelemadózást választó egyéni vállalkozók osztalékalapja 3,2 milliárd Ft volt 0,9 milliárd Ft-tal több a tavalyinál. Az egyéni vállalkozói osztalékalap a különadózó jövedelmek 23,5%-át képezték. A vállalkozói és osztalékadó együttes összege 0,9 milliárd Ft, mely 0,2 milliárd Ft-tal haladta meg a évit. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmek 8,8%-os arányt képviselnek, összegük 1,2 milliárd Ft volt, másfélszerese az előző évinek. A különadózó jövedelmek közül kizárólag a 3,1%-os arányt képviselő ingatlan átruházásból származó jövedelmek összege alacsonyabb, mint tavaly (-0,1 milliárd Ft). Különadózó jövedelmeik után az adóalanyok 2,6 milliárd Ft személyi jövedelemadót fizettek, 23,8%-kal többet, mint 2011-ben, az országos tendenciát jelentősen meghaladva (+18,8%). II.4. Összes adókötelezettség alakulása A 2012-ben a megyei adózók közül 118,9 ezernek keletkezett adófizetési kötelezettsége, az előző évinél 18,6 ezer fővel több (+18,5%) magánszemélyt érintett. Megyénkben az adókedvezmények igénybevételét követően az adóköteles jövedelemmel rendelkezők 95,6%- a teljesített személyi jövedelemadó befizetést, némileg meghaladva az előző évit. A megyei adókötelezettek által az átlagosan fizetendő adó éves összege 282 ezer Ft volt, mely 10 ezer Ft-tal több az egy évvel korábbinál, és 57 ezer Ft-tal alacsonyabb az országos átlagnál. II.5. A bevallással egyidejűleg keletkező adó részletekben történő megfizetése A 2012-es adóévtől kezdődően a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély bevallásában a korábbi évektől eltérően 100 ezer Ft helyett 150 ezer Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esetében nyilatkozhatott, hogy azt pótlékmentes részletfizetés keretében teljesíti, melynek futamideje 4 hónapról 6 hónapra nőtt ben országosan 36 ezer fő élt ezzel a lehetőséggel, a megyénkben pedig 978 magánszemély. 5

7 II.6. TOP jövedelmek jellemzői évben a legmagasabb összevont jövedelem első helyezettje Zala megyében 170,0 millió Ft volt, mely más nem önálló tevékenységből származó jövedelemből keletkezett, 62,5 millió Ft-tal meghaladta a tavalyit, viszont alacsonyabb az országos legnagyobbnál (760 millió Ft). A megyei második legnagyobb összeg 121,6 millió Ft, a harmadik helyezett pedig 74,7 millió Ft volt. A TOP 100-as megyei listán az átlagos összevont jövedelem 29,0 millió Ft, ami közel azonos a tavalyival. A megye legnagyobb különadózó jövedelme 334,3 millió Ft volt, melynek nagy része árfolyamnyereségből származott. A megyei különadózó jövedelmek TOP listájának második helyezettjének jövedelme (260,0 millió Ft) árfolyamnyereségből, míg a harmadik helyezettnek jövedelme (240,3 millió Ft) vállalkozásból kivont jövedelemből származott. A TOP 100-as megyei listán az átlagos elkülönülten adózó jövedelem 58,7 millió Ft, ami 11,3 millió Ft-tal több, mint az előző évben. Az országos legnagyobb forrásadós jövedelem jóval magasabb, millió Ft, mely osztalékból származott. III. Az egyéni vállalkozók évi adózásának főbb jellemzői év végén a Zala megyében működő egyéni vállalkozók létszáma ( fő) kevesebb, mint az egy évvel korábbi. Számuk ugyan nem érte el a gazdasági válság előttit, de megközelítette a év végi adatot. A régió egyéni vállalkozóinak 28,5%-a tevékenykedett itt, mely egyben az ország egyéni vállalkozóinak 3,4%-a. Jelentősen, 34,6%- kal csökkent az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók létszáma, ez a tendencia országosan is hasonlóan alakult (-27,6%). A április 5-ig feldolgozott egyéni vállalkozói szja - bevallás állomány 92,2%-át a tételes költségelszámolók, 7,8%-át az átalányadózók adták ben Zala megyében a tételes költségelszámolók bevallásai alapján 13,2 ezren dolgoztak egyéni vállalkozásokban. A létszámnak csaknem kétharmadát alkották maguk az egyéni vállalkozók, egyharmadát az alkalmazottak és segítő családtagok. Az egyéni vállalkozók által foglalkoztatott alkalmazottak és segítő családtagok száma 1,8%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az alkalmazottak és segítő családtagok átlagjövedelme 2,9%-kal emelkedett 2012-re (1.030 ezer Ft/fő), de így is 7,7%-kal elmaradt a minimálbér összegétől. A vállalkozók saját jövedelme (1.084 ezer Ft/fő) 14,1%-kal emelkedett, azonban nem éri el a minimálbér éves összegét, viszont meghaladja az országos átlagot. A megyei egyéni vállalkozók bevételei összességében 78,0 Mrd Ft-ot tettek ki, 4,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az egyéni vállalkozók a megyei gazdaság üzleti forgalmának egytizedét teljesítették, mely az országos részarány feletti. A költségeikkel tételesen elszámoló Zala megyei egyéni vállalkozások évi összes bevétele 4,2%-kal több, mint egy évvel korábban, költségeik 2,8%-kal emelkedtek. Az egyéni vállalkozók költséghányada 97,4%-ról 96,0%-ra mérséklődött, így a vállalkozók összességében az előző évinél eredményesebben gazdálkodtak. A 1,4%pontos költséghányad javulás magasabb az országos átlagnál évi gazdasági tevékenysége után az egyéni vállalkozók 57,3%-a nyereséget, 35,6%-a veszteséget, 7,1%-a nulla eredményt mutattak ki bevallásaikban. A megyében a nyereségtömeg 21,0%-kal növekedett, mely számottevően nagyobb mértékű az országos 3,2%-os növekedési tendenciánál. Pozitív változás, hogy az egyéni vállalkozók által 6

8 kimutatott veszteség 8,0 %-kal csökkent, melynek következtében az eredménytömeg jelentősen emelkedett. Mindez az eredménytömeg jelentős, 72,5%-os bővülését eredményezte. Az egy vállalkozásra jutó eredmény átlagos összege 239 ezer Ft, mely lényegesen több az országos 179 ezer Ft-os értéknél. Az eredményesség növekedése együtt járt a fizetendő vállalkozói adó összegének növekedésével. A évi tevékenység után fizetendő 0,9 milliárd Ft vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékadó együttes összege 28,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az egyéni vállalkozók által teljesített adófizetési kötelezettség az összes szjabefizetés 2,7%-át tette ki. Az egy főre jutó adókötelezettség 89 ezer Ft-ról 112 ezer Ft-ra növekedett, amely 13 ezer Ft-tal magasabb az országos átlagnál. Az összes jövedelemadó kötelezettséget a megyében a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozók 89,1%-a teljesítette, 7,1%ponttal nagyobb arányt képviselve, mint 2011-ben. A megye TOP 100-as vállalkozói bevételi listájába való kerüléshez legalább 105,9 millió Ft bevételt kellett teljesíteni évben a megyében realizált legmagasabb bevétel összege 5,3 milliárd Ft, amely egy gépjármű kiskereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozónál keletkezett. A vizsgált 100 fős kör bevételi átlaga 271,2 millió Ft, 32,4 millió Ft-tal meghaladja a tavalyi átlagot. IV. EVA bevallást benyújtó adózók főbb jellemzői évben IV.1. Az eva alanyok száma Zala megyében év elején adóalany (a régiós eva alanyok 28%-a, az országos eva alanyok 2,2%-a) tartozott az egyszerűsített vállalkozói adózás szabályai alá, ebből 900 fő egyéni vállalkozóként, 950 db társas vállalkozásként működött. A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű és a betéti társaságok együttesen 92%-os részarányt képviseltek (23% kft., 69% bt.), a maradék 8% egyéb (pl. közkereseti társaság, ügyvédi iroda) formában működött. A évben elfogadott, kedvezőbb adózási feltételeket nyújtó adónemek KATA, KIVA megjelenésével sok eva alany kilépett az eva hatálya alól és az új, kedvezőbb adózást választotta év végére 550 fővel csökkent az adózók száma, amelynek 44%-a érintette a társas vállalkozásokat, így ők évek óta egyre nagyobb részarányt képviselnek az eva alanyok körében. IV.2. A gazdasági teljesítmények főbb jellemzői Az eva alanyok összesen 7,1 milliárd Ft árbevételt értek el (a régiós eva árbevétel közel egynegyede, az országos eva árbevétel 1,8%-a), 37,7%-kal kevesebbet, mint évben. A realizált bevételekhez az egyéni vállalkozók 39%-ban, a társas vállalkozások 61%-ban járultak hozzá. Régiós szinten az árbevétel 57%-a a társas vállalkozásoké, országosan jóval nagyobb, 72%-os arányt képviselnek a társaságok. Az egy adózóra jutó árbevétel összege évben 3,8 millió Ft volt, amely a régiós átlagtól elmaradva, 30,9%-kal kevesebb, mint előző évben. Az egyszerűsített adózás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató adózók körében a legnépszerűbb, az összes árbevétel több mint fele náluk realizálódott. 7

9 IV.3. Adókötelezettségek Bevételeik után az adózóknak 2,6 milliárd Ft eva fizetési kötelezettségük keletkezett (a régiós eva kötelezettség 24,3%-a, az országos eva kötelezettség 1,8%-a), 25,7%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az egy adózóra jutó eva fizetési kötelezettség évben 1,4 millió Ft volt, amely az előző évhez képest 17,6%-kal csökkent, a régiós átlagtól 0,2 millió Ft-tal maradt el. V. Tájékoztató a évi Szja 1+1%-ról a rendelkező évben tett felajánlásokról A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján tizenhatodik éve van lehetősége az adófizető magánszemélyeknek arra, hogy a befizetett személyi jövedelemadójuk 1 százalékának, majd 1+1 százalékának sorsáról rendelkezzenek. A jogosult szervezeteknek két fő csoportja van, az egyik kedvezményezetti kört az érvényes technikai számmal rendelkező egyházak és kiemelt költségvetési előirányzatok, a másikat az úgynevezett civil szervezetek alkotják. A Nyugat-dunántúli Régióban 469,3 ezer adófizető magánszemély évi személyi jövedelemadó bevallását, illetve elszámolását dolgozta fel hatóságunk. A tényleges adófizetéssel bíró magánszemélyek a 469,3 ezer adózó 89,2%-át tették ki, ők nyilatkozhattak volna érvényesen adójuk 1+1%-áról. Az érintett 418,4 ezer adózó 56,5%-a élt a felajánlás lehetőségével. A Nyugat-dunántúli Régióban a évi személyi jövedelemadó bevallás teljesítése során magánszemély tett rendelkező nyilatkozatot, 6,6%-kal több mint egy évvel korábban. Megye Győr Vas Zala Régió Nyilatkozó magánszemélyek (fő) Az adózók egy vagy két nyilatkozatot tehettek, így a civil és az egyházi szervezetek/kiemelt költségvetési előirányzatok részére adott nyilatkozatok, az alábbi táblázat szerint alakultak: Megye Civil szervezetek részére adott nyilatkozat (db) 1153-as bevallással 1253-as bevallással Egyházi szervezet/kiemelt költségvetési előirányzat részére adott nyilatkozat (db) 1153-as bevallással 1253-as bevallással Változás (2012/2011) % Civil szervezetek Egyházi szervezetek =2/1 6=4/3 Győr ,6 105,9 Vas ,6 107,7 Zala ,5 108,4 Régió összesen ,1 107,0 8

10 Felhívó tájékoztató levél Az adóhatóság a rendelkező magánszemélyek érvényes nyilatkozataiban megjelölt szervezetek részére szeptember 1-jéig postázta a tájékoztató, illetőleg a felhívótájékoztató leveleket. A civil szervezetek a felhívó-tájékoztató levélben kaptak tájékoztatást a felajánlott összeg várható nagyságáról, valamint azon feltételekről, amelyek meglétét a felajánlásra igényt tartó szervezetnek a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolnia kell. Amennyiben ezen szervezetek a felhívó-tájékoztató levél kézbesítését követően 30 napon belül igazolják a törvényi feltételek meglétét, hatóságunk a részükre felajánlott összeget 30 napon belül, de legkésőbb december 15-ig átutalja. Ha a szervezet a rendelkező évet megelőző években sikeresen igazolta a törvényi feltételek meglétét a létesítő okirat másolatának, illetve a jogerős bírósági végzés másolatának csatolását mellőzheti, azonban a 1337A adatlap kitöltése ebben az esetben is szükséges. Zalaegerszeg, szeptember 26. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 9