Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Átírás

1 Magyarország nemzeti parkjai I. Természetvédelmi alapozó ismeretek

2 Hortobágyi Nemzeti Park (1973)

3 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok 1973-ban, elsőként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1973-ban ha, 2015-ben ,17 ha. Az igazgatóság székhelye: Debrecen Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Heves Címer: Daru

4 Hortobágyi Nemzeti Park (1973)

5 Hortobágyi Nemzeti Park (1973)

6 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok A Hortobágyi Nemzeti Park közel 81 ezer hektárnyi területével hazánk legnagyobb kiterjedésű védett természeti területe. A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 4 tájvédelmi körzetet, 18 természetvédelmi területet és 130 Natura 2000 területet. Ex lege védett természeti területek: kunhalom: 860, földvár: 45, láp: 201, szikes tó: 94 Az eredeti törzsterület és az Újszentmargitai erdő, ill. legelő a Bioszféra Rezervátum hálózat része.

7 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Főbb adatok A nemzeti park egyes részei szerepelnek a Ramsari jegyzékben (2 területegység). A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta a Világörökség része ben a területén jelölték ki hazánk második, Európa harmadik Csillagoségbolt Parkját. Az IUCN védett területeket osztályozó rendszere II. kategóriába sorolta a nemzeti parkot.

8 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Részterületek Hortobágyi puszta Ohati-erdő Újszentmargitai erdő Pusztakócsi mocsarak Vajdalaposi erdő Ágotapuszta Tiszafüredi madárrezervátum (Tiszató) Német-sziget Tiszacsegei hullámtér Hortobágyi halastavak

9 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A Hortobágyi Nemzeti Park megalakulását ötéves előkészítő munka előzte meg január 1-én ha kiterjedésben egy olyan területen jött létre a nemzeti park, ahol korábban egyetlen védett terület sem volt. Ugyanekkor a térségben további hét természetvédelmi területet jelöltek ki összesen ha-on, melyeket később a nemzeti parkhoz csatoltak. A nemzeti park a létrehozásakor egyetlen ha-os, összefüggő tömbből állt. A későbbi bővítések és miatt ma 14 területegységből épül fel.

10 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az 1960-as évek közepén az előkészítő munka nyilvánossá vált, és a nemzeti park szükségessége minden illetékes fórumon eldöntött kérdés lett. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács balatonszemesi konferenciáján, május 15-én dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében bejelentette a Hortobágyi Nemzeti Park megalapításáról hozott döntést. A bejelentést követően újabb négy évig tartó szakmai és érdekegyeztető munka következett, melynek során előkészítették azt a kormányrendeletet is, mely lehetővé tette hazánk első nemzeti parkjának megalakulását.

11 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A nemzeti park megalakulása ellen állandó ellenállást fejtett ki a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára, a megyei tanácselnök és a Hortobágyi Állami Gazdaság teljes vezérkara. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzeti park megalakulása ellen nem tudnak semmit tenni, akkor a Debrecenben létrehozandó nemzeti park igazgatóságának létrehozását akadályozták. Véleményük szerint az igazgatóság feladatát az Állami Gazdaság egy üzemegysége is el tudta volna látni.

12 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az ellenállás azzal volt magyarázható, hogy a megyei vezetők féltek attól, hogy megtiltják nekik a vízivad vadászatát, valamint attól, hogy a számukra jelentős anyagi jövedelmet hozó nagyüzemi libatenyésztést a Hivatal megszünteti. (Mind a kettő be is következett.) A nemzeti park létrehozásáról szóló, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1850/1972 OTvH sz. határozata a Tanácsok Közlönye XXI. évfolyamának 58. különszámában jelent meg, mely 1973 január 1-én vált hatályossá. Ezt követően a vita tárgyát a nemzeti park igazgatóságának felállítása képezte.

13 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Mivel az érintettek közül mindenki számára elfogadható megoldás volt, hogy a nemzeti park igazgatási feladatait az agrár egyetem irányítsa, ezért az igazgatóság ellenzőinek megtévesztésére, felkérték az egyetem rektorát, hogy az első három évben lássa el a nemzeti park tudományos tanácsának elnöki teendőit. Továbbá egy egyetemi docenst felkértek, hogy két évig vállalja el a nemzeti park elnöki teendőit. Így az igazgatóság tényleges igazgatója, ügyvezető igazgatóként a rangsorban csak a harmadik lépcsőfokon állt. A tényleges igazgatói pozíciót Salamon Ferenc agrármérnök töltötte be.

14 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A nemzeti park rendeltetése Védje és fejlessze a puszta jellegzetes természeti értékeit, őrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát. Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére.

15 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Földtani felépítés A harmadidőszakban a mainál jóval mélyebb és egyenetlenebb felszínét a negyedkori lerakódások töltötték fel és egyenlítették síksággá. A jégkorszak végén a Hortobágy kialakulása, felépítése a folyók építőmunkájának eredménye, de a felszín formálásában a szél munkája, később pedig az ember tájalakító tevékenysége is szerepet játszott. Az egykor még változatosabb domborzatú felszínt borító m vastag jégkori rétegeket iszapos, agyagos lösztakaró fedte be. A lösziszapos felszín mélyedéseibe a Tisza az óholocénban öntésiszapot rakott le, amelyek jórészt elszikesedtek. A holocénban a Tisza a Hortobágy legnagyobb részét bejárta, és tökéletes síksággá alakította.

16 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Földtani felépítés Felszíni formáit vizsgálva a síkságon nem sok változatosságot találunk, a felületes szemlélő számára a tagolatlan felszín az Alföld legegyhangúbb tájának tűnhet. A síkság tengerszint feletti magassága méter közötti, ami fölé csak a homokbuckák, és a kunhalmok emelkednek, a legmagasabb a Bürök-halom (105 m). A megkopott, egy-másfél méternyire kiemelkedő, alacsonyabb halmokat a nép laponyagoknak hívja. A nagyobb kiterjedésű, hosszan elnyúló, alig észrevehető emelkedéseket pedig hátnak, hátasföldnek, teleknek, vagy telkesföldnek nevezik. Mivel ezeket a vízáradás megkímélte, ezekre építették a tanyákat, pásztorszállásokat és veszély esetén ide terelték az állatokat.

17 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Talajtan A puszta talajainak háromnegyede szikes, melyek alaptípusa az oszlopos szerkezetű szolonyec. A mélyebb részeken, laposokon és feltöltődött folyómedrekben mozaikszerűen réti talajok, a magasabb térszinteken és kunhalmokon csernozjom talajok alakultak ki.

18 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz Domborzati és éghajlati viszonyainak következtében a Hortobágy vizekben szegény, vízrajza is az egyhangúságot mutatja. Vizei eredeti helyüket a harmadkor végén, illetve a negyedkorban foglalták el. Az egykori gazdag vízi világnak - a vízrendezések miatt napjainkra csak az emlékei maradtak meg. A domborzati viszonyokkal és a folyók vízjárásával függött össze, hogy valamikor a területen a tavaktól a mocsarakig, a lápoktól a tocsogókig az állóvizek minden átmenete fellelhető volt. Létüknek a lecsapolások, ármentesítések, folyószabályozások vetettek véget, így az egykori vízbőséget a vízhiány váltotta fel.

19 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz Legjelentősebb folyója a táj vízrajzi tengelye a Hortobágy, amely kettészeli a pusztát. Egykor a mainál jóval szélesebb mederben folyt, vize a sík pusztán elveszett, csak a helyi lakosok tudták, merre kanyarog. További három természetes vízfolyása az Árkus, a Kadarcs és a Kösely. A tavaszi hólé levezetésére szolgáló medreket, természetes vízfolyásokat a nép fokoknak, ereknek, hajlatoknak nevezi.

20 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz Legértékesebb természetes állóvizei, vagyis 400 hektárnyi kiterjedésű hat tava közül a legnagyobb és legismertebb a Darvastó fenék (250 ha). Az állandóan vízzel borított területeket a nép tónak, az időszakiakat pedig fenéknek, laposnak, mocsárnak, rétnek nevezi. A vízrendezések óta a pusztát a mesterséges csatornák és halastavak uralják: Tisza vizéből táplálkozó Keleti- és Nyugati főcsatorna.

21 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Vízrajz Itt létesültek hazánk legnagyobb, gátakkal duzzasztott halastavai, amelyek összes vízfelülete meghaladja a 6000 hektárt. A képet a sok mesterséges csatorna és egy sor víztározó (Tiszató, Nagyiváni, Ohati, Sarkadéri stb. tározó) teszi változatossá.

22 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Növényvilág A Hortobágy a Tiszántúli flórajárás része, amelynek eredeti növénytakaróját az ember tette részben kultúrpusztává. Az egykori pusztai tölgyeseknek, sziki tölgyeseknek, a tölgy-kőris-szil ligeterdőknek, a tatárjuharos tölgyeseknek, az Alföldet uraló klimatikus erdős-pusztáknak Ohaton és Újszentmargitán néhány tíz hektáron csak az emlékei maradtak fenn.

23 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Növényvilág A puszta jelentős részét másodlagosan kialakult szolonyec és szology szikesek foglalják el. A korábbi kisebb szikes foltokat emberi hatások, erdőirtások, ármentesítések, vízlecsapolások terjesztették ki nagy területekre. Rendkívül jellegzetesek a szikes puszta mozaikos felépítésű növénytársulásai, sótűrő és melegkedvelő fajokkal.

24 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Növényvilág A szikes tavak hínárjait a sziki nádas szegélyezi fel. A mélyebb felszíneken a szikes laposok, a magasabb fekvésű térszíneken pedig a változatos szikes pusztagyepek a legelterjedtebbek. A sziki gyeptársulások a gyér növényzetű szikpadkákkal jól elkülönülnek a szikes laposoktól és a tavasszal vízjárta, nyáron erősen kiszáradt, repedezett szikfokoktól és vaksziktől.

25 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Állatvilág A puszta állatvilága a sokszínű élőhelyeknek megfelelően igen változatos. Az ártéri erdők és holtágak értékei a gémtelepek, a fekete gólya, a barna kánya, ritkán a kerecsensólyom, a Tisza magas partfalaiban a gyurgyalag és a jégmadár. A mocsarak és a tavak állatvilágának ritkaságai a vöcskök, a fattyúszerkő telepek, a nyári lúd fészkelőhelyei, a szárcsa, a vizityúk, a guvat és számos récefaj. A nádasok számos énekesmadár élőhelyét biztosítják. A halastavak európai hírű madárvonulási központok, amelyeken a fő vonzerőt az őszi és tavaszi libahúzás és a daruvonulás jelenti.

26 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Természeti viszonyok Állatvilág A gyepek legértékesebb fajai a pásztormadár, a mezei pacsirta, a sziki pacsirta, a széki csér a nagygoda, a bíbic. A legelők felett gyakorta feltűnik a pusztai ölyv és a parlagi sas. Az emlősök közül tipikus pusztai faj az ürge. A puszta gerinctelenfaunája igen gazdag.

27 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A Hortobágy természeti adottságai kedveztek az állattartó kultúra kialakulásának. Az év legnagyobb részében legeltetésre alapozott állattartás a puszta szélsőséges időjárásához igazodva, megőrizte a tartásmódnak leginkább megfelelő ősi állatfajtáinkat és a hozzá kapcsolódó pásztorság hagyományait. Ma a nemzeti park a kipusztuló félben lévő ősi magyar háziállatfajták legnagyobb élő múzeuma, génrezervátuma.

28 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Magyar szürkemarha A hortobágyi szarvasmarhatartás még a XX. század elején is a hagyományos módon folyt. A rendszerint rosszul teleltetett jószág az Isten szabad ege alatt él tavasztól őszig; a gyakran beköszöntő szárazság idején se takarmánya, se ivóvize megfelelő nincsen; a primitív enyhelyek nem nyújtanak igazán védelmet, sárban kell hideg földön feküdnie; a forrón tűző napsütés is megvisel embert és állatot is egyaránt. Olyan fajtát kell tehát tartani, amely képes minden rosszat elviselni. A Hortobágy-pusztán tenyésztésre egyedül a magyar szürkemarha alkalmas.

29 Magyar szürkemarha Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Sokáig úgy vélték, hogy a honfoglaló magyarság hozta magával, majd pedig, hogy a kunok honosították meg. Valószínűbbnek látszik, hogy itt a Kárpát-medencében tenyésztették ki. A magunkkal hozott kisebb testűt az itt talált nagytestű vadtulokkal keresztezték. A Hortobágyon még a XX. században is szürke marhából állottak a debreceni gazdák gulyái.

30 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Racka juh A magyarok legrégebben tenyésztett juha, a racka. Igénytelen, betegségre sem hajlamos, a hortobágyi körülményeket jól viselte, olykor még a telet is fedél nélkül a pusztán töltötte. A juhtenyésztésben nagy változást hozott a spanyol eredetű merinó megjelenése. Elterjedését a 18. század végétől a rackáénál jobb gyapja segítette elő. A racka a 19. század végére erősen visszaszorult, a Hortobágyon is a merinó tartása vált uralkodóval.

31 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Mangalica Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A Hortobágyon a sertés tekintetében ősi fajtának a "szalontai" vagy "réti" disznó számít. Ezt a fajtát azonban a 19. század közepén kiszorította a hízékonyabb és jobb húst adó mangalica. A mangalica egy kitenyésztett fajta, mely a szerb "sumádia" és az ugyancsak magyar fajtának ismert "bakonyi disznó" kereszteződéséből jött létre.

32 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A nyájszervezet hagyományos megnevezései Szarvasmarhák esetében: Gulya, a külső legelőn lévő csapat megnevezése; Csorda a belső legelőn lévő csapat, innen naponta jár haza a jószág. A külső legelőn a pásztor neve gulyás, a belső legelőn pedig csordás. Lovak esetében: Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Ménes, a lovak legelő csapatának általános megjelölése. A külső és belső legelőn lévő ménesnek csikós a pásztora.

33 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A nyájszervezet hagyományos megnevezései Juhok esetében: Juhnyáj, a hosszú szőrű racka együttes neve. Birkanyáj, a rövid szőrű merinó (amely "csak birka"). A külső és belső legelőn is pásztoruk a juhász. A sertések esetében: Konda, ritkábban sertésnyáj. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A belső legelőn, a naponta hazajáró sertések csapata a csürhe. Külső legelőn pásztoruk a kondás vagy kanász, a belső legelőn a csürhés.

34 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A 18. századra alakul ki a Hortobágy pusztai legeltetési rendje, sajátos pásztortársadalma. A pásztorok társadalmában hierarchikus rend uralkodott. A számadó, aki vagyonával felel a rábízott jószágállományért, a legtekintélyesebb, bojtárjainak ő parancsol, az ő szava dönt. Utána a számadóbojtár vagy öregbojtár következik. A kisbojtár és a tanyás még gyerekember. Legalul a falusi csordás és csürhés áll. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A pásztorok társadalmában a tekintély, a rang szempontjából még az is számított, hogy melyik jószágfajtát őrzi. Legtöbbre az értékes nagyállatok (ló, szarvasmarha) őrzőit tartották.

35 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Az állatok őrzése Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A jószág őrzésében fontos szerep jut az okos pásztorkutyáknak. Két típusát különböztetjük meg: a nagyobb testű örzővédő komondort és kuvaszt, továbbá a terelő, kisebb testű pulit, pumit és mudit. A komondort és a kuvaszt a farkasok ellen tartották, később a pásztortanyák őrzői. Az okos, kitűnő terelő tulajdonságú pulit elsősorban a juhászok, de a gulyások is szívesen tartották. pumi

36 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A nomád életformát a juhász őrizte meg a legtovább. Ő az, aki nyájával a pusztán ide-oda vándorolt. Csupán öltözködésével védekezik az időjárás viszontagságai ellen. Az igényesebb, elléskor még fedelet is igénylő merinó elterjedése óta azonban a juhász is fedél alá húzódik. A többi pásztor az őrzött jószág és a maga számára is emel valamilyen védelmet nyújtó építményt a helyszínen található anyagból, főként nádból. A pásztorépítményeknek két nagyobb csoportját különböztetjük meg. az egyik csoportba a jószág számára emelt építményeket, a másikba pedig a pásztorhajlékokat soroljuk.

37 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A jószág számára készített, széltől védő építmény a három, esetleg négyszárnyú szárnyék, másként szárnyaskarám. A karám tetőnélküli, kerek vagy négyszögletes, falazata nád, sövény, egy széles, elzárható nyílású ajtóval, az egész jószágcsapat összetartására szolgál. A juhok számára készült kerek, felül befelé hajló nádfalú építmény neve kosár. A nagyjószág összetartására szolgál a rudakból, összerótt fedetlen építmény, az akol. Az esztrenga is fedetlen, kerítésszerű, szétszedhető alkotmány, melyet a fejősjuhászatban alkalmaznak. Egy keskeny nyíláson egyenként engedik a juhokat az ott ülő juhász keze alá.

38 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A legelőn fedeles építmények is készültek a jószág védelmére. Az ágasfákon álló nád- vagy gyékényfedél neve: félszer, szín. Ha a karámnak készül fedele, akkor nyári szállás. Ha pedig falat is csinálnak, hodály a neve. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Készülhet hodály úgy is, hogy a tetőzet a földig ér, ekkor beszélünk a seggenűlő-hodályról. Fontos még a jószág éjszakázóhelyén a porosálláson elhelyezett dörgölődző-fa. A látó- vagy góréfáról tartja szemmel a pásztor a környéket, hogy ne ütközzék a szomszédos gulyával, nyájjal, vagy ha látogatók tűnnek fel a pusztában.

39 Pásztorépítmények Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A pásztorépítmények másik csoportja a pásztorhajlékok sora. Az alig két lépés széles, kör alakú kunnyó szinte csak arra jó, hogy eleséges ládája, bundája elférjen benne és hosszú esőzéskor maga is védelmet találjon. Egyszerű építmény a pásztorok közismert konyhája, a vasaló. A 19. század végén jelennek meg a pusztán a stabilabb, sár vagy vályog falazatú, náddal vagy már cseréppel fedett kunyhók, melyet az idegen már tanyának nevez.

40 A pásztorok viselete Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A hortobágyi pásztor viselete a "fehír" és a "felső" ruházatból áll, melyhez a föveg és a lábbeli tartozik. A fehírruha ingből és gatyából áll. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás Az ing nem testhez álló, nem is az időjárás ellen való, hanem inkább a felsőruha kibélelésére szolgál. A gatya a legrégibb magyar ruhadarab, mely kényelmes és télen-nyáron használatos. A 19. Század közepe táján a gyári vászon elterjedése miatt megváltozott a "fehír" viselete és anyaga is. A kékfestő vászonból készült, csípőig érő, kék üveggombokkal magasra gombolt nyakú ing és a fél-lábszárig érő, 4-5 szélből készült bő, kékvászon korcos gatya váltotta fel.

41 A pásztorok viselete Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A felsőruhát jóformán csak rossz időben viselték. Több racka juh bőréből készült a téli nagybunda. A bundát minden valamirevaló pásztor el tudta magának készíteni. A magyar nép egyik legkedveltebb ruhadarabja a szűr. Legtovább a pusztázó pásztorok hordták. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás A hortobágyi pásztor felöltve sohasem viselte, hanem csak a vállára vetve, ezért az ujja eredeti szerepét elveszítette, így be is varrták és zsebként használták. A cifraszűr díszítése hímzéssel és rá varrott színes posztó rátéttel történhetett.

42 A pásztorok viselete Hortobágyi Nemzeti Park (1973) A hortobágyi pásztor fejfedője a széles karimájú, félgömb tetejű, fekete nemez kalap. A téli fejfedő süveg a fekete bárány bőréből varrott, belül fehér bárány prémmel bélelt, göndör szőrű, benyomott tetejű kucsma volt. A hortobágyi pásztorok ma ismert széles karimájú kalapja csak a XIX. században nyerte el mai formáját. A pásztorviseletben voltak olyan vonások, amelyekkel a környező települések lakossága már felhagyott. Ilyen a fonott, csimbókos hajviselet. Kultúrtörténeti értékek Legelőgazdálkodás

43 A kilenclyukú híd Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Egyéb kulturális értékek Magyarország leghosszabb közúti kőhídját (167,3 m) Povolny Ferenc tervezte, 1833-ban készült el. Építéséhez a követ Tokajból hozták, a szükséges téglát pedig helyben égették ki. A Hortobágy folyón mindig is itt vezetett át a legfontosabb útvonal, amely Erdélyt Pest-Budával kötötte össze. Már a XIV. sz.-ból származó írások is említenek itt hidat, mely azonban fából épült. Ezt 1702-ben felújították.

44 A kilenclyukú híd Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Egyéb kulturális értékek Az 1702-ben teljesen felújított híd még fából készült. Debrecen tanácsa 1827-ben határozta el a kőhíd megépítését, mely 6 év múlva lett kész.

45 A kilenclyukú híd Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kultúrtörténeti értékek Egyéb kulturális értékek Az országos hírű hídi vásár elválaszthatatlan a kilenclyukú hídtól. A hídi vásárok virágkora a XIX. század vége, a XX. század eleje. A vásár virágkorában az állatvásár mellett már kirakodó vásár is volt. Főleg debreceni mesterek, kalaposok, szűrszabók, csizmadiák, miskolci kádárok, kerékgyártók, debreceni, füredi és mezőcsáti fazekasok, pipások, tiszafüredi nyergesek, szarvasi szőrtarisznyások, felvidéki csengő- és kolompkészítők, mézeskalácsosok és lacipecsenyések kínálták híres áruikat.

46 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Daru füzetek

47 Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Ajánlott irodalom

48 Kiskunsági Nemzeti Park (1975)

49 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Főbb adatok 1975-ban, másodikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1975-ben ha, 2015-ben 50640,94 ha. Az igazgatóság székhelye: Kecskemét Érintett megyék: Bács-Kiskun, Csongrád, Pest Címer: Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét szimbolizálja, a rajta levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző borókát és a vörös vércsét ábrázolja.

50 Kiskunsági Nemzeti Park (1975)

51 Kiskunsági Nemzeti Park (1975)

52 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 3 tájvédelmi körzetet és 18 természetvédelmi területet. A nemzeti park ha kiterjedésű területe a Bioszféra Rezervátum hálózat része. A nemzeti park egyes részei szerepelnek a Ramsari jegyzékben.

53 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az összes nemzeti parkunk közöl a kiskunsági alakult meg a leggyorsabban és a leginkább zökkenőmentesen. Az érintett térség politikai vezetői a nemzeti park alapítását feltétel nélkül támogatták, és felkérték az érintett szervezeteket, intézményeket, hogy segítsék az előkészítő munkákat. A Hortobágyétól és a nemzetközi gyakorlattól eltérően a nemzeti parkot hat, egymástól művelt és lakott területekkel elválasztott darabból alakították ki (a későbbi bővítés során további mozaikokkal bővült a terület).

54 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A nemzeti park rendeltetése Védje a kiskunsági táj jellegzetes és változatos arculatát, és őrizze meg a táj legjelentősebb természeti értékeit: a különböző homokbucka-típusokat, a homokpuszta maradványait, a szikes pusztákat és tavakat, a lápokat, mocsarakat, turjánokat, a Tisza menti ártér természetes galéria erdeinek maradványait, a sajátos növény- és állatvilágot, a bugaci Ősborókást, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat. Biztosítsa a Kiskunság különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását.

55 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A nemzeti park rendeltetése Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze meg a hagyományos kiskunsági pusztai állattartás és a jellegzetes tanyai, paraszti életforma emlékeit, mint a táj kulturális értékeit.

56 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági puszták Felső-kiskunsági tavak Peszéradacsi-rétek Fülöpházi-homokbuckák Orgoványi rétek Bugac Miklapuszta Szikra és Alpári-rét Kolon-tó

57 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Az Alföld második legnagyobb szikes pusztája. Részterületek Felső-kiskunsági puszták A m tengerszint feletti magasságban lévő, mély fekvésű, egykori Duna ártér elszikesedett meszes-szódás felszínein szoloncsákosszolonyeces puszta alakult ki, melynek nagy részét évszázadok óta legeltetésre használják. A beékelődő löszhátakkal szikes rétek, legelők, szikfokok és vakszikes foltok váltogatják egymást. Növényzetét jórészt sótűrő, vagy sókedvelő fajok alkotják. Állatvilágának legjelentősebb fajai a túzok, a kékvércse, a nagygoda, valamint a piroslábú cankó. Az egykori halastavak a költő- és vonuló madarak, a kétéltűek számára nyújtanak kedvező életfeltételeket.

58 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági puszták Az ősgyep fenntartásában az évszázados hagyományokkal rendelkező külterjes állattartásnak van meghatározó szerepe. A bösztörpusztai majorban lévő génbankban a magyar szürke szarvasmarha, a racka és cigája juhok, a magyar félvér lovak és a mangalica állományok fenntartása zajlik. Néprajzi értékeit a Kunszentmiklósi Tájmúzeum és a Nyakvágó csárda őrzi.

59 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Felső-kiskunsági tavak A területegység legértékesebb tavai a Zab-szék, a Kelemen-szék, a Pipás-szék, a mocsarak között pedig a Kisréti-tó és a Fehér-szék. Ezeket a tavakat a vízrendezések előtt a Duna rendszeresen elöntötte, napjainkban vízutánpótlásuk kizárólag csapadék eredetű, nyár végére kiszáradnak. A szikes tavak - Közép-Európában egyedülállóan - magas sótartalmú vize páratlan mikro-flóra és fauna kialakulásához vezetett, amelyre az úgynevezett sziki fészkelő közösség épül. Jellegzetes fajai a gulipán, a gólyatöcs, a széki lile, valamint a bölömbika, a nyári lúd s végül a barna réti héja. A tavak az őszi és tavaszi madárvonuláskor a vízimadarak számára kiváló pihenő- és táplálkozó helyek.

60 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Peszéradacsi-rétek A Duna-Tisza közi hátság előterének jelentős értékeket rejtő, napjainkig megmaradt, egykor vízjárta darabját az un. turjánvidéket őrzik. Változatos élőhelyei közül a lápok, a láprétek, a mocsárrétek és a nedves kaszálórétek, valamint az ezek közé ékelődő homokbuckák és homoki erdők jelentik a legnagyobb értéket. A védett terület a veszélyeztetett parlagi vipera egyik legjelentősebb élőhelye. A terület természeti értékeinek fennmaradását a hagyományos rét-, legelő-, nád- és erdőgazdálkodás biztosítja.

61 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Peszéradacsi-rétek A Kiskunsági Nemzeti Park területén 2004 óta működő Rákosiviperavédelmi Központot itt alakították ki.

62 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Fülöpházi-homokbuckák A terület nyugati részén változatos formakincsű buckavidék alakult ki, ahol a szél felszínformáló munkája még napjainkban is megfigyelhető. A buckavonulatokat nyílt homokgyepek borítják, melyben gyakori a közönséges boróka is. A nedvesebb buckaközökben serevényfüzeseket, a buckaoldalakon pedig borókás nyárasokat találunk. Nagyon gazdag a terület rovarvilága és a hüllőfaunája is. A madarak közül legjellemzőbbek a szalakóta, a búbosbanka, és a gyurgyalag.

63 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Fülöpházi-homokbuckák A buckavonulat keleti részén, a szél által kivájt lapos medencékben négy állóvíz felület a Kondor-tó, a Szívós-szék, a Hattyú-szék és a Szappan-szék keletkezett, melyek napjainkban vízhiánnyal kűzdenek, gyakran teljesen kszáradnak. A környező tanyák jórésze lakatlan, közülük sok pusztuló félben van, néhányat üdülésre, illetve idegenforgalmi célokra hasznosítanak.

64 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Kolon-tó Az Izsáki Kolon-tó a Duna jégkorszak utáni mellékágában alakult ki, amelyben az egykori nyílt vízfelület helyén ma nagyrészt nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok találhatók, amelyeket láp- és ligeterdők, fajgazdag láprétek, mocsárrétek, nyugatról pedig homokbuckák öveznek. Az északi rész nádasainak legértékesebb madarai a gémfélék. Értékes fajai továbbá a lápi póc és a réti csík, és a mocsári teknős.

65 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Kolon-tó Az egyre inkább eltűnő nyíltvízi élőhelyek visszaállítására az igazgatóság nagyszabású élőhely-rehabilitációba kezdett. A projekt közvetlen célja a Kolon-tóról az előző évszázadban eltűnt, nyílt víztükörrel bíró tavi, lápi és mocsári élőhely-együttes rehabilitációja, valamint az élőhely-együttest határoló veszélyeztetett borókás nyaras homoki gyepek természetes állapotának helyreállítása volt. Az első részcél a tó meder rekonstrukciója, mely során 43,8 hektár felületen az összefüggő nádasok helyén eltérő vízmélységű nyílt vizű tómeder került kialakításra, amellyel részben visszaállították a Kolontó egykori állapotára jellemző élőhelyeket. A második részcél során a tavat körülvevő száraz- és nedves gyepeken elszaporodott inváziós özönnövények kerültek kiirtásra 288 hektár összterületen.

66 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Orgoványi-rétek A területen a nedves rétek, a homokpuszták, a nádasok és szikes gyepek a legértékesebb élőhelyek. Az élőhelyek állapotát elsősorban az időszakos vízállások szintje határozza meg. A kiszáradó félben lévő láp- és kaszálórétek növénytani szempontból kimagasló értékeket rejtenek. Állatvilágának legkiemelkedőbb faja a bennszülött Metelkamedvelepke, a madarak közül pedig a nagygoda, a bíbic, a piroslábú cankó, valamint vonuláskor a nagypóling. A tájvédelmi körzetként védelem alá helyezett, majd a nemzeti parkhoz csatolt terület formakincse és növényzete átmenetet képez a fülöpházi és a bugaci buckavidék között.

67 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Bugac A nemzeti park legnagyobb területe a Bugacpuszta, amely - természetvédelmi szempontból magába foglalja a bócsai homokvidéket és pusztákat is, amelyet a homokbucka-vonulatokon megtelepült homoki erdők, homokpuszták, szikes puszták, valamikori szikes tavak, mocsarak, lápok, láprétek és nedves kaszálók jellemeznek. Kiemelt jelentőségűek a nem egészen tisztázott eredetű borókás nyárasok, közöttük is elsősorban a Bugaci ősborókás.

68 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Bugac A mészben gazdag, változatos formakincsű homokfelszínek számos értékes növényfajnak szolgálnak élőhelyül. Bugacpuszta napjainkban a nemzeti park leglátogatottabb területe, amely nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is jelentősnek mondható. Részben szabadtéri (élő) múzeuma a pásztorélet hagyományait mutatja be. Itt a természetben láthatók a génmegőrzés és az idegenforgalom céljait egyaránt szolgáló hagyományos hazai háziállat fajták: szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések és baromfik. A tanyavilág agrártörténeti, erdészettörténeti és néprajzi értékeinek megőrzésére a nemzeti park igazgatósága számos tanyát birtokol, ápol, gondoz és őriz.

69 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Bugac 2012 áprilisában a terület legnagyobb értéke, a bugaci ősborókás mintegy 90%-a egy erdőtűz során megsemmisült (kb. 900ha). A terület helyreállítására nagyszabású rekonstrukciós munkákba kezdtek, de a siker biztos, hogy több évtized múlva fog csak jelentkezni.

70 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) A Miklapusztai (vagy akasztópusztai) terület a Duna-völgy egyik legszebb pusztáját őrzi, melynek kialakulásában a Duna folyószabályozás előtti felszínalakító munkája játszotta a főszerepet. Itt találhatók a legtagoltabb morfológiájú hazai szikpadkás felszínek. A magas sótartalom miatt a puszta növényfajokban viszonylag szegény, csak a sótűrő és sókedvelő fajok élnek meg. A terület madárvilága nagyon értékes. Részterületek Miklapuszta

71 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Részterületek Szikra és Alpári-rét A Tőserdő valamint a hozzá csatlakozó Szikrai és Alpári rét a Holt- Tisza egy ága és az azt kísérő liget és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek mozaikja. Itt találkoznak egymással a Duna-Tisza-közi homokhátság magasabban és a Tisza-völgy mélyebben fekvő területei, ahol - ami az Alföldön különlegességnek minősíthető - még források is fakadnak

72 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Ajánlott irodalom

73 Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Ajánlott irodalom

74 Bükki Nemzeti Park (1977)

75 Bükki Nemzeti Park (1977) Főbb adatok 1977-ban, harmadikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1977-ben ha, 2015-ben ,43 ha. Az igazgatóság székhelye: Eleinte Miskolc, később Eger Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Címer: Bükkfa levelek által közrefogott szártalan bábakalács virágzat.

76 Bükki Nemzeti Park (1977)

77 Bükki Nemzeti Park (1977)

78 Bükki Nemzeti Park (1977) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 9 tájvédelmi körzetet, 14 természetvédelmi területet és 62 Natura 2000 területet. Az igazgatóság működési területén található Hollókő és környéke (Hollókői TK) Hollókő ófalu és táji környezete néven 1987 óta szerepel a Világörökség Listán. Az igazgatóság működési területén található Ipolytarnóci Ősmaradványok TT 1995 óta viseli az Európa Diploma kitüntetését. A Borsodi-Mezőség szerepel a Ramsari jegyzékben. Az igazgatóság működési területén 7 erdőrezervátum található összesen 2336,1 ha kiterjedéssel.

79 Bükki Nemzeti Park (1977) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei A nemzeti parkot (ekkor még Bükkfensíki NP néven) másodikként akarták létrehozni. Az előkészületek felénél a Hivatal elnöke felkereste Heves megye vezetőit a tervek jóváhagyása céljából, de ők (a pártbizottság első titkára és a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, illetve a Szilvásváradi Állami Gazdaság igazgatója) a nemzeti park létesítésétől elzárkóztak. A nemzeti park előkészítése Borsodban tovább zajlott mivel ott támogatták azt. Eközben Heves megyében is kedvező változások voltak, mivel a megyei első párttitkárt eltávolították, így a gazdálkodók ellenállása is gyengült. Az igazgatóság az első években Miskolcon működött, majd később Egerbe került.

80 Bükki Nemzeti Park (1977) A nemzeti park rendeltetése Védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait és őrizze meg jelentős természeti értékeit: a különböző sziklaalakulatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat; a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket; a jellegzetes és ritka erdőtípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat. Őrizze meg a táj kulturális értékeit.

81 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Földtani felépítés, geológiai értékek A Bükk-hegység helyén a földtörténeti ókorban és középkorban közel 200 millió éven át tenger hullámzott, amelyben hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel. Ebből a tengeri üledékből az évmilliók során jött létre a hegység, amelynek kialakulásában vulkáni kitörések is többször szerepet játszottak. Így a hegység kőzettömegében nemcsak mészkövek, hanem változatos vulkáni kőzetek is előfordulnak. A karbonátos üledékes kőzetek bővelkednek karsztjelenségekben.

82 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Földtani felépítés, geológiai értékek Az évmilliók felszínformáló erői töbrökkel tagolt jellegzetes karsztfennsíkokat, víznyelőket, barlangokat, mély szurdokvölgyeket, kiemelkedő sziklabérceket ( köveket ) hoztak létre.

83 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Földtani felépítés, geológiai értékek A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke: területén jelenleg 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt található az ország legmélyebb barlangja is, a 250 m mélységű, 4,5 km hosszúságú István-lápai barlang. A hírneves bükki ősemberbarlangok (pl. a Suba-lyuk, a Szeletabarlang, az Istállós-kői barlang) kitöltéséből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő.

84 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Földtani felépítés, geológiai értékek A Bükk-fennsík karsztformái, a fennsíkot körülvevő meredek sziklaszirtek, a kövek vonulata, a mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szt. István-barlang, Anna-barlang) nagyszámú hazai és külföldi látogatót vonzanak.

85 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág A hegység növénytakarójának fajgazdagságát, növénytársulásainak sokféleségét számos tényező alakította, melyben nemcsak a hegység geomorfológiai, klimatikus, alapkőzeti és talajtani viszonyai játszottak meghatározó szerepet, hanem a növényzet fejlődéstörténete és kapcsolata más területek vegetációjával is. A Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg.

86 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág A méterig emelkedő, változatos alapkőzetű hegység a Kárpátok és az Alföld közötti köztes helyzetben igen gazdag lehetőséget nyújt a kontinentális síksági és a hűvös magashegységi vegetáció találkozásának. A gazdag geomorfológiai formakincs különleges mikroklimatikus viszonyai között létrejött termőhelyek lehetőséget nyújtottak számos reliktum növényfaj, sőt növénytársulás fennmaradásának is. Azok a maradványfajok, amelyek kis területre visszaszorulva éltek, időközben alkalmazkodtak az új létfeltételekhez és új endemikus fajok, alfajok kialakulásához vezettek.

87 A hegységet hatalmas erdőségek uralják. Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág Az alföld-peremi részektől a magasság növekedésével egymás felett alakultak ki az alföldi erdős-sztyepp erdők, a középhegységi száraz, melegkedvelő tölgyesek, a hűvösebb gyertyános tölgyesek és a hűvös bükkösök övei.

88 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág Az övek növénytársulásait gazdagon variálják a különféle alapkőzet típusokon, valamint az extrém mikroklimatikus viszonyokat létrehozó sziklás termőhelyeken (töbrök, mély völgyek, meredek sziklagerincek, sziklafalak stb.) kialakult edafikus és extrazonális vegetációtípusok. A Bükk-fennsíkon, méter tengerszint feletti magasságban, hatalmas összefüggő montán bükkösök állnak. A montán bükkösök irtása nyomán alakultak ki a hegyi kaszálórétek melyek számos növényritkaságnak adnak otthont.

89 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Növényvilág A montán bükkösöket körülvevő alacsonyabb régiókban szubmontán bükkösök tenyésznek. Az extrém termőhelyeken különleges erdőtársulások alakultak ki, mint amilyen a hárs-kőris sziklaerdők, a szurdokerdők és a bokorerdők. 450 m magasságig széles zónát alkotva találjuk az ország legelterjedtebb növény-társulását, a cseres-kocsánytalantölgyest. A bokorerdőkhöz gyakran kapcsolódnak különböző sziklagyepek és lejtősztyeppek. A talajtól szinte teljesen mentes sziklákon jönnek létre a mészkő- és a szilikát sziklagyepek.

90 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Állatvilág A Bükki Nemzeti Park, illetve a hegységet övező Bükk-vidék gerincesfaunája a hazai átlagnál gazdagabb, sok veszélyeztetett faj jelentős populációja él itt. Egyes fajoknak itt él a legnagyobb hazai állománya és van olyan faj is, melynek eddigi kizárólagos lelőhelye a Bükk hegység. Hideg-nedves élőhelytípusain a boreális, montán, kárpáti elemek, míg a fennsík déli letöréseinél, vagy a Dél-Bükkben található száraz-meleg élőhelyeken a szubmediterrán, balkáni, kontinentális elemek uralkodnak. Értékes színezőelemek a csak a Bükkben élő endemikus fajok, (pl. Gebhardt-vakfutrinka), ill. szubendemikus alfajok, mint pl. a bükki szerecsenboglárka lepkefajok.

91 Bükki Nemzeti Park (1977) Természeti viszonyok Állatvilág A különböző faunahatások, a változatos felszíni formák és a rajtuk kialakult vegetáció lehetővé tette, hogy fajgazdag állatvilág találja meg életfeltételeit a hegységben. A madarakat a nemzeti park területén körülbelül 100 fészkelő faj képviseli, legnagyobb értékei a veszélyeztetett fajok jelentős állományából álló nappali ragadozó madarak. Az emlősök köréből a szinte összes hazai fajt magában foglaló denevérek emelendők ki. A fajgazdagság és a másutt ritka fajok jelentős állománya a nagy, idős erdőtömböknek és sok száz barlangnak köszönhető.

92 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Régészeti lelőhelyek A hegység barlangjaiból előkerült csontmaradványok és kőeszközök alapján kijelenthető, hogy a területen már az őskőkorban is éltek. A Bükk hegység településtörténetének legjelentősebb szakasza a bronzkor (Kr. e ) végére tehető. A meginduló nagy népmozgások elleni védelem céljából a Kr.e században kezdték meg a földvárak építését.

93 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Kaptárkövek A Bükkalja területén több csoportban láthatók olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak, melyek átlagosan 60 cm magasak és 30 cm szélesek. A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született.

94 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Kaptárkövek Az egyik feltételezés szerint a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. Más elmélet szerint a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató rendeltetésük volt a honfoglalás korában. Más vélemény szerint a fülkékben hajdan méhészkedtek (innen ered a kaptárkő elnevezés). Az 1960-as évek elején a kaptárkövek előterében, Cserépváralján és Szomolyán végzett ásatások leletei egyik feltételezést sem bizonyították.

95 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Sáncok A Bükk vidékén az őskorban különféle népek létesítettek erődített telepeket, várakat. Az őskori erődítések első klasszikus korszaka a korai és középső bronzkor volt (pl.: maklári Baglyas, novaji Földvár, tardi Tatár-domb). Az őskori erődített telepek második nagy korszaka a késő bronzkorban kezdődik. A Kyjatice-kultúra sánccal, árokkal, meredek hegyoldalakkal határolt telepei nagy kiterjedésűek és igazán impozáns megjelenésűek: főleg a hegység belsejében, nagy relatív magasságú hegytetőkön lelhetők fel (pl.: Dédestapolcsánynál a Verepce-tető, Miskoctapolcánál a Vár-hegy, Bükkszentlászlónál a Nagysánc, Cserépfalu határában a Mész-tető).

96 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Középkori várak A jól védhető sziklákon, meredek oldalakkal határolt hegycsúcsokon vagy éppen mocsaras völgytalpakon számos helyen találunk a mai napig különböző állapotban fennmaradt várakat, ill. várromokat. Legismertebbek: egri, diósgyőri, Cserépvár, Latorvár, Gerennavár

97 Bükki Nemzeti Park (1977) Kultúrtörténeti értékek Tradicionális szakmák, foglalkozások A hagyományos foglalkozások elsősorban az erdőgazdálkodás (erdőművelés, fakitermelés, faanyagszállítás), a faszénégetés, a mészégetés és a fafeldolgozás köréből kerül ki. A hagyományos szakmák tárgyi emlékeinek egy része a helyszíneken még ma is látható de, összegyűjtve tanulmányozhatók a Szalajkavölgyi Erdei Múzeumban is.

98 Bükki Nemzeti Park (1977) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Bábakalács füzetek

99 Bükki Nemzeti Park (1977) Ajánlott irodalom

100 Bükki Nemzeti Park (1977) Ajánlott irodalom

101 Aggteleki Nemzeti Park (1985)

102 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Főbb adatok 1985-ben, negyedikként megalakult nemzeti parkunk. Területe: 1985-ben ha, 2015-ben ,67 ha. Az igazgatóság székhelye: Jósvafő Érintett megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén Címer: Foltos szalamandra

103 Aggteleki Nemzeti Park (1985)

104 Aggteleki Nemzeti Park (1985)

105 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Főbb adatok A nemzeti park mellett az igazgatóság felügyel 2 tájvédelmi körzetet, 16 természetvédelmi területet 1 természeti emléket és 26 Natura 2000 területet. A nemzeti park területén található karsztjelenségek Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai néven 1995 óta szerepel a Világörökség Listán. Az igazgatóság több területe is szerepel a Ramsari jegyzékben. Az igazgatóság működési területén 4 erdőrezervátum található összesen 1738,9 ha kiterjedéssel. A nemzeti park ha kiterjedésben 1979 óta a Bioszféra Rezervátum hálózat része.

106 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Történeti áttekintés A megalakulás körülményei Az OTvH a nemzeti parkot 1979-ben akarta megalakítani, de a Hivatal személyi és szervezeti átszervezései miatt ez nem valósult meg. Az új elnök az alapító dokumentációt csak tájvédelmi körzet rangon volt hajlandó aláírni. Így a tervezett Magyar Karszt Nemzeti Park helyett az Aggteleki TK alakult meg ben kinevezett új államtitkár a korábbi nemzeti park tervezetet aláírta, így január 1-i hatállyal létrejött az Aggteleki NP.

107 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Részterületek Aggteleki karszt Szalonnai-karszt

108 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés, geológiai értékek A több hegységrészre kiterjedő nemzeti park felszíni területeit összefoglaló néven Gömör-Tornai karsztnak, illetve Aggtelek-Rudabányai hegységnek nevezik. A felszínt nagy részben a földtörténeti középkor triász időszakában, mintegy 230 millió esztendővel ezelőtt képződött kőzetek építik fel, ezek határozzák meg a táj arculatát és ezekben alakultak ki a világhírű barlangok és a többi karsztjelenség. Bonyolult folyamatok eredményeként ezer méternél vastagabb mészkőrétegsor keletkezett, amely kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb karsztfelszíni formák létrehozására, valamint a felszín alatti barlangvilág kialakulására. A nemzeti park területe a felszíni karsztjelenségek igazi szabadtéri múzeuma.

109 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés, geológiai értékek A Nemzeti Park leginkább a földtani értékeiről ismert. A látványos barlangok mellett, földtörténeti emlékek és geológiai feltárások is szép számmal előfordulnak. 280 barlang található az ANP területén, a Szlovák-karszt 780 barlangjával együtt a Föld legsűrűbb barlangos karsztvidéke. Az ősidők óta ismert és használt Baradla-barlang Magyarország második legnagyobb barlangja (19 km), amely a szlovákiai Domica-barlanggal összefüggő rendszerként több mint 25 km ismert hosszal rendelkezik. A Baradlában található többek között hazánk legnagyobb állócseppköve, a 18 m magas Csillagvizsgáló, valamint az Óriások terme, a legnagyobb barlangi csarnok. Itt van a világ egyetlen átjárható barlangi országhatára.

110 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés, geológiai értékek A Baradlával közel párhuzamosan elhelyezkedő Béke-barlang az egyik leglátványosabb vizes barlang. Jósvafői kijárati szakaszát gyógybarlangként használják az 1950-es évek második fele óta légúti megbetegedések kezelésére. Az Esztramos-hegy Rákóczi-barlangja a képződményei miatt világhírű. A vertikális barlangok közül az ország második legmélyebb barlangja, a 245 m mély Vecsembükki-zsomboly a kiemelkedő.

111 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Földtani felépítés, geológiai értékek Az élettelen természeti értékek közé sorolandók a karsztvidék jellemző felszínformái is. Az aggteleki Ördögszántás karrmezője a régi idők gazdálkodása következtében, a talaj lepusztulásával felszínre kerülő alapkőzet oldott formái. Alatta a fedett és fedetlen karszt határán helyezkednek el a Baradla legnagyobb víznyelői. A karsztosodás jellemző formakincsét alkotják a töbrök különböző kifejlődései, amelyek Nemzeti Park minden fennsíki jellegű területén megtalálhatók.

112 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Vízrajz A térség vízrajzilag a Sajó-Bódva vízgyűjtőjéhez tartozik. A felszíni vízfolyásokat a barlangi patakok és a karsztforrások táplálják, melyek egy része csak időszakosan működik. A felszíni vízhálózat képét néhány mesterségesen felduzzasztott tó és az eltömődött víznyelőkben, dolinákban (töbrökben) összegyűlt vizek által létrejött apró tavak teszik változatosabbá. Ezek mélysége jószerével nem éri el az 1 esetleg 2 métert, méretük a néhány 10 m²-től kezdődik és a csúcsot az Aggteleki (káposztáskerti)- tónál éri el. Az alacsonyabb térszíneken bukkannak a felszínre a források.

113 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Növényvilág Az Aggteleki-karszt vegetációjának nagyfokú változatossága és térbeli mozaikossága, egyrészt a sajátos karsztos felszínnek és a szélsőséges mikroklimatikus feltételeknek köszönhető. A Kárpátok közelsége miatt, a növényzet sokkal több magasabb hegyvidékekre jellemző elemet tartalmaz, mint ahogyan azt a terület magassága és inkább dombvidéki jellege alapján várhatnánk. Szigetszerűen, ritkaságként néhány északi, magashegységi faj is előfordul. Ugyanakkor a száraz, meleg, meredek-sziklás, déli kitettségű oldalak szubmediterrán hatást keltenek és váltakozva a lankásabb részek kontinentális erdőssztyepp-növényzetével erős pannon befolyásról árulkodnak.

114 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Növényvilág A Nemzeti Park vegetációja két önálló részre tagolható. Az egyik a jobbára mészkőterületen kialakult karsztflóra és a középhegységi mészkedvelő vegetáció. A másik pedig nagy kiterjedésű elsavanyodott talajú kavicsháton kialakult mészkerülő növényzet. A terület klimazonálisan erdős jellegű, nagyobb részt a gyertyánostölgyesek, kisebb részt a cseres-kocsánytalantölgyesek régiójába esik.

115 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Növényvilág A szűk, többé-kevésbé meredekfalú völgyekben szurdokerdőfragmentumokat találhatunk. A déli oldalakon, mélyebb termőrétegű talajon melegkedvelő tölgyesek, a sziklásabb, sekélyebb talajú részeken sziklagyepekkel, lejtősztyepp foltokkal váltakozó molyhostölgyes bokorerdők találhatók. Ettől eltérően lokálisan a mezo- és mikroklímának, az alapkőzet eltéréseinek és a talajtani adottságoknak köszönhetően az északi oldalakon, hűvös töböroldalakban extrazonális bükkösök alakultak ki.

116 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Az ANP területe a magyarországi nagyragadozók előfordulásának, visszatelepülésének első számú helyeszíne. A Kárpátok közelsége, az ide vezető ökológiai folyosók megléte szabad utat biztosított az ország területéről korábban kipusztult fajok megjelenésének, tartós visszatelepülésének. Az Aggtelek-Jósvafő vonaltól északra elhelyezkedő lakatlan területek országhatár által is biztosított relatív zavartalansága, helyet teremtett az európai farkas számára. A hiúz is jelen van a Nemzeti Parkban. Természeti viszonyok Állatvilág A barna medve ritkán előforduló inkább csak kóborló faj a területen. A magyar erdők "klasszikus természetes vadfajai" kivétel nélkül megtalálhatók az ANP területén. A gerincesek közül külön említést érdemel a terület gazdag denevérfaunája is.

117 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Természeti viszonyok Állatvilág A nemzeti park területén az erdei élőhelyekhez kötődő madárfajok állományai a legjelentősebbek. Az ANP folyó- és álló vizeiben 37 halfaj, köztük 9 védett fordul elő.

118 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Kultúrtörténeti értékek Kultúrtörténeti értékei közül legfontosabbak az ember több ezer éves jelenlétét bizonyító barlangi leletek: cserépedények és egyéb kerámiák, ékszerek, valamint a felszínen talált vasolvasztó kemencék. A környék látványosságát számos templom és kolostor ill. ezek romjai, harangláb, fejfás temető, várrom, földvár, kastély és falusi ház gazdagítja. Az Igazgatóság génmegőrzési és turisztikai céllal hucul ménest tart fenn.

119 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Az igazgatóság fontosabb kiadványai Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei ANP füzetek: az igazgatóság 1997-ben indított tudományos folyóirata.

120 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Ajánlott irodalom

121 Aggteleki Nemzeti Park (1985) Ajánlott irodalom