A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁG EGYIK LEENDŐ SCHENGENI HATÁRÁN. Balcsók István 1 - Dancs László 2.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁG EGYIK LEENDŐ SCHENGENI HATÁRÁN. Balcsók István 1 - Dancs László 2."

Átírás

1 A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁG EGYIK LEENDŐ SCHENGENI HATÁRÁN Balcsók István 1 - Dancs László 2 A múlt öröksége Az utóbbi évtizedekben jelentősen felértékelődött a határmenti területek kutatása, ezen belül is kiemelt hangsúlyt kapott a határok szerepének átértékelődése, illetve a határon átnyúló kapcsolatok irányai és intenzitása. Ezek a vizsgálatok különösen fontosak egy olyan esetünkben a magyar-ukrán határszakasz esetében, amely Magyarország EU-csatlakozása után vélhetően hosszú távon külső határ marad. Magyarország más határaival együtt az ukrán határszakasz is trianoni képződmény. A határmegvonásnál természetesen itt sem vették figyelembe a korábban kialakult gazdasági és egyéb kapcsolatokat, vonzáskörzeteket, valamint etnikai határokat, ennek következtében jelentős számú magyar kisebbség rekedt a Csehszlovákiához csatolt Kárpátalján. Az ellenséges szomszédi viszony lehetetlenné tette a gazdasági kapcsolatokat az elcsatolt városok (Ungvár, Munkács, Beregszász) és Magyarországon maradt vonzáskörzeteik között. A két világháború között a térségben egyre inkább megerősödött a határok elválasztó szerepe, a magyar vezetés pedig ideiglenesnek tekintette a kialakult helyzetet, nem tett jelentős lépéseket a központ nélkül maradt periférikus területek felzárkóztatására (Süli-Zakar I. 1992). Ezen az állapoton a II. világháború alatti területmódosítások sem változtattak, sőt a Szovjetunió befolyásának erősödésével a térségben a határok átjárhatósága még körülményesebb lett, a KGST létrejötte után pedig az együttműködő tagállamok sokkal intenzívebb kereskedelmet folytattak a Szovjetunióval, mint egymással, ami szintén hozzájárult az izoláció fokozódásához (ebben az időszakban mindössze Záhonynál lehetett átjutni a túloldalra). A határ menti kapcsolatok ekkor csak szigorúan ellenőrzött keretek között zajló, protokolláris együttműködések lehettek, amelyek csupán előre megírt forgatókönyv szerint működhettek (Rechnitzer J. 1999). A mai magyar-ukrán határ menti területek kapcsolattartását még tovább bonyolította, hogy 1920 óta a túloldalon lévő Kárpátalján többször is változott az állami berendezkedés: az I. világháború után Csehszlovákiához került, majd a terület közötti rövid visszatérését követően a Szovjetunió része lett, végül 1991 óta Ukrajnához tartozik. Az 1980-as-1990-es évek fordulóján bekövetkezett politikai rendszerváltás a határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségével kecsegtetett. Ezek a várakozások az ukrán-magyar határ mentén ahol mindkét oldalon halmozottan hátrányos helyzetű területek érintkeznek egymással azonban nem teljes mértékben igazolódtak be. A határ menti együttműködések fejlődésnek indultak ugyan, de a folyamat meglehetősen vontatottan halad, még mindig kevés a gazdasági kapcsolatok száma. Az elavult infrastruktúrával rendelkező és magas munkanélküliséggel küzdő határszéli települések egyelőre még nem tudják megfelelően kiaknázni a határ menti együttműködésekben rejlő lehetőségeket. 1 Balcsók István tudományos segédmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Csoportja 2 Dancs László tudományos segédmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Csoportja 1

2 Balcsók István Dancs István A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK Fal, vagy köldökzsinór? az ukrán magyar határ Két szomszédos ország határon átnyúló kapcsolataiban meghatározó szerepe van a határok átjárhatóságának. Lényeges, hogy a határ összekötő (híd), vagy elválasztó (fal) funkciója érvényesül-e. A több mint 136 km hosszú magyar-ukrán határszakasz teljes egészében a Nyírbátori Határőr Igazgatóság felügyelete alá tartozik. A magyar oldalon az osztrák-magyar szakasszal ellentétben sohasem épült ki műszaki zár, igaz az ukrán (korábban szovjet) oldalon még ma is megvan ez a műszaki jelzőrendszer, noha már régóta nem használják. A határszakaszon jelenleg öt átkelő üzemel, ennek megfelelően az átkelősűrűség kedvező, egy átkelőre 27,4 km határhossz jut. Így van ez annak ellenére, hogy a magyar-ukrán határ teljes hosszának 62%-án a Tisza és mellékfolyói természetes akadályt képeznek. Sokáig Záhony volt az egyetlen határállomás, majd 1989-ben négy új kishatárátkelőt nyitottak: Lónya, Barabás, Beregsurány és Tiszabecs. Ezek közül Beregsurány és Tiszabecs ma már nemzetközi forgalmat is bonyolít. A határátkelő közül ma is a záhonyi a legnagyobb, amely közúton és vasúton egyaránt jelentős személy- és teherforgalmat bonyolít. A többi ukrán átkelőn csak közúti forgalom van (1. ábra). 1.ábra. Határátkelők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A rendszerváltás után a határőrizet ugyan enyhült valamelyest, s új határátkelőhelyek nyitására is sor került, de a határ átlépését korlátozó bürokratikus akadályok azóta sem mérséklődtek, sőt sok tekintetben még szigorodtak is. A magyar állampolgárok számára az ukrán fél vízumkényszerrel nehezíti az átkelést annak ellenére, hogy ez az ukrán állampolgároknak nem kötelező, továbbá számos feleslegesnek tűnő nyomtatványt kell kitölteni és mindennapos a mesterséges várakoztatás is. A nehézségek ellenére a határszakasz 2

3 forgalma jelentős, amely elsősorban a siralmas helyzetű ukrán gazdasági helyzet miatt egyre romló életszínvonalon élő, határon átnyúló vásározásra, feketekereskedelemre kényszerülő kárpátaljaiaknak köszönhető. Az ukrán-magyar határ forgalmának meghatározó láncszeme a záhonyi átkelő, még mai is itt bonyolódik az összforgalom nagy része ban, amikor még csak Záhony volt az egyetlen átkelő, fő lépte át a határt. Aztán a politikai enyhülés és az ezzel párhuzamos határnyitás (négy új átkelő) megtette a hatását: soha nem tapasztalt utazási láz vette kezdetét, az ukrán-magyar határt pedig fő lépte át 1989-ben (több mint ötszörös forgalomnövekedés!). Meg kell azonban említeni, hogy az 1989-es személyforgalom egy részét a tranzit utasok tették ki: a kárpátaljaiak elsődleges utazási célja az ekkor ott nagyon népszerű Jugoszlávia volt, valamint igen intenzív (1989-ben több mint 1 millió fő!) volt ebben az időszakban a csencselésre és pénzváltásra szakosodott lengyelek tranzitforgalma is. Ekkor még hivatalos keretek között válthattak be szovjet rubelt is. Az 1989-es forgalomnövekedést egy 1991-ig tartó csökkenés követte: a záhonyi kishatárforgalom megszűnt, a tranzitutazások lecsengése következett be, 1991-ben a kishatárátkelők nem üzemeltek egész éven át (Lónya egyáltalán nem bonyolított forgalmat, Beregsuránynál pedig csak a Beregszászi kórház építésén dolgozók kelhettek át). Ezután egy újabb emelkedési periódus következett, amelynek 1995-ös csúcsán több mint 15 millióan lépték át ezt a határszakaszt. Ebben az időszakban a Z-s turizmus volt a forgalom fő gerjesztője tól 1995-ig lehetőség volt a szovjet gyártmányú használt gépkocsik vámmentesen történő Ukrajnába kivitelére, ezeket pedig Magyarországon Z betűjelű ideiglenes rendszámmal látták el. Lehetőség volt továbbá az országból kivitt gépkocsik utáni ÁFA visszaigénylésére is. Az ban életbe lépett ukrán vámtörvények bevezetése óta (élelmiszerek és műszaki cikkek bevitelének korlátozása, magas vámok bevezetése) pedig máig folyamatosan csökken a forgalom (2. ábra). 2. ábra. A személyforgalom alakulása a magyar-ukrán határszakasz átkelőin között személyforgalom (fő) Lónya Barabás Beregsurány Tiszabecs Záhony ukrán viszonylat Forrás: Nyírbátori Határőr Igazgatóság adatszolgáltatása, A járműforgalom összetételét vizsgálva két fő tendencia figyelhető meg: 1988-tól kezdődően (ekkor 76% volt a vasút aránya) a vasúti forgalom a keleti piacok beszűkülésével 3

4 Balcsók István Dancs István A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK folyamatosan visszaesett, a személy- és tehergépkocsik száma pedig 1995-ig emelkedett, majd azóta kissé visszaesett, de máig őrzi vezető szerepét (3. ábra). 3. ábra A vasúti és a személygépkocsi-forgalom alakulása között a magyarukrán szakasz határátkelőin vasúti jármű összes jármű személygépkocsi vasúti jármű személygépkocsi összes jármű Forrás: Nyírbátori Határőr Igazgatóság adatai, A hagyományosan jelen lévő közlekedési eszközökön kívül (személy- és tehergépkocsi, busz, vasúti és motorkerékpár) az ukrán-magyar határ forgalmában megjelent a légi és a vízi átkelés lehetősége is. Tiszabecsnél előzetes kérés alapján (Tiszatúrák alkalmával) vízi átlépés is lehetséges, valamint az estelegesen a Nyíregyháza-Ungvár közötti légi forgalmat is ide kell sorolnunk. A határforgalom összetétele érdekes képet mutat. A magyar és az ukrán állampolgárok körülbelül 30-70% az utóbbiak javára. Barabáson és Lónyánál csak kishatárátlépővel lehet átjutni a túloldalra, ebből pedig az következik, hogy kizárólag a szomszédos határ menti területek lakosai járnak itt át (csak ők kaphatnak kisútlevelet). Tiszabecs és Beregsurány esetében 40-70% a nagy- és kisútlevéllel átlépők aránya, de a világútlevelet használók is 80%-ban a közvetlen határ menti településekről érkeznek. Záhonynál az összes ukrán belépők mintegy 90%-a érkezik Kárpátaljáról, s ez az arány igaz a magyar állampolgárokra is. Az ukrán-magyar határ személyforgalmának forgalmának meghatározó részét napjainkban a katasztrofális ukrán gazdasági helyzet miatt a túlélésért küzdő kárpátaljaiak teszik ki. Virágzik a csencselés, az üzemanyag, a cigaretta és az embercsempészet. Formális együttműködések a magyar-ukrán határ mentén A határon átnyúló kapcsolatok a magyar-ukrán határ mentén a protokolláris együttműködésektől a jól működő gazdasági kooperációkig igen széles spektrumúak. Az ukrán-magyar határtérségben a kapcsolatok először a kultúra területén, intézményes keretek között, a korábbi testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolatok bázisán indultak be, majd fokozatosan bekapcsolódtak a civil és a gazdasági szféra szervezetei. A kulturális kapcsolatok tehát annak ellenére jelentősek, hogy közvetlen gazdasági hasznuk nincs, de egymás kölcsönös megismerésének elősegítésében szerepük óriási, és ezzel megalapozzák a további 4

5 együttműködéseket is. A kapcsolatok alakulásában egyre nagyobb szerepet vállalnak magukra a civil szerveződések, amelyek a szomszédos országok társszervezeteivel együtt nagymértékben elősegítik a személyes kapcsolatok javítását. Különösen a határ túloldalán élő magyarsággal létrejött kulturális kötelékek erősek, amelyek fontos szerepet játszanak a külhoni magyarság identitásának megőrzésében. Részben a közös határterületekből eredő feladatok, részben a határ túloldalán lévő nagyszámú magyarlakta település miatt a szomszédos Kárpátaljával (Ukrajna) és a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat régóta együttműködik. A megyei vezetők látogatásain és viszontlátogatásain kívül a két megye vállalatai és vállalkozói üzletember találkozókon, kiállításokon gyakran érintkeznek egymással. A megyeszékhely jelen esetben Nyíregyháza határon átnyúló kapcsolatai sok tekintetben hasonlóak a megyékhez. Hasonló együttműködési megállapodásokat kötnek, rendelkeznek külön külügyi osztállyal, akik a kapcsolatokat szervezik és lebonyolítják. A határ menti települési önkormányzatok közül a megyében többnek is van testvértelepülése. Az MTA RKK ATI Debreceni Csoportja által 1999-ben az Északkelet- Alföld határ menti sávjában 119 településre kiterjedő kérdőíves vizsgálat adatai rávilágítanak a határon átnyúló önkormányzati kapcsolatokra is (B. Baranyi I. Balcsók L. Dancs B. Mező 1999.). Az ukrán határ menti 63 település közül 48 válaszolt a kérdésekre. A válaszadó önkormányzatok 75%-a (36 település) nem rendelkezik határon átnyúló kapcsolatokkal. A kapcsolattal rendelkező határ menti községek és városok többsége a hozzá legközelebb eső ország valamely - többnyire magyarlakta - közeli településével van kapcsolatban. Az ukrán határszélen 12 magyarországi település tart fenn kapcsolatot 18 határon túli településsel (ebből 13 kárpátaljai magyar település), s mindössze Gulács nem rendelkezik kárpátaljai testvértelepüléssel. Csegöld, Mándok, Szatmárcseke és Uszka az ukrán települések mellett közeli romániai önkormányzatokkal, míg Záhony a szlovák Ágcsernyővel is együttműködik. A 18 határon túli településsel kialakított kapcsolat mindenekelőtt a kultúra, a sport és az egyház színterén működik, az együttműködést öt esetben pecsételték meg testvértelepülési megállapodással. A külkapcsolatok hatékonyságát a kooperációval rendelkezők 33%-a jónak, 50%-a közepesnek, 12%-a pedig elfogadhatónak ítélte meg. A válaszadó 48 önkormányzat közül 38 (79%) a nem kielégítő kapcsolatok javítása, illetve a nem létező együttműködések létesítése érdekében semmit sem tett, Csaholc, Záhony és Barabás közös pályázatok benyújtásával és rendezvények szervezésével próbáltak lépni a kapcsolatok építése érdekében, a többi település pedig most keresi az előrejutás lehetőségeit. A határon átnyúló együttműködéseknek érdekes színfoltjai az egyházi kapcsolatok, amelyek még zárt határok mellett is fontosak voltak. A közösséghez tartozás élményén keresztül a kisebbségek identitástudata, anyanemzethez való kötődése nagyon erősen megnyilvánul, sok esetben talán ez az utolsó kapocs. Az együttműködés legfontosabb területei a határon túli lelkészek és papok anyaországbeli képzése és továbbképzése. Emellett felekezetre való tekintet nélkül a karitatív tevékenység, valamint a kulturális kapcsolatok ápolása (egyházi találkozók, hívek találkozói, kórus- és énekkari fesztiválok) is fontos színterei az egyházi kapcsolatoknak. Az oktatási intézmények egy része szintén eredményesen dolgozik együtt a határ túloldalán lévőkkel. Igen fontosak a régió autonóm módon működő felsőoktatási intézmények határon túli kapcsolata, amelyben a szomszédos országok fontos szerepet játszanak. Ezek egy része együttműködési megállapodásokon alapszik, de számos ad hoc jellegű kooperáció is működik. Az intézmények tevékenységéből adódóan a diákcsere-programok, vendégkutatók küldése és fogadása, valamint a közös kutatások és rendezvények (konferenciák, szimpóziumok) adják az együttműködések fő profilját. Évek óta igen eredményes például a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Tanárképző 5

6 Balcsók István Dancs István A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK Főiskola kapcsolata, amelynek elindításában a magyar partner oroszlánrészt vállalt, ugyanis 1994 szeptemberétől ennek kihelyezett tagozataként indult meg a képzés Beregszászon. Az együttműködés pillérei a gazdasági kapcsolatok A három országgal: Ukrajnával, Romániával és Szlovákiával határos Szabolcs-Szatmár- Bereg megye földrajzi fekvésénél fogva természetes csomópontja a kelet-nyugati kereskedelemnek, mintegy kaput jelent a nyugat-európai áruk számára a hatalmas keleti piacok irányába. A KGST keretében működő gazdasági kapcsolatok felbomlása után már körvonalazódnak az új alapokra helyezett gazdasági együttműködések a határ mentén. A magyar és a kárpátaljai befektetők, illetve befektetési lehetőségek egymásra találásában fontos szerepet játszik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A gazdasági kamara internetes honlapján adatokat közöl a Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezetről, az ott igénybe vehető adó- és egyéb kedvezményekről, közli a Szabolcs megyei jogi személyiségű ukrán érdekeltségű vállalkozások nevét, tevékenységi körét és telephelyét. Referenciákat közöl a Kárpátalján befektetni szándékozóknak az ottani gazdaságfejlesztési szervezetekről (név, cím, elérhetőség, vezető neve), valamint több konkrét befektetési lehetőséget is részletesen felsorol. Ez az adatszolgáltatás igen fontos tevékenység, mivel ezek az adatok Kárpátalján csak igen nehezen szerezhetők be. A kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzéséről árulkodik, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2001-ben létrehozta ukrán-magyar tagozatát. A kamarák együttműködésének fő területei a közös kiállítások és üzletember-találkozók szervezése, a folyamatos információcsere, közös pályázatok, illetve az azokhoz való csatlakozás, illetve a magyar és az ukrán vállalkozók befektetéseinek segítése. A magyar befektetők már ma is a legjelentősebbek Kárpátalján július l-jei helyi adatok szerint a megye gazdaságába invesztált külföldi tőke összege több mint 130 millió dollár volt, ami az Ukrajnában befektetett külföldi tőke 4,6%-a. Ebből Magyarország 26,8 millió dollárral (20,6%) részesedett, második helyen az USA áll 18,3 millió dollárral, majd a szomszédos Szlovákia következik 15,8 millió dollárral, Németország 8,4 millió dollárral a negyedik, Oroszország pedig 2,5 millió dollárral az ötödik helyen van. A beruházások közül 324 vegyes vállalatként, 62 pedig száz százalékban külföldi tulajdonú cégként működik. A környező országok közül a magyarországi befektetők, vállalati társtulajdonosok Kárpátalján az első helyen állnak: több mint 110 ukrán-magyar vegyes vállalat működik (HTMH 2000). Bár az 1990-es években Szabolcs-Szatmár-Beregben is megalakultak az első ukrán érdekeltségű vállalkozások, de ezek korán sem játszanak olyan jelentős szerepet, mint a magyar befektetők Kárpátalján augusztus 31-ig 1111 ukrán érdekeltségű vállalkozást jegyeztek be Magyarországon, ezek közül ma 825 működik. A működő vállalkozások 67%-a igen csekély tőkeerejű betéti társaság, 30%-uk pedig korlátolt felelősségű társaság. A rendben működő vállalkozások 40%-a a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégbíróságon van bejegyezve. A cégek között itt is a BT-k dominálnak, de arányuk itt még magasabb, meghaladja a 90%-ot. A Kft-k száma 30 és 1 db közkereseti társaság is van a megyében (4. ábra). A megyében működő ukrán érdekeltségű vállalkozások 38%-a (125 db) Záhonyi székhelyű, ami azt jelenti, hogy a határ menti városban élénkebb az ukrán vállalkozói kedv, mint Nyíregyházán (104 db-32%). Az ukrán érdekeltségű vállalatok zöme a kereskedelem és járműjavítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedik, de akad mezőgazdasági és szállítmányozási vállalkozás is. Örvendetes, hogy a határ menti térségben ilyen magas a vállalkozási aktivitás, viszont ha azt vesszük, hogy a cégek túlnyomó része jelentéktelen tőkeerejű BT, már nem ilyen kedvező 6

7 az összkép. Ezen cégek 64%-ának vagyona 21 ezer forint alatt marad. Az 1 millió Ft tőkeerőt meghaladó cégek száma összesen 11 a megyében (6 db Nyíregyházi székhellyel). Ilyen alacsony tőke, valamint a felszámolt cégek magas aránya láttán felmerül az a kérdés, hogy ezek a vállalkozások nem fiktív cégek-e? Valószínűsíthető, hogy jó részük valóban fiktív vállalkozás, amelynek az elsődleges célja az ukrán állampolgárok magyarországi letelepedéséhez szükséges jövedelemigazolás biztosítása volt. 4. ábra Ukrán érdekeltségű társasvállalkozások cégforma szerint. Szabolcs-Szatmár- Bereg 90.5% 9.2% 0.3% Bt. Kft. Magyarország 67% 30% 3% egyéb 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: Complex CD Céghírek adatbázis, KJK KERSZÖV A gazdasági kapcsolatok fejlődésének elősegítésében az ukrán-magyar határ mindkét oldalán fontos szerepet játszanak a vállalkozási övezetek. A térség gazdaságának fejlesztése és a beruházások ösztönzése érdekében a Kormány 1995-ben döntött egy különleges gazdasági övezet létrehozásáról. A 195/1996.(XII. 19.) Kormányrendelet létrehozta és kijelölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 50 települését magába foglaló Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet. Az övezethez kapcsolódóan a Magyar Beruházási és Fejlesztési Bank 50 millió Ft. Törzstőkével megalapította a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft-t, amelynek feladatai közé tartozik a vállalkozási övezet fejlesztésének koordinálása, az övezetbe történő befektetések előkészítése és menedzselése, az övezet fejlesztése érdekében befektetés-ösztönzési és Public Reletions tevékenységek folytatása, a beruházás iránt érdeklődő potenciális befektetők részére üzleti szolgáltatások nyújtása, a Záhonyi Logisztikai és Kereskedelmi Központ Működtetése, valamint a Tuzséri Ipari Park továbbfejlesztése ban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a társaságban 200 millió forinttal tőkét emelt, 1997-ben pedig a MÁV egy záhonyi épületet apportállt a Kft-be, melynek törzstőkéje így elérte a 285 millió forintot. Az így kialakult tulajdonosi szerkezet optimálisnak tekinthető, mivel a térség fejlesztésében leginkább érdekelt és legtöbbet tehető, országos hatáskörrel bíró szervezetek a tulajdonosok. Az övezetben az állami kedvezmények január 1-től kezdődően, legfeljebb december 31-ig vehetők igénybe. A kedvezmények alanyai lehetnek azok a belföldi székhellyel rendelkező jogi és természetes személyek, akik a vállalkozási övezetben folytatnak kedvezményre jogosító gazdasági tevékenységet. Az ukrán-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítésében, színvonalának emelésében igen fontos szerepe van a határ mindkét oldalán felépített modern, nagy befogadóképességű kamionterminálnak, valamint Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb szárazföldi kikötőjének, a záhonyi átrakodóállomásnak, mely a környező települések bevonásával évente 21 millió tonna áru átrakására volt alkalmas (Baranyi B. 2001). 7

8 Balcsók István Dancs István A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK december 9-én a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. közreműködésével megalakult a Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezet, amely új dimenziót nyithat a határon átnyúló együttműködésekben, s ahol jelentős adókedvezményeket vehetnek igénybe a befektetők. Az övezet Ungvár-Munkács-Beregszász térségében pontszerűen kijelölt objektumokból tevődik össze. Ungvár-Csap-Bátyu térségében a vasúti átrakó körzet, a kamion terminál és zöldmező, Munkács térségében a vasúti átrakó körzet és a repülőtér, Beregszász körzetében a volt almáskert valamint mindhárom körzetben egyéb kijelölt objektumok tartoznak hozzá. A KKGÖ tervezett tevékenységi köre alapján az ipar park, a vámszabad terület, az exportra termelő vámszabad terület és a szabadkereskedelmi zóna ismérveit foglalja magába, lehetőséget teremtve a külföldi tőkeerős befektetők számára. A beruházási törvény értelmében Kárpátalja megyében 15 évi időtartamra rendkívüli adó és vámkedvezmény illeti meg a befektetőket. Jelen ukrajnai viszonyok között egyféle garanciát jelent a külföldi vállalkozók számára, hogy a befektetési terv megvalósításáról a helyi államigazgatással kell szerződést kötni, Kijevben jóváhagyott típusszerződés alapján. Ez jó esetben gyorsíthatja a vállalkozás megvalósítását és garanciát jelenthet. Az, hogy a térségben a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok miként változnak majd az euroatlanti folyamatok tükrében (közelgő EU-csatlakozás, schengeni határok), mindenekelőtt attól függ, hogy Magyarországnak milyen feltételek mellett sikerül belépnie az Európai Unióba. A határon átnyúló kapcsolatok és a tranzitkereskedelem szempontjából azonban az is döntő, hogy milyen kapcsolatokat sikerül kiépíteni keleti szomszédainkkal, mindenekelőtt Ukrajnával és Oroszországgal. Nem elegendő tehát csak Nyugat felé figyelni, a keleti kaput is ki kell nyitni. Ha a kínálkozó lehetőségeket megfelelően sikerül kihasználni, a magyarukrán határtérség valóban Magyarország és az Európai Unió keleti kapujává válhat. A kapcsolatok illegális szférái A gazdasági kapcsolatok sajátos, ám igen elterjedt formáját jelenti a térségben az ún. megélhetési turizmus és a feketemunka. A magyar-ukrán határszakasz ma Magyarország illegális kereskedelemben és szürkegazdaságban talán legaktívabb határszakasza. Általánosan elterjedt a jövedéki termékek illegális becsempészése (cigaretta, szeszesital), a feketemunka, az embercsempészés és az üzemanyag-turizmus. Mindez elsősorban az ukrán gazdaság katasztrofális mutatóival magyarázható: a GDP egy főre jutó értéke 1991-óta mintegy 60%-al csökkent, az elmaradt bérek összege mintegy 2 milliárd USD, a kárpátaljai munkanélküliséget pedig minimálisan 40-50%-ra becsülik. Ilyen mutatók tükrében nem meglepő tehát, hogy a túloldalon élők miért kényszerülnek rá a határ menti illegális tevékenységekre. A határtérség illegális tevékenységeinek sorában első helyen az üzemanyag-turizmus áll. A folyamatot az ukrán és a magyar üzemanyagárak közötti jelentős árrés indukálja. Bár a tevékenységben jóval több ukrán állampolgár vesz részt, mint magyar, azért az utóbbiak száma sem elhanyagolható. Egyes becslések szerint a közvetlen határmente mezőgazdasági gépparkjának kb. 50%-a ukrán gázolajat használ. A cigaretta- és a vodkacsempészés az üzemanyag-turizmus kiegészítő tevékenységeként, és a gyalogosok üzletágaként elterjedt. A magyar átkelők helyi piacain aztán ezt viszonteladók felvásárolják és tovább adják. Viszonylag újkeletű dolog a határon az emberek csempészése ben az ukrán határszakaszon 17 ukrán és magyar embercsempészt, valamint kb. 500 illegálisan belépni kívánót sikerült lefülelni. Míg a csempészek bőséges helyismerettel rendelkező ukrán, illetve magyar állampolgárok, addig a csempészett alanyok Kínából, Afgánisztánból és Sri Lankából, vagy valamelyik másik szegény ázsiai országból jönnek, és rendszerint nyugatra próbálnak eljutni. 8

9 Kárpátalja szomorú adatokkal jellemezhető gazdaságára gondolva nem meglepő, hogy igen magas a magyar oldalon illegálisan munkát vállalók száma. Ez a tevékenység két fő csoportra osztható: a mezőgazdasági idénymunkákra és az építkezésekre. Az ország különböző pontjain (főként Budapesten és a határ közeli városokban) a kárpátaljai állásukat vesztett férfiak építkezéseken kénytelenek munkát vállalni, többnyire feketén, vagy munkavállalási engedéllyel, de ebben az esetben csak minimálbérre bejelentve. A másik tevékenység a szabolcsi mezőgazdasági idénymunkák (alma- és burgonyaszedés) felvállalása. Itt főleg nők dolgoznak, akik soha sincsenek bejelentve. A mezőgazdasági munkát végzők általában gyalogosan, vagy kerékpárral kelnek át kora reggel a határon, este pedig hazatérnek lakóhelyükre. Magyarországon a külföldiek munkavállalását szabályozó előírások következtében elsősorban a magasan kvalifikált, diplomás szakemberek (tanárok, mérnökök, orvosok) érkeznek a határtérségekbe, mivel a törvények értelmében csak abban az esetben adható ki munkavállalási engedély, amennyiben a rendelkezésre álló álláshelyek betöltésére nincs helyben megfelelő magyar munkaerő. Mivel pedig Kelet-Magyarországon a szelektív elvándorlás és az alacsony keresetek miatt elsősorban a fentebb említett szakmákban jelentkezik tartós hiány, ezért az engedélyek jelentős részét határon túli magyaroknak adják ki. Bizonyos szempontból kivételt jelent Záhony és Kisvárda térsége, ahol a kvalifikált munkaerő mellett nagy számú képzetlen, illetve betanított ukrán munkaerőt is foglalkoztatnak a textil-, bőr- és cipőiparban. Az alacsony kerestek (minimálbér, vagy még az sem) miatt ezek az ágazatok régiós szinten is tartós munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezen a területen további átrendeződést okozhat, hogy a kedvezménytörvény jelentősen megkönnyíteni a határon túli magyarok legális munkavállalását, ugyanis ennek értelmében az engedély naptári évenként összesen három hónap időtartamra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül is kiadható lenne. A magyar oldal kis településein sokszor az egyetlen kiút az ukrán állampolgárok foglalkoztatására. Vásárosnamény térségében például nemegyszer kifejezetten rá vannak kényszerülve az olcsó, illegális ukrán napszámosok munkájára, ennek legfőbb oka, a térség vonalas infrastruktúrájának szerkezete, mivel a települések döntő többsége csak zsákvonallal kapcsolódik a 41-es főúthoz, ily módon nem éri meg szomszédos településekről származó munkaerőt foglalkoztatni. Kifizetődőbb csoportosan áthozni a határon a térségben megszokott napszám feléért is munkát vállaló feketemunkásokat, mert még a több napos szállás biztosítása is olcsóbb, mint településenként összeszedni a magyar munkaerőt. Ők ugyanis egyrészt nem minden esetben vállalják el a felkínált munkát, másrészt tömegközlekedési eszközökkel a bejárás nehezen oldható meg, a vállalkozónak pedig számottevő pluszköltséget jelentene a munkások fuvarozása. Nem ritka, hogy a feketegazdaság szerepét próbálják korlátozni. Ennek érdekében különböző intézkedéseket foganatosítanak, például Fehérgyarmaton megtiltják a helyi piacokon a külföldi állampolgároknak az árusítást. Emiatt a térségre inkább a távolabbi, engedélyezett piacokat kereső átmenő forgalom vált jellemzővé, bár Tiszabecsnél megfigyelhető az üzemanyag-csempészet és a különböző bizonytalan eredetű áruk számára létesített lerakatok létrehozása (Balcsók I. 2001). A határon átnyúló kapcsolatok lehetőségei a térségben Annak ellenére, hogy a magyar-ukrán határ menti térség mindkét oldalon perifériának minősül, a rendszerváltás óta eltelt időszakban a határon átnyúló kapcsolatok fejlődés pozitív irányt vett. Az intézményi keretek között zajló, a kulturális, az oktatási kapcsolatok egyaránt bővültek, de ami igazán fontos, a gazdasági kooperációk terén is elmozdulás történt. Feltámadni látszik az 1989-től folyamatosan hanyatló, az ukrán-magyar határ mentén döntő 9

10 Balcsók István Dancs István A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK szerepet játszó záhonyi vasúti komplexum, ipari park és vállalkozási övezet is elősegíti a gazdaság fejlődését. Végre Kárpátalján is megtették az első lépéseket a gazdasági kapcsolatok érdekében: létrejött a Kárpátaljai Különleges Gazdasági Övezet, amelynek területén már különböző adókedvezmények és mentességek is igénybe vehetők. A bíztató eredmények ellenére ma még a határon átnyúló kapcsolatok fenntartását számos tényező akadályozza. Időszerű lenne túllépni a régi beidegződéseken, és az elavult, centralizált gondolkodásmódot fel kellene oldani. Ez a térségben még manapság is létezik, gondoljunk csak a Kárpátok Eurorégió megalakulásának politikai síkra terelésére, amikor is az a furcsa eset állt elő, hogy egy alulról szerveződő interregionális szervezetet felülről hoztak létre. A határátlépést is bürokratikus akadályok tömege nehezíti, az ukrán közigazgatást pedig teljesen behálózza a korrupció. A rendszerváltást követően Magyarország keleti határai mentén is megalakultak az első interregionális szervezetek, amelyeket sokan a térség egyik kitörési lehetőségének tekintettek. Az február 14-én Debrecenben létrejött a Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség, amely az eurorégiók fő ismérveit szem előtt tartva a kölcsönös, határokat áthidaló gazdasági, szociális, kulturális, illetve más jellegű együttműködések létesítésére és fenntartására törekszik. Az öt tagország (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna) km 2 területén fekvő szervezet lakosainak száma jelenleg több mint 16 millió fő (5. ábra). 5. ábra A Kárpátok Eurorégiói. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza megyei jogú város teljes jogú tagjai a Kárpátok Eurorégiónak. A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága, amely Nyíregyházán működik, igyekszik népszerűsíteni a szervezetet. Az interregionális szervezet azonban ma még nem biztosít megfelelő kertet a határon átnyúló kapcsolatok számára. Legalábbis ezt valószínűsítik annak a kérdőíves felmérésnek az adatai, amelyet az MTA RKK ATI készített 10

11 az Észak-Alföld Régió 384 településének polgármesterei körében. A kérdések között szerepelt hogy mennyire ismertek a polgármesterek, illetve az ő megítélésük szerint a lakosság körében az eurorégiók céljai. Mindössze egy Szabolcs megyei polgármester vélekedett úgy, hogy teljes mértékben ismeri az eurorégió céljait, míg a polgármesterek szerint a lakosság körében egyik településen sem ismerik teljes mértékben az eurorégiós célokat (6.a, 6.b. ábra). 6.a. ábra Mennyire ismerik a polgármesterek a Kárpátok Eurorégió céljait, rendeltetését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? 6.a. ábra: Mennyire ismerik a polgármesterek a Kárpátok Eurorégió céljait, rendeltetését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? JELMAGYARÁZAT nem küldte vissza a kérdőívet egyáltalán nem csak kevéssé részben elég jól teljes mértékben nem válaszolt a kérdésre Forrás: kérdőíves felmérés adatai (a mintában a megyeszékhely nem szerepelt) MTA RKK ATI A kérdőívekből kitűnik, hogy a Kárpátok Eurorégió még nem eléggé ismert és hatékony ahhoz, hogy a határon átnyúló kapcsolatok motorjává váljon. A válaszadók sokszor megfogalmazták, hogy csak kevéssé ismertek az eurorégió céljai, nincsenek igazi kapcsolatban az önkormányzatokkal, különösen a kis településeken nincs érzékelhető hatásuk, formálisak, illetve a Kárpátok Eurorégió estében azt is felvetették, hogy a szervezet túlméretezett a hatékony működéshez. De ennek ellenére a többség egyetért abban, hogy a kezdeményezésre szükség van, és a jövőben hasznos lehet, bár a jövőben valószínűleg a kisebb, két-háromoldalú kezdeményezések lesznek működőképesebbek. Az utóbbi állítást támasztja alá, hogy október 6-án Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár és az ukrajnai Kárpátalja megyék részvételével megalakult az Interregió, amely tulajdonképpen nem más, mint egy programrégió a Kárpátok Eurorégión belül és az érintett megyék egymás közötti kapcsolatait hivatott elősegíteni. A határon átnyúló kapcsolatokban felmerülő nehézségekre adandó egyik lehetséges válaszként értelmezhetjük a státusztörvényt (2001. évi LXII. törvény), amely különböző kedvezményekkel próbálja támogatni a határainkon túl élő kárpát-medencei magyarságot, többek között annak anyaországi kapcsolatait. A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén 11

12 Balcsók István Dancs István A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel. A törvény fogadtatása román és szlovák részről egyértelműen negatív, ugyanakkor Ukrajna konstruktív hozzáállást tanúsít. Ez leginkább annak tudható be, hogy a kárpátaljai magyarság Ukrajna összlakosságához képest elenyésző arányú (nem úgy mint Romániában, vagy Szlovákiában), ráadásul közigazgatásilag is periférikus fekvésű a kijevi kormányzat szemében (erre jó példa az elmúlt évek tiszai árvizeihez tanúsított ukrán hozzáállás, stb.). 6.b. ábra Mennyire ismerik a polgármesterek véleménye alapján a lakosság a Kárpátok Eurorégió céljait, rendeltetését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? 6.b. ábra: Mennyire ismeri a polgármesterek véleménye alapján a lakosság a Kárpátok Eurorégió céljait, rendeltetését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? JELMAGYARÁZAT nem küldte vissza a kérdőívet (102) egyáltalán nem (51) csak kevéssé (57) részben (9) elég jól (0) teljes mértékben (0) nem válaszolt a kérdésre (9) Forrás: kérdőíves felmérés adatai (a mintában a megyeszékhely nem szerepelt) MTA RKK ATI A határ menti együttműködések jövőbeli alakulását a térségben megjósolni nem egyszerű, hiszen a kapcsolatok alakulását döntően befolyásolhatja Magyarország EUcsatlakozása. A schengeni határok hatásainak prognosztizálását jelentősen megnehezíti, hogy jelen pillanatban még nem tisztázott, hogy a magyar határszakaszok közül melyik lesz az EU külső határa. Ukrajna bizonytalan gazdasági helyzete miatt bizonyosnak tekinthető, hogy az ukrán-magyar határszakasz tartósan külső határ lesz. Ennek ellenére itt is vannak bizonytalansági tényezők, mivel a schengeni határőrizeti rendszer informatikai bázisa komolyabb fejlesztés nélkül képtelen lesz az újonnan csatlakozó országok adatainak fogadására és feldolgozására. A korszerűsítést az óriási költségek miatt csak 4-5 éves távlatban tervezi az EU, addig pedig valószínűleg nem kell teljes szigorral bevezetnünk az előírásokat. Félő, hogy a schengeni határok megakaszthatják a formálódó gazdasági kapcsolatokat, és a határmenti periférikus területek további leszakadását eredményezhetik. A tanulmány egyben a T sz. OTKA kutatási programhoz is kapcsolódik. 12

13 Irodalom Balcsók I Sokasodó gondok szerény lehetőségek az Északkeleti határ mente munkaerőpiacán In: A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön (szerk.: Baranyi B.) MTA RKK Pécs, pp Baranyi B A határ menti térség és a határon átnyúló kapcsolatok fejlődésének esélyei In: A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön (szerk.: Baranyi B.) MTA RKK Pécs, pp Béla Baranyi - István Balcsók - László Dancs - Barna Mező Borderland Situation and Periferality in the North-Eastern Part of the Great Hungarian Plain. Discussion Papers No. 31. (Series editor: Zoltán Gál.) Pécs, p. Határon Túli Magyarok Hivatala Jelentés az ukrajnai magyarság helyzetéről. 14 p. Rechnitzer J. (1999) Határ menti együttműködések Európában és Magyarországon. In: Elválaszt és összeköt a határ. (szerk.: Nárai M., Rechnitzer J.) MTA RKK Pécs-Győr, pp Süli-Zakar I Az államhatár társadalmi-gazdasági fejlődést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. In: Földrajzi Közlemények CXVI. (XL.) kötet, 1-2. szám, pp

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Az Európai Unió külső vámhatárán működő határkirendeltségek. I. magyar-szerb határszakasz

Az Európai Unió külső vámhatárán működő határkirendeltségek. I. magyar-szerb határszakasz z Európai Unió külső vámhatárán működő ek I. magyar-szerb határszakasz Nemzeti dó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Hercegszántói Határkirendeltség hely Hercegszántó- Backi

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az igazgatóság diszlokációja

Az igazgatóság diszlokációja Az igazgatóság határszakasza hossza (méter) Vízi Szárazföldi Összesen Nógrád megye 112914 63003 175917 Pest megye 45312 11514 56826 Összesen 158315 74517 232743 2 Az igazgatóság diszlokációja K K 9 V 1

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN 5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm estere Szám: 33367/2013. Javaslat stratégiai együttműködési megállapodás megkötésére A szabad vállalkozási zónák kedvező feltételeket és kedvezményeket biztosítanak

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T I N G A T L A N P A R K 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T 2 0 1 0. J A N U Á R 26. A K T U Á L I N G A T L A N P A R K K I A D Ó R A K T Á R I G É N Y S Z E R I N T E L H E L Y E Z K

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Az európai határok átrendezése a XX. század elején az I. világháború lezárásával 1920-ban kezdõdött, a II. világháborút lezáró Jaltai Megállapodással folytatódik és

Részletesebben

2015. augusztus 1-től hatályos szöveg (egységes szerkezetben) KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2008. (VI.26.) r e n d e l e t e

2015. augusztus 1-től hatályos szöveg (egységes szerkezetben) KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2008. (VI.26.) r e n d e l e t e 2015. augusztus 1-től hatályos szöveg (egységes szerkezetben) KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2008. (VI.26.) r e n d e l e t e a parkolás szabályairól és a parkolási díj megállapításáról

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Kárpátalján eszközölt magyar tőkebefektetések sajátosságai a magyar-ukrán határtérség társadalmi-gazdasági folyamatainak tükrében

A Kárpátalján eszközölt magyar tőkebefektetések sajátosságai a magyar-ukrán határtérség társadalmi-gazdasági folyamatainak tükrében Határok és határtérségek konferencia Nyíregyháza, 2014. június 25 26. A Kárpátalján eszközölt magyar tőkebefektetések sajátosságai a magyar-ukrán határtérség társadalmi-gazdasági folyamatainak tükrében

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből.

KIVONAT. Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. KIVONAT Kiskunhalas Város Képviselő-testületének 2007. december 17-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből. 366/2007. Kth Önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben