VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN"

Átírás

1 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG TURIZMUSFEJLESZTÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS VÁROSREHABILITÁCIÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS

2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS A város Városok Magyarországon Fővárosunk, Budapest Terület- és településfejlesztés, urbanisztika 6 II. VÁROSFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 8 III. VÁROSFEJLESZTÉS A HAZAI JOGSZABÁLYOKBAN 12 IV. A VÁROSFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN 14 V. VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KERETÉBEN Integrált városrehabilitációs megközelítések Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Városrehabilitációs Kézikönyv, Városfejlesztési Kézikönyv, A városrehabilitáció és a településhálózat kapcsolata A regionális operatív programok prioritásai Városrehabilitáció típusok Funkcióbővítő célú városrehabilitáció Szociális célú rehabilitáció Kisvárosok értékmegőrző rehabilitációja (kisléptékű) Soft fejlesztések A megyei jogú városok és Budapest gazdaságélénkítő városrehabilitációja 40 3

4 I. BEVEZETÉS

5 1.1 A VÁROS A város olyan település, amely a földrajzi munkamegosztásban központi szerepet tölt be és a törvény szerint meghatározott jogállása van. A város nem csak a modern ember lakó- és munkahelye, hanem egyben a gazdasági, politikai és kulturális életet ösztönző központ is, amely vonzáskörzetében tartja a világ legtávolabbi pontjait is. Az első városok Kr. e körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a mezőgazdasági termelés, majd a felhalmozott feleslegek eladásával a kereskedelem központjává váltak. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, a területi fejlődéssel párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt ban London volt az egyetlen város, amely egymilliónál több lakossal rendelkezett. Abban az időben a világ 100 legnagyobb városában összesen 20 millió ember élt. Kétszáz évvel később, már az első 100 városban öszszesen 540 millió ember élt, közülük 220 millióan tíz milliósnál nagyobb városban re feltehetően a világ népességének a fele városokban fog élni. Meggyes Tamás A modern idők egyik legfontosabb jelensége a városok fejlődése és a világ urbanizálódása. Vagyis a váro siasodás jelenti a társadalmi rendben és az emberi természetben jelentkező változások legfontosabb összetevőjét. LAKÁS KÖZLEKEDÉS A VÁROS FUNKCIÓI MUNKA PIHENÉS 5

6 1.2 VÁROSOK MAGYARORSZÁGON Országunkban viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságai, gazdasági ereje, fejlettsége, funkciói által teljesíti a városi rang követelményeit. Jelenleg kilenc település Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár népessége nagyobb főnél, vagyis nagyvárosi rangú. Magyarországon 328 település rendelkezik városi ranggal, beleértve a fővárost és a 23 megyei jogú várost is, így a teljes népesség közel 65 %-a él városban. 1.3 FŐVÁROSUNK, BUDAPEST A Fővárosi Közmunkák Tanácsának alapító okmánya az évi X. törvény, amely már nem is fővárosokról (Pest és Buda), hanem csak fővárosról beszél. Budapest, mint városépítészeti, rendezési és fejlesztési egység a Fővárosi Közmunkák Tanácsával kezdődik, azonban valójában csak 1873-ban egyesítették az addig önálló három települést, Pestet, Budát és Óbudát. A főváros történetében január 1-jén új fejezet kezdődött, amikor 23 környező település hozzácsatolásával területe két és félszeresére, népessége másfélszere - sére nőtt. 1.4 TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, URBANISZTIKA A város növekvő struktúra, amelynek végső formája nem meghatározható, hiszen figyelemmel kell lennünk a flexibilitás és a bővíthetőség elveire. Athéni Charta A területfejlesztés célja az, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék jól magukat azon a helyen, ahol élnek és dolgoznak. Az identitástudat megőrzése egy hely és egy közösség tartós fejlődésének egyik kulcsa. 6

7 A településfejlesztés a településpolitikai elképzelések folyamatos, gyakorlati megvalósítására, a település állóeszköz állományának bővítésére, korszerűsítésére, a települési értékek megőrzésére és helyreállítására irányuló tudatos és spontán (önérdekű) tevékenységek összessége, amelyek alanya az önkormányzat, az állam, illetve bármely beruházó (lakosság, vállalkozások). Mindazon a településre kiterjedő társadalmigazdasági, tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, műszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják. A településfejlesztés tágabb értelemben a településfejlesztési politika irányelveivel összhangban kialakított, a településfejlesztési koncepció célkitűzéseinek megfelelően az egyes településcsoportokra irányuló komplex fejlesztési tevékenység. A tervszerű településfejlesztés során az egyes települések gazdasági-műszaki bázisuk fejlesztésével alkalmassá válnak funkciójuk betöltésére, biztosítva a gazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a termelőerők racionális területi elhelyezését, ellátottsági színvonaluk emelésével mérséklik az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglévő különbségeket. A várostervezés az a tudomány, amelyik bevezeti a harmadik dimenziót, a magasságot. A magasság az a tényező, ami segítséget nyújt a modern közlekedés és a lakóházak megteremtésében, használhatóvá téve a fölfelé terjeszkedéssel nyert területet. Athéni Charta Az urbanisztika a városok szélesebb értelemben települések, településrészek, térségek, régiók életével, működésével, változásaival, sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok tervezésével, fejlesztésével, működtetésével foglalkozó interdiszciplináris szakma. Az urbanisztika, vagyis a tudatos várostervezés alig több mint százéves története során rendszeresen legitimációs és identitásválságba került. Ezen válságok jelentősége abban rejlik, hogy olyan felismerésekhez vezettek, amelyek hozzájárulnak a megújuláshoz. 7

8 II. VÁROSFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

9 Az Európai Unió hivatalos dokumentumai, melyek a városrehabilitációs fejlesztések keretét képezik: Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a közötti időszakra, Bizottsági közlemény, július; Kohéziós politika és a városok: a városok és az agglomerációk hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatottságához, Bizottsági kommunikáció, július; Bristoli Egyezmény a fenntartható városi közösségekről, december. A Bristoli Egyezmény fogalmazta meg a fenntartható közösségek fogalmát, és azokat a szempontokat, melyek fejlesztése révén megvalósíthatóak a fenntartható városok. Biztonság és befogadás Esélyegyenlőség mindenkinek Többszintű kormányzás Minőségi épített környezet Fenntartható közösségek Elérhetőség, össze köttetés Virágzó helyi gazdaság Környezeti fenntarthatóság Minőségi szolgál tatások 9

10 Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról, május; A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA keretében a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei kötelezettséget vállalnak: a Chartában lefektetett alapelveknek és stratégiáknak a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba történő integrálás lehetőségeinek felkutatására; az integrált városfejlesztés eszközének alkalmazására és ehhez kapcsolódóan a nemzeti szinten szükséges keretek megteremtésére; egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődés támogatására, amely az európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul. Területi Agenda, május; Lipcsei Charta végrehajtásához kapcsolódó program, A nyugati világban a városfejlesztés mindig elsősorban helyi feladat, helyi tevékenység volt. Jelenleg főleg azt tanulják a városfejlesztők, hogyan lehet a tervezés és megvalósítás folyamatát demokratikusabbá tenni a lokális szereplők szélesebb körének bevonásával, illetve hogyan kell és lehet a helyi és térségi fejlesztés céljait összehangolni. A fejlesztés integrált szemlélete (vagyis az ágazati, területi és időbeli szintek összekapcsolása) szintén új feladat elé állítja a várostervezőket. Barta Györgyi 10

11

12 III. VÁROSFEJLESZTÉS A HAZAI JOGSZABÁLYOKBAN

13 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény meghatározza az önkormányzatok által ellátandó feladatokat, melyek többek között az alábbiak: a településfejlesztés; a településrendezés; az épített és természeti környezet védelme. A városfejlesztést és városrehabilitációt megalapozó jogszabályok: a évi XXI. Tv. a területfejlesztésről és területrendezésről, valamint a évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről. Településfejlesztési koncepció Integrált településfejlesztési stratégia Jogszabályi háttér Településszerkezeti terv Helyi építési szabályzat és a szabályozási terv Jogszabályi háttér A TELEPÜLÉSRENDEZÉS ESZKÖZEI Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek is döntő szerepe van. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések középtávú településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, időtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének és felülvizsgálatának szabályait, valamint az önkormányzati településfejlesztési döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát a későbbiekben a Kormány rendelettel állapítja meg. 13

14 IV. VÁROSFEJLESZTÉS RENDSZERE AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN

15 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) horizontális szempontként határozza meg a Kohéziót, melynek részét képezi a területi kohézió. Az ÚMFT 5. prioritása a területfejlesztés, melynek keretében megjelenik az integrált városfejlesztési stratégia. A KIEGYENSÚLYOZOTT TERÜLETI FEJLŐDÉS ELEMEI Integrált Városfejlesztési Stratégia: Élhető városok együttműködő és versenyképes hálózatának megteremtése. A fenntartható városfejlesztés élhető és vonzó környezet biztosítását jelenti. Alapvető cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, amelyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan működnek együtt. A fenntartható városfejlesztés során a gazdasági, szociális és környezetvédelmi fejlesztések iránya azonos. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének és funkciómegosztásának erősítése. A magyar várospolitika a fenti célok közül a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtésére fókuszál. Ennek megvalósulását szolgálja a kis- és középvárosok térszervező erejének erősítése, illetve a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolatok, valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erősítése. A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. Ugyanakkor a városfejlesztésnél kiemelt szempontként kell megjelennie a társadalmi, gazdasági-környezeti értelemben vett fenntarthatóság elvének, mely a várospolitikában az integrált megközelítést igényli. 15

16 V. VÁROSREHABILITÁCIÓ A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK KERETÉBEN

17 A regionális operatív programok keretében 2007-től kezdődően valósulhatnak meg integrált városrehabilitációs fejlesztések. Integrált városrehabilitációnak nevezzük a városfejlesztés szempontjából fontos problémák és érdekek egyidejű és méltányos figyelembe vételét, vagyis a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjainak egyidejű koordinálását, továbbá a gazdasági szereplők, a társadalmi szervezetek és a lakosság bevonását. Fenntartható közösségek és fenntartható városok csakis az integrált városfejlesztési politika megvalósításával jöhetnek létre. Ezen politika célja, hogy lehetőséget biztosítson a polgárok számára a közvetlen lakókörnyezetük formálásában, valamint érdekeltté teszi a közigazgatáson kívüli szereplőket is a városfejlesztés alakításában. A régiók, a városok és a városok különböző szereplői közötti konszenzus érdekében a fejlesztési irányokat határozott stratégiai irányvonal mentén kell összesíteni. A stratégiai szemlélet, az érdekek egyeztetése, Az EU újonnan csatlakozott országainak többségében az állam szocialista berendezkedés határozta meg a korábbiakban a terület- és városfejlesztést, amelyből teljességgel hiányzott a helyi önállóság, így a helyi szintű tervezés és fejlesztés is. A bottom-up tervezést tehát most tanuljuk, és az elmúlt két évtized még rövid idő ahhoz, hogy az önkormányzatok, illetve a helyi szereplők és a lakosság felismerje megfelelő módon, hogy nem külső erőktől kell várni helyzetük javítását, hanem helyi összefogással kell megvalósítani céljaikat, illetve kihasználni a külső forrásokat is. Barta Györgyi a fejlesztések középtávú tervezése és a pénzügyi források összevonásával a szűkös közpénzek felhasználásának hatékonysága növekszik, a köz- és magánberuházások koordinációja javul. Ezek az intézkedések egyidejűleg biztosíthatják a nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is. Az utóbbi időszak jellegzetessége, hogy a városi terekben válik szükségessé a korábbitól eltérő irányítási modell. A professzionális városmenedzsment, az új kommunikációs technológiák használata, a demokratikusabb részvétel rugalmas, hatékony formáinak bevezetése módszerbeli, értékrendszerbeli, belső szervezeti változásokat igényel. Pálné Kovács Ilona 17

18 5.1 INTEGRÁLT VÁROSREHABILITÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSEK Az integrált városrehabilitációs stratégiának kétféle megközelítése ismert. Egyrészt az Urban típusú akciók a belső városi problémák komplex kezelését és a társadalmi kohézió erősítését szorgalmazzák, míg a liszszaboni célokat támogató típusú városfejlesztési beavatkozások fő célja a vállalkozások megtelepedésének ösztönzése a helyi foglalkoztatási lehetőségek megteremtése érdekében. A két célkitűzés szorosan összefügg egymással a városfejlesztés mindkét megközelítést alkalmazza vagyis a városfejlesztési beavatkozások sikerességének záloga az integrált megközelítés, melyben a beavatkozások együttesen célozzák meg a társadalmi és gazdasági kohéziót. A ROP Irányító Hatóság a korábbi városrehabilitációs pályázati kiírások tapasztalatainak figyelembevételével az integrált, partnerségre épülő komplex beavatkozások támogatása mellett döntött. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia eszközét amely a szociális célú rehabilitáció esetében az Unió által, a funkcióbővítő rehabilitáció esetében pedig a hazai intézményrendszer által megfogalmazottak értelmében az Irányító Hatóság bevezette, és elvárássá tette a városrehabilitációs pályázati rendszerben. Az IVS, mint a városfejlesztés eszköze, azóta a településfejlesztési koncepció munkarészeként jogszabályi kötelezettséggé is vált. 5.2 AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Integrált városfejlesztési stratégia: középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált településfejlesztési dokumentum. A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában: Integrált megközelítés A közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása Erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése A fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága 18

19 5.3 VÁROSREHABILITÁCIÓS KÉZIKÖNYV, VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYV, Alapelvek: a városok és környezetük, valamint a városrészek, városi részterületek erősségeinek és gyengeségeinek a jelenlegi helyzet értékelésén alapuló leírása; a városi területre vonatkozó, következetes fejlesztési célok meghatározása és a városra vonatkozó jövőkép kialakítása; az egyes városrészek jövőképének és fejlesztési stratégiájának meghatározása; a különböző, városrészekre vonatkozó, illetve ágazati és műszaki tervek, valamint politikák öszszehangolása, illetve annak biztosítása, hogy a tervezett beruházások hozzájáruljanak a városi terület kiegyensúlyozott fejlődésének ösztönzéséhez; a támogatások köz- és a magánszektor szereplői által történő felhasználásának összehangolása és területi összpontosítása; a helyi és a város-régió szinten történő koordináció, amelybe a lakosságot és egyéb partnereket is be kell vonni, akik lényegesen hozzájárulhatnak az egyes térségek jövőbeli gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti minőségének alakításához. a városfejlesztési döntések középtávú keretbe helyezése ad-hoc fejlesztési elképzelések rendszerbe foglalása EREDMÉNYEK párhuzamos fejlesztések közötti összhang biztosítása, területi szinergiák megvalósítása fejlesztési prioritások meghatározása, információáramlás biztosítása szűkös források koordinációja és kombinációja 19

20 5.4 VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT KAPCSOLATA A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. A régiók városhálózatának fejlesztési fókuszai: a regionális operatív programokban elsősorban a fejlesztési pólusok és a többi megyei jogú város megerősítésén, a hozzájuk kapcsolódó középvárosok fejlesztésén és a város-vidék harmonikus viszony megteremtésén keresztül kell a városhálózatot megközelíteni. BUDAPEST A főváros fejlesztését a jövőben az ország versenyképességét biztosító funkciókra és az élhetőségre kell összpontosítani. A főváros egyéb szerepköreit fokozatosan meg kell osztani a hazai nagyvárosokkal, a nemzetközi színtéren is tartósan versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése érdekében. MEGYEI JOGÚ VÁROSOK A településhálózatban a megyei jogú városoknak kiemelt szerepük van, hisz közvetlen környékük lakosain túl, több esetben regionális szintű szolgáltatásokat nyújtanak. Ahhoz, hogy ezen települések magas színvonalú lakókörnyezetet hozzanak létre, illetve biztosítani tudják számos funkció hatékony működését, többféle, illetve jelentősebb léptékű fejlesztések szükségesek. Kiemelt szerepe van a magántőke bevonásának, a privát szféra szereplőivel való koordinációnak, hiszen az önkormányzatok szűkös forrásait csak a megfelelő forráskombinációval lehetséges megsokszorozni. Ezáltal a megyei jogú városok térszervező feladatuk ellátását magasabb színvonalon tudják biztosítani. 20

21 NAGYOBB VÁROSOK A magyar településhálózatban a nagyvárosok mellett a középvárosok tekinthetők a gazdasági fejlődés központjainak, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a regionális központok és kisvárosok között. Számos középváros markáns, megyei szintű funkciókat lát el: idegenforgalmi, kulturális és tudásközpontként működik, esetenként jelentős vonzáskört kialakítva. A középvárosok térségi szerepe az Európai Unió bővítésével újjáéledhet. A kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat kialakításához elengedhetetlen a középvárosok kiegyensúlyozott fejlesztése. Jelenleg hazánkban ennek feltételei elsősorban az Alföldön hiányoznak. A középvárosok térbeli kiegyensúlyozottságának megteremtése és térszervező képességük növelése a fő városfejlesztési célok közé tartozik. KISTELEPÜLÉSEK A kisvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek településeinek városhálózatra való felfűzése, egy új, integrált városvidék rendszer megteremtése. Azokban a térségekben, ahol hiányzik a kellő közelségben elérhető érdemi városi központ (valós városi funkciókkal), ösztönözni kell ilyen központok létrejöttét, ill. megerősödését. 5.5 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK PRIORITÁSAI Önálló településfejlesztési prioritás jelenik meg a Dél-dunántúli, Közép-dunántúli és Közép-magyarországi Operatív Programokban. Más régiók különböző területekkel kombinálva szerepeltetik a településfejlesztést, mely egyben a hangsúlyok elhelyezését is szemlélteti. Közlekedésfejlesztés és városrehabilitáció: hangsúly az elérhetőség és városi szerkezetek kapcsolatán: Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország. Környezet és városrehabilitáció: hangsúly az életminőség környezeti szempontjain, a fenntartható közösségek megvalósításán: Dél-Alföld és Észak-Alföld. 21

22 Nyugat-Dunántúl: 3. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS Célok: városközpontok, leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációja; a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása települési infrastruktúrafejlesztések révén; városi közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése. Közép-Dunántúl: 3. prioritás: Fenntartható településfejlesztés Célok: városközpontok és városi alközpontok értékmegőrző fejlesztése; a leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városi lakóterületek integrált rehabilitációja a régió városhálózatát alkotó települések integrált, illetve komplex szemléletű fejlesztési programjai mentén; a kistelepülések tudatos fejlesztése, élhető és örökségvezérelt települési környezet kialakítása. Közép-Magyarország: 5. prioritás: Települési területek megújítása Cél: A települési életminőség növelése a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével. Észak-Magyarország: 3. prioritás: Településfejlesztés Célok: új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatása, valamint a meglévő funkciók megerősítése; társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben a térségszervező funkciókkal rendelkező települések attraktivitásának fokozása; új és meglévő gazdasági, közösségi funkciók támogatása, megerősítése a régió közép- és nagyvárosaiban; az elmaradott kistérségek szegregációjának megakadályozása, a kistelepülések népességmegtartóképességének javítása. Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép- Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Dél-Dunántúl: 4. prioritás: Integrált városfejlesztési akciók támogatása Célok: a régió városhálózatának erősítése, a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével; a leértékelődő városi területek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával; Pécs és a régió vonzerejének javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével az Európa Kulturális Főváros 2010 programhoz kapcsolódóan. Dél-Alföld: 5. prioritás: Térségfejlesztési akciók Célok: a lakóterületek által érintett akcióterületek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése; vonzó városi környezet kialakítása; a régió településein a környezetbiztonság fokozása. Elmaradott kistérségek térségszervező funkcióval rendelkező településeinek fejlesztése attraktivitásuk fokozása; a társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek támogatása, helyi identitás erősítése. Észak-Alföld: 5. prioritás: város és térségfejlesztés Célok: az épített környezet minőségének javítása; a természeti környezet állapotának megóvása és fejlesztése; a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése. 22

23 Pénzügyi allokáció A városrehabilitációs források százalékos aránya az összes ROP forráson belül, és régiónként: ROP összesen 13% 87% ÉMOP 18% KDOP 14% KMOP 13% NYDOP 13% 82% 86% 87% 87% DAOP 12% ÉAOP 12% DDOP 7% 88% 88% 93% 23

24 5.6. VÁROSREHABILITÁCIÓ TÍPUSOK Megyei jogú városok és Budapest gazdaságélénkítő és szociális városrehabilitációja (kiemelt) Középvárosok funkcióvédő célú városrehabilitációja Középvárosok szociális célú városrehabilitációja Kisvárosok értékőrző megújulása FUNKCIÓBŐVÍTŐ CÉLÚ VÁROSREHABILITÁCIÓ A konstrukció célja, hogy integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg a városok központi és alközponti területei. A beavatkozások során komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával újul meg a fizikai infrastruktúra, valósul meg funkcióbővítés vagy funkcióerősítés az akcióterület jellegétől függően és a fizikai infrastruktúrához kötődő tartalmi fejlesztés. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó szolgáltató városközpontok alakulnak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez. A konstrukció további célja új alközponti funkciójú városi területek kialakítása, illetve központi, alközponti városrészekhez kapcsolódóan barnamezős területek funkcióváltással történő megújítása. 24

25 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 ÉMOP ÉAOP DAOP KMOP KDOP DDOP NYDOP Funkcióbővítő városrehabilitációs források (felhasznált forrás; Mrd Ft) Funkcióbővítő városrehabilitációs források (szabad forrás; Mrd Ft) Funkció alatt egy típusú köz- vagy piaci alapú szolgáltatáscsoport értendő, amely szolgáltatás az akcióterületen térítés nélkül vagy térítés ellenében igénybe vehető. 25

26 A funkcióbővítő városrehabilitáció sarokpontjai: Akcióterületi megközelítés Olyan területi alapú, integrált megközelítésre építő városrehabilitációs megoldás, amelynek eredményeként biztosítható, hogy az egymást követő fejlesztések egymással koordináltan, a szinergikus hatásokat erősítve, a rendelkezésre álló források megfelelő kombinációjában valósulnak meg. Fejlesztési irányultság A fejlesztés eredményeként az akcióterületen a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglevő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben válnak elérhetővé, vagy egyéb módon járulnak hozzá ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni. Soft elemek Az infrastrukturális beruházások akkor hatékonyak, ha a beruházásokat társadalmi kapcsolatokat erősítő, közösségfejlesztő tevékenységek, ún. soft elemek egészítik ki. A kívánt hatás elérésének feltétele hogy a soft elemek minden esetben kapcsolódjanak a projekt keretében fejlesztésre kerülő infrastrukturális beruházások céljaihoz. Erős helyi partnerség Az akcióterület fejlesztése érdekében a városrehabilitációs projektekben szükségszerű a megfelelő partneri támogatás kialakítása (konzorciumi partnerek), valamint a tervezést, megvalósítást és a fenntartást is végigkísérő nyilvánosságmunka és partnerségépítés, továbbá a fejlesztési elképzelések társadalmi egyeztetése. Épületállomány megőrzése Az akcióterületen található funkció nélküli, valamint a fejlesztés során felhagyottá váló ingatlanok hasznosításából származó bevételt érdemes az akcióterületi fejlesztésre visszaforgatni. Öko-városok: Amersfoort (Hollandia) Amersfoort egy fejlődő történelmi város Utrecht közelében kb fős lakossággal. A kormány 10 éves lakásépítési programjának keretében három új városszéli városrészt alakított ki öko-város jelleggel, mintegy új lakással. Mára Amersfoort-t mint Európa egyik legzöldebb városát ismerik el: az új városrészeket úgy alakították ki, hogy az illeszkedik a város arculatához és közösségéhez; Vathorst, Kattenbroek és Nieuwland új fejlesztései úgy valósultak meg, hogy példamutató tervezéssel új szabványokat honosított meg, és eközben a társadalmi és környezeti fenntarthatóság magas szintjét is megőrizte; a városrész központok autómentesek, a helyi igényeket kiszolgáló szolgáltatások és közösségi közlekedés gyalogos távolságból elérhető minden lakásból; nincsenek jobb és rosszabb státuszú területek az új városrészekben, mint ez régen Amersfoortra jellemző volt. 26

27 Indikátorok: A városrehabilitációs konstrukciók egységes mutatórendszert határoznak meg, melyekkel országosan egységesen mérhetővé válnak a városokban megvalósuló fejlesztések. Az indikátorok figyelembe veszik az európai gyakorlatot. A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Új városi funkciók betelepedése A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen A projekt révén megerősített funkciók száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága Lakossági elégedettség Teremtett munkahelyek száma Létrehozott közösségi szintterületek aránya Beruházába bevont magántőke nagysága A közszféra által bevont tőke Munkavégzésre használt szintterület Létrehozott munkahelyek száma Épített lakások száma Az angol városrehabilitációs társaságok által használt egységes mutatórendszer Magánszféra által bevont tőke Újrahasznosított földterület 27

28 JÓZSEFVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ Budapest Európa Belvárosa Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program, Józsefváros Palotanegyed Projektgazda: Budapest Józsefváros Önkormányzata A projekt összköltségvetése: Ft Megítélt támogatás: Ft Támogatási intenzitás: 54,03% A projekt megvalósításának tervezett befejezési időpontja: március 31. A Program a Palotanegyed adottságaira építve szervezi a megújítást. Kiemelt cél az akcióterületen egykor jellemző gazdasági aktivitás újbóli felpezsdítése, a kiskereskedők, helyi vállalkozók és a civil kör mozgósítása, helyzetének előmozdítása, a negyednek a városban betöltött gazdasági vonzerejének stabilizálása és erősítése. Ez a vonzerő erősödik tovább a Nagykörúton belüli városrész egységes kulturális örökségi területté alakításával, inspiratív környezet létrehozásával, kreatív munkahelyek teremtésével. Mindez pedig a fenntartható fejlődés tiszteletben tartásával párosul, itt válik a program integrálttá, hiszen a gazdasági fejlesztések, a kulturális értékek és a környezeti feltételek javítása azonos figyelmet kap. A kerületi stratégia a tudás és kultúra alapú gazdaságfejlesztésben jelöli ki a negyed jövőjének alapját. A Budapest Európa Belvárosa Kulturális-gazdaság Fejlesztési Program eredményeképpen a vendéglátás, a kulturális gazdaság és a vonzerőgazdaság szereplőinek jelenléte erősödik, és ezen keresztül jelentős számú munkahely kialakítását segíti elő. Ugyancsak ezt az irányt erősíti az újonnan kialakuló Gazdaságfejlesztési Központ és Diákközpont. A programban megjelenő legfontosabb környezeti cél, hogy a kerület közterületei és épületei megfelelő környezetet jelentsenek a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvető cél tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, vonzó, korszerű, igényes és fenntartható lakókörnyezet létrehozása. Ezt a célt szolgálja a közterület-fejlesztési valamint a díszvilágítási program. A projekt keretében tervezett tevékenységek: egységes díszvilágítási rendszer kialakítása; Horánszky utca 13. fővárosi védettség alatt álló épület felújítása, funkcióváltása; egységes gyalogos-vegyesforgalmú közterületi rendszer kialakítása; speciális piacok projekt; Belső-Józsefvárosi szolgáltatási környezet kialakítása; identitást erősítő programok kialakítása, a lakossági és civil szereplők bevonása. 28

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató

Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Közép-Magyarországi Operatív Program eredményei és tapasztalatai Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Varga Tamás ügyvezető igazgató Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Petykó Zoltán elnök Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzatok részére megítélt támogatás mértéke és megoszlása Megítélt támogatás 2007-10 között Mrd Ft Mrd Ft 1200 1000 800 600 400 200 0 139 177 190

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA A FŐVÁROSBAN A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN OSZKÓ EMESE OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat

Képes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM BÉKÉS MEGYEI INDIKATÍV FORRÁSKERETBŐL MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GINOP MEGYEJÁRÁS - Sarkad 2015. május. 29. Képes György Területfejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

Visszatérítendő támogatások rendszere

Visszatérítendő támogatások rendszere Visszatérítendő támogatások rendszere JESSICA program Uniós projekt finanszírozás másképp Koordinációs Irányító Hatóság Balogh András Visszatérítendő pénzügyi eszközök ERDF: Jeremie Jessica Jasmine Jaspers

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Kőbányai Önkormányzat Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitáció

Kőbányai Önkormányzat Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitáció A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja az URBACT II RegGov alapján készült, a KMOP-2009-5.1.1/A jelű, a Közép-magyarországi Operatív Programon belüli szociális városrehabilitációs

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése 6. melléklet A Sárbogárd városközponti akcióterület költség haszon elemzése Városháza (polgármesteri hivatal) Ügyfélszolgálat Információs központ kialakítása, akadálymentesítéssel Pénzügyi bevételek 0

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Beadás kezdete. Beadás vége

Beadás kezdete. Beadás vége OP Azonosító kód Pályázat címe Keret (Mrd Ft) Beadás kezdete Beadás vége Pályázók köre Támogatás összege Támogatás mértéke GOP- 2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése 1,27 2009.08.31

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927

ADOTTSÁGOK TÖRTÉNELMI MÚLT KERÜLET KIALAKULÁSA RÉGI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEKEN 1836 1927 Megjegyzés: Jelen összeállítás a 2014. június 26-án csütörtökön, a Soós István Borászati Szakközépiskolában megtartott Záró Vezetői Városfejlesztési Kerekasztalon Rumi Imre kerületi főépítész által bemutatott.ppt

Részletesebben