Kolosi Tamás Róbert Péter: A rendszerváltás társadalmi hatásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kolosi Tamás Róbert Péter: A rendszerváltás társadalmi hatásai"

Átírás

1 Kolosi Tamás Róbert Péter: A rendszerváltás társadalmi hatásai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Róbert Péter (1992): A rendszerváltás társadalmi hatásai in: Társadalmi riport 1992, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI,. Pp

2

3 A RENDSZERVÁLTÁS TÁRSADALMI HATÁSAI BEVEZETÉS Az elmúlt két esztendőben politikai rendszerváltás zajlott le Magyarországon. Az egypárti politikai rendszert egy demokratikus többpárti parlamenti rendszer váltotta fel, létrejöttek a demokratikus politizálás intézményei és jogi keretei. Ugyanakkor a szakértők és a közvélemény megegyezik abban, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerváltás lényegesen lassúbb volt a politikai rendszerváltásnál. A többi volt szocialista országgal összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy míg a balkáni országokban és a Szovjetunióban a rendszerváltás egészében is lényegesen kevésbé valósult meg, mint Magyarországon, addig azokban az országokban, ahol a politikai rendszerváltás már bekövetkezett, valóban radikálisabb változások zajlottak le a gazdasági és társadalmi szférában is, mint nálunk. Speciális helyzete volt az NDK-nak, hiszen itt a német egység létrejöttén keresztül a szó szoros értelmében sokkolták a volt NDK társadalmát. Tudatosan választott sokkterápia jellemzi a lengyel változásokat is. A szakértők véleménye megoszlik ezekről a sokkszerű változásokról. Lehetséges, hogy az átmenet időszakát különösen a nyugatnémet tőkére támaszkodva a volt NDKban, de a jelentős nyugati segélyek és adósságelengedés segítéségével esetleg Lengyelországban is a sokkterápia lerövidíteni képes, jelenleg azonban a rendszerváltásnak ez a módja a hazainál lényegesen nagyon szociális konfliktusokat és feszültségeket, igen széleskörű létbizonytalanságokat eredményez. Csehszlovákiában ugyan a rendszerváltás stratégiája sokkal több rokon vonást mutat az itthon alkalmazottal, azonban a kiinduló bázis elmaradottságából adódóan a népesség többsége a változásokat még akkor is sokkal pozitívabban éli meg, mint a magyar közvélemény, ha a folyamatok lényegesen kevésbé előrehaladottak is, mint nálunk. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a hazai közvélemény elégedetlen a rendszerváltás ütemével, hogy a Gallup felmérése szerint a magyarok néznek egész Európában legpesszimistábban a jövő elé, hogy a Szonda-Ipsos vizsgálata alapján a lakosság 80 százaléka úgy érzi, hogy anyagi helyzete rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt, s csak öt százalék számolt be javulásról, 37

4 hogy az általános meggyőződés, az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben felgyorsult a népesség elszegényedése. A sok okból táplálkozó érzületeket azonban jó lenne a ténylegesen lezajlott folyamatokkal szembesíteni. Ez az igény munkált bennünk akkor, amikor 1991 májusában a TÁRKI adatfelvételi sorozata keretében egy olyan vizsgálathoz fogtunk, amelyben arra kerestük a választ, hogy miként változott a népesség társadalmi helyzete a rendszerváltás folyamatában. 1 Elképzelésünk az volt, hogy olyan népesség foglalkozási és jövedelmi helyzetét vizsgáljuk, amely népesség korábbi helyzetéről is rendelkezünk információkkal. Kiválasztottuk tehát a TÁRKI egy, májusi vizsgálatát, s az abban megkérdezettekhez mentünk vissza két esztendővel később újabb kérdőívünkkel. Ennek következtében nemcsak a népesség egészében bekövetkezett változásokról, hanem az egyes személyek és családok életében bekövetkezett változásokról is adatokhoz jutottunk, mégpedig a politikai rendszerváltás mérföldkövének tekintett parlamenti választások előtt egy évvel és azok után egy esztendővel behatárolt idősávról. 2 1 A kérdőíves adatfelvételre a TS-3-1 program anyagi támogatásával április 15. és május 6. között került sor a felnőtt népesség 1000 fős mintáján. A kutatás adatfájlja és dokumentumai TÁRKI E felvétel címen találhatók meg a TÁRKI-ban. A minta egy évi adatfelvételre, a TÁRKI B vizsgálatára alapozódott, amelynek kérdezése április 5. és május 2. között zajlott. 2 Kiinduló elképzelésünk az volt, hogy 1000 fő ismételt megkeresését végezzük el. 715 fő esetében sikeres volt a felkérés, 285 személyt azonban nem értünk el. Közülük húszan meghaltak, tizenkilencen válaszképtelenné váltak, negyvenheten elköltöztek a korábbi címről, ötvenhatan megtagadták a választ és 127 fő technikailag nem volt elérhető a kutatás idején. Ezt a 285 személyt a korábbi vizsgálat egy másik 1000 fős mintaszeletéből pótoltuk úgy, hogy főbb demográfiai ismérveiben megegyezzen a kiesett mintarésznek. Mindezek következtében egy olyan 1000 fős mintát kaptunk, amely a településtípus, a nem és az életkori csoport együttes eloszlásában jól illeszkedik a teljes felnőtt népesség hasonló adataihoz. Az 1989-es és az 1991-es vizsgálat adatainak összemásolása során 21 fő esetében nem volt lehetséges az egyértelmű megfeleltetés, s így a végső minta 979 személy adatait tartalmazza. Ez a minta a 20 év feletti felnőtt lakosságot reprezentálja (az alsó korhatár 1989-ben 18 év volt, de a vizsgálat jellegéből adódóan évesek nem kerülhettek be az évi felvétel mintájába). Jóllehet a minta jól illeszkedik az országos adatokhoz, néhány sajátosságra azonban mégis fel kell hívjuk a figyelmet. Egyfelől a hasonló típusú kutatásoknál általános tapasztalat, hogy a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók alulreprezentáltak a mintában (itt a legnagyobb a válaszmegtagadás), s a minta készítés jellegéből következik, hogy a hajléktalanok egyáltalán nem szerepelnek a kérdezettek között. A panel kérdezésből adódik, hogy az elmúlt két évben lakóhelyet változtatókat, azokat, akik valamilyen okból (katonák, börtönben, kórházban vannak, stb.) nem lehetett elérni, a második adatfelvételben nem tudtuk megkérdezni, s a mintából csak kihalni lehetett, abba bekerülni nem. Mindezek azonban az elemzés során kapott eredmények érvényességét feltételezésünk szerint jelentősen nem befolyásolják. Óvatosnak kell lennünk a legszegényebbeket és leggazdagabbakat érintő kijelentéseinknél, s el kell fogadjuk azt a feltételezést, hogy a lakóhelyileg mobil és immobil népességet lényegében egyformán érintették a rendszerváltás elemzett sajátosságai. 38

5 VÁLLALKOZÁS ÉS MOBILITÁS A magyarországi gazdasági és társadalmi átalakulás összetett folyamatában ma mindenki számára nyilvánvaló, hogy egyesek (már rövidtávon) jól járnak, míg mások (legalább is rövid távon) rosszul járnak. Vannak és lesznek (átmeneti?) nyertesek és (átmeneti?) vesztesek. Az emberek egy része bénultan és tehetetlenül figyel, sodródik az eseményekkel, mások több-kevesebb koncepcióval és ötlettel megkísérlik befolyásolni azokat. Ez utóbbiak egy részénél ez a kísérlet sikeres is lehet. A szociológus szakszóval intraregenerációs mobilitásról, ennek szükségességéről illetve képességéről beszél, az utca embere csak azt érzi, hogy mozdulni kéne. A TÁRKI már 1988-ban feltette azt a kérdést, hogy Szívesen lenne-e vállalkozó? Akkor minden negyedik válaszoló felelt igennel. 3 Két évvel később, 1990-ben már 44 százalék volt az igenek aránya. Azt is tudjuk, inkább a fiatalok, inkább a férfiak és inkább a képzettebbek: a szellemi dolgozók közül a diplomások, fizikai dolgozók közül a szakmunkások tűntek vállalkozóbb szelleműnek ban és 1990-ben is a megkérdezett mintegy 1000 fő közül a férfiak 32%-a és a nőknek csupán 15%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy lenne-e vállalkozó. Jól elkülöníthetők a vállalkozni akarók és nem akarók életkor szerint is. A 18 és 30 év közötti megkérdezettek 39%, ugyanakkor a 60 év felettiek csupán 9%, de az 50 és 60 év közöttiek közül is összesen 13% kívánt vállalkozó lenni. Általában leszögezhetjük, hogy a magasabb iskolai végzettségűek vállalkozási kedve nagyobb, mint a kevésbé kvalifikáltaké. Ezt a megállapítást a foglalkozási csoportok vizsgálata is megerősíti. A fizikai dolgozó rétegek közül a legszívesebben a szakmunkások vállalkoznának és a legkevésbé szívesen a betanított munkások (9%). A szellemi foglalkozásúak közül szintén a kevésbé kvalifikáltak azok, akik nem akarnak vállalkozni (érettségivel nem rendelkező ún. rutin-szellemiek nek csupán 15%-a vállalkozna). Az is kitetszik adatainkból, hogy a vállalkozni akarók inkább a nagyobb jövedelműek közül kerülnek ki: míg az 1988-ban 4000 Ft-ot vagy annál kevesebbet keresők között 10% szeretne vállalkozni, addig ez az arány, a Ft-nál többet keresők között meghaladja az 50%-ot. 3 Figyelemre méltó, hogy ugyanennél a vizsgálatnál azt is megkérdeztük, hogy milyen mértékű változásokra van szükség a különböző területeken, és míg a megkérdezettek 76%-a igényelt gyökeres változásokat a gazdaságban, addig a politikában csak 39% tartotta nagyon fontosnak a változásokat és a szociálpolitikában is csupán 45%-uk. 39

6 A vállalkozni szándékozók legnagyobb része (42%) valamilyen kisipari vagy kiskereskedelmi szolgáltatásban fogna, 23%-uk kíván kisipari tevékenységet, 17% foglalkozna állattenyésztéssel, növénytermesztéssel vagy egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, és 7% az, aki a szellemi szolgáltató szférában (pl. tervező irodát nyitna vagy valamilyen magán oktatási vállalkozásban gondolkodik) vállalkozna. Akik nem akarnak vállalkozni, elsősorban személyes okokra hivatkoznak: a legtöbbjük alkati (nem nekem való; 17%), adottságbeli (kor, betegség vagy tők hiánya; 20%) hiányossággal indokolja álláspontját. 12% szerint nagy a kockázat és csak 7% szerint volt az idő tájt nem megfelelő a gazdasági-politikai környezet. Csupán 1% hivatkozott korábbi rossz tapasztalatokra. Az 1990-es ismételt kérdezésnél közel duplájára nőtt a vállalkozni szándékozók aránya, ugyanakkor összetételükben lényeges változás nem következett be. Az 1988-ban nemmel válaszolók 33%-a mondott most igent, és a korábban vállalkozni szándékozóknak 1990-ben 22%-a gondolta meg magát, ugyanakkor az 1988-ban még bizonytalanoknak is több mint a fele (54%) már 1990-ben úgy nyilatkozott, hogy vállalkozni szeretne. Ugyanakkor bizonyos mértékig becsülhető a vállalkozók tényleges száma is. A nyolcvanas évtizedben saját vizsgálatainkból 1982-től rendelkezünk az önálló foglalkozásúakra vonatkozó adatokkal. Úgy tűnik, hogy 1986 után mérséklődik arányuk növekedése, majd 1990 után újabb lendületet kap. Az alábbi adatok között nem szerepelnek a magánszektor alkalmazottai, csak maguk a vállalkozók. (1. ábra) 40

7 1.sz. ábra Az önállóak arányának változása az aktív népességen belül ( ) 1..sz. táblázat AZ ÖNÁLLÓAK ARÁNYA AZ AKTÍV NÉPESSÉG SZÁZALÉKÁBAN Összes önálló 2,8 4,0 4,4 4,5 6,0 6,3 A TÁRKI legfrissebb vizsgálatában, 1991 tavaszán, már nem az álmokról, hanem a valóságról kérdeztünk. Manapság egyre többen dolgoznak nem állami vállaltoknál. Próbálkozott-e Ön, vagy a családból valaki a következők közül valamivel? szólt a kérdés, amit egy felsorolás követett. Ennek alapján az adataink a következőket mutatják (itt tehát az arány nem az egyénekre vonatkozik, hanem arra, hogy a családon belül van-e vállalkozó): 41

8 2. sz. táblázat AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK VÁLLALKOZÁSI FORMA SZERINT BEN Arány a mintában (1000 fő)% Egyéni termelő vállalkozás 6,6 Egyéni szolgáltató vállalkozás 5,9 Társ/csendestárs vállalkozásban 1,4 Alapító/tag kft-ben 5,5 Alapító/tag pjt-ben 0,2 Tag művészeti alkotóközösségben 0,3 Alapító/tag betéti társaságban E vállalkozók nyilvánvalóan egy kisebbséget jelentenek a mai magyar társadalomban. Legtöbbjük csak egyvalamivel próbálkozik, néhányan többféle dologgal is. Összességében 16,9 százaléka a megkérdezetteknek vagy családjuknak (szűken vett család, házastárs, velük egy háztartásban élő gyerek) próbálkozott valamivel. Kik ezek a vállalkozók? következik a nyilvánvaló kérdés (2. 5. ábra). Első megközelítésben erre a szociológiai-demográfiai elemzések szokásos eszközeivel kerestük a választ, azt vizsgálva, férfiak vagy nők, idősek vagy fiatalok, milyen foglalkozásúak és milyen képzettségűek a vállalkozók. Mivel az egyes vállalkozási módokban külön-külön próbálkozók száma 2 és 66 között változik, s ez nagyon alacsony elemszám lenne, az összes vállalkozóra vonatkozóan közlünk adatokat. Megállapítható, hogy a férfiak és a fiatalabbak próbálkoztak inkább a vállalkozás valamely formájával. Az életkori csoportokat tekintve egyenletesen csökken a vállalkozók aránya, ahogy a fiatalabbaktól az idősebbek felé tartunk. Az iskolai végzettség szempontjából, a képzetlenek, a legfeljebb 8 osztályt végzettek az átlag alatti mértékben vállalkoztak. A szakmunkások enyhén felülreprezentáltak, s az átlag feletti mértékben vállalkoztak az érettségizettek és a diplomások is. A foglalkozást tekintve kiugró mértékben vállalkoztak az önálló foglalkozásúak, ami persze evidencia, hiszen közülük sokan éppen ezáltal lettek önállóvá. Átlag alatt vállalkoztak a fizikai munkások, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez főleg betanított segédmunkásokra áll fenn, a szakmunkások közül valamivel többen próbálkoztak, amit ez az iskolázottság 42

9 esetében látható volt. Enyhén felülreprezentáltak az értelmiségiek, valamivel jobban a vezetők. Az adatok mintha megerősítenék azt az általános vélekedést, hogy az új gazdálkodási formák a gazdasági elit, a menedzserek számára jelentenek jó terepet. 2. sz. ábra Az össznépesség és a vállalkozók aránya nemenként 43

10 3. sz. ábra Az össznépesség és a vállalkozók aránya korcsoportonként 4. sz. ábra Az össznépesség és a vállalkozók aránya foglalkozási csoportok szerint 44

11 5. sz. ábra Az össznépesség és a vállalkozók aránya települési típusonként Tavaszi adatfelvételünk lehetővé tette annak összehasonlítását, mi volt a megkérdezettek foglalkozása 2 évvel korábban, 1989-ben. A foglalkozási mobilitásnak 4 típusát különböztettük meg: felfelé mobilitás, ha valaki fizikai dolgozóból felső- vagy középvezetővé, vagy értelmiségivé vált (a minta 4%-a), lefelé mobilitás, ha valaki szellemi foglalkozásúból fizikai dolgozó lett (minta 2%-a), önállóvá válás (szintén 2%), s végül az immobilitás, ahová beletartoznak az olyan esetek is, ha valaki a fizikai vagy szellemi foglalkozásokon belül volt mobil (92%). A mobilitás ebben a 2 éves időtávlatban hasonló képet mutat, mint maga a vállalkozás (6 9. ábra). Nagyobb a mobilitás a férfiak esetében és a fiatalabbak esetében. Az iskolai végzettség szerint tekintve a felfelé mobilitás értelemszerűen főleg azokra jellemző, akik érettségizettek vagy diplomások, az önállóvá válás viszont a szakmunkások mobilitási útja volt. Jól látható, hogy a mobilitás és a vállalkozás egymással összefüggő események voltak a megkérdezettek életében. Aki próbálkozott valamiféle vállalkozással, az inkább volt mobil is (10. ábra). Az önállóvá válók csoportja természetesen a vállalkozók közül kerül ki. 45

12 6. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) nemenként 7. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) korcsoportonként 46

13 8. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) legmagasabb iskolai végzettség szerint 9. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) település típusonként 47

14 10. sz. ábra Foglalkozási mobilitás ( ) vállalkozókra és nem vállalkozókra Vizsgálódásunk harmadik metszete, a vállalkozás és foglalkozási mobilitás után, a munkahely jellegére vonatkozott. A megkérdezettektől arra vártunk választ, hogy milyen jellegű munkahelyen dolgoztak 1989 tavaszán és 2 évvel később, az idén tavasszal. Tekintsük át a válaszok megoszlását: 3. sz. táblázat A MUNKAHELY JELLEGE 1989-BEN ÉS 1991-BEN Munkahely jellege 1989 (%) 1991 (%) (csak aktív keresők) Állami intézmény, költségvetési szerv 31,6 28,4 Hagyományos állami vállalat, ÁG 38,1 31,1 Hagyományos szövetkezet (tsz, ktsz, áfesz) 16,3 13,4 Rt, vegyes vállalat, egyesülés 2,3 5,3 Kisszövetkezet 2,7 2,7 Kft, betéti társulás 0,9 7,8 Egyéni vállalkozás (kisiparos, kisker.) 5,9 8,4 Szerződéses üzem 0,6 0,5 Egyéb 1,7 2,4 48

15 Az adatok azt mutatják, hogy a hagyományos munkáltatói szektor minden formájában (állami intézmény, költségvetési szerv, állami vállalat, hagyományos szakszövetkezet) mintegy 3 6 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottak aránya. Ugyanakkor nőtt a másféle munkáltatóknál dolgozók részaránya. Ha összeadjuk a táblázat első három sorát, valamint ezzel az összeggel szembeállítjuk a többi sorból adódó összeget (tehát a fő szektoriális ) különbségre koncentrálunk) 1989-re egy százalékos, 1991-re pedig egy százalékos arányt kapunk. Ez azt jelent, hogy a rendszerváltás két éve alatt a magángazdaságban foglalkoztatottak aránya megduplázódott, a válaszolók több mint 10%-a átlépett a hagyományos munkaadóktól a nem hagyományos, a vállalkozói munkáltatókhoz. A legnagyobb növekedés a kft-k esetében figyelhető meg, de jelentős változás mutatkozik a részvénytársaságok, vegyes vállalatok, egyesülések kategóriában is. (Itt persze nem tudjuk különválasztani a tényleges, egyéni mobilitást attól, hogy a munkáltató működési formája változott meg.) A társadalmi-demográfiai elemzéshez a munkahelyi mobilitásban három kategóriát különítettünk el, az immobilitást (a minta 87%-a), a mobilitást szektoron belül, (tehát pl. állami intézmény és vállalat között, illetve a nem hagyományos munkáltatók között, a minta 3%-a) és a mobilitást szektorok között (tehát a hagyományos munkáltatótól a vállalkozói munkáltató felé, a minta 10%-a, az ezzel ellentétes irányú mozgás néhány eset csupán a mintában) ( ábra). A korábbiakkal összhangban itt ismét azt látjuk, hogy a férfiak és a fiatalabbak mobilabbak: 40 éves korig mindkét munkahelyi mobilitási típusban, 40 és 50 között már jobban a szektorok között. Ez utóbbi esetben van szó valószínűleg arról, hogy a munkáltató működési formája változott, s a korábbi vállalati igazgatóból lett mondjuk vegyes vállalati menedzser. Ezt támasztja alá az is, hogy az értelmiségiek és vezetők között nagyobb a szektorok közötti mobilitás. A fizikai dolgozók között viszont inkább a szektoron belüli mobilitás a jellemző. A fizikai dolgozók tehát talán inkább váltanak, amikor vállalkoznak, míg az értelmiségiek, s főleg a vezetők inkább munkáltatójukat alakítják át. A próbálkozás és vállalkozás egyébként mindenképpen összefügg, sokkal nagyobb a munkahelyi mobilitása azoknak, akik valamilyen vállalkozásba is kezdtek (16. ábra). 49

16 11. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok nemenként 12. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok korcsoportonként 50

17 13. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok a legmagasabb iskolai végzettség szerint 14. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok foglalkozástípusonként 51

18 15. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok települési típusonként 16. sz. ábra Munkahelyi mobilitás ( ) az egyes mobilitás típusok a vállalkozókra én nem vállalkozókra 52

19 Tanulmányunknak ennek a fejezetében arra a folyamatra helyeztük a hangsúlyt, hogy a gazdasági és társadalmi átalakulás közepette az emberek mekkora hányada keres önmaga számára alternatív foglalkozási és boldogulási megoldásokat, élve a gazdaságszerkezet és a tulajdonviszonyok (ma még kisebb mértékű) átalakulása kínálta lehetőségekkel. Érdemes ezen a ponton felidézni egy, két évvel ezelőtti TÁRKI vizsgálatot, amely nemzetközi összehasonlító céllal folyt, munkaorientáció témában. Itt a megkérdezetteknek tanácsot kellett adniuk egy fiatalnak hogy hová menjen dolgozni. Viszonylag magas arányban (40 százalék) azt tanácsolták a válaszolók, hogy ne alkalmazott, hanem maszek legyen, illetve, hogy az állami szféra helyett privát munkáltatóhoz menjen dolgozni. Utalhatunk ismét arra az adatra, hogy társadalmunkban 40 százalék szívesen lenne vállalkozó. Ez a nem elenyésző kisebbség persze főleg az anyagiak szemüvegén át látja vonzónak a vállalkozói, privát szférát. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az emberek pontosan érzékelik a gazdaság hagyományos szféráinak, a tradicionális állami munkáltatóknak a nehézségeit, s azt, hogy ezek a válságágazatok, legalább is rövidtávon, nagyon vonzó perspektívát nem tudnak kínálni alkalmazottainak. Ennek belátásától persze csak egy szűk kisebbség számára vezetett el az út odáig, hogy maguk is valamilyen vállalkozással próbálkozzanak. Egy statisztikai modellben összefoglalva az eddigiek tanulságait, megnéztük, hogy mi a valószínűsége annak, hogy valaki próbálkozott vállalkozással vagy sem. A becslési eljárásban a kérdezett nemét, korát és iskolázottságát vettük figyelembe, valamint a foglalkozási és munkahelyi mobilitásra vonatkozó változókat. A modell jól illeszkedik az adatokhoz, a becslési eljárás után a helyes besorolás aránya 83 százalék. 4. sz. táblázat A VÁLLALKOZÁSBA KEZDÉS MATEMATIKAI MODELLJE Változó Becslés Szórás Szignifikancia Esélynövekedés NEME 0,3188 0,1810 nem 1,3755 SZÜLETÉSI ÉV 0,0260 0,0065 igen 1,0263 ISKOLA 0,3070 0,0759 igen 1,3594 MOBIL: ÖNÁLLÓ 1,2741 0,4390 igen 3,5754 MOBIL: FELFELÉ 0,2445 0,3223 nem 0,7831 MOBIL: LEFELÉ 0,2863 0,4021 nem 0,7510 MH: SZEKT.BELÜL 0,0744 0,3215 nem 0,9283 MH:SZEKT.KÖZÖTT 0, ,2247 igen 1,

20 Ez az ábra azt mutatja, hogy hogyan növekszik a vállalkozás esélye (a tábla 4. oszlopa) bizonyos társadalmi tények figyelembe vételével. (Az 1-nél nagyobb számok növekvő, az 1-nél kisebb számok csökkenő esélyt jelentenek.). A demográfiai-szociológiai változók közül az életkornak és az iskolázottságnak van statisztikailag szignifikáns hatása (a tábla 3. oszlopa szerint) a vállalkozásra, a fiatalabb életkor, magasabb képzettség növelik a valószínűséget. A férfiak előnye itt statisztikailag nem szignifikáns, ami azt jelenti, hogy a férfi-nő különbség önállóan fontos magyarázó elem ebben a kérdésben, de a valóságos helyzetet jobban leíró többváltozós megközelítésben már nem játszik ilyen szerepet. A foglalkozási mobilitás esetében az önállóvá válás 3 és félszeres, a munkahelyi mobilitás esetében a szektorok közötti mozgás másfélszeres mértékben növeli a vállalkozás valószínűségét. Nem releváns tényező viszont a becslésben a felfelé vagy lefelé mobilitás, illetve a szektoron belüli munkahely változtatás (A tábla 2. oszlopa, a szórás nagyobb értéket mutat, mint az 1. oszlop, a becslés.) A társadalmunkban végbemenő gazdasági illetve tulajdonosi változások közepette persze nem csak nyertesei és nem nyertesei, hanem kifejezetten kényszerű vesztesei is vannak a folyamatnak. Az ilyen vesztesek közé számíthatók a munkanélküliek, a munkanélküliségtől rettegők. Vizsgálatunkban nemcsak az közötti pozitív mobilitást regisztráltuk, hanem az olyan negatív mobilitásokat is, mint hogy 2 év alatt ki volt munkanélküli. Erre a kérdésre az aktív keresők 6 százaléka válaszolt igenlően. A munkanélkülivé váltakról ugyan csak a legfrissebb van adat, és azokban is csak nagyon kevesen vannak, ugyanakkor rendelkezünk olyan közvetett eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a veszélyeztetett csoportok meghatározását: pl óta többször is szerepelt felméréseinkben a kérdés: fenyegette-e elbocsátás? (17. ábra) 54

21 17. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) az aktív népességen belül 5. sz. táblázat FENYEGETI-E ELBOCSÁTÁS VAGY MUNKANÉLKÜLISÉG? (AZ AKTÍV KERESŐK %-BAN) elbocsátás munkanélküliség Biztos nem nem 50 Nem valószínű Előfordulhat igen 47 Az elbocsátástól, a munkanélküliségtől való félelem tekintetében adataink szerint az 1989-es év tekinthető a (negatív) fordulat évének és 1986 között még valamelyest csökkent is a félelem, 1989-re, három év alatt 10%-al növekedett, majd újabb két év alatt 1991-re 30 százalékponttal nőtt meg. 55

22 Úgy tűnik (vö ábra), hogy a férfiak és a nők között nincs különbség az elbocsátástól való félelem tekintetében. Az 1982-ben még évesek féltek a legjobban a munkanélküliségtől (11%), de 1986-ban (6%) és 1989-ben (11%) ők voltak a legbizakodóbbak, az idei évre azonban ismét a veszélyeztetettebbek között érzik magukat (51%). Ha lehet, még hullámzóbb az évesek helyzete: a vizsgált négy időpontban felváltva voltak, hol a legbizakodóbbak, hol a legpesszimistábbak (1982: 9%; 1986: 10%; 1989: 17%; 1991: 39%). Érdekes módon 1991-ben az idősebb korosztályok (a évesek: 42%) féltek kisebb mértékben a munkanélküliségtől és a fiatalabb aktív dolgozók (18 40 évesek: 52%) sokkal jobban, holott ők (korábbi fejezetek alapján is) a dinamikusabb csoportok. Adataink tanúsága szerint az iskolai végzett alapján 1982-től 1989-ig minimális különbségeket lehetett felfedezni az elbocsátástól való félelemben, legfeljebb a felsőfokú végzettségűek szakadtak kicsit le re azonban már minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé fél az elbocsátástól. A foglalkozási csoportokat tekintve a vezetők félnek a legkevésbé a munkanélküliségtől, ugyanakkor 1982 után a fizikai dolgozók és a szellemi beosztottak szinte azonos arányban félnek az elbocsátástól. A települési típusok szerinti bontás a többi dimenzióhoz hasonlóan a legnagyobb különbségeket 1991-ben mutatja: a nagyobb települések lakossága kevésbé érzi magát veszélyeztetve, mint a kisebbeké. 18. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) iskolai végzettség szerint 56

23 19. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) korcsoportonként 20. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) foglalkozási csoportonként 57

24 21. sz. ábra Az elbocsátástól való félelem változása ( ) településtípusonként Azoktól, akik fenyegetve érezték magukat 1991-ben azt is megkérdeztük, miért lehet munkanélküli. Több választ is lehetett adni. A legtöbben az első és második helyen is az elbocsátást nevezték meg (először 31%, másodszor 39%), a második helyen a vállalat megszűnése szerepelt (az első választás esetében 29%, a másodiknál 12%), a harmadik legfontosabb indok pedig a cég átalakulása volt (15%, majd 8%) ben a megkérdezetteknek csupán 16%-a gondolt úgy, hogy könnyen el tudna helyezkedni, míg hét évvel korábban 45%-nak volt az a véleménye, hogy azonnal el tudna helyezkedni és további 29% is két hónapon belül állást remélt találni. A válaszokból az is kitűnik, hogy a lakosság a megoldást egyre inkább a kormánytól várja ben 52% állította, hogy a kormánynak kell biztosítani mindenki számára a munkalehetőséget re ez az arány 74 %-ra emelkedett. Tehát míg a rendszerváltást közvetlenül megelőzően a népesség közel ötven százaléka egy liberális munkaerőpolitika híve volt, addig az elmúlt két éve tapasztalatai ezt a tábort felére apasztották, s jelentősen megnőtt az államilag garantált teljes foglalkoztatottság iránti nosztalgia. A munkanélküliség veszélyének egyre növekvő érzete mellett az es adatfelvétel során megkérdezetteknek a 4%-a mondta azt, hogy az utóbbi két évben munkanélküli volt, ugyanakkor a napokban közzétett statisztika szerint az év első felében az aktuálisan munka nélkül lévők aránya is megközelíti a 4%-ot, 58

25 ami az év hátralévő hónapjaiban a 6%-ot is elérheti. Nem annyira a mértéke, mint inkább a növekedés üteme az, ami figyelemre méltó. Összefoglalóan azt látjuk, hogy a rendszerváltás hatására a leglényegesebb változás a gazdaságban a vállalati szerkezetekkel kapcsolatban zajlott le. Ez nem csak a gazdasági egységek számának igen jelentős növekedésében fejeződik ki, hanem ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a magángazdaságban foglalkoztatottak aránya is. Napjainkban már az aktív keresők közel harminc százaléka a szélesen értelmezett magánszférában dolgozik 4. A rendszerváltással párhuzamosan jelentősen megnőtt a vállalkozókedv is. Elvileg a népesség fele hajlandó lenne valamilyen formában vállalkozni. Ezért amennyiben a gazdaságpolitika a jelenleginél jobban ösztönözné az új vállalkozások indítását és a gazdasági kényszerek fokozódó mértékben bizonytalanítják el a korábbi biztos munkahelyeket, akkor feltehetőleg ez a dinamika az elkövetkezendő néhány évben még fennmaradhat. Figyelmeztető jel azonban, hogy a korábbi biztos munkahelyek bizonytalanná válásával jelentősen megnőtt az államilag garantált teljes foglalkoztatottság iránti nosztalgia. Úgy tűnik, hogy a rendszerváltás nem indított el semmilyen irányban lényeges vertikális foglalkozási mobilitási folyamatokat, a lefelé és felfelé mobilok arány és száma lényegesen nem haladja meg a nálunk vagy máshol békeidőben tapasztalható arányokat. Ebben feltehetőleg az játszik meghatározó szerepet, hogy az elmúlt évben nálunk különböző hullámokban jelentős káder mozgások zajlottak le (1965 után, majd a hatvanas évek közepén, a hetvenes évek végén és végül a nyolcvanas évek közepétől kezdődően), s ezek során a pártelvű kontraszelekciót fokozatosan egy szakmai szelekció váltotta fel ben a Rétegződés modell vizsgálat adatai szerint (ld.: Kolosi Tamás: Tagolt társadalom, Gondolat kiadó, Budapest, 1987) a népesség háromnegyede vett részt a szélesen értelmezett második gazdaságban, tehát dolgozott az állami szektoron kívül is. Ebből mintegy huszonöt százalék csak önellátó mezőgazdasági kistermelést folytatott, 3 4 százalék volt önálló, és a keresők mintegy fele, főállású munkája mellett más pénzkereseti forrással is rendelkezett. Jóllehet a mostani vizsgálatban erre nem kérdeztünk rá, de joggal feltételezzük, hogy az önellátó mezőgazdasági kistermelést folytatók aránya nem változott. Ugyanakkor a mostani adatok azt mutatják, hogy a keresők valamivel több mint egynegyede rendelkezik a főállású munkán kívül egyéb pénzkereseti forrással. A korábbi, második gazdaságok másik fele pedig főállásban lépett át a magángazdaságba., egy részük vállalkozóként, másik részük pedig munkavállalóként. 59

26 Ugyanakkor a munkanélküliség jelenleg még korántsem elviselhetetlen mértékű, növekedésének dinamikája azonban figyelmeztető. (Ebben a tekintetben a rendszerváltás nálunk lényegesen békésebb és kiegyensúlyozottabb, mint a sokkterápiát választó volt szocialista országokban.) A foglalkozási szerkezet szempontjából eddig a rendszerváltás Magyarországon igen pozitív eredményeket hozott. Lényegesen többen voltak a változásnak a nyertesei, mint a vesztesei. A hierarchikus mozgásokban a nyertesek és vesztesek száma egyaránt kicsi és nagyjából kiegyenlíti egymást. A munkanélküliség réme sokakat fenyeget, de eddig csak keveseket ért el. A fő nyertesek azok s ilyenek viszonylag sokan vannak, akik a rendszerváltás kapcsán a vállalkozói szféra felé tudtak és mertek elmozdulni. A JÖVEDELMEK A reáljövedelmek a vizsgált két évben változatlanok maradtak 5. Az évi havi nettó jövedelmek átlagosan 1,68-szor magasabbak a két évvel korábbinál. Amennyiben azonban személyenként vizsgáljuk meg a jövedelmek emelkedését, akkor egy személynél átlagosan 1,78-szor magasabb nominálkereseteket tapasztalunk 1991-ben. Ugyanakkor a vizsgált időszak egészére az infláció 74 százalékra becsülhető, tehát lényegében a nomináljövedelmek emelkedése megfelelt az infláció kompenzálásának. 5 Vizsgálatunkban nem volt mód a jövedelmi helyzet részletes vizsgálatára. Ugyanakkor a korábbi szociológiai kutatások bizonyították, hogy a jövedelemeloszlást igen jól közelíthetjük viszonylag egyszerűbb kérdezési móddal is. Kutatásunkban egyfelől rákérdeztünk az előző havi nettó főállású jövedelemre, másfelől kérdeztük a leggyakrabban előforduló egyéb jövedelmeket is. Az adatok korrigálása céljából külön kérdeztük, hogy a megkérdezett adott-e adóbevallást előző évi jövedelmeiről, s ha igen, akkor mennyi volt az adóalapja, s az ebbe beszámításra nem kerülő jövedelme. Az ilyen típusú kérdezésnél általában százalékkal alacsonyabb jövedelemértékeket kaptunk, mint a jövedelmek részletes kérdezése esetén, azonban az eloszlás lényegében ugyanaz marad mind a két típusú kérdezésnél. (Más kérdés, hogy megbízható becslések szerint semmifajta jövedelemfelvétel nem képes a jövedelmek mintegy százalékát feltárni). 60

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok)

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok) MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG (Előzetes adatok) Szerződésszám: VI-SZ/296/2/2005 IX-18/33/4/2005. Budapest, 2005. december Készült a TÁRKI Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal között 2005. szeptember

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban

A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): A lakosság jövedelme in: Társadalmi

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában

Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában Közép-európai közvélemény: Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2002. május 1

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére

A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére Közép-európai közvélemény: A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001. október

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Reform SPSS állomány neve: D09 Budapest, 2002. október Reform 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL...3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes

A kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei december. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben