kukta.hu EHO Törvény változásai 1. Az Eho tv. kiegészül a 2/A -al:

Átírás

1 kukta.hu EHO Törvény változásai 1. Az Eho tv. kiegészül a 2/A -al: ig: Eho tv. 2. : százalékos eho fizetési kötelezettség kizárólag belföldi személy esetében merülhet fel, tehát külföldinek minősülő (Tbj. 4. u) pont ) magánszemélynél nem től: A 2. -tól eltérően százalékos mértékű eho fizetési kötelezettség terheli a Szja-ról szóló tv. 1/B szerinti külföldi illetékességű (külföldi illetékességű előadóművész) magánszemélyt, a 3/B -ban meghatározott esetben, vagyis: az eho törvény egy új 3/B -sal egészül ki. 3/B a Szja törvény 1/B hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű eho-t fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint. A Szja törvény 1/B -ában meghatározott adózási módot választó nem belföldi előadóművészeket 14 százalékos eho fizetési kötelezettség terheli adóévenként 450 ezer forint összeghatárig. (Az erre vonatkozó megállapítási, bevallási és adófizetési szabályokat a Szja törvény 1/B -ában meghatározottakkal azonos módon kell teljesíteni. Az 53INT bevallás használatával.) 2. Az Eho tv. 3. (4) bekezdés helyébe: ig: A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. ) adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű eho-t fizet. (Ezen juttatások december 31-ig mentesek voltak az eho fizetési kötelezettség alól, től 10 százalék, től 14 százalék volt az eho fizetési kötelezettség úgy, hogy a 14 százalék eho alapja a béren kívüli juttatás 1,19-szerese). Az éves 500 ezer forint keretösszeg felett pedig 27 százalék az eho mértéke től: Eho tv. 3. (4) bekezdés: A kifizető az Szja tv. 71. szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után - figyelemmel az Szja tv. 70. (4) bekezdésére is 14 százalékos mértékű eho-t fizet. Fő szabály szerint béren kívüli juttatást a munkáltató juttathat a munkavállaló részére, től a munkáltató fogalma is változik és a béren kívüli juttatások alkalmazása során munkáltatóként az Szja tv pontja szerinti munkáltatót kell figyelembe venni. Magyarázat: 1. ) Az Szja tv a szerinti kedvezményes béren kívüli juttatás: az így megállapított béren kívüli juttatás szja alapként meghatározott összege után ide értve az Szja tv / 27

2 bekezdését is az adóalap 1,19-szeres összege után a közteher mértéke 14 százalék eho és 16 százakék szja (összesen 35,7 százalék) január 1-től az Szja tv. 200 ezer forintban határozza meg a béren kívüli juttatások éves keretösszegét. Ez a SZÉP kártya nélkül igénybe vehető keretösszeg, ugyanis a 200 ezer forint összegbe nem tartozik bele a SZÉP kártyán igénybe vehető juttatás. A 200 ezer forint éves keretösszegig 2015-ben tehát a évi mértékkel azonos 35,7 százalékos közteher megfizetése mellett adható bármilyen klasszikus béren kívüli juttatás pl. Erzsébet utalvány. E keretösszeg felett további 250 ezer forint összeghatárig (tehát összesen évi 450 ezer forint összeghatárig) a SZÉP kártya 3 zsebébe is adható támogatás ugyanilyen kedvezményes 35,7 százalék közteherrel. Ha e felett az összeghatár felett is juttat a kifizető béren kívüli juttatást, akkor a közteher az adóalap 1,19 szerese után 27 százalék eho, és 16 százalék szja, összesen 51,17 százalék. A jogszabály tehát két keretösszegről rendelkezik: - A 450 ezer forintos keretösszegről, melynek elnevezése éves REKREÁCIÓS KERETÖSSZEG, mely szintén két részből áll a) a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás (3 zseb) b) minden más béren kívüli juttatás, melynek az éves keretösszege 200 ezer Ft. Ha a minden más éves keretösszeg kitölti a saját keretösszegét (200 e Ft/év), akkor a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből 250 ezer forint adózhat béren kívüli juttatásként 35,7 százalékos közteherrel. Ha a minden más kisebb, mint az éves 200 ezer forintos keret, akkor a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből: 250 ezer forint, a 200 ezer forint éves keretből pedig a minden másra fel nem használt rész adózhat béren kívüli juttatásként. Ha a minden más 0 forint, akkor a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegéből évi 450 ezer forint adózhat béren kívüli juttatásként. 2.) Szja tv. 70. : A béren kívüli juttatásnak nem minősülő Szja tv a szerint egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után az adóalap 1,19-szerese után 27 százalék eho, és 16 százalék szja, összesen 51,17 százalék a közteher mértéke. 2 / 27

3 Szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Eat) 1.) Az adóalap megállapításának különös szabálya (Eat tv (6) bekezdés: Az adóalap megállapításának különös szabályait, vagyis az elvárt (minimálbér szerinti) adóalap után a szociális hozzájárulási adót hasonlóan a biztosítottak járulékfizetési szabályaihoz csak egy meghatározott jogviszonyban kell megfizetni. 2.) Eat. tv (2) bekezdés a) pontja helyébe: ig a fizetendő adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következő adókedvezmények csökkentik: a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény (ez okafogyottá vált), helyette től: a) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye (ez csak egy technikai jellegű módosítás, mivel a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezmény január 1-jéről hatályon kívül lett helyezve). Eat (2) bekezdése új e) ponttal egészül ki e) pont: a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményszintén csökkenti (akár a számított adót meghaladó mértékben) a számított adót. 3.) Eat. 462/F (5) bekezdése helyébe ig e törvény alkalmazásában: a) kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló évi CXXXXIV. törvény a) pontja szerinti kutatóhely b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv d) pontja szerinti kutató, fejlesztő, (az a 3 / 27

4 természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, valamint fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításával, irányításával foglalkozik. Annak megítélése, hogy a kifizető kutatóhelynek minősül, illetve a munkavállaló kutatóként kerül e foglalkoztatásra, elsődlegesen a kifizető feladata). A kutatók után járó adókedvezmény a vállalkozásként működő kutatóhelyek érvényesítik től Eat. 462/F (5) bekezdés kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló tv. szerinti kutatóhely kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő 4.) Eat (5) bekezdés helyébe: Részmunkaidős foglalkoztatás esetén: - a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (Eat ) - a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény (Eat. 462/B) - a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény (Eat. 462/C) - a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye (Eat. 462/E) legfeljebb 100 ezer forintnak, - a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak, (Eat. 462/F (2) bekezdés a) pontja), - az Eat. 462/F 2. bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény (doktorjelöltek) legfeljebb 200 ezer forintnak, a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt. Figyelem! A részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt január 1-től nem kell alkalmazni a kisgyermekes szülők után érvényesíthető munkáltatói 4 / 27

5 szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjának megállapítása során. 5.) Eat. 462/A -al egészül ki (megszűnő kedvezmények): A költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti: - a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményt (Eat ) - a 25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt (Eat. 462/B) - A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezményt (Eat. 462/C) - a gyed-ben, gyes-ben vagy gyet-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt (Eat. 462/D). A munkahely védelmi akcióterv keretében kidolgozott szocho adókedvezményeket 2015-től tehát nem érvényesíthetik a költségvetési szervek ig a költségvetési szervek a szocho törvénybe szereplő kedvezményezett munkavállalók után érvényesíthették a szocho kedvezményeket, ugyanakkor az ebből származó megtakarításaikat be kellett fizetni a központi költségvetésbe. Ezt az adminisztrációs többlet terhet szünteti meg a szocho törvénymódosítás, január 1-től. 6.) Eat. 465/A és 465/B helyébe (csak technikai jellegű módosításról van szó): A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető (Eat. 462/A) támogatások, csekély összegű támogatások. Az adókedvezmény érvényesítésre akkor van lehetőség ha az egyéni, illetve a társas vállalkozó december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II., vagy III. csoportbeli rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény ai alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a személyesen közreműködő tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 %-os vagy kisebb mértékű. A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesített adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való 5 / 27

6 alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU Bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani. A csekély összegű támogatás odaítélésnek feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatások támogatás tartalma nem haladja meg a 200 ezer eurónak, közúti szállítási ágazatban a100 eurónak megfelelő forint összeget. A megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozónak a csekély összegű (de minimis) támogatásról az állami adóhatóság felé az 58-as számú bevallásban kell adatot szolgáltatnia. Szociális hozzájárulási adókedvezmény 2014, január 1-jétől a szocho kedvezményrendszerből kivezetésre került: a. a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kompenzációs jellegű, b. a külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA, START BONUSZ kártyához kapcsolódó {(2014. december 31-ig a pályakezdők (nem diplomás pályakezdők) START kedvezménye marad hatályban)} c. a Karrier-híd programhoz kapcsolódó adókedvezmény január 1-jétől a szocho kedvezmény rendszerből kivezetésre került: a) a költségvetési szerv kifizető nem érvényesíthet szocho kedvezményt b) a START kártyával rendelkező fiatal munkavállalók utáni kedvezmény 2014-től a kedvezmények szűkítésével párhuzamosan bővült a igénybe vehető adókedvezmények köre, mégpedig a kutatás-fejlesztés, valamint a gyed extrá-val együtt bevezetett kisgyermekes 6 / 27

7 munkavállalók foglalkoztatásával összefüggésben. A munkáltató továbbra is választhat, hogy a szocho kedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben ugyanazzal a munkavállalóval fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne. A munkavédelmi akcióterv részeként január 1-jétől, illetve január 1-től bevezete tt szocho kedvezmények az alábbiak: a) a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, b) a 25 év alatti, (pályakezdő, nem pályakezdő) c) az 55 év feletti, d) a tartósan álláskereső személy, e) a kutatóként foglalkoztatott, f) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások által, illetve g) a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő foglalkoztatott munkavállalók után igénybe vehető kedvezmény. Közös szabály továbbra is, hogy kizárólag munkaviszonyban álló személyek után vehető igénybe a felsorolt hét szocho kedvezmény, egy munkavállaló után az adómegállapítási időszakban a munkáltató csak egy jogcímen érvényesíthet adókedvezményt, mivel a január 1-jétől hatályon kívül helyezett kedvezmények miatt az együttes érvényesítésre vonatkozó szabályok is hatályon kívüli helyezésre kerültek, (vagyis ettől az időponttól kezdődően a szocho kedvezmények sem egymással, sem más, a szocho-ból érvényesíthető kedvezménnyel) nem vonhatók össze. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is érvényesíthető a kedvezmény, de mértéke a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett összeg után illeti meg a munkáltatót. Pl. A munkáltató heti 30 órában részfoglalkozásban (részfoglalkozás: az a foglalkoztatás, amelynek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkaidőre érvényes teljes munkaidőt) foglalkoztatja a munkavállalót (a példa szerinti munkáltatónál az adott munkakörben heti 40 órában dolgoznak). A munkavállaló havi bruttó munkabére: 130 ezer Ft. Figyelemmel a részmunkaidőben történő foglalkoztatásra a 7 / 27

8 munkavállaló után érvényesíthető szocho kedvezmény alapja: Ft x (30/40) = Ft. A kedvezményalap tehát havi Ft, és így a kedvezményalapot meghaladó bruttó munkabér után forint a munkáltató 27 % szocho fizetésére köteles január 1-jétől a részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó arányosítási szabályt nem kell alkalmazni a kisgyermekes szülők után érvényesíthető munkáltatói szocho kedvezmény alapjának megállapítása során, így ha például napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalóját a gyes. folyósításával egyidelyűleg és legalább havi 100 ezer forint munkabérben részesül, akkor a munkáltató nem köteles arányosítani a szocho kedvezményt, és a teljes 100 ezer forint után igénybe veheti a kedvezményt a munkáltató. A szocho kedvezményeknél közös szabály, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe! A szocho törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkavégzésre tekintettel megillető (bruttó) munkabér meghatározó jelentőséggel bír. A kedvezmény alapját képező bruttó munkabért a számvitelről szóló évi C. törvényben foglaltak alapján kell megállapítani. E törvény 79. (2) bek. szerint bérköltség minden olyan, az üzleti évhez kapcsolódó kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság. Idetartozik a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg is, továbbá az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, 13. havi fizetés. Figyelem! Az adókedvezmény alapjául azonban kizárólag a munkaviszonyban állók számára kifizetett munkabér szolgál. A hivatkozott törvény (3. (7) bek 2. pontja, valamint a 79. (3) bek. alapján a betegszabadsá gra járó távolléti díj, a munkáltatót terhelő táppénz hozzájárulás, táppénz-kiegészítés, személyi jellegű egyéb kifizetés nem tekinthető munkabérnek, így a bérköltségnek sem része és így nem szolgálhat a szocho kedvezmény alapjául. Valamennyi típusú szocho kedvezmény a 08-as típusú bevallásban, a július 1-jétől bevezetett megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető és egyéni vállalkozókra vonatkozó kedvezmény az 58-as típusú bevallásban érvényesíthető. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, a bevallási kötelezettséget úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adatokból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen. Az adókedvezményt a munkáltató havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyokat figyelembe véve külön-külön kiszámítva állapítja meg. 8 / 27

9 A munkáltatók élőmunkára rakódó közterhe: o 27 % szocho és o 1,5 % szakképzési hozzájárulás, Összesen: 28,5 % - ha nincs szocho fizetési kötelezettség, akkor nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség sem, - a 14,5 % részkedvezmény érvényesítésekor 12,5 % szocho és 1,5 % szakképzési hozzájárulás, azaz összesen 14 % kötelezettség terheli a munkáltatót január 1-jétől a gyed (gyermekgondozási díj) melletti foglalkoztatásra is kiterjedt a szocho kedvezmény, melyet december 31-ig csak a gyed-et követő foglalkoztatás esetén érvényesíthetett a munkáltató től plusz két évre kapnak szocho kedvezményt azok a munkáltatók, akik (amelyek) lega lább három gyermeket nevelő munkavállalókat alkalmaznak. A kedvezmény a foglalkoztatás első három évében a figyelembe vett havi bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-a, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében pedig 14,5 %-a, ha a munkavállaló: - legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban (gyed), vagy gyermekgondozási segélyben (gyes) részesült vagy részesül, vagy - gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesült vagy részesül. A kedvezményt a munkáltató a fenti anyasági ellátások folyósításának megszüntetését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti. Az érvényesítéshez szükséges (gyed és gyes esetén) a kincstár által kiadott igazolás, amely igazolja legalább három gyermek után a családi pótlékra való jogosultságot. A kedvezmény igénybe vehető akkor is, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás január 1-je előtt kezdődött. 9 / 27

10 Kedvezmény megnevezése Kedvezmény alapja Kedvezmény mértéke Kedvezmény időtartama Kedvezmény feltétele START kártya (nem diplomás) Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér másfélsze első év 17 % második év 7 % 2 év max. 25. életévig ig START kártya vagy az azt helyettesítő től hatályon kívül START kártya (diplomás) Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszeres 10 / 27

11 1 éven belül: 9 hónapra 17 % 3 hónapra 7 % 1 év max. 30. életévig ig től hatályon kívül START kártya vagy az azt helyettesítő START PLUSZ kártya Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszeres első év 17 % második év 7 % max. 2 év ig Start kártya vagy az azt helyettesítő ig től hatályon kívül START EXTRA kártya havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszeresé második év 17 % első év 27 % 11 / 27

12 max. 2 év ig START BÓNUSZ kártya Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér másfélsze 27 % max. 1 év ig Rehabilitációs kártya ( től) 27 % visszavonásig Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszeres Rehabilitációs kártya vagy az azt hely Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképessé Figyelem! a kedvezményre egy megváltozott munkaképe egyszer Közfoglalkoztatás kedvezménye Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér 130%-áig 13,5 % közfoglalkoztatás időtartama alatt Részmunkaidős foglalkoztatás kedvezménye 12 / 27

13 7 % max. 3 év Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszeres legalább 1 éves foglalkoztatás (2 fő 4- A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a gyermekgond heti 20-2 A munkabér nettó értékének célzó megőrzését kedvezmény Havi 135ezer Ft összegű bruttó bérig érvényesíthető, enn Ft-ig 16 %, legfeljebb Ft, melyet felette a 75 eze január 1-től hatályon kívül hel (Az adójóváírás megszűnéséhez kötődő, a munkabér Karrier Híd Program megvalósítását célzó kedvezmény Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér kétszeres 13,5 % Hatósági igazolvány 1 éves érvényességének időtartama alatt 20 Hatósági bizonyítvány a ig Hatályon kívül helyezve 13 / 27

14 Megváltozott munkaképességű után érvényesíthető vállalkozók (egyéni és társas vállalkozók) Havonta a bruttó munkabér, max. a minimálbér k 27 % Nincs időkorlát 462/A 465/A (de minimis támogatásnak minősül) Szakképzettséget nem (az igénylő ellátott munkakörben munkakörhöz foglalkoztatott és nem a munkavállaló képz Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 14,5 % Nincs időkorlát (FEOR-08) 9 főcsoportba tartozó fogla 25 év alatti munkavállalók, pályakezdők 27 % Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. A foglalkoztatás első két évében, illetve a 25. életév betöltésé 14 / 27

15 2012. december 31-én már fennálló m 25 év alatti nem pályakezdő fiatal munkavállalók és 55 év feletti munkavá Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 14,5 % Mindaddig, amíg az életkori feltétel a munkavállalónál teljesül december 31-én már fennálló m Tartósan álláskereső személyek Az Mt. alapján a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetében a mu Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 27 % A foglalkoztatás első 2 évében A Munkaügyi Központ igazolása, hogy január 1-től a 9 hónapon belül legalább 6 hónapig sz (2013. évi CC tv ). Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 14,5 % 15 / 27

16 A foglalkoztatás 3. évében 1.) Gyed, gyes, gyet (anyas 2.) Gyed, gyes, gyet-ben részesülő után érvé A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre az anyasági ellátások Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. 27 % A foglalkoztatás első 2 évében december 31-én már fennálló m / 27

17 Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer Ft. Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 % 17 / 27

18 27 % 14,5 % A foglalkoztatás 3. évében. A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszüntetését köv 18 / 27

19 A foglalkoztatás első 3 évében A foglalkoztatás 4. és 5. évében A szabad vállalkozási zónákban (munkaerő-kölcsönző működő vállalkozások munkáltatókra i. nem vonatkozik) pontja 27 % Havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100 ezer F max. 3 év a foglalkoztatás első 2 évében. 19 / 27

20 A foglalkoztatás 3. évében a) b) Új munkavállaló az, Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a lét január 1-től további jogosultsági feltétel, hogy a kedve (2013. évi CC tv ) 14,5 % Kutatók foglalkoztatása Kutatóhely Kutató fejlesztő : a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról s : az Innovációs törvény szerinti kutató, fejlesztő. Havonta a bruttó munkabér, legfeljebb 500 ezer forint. 27% Az ilyen címen történő foglalkoztatás teljes időtartamára. Csak vállalkozásként működő kutatóh január 1-től adófizetési kötelezettséget eredményező a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozatt b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori kép 20 / 27

21 Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hó Ha a kifizető a munkavállalót az adó-megállapítási időszak e KIVA alany kifizető (16%-al kiváltja a szocho-t is) Havonta a bruttó munkabér. 27% helyett 16%-ot fizet Pftv. (2004. évi CXXIII. törvény) módosítása A módosítás elsődleges oka a START program (START kártyák) teljes kivezetése a törvényből. A Pftv ai től hatályukat vesztik. A törvény től kiegészül egy 21 / 27

22 új 17/B -al. Pftv. 17/B január 1-jét követően és az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében amennyiben a törvényi feltételek fennállnak a 2-7/A -ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek, (az átmeneti szabály szerint tehát az Art. szerinti elévülési időn belül bármikor önellenőrizhető a START kártyák alapján igénybe vett kedvezmény, ezért a 08-as bevallás START kártya blokkja is fennmarad a bevallás kitöltő rendszerben az elévülési idő végéig). A START kártyák igénylése január 1-jével megszűnt, a még érvényben levő kártya pályakezdő nem diplomás fiatalok START kártyája utáni szocho kedvezmény érvényesítésének időpontja legfeljebb december 31-e volt. Erre tekintettel évtől indokolt a Pftv. START kártyákkal összefüggő szabályainak hatályon kívül helyezése. ART. 1. Az Art a (7c) bekezdéssel egészül ki: (7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy 1. huzamos ideje, életszerűen Magyarországon kívül tartózkodik, és 2. tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. 1. A munkáltatói adómegállapítás Art. 27. (4) bekezdés A munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyek számos esetben úgyis benyújtják az 53-as számú szja bevallásukat, hogy munkáltatói adó-megállapítást kértek. A 22 / 27

23 törvénymódosítás mely szerint a munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembe vételével az adóévet követő év április 30-ig (május 20-a helyett) állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adó-megállapítást az adóévet követő év május 20-ig (június 10. helyett) elektronikus úton továbbítja az állami adóhatóság részére. Ez a határidő megegyezik a 53-as szja bevallás benyújtási határidejével, így várhatóan csökkeni fog a duplán benyújtott bevallások száma. A módosított rendelkezést először a adóévre vonatkozó bevallásokra, tehát 2015-ben már alkalmazni kell. 1. Az adóbevallás Art. 31. (2) bek. kiegészül a (25a) (25c) ponttal: A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének az e minőségében megszerzett tiszteletdíja az Szja tv. alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ugyanakkor az Szja tv. egyéb bevételeket is nevesít nem önálló tevékenységből származó bevételként, ezért a bevallás vonatkozó sorából nem állapítható meg, hogy az ott bevallott adóalapból mennyi a vezető tisztségviselő tiszteletdíja. Ezen információra azonban a 2011/16/EU Irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükség van, ezért volt indokolt az adóbevallási szabályok módosítása. A hivatkozott EU irányelv jogharmonizáció célú hazai átvételének további feltétele, hogy az adóhatóság információval rendelkezzen az adatszolgáltatással érintett uniós illetőségű személyek részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, valamint az említett adózók ingatlan értékesítésből és hasznosításból származó jövedelméről. Ez a törvénymódosítás a bevallás mely havi adó és járulékbevallás adattartalmának bővítésével segíti az információ cserére vonatkozó állami adóhatósági kötelezettség teljesítését. Efo törvény 23 / 27

24 9. (2) bekezdés helyébe: Az Efo. törvény keretében történő foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az Efo-ból származó bevétele nem haladja meg az Efo naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy ha részére alapbérként, illetve teljesítményként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Az Efo tv. új 17. -al egészül ki: Ha a természetes személy számára kedvezőbb, akkor a évben efo-ból megszerzett jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja a fenti szabályt. KATA 1. KATA tv. 5. (1) bekezdés j) pontja helyébe: ig a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik: - a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. 24 / 27

25 től: 5. (1) bekezdés j) pont: az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Az elfogadott törvénymódosítás pontosítja az adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos egyes szabályokat től a szabályozás úgy módosul, hogy a megszűnés a naptári év utolsó napján fennálló adótartozás esetén merül fel, a megszűnés időpontja pedig az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja. A megszűnést az adóhatóság minden esetben határozatban állapítja meg, hogy az eljárás során az adózónak lehetősége legyen a mulasztások pótlására től az adóalanyiság megszűnést kiváltó okok felsorolása az új Ptk-ban foglaltak figyelembe vételével módosul, így az átalakulás mellett az egyesülés és a szétválás is megszűnési okként kerül nevesítésre (Katv. 5. (1) m) pont). 1. A Katv. 7. (1) bekezdés helyébe ig az adóalanyiság választásának bejelentésével a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban ide értve a munkaviszonyt végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót, mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként től: Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és TAJ számát, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban ide nem értve a munkaviszonyt végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében től tehát a bejelentési szabályok úgy változnak, hogy a kisadózónak az állami adóhatósághoz be kell jelentenie a társadalombiztosítási azonosító jelét is (TAJ szám), valamint nyilatkoznia kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e. 25 / 27

26 A TAJ szám bejelentésére azért van szükség, hogy az állami adóhatóság a főállású kisadózók biztosítotti jogállásáról, valamint az ellátások alapjáról is tájékoztatni tudja az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási szerveket, az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség keretében. 1. Katv. 7. (3) bekezdés helyébe ig a bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű (havi 75 ezer Ft) tételes adó megfizetését választja től: A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozása a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó (havi 75 ezer Ft) megfizetését választja. A magasabb összegű havi 75 ezer forint megfizetésével a társadalombiztosítási ellátás alapjaként havi forint kerül figyelembe vételre. 1. Katv. 8. (11) bekezdés helyébe ig a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételes adó fizetési kötelezettsége, (táppénzben, gyed-ben, gyes-ben stb. részesül, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti stb.) től: A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettség. Nem kell a bejelentést havonta megismételni (a (9) bek. d) pontja szerinti esetben), ha a Katv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Az említett esetben az adóhatóság figyelemmel a (10) bek. rendelkezésére is a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el től tehát adminisztráció csökkentő jelleggel kiegészül a kisadózó havi bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabály azzal, hogy nem kell havonta megismételni a bejelentést 26 / 27

27 azokban az esetekben, amikor az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó szabályozás alapján tevékenységét szünetelteti. (10) Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyek egészében a kisadózó: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben vagy ápolási díjban részesül, - katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, - fogvatartott volt, ha ez az állapot legalább 30 napig fenn állt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amely alatt a kisadózó után nem keletkezik tételes adó fizetési kötelezettség. A változás bejelentés minden esetben egy adott tárgyhónapra vonatkozik, tehát ha a szünetelés alapjául szolgáló ok a következő hónapban is fennáll, a bejelentést ismét meg kell tenni, kivétel ez alól, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti (vagyis szünetelés esetén a szünetelés első hónapjára és szünetelés utolsó hónapjára a változás bejelentő lapot be kell adni, csak a szünetelés köztes hónapjaira nem). Egyéb változás: 2015-től új esettel egészül ki a Katv-nek a munkaviszony létrejöttének vélelmét megdöntő körülményeket tartalmazó felsorolása. A módosítás értelmében ilyen eset az is, ha a kisadózó azért nem főállású kisadózó, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás bevételének több mint felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó (Katv. 13. (3) bek g pont). 27 / 27