TÁGABB KÖRNYEZETÜNK. Borza Tibor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁGABB KÖRNYEZETÜNK. Borza Tibor"

Átírás

1 TÁGABB KÖRNYEZETÜNK Borza Tibor

2 TARTALOM Lenni vagy nem lenni? 4 Isá, pur és chomu vagymuk 7 Hol vannak az átmenetek? 9 Valós, vagy virtuális világban élünk? 13 Kvantumok világa 14 A tudás korlátai, áltudósok 17 Hol vannak a földönkívüliek? 23 Hogyan navigáltunk a GPS előtt? 24 Hogyan navigálnak az állatok? 28 Az isteni ember 29 Miért is kell az űrkutatás? 32 2

3 Ismereteket szerezni világunkról alapvető emberi tulajdonság. Nem vagyunk egyformák. Vannak, akik az egész életüket erre szentelik és vannak, akik egyetlen kérdés megfogalmazásáig se jutnak el. Hogy ki milyen területen tevékenykedik életében, e- tekintetben meghatározó lehet, hiszen pl. a kutatófejlesztő tevékenységnek velejárója az érdeklődés. Kutató lévén gyakran tettem fel kérdéseket magamnak és környezetemnek egyaránt, melyek egy részére még sokáig nem tudunk megnyugtató választ adni. Ennek ellenére van értelme foglalkozni velük, mert ha a válaszig nem is jutunk el, szűkíthetjük a megoldás körüli bizonytalanságot. Meggyőződésem, hogy ezek a kérdések sokakat foglalkoztatnak, de idő hiányában csak felszínes ismeretekig juthattak el. Nekik is ajánlom ezen írást remélve, hogy kedvet kapnak a további információszerzéshez. A felvetett kérdések nem alkotnak kerek egészet, univerzális problémák mellett napjaink történéseivel is találkozunk. Igy például a navigávió, vagy az űrkutatás megjelenése a fajsúlyosabb témák között inkább foglalkozási ártalom. 3

4 Lenni vagy nem lenni? Annak a valószínűsége, hogy éppen mi szülessünk erre a világra, gyakorlatilag nulla. Csak a szüleink által potenciálisan életre kelthető egyedek száma több mint az emberiség összlétszáma. De a szüleink egymásra találása is vakvéletlen, végül is a Föld lakosságának nagy része szóba jöhet, ami a variációk számát tekintve sokszorosan meghaladja az Univerzumban található összes atom számát. És mégis itt vagyunk. Minden ember egyedi és megismételhetetlen én tudattal. Megoldás: Nem egy előre meghatározott egyén születésére vár a világ, (ennek az esélye valóban nulla lenne) hanem minden megszületett csecsemőnek idővel kifejlődik a tudata, amiben viszont már nincs semmi csoda. Vagy mégis? De ugorjunk vissza az elejére és kezdjük az élet definíciójával. Számos megfogalmazást találunk annak ellenére, hogy az élet meghatározása az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés. A tudomány is távol áll a megnyugtató meghatározásól. Materialista szemszögből az anyag legmagasabb rendű szerveződése. Jelenleg nem rendelkezünk az élet olyan meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna. Biológiai értelemben mindenesetre az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja. Bibliai értelemben az élet Istentől származik, teremtés által valósult meg. Korábban egyszerűbb volt a meghatározás, voltak akik megelégedtek az önálló anyagcserére és önreplikálásra képes tulajdonságokkal. Ma már ez a válasz nem kielégítő. Jól bevált recept szerint, ha valamit megakarunk ismerni, elemi egységeire szedjük és megnézzük miből áll. Na már most, atomi szinten nem lehet különbséget találni az élő és az élettelen anyag között. Ugyanazok az atomok alkotják mindkettőt. Ha az élet meghatározásából, kiemeljük valamelyik tulajdonságot, találunk kivételt alóla, na meg példát is rá, az élettelen oldalon. Egy konkrét példát említve, a vírus egyesek szerint élő, mások szerint meg nem. A hegyek, völgyek vagy éppen a felhők talán nem képződnek újra? Nem folyik anyagcsere a természetben is? Ha az érzékszervek kifejlődésére gondolunk, vajon nem reagál a természet is a változásokra, ha lassabban, is mint az élő szervezetek? Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki explicit formában akarja megfogalmazni az élet mibenlétét. Van olyan felfogás, hogy csak ott nincs élet, ahol nincs változás. Egyre inkább átmegy a köztudatba, az is, hogy a Föld, mint bolygó él, ha nem is biológiai értelemben. A belsejében áramló folyékony anyagok mozgatják a kontinenseket, azok változtatják a klímát, ami hatással van az időjárásra, stb. Ebből kiindulva, lehetséges, hogy egy halott égitesten, mint pl. a Hold elvileg sem lehet élet. Hogy nem alakulhat ki, az biztosnak látszik, az viszont nem, hogy egy élő bolygón feltétlenül megjelenik a biológiai élet is. Vajon mi kedvez az élet kialakulásához; ha nagy a változás egy bolygón, vagy ha csekély? Mi a kedvezőbb, ha egy adott helyen a hőmérséklet intenzíven változik, vagy ha közel állandó. Használ-e, vagy árt az igen aktív a szeizmikus tevékenység? Kellenek-e heves légköri jelenségek, stb? A földi életet alapul véve (mást aligha tudnánk) az élet kialakulásához a megfelelő körülmények viszonylagos állandósága szükséges, megfelelő változatossággal. Így pl. a víz alapvető az élet számára. Ez eleve megszab egy szűk korlátot, mert a víz a Földön 100 C fok felett elillan, nullánál megszilárdul. Érdemes elgondolkodni azon, mi mindennek kell teljesülnie, hogy az univerzumban legyen egy olyan kiegyensúlyozott hely, ahol a víz is jelen lehet. Az, hogy a Föld megfelelő távolságra van a Naptól, alapvető fontosságú. A Vénuszon pokol van, a Marson meg hideg. De ezt alapvetően befolyásolja a bolygót körülvevő gázréteg is. Kedvező üvegház hatású légkör esetén mindkét bolygón lehetne akár földi klíma is. 4

5 Egyre valószínűbb, hogy a Föld korai szakaszában ütközött egy másik bolygóval, aminek hatására forgástengelye elferdült és létrejött a szokatlanul nagy Hold. Mindkét tényező alapvető szerepet játszott/játszik a földi élet kialakulásában és fennmaradásában. A tengelyferdeségnek köszönhető évszakok miatt nem érvényesül a szélsőséges klimahatás. Az évszakok jóval kisebb (téli hideg, nyári meleg) kellemetlen hatásait pedig a Föld nagyrészén még tovább csökkentik a vízet megtartó mechanizmusok. Ezek a mechanizmusok azonban kevésnek bizonyulnának, ha a keringés idő többszöröse lenne az egy évnek és a jelenlegi évszakok drasztikusan hosszabbak lennének. (Ez a Naptól való távolság függvénye.) A Föld 24 órás tengely körüli forgása ugyancsak alapvető, mert ha pl. a Vénuszhoz hasonlóan 7 hónap lenne a forgásideje, akkor a Napos oldalon a meleg, az átellenes oldalon, pedig a hideg akadályozná a magasabb rendű élőlények kialakulását. Ez a hatás még a Föld bizonyos pontjain is, egy nap alatt a hőmérsékletváltozásban képes akár 40 fokot is produkálni. Nem nehéz elképzelni, hogy ha nem 24 óra, hanem több hónap lenne a Föld forgásideje, a földi sarkvidék hidegének, vagy az egyenlítő melegének a többszörösével kellene számolni. Nem is olyan természetes, hogy legyen víz folyamatosan, hiszen a Nap elpárologtatja, tehát pótolni kell. Ha lényegesen kevesebb lenne a tengerfelület, kevesebb vízgőz lenne a légkörben, tehát kevesebb csapadék esne. Ez se mindegy tehát. Ahol nincs vízmegtartó környezet, pl. a sivatagokban, ott nem burjánzik az élet. Folytatva a sort, ha nincsenek hegyek, ahol a víz hó és jég formájában tárolódik, hogy még nyárra is jusson, vagy ha nincs talaj és növényzet, ami képes visszatartani a víz gyors lefolyását, akkor ugyancsak bajban lennénk. Gondoljunk csak a lekopasztott görög-, vagy a Húsvét szigetekre, ahonnan kivágták a fákat hajóépítéshez, meg szobrok faragásához, majd az erózió megtette a többit, eltüntette a talajt. A folyamat nem indul újra. Ebből az következik, hogy nem elég a tenger, de hegységekre is szükség van. És a tengeráramlatokra, meg a légköri folyamatokra és még ki tudja mi mindenre. Tekinthetjük élőnek a bolygót, ha a Földhöz hasonló folyamatok játszódnak le benne? Biológiai értelemben nem, de ha a rajta lejátszódó folyamatok ismétlődését tekintjük, gondolok a belső áramlatokra, amelyek tektonikai folyamatokat indítanak el, akkor igen. Mert ha például nem lenne tektonikai lemezmozgás, nem képződnének hegységek. Az Alpokat az afrikai tábla közeledésének, a Himaláját pedig az indiai tábla mozgásának köszönhetjük. Ha leállna a hegyképződés, akkor az erózió és a defláció (ha egyáltalán megmaradnának ezek a jelenségek) hamarosan biliárdgolyót csinálna a földfelszínből, nem lennének folyók, sőt szárazföld sem. De ez még csak a kezdet. A Holdnak is jelentős szerep jutott. Nagy tömegével képes kordában tartani a föld forgástengelyét. Nélküle kimozdulna a tengely, és szélsőséges viszonyokat élhetnénk át. Jelenleg a mi földrajzi szélességünkön szabályos évszakok vannak, amiről nem beszélhetnénk változó forgástengely ferdeség esetén. Vannak szakemberek, akik szerint ha a Hold nem lenne, mi sem lennénk itt. A Jupiter is hozzájárult a földi élethez, mert hatalmas tömegével sok, a Föld felé tartó meteoritot térített el, vagy szippantott be, mint egy szűrő. A meteorittal való ütközés a földi civilizációt fenyegető egyik legreálisabb veszély. A meteoritok, üstökösök, kisbolygók, mivel Nap körüli pályán mozognak, sebességük többszöröse a Föld körül keringő műholdak sebességének, ami ütközéskor nagyobb pusztító energiát jelent. A Föld légköre a kisebb objektumokat megsemmisíti, mielőtt az elérné a felszínt. Szerencsére ritkán közelíti meg Földünket olyan méretű égitest, amely komoly pusztítást végez. Úgy tudjuk, hogy hatvanöt millió évvel ezelőtt egy a mexikói öbölbe becsapódó égitest pusztította el az élőlények jelentős részét ban a tunguzkai meteor, becslések szerint 60 millió fatörzset döntött ki sugárirányban. Egy hasonló méretű égitest egy mai metropoliszt a földdel tenne egyenlővé. Hogy mikor jön a következő, nem lehet tudni. Ez 5

6 is egy versenyfutás. A kérdés az, vajon kellően fel tud-e készülni az emberiség a következő becsapódás elhárítására. Sajnos ma még távol vagyunk ettől. Amikor a politikusok döntenek a költségvetésről és leszavazzák az űrkutatásra kért támogatást, erre is gondolhatnának. Természetesen nem népszerű dolog a rövid távú, belátható célokat feláldozni az ismeretlen időpontban bekövetkező, bizonytalan kimenetelű veszély elhárítása miatt. Az űrkutatásra szánt költségek mértékének alakulása is egy jó mércéje az adott társadalom érettségének. Minden érvnél meggyőzőbben hívta fel a figyelmet, az emberiséget fenyegető veszélyeknek erre a típusára a Shoemaker-Levy 9 üstökös látványos pusztulása. A Shoemaker csillagászházaspár és David Levy amatőr csillagász 1993-ban fedezték fel, a róluk elnevezett üstököst. Amikor nagyobb teljesítményű műszerekkel is vizsgálni kezdték, kiderült, hogy nem egy test, hanem legalább húsz nagyobb darab sorolt egy vonalban. Még nagyobb volt a meglepetés, amikor kiszámították a raj pályáját, mert nem a Nap, hanem a Jupiter volt a fókuszpontban. Az történt, hogy az üstökös, még 1992-ben közel haladt el a Jupiterhez, aminek erős gravitációs tere letérítette eredeti pályájáról, az árapály erőhatás, pedig darabokra roppantotta. Az újabb és pontosabb számítások pontosan megjósolták a bekövetkező eseményeket. A meteorraj egyenesen a Jupiter felé tartott. A pontos előrejelzésnek köszönhetően sok obszervatóriumban követték az eseményeket július 16 és 22 között Gelileo jupiterkutató szondával készítettek számos nagyszerű képet, melyek jelentősen hozzájárultak a Jupiter szerkezetének jobb megismeréséhez is. Sajnos a becsapódások a bolygó túloldalán következtek be, de mivel a Jupiter 10 óránként fordul egyet, röviddel az események bekövetkezése után látható lett a hatás. Lélegzetelállító volt, a jól kivehető óriási gombafelhő és a mintegy 1800 km átmérőjű tűzgolyó. A robbanások olyan kiterjedt légköri zavarokat okoztak a Jupiteren, hogy kis amatőr távcsővekkel is lehetett látni. Ez az esemény rávilágított arra, hogy a csillagászok figyelmeztetéseit komolyan kell venni, és áldozni kell egy ilyen katasztrófa elhárítására. Egyben fényes igazolást kapott az is, hogy a hatalmas Jupiter valóban ernyőként működik, mint egy porszívó magához vonzza a Naprendszer belseje felé tartó objektumokat, megvédve ezzel a földi életet. Ha ez a támadás a Földet érte volna, az élet ha nem is, de a földi civilizáció bizonyosan megszűnt volna létezni. Ha a Jupiter is meghatározó szerepet játszott a földi élet megmaradásában, akkor tovább csökken a lehetséges életfeltételek száma. Ezekre a folyamatokra az utóbbi évtizedekben derült fény, de nem tudjuk, mi mindent nem ismerünk még, ami nélkülözhetetlen volt az élet kialakulásához. Például a Föld belsejében lévő vasmag dinamóként működve létrehozza a Föld mágneses terét, ami távoltartja a Napból kiáramló, életet roncsoló részecskéket. Vagy az óceánokban működő áramlások (szállítószalag) hiányában szélsőséges éghajlattal kellene számolni. Minden újabb szükséges feltétel, csökkenti a potenciális lehetőségek számát, ahol egyelőre feltételezzük az élet megjelenését. Ezért lenne hallatlan fontos, hogy a Marson megtaláljuk a korai élet valamilyen nyomát, mert ez esetben egy csapásra kitágulna a lehetőségek határa, hiszen ettől kezdve legfeljebb a Naprendszerünkre mondhatnánk, hogy egyedi kivétel az Univerzumban. Sajnos minél többet tudunk, egyelőre annál inkább úgy tűnik, hogy pokoli véletleneknek kellett összejátszani, hogy a mai civilizáció kialakuljon. Mindez a teremtés verzió malmára hajtja a vizet. Bár ennek ellentmond, hogy itt a Földön az élet hamar megjelent majd napjainkig számos katasztrófa ellenére makacsul kitartott. Lehet, hogy az egyelőre igen bonyolultnak tűnő világ egyszer csak drasztikusan leegyszerűsödik a mindenség egyenlet megalkotásával? Legalábbis a megértés szintjén. Lehetséges, de erre még sokat kell várni. Addig a teremtés elmélet is megáll a lábán. Érdekes lenne megtudni végül is mit teremtett az Isten? A bibliai történet nem tartható, hiszen ott az 6

7 embert is ő alkotta meg, saját képmására. Tudományos körökben, már nem vita tárgya, hogy a Földön a legprimitívebb lénytől az emberig, felfűzhető a darwini evolúció során kifejlődött élőlények láncolata. Minden élőlényben azonos az örökítő anyag szerkezete, ráadásul nincsenek a folyamatban szakadások, nem jelent meg soha valami gyökeresen új felépítmény. Akkor tehát mit is teremtett az Isten? Mondjuk, hogy a legprimitívebb élőlényt és attól kezdve magára hagyta a művét. Ez az állítás sem áll meg hosszú ideig, mert belátható időn belül fellebben a még homályos pontokról a fátyol, és megoldódik az élettelenből az élő szervezetté alakulás spontán folyamatának titka. Sok eleme már összeállt, bár sok még feltárásra vár. Akkor lehet, hogy csak az élettelen világot teremtette az Isten? Ez se kevés. Az élettelen világ (Univerzum) valóban nehezebb dió, hiszen itt a semmiből kell létrehozni a világot (nem mintha az élő szervezet megteremtése nem lenne elég nehéz feladat). Itt csak akkor tudnánk kiváltani a Teremtőt, ha egy mindenség egyenlettel a kezdett pillanatától kiindulva, az Univerzum kialakulásának és működésének összes kérdésére választ tudnánk adni. Alapozva arra, amit e téren az utolsó évszázadban produkáltunk, ez sem reménytelen vállalkozás. Ha végül is sikerül a kezdettől (Nagy Bumm) levezetni az Univerzum fejlődését, akkor Isten visszaszorul a kezdet pillanatára. Ott viszont stabilan megveti a lábát, mert arra a kérdésre, hogy miért van egyáltalán valami, csak azt lehet válaszolni, azért mert létezünk. És miért létezünk? Mert Isten megteremtett. Isá, pur és chomu vagymuk Amióta az ember tudatára ébredt, de különösen amióta tudományos eredményekkel is büszkélkedhet, foglakoztatja a kérdés: honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk? Ezekre a látszólag egyszerű kérdésekre tudományos választ csakis akkor adhatunk, ha mélyére nézünk az anyagi világnak, amely sokak szerint olyan bonyolult és sokrétű, hogy az ember számára megismerhetetlen. És valóban, mihelyst sikerül egy réteget lerántani a természet titkairól, újabbakat találunk. Nehéz szabadulni a gondolattól, hogyan sikerült létrehozni az anyagi világot, ha még a megértéséhez is kevesek vagyunk? Szükségszerű ez a bonyolultság, vagy létezhetne egyszerűbb világ is? Vannak, akik a könnyebb utat választva úgy gondolják, mindez kizárólag teremtés következtében jöhetett létre. A kreacionisták szerint ilyen magas szintű elrendeződést spontán keletkezéssel nem lehet magyarázni, csakis Isten közreműködésével, teremtéssel. Egy másik álláspont szerint a földi élet kívülről került a Földre, üstökösök, vagy meteorok közvetítésével. Hogy miért megnyugtatóbb az, ha egy lépcsővel kitoljuk a számunkra egyelőre megoldhatatlan problémát, nem világos, hiszen a kérdés ugyanaz marad, csak nem korlátozódik a Földre. Annyiból azért lehet lényeges, hogy ha kívűlről jött, akkor az élet igen általános az Univerzumban. Ha nem, akkor is lehet általános, de egyelőre nincs bizonyíték rá. Racionális szemlélettel az isteni teremtéssel nem jutunk sokra, mert megkérdezhetjük az isteneket ki teremtette? (Már a gyerekek is meg szokták kérdezni, hogy az Istennek van-e köldöke, azaz volt-e anyja?) El kell fogadnunk, a hit nem tart igényt a logikus, ok-okozati gondolkodásra. Az ember fejlődése során minden jelenség mögött amit nem értett, Istent látott. Ilyen jelenség pedig volt bőven és bár hihetetlen sokat közülük megoldottunk, újak keletkeztek, így mára sem csökkent a számuk. A történelem során isteni beavatkozásnak tulajdonított természeti jelenségek egész sorát értettük meg, és adtunk rá tudományos magyarázatot, de ez nem befolyásolta az egyházak, ill. a hívők véleményét. Nem gyakran hallani, hogy bocs, tévedtünk, ez valóban nem isteni jelenség. 7

8 Olyan ez mint amikor a kisgyerek nem mer lemenni a pincébe, mert fél az ördögtől. Kérdezi tőle az apja, láttál már ördögöt? Ne beszélj butaságokat, tudod, hogy nincsenek, válaszol a gyerek. Na látod, akkor lemégy a pincébe szénért? Nem. Miért? Mert félek az ördögtől. Ebből az aspektusból nézve, lehet csak igazán értékelni Darwin nagyságát, aki teológiai ismeretekkel felvértezve, egyik tanárának ajánlatára indult 5 éves földkörüli útjára, bizonyára nem azzal az útravalóval, hogy alkossa meg az evolóció elméletét. Összegezve azonban a látottakat, ki tudott törni abból a keretből, ami őt is fogva tartotta. Tudatában volt forradalmi tettével, mert igyekezett kellő óvatossággal és késleltetve nyilvánosságra hozni, de a bomba így is nagyot robbant. Nagy felfedezések általában akkor születnek, amikor a feltételek adottak hozzá, azaz megérett rá az idő. Darwinnal szinte egy időben Wallace is kidolgozta az evolúció folyamatát. A természeti törvények megismerése, szakadatlanul folytatódik, nap mint nap jobban ismerjük, értjük világunkat, de a kétkedők továbbra is kapaszkodnak a tudomány által még meg nem magyarázott jelenségekbe. Bár a tudomány által feltárt, korábban ismeretlen terület rohamosan nő, párhuzamosan ezzel a megválaszolatlan kérdések is szaporodnak, úgy tűnik mindig lesz mibe kapaszkodni. Az egyházi világteremtés időpontjának látványos változása, intő példa lehetne a szűklátókörüségének, hiszen a kezdeti néhány ezer év mára az ősrobbanásnál tart. (Még ma is vannak akik 6000 évben hisznek.) A lapos Föld dogmája is ebbe a kategóriába tartozik. Világunk felépítésének megismerése ellátja munkával tudósainkat még egy ideig és válaszra vár a legalapvetőbb kérdés is: Honnan származik az anyag? A részecskék világában találkozhatunk valamilyen magyarázattal. Lenyűgöző a kvantumfizikában az, ahogy a lét és nem lét között elmosódik a határ. Találkozik egy anyagi részecske egy anti részecskével és megsemmisítik egymást. Pontosabban energiává alakulnak. (Ez a jelenleg ismert leghatékonyabb energia keltés.) Ha nagy energiával tovább bombázzuk a kvarkokat, nem hogy széthasadnának, de még meg is duplázódnak. A bevitt energiából kvark lesz. Egyelőre úgy tűnik, nem lehet még kisebb részecskéket produkálni. De még az idő folyása is megfordulhat egy pillanatra. A kvantumos határozatlansági intervallumon belül keletkezhet egy részecske a semmiből, ami persze azonnal el is tűnik. A makrovilágban is természetes az energia tömeggé alakulása, ha pl. egy tárgyat gyorsítunk a fénysebesség határáig, majd még több energiával tovább akarjuk gyorsítani, akkor a bevitt energia a tárgy tömegét fogja növelni, korlátlan mértékben. (Napi gyakorlat a részecske gyorsítók használatánál.) Ennek az ellenkezője játszódik le a nukleáris robbantásoknál (maghasadásnál), ahol az atomok átalakulása következtében veszítenek az eredeti tömegükből, ami energiaként szabadul fel. (A tömeg - energia átváltási összefüggése a neves einsteni egyenlet.) Van olyan elképzelés, hogy a világ energiája összességében zérus, az általunk észlelt univerzum csupán egy egyensúly zavar következménye, egy kvantumfluktuáció. Egyesek számára az is elfogadhatatlan, hogy a valóban hihetetlenül bonyolult élővilág az evolúció során, lépésről lépésre alakult ki. Az analógia gyakran jó segédeszköz egy kevésbé ismert, vagy kevésbé elfogadott dolog megmagyarázására, ezért teszek egy kísérletet, az evolúció könnyebb befogadására. (Tudományos téren ez persze már régen nem kérdés.) Gondoljunk csak egy 10 milliós megapoliszra. Vajon elképzelhető olyan műhely, ahol megtudnának tervezni egy ekkora várost és annak olajozott működését? Hogy minden polgára 8

9 tudjon biztonságos körülmények között dolgozni, hogy a szemét eltünjön a városból, hogy megfelelő számú étterem, sportpálya, üzlet legyen, hogy kisiparosok ténykedjenek, hogy a közlekedés rendben legyen, hogy a levegője víze még élvezhető legyen, stb. Kizárt dolog. És mégis működnek ekkora városok. Nem konfliktusok nélkül. Éppen ezek a konfliktusok szabályozzák be a rendszert. Ha sok a kiskereskedő, akkor néhányan tönkremennek de a jobbak, vagy a szerencsésebbek megmaradnak. Ha vékony a vízvezeték és nem bírja a megnövekedett kapacitást, előbb-utóbb vastagabbra cserélik. A társadalom fejlődése is egy evolúciós folyamat. Önszervezéssel működteti magát, mindig egy-egy apró lépéssel haladva. Hogy mennyire nem bíznak az emberek abban, hogy a bonyolult rendszernek előre fel lehet mérni valamennyi kihatását bizonyítja, hogy az új rendszereket, eljárásokat kötelezően tesztelésnek vetik alá, hogy előkerüljenek a nem várt hatások, amiknek azután mindig csak egy részük derül ki. Ismeretes, hogy három égitest egymásra hatását, nem lehet egzaktul kiszámolni. Hogy itt a Földön mégis képesek vagyunk akár többszáz évre előre is megmondani pl. egy napfogyatkozás bekövetkezését, az csakis azért lehetséges, mert a Naphoz viszonyítva a Föld és a Hold tömege elhanyagolható. Ha a három égitest tömege közelebb állna egymáshoz, tehát számottevő kölcsönhatás lépne fel közöttük, akkor nem lehetne hosszabb időre előrejelzést adni. Valami hasonló határozatlanság áll elő egy igen sok paraméteres város életének a megszervezésekor is. Elvileg sem lehet tehát előre megtervezni egy metropolisz életét. Ehhez járulnak még olyan emberi tényezők is mint a divat, a megszokás, amiről még azt se lehet elmondani, hogy kauzális, hiszen nincs okozati összefüggés az események között. Megtervezni tehát lehetetlen, mégis működik. Ennek ellenére senki sem mondja azt, hogy a várost a Teremtő hozta létre, mert olyan bonyolult, hogy ember erre nem képes. Nem mondják, mert a szemünk előtt történik ráadásul nem sok millió év, hanem néhány emberöltő alatt. Valami hasonló folyamat az evolúció is. A folytonos visszacsatolás (annak van nagyobb esélye a fennmaradásra, ami/aki alkalmazkodni képes) és a mérhetetlenül hosszú idő, együttesen képes a valószinűtlenül bonyolult rendszerek kialakítására. A honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk kérdésre pedig annyi már bizonyosan válaszolható, hogy csillagporból lettünk és csillagpor leszünk. De hogy az idő alatt amig emberek vagyunk pontosan mi is történik atomi szinten, nos ezen a téren van még kutatni való. Hol vannak az átmenetek? Megint találtak egy hiányzó láncszemet az ember és a majom közös őséhez. Lehet olvasni időnként. Ez bizony újabb csapás a kreacionistáknak, kiknek egyik legfőbb érvük az evolúció ellen, hogy nincsenek átmeneti lények. Szerintük, ha lenne evolúció, akkor létezniük kellene az átmeneti, torz élőlényeknek is, de ilyenek nincsenek, tehát egy csapásra lettek a fajok, ami csak teremtés következménye lehet. Valóban, miért nincsenek például olyan kutyák, amelyek majdnem medvék, és miért nincsenek olyan medvék, amelyek majdnem kutyák, és egyáltalán miért nincs átmenet a két faj között, amikor közös volt az ősük? Ennek a kérdésnek már a feltevése is hibás, mert lezártnak tekinti a kutyák és a medvék faját, pedig azok jelenleg is változásban vannak. Az élőlények mindig köztes állapotban vannak egy korábbi és egy későbbi állapot között, tehát minden faj egyben egy átmenet is. Egyébként ha jobban megnézzük a medveféléket, találunk majdnem kutyaszerű alfajt is. 9

10 Régi eldöntetlen kérdés, hogy egy ember tudatának, jellemének, kialakulásában mi játszik nagyobb szerepet az örökölt gének, vagy a környezeti hatás a nevelésen, ráhatáson keresztül. A lényeg az, hogy szerencsére egyik sem kizárólagos. Ha a gének mindent meghatároznának, nem működne az evolúció. De akkor se működne, ha csak a környezet számítana. Az öröklés és a környezeti hatás csak együttesen képesek az evolúcióra. Egy kis változást minden örökítő anyag elbír, ezért még az egypetéjű ikrek sem teljesen egyformák. Ezek az apró eltérések, ha a populáció periférikus környezetbe kerül, sok idő alatt, összességében elvezethetnek egy másik fajhoz. Az is lehetséges, hogy jelentős, ugrásszerű változás következik be mutáció formájában. Ha a mutáció hasznosnak bizonyul, megmarad. Nem úgy, hogy valaki eldönti, hogy ez hasznos, tehát maradhat, hanem mert a fennmaradásért folytatott kűzdelemben életrevalóbb, mint a nem mutáns társai és azok rovására elszaporodik, egy idő után kizárólagossá válik, ezzel egy lépést haladva a fajváltozás útján. Ha a mutáció haszontalan, pl. egy növényevő áldozatállatnak rövidebbek lettek a lábai, hamarabb utolérik a ragadozók, nincs esélye a fennmaradásra. Miért nem találunk igen sok átmeneti kövületet hová lettek ezek az élőlények? Számoljunk egy kicsit. Vannak fajok, amelyek millió évesek és ez idő alatt alig változtak, pl a krokodil, cápa vagy a skorpió. A jól sikerült fajok, amelyek a környezethez való alkalmazkodásban elérték az optimumot, már nem, vagy alig változnak, pontosabban csak annyit, amennyit a környezetük megváltozása indokol. Természetesen ezeknél is működik a változási hajlandóság, meg a mutáció, de ha segíteni már nem segítenek a fajon, csakis árthatnak, tehát előnytelenek, ezért elvetélnek. Tegyük fel, hogy egy faj elkülönült populációja jelentősebb változás alatt áll, igyekszik alkalmazkodni az új környezethez. Az alkalmazkodás viszonylag gyorsan lezajlik. Gondoljunk csak a kutyák számtalan fajtájára. A fél kilógrammos mini kutyától, a 100 kg-os óriásokig minden megtalálható, elképesztően változatos szőrzettel, alakkal, fejjel, képességekkel. És ezt a kavalkádot néhány ezer év alatt az ember produkálta. Ha tehát a környezet gyorsan változik, a fajoknak is gyorsan kell azt követnie az alkalmazkodással, vagy eltűnik a színről. Az átalakulás nem úgy zajlik le, hogy a populáció egésze egyszerre változik sőt, maga a populáció szinte változatlan marad, csak egy elkülönített része kezd új tulajdonságokkat felvenni, ami ha az elkülönítés megvalósul, elvezethet egy új fajhoz. Ameddig egy faj fennmaradása 100 millió évben mérhető, addig mindössze ezer évekre tehető egy-egy újabb faj kifejlődése. De beszéljünk évről. Ez még mindig ezerszer kevesebb, mint egy kialakult faj létezésének ideje, ami azt jelenti, hogy a kövületeik megtalálásának is ezerszer kisebb a valószínűsége. És ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a változás nem a nagyszámú populáció egészét, hanem annak csak egy elkülönült kis csoportját érinti, akkor még érthetőbb, hogy miért kevés az átmeneti fosszília. Ehhez képest nagyon is sok átmeneti leletre bukkantak már. Az evolúcióra eddig is számtalan bizonyíték került elő, ami bőven elegendő ahhoz, hogy feltételezzük, minden hiányzó láncszem meg van, csak idő kérdése, hogy rátaláljunk. (Ne feledjük, ahhoz, hogy egy sok millió éves foszília konzerválódjon, az állat pusztulásakor számos véletlen körülménynek kell bekövetkeznie, ami csak igen ritkán állt elő.) Ennek ellenére a majomember mellett megtalálták például az Archaeopteryx kövületet, amelynek már szárnyai vannak, de még a fogazata és farka a dinoszauruszokra jellemző. Mondhatjuk rá, hogy az első madár. A madarak megjelenését sokáig csakugyan nehéz volt evolúcióval magyarázni. Fel szokták tenni a kérdést, hogy vajon mi a valószínűsége annak, hogy egy ősállat elkezd csapkodni a mellső végtagjaival, hogy évmilliók múlva kinőjön a tolla és felemelkedjen? De nem így történt. Szumátra szigetén, ma is él egy érdekes faj, a repülő gyík. Ezeknek a gyíkoknak kialakult egy bőrlebeny a mellső végtagjaik és a törzs között, amivel felemelkedni nem, de siklani ragyogóan tudnak. Nyílván azért fejlődött ki, mert hatásos menekülő fegyver volt a ragadozókkal szemben. Ettől már csak egy lépés a 10

11 szárnyak kifejlődése. Az evolúció alapszabálya, hogy az egyedre nem érvényes. Tehát a leendő madár hiába csapkod a mellső végtagjaival. Mégha sikerülne is elérnie, hogy a kezdetleges tollazata feldúsul, a génállonmánya változatlan marad, tehát a tanult új tulajdonság nem örökítődik át. Ha viszont valamelyik utódja véletlenül dúsabb tollazattal születik, ami előnyösebb, dominánssá válik a fajon belül és ez a tulajdonság továbbörökítődik. Igy működik ez evolúció, ez egyedre nem, csak a populációra érvényes. (Az egyedre kétségtelenül hatással van a környezet, gondoljunk csak az élsportoló úszó, vagy súlyemelő testfelépítésére. Ez a gyors változás azonban nem öröklődik.) Visszatérve az átmenetekre, találtak olyan rája kövületet is, amelynek szemei még az átellenes oldalon vannak. Ez egy tipikus átmenet. Mivel az egy oldalra vándorlása a szemnek előnnyel járt, be is következett. Nagy szenzációnak számított annak a kövületnek a megtalálása, amely átmenet a hal és a földi élőlények között (Tiktaalik roseae). A feje még a halra emlékeztet, de már vannak végtagjai, és a nyak is kezd kialakulni. És hosszasan sorolhatnánk még a furcsa élőlényeket, amelyek rövid ideig létezhettek, de az evolúció legjelentősebb bizonyítékai. A Nature hasábjain lehetett olvasni, hogy valószínűleg megtalálták a farkos (szalamandrák) és a farkatlan kétéltűek (békák) közti régóta keresett átmeneti alakot. Ez a lény a Gerobatrachus hottoni ("Hotton öregebb békája") nevet kapta. Nem igaz tehát, hogy ma nincsenek átmenetek. Szinte minden fajon belül nagy a változatosság. Így például sokféle ló van, nagyok, kicsik, karcsúak zömökek, attól függően, mi volt előnyös az adott populációnak az adott környezetben. A változások egyik ága elvezett a szamárig, ami már egy másik fajnak számít. Mivel lehet közös utódjuk (öszvér) genetikailag még igen közel állnak egymáshoz. Tehát tanúja vagyunk egy másik faj születésének. De ugyanez érvényes a macskafélékre is. Ki ne hallott volna a tigris és oroszlán közös utódjáról, ami arra utal, hogy ez a két faj nem olyan régen még egy volt. A fajok átalakulásának talán a legmeggyőzőbb példát a medvék szolgáltatják. Amelyik populáció olyan helyre került, ahol az állati eredetű táplálék megszűnt, áttért a bambusz táplálékra és ebből lett a panda. Hogy a bambuszt meg tudja fogni, emberi hüvelykujj nem lévén, a tenyerén kinövesztett egy csontot. Egy másik medvefaj csak termeszekhez jutott táplálékként, ezért visszafejlődött a szemfoga és megnyúlt a nyelve. Ez lett az ajakos medve. Az a medve, amelyik ott ragadt a fagyos északon, szinte kizárólag fókával táplálkozik, fehér bundát növesztett és rendkívüli mértékben kifinomult a szaglása. Ezenkívül a jegesmedve képes arra is, hogy hónapokig ne egyen és ne ürítsen. Más emlősfaj a benne felgyülemlett mérgek hatására már régen elpusztulna. Hóbarlangjában télen megszüli a bocsait és anélkül, hogy táplálákot venne magához, táplálja őket egészen tavaszig. Egyébként a jegesmedve bőre barna. Végül, megfigyelték, ahogyan egyre több olvad el Grönland jegéből, a jegesmedvék egy csoportja kezd visszabarnulni. Az evolúció tehát folyamatos, minden időben tetten érhető. Hallani olyan vélekedéseket, hogy az előlények egyes tulajdonságai túlméretezettek, jóval nagyobb képességekkel rendelkeznek, mint amire a fennmaradáshoz szükségük van. Ebből is az következik mondják - hogy megtervezték, megteremtették őket. Példának felhozzák az emberi agyat, amelynek szerintük csak a töredékét használjuk ki. Kétségtelenül elgondolkodtató eljátszani azzal a gondolattal, hogy ugyanazt az emberi agykapacitást, ami alkalmas mondjuk a kvantummechanika befogadására, őseink nagyrészt arra használták, hogy egymás fejét verjék be egy bunkóval. Ilyen körülmények mellett vajon miért fejlődött mégis a mai szintre az agyunk? Nem könnyű bebizonyítani, hogy mennyi az agy kihasználtsága, de bizonyosak lehetünk, hogy minden képességünk kizárólag valamilyen kihívásra adott válasz eredménye. Nincs túltervezés abban a hiszemben, hátha jó lesz egyszer valamire. A látszólag túlzott agykapacitás szükséges a folyamatosan befutó érzetek (ingerek) feldolgozására, a döntések 11

12 meghozására. Az a faj, amelyik lassan reagál egy gyakori veszélyes jelenségre, nem marad fenn. Egy ragadozó zsákmányszerző rohama során mind az áldozat, mind a ragadozó maximumon járatja az agyát, hiszen a másodperc tört része alatt kell számtalan jó döntést hozniuk. Lehet, hogy egy adott feladathoz az agyunk kapacitásának csak a töredékét használjuk. De vannak helyzetek, amikor ez kevés. Elképzelhetetlenül nagy memóriára lenne szükség, ha az ember az élete során minden látott képet elraktározna. Pedig valami ilyesmi történik. Elméletileg az ember nem felejt, csak nem tudja előhozni a tárolóból. Ha sokáig nem hozza elő (az esetek döntő többségében ez történik) annyira elhalványul a kép, hogy gyakorlatilag törlődik. Jól működik a szeparáció, csak arra figyelünk fel és raktározzuk el, ami arra érdemes. A járdán sétálva látjuk, de nem figyelünk a szembe jövőkre. Ha viszont egy ismerős jön szembe, az agyunk automatikusan bekapcsol, és a találkozót rögzíti. Ha valami szokatlan dolog történik, akkor is bekapcsol, elemzi a látottakat, hallottakat, és ennek megfelelően dönt. Aki több tárolt információval rendelkezik, jobb döntéseket hoz, tehát több esélye van a fennmaradásra. Így azután az agy kapacitása soha nem lehet elég nagy. Hogy miért nem még nagyobb annak biológiai oka van. Egyszerűen nem lehetne megszülni a nagyobb fejű csecsemőt. Egyedül az embergyerek így is korábban születik, mint kellene, és csak ezután indul rohamos növekedésnek a fej. Ehhez persze az kellett, hogy az ember képes legyen a magatehetetlen csecsemőt a méhen kívül gondozni. Az állatok erre nem képesek, ezért nekik egy alacsonyabb szinten van lekorlátozva az agyuk. Nem dolgozott tehát előre a teremtő, semmilyen élőlény sincs túltervezve. Ha mégis találunk példát rá, az egy korábban megszerzett képesség lehet, amire a megváltozott körülmények miatt már nincs szükség. Például a már repülni képtelen baromfiak nem azért kaptak szárnyat annak idején, mert túltervezték őket, hanem mert szükségük volt rá. Ahol nem voltak ragadozók, luxussá vált a repülés, hiszen a táplálákot a földön szerezték be. Egy még jelenleg is fellelhető nézet szerint az élet során egyre fejlettebb rendszerek jönnek létre. Egyesek szerint azért, mert egy rendező elv ezt diktálja. És valóban, ki vitatná, hogy az egysejtűnél fejlettebb a többsejtű lény, vagy a hüllőktől fejlettebbek az emlősök, azon belül is az ember. És mivel ez egyben időbeli sorrendet is jelent, a kérdés tehát eldőlni látszik. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Nincs semmilyen rendező. Az evolóció két pillére: a véletlenszerű változások a génekben és a kihívásokra való reagálás képessége (kiválasztódás) együttesen jár be egy útvonalat, amit adott esetben tekinthetünk fejlődésnek, de akár visszafejlődésnek is. Visszafejlődés pl. a földi emlősállat viszatérése a vízbe, elveszítve a lábait. (Pontosabban mellső- és farok uszonyokká alakult.) Számos madár szárnyainak az elvesztése sem igazán tekinthető fejlődésnek. Kérdés, hogy mit tekintünk fejlettebb lénynek? Ha a bálna a vízben találta meg a számítását, akkor igenis fejlődés, hogy uszonyai lettek a lábaiból. Mitől lenne fejlettebb egy emlősállat, a krokodilhoz képest, amelyik túlélte még a dinoszauruszok pusztulását is. A baktériumok amelyek már közel 4 milliárd éve léteznek nem tökéletes lények? Igen nehéz lenne megfogalmazni a fejlettebb kifejezés kritériumait. Az evolúció nem rendező elvek szerint működik, de kétségtelen, hogy egy már meglévő szervezet ha felvesz egy újabb tulajdonságot bonyolultabb, tehát fejlettebbnek tűnik. De ez se általános például az emberi koponya egyszerűbb, mint a tüdős hal koponyája, pedig 400 millió év van köztük. A rendező elv minden esetben a kiválasztódás. Például a szem lépésről-lépésre alakult ki, és valóban a látási képesség fokozásával egyre bonyolultabb, fejlettebb lett. De nem azért mert valaki ezt előírta, hanem mert a jobb látás előnyt jelentett. Tehát, bár sokan hisznek valamilyen általános rendező elvben, ami a fejlődés irányába mutat, nincs ilyen, mint ahogy visszarendeződés sincs. Attól sem kell tartani, hogy a gerincesek evolúciója elvezet az egysejtűekig. 12

13 Valós, vagy virtuális világban élünk? Neves tudósok is foglalkoznak azzal a lehetőséggel, miszerint a világegyetem nem valós, hanem csak egy virtuális valóság. Tulajdonképpen számunkra egyre megy, de azért ha mégis kiderülne, hogy valami szuperszámítógép virtuális világában létezünk, klasztrofóbia érzésem lenne, a szigorú korlátok miatt. Az is lehet, hogy ezek a korlátok megvannak, de szerencsére elég nagyok ahhoz, hogy ne legyen bezártsági érzetünk. A fény sebessége egy véges univerzumot szab meg számunkra, amin túl nem láthatunk és semmilyen kapcsolatba nem léphetünk a horizonton kívüli világgal. Az univerzális állandók korlátként is felfoghatók. (A standard modell 19 állandót tartalmaz, amelyek tapasztalati értékek. Akkor beszélhetnénk mindenség egyenletről, ha ezek az állandók kiadódnának az elméletből.) Miért ne lehetne elválasztani elválasztani az objektív valóságot a virtuálistól? Hányszor halljuk, hogy csípj meg nem álmodom e. Lám ilyen egyszerű. Sajnos nem egészen. Minden érzet, legyen az a látás, a szaglás, a tapintás, a hallás, vagy az ízlelés, az agyunkban válik azzá ami. Az érzékelőink jelsorozatokat állítanak elő, és küldik az agyközpontba. A központi idegrendszer ezekből a jelekből állítja elő azt, amit képként, ízként, stb. jelenít meg számunkra. Ha tehát sikerül lemásolni ezeket a jelsorozatokat és közvetlenül bejuttatjuk az agyba, pontosan azt fogjuk érezni, mint amikor az esemény valóban megtörtént. Ülök egy sötét szobában kapom a megfelelő impulzusokat és hip-hop, máris a Marson sétálok, egy virágos kertben, aminek érzem az illatát. Kiváló szimulációk már ma is vannak, de ezek még támaszkodnak az érzékszerveinkre. Képeket vetítetnek, szagokat permeteznek. Ezek még kezdetleges technikák. Az igazi megoldás, amikor az érzékszervek által generált adatokat kapjuk meg közvetlenül, ill. kapcsolják rá a megfelelő idegpályákra. Kezdeti eredmények már vannak. Például mesterséges optikai érzékelő megfelelő impulzusait már juttatták eredményesen, közvetlenül a látóidegekre. Egy kép megjelenítése is tanulási folyamat eredménye. Érzékszerveink letapogatják az előttünk lévő valóságot, majd ezekből a jelsorozatokból úgy áll össze a kép, hogy korábban már az agyunk által memorizált elemeket összedolgozza, abból kiindulva, hogy ehhez és ehhez a jelsorozathoz ilyen és ilyen kép tartozik. Az agy kreativitása azután kifoltozza hiányzó területeket. A foltozást kísérlettel is igazolhatjuk. Időnként mutatnak a TVben egy nem bemutatható arcot, dúrva felbontású képtorzítóval letakarva. Ilyen képet nézve, ha beszűkítjük a szemünk látóterét (blendeként használva) a fényerő ugyan lecsökken, de a kép kiélesedik a felismerhetőségig. Valójában az agyunk pótolja ki a hiányzó nem jól látható képrészeket, a korábbi ismeretei alapján. Ha tehát a megfelelő jeleket e megfelelő idegpályára kapcsolunk, tökéletes érzékbecsapásban lehet részünk, de ehhez a saját érzékszerveinket ki kell kapcsolni, különben bezavarnak, ezért alvásban, vagy ahhoz közeli állapotban lehet eredményesen stimulálni az agyat. Visszatérve a virtuális világhoz tegyük fel, hogy egy felettünk álló lény szórakozik velünk saját élvezetére. Bizonyítékaink vannak arra, hogy itt a Földön már jóval 3 milliárd évvel korábban is létezett az élet, de az utolsó évet leszámítva bosszantóan unalmas volt, zömmel az egysejtűek élték világukat. A csodalény halálra unhatta magát. És egyáltalán hogyan él ilyen pokoli sokáig? Az idő persze relatív, az ő rendszerében lehet mindez csak egy pillanat. De nem csupán a Földet kell figyelnie, a megfigyelhető Univerzum is több mint 100 milliárd galaxisból áll, egyenként 100 milliárd naprendszerrel. Nem lehet sok szabadideje. De megtehette például azt is, hogy a világmindenség programot csak nemrégen indította, és ez a fejlett program visszamenőleg is mindent a helyére rakott, hogy ne legyen ellentmondás. Bizony itt teremtői képességekre volt szükség, mert az utóbbi néhány száz évben, ahogy fejlődik a régészet, egyre másra kerülnek elő ősleletek, de nincs hiba, nincs tévedés. Az emlősöket nem lehet megtalálni, pl. 300 millió éves, a madarakat 150 millió, és az emberszerű 13

14 lényt se 10 millió éves kőzetekben. Akárhová nyúlunk, tökéletes rendet találunk. Illetve ha mégsem stimmel valami, akkor előbb utóbb kiderül, mi tévedtünk, amit hamarosan korrigál valaki egy átfogóbb elmélettel. Nem változnak a fizikai törvények, nem változnak a játékszabályok. Mi értelme van egy olyan játéknak, amibe nem lehet belenyúlni, nem lehet a szabályokat módosítani? Tegyük fel, hogy a lény beállította a kezdeti paramétereket, majd magára hagyta a rendszert, hadd fejlődjön magától. Egyszer majd belenéz, és eldönti, hogy kikapcsolja-e a programot (világvége) vagy érdemesnek tartja még a folytatásra. Ez a hobbyja. Ez esetben, a kezdet kezdetén, neki már ismernie kell minden elméletet, amelyeket az emberek később levezetnek, sőt kijelenthető, hogy az emberek nem is képesek olyan eredményt produkálni, amit ő már ne ismerne. Ellenkező esetben zavar keletkezne, mert ha olyan területet érintenének az emberek, amit szuperlény még nem ismer, ellentmondások sorozata következne be, hiszen a program erre nem lenne felkészítve. Ez esetben teljesen feleslegesen törjük a fejünket, mert minden, amit elérünk csak gyenge utánzat. Ha viszont mégse ismerne minden összefüggést, további gondja is lenne a programjával, mert annak időben visszafelé is hibátlannak kellene lennie, hiszen ezek a fránya emberek már sok milliárd évre visszamenőleg is, ki tudnak mutatni jelenségeket. A virtuális világ léte nem igazán meggyőző, hinni persze lehet benne. És valóban csak hit kérdése, mert mondhatjuk, hogy a szuper lény mindent tud, minden összefüggést ismert, de az adott programra bízta, hogy fejlődésük során mindebből mit fognak feltárni a virtuális emberek. Tehát az Univerzum minden porcikáját úgy állította be a programon, hogy az megfeleljen azoknak a törvényeknek is, amelyeket még csak a jövőben fogunk feltárni. Nem lehet tévedés. Kvantumok világa Világunkat a legkisebb alkotóelemek tanulmányozása nélkül nem ismerhetjük meg. A mikrovilág vizsgálata során, viszont megdöbbentő furcsaságokkal találkozunk. Ebben a világban csak a részecske helyének valószínűsége mondható meg, de hogy pontosan hol van azt nem, sőt a részecske puszta léte is csak akkor valóságos, ha mérést végzünk rá. Niels Bohr után szabadon: akit nem akaszt ki a kvantumelmélet az nem értett meg belőle semmit. Ennek persze az inverze nem igaz. Akit magával ragad, még igen távol van a megértéstől. Feynman egyenesen azt mondja: bizonyosra vehetjük, hogy a kvantumelméletet senki sem érti. És valóban, ha valaki veszi a fáradságot és hobby szinten belekóstol a részecskék világába, óhatatlanul belebotlik néhány részletbe, amit nem képes felfogni. Ha segítséget kér hozzáértőktől, a helyzet csak rosszabb lesz. Itt van mindjárt a kétréses kísérlet, ami talán legjelentősebb eleme a kvantummechanikának. Adott egy fénykéve, aminek az útjába helyezünk egy lemezt. A lemezen van egy keskeny rés. A lemez után elhelyezünk egy ernyőt, ami felfogja a résen áthaladó fényt. A fotonok, ahogy illik, mint a puskagolyó, átmennek a résen és leképződnek az ernyőn. Ha lecsökkentjük a fény erősségét annyira, hogy egyszerre csak egyetlen foton legyen a rendszerben, amelyek az ernyőn nyomot hagynak, akkor elegendő idő után pontosan azt látjuk az ernyőn, mintha egyszerre engedtük volna át a fotonokat. Eddig tehát minden rendben. Bizonyítottuk, hogy a fény kvantumokból, fotonokból áll, tehát részecske. Most olyan lemezt tegyünk a fény útjába, amelyen két, igen közeli rés van, és világítsuk meg ismét. Az ernyőn egy váltakozó erősségű interferenciaképet kapunk, ami pontosan a két rés között a legfényesebb ott, ahová a foton nem is juthat, mert útjában áll a két rés közötti lemez rész. Természetesen megvan a magyarázata ennek a jelenségnek is, ha a fényt hullámként kezeljük. Pontosan az játszódik le, amit láthatóvá is tehetünk egy vízfelület segítségével. Ez is rendben van, már régóta tudjuk, hogy a fénynek kettős természete van, részecske is meg hullám is. 14

15 Eddig a bevezető. A probléma ezután jön. Érjük el két rés esetén is, hogy csak egyetlen foton legyen egyszerre a rendszerben. Ennek a fotonnak ugye el kell döntenie, hogy melyik résen halad át. Interferencia nem alakulhat ki, mert ahhoz mindkét résen át kellene haladnia, de egyetlen foton, nem vágható ketté. És láss csodát, a sok, egyenként indított foton lenyomat bizony interferencia képet hoz létre. Egyesek úgy fogalmaznak, hogy a foton tudja, hogy egy, vagy két rés van a lemezen, és annak megfelelően másképp viselkedik. De ez még nem minden. Próbáljuk kilesni, hogy melyik résen megy át a foton, helyezzünk ezért a rések után egy-egy detektort. Az eredmény: Ha a detektorok ki vannak kapcsolva interferenciát látunk, ha be vannak kapcsolva, akkor valamelyik bejelez és részecskeként csapódik az ernyőbe. A két detektor soha nem jelez egyszerre, tehát vagy az egyik, vagy a másik résen halad át a foton. Az a fránya foton mintha tudná, hogy be vannak kapcsolva a detektorok vagy nincsenek. Megpróbálták becsapni a fotont, és megtervezték a késleltetett kétréses kísérletet. A lemez és az ernyő közé helyezték a detektort, amelyet egy véletlen generátorral be, ill. kikapcsoltak. Úgy méretezték a rendszert, hogy miután a foton elhagyta a lemezt, a generátornak legyen ideje a műveletet elvégezni mielőtt a fény elérné a detektort. Amikor a foton elérte a lemezt, még senki nem tudta, hogy be lesz-e kapcsolva a detektor, vagy nem. Az eredmény ezúttal is az lett, hogy ha be volt kapcsolva a detektor részecskét tapasztaltak, ha nem volt bekapcsolva, interferenciát, tehát hullámot. Úgy tűnhet, a foton még az előtt tudja, hogy be lesz-e kapcsolva a detektor mielőtt a lemezt elérné, mert ha nem lesz bekapcsolva az egyik résen megy át, ha be lesz kapcsolva mindkettőn. Neki már a lemez elérésekor döntenie kell arról, amit még a kísérletet végző személy sem tud. Mit lehet kezdeni ezzel a jelenséggel? Ezen a rejtélyen már sokan gondolkodtak. Született is néhány elmélet, amelyek matematikailag működnek, de ép ésszel nehéz követni őket. (Sokvilág elmélet, időben hátra haladó foton, minden lehetséges pályán való haladás, stb.) Segít valamit, ha elfogadunk egy tapasztalatot. Majdnem a helyére kerülnek a dolgok. Fogadjuk el, hogy a foton részecskeként indul, részecskeként érkezik, de hullámként terjed. A hibát ott követjük el, amikor pontszerű részecskében gondolkodunk akkor is, amikor az valójában hullám. (Ráadásul valószínűségi hullám.) A foton, tehát akár egyedül, akár tömegesen van jelen, hullámként halad a rendszerben, ezért nem okoz neki problémát egyszerre átmenni mindkét résen. Ha csak egy rés van, akkor is hullámként terjed, átmegy rajta, de interferenciát nem tud létesíteni, mert nincs mivel. Ha a rendszerbe bekerül egy detektor, és a foton megérkezik oda, a részecske oldalát mutatja meg, azért mert már megérkezett, hiszen csak út közben hullám. (Ha nem akarunk gondot magunknak, akkor csak azzal törődjünk, amit mérni tudunk, mert meglepetés csakis ott van, ahol/amikor nem végzünk mérést.) A hullámot úgy lehet elképzelni, mint egy energiacsomagot, amely hullámként, fény sebességével terjed. A hullám kitölti az egész berendezést, vannak helyek, ahol a részecske nagyobb valószínűséggel fordulhat elő, és vannak, ahol kisebb ennek a valószínűsége. A lényeg, hogy valamilyen valószínűséggel az egész berendezésben lehetséges az előfordulása. De előfordulás csak akkor következik be, ha a foton útjába helyezünk valamit és megérkeztetjük. (A kapott valószínűség - legyen az akár egy milliomod - közel sem elhanyagolható, mivel makroszinten egy kiskanál anyagban milliárdszor milliárdnál is több részecske található, vagy egy villanyégő elképzelhetetlenül sok fotont bocsát ki egyetlen pillanat alatt.) A felfoghatatlan valóság az, hogy akkor tapasztalunk csak részecskét, ha megfigyeljük. A vízválasztó tehát a megfigyelő jelenléte. Ez okoz fejtörést immár 90 éve a tudós társadalomnak. A részecskét gondolkodó tulajdonsággal felruházva egyesek misztifikálják ezeket a jelenségeket. Az emberi tudattal is kapcsolatba hozzák, mondván, hogy csak a tudat 15

16 képes a hullámfüggvény összeomlasztására, hogy az átalakuljon részecskévé, azaz valós anyaggá. Amikor bekapcsoljuk a detektort, tehát odanézünk, részecske lesz, de ha nem nézünk oda, (ki van kapcsolva a detektor) akkor marad hullámfüggvény. Még azt is megkockáztatták egyesek, hogy az egész Univerzum csak azért létezik, mert figyeli valaki. Ez a megközelítés jól jött a hívőknek. Van azonban a részecskéknek egy másik, talán még rejtélyesebb tulajdonsága is, ami az un. EPR kísérlet következménye. A múlt század 20-as éveinek közepén párhuzamosan, egymástól függetlenül, ráadásul egészen más alapelvből kiindulva Heisenberg és Schrödinger is kidolgozta az elméletet. Ez szerint a részecskék világában a határozatlanság főszerepet játszik. Többek között ez a fejlemény, egy sor kiváló tudóst arra ösztökélt, hogy rávilágítson az elmélet nem teljes voltára. Ezek közé tartozott Einstein, de maga Schrödinger is. Kollégáival Einsten tanulmányozta a kvantummechanika egyenleteit és észrevették, hogy az elméletnek olyan kimenetele is lehet, amely ellentmond a relativitáselméletnek. Pontosabban olyan eredményre vezet, ami ellentmondásban áll a tapasztaltakkal, többek között megengedi a fénysebességnél nagyobb sebességet, ami Einstennél ki tudhatta ezt jobban -.nem lehetséges. Az EPR rövidítés az 1935-ben megjelentetett cikk szerzőinek kezdőbetűje: Einstein-Podolsky-Rosen. A cikkben a szerzők rámutatnak arra, hogy az elmélet szerint ha egy kvantumrendszerből ki tudunk lökni két részecskét, azok továbbra is egy rendszert alkotnak egészen addig, ameddig a hullámfüggvény össze nem omlik, mondjuk az egyik részecskére végzett mérés következtében, amikor is a hullámból valós részecske lesz. Ebben a pillanatban viszont, mivel egy rendszerről van szó, a másik részecskével is történik valami. Pl. ha fotontról van szó, akkor polaritást vált. Ez visszavezet a Pauli féle kizárási elvhez, ami kimondja, hogy egy rendszeren belül, azonos kvantumállapotban nem lehet két részecske. A lényeg az, hogy a két, eredetileg egymás mellett lévő részecske bár fényévekre is lehetnek már egymástól, kapcsolatban állnak, és ha az egyikkel történik valami, akkor a másiknak is módosúl az állapota. Ezt nevezte Einstein kisérteties távolhatásnak. Úgy gondolta, információ átadás nélkül ez a jelenség nem történhet meg, az információ pedig nem mehet gyorsabban, mint a fény. Következtetés, a kvantummechanikát alátámasztó egyenletek nem teljesek. Ezt gondolták Einstein és társai ezt fejtették ki ebben az írásban. Nem lett igazuk. Legalábbis ennél a speciális esetnél. Einstein nem élte már meg a vázolt kísérlet megvalósítását, amelyre több évtizeddel később, elsőként a svájci CERN-ben került sor. Kiderült, hogy az egyenletek helyesen jósolták meg a valóságot. A két részecske 27 kmre volt egymástól, amikor a mérést végezték. Azt kapták, hogy ha lenne valamilyen kommunikáció a két részecske között, akkor annak a fény sebességének a sokszorosával kellene haladnia. Ez az érték nagy valószínűséggel, csak a mérési pontatlanság miatt nem végtelen. A részecskék megváltozása tehát egyidőben történik. (Működik a kísérteties távolhatás.) Na már most mi van itt? Mit kezdjünk ezzel a jelenséggel? Honnan tudja a másik részecske, hogy történt valami az elsővel, iszonyú távolságból? Bohr ezekre a felvetésekre azt válaszolta, hogy a részecskék kapcsolatban állnak egymással, egy rendszert alkotnak. Józan ésszel elfogadni, hogy egy rendszert alkot két részecske amelyek fényévekre is lehetnek egymástól aligha lehet. Vannak, akik ezt úgy fogják fel, hogy a részecske egyszerre két helyen található, úgy mondják: nem helyhez kötött. Szerintük nem sérül a relatívitás elmélet, mert sem anyag-, sem információáramlás nem történik. De akkor hogyan értesül a másik részecske az eseményről? Vannak olyan elképzelések, hogy ez a világ nem az igazi, annak csak valamilyen leképzése. Kapaszkodóként említenek egy akváriumot, amelyben van egy hal. Ha oldalról nézzük egészen mást látunk, mint ha előlről szemléljük. Ha egymástól függetlenül a két oldal szemlélője leírja a hal alakját és mozgását, más eredményre jut, pedig valójában ugyanarról a 16

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

A TANÁR MINT MINTAKÉP

A TANÁR MINT MINTAKÉP A TANÁR MINT MINTAKÉP Végh László 2006. május 28. Agykérgünk hálózódottsága. Agykérgünk, a szürkeállomány kb. 2 milliméternyi vastag. Mintegy harmincmilliárd idegsejtből áll. Ezerszer annyi agysejtünk

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek Látnak-e még csillagot utódaink? Kolláth Zoltán Száz évvel ezelőtt a címben feltett kérdés értelmét nem igazán értették volna eleink. Pedig akkor már elindult az a folyamat, amely az éjszakai égbolt folytonos

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható! Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: www.alaje.

Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: www.alaje. Kérdés: Mit jelent az, hogy a mostban élni? Válasz: Nem a múltban élést jelenti. Nem a múltban élést, ahol negatív blokkok, negatív gondolatok, negatív érzelmek, félelmek, negatív programok, babonák, negatív

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Furcsa effektusok Írta: Joubert Attila

Furcsa effektusok Írta: Joubert Attila Furcsa effektusok Írta: Joubert Attila Az Orgona Energia elnevezés a XX. század elejéről származik (organikus energia), Wilchelm Reichtől (akiről bővebben az Interneten olvashatunk). Az Orgona Energia

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI

Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Az ember és a gerinces állatok jó része 5 érzékszervvel fogja fel a környező világ eseményeit. AZ EMBER ÉRZÉKSZERVEI Látás Ízlelés Hallás Tapin tás Szaglás AZ ORR A SZAGLÁS SZERVE a szaglás a legősibb

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000 Dátum : 2005.12.07. - 2000 Adó : ATV Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Credit: 0000 - A mûsorvezetõ következõ vendége, Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes. Öt budapesti kórház indít egy programot, méghozzá

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében - 1 - HMTJ 26/2015 (10.02.2015) Ikt. szám: 3222/10.02.2015 JELENTÉS Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében Előterjesztő: Elemző Csoport - 2 - Referenciadokumentum: - 1979-es Berni Egyezmény - Európai

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

A tanítás-tanulás két sikertényezője

A tanítás-tanulás két sikertényezője A tanítás-tanulás két sikertényezője BÁCSI János SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája, Szeged bacsi@jgypk.u-szeged.hu Ha feltesszük

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Az élet és az elme. Az élet és az elme. Tartalom. Megjegyzés

Az élet és az elme. Az élet és az elme. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Miképpen volt hasznos az elme és az öntudat életre hívása az élet és a társadalom számára? Mik az elme létének hátrányai? Ahogyan az öntudat kezdi átvenni sorsának irányítását az evolúciótól.

Részletesebben

Egyebek (A világ működése - Ember)

Egyebek (A világ működése - Ember) Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós.

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós. <reklám> Mottó A harcsahorgász egy olyan különleges élőlény, amely viselkedésének megértésére a normális embereknek még kísérletet sem érdemes tenniük. Az olyan lehetetlen lenne, mint a televízió működési elvét

Részletesebben

Az első lépés a csúcshódításhoz

Az első lépés a csúcshódításhoz Az első lépés a csúcshódításhoz Akinek nincs célja, arra van kárhoztatva, hogy annak dolgozzon, akinek van. kattints az alábbi lehetőségekre a navigáláshoz: [Szupernő Program honlap] [Tartalomjegyzék]

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István 2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. szeptember 27-én (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Polgármesteri

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Az élet napos oldala

Az élet napos oldala Az élet napos oldala írta Mercz Tamás E-mail: mercz_tomi@hotmail.com Első rész Minden kicsiben kezdődik el A fűnyíró idegesítő berregő motorhangja teljesen betölti szobám zegzugait. Zúg a rikítóan kék

Részletesebben

Agresszió. Agresszió. Tartalom. Megjegyzés

Agresszió. Agresszió. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az emberi agresszió, mely bár nagyrészt rossz, azért meglehetnek a hasznai is. Az agresszió biológiai és társadalmi háttere, ahogyan a körülmények alakítják a viselkedést, a viselkedés pedig a

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999

FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 FCI-Standard Nr 243 / 09. 06. 1999 Az alábbi idézet Nagy Tamás: AZ ALASZKAI MALAMUT címû könyvébõl való. Az idézet a szerzõ külön engedélyével lett megjelenítve. Az itt látható szöveg szerzõi jogvédelem

Részletesebben

A boldog felhasználó

A boldog felhasználó A boldog felhasználó Ingyenes e-book, a Felhasználó Update csapattól Írta: Vidi Rita Mi a különbség a begyakorolt, monoton, örökké félelmetesnek tűnő felhasználás, és a tudás alapú, céltudatos, örömfelhasználás

Részletesebben

4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos):

4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos): 4. Az au pair és a párkapcsolatok ( a fejezet, mely határozottan tanulságos): A kiutazásban ludas pasijainkról itt írunk, nem a szexben! Két külön dolog, ugyanis nekik nem sok közük volt a mi kinti életünkhöz,

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden

Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden Cégvezető, MIR vezető: rajtuk áll vagy bukik minden Mit mond az ISO 9001 es szabvány a vezetővel kapcsolatban? A szabvány 8 fejezetből áll, ebből a 8-ból egy fejezet teljes mértékben a vezetői feladatokról

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

SET. Például: SET mert: Szín: 3 egyforma. Alak: 3 egyforma. Darab: 3 egyforma. Telítettség: 3 különböző

SET. Például: SET mert: Szín: 3 egyforma. Alak: 3 egyforma. Darab: 3 egyforma. Telítettség: 3 különböző 1 SET A SET játékszabályairól röviden, már ha valaki nem ismerné: Hogy néznek ki a kártyalapok? Minden kártyán van egy ábra, aminek 4 jellemzője van. Minden kategória további három különböző lehetőséget

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye?

Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye? FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 4.2 Miért fenyeget sok dolgozót ma is a szilícium-dioxid veszélye? Tárgyszavak: foglalkozás-egészségügy; káros hatás; egészségvédelem; szilikózis; megelőzés; védekezés; foglalkozási

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal.

Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Objektumorientált programozás Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Ez a nem művészi értékű, de idillikus kép azt a pillanatot mutatja,

Részletesebben

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Létezés a végtelenben Pásztor Magdolna 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! ÉJELI FOHÁSZ Üres, üres vagyok, a messzeségbe rohanok. Látok egy utat, ami arany, látom a fákat, ami ezüst. Látom a holdat,

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Kulcsok a megértéshez

Kulcsok a megértéshez Kulcsok a megértéshez Egyre nagyobb az érdeklődés a spirituális ismeretek, a misztikus kapcsolatok, és a nem tudományos gyógyítás iránt. Ez a tény jelzi, hogy valami történik, s ezt sok ember érzi. Valami

Részletesebben

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY

Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4

Részletesebben

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik. Megjegyzés Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben