Kolosi Tamás Róbert Péter: A rendszerváltás társadalmi hatásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kolosi Tamás Róbert Péter: A rendszerváltás társadalmi hatásai"

Átírás

1 Kolosi Tamás Róbert Péter: A rendszerváltás társadalmi hatásai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Róbert Péter (1992): A rendszerváltás társadalmi hatásai in: Társadalmi riport 1992, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI,. Pp

2

3 A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI HATÁSAI BEVEZETÉS Az elmúlt két esztendőben politikai rendszerváltás zajlott le Magyarországon. Az egypárti politikai rendszert egy demokratikus többpárti parlamenti rendszer váltotta fel, létrejöttek a demokratikus politizálás intézményei és jogi keretei. Ugyanakkor a szakértők és a közvélemény megegyezik abban, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerváltás lényegesen lassúbb volt a politikai rendszerváltásnál. A többi volt szocialista országgal összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy míg a balkáni országokban és a Szovjetunióban a rendszerváltás egészében is lényegesen kevésbé valósult meg, mint Magyarországon, addig azokban az országokban, ahol a politikai rendszerváltás már bekövetkezett, valóban radikálisabb változások zajlottak le a gazdasági és társadalmi szférában is, mint nálunk. Speciális helyzete volt az NDK-nak, hiszen itt a német egység létrejöttén keresztül a szó szoros értelmében sokkolták a volt NDK társadalmát. Tudatosan választott sokkterápia jellemzi a lengyel változásokat is. A szakértők véleménye megoszlik ezekről a sokkszerű változásokról. Lehetséges, hogy az átmenet időszakát különösen a nyugatnémet tőkére támaszkodva a volt NDKban, de a jelentős nyugati segélyek és adósságelengedés segítéségével esetleg Lengyelországban is a sokkterápia lerövidíteni képes, jelenleg azonban a rendszerváltásnak ez a módja a hazainál lényegesen nagyon szociális konfliktusokat és feszültségeket, igen széleskörű létbizonytalanságokat eredményez. Csehszlovákiában ugyan a rendszerváltás stratégiája sokkal több rokon vonást mutat az itthon alkalmazottal, azonban a kiinduló bázis elmaradottságából adódóan a népesség többsége a változásokat még akkor is sokkal pozitívabban éli meg, mint a magyar közvélemény, ha a folyamatok lényegesen kevésbé előrehaladottak is, mint nálunk. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a hazai közvélemény elégedetlen a rendszerváltás ütemével, hogy a Gallup felmérése szerint a magyarok néznek egész Európában legpesszimistábban a jövő elé, hogy a Szonda-Ipsos vizsgálata alapján a lakosság 80 százaléka úgy érzi, hogy anyagi helyzete rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt, s csak öt százalék számolt be javulásról, 37

4 hogy az általános meggyőződés, az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben felgyorsult a népesség elszegényedése. A sok okból táplálkozó érzületeket azonban jó lenne a ténylegesen lezajlott folyamatokkal szembesíteni. Ez az igény munkált bennünk akkor, amikor 1991 májusában a TÁRKI adatfelvételi sorozata keretében egy olyan vizsgálathoz fogtunk, amelyben arra kerestük a választ, hogy miként változott a népesség társadalmi helyzete a rendszerváltás folyamatában. 1 Elképzelésünk az volt, hogy olyan népesség foglalkozási és jövedelmi helyzetét vizsgáljuk, amely népesség korábbi helyzetéről is rendelkezünk információkkal. Kiválasztottuk tehát a TÁRKI egy, májusi vizsgálatát, s az abban megkérdezettekhez mentünk vissza két esztendővel később újabb kérdőívünkkel. Ennek következtében nemcsak a népesség egészében bekövetkezett változásokról, hanem az egyes személyek és családok életében bekövetkezett változásokról is adatokhoz jutottunk, mégpedig a politikai rendszerváltás mérföldkövének tekintett parlamenti választások előtt egy évvel és azok után egy esztendővel behatárolt idősávról. 2 1 A kérdőíves adatfelvételre a TS-3-1 program anyagi támogatásával április 15. és május 6. között került sor a felnőtt népesség 1000 fős mintáján. A kutatás adatfájlja és dokumentumai TÁRKI E felvétel címen találhatók meg a TÁRKI-ban. A minta egy évi adatfelvételre, a TÁRKI B vizsgálatára alapozódott, amelynek kérdezése április 5. és május 2. között zajlott. 2 Kiinduló elképzelésünk az volt, hogy 1000 fő ismételt megkeresését végezzük el. 715 fő esetében sikeres volt a felkérés, 285 személyt azonban nem értünk el. Közülük húszan meghaltak, tizenkilencen válaszképtelenné váltak, negyvenheten elköltöztek a korábbi címről, ötvenhatan megtagadták a választ és 127 fő technikailag nem volt elérhető a kutatás idején. Ezt a 285 személyt a korábbi vizsgálat egy másik 1000 fős mintaszeletéből pótoltuk úgy, hogy főbb demográfiai ismérveiben megegyezzen a kiesett mintarésznek. Mindezek következtében egy olyan 1000 fős mintát kaptunk, amely a településtípus, a nem és az életkori csoport együttes eloszlásában jól illeszkedik a teljes felnőtt népesség hasonló adataihoz. Az 1989-es és az 1991-es vizsgálat adatainak összemásolása során 21 fő esetében nem volt lehetséges az egyértelmű megfeleltetés, s így a végső minta 979 személy adatait tartalmazza. Ez a minta a 20 év feletti felnőtt lakosságot reprezentálja (az alsó korhatár 1989-ben 18 év volt, de a vizsgálat jellegéből adódóan évesek nem kerülhettek be az évi felvétel mintájába). Jóllehet a minta jól illeszkedik az országos adatokhoz, néhány sajátosságra azonban mégis fel kell hívjuk a figyelmet. Egyfelől a hasonló típusú kutatásoknál általános tapasztalat, hogy a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók alulreprezentáltak a mintában (itt a legnagyobb a válaszmegtagadás), s a minta készítés jellegéből következik, hogy a hajléktalanok egyáltalán nem szerepelnek a kérdezettek között. A panel kérdezésből adódik, hogy az elmúlt két évben lakóhelyet változtatókat, azokat, akik valamilyen okból (katonák, börtönben, kórházban vannak, stb.) nem lehetett elérni, a második adatfelvételben nem tudtuk megkérdezni, s a mintából csak kihalni lehetett, abba bekerülni nem. Mindezek azonban az elemzés során kapott eredmények érvényességét feltételezésünk szerint jelentősen nem befolyásolják. Óvatosnak kell lennünk a legszegényebbeket és leggazdagabbakat érintő kijelentéseinknél, s el kell fogadjuk azt a feltételezést, hogy a lakóhelyileg mobil és immobil népességet lényegében egyformán érintették a rendszerváltás elemzett sajátosságai. 38

5 VÁLLALKOZÁS ÉS MOBILITÁS A magyarországi gazdasági és társadalmi átalakulás összetett folyamatában ma mindenki számára nyilvánvaló, hogy egyesek (már rövidtávon) jól járnak, míg mások (legalább is rövid távon) rosszul járnak. Vannak és lesznek (átmeneti?) nyertesek és (átmeneti?) vesztesek. Az emberek egy része bénultan és tehetetlenül figyel, sodródik az eseményekkel, mások több-kevesebb koncepcióval és ötlettel megkísérlik befolyásolni azokat. Ez utóbbiak egy részénél ez a kísérlet sikeres is lehet. A szociológus szakszóval intraregenerációs mobilitásról, ennek szükségességéről illetve képességéről beszél, az utca embere csak azt érzi, hogy mozdulni kéne. A TÁRKI már 1988-ban feltette azt a kérdést, hogy Szívesen lenne-e vállalkozó? Akkor minden negyedik válaszoló felelt igennel. 3 Két évvel később, 1990-ben már 44 százalék volt az igenek aránya. Azt is tudjuk, inkább a fiatalok, inkább a férfiak és inkább a képzettebbek: a szellemi dolgozók közül a diplomások, fizikai dolgozók közül a szakmunkások tűntek vállalkozóbb szelleműnek ban és 1990-ben is a megkérdezett mintegy 1000 fő közül a férfiak 32%-a és a nőknek csupán 15%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy lenne-e vállalkozó. Jól elkülöníthetők a vállalkozni akarók és nem akarók életkor szerint is. A 18 és 30 év közötti megkérdezettek 39%, ugyanakkor a 60 év felettiek csupán 9%, de az 50 és 60 év közöttiek közül is összesen 13% kívánt vállalkozó lenni. Általában leszögezhetjük, hogy a magasabb iskolai végzettségűek vállalkozási kedve nagyobb, mint a kevésbé kvalifikáltaké. Ezt a megállapítást a foglalkozási csoportok vizsgálata is megerősíti. A fizikai dolgozó rétegek közül a legszívesebben a szakmunkások vállalkoznának és a legkevésbé szívesen a betanított munkások (9%). A szellemi foglalkozásúak közül szintén a kevésbé kvalifikáltak azok, akik nem akarnak vállalkozni (érettségivel nem rendelkező ún. rutin-szellemiek nek csupán 15%-a vállalkozna). Az is kitetszik adatainkból, hogy a vállalkozni akarók inkább a nagyobb jövedelműek közül kerülnek ki: míg az 1988-ban 4000 Ft-ot vagy annál kevesebbet keresők között 10% szeretne vállalkozni, addig ez az arány, a Ft-nál többet keresők között meghaladja az 50%-ot. 3 Figyelemre méltó, hogy ugyanennél a vizsgálatnál azt is megkérdeztük, hogy milyen mértékű változásokra van szükség a különböző területeken, és míg a megkérdezettek 76%-a igényelt gyökeres változásokat a gazdaságban, addig a politikában csak 39% tartotta nagyon fontosnak a változásokat és a szociálpolitikában is csupán 45%-uk. 39

6 A vállalkozni szándékozók legnagyobb része (42%) valamilyen kisipari vagy kiskereskedelmi szolgáltatásban fogna, 23%-uk kíván kisipari tevékenységet, 17% foglalkozna állattenyésztéssel, növénytermesztéssel vagy egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, és 7% az, aki a szellemi szolgáltató szférában (pl. tervező irodát nyitna vagy valamilyen magán oktatási vállalkozásban gondolkodik) vállalkozna. Akik nem akarnak vállalkozni, elsősorban személyes okokra hivatkoznak: a legtöbbjük alkati (nem nekem való; 17%), adottságbeli (kor, betegség vagy tők hiánya; 20%) hiányossággal indokolja álláspontját. 12% szerint nagy a kockázat és csak 7% szerint volt az idő tájt nem megfelelő a gazdasági-politikai környezet. Csupán 1% hivatkozott korábbi rossz tapasztalatokra. Az 1990-es ismételt kérdezésnél közel duplájára nőtt a vállalkozni szándékozók aránya, ugyanakkor összetételükben lényeges változás nem következett be. Az 1988-ban nemmel válaszolók 33%-a mondott most igent, és a korábban vállalkozni szándékozóknak 1990-ben 22%-a gondolta meg magát, ugyanakkor az 1988-ban még bizonytalanoknak is több mint a fele (54%) már 1990-ben úgy nyilatkozott, hogy vállalkozni szeretne. Ugyanakkor bizonyos mértékig becsülhető a vállalkozók tényleges száma is. A nyolcvanas évtizedben saját vizsgálatainkból 1982-től rendelkezünk az önálló foglalkozásúakra vonatkozó adatokkal. Úgy tűnik, hogy 1986 után mérséklődik arányuk növekedése, majd 1990 után újabb lendületet kap. Az alábbi adatok között nem szerepelnek a magánszektor alkalmazottai, csak maguk a vállalkozók. (1. ábra) 40

7 1.sz. ábra Az önállóak arányának változása az aktív népességen belül ( ) 1..sz. táblázat AZ ÖNÁLLÓAK ARÁNYA AZ AKTÍV NÉPESSÉG SZÁZALÉKÁBAN Összes önálló 2,8 4,0 4,4 4,5 6,0 6,3 A TÁRKI legfrissebb vizsgálatában, 1991 tavaszán, már nem az álmokról, hanem a valóságról kérdeztünk. Manapság egyre többen dolgoznak nem állami vállaltoknál. Próbálkozott-e Ön, vagy a családból valaki a következők közül valamivel? szólt a kérdés, amit egy felsorolás követett. Ennek alapján az adataink a következőket mutatják (itt tehát az arány nem az egyénekre vonatkozik, hanem arra, hogy a családon belül van-e vállalkozó): 41

8 2. sz. táblázat AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK VÁLLALKOZÁSI FORMA SZERINT BEN Arány a mintában (1000 fő)% Egyéni termelő vállalkozás 6,6 Egyéni szolgáltató vállalkozás 5,9 Társ/csendestárs vállalkozásban 1,4 Alapító/tag kft-ben 5,5 Alapító/tag pjt-ben 0,2 Tag művészeti alkotóközösségben 0,3 Alapító/tag betéti társaságban E vállalkozók nyilvánvalóan egy kisebbséget jelentenek a mai magyar társadalomban. Legtöbbjük csak egyvalamivel próbálkozik, néhányan többféle dologgal is. Összességében 16,9 százaléka a megkérdezetteknek vagy családjuknak (szűken vett család, házastárs, velük egy háztartásban élő gyerek) próbálkozott valamivel. Kik ezek a vállalkozók? következik a nyilvánvaló kérdés (2. 5. ábra). Első megközelítésben erre a szociológiai-demográfiai elemzések szokásos eszközeivel kerestük a választ, azt vizsgálva, férfiak vagy nők, idősek vagy fiatalok, milyen foglalkozásúak és milyen képzettségűek a vállalkozók. Mivel az egyes vállalkozási módokban külön-külön próbálkozók száma 2 és 66 között változik, s ez nagyon alacsony elemszám lenne, az összes vállalkozóra vonatkozóan közlünk adatokat. Megállapítható, hogy a férfiak és a fiatalabbak próbálkoztak inkább a vállalkozás valamely formájával. Az életkori csoportokat tekintve egyenletesen csökken a vállalkozók aránya, ahogy a fiatalabbaktól az idősebbek felé tartunk. Az iskolai végzettség szempontjából, a képzetlenek, a legfeljebb 8 osztályt végzettek az átlag alatti mértékben vállalkoztak. A szakmunkások enyhén felülreprezentáltak, s az átlag feletti mértékben vállalkoztak az érettségizettek és a diplomások is. A foglalkozást tekintve kiugró mértékben vállalkoztak az önálló foglalkozásúak, ami persze evidencia, hiszen közülük sokan éppen ezáltal lettek önállóvá. Átlag alatt vállalkoztak a fizikai munkások, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez főleg betanított segédmunkásokra áll fenn, a szakmunkások közül valamivel többen próbálkoztak, amit ez az iskolázottság 42

9 esetében látható volt. Enyhén felülreprezentáltak az értelmiségiek, valamivel jobban a vezetők. Az adatok mintha megerősítenék azt az általános vélekedést, hogy az új gazdálkodási formák a gazdasági elit, a menedzserek számára jelentenek jó terepet. 2. sz. ábra Az össznépesség és a vállalkozók aránya nemenként 43

10 3. sz. ábra Az össznépesség és a vállalkozók aránya korcsoportonként 4. sz. ábra Az össznépesség és a vállalkozók aránya foglalkozási csoportok szerint 44

11 5. sz. ábra Az össznépesség és a vállalkozók aránya települési típusonként Tavaszi adatfelvételünk lehetővé tette annak összehasonlítását, mi volt a megkérdezettek foglalkozása 2 évvel korábban, 1989-ben. A foglalkozási mobilitásnak 4 típusát különböztettük meg: felfelé mobilitás, ha valaki fizikai dolgozóból felső- vagy középvezetővé, vagy értelmiségivé vált (a minta 4%-a), lefelé mobilitás, ha valaki szellemi foglalkozásúból fizikai dolgozó lett (minta 2%-a), önállóvá válás (szintén 2%), s végül az immobilitás, ahová beletartoznak az olyan esetek is, ha valaki a fizikai vagy szellemi foglalkozásokon belül volt mobil (92%). A mobilitás ebben a 2 éves időtávlatban hasonló képet mutat, mint maga a vállalkozás (6 9. ábra). Nagyobb a mobilitás a férfiak esetében és a fiatalabbak esetében. Az iskolai végzettség szerint tekintve a felfelé mobilitás értelemszerűen főleg azokra jellemző, akik érettségizettek vagy diplomások, az önállóvá válás viszont a szakmunkások mobilitási útja volt. Jól látható, hogy a mobilitás és a vállalkozás egymással összefüggő események voltak a megkérdezettek életében. Aki próbálkozott valamiféle vállalkozással, az inkább volt mobil is (10. ábra). Az önállóvá válók csoportja természetesen a vállalkozók közül kerül ki. 45

12 6. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) nemenként 7. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) korcsoportonként 46

13 8. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) legmagasabb iskolai végzettség szerint 9. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) település típusonként 47

14 10. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) vállalkozókra és nem vállalkozókra Vizsgálódásunk harmadik metszete, a vállalkozás és foglalkozási mobilitás után, a munkahely jellegére vonatkozott. A megkérdezettektől arra vártunk választ, hogy milyen jellegű munkahelyen dolgoztak 1989 tavaszán és 2 évvel később, az idén tavasszal. Tekintsük át a válaszok megoszlását: 3. sz. táblázat A MUNKAHELY JELLEGE 1989-BEN ÉS 1991-BEN Munkahely jellege 1989 (%) 1991 (%) (csak aktív keresők) Állami intézmény, költségvetési szerv 31,6 28,4 Hagyományos állami vállalat, ÁG 38,1 31,1 Hagyományos szövetkezet (tsz, ktsz, áfesz) 16,3 13,4 Rt, vegyes vállalat, egyesülés 2,3 5,3 Kisszövetkezet 2,7 2,7 Kft, betéti társulás 0,9 7,8 Egyéni vállalkozás (kisiparos, kisker.) 5,9 8,4 Szerződéses üzem 0,6 0,5 Egyéb 1,7 2,4 48

15 Az adatok azt mutatják, hogy a hagyományos munkáltatói szektor minden formájában (állami intézmény, költségvetési szerv, állami vállalat, hagyományos szakszövetkezet) mintegy 3 6 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottak aránya. Ugyanakkor nőtt a másféle munkáltatóknál dolgozók részaránya. Ha összeadjuk a táblázat első három sorát, valamint ezzel az összeggel szembeállítjuk a többi sorból adódó összeget (tehát a fő szektoriális ) különbségre koncentrálunk) 1989-re egy százalékos, 1991-re pedig egy százalékos arányt kapunk. Ez azt jelent, hogy a rendszerváltás két éve alatt a magángazdaságban foglalkoztatottak aránya megduplázódott, a válaszolók több mint 10%-a átlépett a hagyományos munkaadóktól a nem hagyományos, a vállalkozói munkáltatókhoz. A legnagyobb növekedés a kft-k esetében figyelhető meg, de jelentős változás mutatkozik a részvénytársaságok, vegyes vállalatok, egyesülések kategóriában is. (Itt persze nem tudjuk különválasztani a tényleges, egyéni mobilitást attól, hogy a munkáltató működési formája változott meg.) A társadalmi-demográfiai elemzéshez a munkahelyi mobilitásban három kategóriát különítettünk el, az immobilitást (a minta 87%-a), a mobilitást szektoron belül, (tehát pl. állami intézmény és vállalat között, illetve a nem hagyományos munkáltatók között, a minta 3%-a) és a mobilitást szektorok között (tehát a hagyományos munkáltatótól a vállalkozói munkáltató felé, a minta 10%-a, az ezzel ellentétes irányú mozgás néhány eset csupán a mintában) ( ábra). A korábbiakkal összhangban itt ismét azt látjuk, hogy a férfiak és a fiatalabbak mobilabbak: 40 éves korig mindkét munkahelyi mobilitási típusban, 40 és 50 között már jobban a szektorok között. Ez utóbbi esetben van szó valószínűleg arról, hogy a munkáltató működési formája változott, s a korábbi vállalati igazgatóból lett mondjuk vegyes vállalati menedzser. Ezt támasztja alá az is, hogy az értelmiségiek és vezetők között nagyobb a szektorok közötti mobilitás. A fizikai dolgozók között viszont inkább a szektoron belüli mobilitás a jellemző. A fizikai dolgozók tehát talán inkább váltanak, amikor vállalkoznak, míg az értelmiségiek, s főleg a vezetők inkább munkáltatójukat alakítják át. A próbálkozás és vállalkozás egyébként mindenképpen összefügg, sokkal nagyobb a munkahelyi mobilitása azoknak, akik valamilyen vállalkozásba is kezdtek (16. ábra). 49

16 11. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok nemenként 12. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok korcsoportonként 50

17 13. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok a legmagasabb iskolai végzettség szerint 14. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok foglalkozástípusonként 51

18 15. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok települési típusonként 16. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok a vállalkozókra én nem vállalkozókra 52

19 Tanulmányunknak ennek a fejezetében arra a folyamatra helyeztük a hangsúlyt, hogy a gazdasági és társadalmi átalakulás közepette az emberek mekkora hányada keres önmaga számára alternatív foglalkozási és boldogulási megoldásokat, élve a gazdaságszerkezet és a tulajdonviszonyok (ma még kisebb mértékű) átalakulása kínálta lehetőségekkel. Érdemes ezen a ponton felidézni egy, két évvel ezelőtti TÁRKI vizsgálatot, amely nemzetközi összehasonlító céllal folyt, munkaorientáció témában. Itt a megkérdezetteknek tanácsot kellett adniuk egy fiatalnak hogy hová menjen dolgozni. Viszonylag magas arányban (40 százalék) azt tanácsolták a válaszolók, hogy ne alkalmazott, hanem maszek legyen, illetve, hogy az állami szféra helyett privát munkáltatóhoz menjen dolgozni. Utalhatunk ismét arra az adatra, hogy társadalmunkban 40 százalék szívesen lenne vállalkozó. Ez a nem elenyésző kisebbség persze főleg az anyagiak szemüvegén át látja vonzónak a vállalkozói, privát szférát. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az emberek pontosan érzékelik a gazdaság hagyományos szféráinak, a tradicionális állami munkáltatóknak a nehézségeit, s azt, hogy ezek a válságágazatok, legalább is rövidtávon, nagyon vonzó perspektívát nem tudnak kínálni alkalmazottainak. Ennek belátásától persze csak egy szűk kisebbség számára vezetett el az út odáig, hogy maguk is valamilyen vállalkozással próbálkozzanak. Egy statisztikai modellben összefoglalva az eddigiek tanulságait, megnéztük, hogy mi a valószínűsége annak, hogy valaki próbálkozott vállalkozással vagy sem. A becslési eljárásban a kérdezett nemét, korát és iskolázottságát vettük figyelembe, valamint a foglalkozási és munkahelyi mobilitásra vonatkozó változókat. A modell jól illeszkedik az adatokhoz, a becslési eljárás után a helyes besorolás aránya 83 százalék. 4. sz. táblázat A VÁLLALKOZÁSBA KEZDÉS MATEMATIKAI MODELLJE Változó Becslés Szórás Szignifikancia Esélynövekedés NEME 0,3188 0,1810 nem 1,3755 SZÜLETÉSI ÉV 0,0260 0,0065 igen 1,0263 ISKOLA 0,3070 0,0759 igen 1,3594 MOBIL: ÖNÁLLÓ 1,2741 0,4390 igen 3,5754 MOBIL: FELFELÉ 0,2445 0,3223 nem 0,7831 MOBIL: LEFELÉ 0,2863 0,4021 nem 0,7510 MH: SZEKT.BELÜL 0,0744 0,3215 nem 0,9283 MH:SZEKT.KÖZÖTT 0, ,2247 igen 1,

20 Ez az ábra azt mutatja, hogy hogyan növekszik a vállalkozás esélye (a tábla 4. oszlopa) bizonyos társadalmi tények figyelembe vételével. (Az 1-nél nagyobb számok növekvő, az 1-nél kisebb számok csökkenő esélyt jelentenek.). A demográfiai-szociológiai változók közül az életkornak és az iskolázottságnak van statisztikailag szignifikáns hatása (a tábla 3. oszlopa szerint) a vállalkozásra, a fiatalabb életkor, magasabb képzettség növelik a valószínűséget. A férfiak előnye itt statisztikailag nem szignifikáns, ami azt jelenti, hogy a férfi-nő különbség önállóan fontos magyarázó elem ebben a kérdésben, de a valóságos helyzetet jobban leíró többváltozós megközelítésben már nem játszik ilyen szerepet. A foglalkozási mobilitás esetében az önállóvá válás 3 és félszeres, a munkahelyi mobilitás esetében a szektorok közötti mozgás másfélszeres mértékben növeli a vállalkozás valószínűségét. Nem releváns tényező viszont a becslésben a felfelé vagy lefelé mobilitás, illetve a szektoron belüli munkahely változtatás (A tábla 2. oszlopa, a szórás nagyobb értéket mutat, mint az 1. oszlop, a becslés.) A társadalmunkban végbemenő gazdasági illetve tulajdonosi változások közepette persze nem csak nyertesei és nem nyertesei, hanem kifejezetten kényszerű vesztesei is vannak a folyamatnak. Az ilyen vesztesek közé számíthatók a munkanélküliek, a munkanélküliségtől rettegők. Vizsgálatunkban nemcsak az közötti pozitív mobilitást regisztráltuk, hanem az olyan negatív mobilitásokat is, mint hogy 2 év alatt ki volt munkanélküli. Erre a kérdésre az aktív keresők 6 százaléka válaszolt igenlően. A munkanélkülivé váltakról ugyan csak a legfrissebb van adat, és azokban is csak nagyon kevesen vannak, ugyanakkor rendelkezünk olyan közvetett eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a veszélyeztetett csoportok meghatározását: pl óta többször is szerepelt felméréseinkben a kérdés: fenyegette-e elbocsátás? (17. ábra) 54

21 17. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) az aktív népességen belül 5. sz. táblázat FENYEGETI-E ELBOCSÁTÁS VAGY MUNKANÉLKÜLISÉG? (AZ AKTÍV KERESŐK %-BAN) elbocsátás munkanélküliség Biztos nem nem 50 Nem valószínű Előfordulhat igen 47 Az elbocsátástól, a munkanélküliségtől való félelem tekintetében adataink szerint az 1989-es év tekinthető a (negatív) fordulat évének és 1986 között még valamelyest csökkent is a félelem, 1989-re, három év alatt 10%-al növekedett, majd újabb két év alatt 1991-re 30 százalékponttal nőtt meg. 55

22 Úgy tűnik (vö ábra), hogy a férfiak és a nők között nincs különbség az elbocsátástól való félelem tekintetében. Az 1982-ben még évesek féltek a legjobban a munkanélküliségtől (11%), de 1986-ban (6%) és 1989-ben (11%) ők voltak a legbizakodóbbak, az idei évre azonban ismét a veszélyeztetettebbek között érzik magukat (51%). Ha lehet, még hullámzóbb az évesek helyzete: a vizsgált négy időpontban felváltva voltak, hol a legbizakodóbbak, hol a legpesszimistábbak (1982: 9%; 1986: 10%; 1989: 17%; 1991: 39%). Érdekes módon 1991-ben az idősebb korosztályok (a évesek: 42%) féltek kisebb mértékben a munkanélküliségtől és a fiatalabb aktív dolgozók (18 40 évesek: 52%) sokkal jobban, holott ők (korábbi fejezetek alapján is) a dinamikusabb csoportok. Adataink tanúsága szerint az iskolai végzett alapján 1982-től 1989-ig minimális különbségeket lehetett felfedezni az elbocsátástól való félelemben, legfeljebb a felsőfokú végzettségűek szakadtak kicsit le re azonban már minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél az elbocsátástól. A foglalkozási csoportokat tekintve a vezetők félnek a legkevésbé a munkanélküliségtől, ugyanakkor 1982 után a fizikai dolgozók és a szellemi beosztottak szinte azonos arányban félnek az elbocsátástól. A települési típusok szerinti bontás a többi dimenzióhoz hasonlóan a legnagyobb különbségeket 1991-ben mutatja: a nagyobb települések lakossága kevésbé érzi magát veszélyeztetve, mint a kisebbeké. 18. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) iskolai végzettség szerint 56

23 19. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) korcsoportonként 20. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) foglalkozási csoportonként 57

24 21. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) településtípusonként Azoktól, akik fenyegetve érezték magukat 1991-ben azt is megkérdeztük, miért lehet munkanélküli. Több választ is lehetett adni. A legtöbben az első és második helyen is az elbocsátást nevezték meg (először 31%, másodszor 39%), a második helyen a vállalat megszűnése szerepelt (az első választás esetében 29%, a másodiknál 12%), a harmadik legfontosabb indok pedig a cég átalakulása volt (15%, majd 8%) ben a megkérdezetteknek csupán 16%-a gondolt úgy, hogy könnyen el tudna helyezkedni, míg hét évvel korábban 45%-nak volt az a véleménye, hogy azonnal el tudna helyezkedni és további 29% is két hónapon belül állást remélt találni. A válaszokból az is kitűnik, hogy a lakosság a megoldást egyre inkább a kormánytól várja ben 52% állította, hogy a kormánynak kell biztosítani mindenki számára a munkalehetőséget re ez az arány 74 %-ra emelkedett. Tehát míg a rendszerváltást közvetlenül megelőzően a népesség közel ötven százaléka egy liberális munkaerőpolitika híve volt, addig az elmúlt két éve tapasztalatai ezt a tábort felére apasztották, s jelentősen megnőtt az államilag garantált teljes foglalkoztatottság iránti nosztalgia. A munkanélküliség veszélyének egyre növekvő érzete mellett az es adatfelvétel során megkérdezetteknek a 4%-a mondta azt, hogy az utóbbi két évben munkanélküli volt, ugyanakkor a napokban közzétett statisztika szerint az év első felében az aktuálisan munka nélkül lévők aránya is megközelíti a 4%-ot, 58

25 ami az év hátralévő hónapjaiban a 6%-ot is elérheti. Nem annyira a mértéke, mint inkább a növekedés üteme az, ami figyelemre méltó. Összefoglalóan azt látjuk, hogy a rendszerváltás hatására a leglényegesebb változás a gazdaságban a vállalati szerkezetekkel kapcsolatban zajlott le. Ez nem csak a gazdasági egységek számának igen jelentős növekedésében fejeződik ki, hanem ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a magángazdaságban foglalkoztatottak aránya is. Napjainkban már az aktív keresők közel harminc százaléka a szélesen értelmezett magánszférában dolgozik 4. A rendszerváltással párhuzamosan jelentősen megnőtt a vállalkozókedv is. Elvileg a népesség fele hajlandó lenne valamilyen formában vállalkozni. Ezért amennyiben a gazdaságpolitika a jelenleginél jobban ösztönözné az új vállalkozások indítását és a gazdasági kényszerek fokozódó mértékben bizonytalanítják el a korábbi biztos munkahelyeket, akkor feltehetőleg ez a dinamika az elkövetkezendő néhány évben még fennmaradhat. Figyelmeztető jel azonban, hogy a korábbi biztos munkahelyek bizonytalanná válásával jelentősen megnőtt az államilag garantált teljes foglalkoztatottság iránti nosztalgia. Úgy tűnik, hogy a rendszerváltás nem indított el semmilyen irányban lényeges vertikális foglalkozási mobilitási folyamatokat, a lefelé és felfelé mobilok arány és száma lényegesen nem haladja meg a nálunk vagy máshol békeidőben tapasztalható arányokat. Ebben feltehetőleg az játszik meghatározó szerepet, hogy az elmúlt évben nálunk különböző hullámokban jelentős káder mozgások zajlottak le (1965 után, majd a hatvanas évek közepén, a hetvenes évek végén és végül a nyolcvanas évek közepétől kezdődően), s ezek során a pártelvű kontraszelekciót fokozatosan egy szakmai szelekció váltotta fel ben a Rétegződés modell vizsgálat adatai szerint (ld.: Kolosi Tamás: Tagolt társadalom, Gondolat kiadó, Budapest, 1987) a népesség háromnegyede vett részt a szélesen értelmezett második gazdaságban, tehát dolgozott az állami szektoron kívül is. Ebből mintegy huszonöt százalék csak önellátó mezőgazdasági kistermelést folytatott, 3 4 százalék volt önálló, és a keresők mintegy fele, főállású munkája mellett más pénzkereseti forrással is rendelkezett. Jóllehet a mostani vizsgálatban erre nem kérdeztünk rá, de joggal feltételezzük, hogy az önellátó mezőgazdasági kistermelést folytatók aránya nem változott. Ugyanakkor a mostani adatok azt mutatják, hogy a keresők valamivel több mint egynegyede rendelkezik a főállású munkán kívül egyéb pénzkereseti forrással. A korábbi, második gazdaságok másik fele pedig főállásban lépett át a magángazdaságba., egy részük vállalkozóként, másik részük pedig munkavállalóként. 59

26 Ugyanakkor a munkanélküliség jelenleg még korántsem elviselhetetlen mértékű, növekedésének dinamikája azonban figyelmeztető. (Ebben a tekintetben a rendszerváltás nálunk lényegesen békésebb és kiegyensúlyozottabb, mint a sokkterápiát választó volt szocialista országokban.) A foglalkozási szerkezet szempontjából eddig a rendszerváltás Magyarországon igen pozitív eredményeket hozott. Lényegesen többen voltak a változásnak a nyertesei, mint a vesztesei. A hierarchikus mozgásokban a nyertesek és vesztesek száma egyaránt kicsi és nagyjából kiegyenlíti egymást. A munkanélküliség réme sokakat fenyeget, de eddig csak keveseket ért el. A fő nyertesek azok s ilyenek viszonylag sokan vannak, akik a rendszerváltás kapcsán a vállalkozói szféra felé tudtak és mertek elmozdulni. A JÖVEDELMEK A reáljövedelmek a vizsgált két évben változatlanok maradtak 5. Az évi havi nettó jövedelmek átlagosan 1,68-szor magasabbak a két évvel korábbinál. Amennyiben azonban személyenként vizsgáljuk meg a jövedelmek emelkedését, akkor egy személynél átlagosan 1,78-szor magasabb nominálkereseteket tapasztalunk 1991-ben. Ugyanakkor a vizsgált időszak egészére az infláció 74 százalékra becsülhető, tehát lényegében a nomináljövedelmek emelkedése megfelelt az infláció kompenzálásának. 5 Vizsgálatunkban nem volt mód a jövedelmi helyzet részletes vizsgálatára. Ugyanakkor a korábbi szociológiai kutatások bizonyították, hogy a jövedelemeloszlást igen jól közelíthetjük viszonylag egyszerűbb kérdezési móddal is. Kutatásunkban egyfelől rákérdeztünk az előző havi nettó főállású jövedelemre, másfelől kérdeztük a leggyakrabban előforduló egyéb jövedelmeket is. Az adatok korrigálása céljából külön kérdeztük, hogy a megkérdezett adott-e adóbevallást előző évi jövedelmeiről, s ha igen, akkor mennyi volt az adóalapja, s az ebbe beszámításra nem kerülő jövedelme. Az ilyen típusú kérdezésnél általában százalékkal alacsonyabb jövedelemértékeket kaptunk, mint a jövedelmek részletes kérdezése esetén, azonban az eloszlás lényegében ugyanaz marad mind a két típusú kérdezésnél. (Más kérdés, hogy megbízható becslések szerint semmifajta jövedelemfelvétel nem képes a jövedelmek mintegy százalékát feltárni). 60

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok)

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok) MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG (Előzetes adatok) Szerződésszám: VI-SZ/296/2/2005 IX-18/33/4/2005. Budapest, 2005. december Készült a TÁRKI Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal között 2005. szeptember

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): A lakosság jövedelme in: Társadalmi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A munkahely biztonsága és a fizetés. színvonala az állami és a piaci. szektorban

A munkahely biztonsága és a fizetés. színvonala az állami és a piaci. szektorban Közép-európai közvélemény: A munkahely biztonsága és a fizetés színvonala az állami és a piaci szektorban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 1999. április

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (1994): A munkanélküliség a magyar

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Statisztika

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Statisztika MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Statisztika A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben