Pénzügyi közvetítés a gazdaság szereplői között. Pénzügyi közvetítés egy életpályán belül. Megtakarítók, befektetők.

Átírás

1 Pénzügyi közvetítés egy életpályán belül Pénzügyi közvetítés a gazdaság szereplői között Az életpálya eleje Az életpálya középső szakasza Az életpálya vége Hitelszükséglet (tanulás, családalapítás, lakásvásárlás) Hitel-visszafizetés (diákhitel, lakáshitel) Megtakarítás (nyugdíj, életbiztosítás, egyéb) Korábbi megtakarítás felélése Megtakarítók, befektetők Pénzügyi piacok Finanszírozást keresők 1 2 Pénzügyi piac, intézményrendszer Az értékpapírpiac, az értékpapírok kibocsátói A pénzügyi piac összefoglaló elnevezése a finanszírozási és befektetési lehetőségek összességének. tandardizált termékek az értékpapírok A pénzügyi piacok főszereplői: a) Magán befektetők (Kisbefektetők) b) Pénzügyi közvetítők c) zolgáltató intézmények Az értékpapír egy pénzügyes számára egyszerűen egy jövőbeli pénzáramlás ígérete, amelyet elcserél egy mostani pénzre (pénzáramlásra). A pénzáramlás értékpapírhoz kapcsolódik, a legnagyobb értékpapír-kibocsátó általában maga az állam, pontosabban a központi költségvetés, de potenciális kibocsátók lehetnek a kisebb közösségi intézmények (önkormányzatok, stb.) is. 3 4 A befektetők A befektetők Azokat a befektetőket, akik a saját tőkéjüket fektetik be, magánbefektetőknek nevezzük. Ők zömében kisbefektetők. Intézményi befektetőket, akik számviteli értelemben ugyan saját forrásukkal jelennek meg a piacon, ám ez a pénz eredendően másoktól származik. Intézményi befektetők: a) Befektetési alapkezelők b) Nyugdíjpénztárak c) Biztosítók Az intézményi befektetők származó előnyök: Diverzifikáció Információ zaktudás Alacsonyabb tranzakciós költségek nagyobb tőkéjéből 5 6 1

2 Befektetési alapkezelők A befektetési alap kapcsolatai A befektetési alap, olyan jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetési jegyek kibocsátásával és a befektetési jegyek kibocsátása során összegyűjtött tőke befektetésével alakít ki a befektetők általános megbízása alapján. 7 8 A befektetési alap kapcsolatai A befektetési alap-kezelő (mint intézményi befektető) feladata a portfolió elvi kialakítása, a befektetés szabályainak megállapítása, a befektetők és a felügyelet folyamatos tájékoztatása. Tevékenységéért alapkezelési díjat számít fel. A letétkezelő, az alapkezelőtől független szervezet, s a magyarországi előírások szerint alapvetően hitelintézet lehet. A letétkezelő végzi az értékpapírok letéti őrzését és kezelését (ezeket a fogalmakat a következő fejezetben részletesen megmagyarázzuk), vezeti az alap pénz- és értékpapírszámláját. 9 A befektetési eszköz alapján a következő alapokat különböztethetjük meg: ingatlanalap értékpapíralap (kötvényalap, részvényalap, vegyes alapok, alapok alapja) Kulcsfogalom a nettó eszközérték. Ez az alap portfoliójában lévő eszközök piaci értéke, csökkentve az alapot terhelő összes kötelezettséggel. A nettó eszközérték tulajdonképpen az alap likvidációs értékét mutatja meg. 10 Az alapokat csoportosíthatjuk létrehozataluk módja szerint is. Így megkülönböztethetünk: a) zárt és nyilvános alapokat, illetve b) zártvégű és nyíltvégű alapokat A zárt alapok zártkörű kibocsátással születnek, a nyilvános alapok a tőkéjüket a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján gyűjtik össze. 11 Zártvégű alap úgy jön létre, hogy az alapkezelő jegyzési időszakot határoz meg, s amennyi tőke összegyűlik ez idő alatt, annyi lesz az alap induló tőkéje. Az alapnak meghatározott futamideje van, s az alapkezelő ez idő alatt nem bocsát ki újabb jegyeket és nem is vásárolja vissza azokat. Amennyiben egy zárt végű alap befektetési jegyeit nyilvánosan bocsátják ki, akkor az alap létrejöttét követően rövid idő elteltével kötelező a tőzsdére bevezetni a jegyeket, s csak ott forgathatók, hogy a befektetők számára a kellő likviditás megteremtődjön. A Magyarországon működő befektetési alapok többsége 12 nyilvános, nyílt végű értékpapíralap. 2

3 Nyugdíjpénztárak A nyíltvégű alapnak az a sajátossága, hogy a befektetési jegyek száma és ezáltal az alap saját tőkéje (azaz a forgalomban lévő jegyek összes névértéke) az alap fennállása alatt folyamatosan változik. Az alap tőkéje ily módon állandóan módosul az eladott és visszavásárolt befektetési jegyek egyenlegével. A befektetési jegyek tulajdonosai bármikor kiszállhatnak az alapból, s mindig éppen annyi hozamot tudnak realizálni a befektetésük után, amennyi a nettó eszközérték alapján jár nekik. 13 A hazai nyugdíjrendszer három pillére Első pillér a társadalombiztosítás, amely a felosztókirovó elv alapján működik. Második pillérét a kötelező magán-nyugdíjpénztárak adják: ezek tőkefedezeti elven működnek A rendszer harmadik pillérét az önkéntes nyugdíjpénztárak jelentik: ezek abban különböznek a második pillértől, hogy itt a tagság és a fizetendő tagdíj mértéke önkéntes, míg a magán-nyugdíjpénztárakba való belépés kötelező és a tagdíjak mértékét törvény szabja meg. 14 A biztosítók A befektetési szolgáltatók Életbiztosítási termékek Ennek egy speciális változata: Unit linked biztosítások Nem életbiztosítási termékek 15 Befektetési szolgáltatók lehetnek: Hitelintézetek Befektetési vállalkozások (jelentőségében kiemelkedik közülük a tőzsde) A tőzsde: nyilvános, koncentrált piac e piac egyik fő sajátossága a likviditás homogén, felcserélhető árukkal kereskednek önállósult intézmény, szolgáltató szervezet ott zajló folyamatok átláthatók és ellenőrizhetők 16 A Budapesti Értéktőzsde működése A tulajdonosok magánszemélyek és egyéb gazdasági társaságok (MNB 5 %). Az állam a Pénzügyi zervezetek Állami Felügyeletén keresztül csak ellenőrzést gyakorolhat a tőzsde működése felett. A Budapesti Értéktőzsde tagja a törvény értelmében az lehet, aki rendelkezik legalább egy, a tőzsdén forgalmazott termék (részvény, kötvény, stb.) kereskedésének folytatásához szükséges engedéllyel, valamint megfelel a tőzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek. Tőzsdetagságot általában csak bankok és brókercégek szereznek. A hétköznapi ügyfelek ezeken a közvetítőkön keresztül bonyolíthatják le ügyleteiket. 17 A BÉT szekciói: Hitelpapírok szekciója (ide tartoznak a kincstárjegy, államkötvény, jelzáloglevél, vállalati kötvény) Részvényszekció (ide tartozik a részvény, a kárpótlási és a befektetési jegy) zármazékos termékek szekciója (ide tartoznak a határidős részvény, index,deviza és kamat ügyletek, valamint a részvény, az index és a deviza opciók.) Áru szekció (gabona) 18 3

4 A Budapesti Értéktőzsde és a Keler Rt Miért speciális intézmény a bank? A tőzsdei elszámolásokat a Keler Rt. végzi. Funkciója az értéktőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali értékpapírügyletek, valamint az értéktőzsdei (és árutőzsdei) határidős üzletek biztonságos, gyors elszámolása, valamint a kibocsátott értékpapírok, a hozzájuk kapcsolódó tranzakciók, tulajdoni viszonyok nyilvántartása. Olyan magára szóló követeléseket teremt, amelyek képesek a gazdaságban pénzként funkcionálni. Teljes mértékben a hitelező és az adós közé áll. A pénzügyi közvetítéshez elsősorban nem standardizált piaci termékeket használ, hanem saját termékeit Befektetési döntések és az egyéni preferenciák A befektetési termékek csoportosítása Az időpreferencia azt fejezi ki, hogy az emberek mennyire hajlandóak lemondani mostani fogyasztásukról annak érdekében, hogy megtakaríthassanak, és annak gyümölcseit később élvezhessék A kockázatvállalási preferenciák különbözősége az emberek eltérő kockázatvállalási hajlandóságát jelenti. A megfigyelések szerint a kockázatkerülő befektetők vannak többségben. A befektetési döntések során a befektetők három szempontot mérlegelnek: a befektetés várható hozamát, kockázatát, futamidejét. 21 a) értékpapír-befektetések b) megtakarítási életbiztosítások c) előtakarékossági befektetések (pl. egészség-, önsegélyező- illetve nyugdíj-pénztárak) d) lakástakarék-pénztári megtakarítások 22 A bankok által kínált értékpapír-befektetések A bankok által kínált értékpapír-befektetések Diszkontkincstár-jegy Az állam által egy éven belüli lejárattal kibocsátott értékpapír. A befektető egy névérték alatti kibocsátási árfolyamon megvásárolja, majd a futamidő végén kézhez kapja a névértéket. Kamatozó kincstárjegy Futamideje mindig 1 éves, névértéken bocsátják ki, azonban kamatot is fizetnek rá. Magyar Államkötvény A futamidő jellemzően lehet: 3,5, 10 vagy 15 év is. Az államkötvényeket általában névértéken lehet megvásárolni, éves kamatfizetést kínálnak és a névértéket a futamidő végén, egy összegben törlesztik. Jelentős árfolyamkockázatot tartalmaz. 23 Befektetési jegyek. A befektetési alapok bocsátják ki, mögöttük más pénzügyi eszközökbe (vagy ingatlanokba) történő befektetések állnak. A befektetési jegyek hozama a mögöttük álló eszközök hozamától és értékváltozásától függ. Garantált hozamú befektetési jegyek. Lényegük, hogy ha azok az eszközök, amelybe az alap fektet, nem érnek el egy bizonyos hozamot, akkor a befektető ennek ellenére is hozzájut egy garantált minimális hozamhoz. Brókeri szolgáltatások, részvények. Az értékpapírok távolabbi széles skáláját érhető el a sok bank által nyújtott brókeri szolgáltatásokon keresztül. 24 4

5 Megtakarítási életbiztosítások A megtakarítási életbiztosítások egy biztosítás és egy befektetés tulajdonságait egyesítik önmagukban, az ügyfél a futamidő végéig folyamatosan befizető pozícióban van. Hozama lehet: Rögzített. A biztosító általában állampapírba fekteti a biztosítási díjakat. A hozamot még akkor is garantálja, ha a befektetésből származó hozamok nem érnék el a rögzített fix szintet. Befektetési egységhez kötött. Lényegében ugyanúgy működik, mint egy befektetési alap, vagyis a biztosított a futamidő végén azoknak az eszközöknek a hozamát kapja meg, amelybe a biztosító pénzét fektette. 25 Előtakarékossági és lakástakarék-pénztári befektetések Előtakarékossági befektetések (Lásd a nyugdíj pénztárakat) Lakástakarék-pénztári befektetések Kizárólag egy speciális hitelintézeti típushoz a lakástakarék-pénztárakhoz kapcsolódnak A lakástakarék-pénztári konstrukció lényege, hogy a pénztártagok egy része megtakarító, másik része hitelfelvevő 26 Lakástakarék-pénztári befektetések 1. ÉRTÉKPAPÍR OK FUTAMIDŐ HOZAM KOCKÁZAT BEFEKTET MÓDJA É MÓDJA A konstrukció előnyei: 1.1. DIZKONT- KINCTÁRJEG Y ÉVEN BELÜLI FIX MINIMÁLI Abelső kamatláb alacsony (ez viszont igaz a belső betéti kamatokra is). A lakástakarék-pénztári megtakarításokhoz ha azok felhasználása lakásvásárlási vagy felújítási célú jelentős állami támogatások kapcsolódnak. A megtakarítási periódus nem lehet rövidebb ötven hónapnál. Állandó díjfizetésre épül. Az állami támogatás miatt ezt a megtakarítási formát csak a későbbi lakáscélú kiadások fedezésére érdemes választani, mivel az adókedvezmény csak ekkor vehető igénybe KAMATOZÓ KINCTÁRJEG Y 1.3. MAGYAR ÁLLAMKÖTV ÉNY 1.4. JEGY 1.5. GARANTÁLT HOZAMÚ JEGY 1 ÉVE ÉVEN TÚLI BÁRMIKOR VIZAVÁLT HATÓ BÁRMIKOR VIZAVÁLT HATÓ FIX MINIMÁLI FIX MINIMÁLI, DE ÁRFOLYAMKO CKÁZAT VAN BIZONYTA AZ ALAP LAN TÍPUÁTÓL I ÁRFOLYA FÜGG, MNYERE MAGAABB ÉG BIZONYTA AZ ELŐZŐNÉL LAN, DE A ALACONYABB MINIMUM GARANTÁ LT ÉVENTE KAMATFIZETÉ, NÉVÉRTÉK TÖRLEZTÉE A FUTAMIDŐ VÉGÉN A VIZAVÁLTÁKOR, ELŐ TTE IMPLICIT ÁRFOLYAMEREDMÉ NY A VIZAVÁLTÁKOR, ELŐ TTE IMPLICIT ÁRFOLYAMEREDMÉ NY 28 Befektető-védelmi Alap (BEVA) 2. MEGTAKARÍT ÁI ÉLETBIZTÍ TÁ 3. ELŐTAKARÉ KÁGI BEFEKTETÉ EK 4. LAKÁTAKAR ÉKPÉNZTÁI BEFEKTETÉ FUTAMIDŐ HOZAM KOCKÁZAT BEFEKTET É MÓDJA KÖZÉPTÁVÚ RUGALMA, DE HZÚ TÁVÚ FIX, BEFEKTE TÉI EGYÉGH EZ KÖTÖTT BIZONYTA LAN HA A HOZAM FIX, AKKOR ALACONY, EGYÉBKÉNT MAGAABB I FÜGG A PÉNZTÁR POLITIKÁJÁTÓ L PECIÁLIAN LAKÁCÉLÚ KIADÁOKHOZ KÖTENDŐ MÓDJA LEJÁRATKOR, VAGY HALÁLEETKOR LEJÁRATKOR LEJÁRATKOR Az Alap személyenként és befektetési szolgáltatóként összevontan december 31-éig legfeljebb 2 millió forint összeghatárig fizet kártalanítást. A kártalanítási eljárás az OBA-hoz hasonlatos: eszerint az 1 millió forintos összeghatárig a kártérítés 100%-os, 1 millió és 2 millió forint közé eső összeg esetében az 1 millió forint feletti rész 90%-át téríti meg a BEVA., a 2 millió forintnál nagyobb befektetések 2 millió forint fölötti részére pedig a kártérítési arány 0% december 31-ét követően azonban a BEVA által védett befektetési összeghatár folyamatosan 6 millió forintra emelkedik majd. 30 5