2012. évközi változások

Átírás

1 2012. évközi változások évi LXIX. törvény az adózást érintő egyes törvények módosításáról Illeték Illetékmentesség kiterjesztése nem csak hazai kedvezményezettekre is (ajándékozás, öröklés) Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan átruházás illetékmentességének pontosítása SZJA Adóelőleghez kapcsolódó nyilatkozattétel pontosítása Adómentességek pontosítása, kiegészítése Társasági adó Pontosítások Társadalombiztosítás Pontosítások Szociális hozzájárulási adó A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény Adózás rendje Adótartozásnak minősülő tartozások az adóregisztrációs eljárásban Adóhatósági jövedelemigazolás változása Adóhatósági ellenőrzés jegyzőkönyvének átadása Ingatlanra történő végrehajtásban történt változás Végrehajtás során felmerült költségek megtérítése Áfa Rendezvény belépők áfa tartamának változása 27%-ról 18%-ra a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet január 1. napján hatályos állapota szerint meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás. Fordított adózás kiterjesztése a mezőgazdasági szektorra 1

2 Munkahelyvédelmi Akcióterv Változások 2013-tól I. Munkáltatóknak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények II. Vállalkozások számára biztosított új, választható adózási formák 1. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2. Kisvállalati adó (KIVA) III. A vállalkozások finanszírozását, adminisztrációját segítő intézkedések 1. A devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítése a) Gazdasági társaságokról szóló törvény b) Számviteli törvény 2. Pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózás 3. Házipénztárra vonatkozó adminisztráció-egyszerűsítés Egyéb változások 1. Adózás rendje 2. ÁFA 3. Szakképzés 2

3 I. Munkáltatóknak a foglalkoztatásra tekintettel nyújtott adókedvezmények A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból január 1- jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak: 25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény A nem szakképzett munkavállalók utáni kedvezmény Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény Ki után lehet érvényesíteni? Az adókedvezmény az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján érvényesíthető. Személyesen közreműködő tagsági viszonyban továbbra sem jár. Mi számít munkaviszonynak? NEM csak a Munka törvénykönyvében meghatározott munkaviszony, hanem pl.: az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony is munkaviszonynak minősül. Mit jelent az adófizetési kötelezettséget eredményező megfogalmazás? pl.: nem fizetünk Szociális hozzájárulási adót az egyszerűsített foglalkoztatott után, ezért utána adókedvezmény sem érvényesíthető. A kedvezmény alapja: a munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó megállapításánál figyelembevett bruttó munkabér, a bruttó munkabért a Számviteli tv. alapján kell meghatározni nem tartoznak bele a személyi jellegű egyéb kifizetések (Pl.: betegszabadság) A kedvezmény a szociális hozzájárulási adó csökkentett mértéke esetenként a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni A korhoz, egyéb feltételhez kötött kedvezmények érvényesítésének szabályai az életkori feltételt kell teljesíteni o addig jár, amíg be nem tölti a 25. életévét o akkortól jár, amikor már betöltötte az 55. életévét nem szakképzettek kedvezménye mindaddig érvényesíthető, amíg az arra jogosító munkakörben foglalkoztatják A kedvezmény érvényesítésének a módja: nem utólag, hanem a havi bevallásaiban érvényesíthető egy munkavállaló után csak egy jogcímen vehető igénybe kedvezmény a választás joga a kifizetőé nincs szükség az adóhatás által kiállított kártyára, de egyes esetekben kell az igazolás, pl.: o tartósan állást kereső részére a munkaügyi központ ad ki igazolást o anyasági ellátások esetén a folyósító szerv o 180 nap biztosítási munkaviszonyt a NAV igazolja A kedvezmény egyéb feltételei nem előírás a munkáltató felé a dolgozók meghatározott ideig való foglalkoztatása nem követelmény a létszámbővítés az adókedvezményre való jogosultság nem függ a munkaidő hosszától a kedvezmény mértéke azonban csökken a részmunkaidő/teljes munkaidő arányában az új kedvezmények a január 1-től kezdődő adó-megállapítási időszakokra vonatkoznak 3

4 a kedvezmények esetenként nem csak az újonnan felvettekre, hanem a már állományban lévők után is járnak (az egyes kedvezményeknél külön jelölve) A kedvezmény mértéke részletesen az alábbiak szerint alakul: 1. A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény Szociális hozzájárulási adó kedvezmény A kedvezmény=a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 %-ával (fizetendő: 12,5%), 100 ezer fölött a teljes 27 %-ot meg kell fizetni. Szociális hozzájárulási adó+szakképzési hozzájárulás kedvezménye a foglalkoztatás első két évében csak a 25 év alatti olyan pályakezdő esetén, aki legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik. A kedvezmény=a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-ával+a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni. Alkalmazhatóság: a rendelet rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a 2012.december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is lehet-e alkalmazni. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontja: 2013.január 1. Összevonhatóság: nem vonható össze a START PLUSZ, START EXTRA VAGY START BÓNUSZ adókedvezménnyel. 2. A nem szakképzett munkavállalók utáni kedvezmény A szakképzettséget nem igénylő (FEOR-08, 2012.január 1 /állapotrögzítő rendelkezés/, 9. főcsoportjába tartozó) munkakörben foglalkoztatottak után. Szociális hozzájárulási adó kedvezmény A kedvezmény=a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 %-ával, (fizetendő: 12,5%), 100 ezer fölött a teljes 27 %-ot meg kell fizetni. Nem jár a kedvezmény adott hónapra, ha a kifizető a foglalkoztatottat az adó-megállapítási időszak egy részében nem foglalkoztatja vagy NEM kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben alkalmazza Alkalmazhatóság: a rendelet szövege nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a 2012.december 31-én már fennálló munkaviszony esetén lehet-e alkalmazni. Összevonhatóság: nem vonható össze a START PLUSZ, START EXTRA VAGY START BÓNUSZ adókedvezménnyel. 3. Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény A foglalkoztatás első két évében: Szociális hozzájárulási adó+szakképzési hozzájárulás kedvezménye kedvezmény =a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-ával+a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni A foglalkoztatás harmadik évében: 4

5 Szociális hozzájárulási adó kedvezménye kedvezmény =a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 %-ával A törvény rögzíti a tartósan állást kereső fogalmát. Alkalmazhatóság: a rendelet szövege nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a 2012.december 31-én már fennálló munkaviszony esetén lehet-e alkalmazni. Összevonhatóság: nem vonható össze a START PLUSZ, START EXTRA VAGY START BÓNUSZ adókedvezménnyel. 4. A kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény Ki után jár? a GYED folyósítását követően a GYES és a GYET folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók legkésőbb az anyasági ellátást folyósítása megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig. A foglalkoztatás első két évében: Szociális hozzájárulási adó+szakképzési hozzájárulás kedvezmény =a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-ával+a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni A foglalkoztatás harmadik évében: Szociális hozzájárulási adó+szakképzési hozzájárulás kedvezmény =a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 %-ával A foglalkoztatásnál figyelemmel kell lenni az anyasági ellátások melletti munkavégzés szabályaira. Alkalmazhatóság: a rendelet szövege nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a 2012.december 31-én már fennálló munkaviszony esetén lehet-e alkalmazni. Összevonhatóság: nem vonható össze a START PLUSZ, START EXTRA VAGY START BÓNUSZ adókedvezménnyel a GYED folyósítását követően a GYES folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetében a GYET folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetében 5. RÉGI-ÚJ SZABÁLY: A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény Jogszabályi háttér: évi CLVL törvény- Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról- ebben van szabályozva a Szociális hozzájárulási adó, 460 rendelkezik a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményről nem változott 5

6 2. 299/2011.(XII.22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről 2013-ban már nem kell alkalmazni A kedvezmény mértéke a évre havonta: 1. a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot; 2. az 1. pont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 14 százalékát meghaladó része, ha a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot; a évre havonta: 1. a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, 2. az 1. pont szerint meghatározott összegnek a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot, változás 2013-ban: évben az adókedvezmény a kifizetőt az elvárt béremelésre vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerinti feltételre tekintet nélkül illeti meg, 2013-tól azon munkáltatók is alkalmazhatják, akik elvárt béremelést nem hajtottak végre 2. az adókedvezmény mértéke csökkent Részkedvezmény alap Kedvezmény százaléka maximális mértéke forintban forintig 21,25% 16% forint fölötti részre 14% 20% Különbség Bruttó havi munkabér Számított szociális hozzájárulási adó % Részkedvezmény forintig x21,25 %= de maximum Részkedvezmény forint fölött ( ) x 14%= Adókedvezmény = Fizetendő szociális hozzájárulási adó = HVG TB Különszám, 20. oldalán található példa (módosított) közlése x16%= de maximum ( ) x 20%= = = (-) (+) 7.299

7 II. Vállalkozások számára biztosított új, választható adózási formák Kisadózók tételes adója - KATA Törvény: 2012.évi CXLVII. törvény, MK 136.szám LÉNYEGE: tételes átalányadózás, rugalmas adózási megoldás, amely az adminisztráció jelentős csökkentésével jár magánszemély és/vagy magánszemélyekből álló egyes társaságok számára RÉSZLETSZABÁLYOK: Választása: 1. Kisadózó vállalkozó csak a személyesen közreműködő tag vagy megbízott lehet. BT esetében ezt a társasági szerződéssel összhangba kell hozni. Akit nem jelentettek be kisadózónak, az csak munkaviszonyban foglalkoztatható. Ebből következik, hogy ha valakit közreműködőnek tekint a vizsgálat, akkor azt munkaviszonyban állónak (be nem jelentett alkalmazott) fogják tekinteni. 2. A kisadózó két kivétellel a kisadózó cégben lesz főállású (kivétel: máshol legalább heti 36 órásban foglalkoztatják, kiegészítő tevékenységűnek minősül). További vállalkozásban fennálló jogviszonyunk minősítése érdekében év végén tájékozódjunk még a TB szabályokban.) 3. A kisadózó vállalkozásban legalább egy főállású kisadózónak kell lennie. Ebből következik, hogy nem választhatja pl.: a) nyugdíjas EV b) csak nyugdíjasokból álló társaság c) ha a kisadó vagy a kisadózó vállalkozás minden közreműködő tagja máshol legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkezik. 4. Nem választhatja az adóalanyiságot, aki a TEÁOR 2008 szerinti 66.22,66.29 és tevékenységeket folytat. A TEÁOR 2008=állapotrögzítő rendelkezés (későbbi változása nem befolyásolja ezt az előírást). Kérdés: a tevékenységi körben szereplő, de nem folytatott tevékenységet miként minősíti az adóhivatal? 5. A választásnak (ellentétben az EVA-val) nem feltétele, hogy NE legyen adótartozása, azonban a naptári negyedév utolsó napjával kikerül a körből 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén. Átalányadó mértéke nem a vállalkozásra, hanem magánszemélyenként fizetendő: 1. főállásúnál havi forint, ha a hónap bármelyik napján annak minősül (biztosított) 2. aki nem minősül főállásúnak havi forint (nem biztosított) 3. akár 1 nap után is a teljes hónapot kell megfizetni (nincs arányosítás) a) Kivételek vannak: táppénz és egyéb ellátások, EV tevékenység szüneteltetése a hónap egészében b) 30 napos számítási szabály c) Vigyázni kell azonban arra, hogy ezen kieső időszakban NE végezzen a magánszemély munkát! 7

8 4. Főállású, aki a) a naptári hónap egyetlen napján sem áll legalább heti 36 órás munkaviszonyban b) nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak Százalékos adó: 1. a bevétel 6 millió forintot meghaladó része után 40 % 2. tört időszak esetén: hónapok számax500 ezer forint 3. nem kerül ki az adóalanyi körből 4. az átalányadót 6 millió forint fölött is fizetni kell Bevétel fogalma 1. Nem bevétel az EVA-sokkal összevetve pl.: az a) ÁFA b) a nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás c) a biztosító vagy 3. személy kártérítése DE bevétel a mástól megszerzett minden vagyoni érték, tehát bevétel pl.:ingyenesen kapott szolgáltatás (pl.: bérleti díj szívességi használat) 2. Az áttérőknek javasolt az eszköz állományuk 2012.évi rendbetétele, mert a KATA alatt az ezekből befolyó bevétel is beszámít, viszont a ráfordítást nem tudják mivel szemben érvényesíteni. 3. A bevételi korlátot a KATA adóalanyiság időszakára arányosan kell kiszámítani, ha nem a teljes évben választják ezt az adózási formát. Az értékhatár közelében teljesítő vállalkozásoknak tehát pontos kalkulációval kell rendelkezniük, hiszen az évközi kilépés a bevételi határ csökkentését vonja maga után és automatikusan 40 %-os adót generálhat még akkor is, ha nem érte el a bevételük a korlátot. Milyen adókat vált ki? 1. vállalkozói SZJA és vállalkozói osztalékalap utáni adó, átalányadó 2. társasági adó 3. szociális hozzájárulási adó 4. egészségügyi hozzájárulás 5. szakképzési hozzájárulás A vélelmezett munkaviszony buktatói: 1. Törvényi vélelem /14. (2) / : az adóhatóság vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozás között munkaviszony jött létre. A bizonyítási teher az adózót terheli. 2. A vélelem feltételei: a) csak ellenőrzési eljárás keretében b) csak az 1 millió forintot meghaladó bevételi kapcsolat esetén c) A 14. (3) bekezdésében figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig d) kapcsolt vállalkozásokat egy személynek kell tekinteni 3. A munkaviszony vélelem megdöntéséhez legalább két törvényi feltételnek kell megfelelni. Ezek közül egyedül a bevételi adat egzakt. A szerződés fontossága. A 14. (3) bekezdése szerint a vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; 8

9 c) a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Adminisztráció: a KATA kiszámítható és egyszerű, DE bizonyos esetekben szakmai közreműködést igényel az alábbiak miatt: 1. Bejelentkezés pl: jogviszonyok minősítése miatt 2. A folyamatosan előírt és figyelendő változás bejelentési kötelezettség, amelyek elmulasztásához komoly következmények (a fizetendő adó, mulasztási bírság) fűződnek. 3. Ha alkalmazottat vagy egyszerűsített foglalkoztatottat alkalmaznak, akkor annak szabályai rájuk nézve változatlanok. A havi adóbevallási kötelezettség alól e tekintetben nem mentesülnek. 4. A bevételről beadandó (általános esetben tárgyévet követő év február 25-ig) nyilatkozatot papír alapon is meg lehet tenni, azonban a szintén február 25-ig benyújtandó 40 %-os adóbevallás már csak elektronikusan adható be. KÉRDÉS: az adatváltozások miként adhatóak be? Az Art. egyelőre nem tartalmaz eltérő szabályt a kisadózókra vonatkozóan, tehát elektronikus a beadási lehetőség. 5. A kisadózó a bevallásában vagy bevételre vonatkozó nyilatkozatában adatot szolgáltat a számláját befogadó adóalany nevéről és címéről 1 millió forintot elérő bevétel esetén. 6. A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet (a társaságok kikerülnek a Számviteli tv. hatálya alól). Kivéve: ha az iparűzési adóját nem az egyszerűsített forma alapján teljesíti. Számlázás - A kisadózó vállalkozás a számláján feltüntetni köteles: Kisadózó. A kisadózó vállalkozástól befogadott számla elszámolhatósága: nincs szankció. Egyebek: 1. Ha a főállású kisadózó a személyes közreműködés hiánya miatt nem fizet adott időszakra tételes adót, akkor erre az időtartamra meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2. Osztalék a vállalkozás nem kisadózó tagjainak? Hogyan kell kiszámítani? 7. Az áttérési szabályok miatt nem vagy csak fokozott körültekintéssel ajánlható a KATA azoknak, akik a) az SZJA tv. hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, adókedvezményt érvényesítettek fejlesztési tartalékot képeztek, foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentették a bevételüket, mert a végleges érvényesítésre vonatkozó szabályok alól nem mentesülnek! b) TAO hatálya alatt vannak, mert a megszűnéssel összefüggő adóbevallást kell beadniuk számolniuk kell az osztalékadót kiváltó adóval a TAO hatálya alatt kedvezményeket érvényesítettek, mert a végleges érvényesítésre vonatkozó szabályok alól nem mentesülnek! 9

10 A NEM kisadózókra háruló adatszolgáltatási kötelezettség: 1. Adatszolgáltatási kötelezettség: ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. Kérdések: a) ÁFA nélkül vagy azzal együtt (más a költség, ráfordítás és más a kiadás) b) Adott évre lekönyvelt vagy kifizetett (más a naptári évben elszámolt költség, ráfordítás és más a juttatott) 2. Az adatszolgáltatás ideje, tartalma: A kisadózótól befogadott számlákról a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó 08-as adóbevallásában (legkorábban 2014.február 12-ig) kell adatot szolgáltatni kisadózó vállalkozás neve, címe, adószáma, a kisadózó részére a naptári évben juttatott összeg (pénzforgalmi szemlélet!) szolgáltatás esetén a TESZOR számról! 3. Mivel az elszámolt ellenérték összege csak év végére konkretizálódik, ezért év közben adatot kell gyűjteni, kivéve, ha tervezetten alatta marad az összeg az 1 millió forintnak. 4. A számlára nem kötelező TESZOR számot írni, ezért az adatszolgáltatónak kell meghatároznia besorolnia a tevékenységet. ÖSSZEFOGLALÁS Egyszerű és kedvező a kicsiknek, de a KISADÓZÓ SZÁMÁRA könyvelő nélkül az alábbi adókockázati pontokat tartalmazza: a) több tag esetén a személyes közreműködés alóli mentesség bizonyítása b) adatváltozások bejelentési kötelezettségének teljesítése c) az elektronikus benyújtás d) nem teljes évben való működés szabályainak lekövetése e) a kisadózó igazolt jövedelme diktált összeg f) adóbevallás beadására kötelezett, ha az iparűzési adóban kedvezményt kíván érvényesíteni és/vagy az évközi adófizetését korrigálni szeretné g) ha nem minden tag (BT-nél Kkt-nál) kisadózó, vagyis nem működik személyesen közre osztalék jövedelem adózása, ennek kiszámítása ennek szakmai megoldásához további tájékoztatás szükséges h) munkaviszony törvényi vélelme i) a minimálbéres bejelentéshez képest is csökkenő állami ellátás j) alacsony igazolt jövedelem (a lejelentett bevétel 60%-a) Hátrányok a KISADÓZÓT ALKALMAZÓKNÁL a) adatszolgáltatási kötelezettség a tárgyévet követő év január 31-ig b) munkaviszonynak vélelmezett vállalkozási szerződés 10

11 A KISVÁLLALATI ADÓ - KIVA Rendkívül új szemléletű megoldás. Az KIVA kiszámításához a Számviteli törvény szerinti eredmény szemléletben könyvelt vállalkozásnál ezzel párhuzamosan ki kell alakítani egy pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást is. Törvény: 2012.évi CXLVII. törvény, MK 136.szám Lényege: 1. Célja: a foglalkoztatottság növelése a) Célzott adóalanyi kör: mikro-kisvállalkozások - kapcsoltak adatainak figyelembevételével b) Maximum 25 főt foglalkoztatók választhatják c) 500 millió forintos bevételi- és mérlegfőösszeg értékhatárig 2. Számítása: pénzforgalmi szemléletű módosító tételekkel 3. Mértéke 16 % 4. A KIVA mentesíti a vállalkozást a TAO, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól. A bérek utáni közterheket kiváltja, azonban az egyéneket terhelő levonások változatlanok. 5. Választása naptári évre szól. 6. Évközben adóelőleget kell fizetni, de nincs feltöltési kötelezettség. 7. Újszerű veszteségelhatárolást vezet be: a pénzforgalmi szemléletű negatív eredményt lehet 10 évre elhatárolni, egyenlő részletekben. A KIVA választása 1. Az adóalanyok köre széles (ellentétben a KATÁ-val), de nem egyezik meg a TAO alanyokkal. Az ügyfélkörünkben leginkább előforduló Kkt, BT, Kft, egyéni cég, ügyvédi iroda,szövetkezet választhatja. 2. Létszám előírás. A 2013-tól KIVÁ-t választók átlagos állományi létszáma 2012-ben nem lehet több 25 főnél. A választásra irányuló nyilatkozatot a várható létszám alapján kell megtenni. 3. Összegszerűségi korlát. A bevétel és a mérlegfőösszeg tekintetében NEM a 2013-ra várható bevételi és mérlegfőösszeg alapján kell nyilatkozni, hanem a 2011.évi tényleges mérlegadatok alapul vételével. Bevételnek az összes (a 9-esben elszámolt) bevételt kell tekinteni. Ha EVA alany választja a KIVÁ-t, esetében a 2012.évi EVA alapot kell alapul venni. 4. A létszám és bevételi adatok számításakor a KIVÁ-t választó cég adatait a kapcsolt vállalkozásai értékadataival kell egybeszámolni. Ezzel kizárják a cégcsoportokat. A kapcsolt vállalkozás fogalmát (a transzfeárazásnál már ismert szabályok szerint) a TAO tv. előírásai alapján kell meghatározni. (Komoly szakértelmet igényel.) 5. Újonnan alakulók is választhatják. 6. NEM választhatják azok, akiknél az üzleti év fordulónapja nem december

12 7. Azok választhatják, akinek az adószámát 2011.január december 31-ig az adóhivatal nem törölte vagy függesztette fel. Tekintettel a december 31-i végdátumra, a december 20-ig megteendő nyilatkozatban ezt a tényt is vélelmezni kell. 8. Nem választhatják, akiknek a bejelentés napján ( tehát NEM december 20-án!) az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása több mint 1 millió forint. Az EVAtól eltérően nem adóhatósági tartozást kell nézni, hanem csak az állami adóhatóságnál fennállót. 9. A választás bejelentése ugyanaz, mint az EVA-nál: a megelőző év december 1-20.között elektronikus úton tehető meg. A határidő jogvesztő. A választást nem kell évente megismételni. A bejelentés a következő év január 15-ig visszavonható. A KIVA alapja 1. A módosított pénzforgalmi szemléletű eredmény azaz a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének különbsége a) növelve a járulékalapot képező személyi kifizetésekkel NEM a Számviteli tv. szerinti teljes összeg, hanem a Tbj. szerinti járulékalapot képező rész tartozik ide b) DE az adó alapja nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi kifizetések összege tehát negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is van KIVA alap A személyi jellegű kifizetések csökkentik a pénzforgalmi eredményt, az a) pont szerinti növeléssel egy olyan adóalap képződik, amelynek révén az semleges a bérekre. A személyi jellegű kiadások növelése tehát nem növeli a KIVA alapját, ezért ösztönöz a foglalkoztatottság növelésére. 2. A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek: a) Pénzmozgáshoz kapcsolódó módosítások céljuk, hogy egyes tételek hatását semlegesítsék, azaz ne hassanak semmilyen módon a pénzforgalmi eredményre a kívülről bevont pénzek CSÖKKENTIK a KIVA alapot (hitelfelvétel, tőkeemelés, osztalék, elszámolási előleg visszafizetése) mivel ezek a tételek az eredmény számításakor bekerültek az adó alapjába, a csökkentéssel valósul meg a semlegességük. a vállalkozáson kívülre helyezett pénzek NÖVELIK a KIVA alapot (hitel visszafizetése, hitel nyújtása, tőkeleszállítás, elszámolási előleg kiadása) b) Az adóalap védelmét szolgáló módosítások nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek NÖVELIK a KIVA alapot nem taxatív az előírás, példálózó jellegű és nem azonos teljesen a TAO 3. számú mellékletével (többek között: végleges pénzátadás, 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű termék beszerzése vagy szolgáltatás igénybevétele ha az ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, bírság, az adóalanyiságot megelőző időszakra kifizetett adó, alultőkésítési szabály, ingyenesen nyújtott szolgáltatás, készlethiány stb.) c) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő módosítás az adóalap korrekciója a független felek közötti árnak megfelelően módszerei: a TAO szerintiek 3. Elhatárolt veszteség felhasználásának lehetősége újszerű. a) A pénzforgalmi szemléletű negatív eredményt lehet 10 évre elhatárolni, egyenlő részletekben. 12

13 b) Az új tárgyi eszközök, szellemi termékek összegével időbeli korlátozás nélkül, teljes mértékben lehet az adó alapját csökkenteni. Tehát a veszteségnek az a része, ami új beruházásból adódott a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel szemben is elszámolható. c) Elhatárolás feltétele (a TAO-hoz hasonlóan): ha a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása mellett keletkezett). d) A negatív pénzforgalmi eredmény a módosító tételekkel korrigáltat jelenti hasonlóan a TAO-ban megszokotthoz. 4. A KIVA választásával összefüggő átmeneti módosítások a) az előző adóévre vonatkozó olyan bevétel és kiadás, amely a KIVA időszakában lesz pénzügyileg teljesítve nem módosítja az eredményt b) a KIVA hatálya alá kerülés időpontjában fennálló hitel és kölcsöntartozások kikerülnek a módosító tételek közül. A KIVA mértéke: 16 % A KIVA előleg 1. A KIVA alany adóelőleg bevallására és fizetésére kötelezett a) a megelőző évben már KIVA alanyok esetében havi előleget fizet, akinek az adója a megelőző évben az 1 millió forintot elérte egyéb esetben negyedéves az előlegfizetés b) a megelőző évben még NEM KIVA alanyok esetében akkor kötelezett havi előleget fizetni, ha az adóévet megelőző évben a bevétele meghaladta a 100 millió forintot (ellentmondás van a választási feltételeknél előírtak /2011.évi mérleg adatok/ és az előlegre vonatkozó szabály /megelőző évi bevétel/ között egyéb esetben negyedévente fog előleget fizetni 2. A KIVA előleg alapja: a) Az előleg nem az előző évi tényadatok alapján, hanem az előlegfizetési időszak tényadatai alapján kerül meghatározásra. b) Az előleg alapja az adóelőleg fizetési időszakban realizált pénzeszközváltozás, azaz a számviteli tv. szerinti pénzeszközöknek realizált változása + az adóalany által fizetendő (kérdés: nem a fizetett?) Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem + a megfizetett KIVA előleg + a kifizetett osztalék és osztalékelőleg 3. Az előleg kiszámítás egyszerűsített módszere módosító tételek nélküli számítás A változás figyelésének időszaka: a) az előleg fizetési időszak utolsó napján kiszámított pénzeszköz állományból kell levonni a megelőző előlegfizetési időszak utolsó napjának pénzeszköz állományát. b) Pl.: második negyedévében a án kimutatott pénzeszközállományból kell elvonni a 2013.március 31-én kimutatott állományt. 13

14 4. Az előleg meghatározás teljes körű módja: a) az egyszerűsített módszer az előleg túlfizetéséhez vezethet, mivel nem számol a módosító tételekkel, ezért az adóalany választhatja a teljes körű módszert is. b) A teljes körű módszer választását követő adóelőleg-bevallási időszakokban már nem lehet visszatérni az egyszerűsített módszerhez 5. Lehetőség van arra, hogy az egyes adóelőleg-megállapítási időszakokban keletkezett negatív előleg alapot a következő időszak adóelőleg alapjából levonjuk. Mindkét előleg megállapítási módszernél alkalmazható. Nem azonos a veszteség elhatárolással. 6. Az előleg összege= az alap 16 %-ával Mentesül egyes adók alól összesen 28,5% munkáltatói terhet vált ki A KIVA szerint adózó a KIVA megfizetésével mentesül a társasági adó a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. Nem váltja ki: az Áfá-t az osztalék után fizetendő SZJA-t és EHO-t A KIVA bevallása: az adóévet követő év május 31-ig. A KIVA adóalanyiság megszűnése 1. Az adóalany saját választása szerinti kiléphet az adóév december között. Év közben tehát nem lehet kilépni. A határidő jogvesztő és (ellentétben a bejelentkezéssel) a nyilatkozat nem vonható vissza. 2. A KIVA alanyiság megszűnik a törvényben meghatározott okok miatt a) év közben, ha az adóalany bevétele a naptári éven belül meghaladja az 500 millió forintot a meghaladás hónapját megelőző hónap utolsó napjával (hasonlóan az AM ÁFA alanyra vonatkozó szabályokkal) b) év közben, amennyiben a KIVA alany végelszámolását vagy felszámolását rendelik el a kezdő napot megelőző nappal c) az átalakulás napjával, mivel a KIVA alany a tv. szerint nem alakulhat át d) egyes mulasztási bírságok kirovása esetén e) az adószámának felfüggesztése esetén f) ha az adóalany állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozása meghaladja az 1 millió forintot. A tartozás összegét negyedévente vizsgálják. g) Ha az átlagos állományi létszám meghaladja az 50 főt (a belépésnél nem lehet több 25 főnél, de a KIVA alanyiság időszakában nőhet a létszám eddig a korlátig.) 14

15 A TAO alanyok átlépése a KATA és a KIVA hatálya alá Minden olyan kedvezményt vissza kell fizetni, meg kell szüntetni, amelyekkel a TAO időszakban adóalap csökkentő kedvezmény térvényesített az adóalany. 1. A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2. Főszabályként az adóalany a) a KIVA alanyiságot megelőző évben már nem élhet (vagy ésszerűségi okok miatt nem indokolt élnie) egyes TAO kedvezményekkel, b) az utolsó TAO évet megelőző években igénybevett egyes kedvezményekkel késedelmi pótlék felszámítása mellett el kell számolni, mint pl.: fejlesztési tartalék jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésének feltételes kedvezménye kisvállalkozási kedvezmény /7. (1) zs pont/ foglalkoztatottság növelésének kedvezménye 3. Nem köteles azonban az elszámolásra, amennyiben a KIVA időszakban a TAO törvény szerinti kötelező elszámolási időszakra figyelemmel nem terhelné a TAO szerinti eredménynövelési, adófizetési kötelezettsége (pl.: 4 éven belül beruházást valósít meg). 4. Az adóalanyiságot megelőző utolsó TAO adóévben rendezni kell a számviteli nettó érték és a TAO szerinti nyilvántartási értékek összevont különbözetét annak előjelétől függően. a) Számviteli nettó érték> TAO szerinti nyilvántartási érték= TAO alapot növelni kell b) Számviteli nettó érték <TAO szerinti nyilvántartási érték= TAO alapot csökkenteni kell 5. El kell számolni a tartós adományozás kedvezményével is, azaz a TAO alapját meg kell növelni az adóévben vagy korábban elszámolt többlet kedvezmény kétszeresével. 6. Osztalékadót kiváltó adó megállapítása a) Alapja: áttérést megelőző évi beszámolóban szereplő + eredménytartalék +lekötött tartalék +mérleg szerinti eredmény+a taggal szemben fennálló osztalékfizetési kötelezettség (-) nem vagyoni betétként szerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyvszerinti értéke szerint kimutatott pozitív különbség b) Mértéke: 16 % c) Megfizetése 3 egyenlő részletben 7. A KIVA törvény átmenetei rendelkezéseket tartalmaz: a) a kedvezményezett átalakulásra b) a kedvezményezett részesedéscserére c) a nem realizált árfolyamveszteségre d) a kedvezményezett átalakulást vagy kedvezményezett eszközátruházást követő megszűnésre e) a szokásos piaci ártól való eltérésre f) a kis-és középvállalkozások adókedvezményére vonatkozóan is. 8. Egyéni cég KIVA alá történő bejelentkezésekor a jogutód nélküli megszűnés szabályait az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulására vonatkozó szabályokkal együtt kell alkalmazni. 15

16 A KIVA alanyok visszalépése a TAO hatálya alá 1. A KIVA alanyiság időszaka alatt beszerzett tárgyi eszközök, immateriális javak értéke után a TAO időszakban a) nem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni b) a Tao törvény szerinti értékcsökkenésnek pedig csak az időarányos részét lehet érvényesíteni. 2. A KIVA előtti időszak elhatárolt veszteségéből a KIVA időszak minden adóévében %-ot kell elszámoltnak tekintetni. A kisvállalati adózás alatti vállalkozástól befogadott számla szankciója: 1. A törvény első tervezete szerint a Tao alanyoknál a befogadott számlákat nem lehetett volna költségként elszámolni. 2. Októberi információ szerint (NAV előadás) már enyhült a szankció, az éves szinten felmerült összes költség+ráfordítás 5 %-a lett volna korlát. 3. A jelenleg hatályos TAO tv. 3.sz.melléklet A/2 pontja szerint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség,ráfordítás a KIVA adóalany részére a) visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, b) véglegesen átadott pénzeszköz, c) a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, d) az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, e) az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, f) valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó 16

17 EGYES KÖZTERHEK A KATA ÉS A KIVA IDŐSZAKÁBAN A KATA és a KIVA adóalanyok által fizetendő új közteher számos egyéb adófizetési kötelezettséget kivált. Ezek között nem szerepel: a helyi iparűzési adó az építményadó a telekadó a gépjárműadó a cégauóadó A törvényi indoklás szerint a KATA és a KIVA jövedelemtípusú adókat váltanak ki, míg a fenti adóterhek (az iparűzési adó kivételével) vagyoni típusú adóterhek. Iparűzési adó 1. Mindkét adóalanyt terheli az ideiglenes jellegű iparűzési adófizetési kötelezettség az általános szabályok szerint. 2. Mindkét adóalany megállapíthatja az állandó jellegű iparűzési adóját az általános szabályok szerint. A bevételi nyilvántartást vezető KATA adóalany számára ez többlet adminisztrációval jár. Mivel nem tartoznak a Számviteli tv. hatálya alá részükre a Htv. külön fogalom meghatározásokat tartalmaz. a nettó árbevétel az ELÁBÉ az anyagköltség a közvetített szolgáltatások az alvállalkozói teljesítés vonatkozásában 3. Mindkét adóalany választhatja az iparűzési adó általános szabálytól eltérő egyszerűsített módját is. A választás mindkét esetben az adóév egészére szól. 4. Egyszerűsített módszer - KATA a) Régi szabály az éves 8 millió forintos értékhatárt el nem érő vállalkozásoknak (nem csak a KATA szerint adózóknak) iparűzési adóalap=árbevétel 80 %-a - évente választható b) Új szabály tételes összeg (csak a KATA szerint adózóknak) a választás végleges a KATA adóalanyiság időszakára Az iparűzési adó alapja minden székhellyel, telephellyel érintett településre évi 2,5 millió forint. Ebből következően az a vállalkozó, akinek a székhelytől eltérő településen telephelye van magasabb összegű iparűzési adóalap után fizeti meg az adót. A tételes adóalapot napi arányosítással kell meghatározni, ha a kisadózó vállalkozás adóalanyisága nem az adóév egészében áll fenn o év közben választotta a KATÁ-t o év közben nyitott meg vagy szüntetett meg telephelyet o év közben alakult új vállalkozás o az adóév bizonyos időszakára a kisadózó vállalkozás szünetel (EV vállalkozói tevékenység szünetel, táppénz) 17

18 5. Kedvezmények a) A helyi önkormányzati rendeletekben szabályozható (maximálisan 2,5 millió forint adóalapig érvényesíthető) kedvezmény vagy mentesség elérhető a KATA és a KIVA szerint adózók számára is ha az adót az általános szabályok alapján állapítják meg. b) A foglalkoztatás-növeléssel összefüggő adóalap kedvezmény a KATA adóalany esetében specifikus. A vállalkozási szintű adóalap a telephelyek tételes adóalapjainak összessége, a mentesség településenként arányosan vehető figyelembe. c) A helyi önkormányzati rendelet is tartalmazhat kedvezményt. 6. Az adó megfizetése A tételes iparűzési adót fizető KATA adóalany évente kétszer fizet adót (nem adóelőleget). Utólagos korrekcióra a tárgyévet követő év május 31-ig beadandó adóbevallásban van lehetőség (mentesség, kedvezmény stb. miatt) a) Azon adózók, akiknek az adott önkormányzatnál az adóévük 12 hónap (teljes év) a szokott időpontban (március és szeptember 15.) fizetnek. b) Ha az önkormányzat területén nem teljes az adóév, akkor az alábbi két időpontban kell adót fizetni: az adóköteles időszak első hónapját követő hónap 15-e az adóköteles időszak utolsó hónapját követő hónap 15-e 7. Bejelentési kötelezettség, bevallás a) A KATA választását követő 15 napon belül az önkormányzati adóhatósághoz való bejelentéssel egyidejűleg kell nyilatkozni a tételes adó választásáról (ez a döntés nem változtatható meg!) A bejelentés végrehajtható okirat. b) A KATA év közbeni választása esetén a megelőző időszakról iparűzési adóbevallást kell beadni. A beadási határidő a következő év május 31-e, mivel a Htv. erre vonatkozóan nem tartalmaz előírást. c) Jelen szabályozás szerint a KATA adóalanyt nem terheli adóelőleg-bejelentési adóelőleg-bevallási adóelőleg-fizetési adóbevallás-benyújtási kötelezettség d) A KATA alany adóbevallás benyújtására kötelezett: ha megszűnik a KATA adóalanyisága ha szünetel az adóalanyisága e) A KATA alany adóbevallást nyújthat be: ha adókedvezményt szeretne érvényesíteni ha az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adót levonásával kíván élni f) Az adóalanyiság megszűnése miatt adóelőleg-bevallási kötelezettség terheli a KATA-ból kilépő adóalanyt. Bevallandó összeg: a megszűnés évére várható adó (a KATA időszakra fizetendőt kivéve) 18

19 8. Egyszerűsített módszer KIVA a) Régi szabály az éves 8 millió forintos értékhatárt el nem érő vállalkozásoknak (nem csak a KIVA szerint adózóknak) iparűzési adóalap=árbevétel 80 %-a - évente választható b) Új szabály: az iparűzési adó alapja=a kisvállalati adó alapjának 1,2-szeresével. A módszer az adóévre választható. A bejelentést elegendő az adóbevallással együtt megtenni. A KATA és a KIVA adóalanyoknak az általános szabály szerint kell teljesíteniük az építményadó-, a telekadó-, a gépjárműadó- és a cégautóadó-kötelezettségüket. 19

20 III. A vállalkozások finanszírozását, adminisztrációját segítő intézkedések A devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítése Gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása Minden társasági formára előírt tőkevédelmi szabály Nem változott szabály 51. (1) 1. Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben 2. nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével 3. és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, 4. a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről. Új rendelkezés (4) bekezdés, hatályos 2012.október 16-tól 1. az árfolyamváltozásból adódó tőkeveszteséget nem kell azonnal pótolni 2. saját tőke csökkenés esetén 3 hónapon belül új beszámolóval az átalakulás, megszűnés elkerülhető 3. Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. A korlátolt felelősségű társaságokra előírt tőkevédelmi szabály Nem változott szabály 143. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. Módosított rendelkezés (3) bekezdés, hatályos 2012.október 16-tól Amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. 20

21 Átmeneti rendelkezés 336/F. Az 51. (1) bekezdése, a 143. (2) bekezdés a) pontja, valamint 245. (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a ben induló üzleti évről készített számvitelről szóló évi C. törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. (3) bekezdés a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége május 31-éig figyelmen kívül hagyható. Számviteli törvény módosítása Árfolyamveszteség elhatárolás forgóeszköz hiteleknél /33. (2) és (3) bekezdéseinek módosítása/ 21

22 III. A vállalkozások finanszírozását, adminisztrációját segítő intézkedések Pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózás A közösségi Áfa-irányelv lehetőséget biztosít a tagállamok számára 2013-tól kezdődően, hogy pénzforgalmi szemléletű Áfa-elszámolást vezessenek be az adóalanyok meghatározott körében. A pénzforgalmi szemléletű adózási mechanizmust választó adóalanyok (a továbbiakban Pf adóalany) fizetendő adójának megállapítási kötelezettsége az ügylet pénzügyi rendezésekor keletkezik a vevő adólevonási joga is csak az ügylet pénzügyi rendezésekor keletkezik a Pf adóalany a beszerzések Áfá-ját is csak akkor jogosult levonni, amikor azt pénzügyileg rendezte. A szabályozás az Áfa-tv. új XIII/A fejezetében kapott helyet. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Áfa-tv. általános szabályait kell alkalmazni. Kik választhatják? Egyéb kritériumok 1. a Kkv-tv. szerint a tárgyév első napján kisvállalkozás vagy annak minősülne 2. gazdasági céllal belföldön telepedett le 3. nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt 4. nem választott alanyi mentességet Bevételi kritériumok 1. az összes Áfa nélkül számított bevétele a naptári évet megelőző évben ténylegesen és az összes Áfa nélkül számított várható és/vagy tényleges bevétele a naptári évben nem haladja meg a 125 millió forintot 2. a bevételbe nem lehet beleszámítani a következő ellenértékeket: a) tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítése b) közösségen belüli adómentes értékesítés (89. ) c) a közérdekű jellegre tekintettel adómentes értékesítés (85. (1) d) adómentes pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő jellegű szolgáltatások (86. (1) a-g 3. Az újonnan alakuló adóalanyok is választhatják, ha az árbevételi feltételt a megalakulás évében (várhatóan) időarányosan teljesítik évi XXXV.tv., azaz a Kkv-tv. szerint kisvállalkozás összes foglalkoztatotti létszáma <50 fő éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió Eurónak megfelelő összeget A pénzforgalmi elszámolás mechanizmusa A pénzforgalmi elszámolás kizárólag az azt választó adóalany által teljesített, egyenes adózás alá eső ügyletekre alkalmazandó, melyeknél az adófizetési kötelezettség az adóalanyt terheli. 22

23 Választása esetén sem alkalmazható az alábbi ügyleteknél: 1. fordított adózás esetében - a vevő az adót az Áfa-tv a alapján állapítja meg 2. az Áfa-tv. 11. és 14. -a szerinti ügyletek esetében pl.: ingyenes átadások, saját vállalkozásban végzett beruházás 3. azokban az esetekben, amikor az Áfa-tv. különös rendelkezéseit kell alkalmazni kompenzációs felár, utazásszervezés, használt ingóságok Időbeli hatály: amelyek teljesítési időpontja az Áfa-tv ai alapján a válaztás időszakára esik. Fizetendő adó megállapítása 1. A Pf alany 2. által belföldön 3. a Pf elszámolás időszakában 4. teljesített összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után (bizonyos kivételekkel) 5. az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. Kivételek: zárt végű lízingügyletek (10. a) az adófizetési és levonási jog az általános szabályok szerint alakul közösségen belüli adómentes értékesítések (89. ) Az ADÓ Szaklap 2012.évi számában a 150.oldalon ehhez kapcsolódóan az alábbi értelmezés található. az értékesített terméket érintő áfafizetési kötelezettséget mindig az ellenértéknek a vevő által adott időpontig kifizetett arányában szükséges teljesíteni. Az értelmezés szerint tehát nem a teljes kifizetettség, hanem az ellenérték arányos részének kifizetése is áfafizetési kötelezettséget eredményez. A beszerzést terhelő adóra is az arányos levonási lehetőség vonatkozik. Levonható adó megállapítása 1. A Pf alany 2. a termék beszerzéséhez (kivétel 10. a) szerinti lízingügyletek) és a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonási jogával legkorábban abban az adómegállapítási időszakban élhet, amikor az adót is tartalmazó ellenértéket megfizette 3. az adólevonási jog továbbra is az általános szabályok szerint alakul, de gyakorlásának időpontja eltolódik értelmezési problémák forrása lehet Számla érvénytelenítése 1. Az áthárított adó csökkentését a számlát módosító akkor veheti figyelembe, amikor a jogosultnak visszatéríti az ellenértéket. 2. Az áthárított adó növelése esetén a fizetendő adó és a levonható adó megállapítása egyaránt a pénzügyi teljesítéshez kapcsolódik. 3. Ha a bruttó ellenérték nem, csak az áthárított adó változik, akkor az általános szabályokat kell alkalmazni. értelmezési problémák forrása lehet 23

24 Ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele részletekben történik (nem a 10. szerinti ügyletek) 1. Részletfizetés esetén az adófizetési kötelezettség nem a teljes ügyleti értékhez, hanem csak az abból megfizetett részösszegekre vonatkozik. Ha az ADÓ szaklap szerinti arányosítás az alkalmazandó szabály, akkor ez az előírás felesleges, de azt támasztja alá. 2. Pénzmozgás hiányában is megfizetettnek minősül az ellenérték, ha a követelés vagy kötelezettség a) engedményezés b) tartozásátvállalás, elengedés miatt c) vagy más módon szűnik meg. A fizetendő adó pénzforgalmi mechanizmus alapján való elszámolásának feltétele: a Pf adóalany által kiállított számla tartalmazza a pénzforgalmi elszámolás kifejezést vagy más egyértelmű utalást a 169. p) pontjára. A levonható adóra vonatkozó rendelkezések a fenti hivatkozás hiánya esetén is fennállnak. A Pf adóalany áfa elszámolási mechanizmusát annak választása alapozza meg. A számlára ráírandó szöveg alapján a számlát befogadó is a pénzforgalmi elszámolást köteles alkalmazni. A fizetendő Áfa megállapításának speciális időpontja jogállásváltozás esetén: 1. Jogállásváltozások: a) az adóalany alanyi mentességet választ b) felszámolását, végelszámolását, kényszertörlését rendelik el c) tevékenységét szünetelteti (EV) 2. az ügyletnek a pénzforgalmi elszámolás időszaka alatti teljesítése és az ellenérték megtérítése, azaz a fizetendő adó megállapítása közötti időszakban következik be. 3. a fizetendő Áfa megállapítása a megelőző időszakot lezáró adóbevallásban történik. A levonható Áfa megállapításának speciális időpontja jogállásváltozás esetén: a fizetendő adóhoz hasonlóan nyílik meg a levonási jog A pénzforgalmi adóalanyiság megszűnik 1. Az adóalany döntése alapján a következő naptári év 1. napjától. 2. Ha az adóalany bevétele meghaladja a bevételi értékhatárt a következő naptól. 3. Ha az adóalany csőd-felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül. 4. Ha az adóalany tevékenységét szünetelteti. Egyéb módosítások 1. A pénzforgalmi szabályozás nem csak az azt választó adóalanyt érinti, hanem minden vevőt, aki Pf. adóalanytól vásárol. Számára az adólevonási jog a pénzügyi teljesítéskor jelentkezik. 2. A Pf elszámolás csak azokban az esetekben alkalmazható, amikor az eladó által kiállított számlán erre vonatkozóan egyértelmű utalás van. Kérdés: utóbb lehet-e az e nélkül kiállított számlát módosítani önrevíziót indukálva a számlát befogadónál? 24

25 Eljárásjogi szabályok 1. Újonnan alakuló vállalkozó a megalakulással egyidejűleg nyilatkozik a Pf szemléletű Áfa elszámolás választásáról. 2. Már működő vállalkozások a megelőző év december 31-ig jelenthetik be erre vonatkozó döntésüket. 3. A bevételi értékhatár évközi túllépése miatt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentési kötelezettség terheli az adózót. 4. A NAV 2013.január 1-től közzéteszi azon Áfa-alanyok listáját, akik a pénzforgalmi elszámolási módot választották. 25

26 III. A vállalkozások finanszírozását, adminisztrációját segítő intézkedések Házipénztárra vonatkozó adminisztráció-egyszerűsítés Nem változott: 1. A Pénzkezelési szabályzat elkészítése kötelező (Számviteli törvény /14. (5)d)/. 2. A napi készpénz záróállomány maximális mértékét szabályozni kell /Számviteli törvény (14. (8)/. Változott: 3. Megszűnt a törvényi szabályozás 2012.december 1-től /Számviteli tv.14. (9)-(10) hatálytalan december 1-től a 2012.évi CXLVI törvény 25. -a (Munkahelyvédelmi Akcióterv) alapján/. Pénzkezelési szabályzat módosítása 2012.december 1-től: 4. Kötelező, ha a vállalkozás eltér az eddigi törvényi szabályozástól. 5. Nem kell, ha a vállalkozás még nem alkotott új szabályokat az eddigi törvényi szabályozás helyett. 26

27 Egyéb változások Adózás rendje Adóalanyok közötti készpénzfizetések korlátozása, szankciója Változatlanul fennmaradó szabályozás Bejelentési kötelezettség: a készpénzzel történő fizetésről /Art. 17. (9)/ az állami adóhatósághoz a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül (40-es nyomtatványon) Kötelezett: a vevő, a szolgáltatást igénybevevő Bejelentés esetei: 1. ha a kapcsolt vállalkozások közötti készpénzszolgáltatás> 1millió forint 2. egyéb esetben teljesítés készpénzszolgáltatás> 2millió forint Változás január 1-től Új előírás /Art. 38. /: alanya: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó gazdasági esemény: adóköteles tevékenysége keretében kinek: más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak jogviszony: a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján (engedményezés?) tartalom:az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, gyakoriság: szerződésenként figyelési időszak: egy naptári hónapban korlátozás: legfeljebb 5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást (lehet,hogy 1,5 millió forint lesz?) Szankció: az előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. Adóhatósági iratok kézbesítettsége kézbesítési vélelem beálltáról az adózó értesítése 124. megváltozott és kibővült szabályai A küldeményeket át nem vettek listájának közzététele a NAV honlapján 27