Tisztelt Ügyfeleink! I. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Átírás

1 Tisztelt Ügyfeleink! Az alábbiakban a január 1-jétől hatályba lépő két új adónemről szeretnénk Önöket tájékoztatni. A tájékoztatónk a korábbi évekhez hasonlóan nem teljes körű, csupán a fontosabb részletekre terjed ki. (A törvény szövege a Magyar Közlöny évi 136. számában olvasható, a két adónem egy törvényben szerepel, a évi CXLVII. törvényben.) I. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) Ezt az adózási formát választhatja: az egyéni vállalkozó az egyéni cég a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Tevékenységét kezdő vállalkozás is választhatja, a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg, ebben az esetben a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre az adóalanyiság. Nem választhatja: az a vállalkozás, amelynek adószámát a bejelentést megelőző két éven belül az adóhatóság törölte, vagy jogerősen felfüggesztette az a vállalkozás, amely az alábbi tevékenységet folytatja: a.) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység b.) Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége c.) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (A NAV a bejelentkezést követően értesítő levelet küld, ezért kérem, hogy mindenki ellenőrizze a székhelyén, hogy fel van-e tüntetve a cég neve, van-e postaláda, van-e aki a székhelyre érkező levelet átvegye, kínos lenne, ha az értesítő levél nem kereste, vagy a címzett ismeretlen helyre költözött megjegyzéssel érkezne vissza a NAV-hoz. Két ilyen küldemény után a NAV ugyanis felfüggesztheti az adószámot, ami rögtön az adózási forma megszűnését eredményezné.) Az adóalanyiság megszűnik: a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy a továbbiakban nem e törvény alapján kíván adózni a vállalkozási forma megváltoztatása esetén, a változást megelőző nappal, ha a változás következtében már nem felel meg a törvényben előírtaknak az egyéni vállalkozás megszűnésének napjával mulasztási bírság kiszabásakor számlaadás, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru miatt a határozat jogerőre emelkedésének napjával az adószám felfüggesztéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával a naptári negyedév utolsó napjával, ha ezen a napon a vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott adótartozása meghaladja a Ft-ot Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven belül ismételten nem választható!!!

2 Az adóalanyiság választásával egy időben a vállalkozásnak be kell jelentenie azon kisadózó(k) adatait, akik nem munkaviszonyban vesznek részt a vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozás esetében a kisadózó maga az egyéni vállalkozó. A vállalkozás köteles kisadózóként bejelenteni a vezető tisztségviselőt (ha az nem munkaviszonyban látja el ezt a feladatát), illetve a személyes közreműködésre kötelezett tagokat (a bt. beltagját!). A be nem jelentett tag kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Fontos, hogy az adatváltozásokat 15 napon belül jelenteni kell. A bejelentéskor nyilatkozni kell, hogy a kisadózó főállású-e. FONTOS, hogy az adóalanyiság csak akkor választható, ha legalább egy fő kisadózót bejelentünk! Az adó mértéke, és annak megfizetése: főállású kisadózó esetén havi Ft/fő/hó nem főállású kisadózó esetén havi Ft/fő/hó tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni az egész évben kisadózó vállalkozás, ha az éves bevétele (áfa nélkül) meghaladja a 6 millió forintot, a meghaladó rész után 40% adót fizet a nem egész évben kisadózó vállalkozás, a hónapok száma x Ft feletti árbevétel után fizet 40% adót Fontos továbbá: ha a hónap bármely napján kisadózónak minősül valaki, a tételes adót a teljes hónapra meg kell fizetni ha teljes hónapig táppénz, baleseti táppénz, tgyás, gyed, gyes, gyet díjban részesül, nem kell a tételes adót megfizetni ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét a teljes hónapban szüneteltette, nem kell a tételes adót megfizetni a bevételről az évet követő február 25-ig, vagy a megszűnést követő 30 napon belül nyilatkozni kell ekkor kell megfizetni az esetleges 40%-os adót is a fenti nyilatkozatban adatot kell szolgáltatni azokról az adóalanyokról, akiktől megszerzett adóévi bevétele meghaladja az 1 millió forintot FONTOS, hogy aki ezt az adózási formát választja, köteles a számláin feltüntetni, hogy KISADÓZÓ, különben mulasztási bírsággal sújtható!!! Kiváltott adók: egyéni vállalkozói szja, egyéni vállalkozók osztalékalap utáni adója, vagy átalányadó társasági adó a kisadózó személyek szja-ja, járulékai és eho-ja a kisadózó személyek után fizetendő szociális hozzájárulási adó a kisadózó személyek után fizetendő szakképzési hozzájárulás Fontos, hogy NEM váltja ki a nem kisadózó személyek foglalkoztatása után fizetendő adókat és járulékokat. (Tehát az alkalmazottak utáni járulékokat és adókat.) A kisadózókat megillető ellátások és a kisadózó jövedelme: a főállású kisadózó biztosítottnak minősül az ellátások alapja havi Ft (tehát ez pl. a táppénz alapja) jövedelemigazolás kiadásakor a kisadózó jövedelme a megszerzett bevétel 60%-a, több tag

3 esetén ennek arányos része, de legalább a minimálbér a nem főállású kisadózó NEM minősül biztosítottnak! Nyilvántartási kötelezettség: köteles nyugtát, vagy számlát adni az Áfa tv. szabályai szerint, Kisadózó szöveg feltüntetésével bevételi nyilvántartást kell vezetni, amelyben időrendben legalább az alábbi adatok szerepelnek: a.) sorszám b.) bizonylat sorszáma c.) bevétel összege d.) a bevétel megszerzésének időpontja a bizonylatokat és a nyilvántartást az adóévet követő 5. év végéig kell megőrizni Iparűzési adó: az adóalap a kisadózó vállalkozás székhelye és telephelyes szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint amely meg nem változtatható az adót két egyenlő részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni FONTOS, hogy a törvény szerint akkor nem bújtatott munkaviszony egy kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ha az alábbiak közül egynél több megvalósul: a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte, vagy végezhette a bevétel legalább 50%-át nem egy megrendelőtől szerezte a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára a tevékenység végzésének helye a kisadózó tulajdonában van a szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta rendelkezésre a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg Fentiek meghatározásakor a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló megrendelőket egy megrendelőnek kell tekinteni. A KATA-ra áttéréskor osztalékadót kiváltó adót kell fizetni. Az adó alapja a mérlegben kimutatott: saját tőke + előírt osztalék immateriális javak, tárgyi eszközök értéke. Az adó mértéke 16%, három egyenlő részletben kell megfizetni. Az adóalanyiság időszakában elszámoltnak kell tekinteni: a tárgyi eszközök időarányos értékcsökkenését az elhatárolt veszteségből évente 20%-ot

4 II. Kisvállalati adó (KIVA) Ezt az adózási formát választhatja: az egyéni cég a közkereseti társaság (kkt) a betéti társaság (bt) a korlátolt felelősségű társaság (kft) a zártkörűen működő részvénytársaság (zrt) az ügyvédi iroda A választás feltételei: a várható átlagos statisztikai létszám nem haladja meg a 25 főt a várható árbevétel nem haladja meg az 500 millió forintot (év közben kezdő adózó esetén időarányos részét) a megelőző két évben adószámát a NAV jogerősen nem törölte vagy függesztette fel a várható mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot a bejelentés napján a végrehajtható adótartozás nem haladja meg az 1 millió forintot A létszám és árbevétel számításakor a kapcsolt vállalkozások együttesen számítanak. Ezt az adózási formát választók üzleti évük mérleg fordulónapjának csak december 31-ét választhatják, beszámolójukat csak forintban állíthatják össze. Az adóalanyiság a bejelentés évét követő január 1-jével jön létre. A bejelentést legkésőbb az adóévet megelőző december 20-ig kell megtenni, és január 15-ig lehet a bejelentést visszavonni. Az adóalanyiság megszűnik: a bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával felszámolás, végelszámolás kezdő napja előtti nappal az átalakulást megelőző nappal mulasztási bírság kiszabásakor számlaadás, be nem jelentett alkalmazott, igazolatlan eredetű áru miatt a határozat jogerőre emelkedését megelőző nappal adószámot felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését megelőző nappal a naptári negyedév utolsó napjával, ha ezen a napon a vállalkozásnak a NAV-nál nyilvántartott adótartozása meghaladja az 1 millió forintot ha az átlagos statisztikai létszáma meghaladta az 50 főt A megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal, önálló üzleti év kezdődik. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven belül ismételten nem választható!!! Az adó alapja a pénzforgalmi szemléletű eredmény, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. (Ez azt jelenti, hogy a pénzeszközök tárgyévi és előző évi értékének különbségét növeljük a Tbj. szerinti járulékalapot képező kifizetésekkel.) Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív, azt az adózó a következő 10 évben egyenlő részletekben használhatja fel, kivéve a beszerzett tárgyi eszköz és szellemi termékek értéke, amellyel teljes mértékben csökkenthető a következő évek adóalapja.

5 Az adó mértéke 16%. A kiváltott adók: társasági adó szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás Adóalap csökkentő tételek: hitel, vagy kölcsön felvétele nyújtott hitel, kölcsön esetén a nyújtáskor növelő tételként elszámolt összeg arányos része hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása esetén a vásárláskori növelő tételként elszámolt összeg arányos része tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) osztalék, osztalékelőleg megszerzése elszámolásra kiadott előleg visszafizetése Adóalap növelő tételek: hitel, vagy kölcsön nyújtása a kapott hitel, vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a felvételkor csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása) osztalék, osztalékelőleg kifizetése elszámolásra kiadott előleg kifizetése végleges pénzeszközátadás 50 ezer forintot meghaladó értékű kiadás, ha egyértelműen megállapítható, hogy a kiadás ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellenőrzött külföldi társaságnak történő kifizetés az adóalanyiságot megelőző időszakra teljesített adófizetési kötelezettség, bírság, pótlék tartozás térítés nélküli átvállalása saját tőke napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó kamat kifizetése követelés elengedése (kivétel, ha az magánszemély javára történik, vagy, ha nem kapcsolt vállalkozás javára történik) térítés nélküli eszközátadás térítés nélkül nyújtott szolgáltatás kapcsolt vállalkozással szemben nem piaci ár alkalmazása esetén a különbség összege Az első adóévben figyelmen kívül kell hagyni az eredmény meghatározásakor az olyan bevételeket és kiadásokat, amik az előző évi eredménykimutatásban szerepeltek, illetve a teljesített kiadásokat, ha az adózó az előző évben nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá. Adóelőleg és adófizetés: havonta kell adóelőleget fizetni, a hónapot követő hónap 12-éig, ha az első adóévet megelőző évben a bevétel meghaladta a 100 millió forintot minden más esetben negyedévente kell adóelőleget fizetni, a negyedévet követő hónap 12- éig az adóelőleg alapja és mértéke ugyanaz, mint az adószámítás alapja és mértéke az adóbevallást évet követő év május 31-ig kell megtenni

6 Az adóalanyiság időszakában elszámoltnak kell tekinteni: a tárgyi eszközök időarányos értékcsökkenését az elhatárolt veszteségből évente 20%-ot Iparűzési adó: az adó alapja a KIVA alapjának 20%-ban növelt összegében is megállapítható Budapest, november 4. Farkasné Ádám Alíz Contir-Car Bt.