Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek"

Átírás

1 Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek

2 Hortobágyi Nemzeti Park (1973)

3 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok 1973-ban, elsőként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1973-ban ha, 2013-ban ,17 ha. Az igazgatóság székhelye: Debrecen Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Heves Címer: Daru

4 Hortobágyi Nemzeti Park (1973)

5 Hortobágyi Nemzeti Park (1973)

6 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok A Hortobágyi Nemzeti Park közel 81 ezer hektárnyi területével hazánk legnagyobb kiterjedésű védett természeti területe. A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 4 tájvédelmi körzetet, 20 természetvédelmi területet és 130 Natura 2000 területet. Az eredeti törzsterület és az Újszentmargitai erdő, ill. legelő a Bioszféra Rezervátum hálózat része. A nemzeti park egyes részei szerepelnek a Ramsari jegyzékben. A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta a Világörökség része ben a területén jelölték ki hazánk második, Európa harmadik Csillagoségbolt Parkját. Az IUCN védett területeket osztályozó rendszere II. kategóriába sorolta a nemzeti parkot.

7 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Részterületek Hortobágyi puszta Ohati-erdő Ujszentmargitai erdő Tiszafüredi madárrezervátum (Tiszató) Tiszacsegei hullámtér Pusztakócsi mocsarak Vajdalaposi erdő Ágotapuszta Német-sziget Hortobágyi halastavak

8 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A Hortobágyi Nemzeti Park megalakulását ötéves előkészítő munka előzte meg. Végül 1973 január 1-én ha kiterjedésben egy olyan területen jött létre a nemzeti park, ahol korábban egyetlen védett terület sem volt. Ugyanekkor a térségben további hét természetvédelmi területet jelöltek ki összesen ha-on, melyeket később a nemzeti parkhoz csatoltak. A nemzeti park a létrehozásakor egyetlen ha-os, összefüggő tömbből állt. A későbbi bővítések és átcsatolások miatt ma 14 területegységből épül fel.

9 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az 1960-as évek közepén az előkészítő munka nyilvánossá vált, és a nemzeti park szükségessége minden illetékes fórumon eldöntött kérdés lett. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács balatonszemesi konferenciáján, május 15-én dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park megalapításáról hozott döntést.

10 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A bejelentést követően újabb négy évig tartó szakmai és érdekegyeztető munka következett, melynek során előkészítették azt a kormányrendeletet is, mely lehetővé tette hazánk első nemzeti parkjának megalakulását. A nemzeti park megalakulása ellen állandó ellenállást fejtett ki a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára, a megyei tanácselnök és a Hortobágyi Állami Gazdaság teljes vezérkara. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzeti park megalakulása ellen nem tudnak semmit tenni, akkor a Debrecenben létrehozandó nemzeti park igazgatóságának létrehozását akadályozták. Véleményük szerint az igazgatóság feladatát az Állami Gazdaság egy üzemegysége is el tudta volna látni.

11 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az ellenállás azzal volt magyarázható, hogy a megyei vezetők féltek attól, hogy megtiltják nekik a vízivad vadászatát, valamint attól, hogy a számukra jelentős anyagi jövedelmet hozó nagyüzemi libatenyésztést a Hivatal megszünteti. (Mind a kettő be is következett.) A nemzeti park létrehozásáról szóló, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1850/1972 OTvH sz. határozata a Tanácsok Közlönye XXI. évfolyamának 58. különszámában jelent meg, mely 1973 január 1-én vált hatályossá. Ezt követően a vita tárgyát a nemzeti park igazgatóságának felállítása képezte.

12 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Mivel az érintettek közül mindenki számára elfogadható megoldás volt, hogy a nemzeti park igazgatási feladatait az agrár egyetem irányítsa, ezért az igazgatóság ellenzőinek megtévesztésére, felkérték az egyetem rektorát, hogy az első három évben lássa el a nemzeti park tudományos tanácsának elnöki teendőit. Továbbá egy egyetemi docenst felkértek, hogy két évig vállalja el a nemzeti park elnöki teendőit. Így az igazgatóság tényleges igazgatója, ügyvezető igazgatóként a rangsorban csak a harmadik lépcsőfokon állt. A tényleges igazgatói pozíciót Salamon Ferenc agrármérnök töltötte be.

13 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A nemzeti park rendeltetése Védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát. Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére.

14 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Földtani felépítés A földtörténeti kor harmadidőszakában a mainál jóval mélyebb és egyenetlen felszínét a negyedkori lerakódások töltötték fel és egyenlítették síksággá. A jégkorszak végén a három hordalékkúp által közrefogott medenceszerű mélyedésben a Hortobágy kialakulása, felépítése a folyók építőmunkájának eredménye, de a felszín egyenetlenségeinek formálásában a szél munkája, később pedig az ember tájalakító tevékenysége is szerepet játszott. E sajátos helyzet miatt a síkságon főképp finomszemű üledékek, agyag és iszap gyűlt össze.

15 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Földtani felépítés Az egykor még változatosabb domborzatú felszínt borító m vastag jégkori rétegeket iszapos, agyagos lösztakaró fedte be. A lösziszapos felszín mélyedéseibe a Tisza az óholocénban öntésiszapot rakott le, amelyek a kistáj keleti szegélyeinek kivételével elszikesedtek. A holocénban a Tisza a Hortobágy legnagyobb részét bejárta, az üledékeket és a domborzatot elegyengette, vagyis tökéletes síksággá alakította. Felszíni formáit vizsgálva a síkságon nem sok változatosságot találunk, a felületes szemlélő számára a tagolatlan felszín az Alföld legegyhangúbb tájának tűnhet.

16 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Földtani felépítés A dél felé enyhén lejtő síkság tengerszint feletti magassága méter között váltakozik, ami fölé csak a homokbuckák, a homokhalmok illetve kunhalmok emelkednek, melyek közül a legmagasabb a Nagyivántól nyugatra fekvő Bürök-halom (105 m). Nevezetesebb halmok: a Bivaly-halom, a Hármas-halom, a Kettőshalom, a Bajnok-halom, az Árkus-halom, a Köves-halom, a Telekházihalom és a Strázsa-halom. A megkopott, egy-másfél méternyire kiemelkedő, alacsonyabb halmokat a nép laponyagoknak hívja. (Ilyen pl. a Fél-laponyag, a Mátailaponyag és a Halas-laponyag.) A nagyobb kiterjedésű, hosszan elnyúló, alig észrevehető emelkedéseket pedig hátnak, hátasföldnek, teleknek, vagy telkesföldnek nevezik. Mivel ezeket a vízáradás megkímélte, ezekre építették a tanyákat, pásztorszállásokat és veszély esetén ide terelték az állatokat.

17 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Talajtan A puszta talajainak háromnegyede szikes, melyek alaptípusa az oszlopos szerkezetű szolonyec. Magas sótartalma miatt rajta különleges növénytakaró jött létre. A mélyebb részeken, laposokon és feltöltődött folyómedrekben mozaikszerűen réti talajok, a magasabb térszinteken és kunhalmokon csernozjom talajok alakultak ki.

18 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz Domborzati és éghajlati viszonyainak következtében a Hortobágy vizekben szegény, vízrajza is az egyhangúságot mutatja. Vizei eredeti helyüket a harmadkor végén, illetve a negyedkorban foglalták el. Az egykori gazdag vizivilágnak - a vízrendezések következtében napjainkra csak az emlékei maradtak meg. A domborzati viszonyokkal és a folyók vízjárásával függött össze, hogy valamikor a területen a tavaktól a mocsarakig, a lápoktól a tocsogókig az állóvizek minden átmenete fellelhető volt. Létüknek a lecsapolások, ármentesítések, folyószabályozások, a gátrendszerek kiépítése vetettek véget, így az egykori vízbőséget a vízhiány váltotta fel.

19 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz A pusztán keresztülhaladó felszíni vízfolyásai nem helyi eredetűek, a vízben gazdagabb tájakról érkeznek, csekély esésűek, a víz a medrekben lassan mozog. Legjelentősebb folyója a táj vízrajzi tengelye a Hortobágy, amely kettészeli a pusztát. Egykor a mainál jóval szélesebb mederben folyt, vize a sík pusztán elveszett, csak a helyi lakosok tudták, merre kanyarog. További három természetes vízfolyása az Árkus, a Kadarcs és a Kösely. A tavaszi hólé levezetésére szolgáló medreket, természetes vízfolyásokat a nép fokoknak, ereknek, hajlatoknak nevezi.

20 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz Legértékesebb természetes állóvizei, vagyis 400 hektárnyi kiterjedésű hat tava közül a legnagyobb és legismertebb a Darvastó fenék (250 ha). Az állandóan vízzel borított területeket a nép tónak, az időszakiakat pedig fenéknek, laposnak, mocsárnak, rétnek nevezi. A vízrendezések óta a pusztát a mesterséges csatornák és halastavak uralják: két éltető vize a Tisza vizéből táplálkozó Keleti- és Nyugati főcsatorna. Itt létesültek hazánk legnagyobb, gátakkal duzzasztott halastavai, amelyek összes vízfelülete meghaladja a 6000 hektárt. A képet a sok mesterséges csatorna és egy sor víztározó (Tiszató, Nagyiváni, Ohati, Sarkadéri stb. tározó) teszi változatossá.

21 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Növényvilág A Hortobágy a Tiszántúli flórajárás része, amelynek eredeti növénytakaróját az ember tette részben kultúrpusztává. Az egykori pusztai tölgyeseknek, sziki tölgyeseknek, a tölgy-kőris-szil ligeterdőknek, a tatárjuharos tölgyeseknek, az Alföldet uraló klimatikus erdős-pusztáknak Ohaton és Ujszentmargitán néhány tíz hektáron csak az emlékei maradtak fenn. A puszta jelentős részét másodlagosan kialakult szolonyec és szology szikesek foglalják el. A korábbi kisebb szikes foltokat emberi hatások, erdőírtások, ármentesítések, vízlecsapolások terjesztették ki nagy területekre. Rendkívül jellegzetesek a szikes puszta mozaikos felépítésű növénytársulásai, sótűrő és melegkedvelő fajokkal.

22 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A szikes tavak hínárjait a sziki nádas váltja fel. Természeti viszonyok Növényvilág A mélyebb felszíneken a szikes laposok, a magasabb fekvésű térszíneken pedig a változatos szikes pusztagyepek a legelterjedtebbek. A sziki gyeptársulások a gyér növényzetű szikpadkákkal jól elkülönülnek a szikes laposoktól és a tavasszal vízjárta, nyáron erősen kiszáradt, repedezett szikfokoktól és vaksziktől.

23 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Állatvilág A puszta állatvilága a sokszínű élőhelyeknek megfelelően igen változatos. Az ártéri erdők és holtágak értékei a gémtelepek, a fekete gólya, a barna kánya, ritkán a kerecsensólyom, a Tisza magas partfalaiban a gyurgyalag és a jégmadár. A mocsarak és a tavak állatvilágának ritkaságai a vöcskök, a fattyúszerkő telepek, a nyári lúd fészkelőhelyei, a szárcsa, a vizityúk, a guvat és számos récefaj. A nádasok számos énekesmadár élőhelyét biztosítják. A halastavak európai hírű madárvonulási központok, amelyeken a fő vonzerőt az őszi és tavaszi libahúzás és a daruvonulás jelenti.

24 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A gyepek legértékesebb fajai a pásztormadár, a mezei pacsirta, a sziki pacsirta, a széki csér a nagygoda, a bíbic. A legelők felett gyakorta feltűnik a pusztai ölyv és a parlagi sas. Az emlősök közül tipikus pusztai faj az ürge. A puszta gerinctelenfaunája igen gazdag. Természeti viszonyok Állatvilág

25 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A Hortobágy természeti adottságai kedveztek egy olyan állattartó kultúra kialakulásának és fennmaradásának, amely csaknem a XX. század közepéig egyedülállónak tekinthető. Az év legnagyobb részében legeltetésre alapozott állattartás, amely évszázadokon át külföldön is piacképes volt, a puszta szélsőséges időjárásához igazodva, megőrizte a tartásmódnak leginkább megfelelő ősi állatfajtáinkat és az állatokat őrző-gondozó pásztorság hagyományait. Ma a nemzeti park a kipusztuló félben lévő ősi magyar háziállatfajták legnagyobb élő múzeuma, génrezervátuma.

26 Magyar szürkemarha Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A hortobágyi szarvasmarhatartás még a XX. század elején is a hagyományos módon folyt. A rendszerint rosszul teleltetett jószág az Isten szabad ege alatt él tavasztól őszig; a gyakran beköszöntő szárazság idején se takarmánya, se ivóvize megfelelő nincsen; a primitív enyhelyek nem nyújtanak igazán védelmet, sárban kell hideg földön feküdnie; a forrón tűző napsütés is megvisel embert és állatot is egyaránt. Olyan fajtát kell tehát tartani, amely képes minden rosszat elviselni. A Hortobágy-pusztán tenyésztésre egyedül a magyar szürkemarha alkalmas.

27 Magyar szürkemarha Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Sokáig úgy vélték, hogy a honfoglaló magyarság hozta magával, majd pedig, hogy a kunok honosították meg. Valószínűbbnek látszik azonban, hogy itt a Kárpát-medencében tenyésztették ki. A magunkkal hozott kisebb testűt az itt talált nagytestű vadtulokkal keresztezték. Így tehát jogos a magyar szürkemarha megnevezés. A Hortobágyon még a XX. században is szürke marhából állottak a debreceni gazdák gulyái.

28 Racka juh Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A magyarok legrégebben tenyésztett juha, a fürtös, hosszú fedőszőrű racka. A Hortobágyon "riskásnak" nevezték. A rendkívül igénytelen, betegségre sem hajlamos racka, a hortobágyi tartási körülményeket jól elviselte, olykor fedél nélkül még a telet is a pusztán töltötte. A juhtenyésztésben nagy változást hozott a spanyol eredetű merinó megjelenése. Elterjedését a XVIII. század végétől a rackáénál jobb gyapja segítette elő. A merinó értékes gyapja és bővebb teje miatt azonban a hazai rackafajtáinkat a XIX. század végére erősen visszaszorította, így a Hortobágyon is a merinó tartása vált uralkodóval.

29 Mangalica Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A Hortobágyon a sertés tekintetében ősi fajtának a "szalontai" vagy "réti" disznó számít. Ezt a fajtát azonban a XIX. század közepén kiszorította a hízékonyabb és jobb húst adó mangalica. A mangalica egy kitenyésztett fajta, mely a szerb "sumádia" és az ugyancsak magyar fajtának ismert "bakonyi disznó" kereszteződéséből jött létre.

30 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A nyájszervezet hagyományos megnevezései Szarvasmarhák esetében: Gulya, a külső legelőn lévő csapat megnevezése; Csorda a belső legelőn lévő csapat, ahonnan naponta jár haza a jószág. A külső legelőn a pásztor neve gulyás, a belső legelőn pedig csordás. Lovak esetében: Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Ménes, a lovak legelő csapatának általános megjelölése. A külső és belső legelőn lévő ménesnek csikós a pásztora.

31 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A nyájszervezet hagyományos megnevezései Juhok esetében: Juhnyáj, a hosszú szőrű racka együttes neve. Birkanyáj, a rövid szőrű merinó (amely "csak birka"). A külső és belső legelőn is pásztoruk a juhász. A sertések esetében: Konda, ritkábban sertésnyáj. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A belső legelőn, a naponta hazajáró sertések csapata a csürhe. Külső legelőn pásztoruk a kondás vagy kanász, a belső legelőn a csürhés.

32 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A XVIII. századra alakul ki a Hortobágy pusztai legeltetési rendje, sajátos pásztortársadalma. A pásztorok társadalmában hierarchikus rend uralkodott. A számadó, aki vagyonával felel a rábízott jószágállományért, a legtekintélyesebb, bojtárjainak ő parancsol, az ő szava dönt. Utána a számadó- vagy öregbojtár következik. A bojtárok fiatal, nőtlen emberek, még a katonai szolgálat előtt állnak. A kisbojtár és a tanyás még gyerekember. Legalul a falusi csordás és csürhés áll. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A pásztorok társadalmában a tekintély, a rang szempontjából még az is számított, hogy melyik jószágfajtát őrzi. Legtöbbre az értékes nagyállatok (ló, szarvasmarha) őrzőit tartották.

33 Az állatok őrzése Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Az állatok őrzésénél a pásztor legfontosabb eszköze a bot. Ki-ki maga készíti el, a még lábon kiszemelt tölgy, som, szilva, körtefa hajtásából. A bot nemcsak terelő eszköz, hanem dobó fegyver, lábközé fogva ülőke, földbe szúrva a szűrt rátéve árnyékot ad a tűző nap ellen. Két típusa van: a"fúrkósbot" és a juhászok használta "kampósbot". A pásztor másik fontos terelő eszköze az ostor. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Ennek is két típusa van: a kocsisok által használt hosszú nyelű és a pásztorok rövid nyelű ostora, a "karikás". A jószág őrzésében, terelésében a csikósnak, gulyásnak valóságos társa a jól betanított, mindent értő hátasló. A juhász társa a szamár, melyet elsősorban teherhordásra használták.

34 Az állatok őrzése Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A jószág őrzésében fontos szerep jut az okos pásztorkutyáknak. Két típusát különböztetjük meg: a nagyobb testű örző-védő komondort és kuvaszt, továbbá a terelő, kisebb testű pulit, pumit és mudit. A komondort és a kuvaszt a farkasok ellen tartották, később a pásztortanyák őrzői. Az okos, kitűnő terelő tulajdonságú pulit elsősorban a juhászok, de a gulyások is szívesen tartották.

35 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A nomád életformát a juhász őrizte meg a legtovább. Ő az, aki nyájával a pusztán ide-oda vándorolt. Csupán öltözködésével védekezik az időjárás viszontagságai ellen. Az igényesebb, elléskor még fedelet is igénylő merinó elterjedése óta azonban a juhász is fedél alá húzódik. A többi pásztor az őrzött jószág és a maga számára is emel valamilyen védelmet nyújtó építményt a helyszínen található anyagból, főként nádból. A pásztorépítményeknek két nagyobb csoportját különböztetjük meg. az egyik csoportba a jószág számára emelt építményeket, a másikba pedig a pásztorhajlékokat soroljuk.

36 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A jószág számára készített, széltől védő építmény a három, esetleg négyszárnyú szárnyék, másként szárnyaskarám. A karám tetőnélküli, kerek vagy négyszögletes, falazata nád, sövény, egy széles, elzárható nyílású ajtóval, az egész jószágcsapat összetartására szolgál. A juhok számára készült kerek, felül befelé hajló nádfalú építmény neve kosár. A nagyjószág összetartására szolgál a rudakból, összerótt fedetlen építmény, az akol. Az esztrenga is fedetlen, kerítésszerű, szétszedhető alkotmány, melyet a fejősjuhászatban alkalmaznak. Egy keskeny nyíláson egyenként engedik a juhokat az ott ülő juhász keze alá.

37 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A legelőn fedeles építmények is készültek a jószág védelmére. Az ágasfákon álló nád- vagy gyékényfedél neve: félszer, szín. Ha a karámnak készül fedele, akkor nyári szállás. Ha pedig falat is csinálnak, hodály a neve. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Készülhet hodály úgy is, hogy a tetőzet a földig ér, ekkor beszélünk a seggenűlő-hodályról. Fontos még a jószág éjszakázóhelyén a porosálláson elhelyezett dörgölődző-fa. A látó- vagy góréfáról tartja szemmel a pásztor a környéket, hogy ne ütközzék a szomszédos gulyával, nyájjal, vagy ha látogatók tűnnek fel a pusztában.

38 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A pásztorépítmények másik csoportja a pásztorhajlékok sora. Ezek között is vannak kezdetlegesek is. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Ilyennek tekinthető, amikor a karám valamelyik sarkában meghúzódva épít magának a pásztor nádból kúpalakú kunyhót. Ez az alig két lépés széles, köralakú kunnyó szinte csak arra jó, hogy eleséges ládája, bundája elférjen benne és hosszú esőzéskor maga is védelmet találjon. Egyszerű építmény a pásztorok közismert konyhája, a vasaló. A tetőnélküli korcolt nádfal tulajdonképpen a széltől védi a tüzet, ahol a vasfazikban főznek a pásztorok.

39 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A XIX. század végén jelennek meg a pusztán a stabilabb, sár vagy vályog falazatú, náddal vagy már cseréppel fedett kunyhók, melyet az idegen már tanyának nevez. A kunyhóval egy fedél alatt van a lúól, jászollal, ahová a hátaslovat kötik. Szekérszín is csatlakozhat még a kunyhóhoz. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás

40 A pásztorok viselete Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A hortobágyi pásztor viselete a "fehír" és a "felső" ruházatból áll, melyhez a föveg és a lábbeli tartozik. A fehírruha ingből és gatyából áll. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Az ing nem testhez álló, nem is az időjárás ellen való, hanem inkább a felsőruha kibélelésére szolgál. A gatya a legrégibb magyar ruhadarab, mely kényelmes és télen-nyáron használatos. A pásztornak kétfajta gatyája volt: egy vékonyabb, nyári és egy vastagabb téli. Az utóbbit faggyúba mártva impregnálták s ettől olyan lett, mintha bőrből készült volna. Ezt nevezték "tőgyfa-gatyának".

41 A pásztorok viselete Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A XIX. Század közepe táján a gyári vászon elterjedése miatt megváltozott a "fehír" viselete és anyaga is. A kékfestő vászonból készült, csípőig érő, kék üveggombokkal magasra gombolt nyakú ing és a fél-lábszárig érő, 4-5 szélből készült bő, kékvászon korcos gatya váltotta fel. A felsőruhát jóformán csak rossz időben viselték. A legrégibb és legkezdetlegesebb ruhadarab a "hátibűr". Egy nagyobb juh bőréből készül, a kitörésen kívül semmit nem csináltak rajta. Több racka juh bőréből készült a téli "nagybunda". A bundát minden valamirevaló pásztor el tudta magának készíteni.

42 A pásztorok viselete Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A magyar nép egyik legkedveltebb ruhadarabja a szűr. Legtovább a pusztázó pásztorok hordták. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A nép, különösen a hortobágyi pásztor felöltve sohasem viselte, hanem csak a vállára vetve. Ezért az ujja eredeti szerepét elveszítette, így be is varrták és zsebként használták. A szűr alapanyagát, a posztót a csapók, szabását, varrását pedig a szűrszabók végezték. A cifraszűr díszítése hímzéssel és rá varrott színes posztó rátéttel történhetett.

43 A pásztorok viselete Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A hortobágyi pásztor fejfedője a széles karimájú, félgömb tetejű, fekete nemez kalap. A téli fejfedő süveg a fekete bárány bőréből varrott, belül fehér bárány prémmel bélelt, göndör szőrű, benyomott tetejű kucsma volt. A hortobágyi pásztorok ma ismert széles karimájú kalapja csak a XIX. században nyerte el mai formáját. A pásztorok kalapjai különböznek. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás

44 A pásztorok viselete Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A pásztorviseletben voltak olyan vonások, amelyekkel a környező települések lakossága már felhagyott. Ilyen a fonott, csimbókos hajviselet és a féregtelenítést is szolgáló faggyúval való zsírozás. A gatya faggyúval való impregnálását, a szűr és a nagy karimájú kalap viselését szintén az extenzív állattartás velejárójának kell tekintenünk.

45 A hortobágyi pásztorművészet Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A hortobágyi pásztor szinte mindent díszített, ami a keze ügyébe került. A pásztorok díszes tárgyai nagyobb részt bőrből készültek. A hortobágyi pásztorművészet produktumai a "kíszsíg (erszény), amely dísze volt a csikósnak, gulyásnak, juhásznak, kondásnak. Az igen míves karikásostort többnyire csak a csikós és a gulyás használta. A másik rendelkezésre álló anyag a szaru. A szarvból ivókürt, sótartó, rühzsírtartó készült, melyet bicskaheggyel karcolva díszítettek. A harmadik anyag a fa. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A pásztor fafaragó művészete, a boton kívül, egyéb használati tárgyak faragásában is meg nyilvánult.

46 A hortobágyi pásztorművészet Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A hortobágyi pásztor kedvelt zeneszerszámát a furulyát is maga készítette. A hétlukú, a halk szavú "furulya", az erős hangzású a "duda". A fűzfából készült furulya és duda mindenhová elkísérte a pásztort.

47 A kilenclyukú híd Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Egyéb kulturális értékek Magyarország leghosszabb közúti kőhídját (167,3 m) Povolny Ferenc tervezte, 1833-ban készült el. Építéséhez a követ Tokajból hozták, a szükséges téglát pedig helyben égették ki. A Hortobágy folyón mindig is itt vezetett át a legfontosabb útvonal, amely Erdélyt Pest-Budával kötötte össze. Már a XIV. sz.-ból származó írások is említenek itt hidat, mely azonban fából épült. Ezt 1702-ben felújították, Az 1702-ben teljesen felújított híd még fából készült. Debrecen tanácsa 1827-ben határozta el a kőhíd megépítését, mely 6 év múlva lett kész.

48 A kilenclyukú híd Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Egyéb kulturális értékek Az országos hírű hídi vásár elválaszthatatlan a kilenclyukú hídtól. A jelentős, egykor nemzetközileg is számon tartott magyar vásárok sorába tartozik. A hídi vásárok virágkora a XIX. század vége, a XX. század eleje. A vásár virágkorában az állatvásár mellett már kirakodó vásár is volt. Főleg debreceni mesterek, kalaposok, szűrszabók, csizmadiák, miskolci kádárok, kerékgyártók, debreceni, füredi és mezőcsáti fazekasok, pipások, tiszafüredi nyergesek, szarvasi szőrtarisznyások, felvidéki csengő- és kolompkészítők, mézeskalácsosok és lacipecsenyések kínálták híres áruikat.

49 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Ajánlott irodalom

50 Kiskunsági Nemzeti Park (1975)

51 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Főbb adatok 1975-ban, másodikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1975-ben ha, 2013-ban ha. Az igazgatóság székhelye: Kecskemét Érintett megyék: Bács-Kiskun, Csongrád, Pest Címer: Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét szimbolizálja, a rajta levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző borókát és a vörös vércsét ábrázolja.

52 Kiskunsági Nemzeti Park (1975)

53 Kiskunsági Nemzeti Park (1975)

54 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 3 tájvédelmi körzetet és 18 természetvédelmi területet. A nemzeti park ha kiterjedésű területe a Bioszféra Rezervátum hálózat része. A nemzeti park egyes részei szerepelnek a Ramsari jegyzékben.

55 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az összes nemzeti parkunk közöl a kiskunsági alakult meg a leggyorsabban és a leginkább zökkenőmentesen. Az érintett térség politikai vezetői a nemzeti park alapítását feltétel nélkül támogatták, és felkérték az érintett szervezeteket, intézményeket stb., hogy segítsék az előkészítő munkákat. A Hortobágyétól és a nemzetközi gyakorlattól eltérően a nemzeti parkot hat, egymástól művelt és lakott területekkel elválasztott darabból alakították ki (a későbbi bővítés során további mozaikokkal bővült a terület).

56 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A nemzeti park rendeltetése Védje a kiskunsági táj jellegzetes és változatos arculatát, és őrizze meg a táj legjelentősebb természeti értékeit: a különböző homokbucka-típusokat, a homokpuszta maradványait, a szikes pusztákat és tavakat, a lápokat, mocsarakat, turjánokat, a Tisza menti ártér természetes galéria erdeinek maradványait, a sajátos növény- és állatvilágot, a bugaci Ősborókást, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat. Biztosítsa a Kiskunság különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását.

57 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A nemzeti park rendeltetése Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze meg a hagyományos kiskunsági pusztai állattartás és a jellegzetes tanyai, paraszti életforma emlékeit, mint a táj kulturális értékeit.

58 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági puszták Felső-kiskunsági tavak Peszéradacsi-rétek Fülöpházi-homokbuckák Orgoványi rétek Bugac Miklapuszta Szikra és Alpári-rét Kolon-tó

59 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Az Alföld második legnagyobb szikes pusztája. Részterületek Felső-kiskunsági puszták Az elszikesedett, m tengerszint feletti magasságban lévő, mély fekvésű, kis terepesésű, egykori Duna ártér elszikesedett meszes-szódás felszínein szoloncsákos-szolonyeces puszta alakult ki, melynek nagy részét évszázadok óta legeltetésre használják. A beékelődő löszhátakkal szikes rétek, legelők, szikfokok és vakszikes foltok váltogatják egymást. Növényzetét jórészt sótűrő, vagy sókedvelő fajok alkotják. Állatvilágának legjelentősebb fajai a túzok, a kékvércse, a nagygoda, valamint a piroslábú cankó. Az egykori halastavak a költő- és vonuló madarak, a kétéltűek számára nyújtanak kedvező életfeltételeket.

60 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági puszták Az ősgyep fenntartásában az évszázados hagyományokkal rendelkező külterjes állattartásnak van meghatározó szerepe. A bösztörpusztai majorban lévő génbankban a magyar szürke szarvasmarha, a racka és cigája juhok, a magyar félvér lovak és a mangalica állományok fenntartása zajlik. Néprajzi értékeit a Kunszentmiklósi Tájmúzeum és a Nyakvágó csárda őrzi.

61 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági tavak A területegység legértékesebb tavai a Zab-szék, a Kelemen-szék, a Pipás-szék, a mocsarak között pedig a Kisréti-tó és a Fehér-szék. Ezeket a tavakat a vízrendezések előtt a Duna rendszeresen elöntötte, napjainkban vízutánpótlásuk kizárólag csapadék eredetű, nyár végére kiszáradnak. A szikes tavak - Közép-Európában egyedülállóan - magas sótartalmú vize páratlan mikro-flóra és fauna kialakulásához vezetett, amelyre az úgynevezett sziki fészkelő közösség épül. Jellegzetes fajai a gulipán, a gólyatöcs, a széki lile, valamint a bölömbika, a nyári lúd s végül a barna réti héja. A tavak az őszi és tavaszi madárvonuláskor a vízimadarak számára kiváló pihenő- és táplálkozó helyek.

62 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Peszéradacsi-rétek A Duna-Tisza közi hátság előterének jelentős értékeket rejtő, napjainkig megmaradt, egykor vízjárta darabját az u.n. turjánvidéket őrzik. Változatos élőhelyei közül a lápok, a láprétek, a mocsárrétek és a nedves kaszálórétek, valamint az ezek közé ékelődő homokbuckák és homoki erdők jelentik a legnagyobb értéket. A védett terület a veszélyeztetett parlagi vipera egyik legjelentősebb élőhelye. A terület természeti értékeinek fennmaradását a hagyományos rét-, legelő-, nád- és erdőgazdálkodás biztosítja.

63 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Fülöpházi-homokbuckák A terület nyugati részén változatos formakincsű buckavidék alakult ki, ahol a szél felszínformáló munkája még napjainkban is megfigyelhető. A buckavonulatokat nyílt homokgyepek borítják, melyben gyakori a közönséges boróka is. A nedvesebb buckaközökben serevényfüzeseket, a buckaoldalakon pedig borókás nyárasokat találunk. Nagyon gazdag a terület rovarvilága és a hüllőfaunája is. A madarak közül legjellemzőbbek a szalakóta, a búbosbanka, és a gyurgyalag.

64 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Fülöpházi-homokbuckák A buckavonulat keleti részén, a szél által kivájt lapos medencékben négy állóvíz felület a Kondor-tó, a Szívós-szék, a Hattyú-szék és a Szappan-szék keletkezett, melyek napjainkban vízhiánnyal kűzdenek, gyakran teljesen kszáradnak. A környező tanyák jórésze lakatlan, közülük sok pusztuló félben van, néhányat üdülésre, illetve idegenforgalmi célokra hasznosítanak.

65 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Kolon-tó Az Izsáki Kolon-tó a Duna jégkorszak utáni mellékágában alakult ki, amelyben az egykori nyílt vízfelület helyén ma nagyrészt nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok találhatók, amelyeket láp- és ligeterdők, fajgazdag láprétek, mocsárrétek, nyugatról pedig homokbuckák öveznek. Az északi rész nádasainak legértékesebb madarai a gémfélék. Értékes fajai továbbá a lápi póc és a réti csík, és a mocsári teknős.

66 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Kolon-tó Az egyre inkább eltűnő nyíltvízi élőhelyek visszaállítására az igazgatóság nagyszabású élőhely-rehabilitációba kezdett. A projekt közvetlen célja a Kolon-tóról az előző évszázadban eltűnt, nyílt víztükörrel bíró tavi, lápi és mocsári élőhely-együttes rehabilitációja, valamint az élőhely-együttest határoló veszélyeztetett borókás nyaras homoki gyepek természetes állapotának helyreállítása volt. Az első részcél a tó meder rekonstrukciója, mely során 43,8 hektár felületen az összefüggő nádasok helyén eltérő vízmélységű nyílt vizű tómeder került kialakításra, amellyel részben visszaállították a Kolontó egykori állapotára jellemző élőhelyeket. A második részcél során a tavat körülvevő száraz- és nedves gyepeken elszaporodott inváziós özönnövények kerültek kiirtásra 288 hektár összterületen.

67 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Orgoványi-rétek A területen a nedves rétek, a homokpuszták, a nádasok és szikes gyepek a legértékesebb élőhelyek. Az élőhelyek állapotát elsősorban az időszakos vízállások szintje határozza meg. A kiszáradó félben lévő láp- és kaszálórétek növénytani szempontból kimagasló értékeket rejtenek. Állatvilágának legkiemelkedőbb faja a bennszülött Metelkamedvelepke, a madarak közül pedig a nagygoda, a bíbic, a piroslábú cankó, valamint vonuláskor a nagypóling. A tájvédelmi körzetként védelem alá helyezett, majd a nemzeti parkhoz csatolt terület formakincse és növényzete átmenetet képez a fülöpházi és a bugaci buckavidék között.

68 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A nemzeti park legnagyobb területe a Bugacpuszta, amely - természetvédelmi szempontból magába foglalja a bócsai homokvidéket és pusztákat is, amelyet a homokbucka-vonulatokon megtelepült homoki erdők, homokpuszták, szikes puszták, valamikori szikes tavak, mocsarak, lápok, láprétek és nedves kaszálók, valamint ezek maradványai jellemeznek. Kiemelt jelentőségűek a nem egészen tisztázott eredetű borókás nyárasok, közöttük is elsősorban a Bugaci ősborókás. A mészben gazdag, változatos formakincsű homokfelszínek számos értékes növényfajnak szolgálnak élőhelyül. Nagyon gazdag a puszta rovarvilága is. Részterületek Bugac

69 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Bugac Bugacpuszta napjainkban a nemzeti park leglátogatottabb területe, amely nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is jelentősnek mondható. Részben szabadtéri (élő) múzeuma a pásztorélet hagyományait mutatja be. Itt a természetben láthatók a génmegőrzés és az idegenforgalom céljait egyaránt szolgáló hagyományos hazai háziállat fajták: szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések és baromfik. A tanyavilág agrártörténeti, erdészettörténeti és néprajzi értékeinek megőrzésére a nemzeti park igazgatósága számos tanyát birtokol, ápol, gondoz és őriz.

70 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Bugac 2012 áprilisában a terület legnagyobb értéke, a bugaci ősborókás mintegy 90%-a egy erdőtűz során megsemmisült (kb. 900ha). A terület helyreállítására nagyszabású rekonstrukciós munkákba kezdtek, de a siker biztos, hogy több évtized múlva fog csak jelentkezni.

71 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A Miklapusztai (vagy akasztópusztai) terület a Duna-völgy egyik legszebb pusztáját őrzi, melynek kialakulásában a Duna folyószabályozás előtti felszínalakító munkája játszotta a főszerepet. Itt találhatók a legtagoltabb morfológiájú hazai szikpadkás felszínek. A magas sótartalom miatt a puszta növényfajokban viszonylag szegény, csak a sótűrő és sókedvelő fajok élnek meg. A terület madárvilága nagyon értékes. Részterületek Miklapuszta

72 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Szikra és Alpári-rét A Tőserdő valamint a hozzá csatlakozó Szikrai és Alpári rét a Holt- Tisza egy ága és az azt kísérő liget és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek mozaikja. Itt találkoznak egymással a Duna-Tisza-közi homokhátság magasabban és a Tisza-völgy mélyebben fekvő területei, ahol - ami az Alföldön különlegességnek minősíthető - még források is fakadnak. Értékes madarai közül kiemelt jelentősége a gémeknek van.

73 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Ajánlott irodalom

74 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Ajánlott irodalom

75 Bükki Nemzeti Park (1977)

76 Bükki Nemzeti Park (1977) Főbb adatok 1977-ban, harmadikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1977-ben ha, 2013-ban ha. Az igazgatóság székhelye: Eleinte Miskolc, később Eger Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Címer: Bükkfa levelek által közrefogott szártalan bábakalács virágzat.

77 Bükki Nemzeti Park (1977)

78 Bükki Nemzeti Park (1977)

79 Bükki Nemzeti Park (1977) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 9 tájvédelmi körzetet, 14 természetvédelmi területet és 62 Natura 2000 területet. Az igazgatóság működési területén található Hollókő és környéke (Hollókői TK) Hollókő ófalu és táji környezete néven 1987 óta szerepel a Világörökség Listán. Az igazgatóság működési területén található Ipolytarnóci Ősmaradványok TT 1995 óta viseli az Európa Diploma kitüntetését. A Borsodi-Mezőség szerepel a Ramsari jegyzékben. Az igazgatóság működési területén 7 erdőrezervátum található összesen 2336,1 ha kiterjedéssel.

80 Bükki Nemzeti Park (1977) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A nemzeti parkot (ekkor még Bükkfensíki NP néven) másodikként akarták létrehozni. Az előkészületek felénél a Hivatal elnöke felkereste Heves megye vezetőit a tervek jóváhagyása céljából, de ők (a pártbizottság első titkára és a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, illetve a Szilvásváradi Állami Gazdaság igazgatója) a nemzeti park létesítésétől elzárkóztak. A nemzeti park előkészítése Borsodban tovább zajlott mivel ott támogatták azt. Eközben Heves megyében is kedvező változások voltak, mivel a megyei első párttitkárt eltávolították, így a gazdálkodók ellenállása is gyengült. Az igazgatóság az első években Miskolcon működött, majd később Egerbe került.

81 Bükki Nemzeti Park (1977) A nemzeti park rendeltetése Védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait és őrizze meg jelentős természeti értékeit: a különböző sziklaalakulatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat; a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket; a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat. Őrizze meg a táj kulturális értékeit.

82 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Földtani felépítés A Bükk-hegység helyén a földtörténeti ókorban és középkorban közel 200 millió éven át tenger hullámzott, amelyben hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel. Ebből a tengeri üledékből az évmilliók során jött létre a hegység, amelynek kialakulásában vulkáni kitörések is többször szerepet játszottak. Így a hegység kőzettömegében nemcsak mészkövek, hanem változatos vulkáni kőzetek is előfordulnak. A karbonátos üledékes kőzetek bővelkednek karsztjelenségekben. Az évmilliók felszínformáló erői töbrökkel tagolt jellegzetes karsztfennsíkokat, víznyelőket, barlangokat, mély szurdokvölgyeket, kiemelkedő sziklabérceket ( köveket ) hoztak létre.

83 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Földtani felépítés A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt található az ország legmélyebb barlangja is, a 250 m mélységű, 4.5 km hosszúságú István-lápai barlang. A hírneves bükki ősemberbarlangok (pl. a Suba-lyuk, a Szeletabarlang, az Istállós-kői barlang) kitöltéséből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő. A Bükk-fennsík karsztformái, a fennsíkot körülvevő meredek sziklaszirtek, a kövek vonulata, a mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szt. István-barlang, Anna-barlang) nagyszámú hazai és külföldi látogatót vonzanak.

84 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág A hegység növénytakarójának fajgazdagságát, növénytársulásainak sokféleségét számos tényező alakította, melyben nemcsak a hegység geomorfológiai, klimatikus, alapkőzeti és talajtani viszonyai játszottak meghatározó szerepet, hanem a növényzet fejlődéstörténete és kapcsolata más területek vegetációjával is. A Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg. A méterig emelkedő, változatos alapkőzetű hegység a Kárpátok és az Alföld közötti köztes helyzetben igen gazdag lehetőséget nyújt a kontinentális síksági és a hűvös magashegységi vegetáció találkozásának.

85 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág A gazdag geomorfológiai formakincs különleges mikroklimatikus viszonyai között kialakult termőhelyek lehetőséget nyújtottak számos jégkor előtti, jégkori és jégkorszak utáni növényfaj, sőt növénytársulás fennmaradásának is. A korábbi korok vegetációjáról tanúskodnak a máig fennmaradt maradványfajok (reliktumok). Azok a maradványfajok, amelyek kis területre visszaszorulva éltek, időközben alkalmazkodtak az új létfeltételekhez és új endemikus fajok, alfajok kialakulásához vezettek.

86 A hegységet hatalmas erdőségek uralják. Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág Az alföld-peremi részektől a magasság növekedésével egymás felett alakultak ki az alföldi erdős-sztyepp erdők, a középhegységi száraz, melegkedvelő tölgyesek, a hűvösebb gyertyános tölgyesek és a hűvös bükkösök övei. Az övek növénytársulásait gazdagon variálják a különféle alapkőzet típusokon, valamint az extrém mikroklimatikus viszonyokat létrehozó sziklás termőhelyeken (töbrök, mély völgyek, meredek sziklagerincek, sziklafalak stb.) kialakult edafikus és extrazonális vegetációtípusok. A Bükk-fennsíkon, méter tengerszint feletti magasságban, hatalmas összefüggő montán bükkösök állnak. A montán bükkösök irtása nyomán alakultak ki a hegyi kaszálórétek melyek számos növényritkaságnak adnak otthont.

87 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág A montán bükkösöket körülvevő alacsonyabb régiók nagy kiterjedésű szubmontán bükkösök tenyésznek. Az extrém termőhelyeken különleges erdőtársulások alakultak ki, mint amilyen a hárs-kőris sziklaerdők, a szurdokerdők és a bokorerdők. A nedves, hűvös klímájú központi bükköt veszi körül, 450 m magasságig széles zónát alkotva, az ország legelterjedtebb növénytársulása, a cseres-tölgyes. A bokorerdő-társulásokhoz gyakran kapcsolódnak különböző sziklagyep- és lejtősztyeppek. A talajtól szinte teljesen mentes sziklákon jönnek létre a mészkő- és a szilikát sziklagyepek.

88 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Állatvilág A Bükki Nemzeti Park, illetve a hegységet övező Bükk-vidék gerincesfaunája a hazai átlagnál gazdagabb, sok veszélyeztetett faj jelentős populációja él itt. Egyes fajoknak itt él a legnagyobb hazai állománya és van olyan faj is, melynek eddigi kizárólagos lelőhelye a Bükk hegység. Hideg-nedves élőhelytípusain a boreális, boreo-alpin, montán, kárpáti elemek, míg a fennsík déli letöréseinél, vagy a Dél-Bükkben található száraz-meleg élőhelyeken a szubmediterrán, balkáni, kontinentális elemek dominálnak. Értékes színezőelemek a csak a Bükkben élő endemikus fajok, (pl. Gebhardt-vakfutrinka), ill. szubendemikus alfajok, mint pl. a bükki szerecsenboglárka lepkefajok.

89 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Állatvilág A különböző faunahatások, a változatos felszíni formák és a rajtuk kialakult vegetáció lehetővé tette, hogy fajgazdag állatvilág találja meg életfeltételeit a hegységben. A madarakat a nemzeti park területén körülbelül 100 fészkelő faj képviseli, legnagyobb értékei a veszélyeztetett fajok jelentős állományából álló nappali ragadozómadarak. Az emlősök köréből a szinte összes hazai fajt magában foglaló denevérek emelendők ki. A fajgazdagság és a másutt ritka fajok jelentős állománya a nagy, idős erdőtömböknek és sok száz barlangnak köszönhető.

90 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Régészeti lelőhelyek A hegység barlangjaiból előkerült csontmaradványok és köeszközök alapján kijelenthető, hogy a területen már az őskőkorban is éltek. A Bükk hegység településtörténetének legjelentősebb szakasza a bronzkor (Kr. e ) végére tehető. A meginduló nagy népmozgások elleni védelem céljából a Kr.e században a pilinyi kultúra népe kezdte meg a földvárak építését. A hegység őskori földvárainak többségét azonban nem ők, hanem utódaik, a Kyjatice-kultúra képviselői építették.

91 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Kaptárkövek A Bükkalja területén több csoportban láthatók olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak, melyek átlagosan 60 cm magasak és 30 cm szélesek. A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. Az egyik feltételezés szerint a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. Más elmélet szerint a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató rendeltetésük volt a honfoglalás korában. Ma leginkább ismert és elfogadott vélemény szerint a fülkékben hajdan méhészkedtek (innen ered a kaptárkő elnevezés). Az 1960-as évek elején a kaptárkövek előterében, Cserépváralján és Szomolyán végzett ásatások leletei egyik feltételezést sem bizonyították.

92 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Sáncok A Bükk vidékén az őskorban különféle népek létesítettek erődített telepeket, várakat. Az őskori erődítések első klasszikus korszaka a korai és középső bronzkor volt (pl.: maklári Baglyas, novaji Földvár, tardi Tatár-domb). Az őskori erődített telepek második nagy korszaka a késő bronzkorban kezdődik. A Kyjatice-kultúra sánccal, árokkal, meredek hegyoldalakkal határolt telepei nagy kiterjedésűek és igazán impozáns megjelenésűek: főleg a hegység belsejében, nagy relatív magasságú hegytetőkön lelhetők fel (pl.: Dédestapolcsánynál a Verepce-tető, Miskoctapolcánál a Vár-hegy, Bükkszentlászlónál a Nagysánc, Cserépfalu határában a Mész-tető).

93 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Középkori várak A jól védhető sziklákon, meredek oldalakkal határolt hegycsúcsokon vagy éppen mocsaras völgytalpakon számos helyen találunk a mai napig különböző állapotban fennmaradt várakat, ill. várromokat. Legismertebbek: egri, diósgyőri, Cserépvár, Latorvár, Gerennavár

94 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Tradicionális szakmák, foglalkozások A hagyományos foglalkozások elsősorban az erdőgazdálkodás (erdőművelés, fakitermelés, faanyagszállítás), a faszénégetés, a mészégetés és a fafeldolgozás köréből kerül ki. A hagyományos szakmák tárgyi emlékeinek egy része a helyszíneken még ma is látható de, összegyűjtve tanulmányozhatók a Szalajkavölgyi Erdei Múzeumban is.

95 Bükki Nemzeti Park (1977) Ajánlott irodalom

96 Aggteleki Nemzeti Park (1985)

97 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Főbb adatok 1985-ben, negyedikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1985-ben ha, 2013-ban ,12 ha. Az igazgatóság székhelye: Jósvafő Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén Címer: Foltos szalamandra

98 Aggteleki Nemzeti Park (1985)

99 Aggteleki Nemzeti Park (1985)

100 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 2 tájvédelmi körzetet, 16 természetvédelmi területet 1 természeti emléket és 26 Natura 2000 területet. A nemzeti park területén található karsztjelenségek Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai néven 1995 óta szerepel a Világörökség Listán. Az igazgatóság több területe is szerepel a Ramsari jegyzékben. Az igazgatóság működési területén 4 erdőrezervátum található összesen 1738,9 ha kiterjedéssel. A nemzeti park ha kiterjedésben 1979 óta a Bioszféra Rezervátum hálózat része.

101 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az OTvH a nemzeti parkot 1979-ben akarta megalakítani, de a Hivatal személyi és szervezeti átszervezései miatt ez nem valósult meg. Az új elnök az alapító dokumentációt csak tájvédelmi körzet rangon volt hajlandó aláírni. Így a tervezett Magyar Karszt Nemzeti Park helyett az Aggteleki TK alakult meg ben kinevezett új államtitkár a korábbi nemzeti park tervezetet aláírta, így január 1-i hatállyal létrejött az Aggteleki NP.

102 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Részterületek Aggteleki karszt Szalonnai-karszt

103 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés A több hegységrészre kiterjedő nemzeti park felszíni területeit összefoglaló néven Gömör-Tornai karsztnak, illetve Aggtelek-Rudabányai hegységnek nevezik. A felszínt nagy részben a földtörténeti középkor triász időszakában, mintegy 230 millió esztendővel ezelőtt képződött kőzetek építik fel, ezek határozzák meg a táj arculatát és ezekben alakultak ki a világhírű barlangok és a többi karsztjelenség. Bonyolult folyamatok eredményeként ezer méternél vastagabb mészkőrétegsor keletkezett, amely kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb karsztfelszíni formák létrehozására, valamint a felszín alatti barlangvilág kialakulására. A nemzeti park területe a felszíni karsztjelenségek igazi szabadtéri múzeuma.

104 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés A Nemzeti Park leginkább a földtani értékeiről ismert. A látványos barlangok mellett, földtörténeti emléket és geológiai feltárások is szép számmal előfordulnak a NP területén. A védelem alatt álló, az összes magyarországi barlang közül 280 barlang található az ANP területén, a Szlovák-karszt 780 barlangjával együtt a Föld legsűrűbb ismert barlangos karsztvidéke. Az ősidők óta ismert és használt Baradla-barlang Magyarország második legnagyobb barlangja (19 km), amely a szlovákiai Domicabarlanggal összefüggő rendszerként több mint 25 km ismert hosszal rendelkezik (Baradla-Domica barlangrendszer). A Baradlában található többek között hazánk legnagyobb állócseppköve, a 18 m magas Csillagvizsgáló, valamint az Óriások terme, a legnagyobb barlangi csarnok. Itt található a világ egyetlen ismert és átjárható barlangi országhatára.

105 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés A Baradlától 1-1,5 km távolságban, közel párhuzamosan elhelyezkedő Béke-barlang az egyik leglátványosabb vizes barlang. Jósvafői kijárati szakaszát gyógybarlangként használják az '50-es évek második fele óta légúti megbetegedések kezelésére. Kiemelendő az Esztramos-hegy Rákóczi-barlangja, amely képződményeivel a világ ritkaságainak számába megy. A vertikális barlangok közül Alsó-hegy zsombolyai említésre méltók, a sűrűn elhelyezkedő aknabarlangok között az ország második legmélyebb barlangjaként ismert 245m mély Vecsembükki-zsomboly kiemelkedő.

Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok 1973-ban, elsőként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1973-ban

Részletesebben

Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok 1973-ban, elsőként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1973-ban

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1 A magyar nép történetéből ismert,

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK BÜKKI NEMZETI PARK http://www.bnpi.hu/index.php?m=cikk_galeria&gal_id=10 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s07s01.html, http://www.ceglokator.hu/map.php A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet,

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Kiskunsági Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Forrás: http://www.foek.hu/zsibongo/termve/np/knp.htm A nemzeti park területei szinte Budapest határában kezdődnek, és a Duna menti síkságon, a Duna Tisza közi síkvidéken, valamint

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020

Részletesebben

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN 1. A tanösvény elnevezése Tisza hullámtéri tanösvény elhelyezkedése Algyő (Csongrád útvonal állomások / táblák száma egyéb megjegyzés információ 1 km, hossza, kb. 1-9 állomás:

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett

Részletesebben

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus augusztus hónap Naplemente szafari Helyszín: Hortobágy-Malomháza, Hortobágyi Vadaspark Esti vadasparki látogatás szafari autóval, szakvezető

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium INFORMÁCIÓ Kedves Versenyzők! Köszöntelek benneteket a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. I. HELYZETELEMZÉS A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon kívül 3 Tájvédelmi Körzet, 26

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A korábban őshonosok közé sorolt magyar (parlagi) kecske onnan kiszorult.

A korábban őshonosok közé sorolt magyar (parlagi) kecske onnan kiszorult. Dr. Böő István: Őshonos nevezéktan változás Milyen gondolatokat ébreszt, milyen érzelmeket válthat ki az emberben egy tekintélyt parancsoló szürke marha gulya vagy egy békésen legelésző, nyugalmat árasztó

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

2007. JÚNIUS 18-24. MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE

2007. JÚNIUS 18-24. MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE 1 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc út 6. - Levélcím: 3301 Eger, Pf.: 116. Ig. közv.: (36) 422-700 Tel.: (36) 411-581 Fax: (36) 412-791 E-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu 2007. JÚNIUS 18-24.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben