HUMÁNMENEDZSMENT OKTATÁS ÉS GAZDASÁGTAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HUMÁNMENEDZSMENT OKTATÁS ÉS GAZDASÁGTAN"

Átírás

1 HUMÁNMENEDZSMENT OKTATÁS ÉS GAZDASÁGTAN 1 Dr Gősi Zsuzsanna

2 TEREMET-E GAZDASÁGI ÉRTÉKET AZ OKTATÁS? 2

3 MIT JELENT AZ, HOGY GAZDÁLKODUNK? Pénzzel összefüggő tevékenységet folytatunk Nem csak fizetünk, hanem gondolkodunk is! mire? mennyit? mit kapok cserébe? 3

4 TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK Ki gazdálkodik? A folyamatok megértése Hogyan hat az oktatás a gazdaságra? Hogyan hat a gazdaság az oktatásra? Hogyan osszuk el a pénzünket? 4

5 TECHNIKAI INFORMÁCIÓK Követelmények zh írásbeli 8-10 rövid kérdés Óravázlat a honlapon: tf.hu A tananyag a 2. konferencián kiadott irodalomjegyzék + az óravázlatok 5

6 Történeti fejlődés Agrár társadalom Ipari társadalom Tudás alapú társadalom A legfontosabb erőforrás föld tőke tudás 6

7 ALAPFOGALMAK Képzés oktatás Tanulás: Formális nem formális informális Iskolarendszerű szervezett / elismert egyéni Spontán tanulás Programozott tanulás Tranzakciós elemzés Utánzás, megfigyelés Távtanulás Szimulációk Demonstráció Előadások Csoportos gyakorlatok Betanító leírások Filmek, videó, Érzékenység javító diasorozatok tréning Munkafeladat Üzleti játékok Szereputánzás delegálás Strukturált munkagyakorlatok. Esettanulmány Önképzés Körbejárás Szerepjáték Iskola rendszerű képzés 7

8 A TANULÁS HASZNA Mennyit érdemes költeni rá? Hol jelentkezik a haszon Ki viselje a költségeket? Egyéni haszon? Társadalmi haszon? Egyéni költség? Társadalmi költség? 8

9 ELMÉLETEK Emberi tőke elmélete Szűrő elmélet Oktatástervezés 9

10 GYZ2 ELŐZMÉNYEK A tudásnak haszna van Először William Petty ( ) használta az emberi tőke (human capital) kifejezést, és kísérletet tett az emberi tőke értékének meghatározására. 10

11 10. dia GYZ2 Próbáljuk megfejteni, mi mindent lehet ez alatt érteni? à az egyén szempontjából; átlagosan, v. minden egyes egyén szempontjából? à a nemzetgazdaság szempontjából? à az egyes országok közötti különbség szempontjából? à a tőkés szempontjából Hol jelentkezik a haszon? Ki költ rá? Mennyit érdemes rákölteni? Magánkiadások, közkiadások kérdése. Györgyi Zoltán;

12 A. SMITH: A NEMZETEK GAZDASÁGA Akkor lesz több és jobb áru, ha többen végeznek gyakorlottságon, szakszerűségen és értelmességen alapuló munkát. (géphez hasonlítja az embert) több a hasznos munkát végzők aránya Főként az előbbi hat!! Miért jó, hogy vannak oktatási költségek? mert, ha nem lennének, túlságosan sokan tanulnának, a végén pedig a nagy munkaerőkínálat leszorítaná a béreket az adott szakterületen. A tanító bére alacsonyabb, mint az ügyvédé és az orvosé, mert kevés olyan ember veszi igénybe, aki saját költségén taníttatta ki magát. 11

13 SMITH A TŐKÉRŐL A tőke 3 fajtája: közvetlen fogyasztásra tartalékolt rész, ami jövedelmet, profitot nem hoz állótőke: körforgás és tulajdoncsere nélkül hoz létre profitot gép/szerszám; épület; földbirtok feljavítását célzó befektetések; gazdaságilag hasznos tudás és képesség. forgótőke: tulajdoncsere révén, körforgásban hozza a profitot. Az emberi tőke az emberi tőke az álló tőke része, olyasmi mint egy gépbeszerzés, amellyel pénzt takaríthatunk meg. az emberi tőke is pénzbe kerül, mert az embert el kell tartani 12

14 MALTHUS oktatásra, tömeges népoktatásra a műveltség miatt van szükség, hogy az embereket kevésbé lehessen félrevezetni. társadalmi béke ill. jólét legyen. (későbbi munkakezdés csökken a gyerekmunka, későbbi gyerekvállalás csökkenti a gyerekszámot, ami nála központi kérdés) Az eltérő koncepciók a képzés tartalmát is eltérően értelmezhetik: önmagáért tudás, hasznos tudás. Smith: mértan és erőműtan; Malthus: piacot uraló elvek tanítása ( közgazdaságtan ). Bár utóbbi elismeri, hogy ez inkább csak az egyetemi oktatásban lehetséges, mert annyira műveletlenek ehhez egyébként az emberek. 13

15 KI FIZESSE AZ OKTATÁST? John Stuart Mill (1859): ne az állam, mert félti az emberek egyéniségét. Az állam csak akkor (két rossz közül a kisebbiket választva), ha olyan elmaradott a társadalom, hogy nem tud, vagy nem akar a helyzetén változtatni. Ellenzi még a tankötelezettségi törvényt is. Megtérülés: Alfred Marshall, Sidney Webb: Smith-i alapokon állva nemzeti beruházásnak tekintette az oktatást. 14

16 THÜNEN Az iskolázottabb népek ugyanakkora anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint mások Teljesen egyértelmű a válasz arra a gyakran vitatatott kérdésre, vajon a nem materiális emberi javak (szolgáltatások) a nemzetgazdaság része, vagy sem. Mivel az iskolázottabb nemzetek ugyanolyan anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint az iskolázatlanabb népek, és mivel a magasabb iskolázottság csak a több anyagi jószág elfogyasztásával járó oktatási folyamatokon keresztül biztosítható, az iskolázottabb népek nagyobb tőkét birtokolnak, amelyek hozadéka a munka nagyobb termelékenységében fejeződik ki. 15

17 ÖKONOMETRIAI MODELL az elméletek matematikai modellezése. XX. század elején. Ebbe növekedéselmélet igyekeztek illeszteni a tudással kapcsolatos tényezőket is. Odd Aukrust norvég közgazdász: között az átlagos 3,4%-os gazdasági növekedésből 1,8% származik a szervezésnövekedésből, vagyis az emberi tényezőből. (szervezés, szaktudás, technikai ismeretek). Denison: az USA (a XX. sz. első felében) gazdasági növekedése 20%-ban köszönhető a tudásmennyiség növekedésének. ezek alapján kiszámítható, hogy az iskoláztatás növekedése révén hogyan emelhető a nemzeti jövedelem. újabb kérdések: hol a határ? Meddig érdemes iskoláztatni? Menyi pénzt érdemes ebbe fektetni? Menyi idő után hat az iskolázás a növekedésre? Biztos, hogy ez a legolcsóbb beruházás? Van-e összefüggés az emberi és a technikai beruházások között? 16

18 KUZNETS Kuznets ( ) orosz származású amerikai közgazdász azt mondta, hogy a nemzeti jövedelem nagyságát befolyásoló tényezőként nemcsak a termelési tevékenységekkel közvetlenül, hanem közvetetten összefüggő költségeket is számításba kell venni. Ide sorolta például a nevelési-oktatási kiadásokat is. Munkáiban azt a megállapítást tette, hogy a GDP hosszú távú növekedése csak kis mértékben köszönhető a fizikai tőkeállomány növekedésének, a meghatározó tényező a technikai haladás és az emberi tudás fejlődése is. Az egyik legismertebb makroökonómia modellben az un. Solov modellben is technikai haladás jelenti a legfontosabb tényezők. A modell szerint csak a technikai haladás eredményezhet folyamatosan emelkedő életszínvonalat. (A technikai haladás pedig elsősorban a lakosság tudás állományán, illetve az oktatás színvonalán múlik.) 17

19 ERNST ENGEL, WILLIAM FAR A XIX. század második felében kétféle irányzat alakult ki az emberek gazdasági értékének meghatározására: a termelési költségeken alapuló és a tőkésített kereseteken alapuló megközelítés. A termelési költségeken alapuló megközelítés azt feltételezi, hogy az ember gazdasági értéke megegyezik mindazoknak az erőforrásoknak a költségével, amelyek a felnevelés során felmerülnek születéstől addig az életkorig, amikor a nevelés befejeződik. Ernst Engel ( ) születéstől 27 éves korig határozta meg ezt a költséget, úgy hogy a nevelési költségek minden évben egy konstans összeggel növekszenek. A tőkésített kereseteken alapuló megközelítés úgy próbálja meg kiszámítani az ember gazdasági értékét, hogy figyelmen kívül hagyja a költségeket, helyette az egyén jelenlegi és várható piaci értékét veszi számításba. Ezt az eljárást William Far ( ) alkalmazta először, módszerének a mai jelenérték-számítás az alapja. Far az egyének jövőbeli nettó keresetének jelenlegi értékét számította ki, figyelembe véve a megélhetési költségeket és a halandósági adatokat. 18

20 MAKROÖKONÓMIAI MEGKÖZELÍTÉS, AZ UN. REZIDULÁLIS TÉNYEZŐ Cobb-Douglas függvény R = a x k α x N β R termelés eredménye k befektetett tőke N befektetett munka α, β, a állandók 19

21 T. W. SHULTZ ELMÉLETE Az emberi tőke elméletének a feltételezése szerint az emberek oktatás, képzés révén beruházásokat végeznek saját termelőképességükbe. (T.W. Shultz) Ezek a beruházások növelik termelőképességüket, termelékenységüket és így munkájuk piaci értékét. Ezért jövőbeli keresetük magasabb lesz. A beruházások az emberi tőkében nem szorítkoznak a formális oktatásra. Minden olyan befektetés, amely javítja a termelőlépességet, az emberi-tőke beruházásnak tekinthető. Ilyen amikor egészségügyi szolgáltatást, sport vagy rekreációs szolgáltatást veszünk igénybe. 20

22 EMBERI TŐKE BERUHÁZÁS ALAPMODELLJE Mint bármely más tőkejószágra, az emberi tőkére is jellemző, hogy létrehozása különböző időpontokban költségekkel jár, és ettől különböző időpontokban ad hozamot. 21

23 OKTATÁS KÖLTSÉGEI A zsebből fedezett vagy közvetlen költségek közé tartoznak a tandíjak, valamint a tankönyvekre és egyéb beszerzésekre fordított kiadások. A költségek egy másik forrása az elmaradt kereset, mivel a beruházási időszakban a munkavégzés lehetetlen legalábbis teljes időben. A pszichés veszteségek a viselt költségek harmadik típusa, hiszen a tanulás gyakran nehéz és unalmas. 22

24 ÉLETJÖVEDELEM A magasabb végzettségűek kereseti görbéje magasabban fekszik, mint az alacsonyabb végzettségűeké. A kereseti görbék az életkorral együtt csökkenő ütemben emelkednek, az életpálya végén pedig a keresetek növekedése megáll vagy csökkenés figyelhető meg. A magasabb végzettségűek kereseti görbéje az életpálya későbbi pontján indul hiszen ők idősebb korban lépnek a munkaerőpiacra és meredekebben emelkedik mint az alacsonyabb végzettségűeké. A magasabb iskolázottságúak kereseti görbéje később éri el a csúcspontját, mint az alacsonyabb keresetűeké. Az iskolai végzettség szerinti kereseti különbségek felfelé haladva nőnek, vagyis bármely életkorban annál nagyobbak az iskolázottsághoz kapcsolható kereseti 23 előnyök minél magasabb iskolázottságúakról van szó.

25 MEGTÉRÜLÉS? az elemi oktatás megtérülése (társadalmi vagy egyéni) a legmagasabbak az összes képzési szint között az egyéni megtérülés meghaladja a társadalmi megtérülést, kiváltképp a felsőoktatás szintjén az oktatási befektetés bármilyen formájának megtérülési rátája jelentősen meghaladja a tőke szokásos 10%-os alkalmi költség mértékét az oktatás megtérülése a kevésbé fejlett országokban magasabb a fejlett országok hasonló beruházásaihoz képest 24

26 AZ OKTATÁS EGYÉNI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁI MAGYARORSZÁGON Szakmunkás 4,3 % 4,1% 4,8% 4,7% Középiskolai 4,5% 8,2% 13,6% Főiskolai 3,9% 9,8% 13,4% 6,8% Egyetemi 13,3% 25

27 AZ OKTATÁS TÁRSADALMI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁI Szakmunkás 1,35 % 2,24% 2,58% 0,58% Középiskolai 1,51% 2,59% 9,06% Főiskolai 0,55% 1,02% 2,56% 2,55% Egyetemi 5,28% 26

28 OKTATÁS EXTERNÁLIÁS HATÁSA a munkaerőnek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások alacsonyabb bűnözés, amely csökkenti a büntetés végrehajtási költségeket megnő az önkéntes szolgáltatások nyújtása (öreggondozás, családi segítség nyújtás kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon 27

29 HDI HUMÁN FEJLETTSÉGI MUTATÓ Az indexet három mutató egyszerű átlagolásával állítják elő: a hosszú és egészséges élet célkitűzés a születéskor várható élettartamban kerül számszerűsítésre, az iskolázottságot olyan arányok képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző szintű iskolatípusokba történő beiskolázottak részesedése a népességből, végül az életszínvonalat a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja. A mutató értéke 0 és 1 közé eshet, magas humán fejlettséggel rendelkezőnek tekinthető a 0,8-as értékét meghaladó index. 28

30 HDI Magyarország viszonylatában ez az index ben a 0,874-es értékét vette fel. Amely ugyan átlépi a 0,8-as határt így világviszonylatban magasnak tekinthető, rangsorban a harminchatodik. Sajnálatos módon azonban az európai országok sorrendjében a hátsó harmadban található. Legkedvezőbb értéket a mutató az iskolázottság területén vette fel rangsor alapján a huszonkilencedik helyen található, a várható élettartam alapján azonban csak hatvanharmadik helyen állunk. KSH, Statisztikai Tükör II. évf. 85. szám, június

31 Az immateriális vagyonfigyelő (IAM) Karl Erik Sveiby kapcsolati tőke 30

32 Humán tőke: az alkalmazottak tudását, képességeit és kompetenciáit tartalmazza. A humán tőke tehát szorosan kapcsolódik az emberhez: a munkatársak belépésével érkezik, távozásuk esetén pedig elveszik a szervezet számára. Strukturális tőke (belső szerkezet): ide tartoznak pl. a szervezeti folyamatok, rutinok, működési modellek, a vállalati kultúra. E tényezőket szintén az alkalmazottak hozzák létre, és rendszerint a vállalatok birtokolják. A belső szerkezet és az emberek együttesen alkotják a szervezetet. Kapcsolati tőke (külső szerkezet): a külső szerkezet az ügyfelekkel és beszállítókkal kialakított kapcsolatokat és azok minőségét ragadja meg, de magában foglalja a márkanevet, védjegyeket valamint a vállalat hírnevét és arculatát is. 31

33 HÁROMKÖRÖS VÁLLALATI MODELL Ügyfél tőke Érték teremtés Szervezeti tőke Tudás tőke 32

34 SKANDIA NAVIGATOR Pénzügyek Vevők Emberek Folyamatok Megújulás és fejlődés 33

35 VÁLLATOK TŐKESZERKEZETE Eszközök Forrrások PÉNZESZKÖZÖK VEVŐÁLLOMÁNY TÁRGYI ESZKÖZÖK (Számítógépek, helységek stb.) IMMATERIÁLIS JAVAK (Szoftverek, vagyonértékű jogok stb. Ü ÜGYFÉLTŐKE R (A vevőkkel, beszállítókkal és a környezettel kiépített tartós ügyfélkapcsolatok, a kialakított piac arculata stb.) SZERVEZETI TŐKE (A menedzserek színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és adminisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei stb.) MUNKATÁRSAK KOMPETENCIÁJA (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre) RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZVÉNYESEK LÁTHATÓ SAJÁT TŐKÉJE RÉSZVÉNYESEK LÁTHATATLAN SAJÁT TŐKÉJE (Ki nem mutatott eredmény) IMMATERIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEK (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termés és szolgáltatás minőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer) LÁTHATÓ VAGYON LÁTHATATLAN (FELSZÍN ALATTI) VAGYON 34

36 HUMÁN TÖBBLETÉRTÉK MODELL (JUHÁSZ P) Eszközök Források Hagyományos Forgó eszközök Saját tőke Mérleg Befektetett Idegen tőke eszközök Humán Humán Kiegészítések eszközök értéke többletérték Humán tőke 35

37 Toborzás Kiválasztás Szerződtetés Kinevezés, elhelyezés Közvetlen költségek Megszerzés költségei Belső keresés, előléptetés Formális tréning, képzés On-the-job tréning Közvetett költségek Közvetlen költségek Betanítás költségei HR bekerülési költségei Tréner ideje Kieső termelékenység Közvetett költségek 36

38 TÉMÁK 1. A hazai oktatási rendszer áttekintése 2. A munkaerő-kínálatra ható tényezők 37

39 AZ OKTATÁSI RENDSZER a) Iskolarendszerű képzés b) Iskolarendszeren kívüli képzés 38

40 AZ ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS INTÉZMÉNYEK SZERINT (Óvoda) Alapfok: általános iskolák Középfokú iskolák: gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák Felsőfok: egyetemek, főiskolák 39

41 ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS KÉPZÉSI PROGRAMOK SZERINT Alapfok: ált. isk., ill. alsó tagozatos gimnáziumi programok Középfok gimnáziumi program (4-5 év), szakközépiskolai program (4+1,2 év) szakiskolai program ( év v. 3 év) Felsőfok felsőfokú szakképzés (nincs saját intézményrendszere; középfokú iskolákban is!!) BA, BSc MA, MSc Phd 40

42 KÉPZÉSI PROGRAMOK SPECIÁLIS CÉLCSOPORTOK SZÁMÁRA Nemzetiségi, etnikai programok Fogyatékosok számára indított programok Felnőttképző programok Önálló intézményben vagy kapcsolódva a többségi oktatáshoz 41

43 B) ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS Főbb elemei (nem komplementer elemek) munkaerő-piaci képzés szakképzés nyelvi képzés munkahelyi képzés egyéb képzés 42

44 MUNKAERŐ-KÍNÁLAT AZ OKTATÁS- KÉPZÉS NÉHÁNY HÁTTÉRELEME a) Demográfiai helyzet Hányan vannak Milyen korösszetételűek Térségi eltérések b) Foglalkoztatási helyzet c) Képzettség 43

45 A) A DEMOGRÁFIAI HELYZETET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Születés, házasodás, halálozás Tankötelezettség, az iskolába járás hossza A nyugdíjkorhatár A népesség egészségi állapota Térbeni mobilitás 44

46 A DEMOGRÁFIAI HELYZET VÁLTOZÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK születést, gyermeknevelést támogató jogszabályok, családtámogatási rendszer az oktatás hosszát befolyásoló eszközök nyugdíjszabályozás egészségi helyzet javítása migráció támogatása életvitel-divat Mindezek a tényezők nem csak a munkaerőkínálat megváltoztatása céljából változhatnak 45

47 B) A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMEI Hányan dolgoznak Hányan nem dolgoznak (miért nem?) Térbeni struktúra Végzettségi struktúra 46

48 A NÉPESSÉG FELOSZTÁSA GAZDASÁGI AKTIVITÁSUK SZERINT Népesség Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Foglalkoztatottak Munkát keresők Inaktív keresők Eltartottak 47

49 A FOGLALKOZTATÁS ALAPFOGALMAI 1. Gazdaságilag aktív népesség ILO irányelvei alapján Foglalkoztatottak akik munkát végez a gazdasági javak előállítása ill. a szolgáltatások területén Rövid táv: 1 óra / hét Hosszú táv: 1/3 év / év Munkát kereső nem dolgozik, de intenzíven munkát keres 48

50 A FOGLALKOZTATÁS ALAPFOGALMAI 2. Gazdaságilag nem aktív népesség inaktív keresők háztartási kötelezettséget teljesítők (pl GYES) nyugdíjasok egyéb inaktívak (nem munkát kereső mn.!!) eltartottak aktív koron (15 év) aluliak iskolaköteles korhatáron aluliak tanulók 49

51 MAGYARORSZÁGI FOGALMAK Foglalkoztatott, aki 3 hét alatt legalább 1 órát dolgozott, függetlenül egyéb tevékenységétől aktív keresők (tanuló dolgozók is) szoc. ellátás mellett dolgozók nyugdíj mellett dolgozók 50

52 C) A KÉPZETTSÉG Szintje Típusa A szakmai végzettség szakterülete A minőség 51

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe

Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe TÓTH LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola, Gazdaságtudományi Intézet, Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék, Egészségház u. 4, Eger 3300 tothl@ektf.hu A

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Az emberi erőforrások fejlesztése. Emberi erőforrás menedzsment

Az emberi erőforrások fejlesztése. Emberi erőforrás menedzsment Az emberi erőforrások fejlesztése Emberi erőforrás menedzsment 1 2 A tudás részei ismeret Fogalmak Az EE fejlesztés a tervezett személyzetfejlesztést jelenti, célja hogy hozzásegítsen a megkívánt magatartásváltozás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A közoktatás változásának tendenciái

A közoktatás változásának tendenciái A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés Hermann Zoltán 2014. november Tankötelezettségi kor a kétezres ekben - a tankötelezettség annak a tannek a végéig tart, amikor a diák eléri

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens

Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens Összeállította: Lengyel László c. egyetemi docens 1 Oktatás, képzés = befektetés az emberi tőkébe A humán tőke minden ember sajátja, munkaerejéhez tartozik. A képességek az egyén munkáját teszik hatékonyabbá.

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztése

Emberi erőforrás fejlesztése Emberi erőforrás fejlesztése Továbbtanulási és vállalkozási hajlam Lépések a kommunikációs és műszaki fejlődéssel -Alfred Marshall szelekció vagy kiválogatás elmélete (munkaerőpiacon, iskolában) szerint

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Szakmai képzés Németországban

Szakmai képzés Németországban Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

EAG 2002 BRIEFING NOTES (HUNGARY) UNDER EMBARGO UNTIL 29 OCTOBER 2002, 11:00 PARIS TIME FIRST DRAFT

EAG 2002 BRIEFING NOTES (HUNGARY) UNDER EMBARGO UNTIL 29 OCTOBER 2002, 11:00 PARIS TIME FIRST DRAFT EAG 2002 BRIEFING NOTES (HUNGARY) UNDER EMBARGO UNTIL 29 OCTOBER 2002, 11:00 PARIS TIME FIRST DRAFT For questions refer to: Judit Kádár-Fülöp, Adinistrator, OECD/EDU Analysis and Indicators Division Tel:

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások

1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I. 2. Fejlesztések területei Fejlesztések. 3. Beruházások típusai Beruházások 27. Innováció, fejlesztés, beruházás RDI 1 1. Kutatás, fejlesztés, innováció K + F + I 2. Fejlesztések területei Fejlesztések 3. Beruházások típusai Beruházások 4. Megtérülési számítások Megtérülések 5.

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 85/2002. (IV.29.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 85/2002. (IV.29.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 85/2002. (IV.29.) számú h a t á r o z a t a egyes középfokú intézmények alapító okiratainak módosításáról A Közgyűlés 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztése

Emberi erőforrás fejlesztése Emberi erőforrás fejlesztése Vállalkozási hajlam Műszaki fejlődés elfogadása Az iparosodás és automatizáció, vagy a kibernetizáció és az urbanizáció legfőképp az emberi erőforrás viselkedésére hatott.

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel ERP projektek gazdasági gi értékelése: rtékelése: esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel Rózsa TündeT egyetemi tanárseg rsegéd Debreceni Egyetem AMTC AVK GAIT Kutatásom Gazdaságossági

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben