VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Átírás

1 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG TURIZMUSFEJLESZTÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS VÁROSREHABILITÁCIÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS

2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS A város Városok Magyarországon Fővárosunk, Budapest Terület- és településfejlesztés, urbanisztika 6 II. VÁROSFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 8 III. VÁROSFEJLESZTÉS A HAZAI JOGSZABÁLYOKBAN 12 IV. A VÁROSFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN 14 V. VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KERETÉBEN Integrált városrehabilitációs megközelítések Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Városrehabilitációs Kézikönyv, Városfejlesztési Kézikönyv, A városrehabilitáció és a településhálózat kapcsolata A regionális operatív programok prioritásai Városrehabilitáció típusok Funkcióbővítő célú városrehabilitáció Szociális célú rehabilitáció Kisvárosok értékmegőrző rehabilitációja (kisléptékű) Soft fejlesztések A megyei jogú városok és Budapest gazdaságélénkítő városrehabilitációja 40 3

4 I. BEVEZETÉS

5 1.1 A VÁROS A város olyan település, amely a földrajzi munkamegosztásban központi szerepet tölt be és a törvény szerint meghatározott jogállása van. A város nem csak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben a gazdasági, politikai és kulturális életet ösztönző központ is, amely vonzáskörzetében tartja a világ legtávolabbi pontjait is. Az első városok Kr. e körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a mezőgazdasági termelés, majd a felhalmozott feleslegek eladásával a kereskedelem központjává váltak. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, a területi fejlődéssel párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt ban London volt az egyetlen város, amely egymilliónál több lakossal rendelkezett. Abban az időben a világ 100 legnagyobb városában összesen 20 millió ember élt. Kétszáz évvel később, már az első 100 városban öszszesen 540 millió ember élt, közülük 220 millióan tíz milliósnál nagyobb városban re feltehetően a világ népességének a fele városokban fog élni. Meggyes Tamás A modern idők egyik legfontosabb jelensége a városok fejlődése és a világ urbanizálódása. Vagyis a váro siasodás jelenti a társadalmi rendben és az emberi természetben jelentkező változások legfontosabb összetevőjét. LAKÁS KÖZLEKEDÉS A VÁROS FUNKCIÓI MUNKA PIHENÉS 5

6 1.2 VÁROSOK MAGYARORSZÁGON Országunkban viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságai, gazdasági ereje, fejlettsége, funkciói által teljesíti a városi rang követelményeit. Jelenleg kilenc település Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár népessége nagyobb főnél, vagyis nagyvárosi rangú. Magyarországon 328 település rendelkezik városi ranggal, beleértve a fővárost és a 23 megyei jogú várost is, így a teljes népesség közel 65 %-a él városban. 1.3 FŐVÁROSUNK, BUDAPEST A Fővárosi Közmunkák Tanácsának alapító okmánya az évi X. törvény, amely már nem is fővárosokról (Pest és Buda), hanem csak fővárosról beszél. Budapest, mint városépítészeti, rendezési és fejlesztési egység a Fővárosi Közmunkák Tanácsával kezdődik, azonban valójában csak 1873-ban egyesítették az addig önálló három települést, Pestet, Budát és Óbudát. A főváros történetében január 1-jén új fejezet kezdődött, amikor 23 környező település hozzácsatolásával területe két és félszeresére, népessége másfélszere - sére nőtt. 1.4 TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, URBANISZTIKA A város növekvő struktúra, amelynek végső formája nem meghatározható, hiszen figyelemmel kell lennünk a flexibilitás és a bővíthetőség elveire. Athéni Charta A területfejlesztés célja az, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék jól magukat azon a helyen, ahol élnek és dolgoznak. Az identitástudat megőrzése egy hely és egy közösség tartós fejlődésének egyik kulcsa. 6

7 A településfejlesztés a településpolitikai elképzelések folyamatos, gyakorlati megvalósítására, a település állóeszköz állományának bővítésére, korszerűsítésére, a települési értékek megőrzésére és helyreállítására irányuló tudatos és spontán (önérdekű) tevékenységek összessége, amelyek alanya az önkormányzat, az állam, illetve bármely beruházó (lakosság, vállalkozások). Mindazon a településre kiterjedő társadalmigazdasági, tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, műszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják. A településfejlesztés tágabb értelemben a településfejlesztési politika irányelveivel összhangban kialakított, a településfejlesztési koncepció célkitűzéseinek megfelelően az egyes településcsoportokra irányuló komplex fejlesztési tevékenység. A tervszerű településfejlesztés során az egyes települések gazdasági-műszaki bázisuk fejlesztésével alkalmassá válnak funkciójuk betöltésére, biztosítva a gazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a termelőerők racionális területi elhelyezését, ellátottsági színvonaluk emelésével mérséklik az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglévő különbségeket. A várostervezés az a tudomány, amelyik bevezeti a harmadik dimenziót, a magasságot. A magasság az a tényező, ami segítséget nyújt a modern közlekedés és a lakóházak megteremtésében, használhatóvá téve a fölfelé terjeszkedéssel nyert területet. Athéni Charta Az urbanisztika a városok szélesebb értelemben települések, településrészek, térségek, régiók életével, működésével, változásaival, sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok tervezésével, fejlesztésével, működtetésével foglalkozó interdiszciplináris szakma. Az urbanisztika, vagyis a tudatos várostervezés alig több mint százéves története során rendszeresen legitimációs és identitásválságba került. Ezen válságok jelentősége abban rejlik, hogy olyan felismerésekhez vezettek, amelyek hozzájárulnak a megújuláshoz. 7

8 II. VÁROSFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

9 Az Európai Unió hivatalos dokumentumai, melyek a városrehabilitációs fejlesztések keretét képezik: Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a közötti időszakra, Bizottsági közlemény, július; Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához, Bizottsági kommunikáció, július; Bristoli Egyezmény a fenntartható városi közösségekről, december. A Bristoli Egyezmény fogalmazta meg a fenntartható közösségek fogalmát, és azokat a szempontokat, melyek fejlesztése révén megvalósíthatóak a fenntartható városok. Biztonság és befogadás Esélyegyenlőség mindenkinek Többszintű kormányzás Minőségi épített környezet Fenntartható közösségek Elérhetőség, össze köttetés Virágzó helyi gazdaság Környezeti fenntarthatóság Minőségi szolgál tatások 9

10 Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, május; A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA keretében a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei kötelezettséget vállalnak: a Chartában lefektetett alapelveknek és stratégiáknak a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba történő integrálás lehetőségeinek felkutatására; az integrált városfejlesztés eszközének alkalmazására és ehhez kapcsolódóan a nemzeti szinten szükséges keretek megteremtésére; egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődés támogatására, amely az európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul. Területi Agenda, május; Lipcsei Charta végrehajtásához kapcsolódó program, A nyugati világban a városfejlesztés mindig elsősorban helyi feladat, helyi tevékenység volt. Jelenleg főleg azt tanulják a városfejlesztők, hogyan lehet a tervezés és megvalósítás folyamatát demokratikusabbá tenni a lokális szereplők szélesebb körének bevonásával, illetve hogyan kell és lehet a helyi és térségi fejlesztés céljait összehangolni. A fejlesztés integrált szemlélete (vagyis az ágazati, területi és időbeli szintek összekapcsolása) szintén új feladat elé állítja a várostervezőket. Barta Györgyi 10

11

12 III. VÁROSFEJLESZTÉS A HAZAI JOGSZABÁLYOKBAN

13 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény meghatározza az önkormányzatok által ellátandó feladatokat, melyek többek között az alábbiak: a településfejlesztés; a településrendezés; az épített és természeti környezet védelme. A városfejlesztést és városrehabilitációt megalapozó jogszabályok: a évi XXI. Tv. a területfejlesztésről és területrendezésről, valamint a évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről. Településfejlesztési koncepció Integrált településfejlesztési stratégia Jogszabályi háttér Településszerkezeti terv Helyi építési szabályzat és a szabályozási terv Jogszabályi háttér A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ESZKÖZEI Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek is döntő szerepe van. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések középtávú településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, időtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének és felülvizsgálatának szabályait, valamint az önkormányzati településfejlesztési döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát a későbbiekben a Kormány rendelettel állapítja meg. 13

14 IV. VÁROSFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN

15 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) horizontális szempontként határozza meg a Kohéziót, melynek részét képezi a területi kohézió. Az ÚMFT 5. prioritása a területfejlesztés, melynek keretében megjelenik az integrált városfejlesztési stratégia. A KIEGYENSÚLYOZOTT TERÜLETI FEJLŐDÉS ELEMEI Integrált Városfejlesztési Stratégia: Élhető városok együttműködő és versenyképes hálózatának megteremtése. A fenntartható városfejlesztés élhető és vonzó környezet biztosítását jelenti. Alapvető cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, amelyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan működnek együtt. A fenntartható városfejlesztés során a gazdasági, szociális és környezetvédelmi fejlesztések iránya azonos. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének és funkciómegosztásának erősítése. A magyar várospolitika a fenti célok közül a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtésére fókuszál. Ennek megvalósulását szolgálja a kis- és középvárosok térszervező erejének erősítése, illetve a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolatok, valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erősítése. A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. Ugyanakkor a városfejlesztésnél kiemelt szempontként kell megjelennie a társadalmi, gazdasági-környezeti értelemben vett fenntarthatóság elvének, mely a várospolitikában az integrált megközelítést igényli. 15

16 V. VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KERETÉBEN

17 A regionális operatív programok keretében 2007-től kezdődően valósulhatnak meg integrált városrehabilitációs fejlesztések. Integrált városrehabilitációnak nevezzük a városfejlesztés szempontjából fontos problémák és érdekek egyidejű és méltányos figyelembe vételét, vagyis a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjainak egyidejű koordinálását, továbbá a gazdasági szereplők, a társadalmi szervezetek és a lakosság bevonását. Fenntartható közösségek és fenntartható városok csakis az integrált városfejlesztési politika megvalósításával jöhetnek létre. Ezen politika célja, hogy lehetőséget biztosítson a polgárok számára a közvetlen lakókörnyezetük formálásában, valamint érdekeltté teszi a közigazgatáson kívüli szereplőket is a városfejlesztés alakításában. A régiók, a városok és a városok különböző szereplői közötti konszenzus érdekében a fejlesztési irányokat határozott stratégiai irányvonal mentén kell összesíteni. A stratégiai szemlélet, az érdekek egyeztetése, Az EU újonnan csatlakozott országainak többségében az állam szocialista berendezkedés határozta meg a korábbiakban a terület- és városfejlesztést, amelyből teljességgel hiányzott a helyi önállóság, így a helyi szintű tervezés és fejlesztés is. A bottom-up tervezést tehát most tanuljuk, és az elmúlt két évtized még rövid idő ahhoz, hogy az önkormányzatok, illetve a helyi szereplők és a lakosság felismerje megfelelő módon, hogy nem külső erőktől kell várni helyzetük javítását, hanem helyi összefogással kell megvalósítani céljaikat, illetve kihasználni a külső forrásokat is. Barta Györgyi a fejlesztések középtávú tervezése és a pénzügyi források összevonásával a szűkös közpénzek felhasználásának hatékonysága növekszik, a köz- és magánberuházások koordinációja javul. Ezek az intézkedések egyidejűleg biztosíthatják a nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is. Az utóbbi időszak jellegzetessége, hogy a városi terekben válik szükségessé a korábbitól eltérő irányítási modell. A professzionális városmenedzsment, az új kommunikációs technológiák használata, a demokratikusabb részvétel rugalmas, hatékony formáinak bevezetése módszerbeli, értékrendszerbeli, belső szervezeti változásokat igényel. Pálné Kovács Ilona 17

18 5.1 INTEGRÁLT VÁROSREHABILITÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSEK Az integrált városrehabilitációs stratégiának kétféle megközelítése ismert. Egyrészt az Urban típusú akciók a belső városi problémák komplex kezelését és a társadalmi kohézió erősítését szorgalmazzák, míg a liszszaboni célokat támogató típusú városfejlesztési beavatkozások fő célja a vállalkozások megtelepedésének ösztönzése a helyi foglalkoztatási lehetőségek megteremtése érdekében. A két célkitűzés szorosan összefügg egymással a városfejlesztés mindkét megközelítést alkalmazza vagyis a városfejlesztési beavatkozások sikerességének záloga az integrált megközelítés, melyben a beavatkozások együttesen célozzák meg a társadalmi és gazdasági kohéziót. A ROP Irányító Hatóság a korábbi városrehabilitációs pályázati kiírások tapasztalatainak figyelembevételével az integrált, partnerségre épülő komplex beavatkozások támogatása mellett döntött. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia eszközét amely a szociális célú rehabilitáció esetében az Unió által, a funkcióbővítő rehabilitáció esetében pedig a hazai intézményrendszer által megfogalmazottak értelmében az Irányító Hatóság bevezette, és elvárássá tette a városrehabilitációs pályázati rendszerben. Az IVS, mint a városfejlesztés eszköze, azóta a településfejlesztési koncepció munkarészeként jogszabályi kötelezettséggé is vált. 5.2 AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Integrált városfejlesztési stratégia: középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált településfejlesztési dokumentum. A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában: Integrált megközelítés A közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása Erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése A fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága 18

19 5.3 VÁROSREHABILITÁCIÓS KÉZIKÖNYV, VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV, Alapelvek: a városok és környezetük, valamint a városrészek, városi részterületek erősségeinek és gyengeségeinek a jelenlegi helyzet értékelésén alapuló leírása; a városi területre vonatkozó, következetes fejlesztési célok meghatározása és a városra vonatkozó jövőkép kialakítása; az egyes városrészek jövőképének és fejlesztési stratégiájának meghatározása; a különböző, városrészekre vonatkozó, illetve ágazati és műszaki tervek, valamint politikák öszszehangolása, illetve annak biztosítása, hogy a tervezett beruházások hozzájáruljanak a városi terület kiegyensúlyozott fejlődésének ösztönzéséhez; a támogatások köz- és a magánszektor szereplői által történő felhasználásának összehangolása és területi összpontosítása; a helyi és a város-régió szinten történő koordináció, amelybe a lakosságot és egyéb partnereket is be kell vonni, akik lényegesen hozzájárulhatnak az egyes térségek jövőbeli gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti minőségének alakításához. a városfejlesztési döntések középtávú keretbe helyezése ad-hoc fejlesztési elképzelések rendszerbe foglalása EREDMÉNYEK párhuzamos fejlesztések közötti összhang biztosítása, területi szinergiák megvalósítása fejlesztési prioritások meghatározása, információáramlás biztosítása szűkös források koordinációja és kombinációja 19

20 5.4 VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT KAPCSOLATA A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. A régiók városhálózatának fejlesztési fókuszai: a regionális operatív programokban elsősorban a fejlesztési pólusok és a többi megyei jogú város megerősítésén, a hozzájuk kapcsolódó középvárosok fejlesztésén és a város-vidék harmonikus viszony megteremtésén keresztül kell a városhálózatot megközelíteni. BUDAPEST A főváros fejlesztését a jövőben az ország versenyképességét biztosító funkciókra és az élhetőségre kell összpontosítani. A főváros egyéb szerepköreit fokozatosan meg kell osztani a hazai nagyvárosokkal, a nemzetközi színtéren is tartósan versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése érdekében. MEGYEI JOGÚ VÁROSOK A településhálózatban a megyei jogú városoknak kiemelt szerepük van, hisz közvetlen környékük lakosain túl, több esetben regionális szintű szolgáltatásokat nyújtanak. Ahhoz, hogy ezen települések magas színvonalú lakókörnyezetet hozzanak létre, illetve biztosítani tudják számos funkció hatékony működését, többféle, illetve jelentősebb léptékű fejlesztések szükségesek. Kiemelt szerepe van a magántőke bevonásának, a privát szféra szereplőivel való koordinációnak, hiszen az önkormányzatok szűkös forrásait csak a megfelelő forráskombinációval lehetséges megsokszorozni. Ezáltal a megyei jogú városok térszervező feladatuk ellátását magasabb színvonalon tudják biztosítani. 20

21 NAGYOBB VÁROSOK A magyar településhálózatban a nagyvárosok mellett a középvárosok tekinthetők a gazdasági fejlődés központjainak, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a regionális központok és kisvárosok között. Számos középváros markáns, megyei szintű funkciókat lát el: idegenforgalmi, kulturális és tudásközpontként működik, esetenként jelentős vonzáskört kialakítva. A középvárosok térségi szerepe az Európai Unió bővítésével újjáéledhet. A kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat kialakításához elengedhetetlen a középvárosok kiegyensúlyozott fejlesztése. Jelenleg hazánkban ennek feltételei elsősorban az Alföldön hiányoznak. A középvárosok térbeli kiegyensúlyozottságának megteremtése és térszervező képességük növelése a fő városfejlesztési célok közé tartozik. KISTELEPÜLÉSEK A kisvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek településeinek városhálózatra való felfűzése, egy új, integrált városvidék rendszer megteremtése. Azokban a térségekben, ahol hiányzik a kellő közelségben elérhető érdemi városi központ (valós városi funkciókkal), ösztönözni kell ilyen központok létrejöttét, ill. megerősödését. 5.5 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK PRIORITÁSAI Önálló településfejlesztési prioritás jelenik meg a Dél-dunántúli, Közép-dunántúli és Közép-magyarországi Operatív Programokban. Más régiók különböző területekkel kombinálva szerepeltetik a településfejlesztést, mely egyben a hangsúlyok elhelyezését is szemlélteti. Közlekedésfejlesztés és városrehabilitáció: hangsúly az elérhetőség és városi szerkezetek kapcsolatán: Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország. Környezet és városrehabilitáció: hangsúly az életminőség környezeti szempontjain, a fenntartható közösségek megvalósításán: Dél-Alföld és Észak-Alföld. 21

22 Nyugat-Dunántúl: 3. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS Célok: városközpontok, leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációja; a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása települési infrastruktúrafejlesztések révén; városi közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése. Közép-Dunántúl: 3. prioritás: Fenntartható településfejlesztés Célok: városközpontok és városi alközpontok értékmegőrző fejlesztése; a leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városi lakóterületek integrált rehabilitációja a régió városhálózatát alkotó települések integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztési programjai mentén; a kistelepülések tudatos fejlesztése, élhető és örökségvezérelt települési környezet kialakítása. Közép-Magyarország: 5. prioritás: Települési területek megújítása Cél: A települési életminőség növelése a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével. Észak-Magyarország: 3. prioritás: Településfejlesztés Célok: új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása, valamint a meglévő funkciók megerősítése; társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben a térségszervező funkciókkal rendelkező települések attraktivitásának fokozása; új és meglévő gazdasági, közösségi funkciók támogatása, megerősítése a régió közép- és nagyvárosaiban; az elmaradott kistérségek szegregációjának megakadályozása, a kistelepülések népességmegtartóképességének javítása. Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl: 4. prioritás: Integrált városfejlesztési akciók támogatása Célok: a régió városhálózatának erősítése, a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével; a leértékelődő városi területek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával; Pécs és a régió vonzerejének javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével az Európa Kulturális Főváros 2010 programhoz kapcsolódóan. Dél-Alföld: 5. prioritás: Térségfejlesztési akciók Célok: a lakóterületek által érintett akcióterületek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése; vonzó városi környezet kialakítása; a régió településein a környezetbiztonság fokozása. Elmaradott kistérségek térségszervező funkcióval rendelkező településeinek fejlesztése attraktivitásuk fokozása; a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek támogatása, helyi identitás erősítése. Észak-Alföld: 5. prioritás: város és térségfejlesztés Célok: az épített környezet minőségének javítása; a természeti környezet állapotának megóvása és fejlesztése; a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése. 22

23 Pénzügyi allokáció A városrehabilitációs források százalékos aránya az összes ROP forráson belül, és régiónként: ROP összesen 13% 87% ÉMOP 18% KDOP 14% KMOP 13% NYDOP 13% 82% 86% 87% 87% DAOP 12% ÉAOP 12% DDOP 7% 88% 88% 93% 23

24 5.6. VÁROSREHABILITÁCIÓ TÍPUSOK Megyei jogú városok és Budapest gazdaságélénkítő és szociális városrehabilitációja (kiemelt) Középvárosok funkcióvédő célú városrehabilitációja Középvárosok szociális célú városrehabilitációja Kisvárosok értékőrző megújulása FUNKCIÓBŐVÍTŐ CÉLÚ VÁROSREHABILITÁCIÓ A konstrukció célja, hogy integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg a városok központi és alközponti területei. A beavatkozások során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg funkcióbővítés vagy funkcióerősítés az akcióterület jellegétől függően és a fizikai infrastruktúrához kötődő tartalmi fejlesztés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó szolgáltató városközpontok alakulnak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez. A konstrukció további célja új alközponti funkciójú városi területek kialakítása, illetve központi, alközponti városrészekhez kapcsolódóan barnamezős területek funkcióváltással történő megújítása. 24

25 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 ÉMOP ÉAOP DAOP KMOP KDOP DDOP NYDOP Funkcióbővítő városrehabilitációs források (felhasznált forrás; Mrd Ft) Funkcióbővítő városrehabilitációs források (szabad forrás; Mrd Ft) Funkció alatt egy típusú köz- vagy piaci alapú szolgáltatáscsoport értendő, amely szolgáltatás az akcióterületen térítés nélkül vagy térítés ellenében igénybe vehető. 25

26 A funkcióbővítő városrehabilitáció sarokpontjai: Akcióterületi megközelítés Olyan területi alapú, integrált megközelítésre építő városrehabilitációs megoldás, amelynek eredményeként biztosítható, hogy az egymást követő fejlesztések egymással koordináltan, a szinergikus hatásokat erősítve, a rendelkezésre álló források megfelelő kombinációjában valósulnak meg. Fejlesztési irányultság A fejlesztés eredményeként az akcióterületen a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglevő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben válnak elérhetővé, vagy egyéb módon járulnak hozzá ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni. Soft elemek Az infrastrukturális beruházások akkor hatékonyak, ha a beruházásokat társadalmi kapcsolatokat erősítő, közösségfejlesztő tevékenységek, ún. soft elemek egészítik ki. A kívánt hatás elérésének feltétele hogy a soft elemek minden esetben kapcsolódjanak a projekt keretében fejlesztésre kerülő infrastrukturális beruházások céljaihoz. Erős helyi partnerség Az akcióterület fejlesztése érdekében a városrehabilitációs projektekben szükségszerű a megfelelő partneri támogatás kialakítása (konzorciumi partnerek), valamint a tervezést, megvalósítást és a fenntartást is végigkísérő nyilvánosságmunka és partnerségépítés, továbbá a fejlesztési elképzelések társadalmi egyeztetése. Épületállomány megőrzése Az akcióterületen található funkció nélküli, valamint a fejlesztés során felhagyottá váló ingatlanok hasznosításából származó bevételt érdemes az akcióterületi fejlesztésre visszaforgatni. Öko-városok: Amersfoort (Hollandia) Amersfoort egy fejlődő történelmi város Utrecht közelében kb fős lakossággal. A kormány 10 éves lakásépítési programjának keretében három új városszéli városrészt alakított ki öko-város jelleggel, mintegy új lakással. Mára Amersfoort-t mint Európa egyik legzöldebb városát ismerik el: az új városrészeket úgy alakították ki, hogy az illeszkedik a város arculatához és közösségéhez; Vathorst, Kattenbroek és Nieuwland új fejlesztései úgy valósultak meg, hogy példamutató tervezéssel új szabványokat honosított meg, és eközben a társadalmi és környezeti fenntarthatóság magas szintjét is megőrizte; a városrész központok autómentesek, a helyi igényeket kiszolgáló szolgáltatások és közösségi közlekedés gyalogos távolságból elérhető minden lakásból; nincsenek jobb és rosszabb státuszú területek az új városrészekben, mint ez régen Amersfoortra jellemző volt. 26

27 Indikátorok: A városrehabilitációs konstrukciók egységes mutatórendszert határoznak meg, melyekkel országosan egységesen mérhetővé válnak a városokban megvalósuló fejlesztések. Az indikátorok figyelembe veszik az európai gyakorlatot. A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Új városi funkciók betelepedése A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen A projekt révén megerősített funkciók száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága Lakossági elégedettség Teremtett munkahelyek száma Létrehozott közösségi szintterületek aránya Beruházába bevont magántőke nagysága A közszféra által bevont tőke Munkavégzésre használt szintterület Létrehozott munkahelyek száma Épített lakások száma Az angol városrehabilitációs társaságok által használt egységes mutatórendszer Magánszféra által bevont tőke Újrahasznosított földterület 27

28 JÓZSEFVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ Budapest Európa Belvárosa Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program, Józsefváros Palotanegyed Projektgazda: Budapest Józsefváros Önkormányzata A projekt összköltségvetése: Ft Megítélt támogatás: Ft Támogatási intenzitás: 54,03% A projekt megvalósításának tervezett befejezési időpontja: március 31. A Program a Palotanegyed adottságaira építve szervezi a megújítást. Kiemelt cél az akcióterületen egykor jellemző gazdasági aktivitás újbóli felpezsdítése, a kiskereskedők, helyi vállalkozók és a civil kör mozgósítása, helyzetének előmozdítása, a negyednek a városban betöltött gazdasági vonzerejének stabilizálása és erősítése. Ez a vonzerő erősödik tovább a Nagykörúton belüli városrész egységes kulturális örökségi területté alakításával, inspiratív környezet létrehozásával, kreatív munkahelyek teremtésével. Mindez pedig a fenntartható fejlődés tiszteletben tartásával párosul, itt válik a program integrálttá, hiszen a gazdasági fejlesztések, a kulturális értékek és a környezeti feltételek javítása azonos figyelmet kap. A kerületi stratégia a tudás és kultúra alapú gazdaságfejlesztésben jelöli ki a negyed jövőjének alapját. A Budapest Európa Belvárosa Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program eredményeképpen a vendéglátás, a kulturális gazdaság és a vonzerőgazdaság szereplőinek jelenléte erősödik, és ezen keresztül jelentős számú munkahely kialakítását segíti elő. Ugyancsak ezt az irányt erősíti az újonnan kialakuló Gazdaságfejlesztési Központ és Diákközpont. A programban megjelenő legfontosabb környezeti cél, hogy a kerület közterületei és épületei megfelelő környezetet jelentsenek a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvető cél tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, vonzó, korszerű, igényes és fenntartható lakókörnyezet létrehozása. Ezt a célt szolgálja a közterület-fejlesztési valamint a díszvilágítási program. A projekt keretében tervezett tevékenységek: egységes díszvilágítási rendszer kialakítása; Horánszky utca 13. fővárosi védettség alatt álló épület felújítása, funkcióváltása; egységes gyalogos-vegyesforgalmú közterületi rendszer kialakítása; speciális piacok projekt; Belső-Józsefvárosi szolgáltatási környezet kialakítása; identitást erősítő programok kialakítása, a lakossági és civil szereplők bevonása. 28