HUMÁNMENEDZSMENT OKTATÁS ÉS GAZDASÁGTAN
|
|
- Benedek Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HUMÁNMENEDZSMENT OKTATÁS ÉS GAZDASÁGTAN 1 Dr Gősi Zsuzsanna
2 TEREMET-E GAZDASÁGI ÉRTÉKET AZ OKTATÁS? 2
3 MIT JELENT AZ, HOGY GAZDÁLKODUNK? Pénzzel összefüggő tevékenységet folytatunk Nem csak fizetünk, hanem gondolkodunk is! mire? mennyit? mit kapok cserébe? 3
4 TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK Ki gazdálkodik? A folyamatok megértése Hogyan hat az oktatás a gazdaságra? Hogyan hat a gazdaság az oktatásra? Hogyan osszuk el a pénzünket? 4
5 TECHNIKAI INFORMÁCIÓK Követelmények zh írásbeli 8-10 rövid kérdés Óravázlat a honlapon: tf.hu A tananyag a 2. konferencián kiadott irodalomjegyzék + az óravázlatok 5
6 Történeti fejlődés Agrár társadalom Ipari társadalom Tudás alapú társadalom A legfontosabb erőforrás föld tőke tudás 6
7 ALAPFOGALMAK Képzés oktatás Tanulás: Formális nem formális informális Iskolarendszerű szervezett / elismert egyéni Spontán tanulás Programozott tanulás Tranzakciós elemzés Utánzás, megfigyelés Távtanulás Szimulációk Demonstráció Előadások Csoportos gyakorlatok Betanító leírások Filmek, videó, Érzékenység javító diasorozatok tréning Munkafeladat Üzleti játékok Szereputánzás delegálás Strukturált munkagyakorlatok. Esettanulmány Önképzés Körbejárás Szerepjáték Iskola rendszerű képzés 7
8 A TANULÁS HASZNA Mennyit érdemes költeni rá? Hol jelentkezik a haszon Ki viselje a költségeket? Egyéni haszon? Társadalmi haszon? Egyéni költség? Társadalmi költség? 8
9 ELMÉLETEK Emberi tőke elmélete Szűrő elmélet Oktatástervezés 9
10 GYZ2 ELŐZMÉNYEK A tudásnak haszna van Először William Petty ( ) használta az emberi tőke (human capital) kifejezést, és kísérletet tett az emberi tőke értékének meghatározására. 10
11 10. dia GYZ2 Próbáljuk megfejteni, mi mindent lehet ez alatt érteni? à az egyén szempontjából; átlagosan, v. minden egyes egyén szempontjából? à a nemzetgazdaság szempontjából? à az egyes országok közötti különbség szempontjából? à a tőkés szempontjából Hol jelentkezik a haszon? Ki költ rá? Mennyit érdemes rákölteni? Magánkiadások, közkiadások kérdése. Györgyi Zoltán;
12 A. SMITH: A NEMZETEK GAZDASÁGA Akkor lesz több és jobb áru, ha többen végeznek gyakorlottságon, szakszerűségen és értelmességen alapuló munkát. (géphez hasonlítja az embert) több a hasznos munkát végzők aránya Főként az előbbi hat!! Miért jó, hogy vannak oktatási költségek? mert, ha nem lennének, túlságosan sokan tanulnának, a végén pedig a nagy munkaerőkínálat leszorítaná a béreket az adott szakterületen. A tanító bére alacsonyabb, mint az ügyvédé és az orvosé, mert kevés olyan ember veszi igénybe, aki saját költségén taníttatta ki magát. 11
13 SMITH A TŐKÉRŐL A tőke 3 fajtája: közvetlen fogyasztásra tartalékolt rész, ami jövedelmet, profitot nem hoz állótőke: körforgás és tulajdoncsere nélkül hoz létre profitot gép/szerszám; épület; földbirtok feljavítását célzó befektetések; gazdaságilag hasznos tudás és képesség. forgótőke: tulajdoncsere révén, körforgásban hozza a profitot. Az emberi tőke az emberi tőke az álló tőke része, olyasmi mint egy gépbeszerzés, amellyel pénzt takaríthatunk meg. az emberi tőke is pénzbe kerül, mert az embert el kell tartani 12
14 MALTHUS oktatásra, tömeges népoktatásra a műveltség miatt van szükség, hogy az embereket kevésbé lehessen félrevezetni. társadalmi béke ill. jólét legyen. (későbbi munkakezdés csökken a gyerekmunka, későbbi gyerekvállalás csökkenti a gyerekszámot, ami nála központi kérdés) Az eltérő koncepciók a képzés tartalmát is eltérően értelmezhetik: önmagáért tudás, hasznos tudás. Smith: mértan és erőműtan; Malthus: piacot uraló elvek tanítása ( közgazdaságtan ). Bár utóbbi elismeri, hogy ez inkább csak az egyetemi oktatásban lehetséges, mert annyira műveletlenek ehhez egyébként az emberek. 13
15 KI FIZESSE AZ OKTATÁST? John Stuart Mill (1859): ne az állam, mert félti az emberek egyéniségét. Az állam csak akkor (két rossz közül a kisebbiket választva), ha olyan elmaradott a társadalom, hogy nem tud, vagy nem akar a helyzetén változtatni. Ellenzi még a tankötelezettségi törvényt is. Megtérülés: Alfred Marshall, Sidney Webb: Smith-i alapokon állva nemzeti beruházásnak tekintette az oktatást. 14
16 THÜNEN Az iskolázottabb népek ugyanakkora anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint mások Teljesen egyértelmű a válasz arra a gyakran vitatatott kérdésre, vajon a nem materiális emberi javak (szolgáltatások) a nemzetgazdaság része, vagy sem. Mivel az iskolázottabb nemzetek ugyanolyan anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint az iskolázatlanabb népek, és mivel a magasabb iskolázottság csak a több anyagi jószág elfogyasztásával járó oktatási folyamatokon keresztül biztosítható, az iskolázottabb népek nagyobb tőkét birtokolnak, amelyek hozadéka a munka nagyobb termelékenységében fejeződik ki. 15
17 ÖKONOMETRIAI MODELL az elméletek matematikai modellezése. XX. század elején. Ebbe növekedéselmélet igyekeztek illeszteni a tudással kapcsolatos tényezőket is. Odd Aukrust norvég közgazdász: között az átlagos 3,4%-os gazdasági növekedésből 1,8% származik a szervezésnövekedésből, vagyis az emberi tényezőből. (szervezés, szaktudás, technikai ismeretek). Denison: az USA (a XX. sz. első felében) gazdasági növekedése 20%-ban köszönhető a tudásmennyiség növekedésének. ezek alapján kiszámítható, hogy az iskoláztatás növekedése révén hogyan emelhető a nemzeti jövedelem. újabb kérdések: hol a határ? Meddig érdemes iskoláztatni? Menyi pénzt érdemes ebbe fektetni? Menyi idő után hat az iskolázás a növekedésre? Biztos, hogy ez a legolcsóbb beruházás? Van-e összefüggés az emberi és a technikai beruházások között? 16
18 KUZNETS Kuznets ( ) orosz származású amerikai közgazdász azt mondta, hogy a nemzeti jövedelem nagyságát befolyásoló tényezőként nemcsak a termelési tevékenységekkel közvetlenül, hanem közvetetten összefüggő költségeket is számításba kell venni. Ide sorolta például a nevelési-oktatási kiadásokat is. Munkáiban azt a megállapítást tette, hogy a GDP hosszú távú növekedése csak kis mértékben köszönhető a fizikai tőkeállomány növekedésének, a meghatározó tényező a technikai haladás és az emberi tudás fejlődése is. Az egyik legismertebb makroökonómia modellben az un. Solov modellben is technikai haladás jelenti a legfontosabb tényezők. A modell szerint csak a technikai haladás eredményezhet folyamatosan emelkedő életszínvonalat. (A technikai haladás pedig elsősorban a lakosság tudás állományán, illetve az oktatás színvonalán múlik.) 17
19 ERNST ENGEL, WILLIAM FAR A XIX. század második felében kétféle irányzat alakult ki az emberek gazdasági értékének meghatározására: a termelési költségeken alapuló és a tőkésített kereseteken alapuló megközelítés. A termelési költségeken alapuló megközelítés azt feltételezi, hogy az ember gazdasági értéke megegyezik mindazoknak az erőforrásoknak a költségével, amelyek a felnevelés során felmerülnek születéstől addig az életkorig, amikor a nevelés befejeződik. Ernst Engel ( ) születéstől 27 éves korig határozta meg ezt a költséget, úgy hogy a nevelési költségek minden évben egy konstans összeggel növekszenek. A tőkésített kereseteken alapuló megközelítés úgy próbálja meg kiszámítani az ember gazdasági értékét, hogy figyelmen kívül hagyja a költségeket, helyette az egyén jelenlegi és várható piaci értékét veszi számításba. Ezt az eljárást William Far ( ) alkalmazta először, módszerének a mai jelenérték-számítás az alapja. Far az egyének jövőbeli nettó keresetének jelenlegi értékét számította ki, figyelembe véve a megélhetési költségeket és a halandósági adatokat. 18
20 MAKROÖKONÓMIAI MEGKÖZELÍTÉS, AZ UN. REZIDULÁLIS TÉNYEZŐ Cobb-Douglas függvény R = a x k α x N β R termelés eredménye k befektetett tőke N befektetett munka α, β, a állandók 19
21 T. W. SHULTZ ELMÉLETE Az emberi tőke elméletének a feltételezése szerint az emberek oktatás, képzés révén beruházásokat végeznek saját termelőképességükbe. (T.W. Shultz) Ezek a beruházások növelik termelőképességüket, termelékenységüket és így munkájuk piaci értékét. Ezért jövőbeli keresetük magasabb lesz. A beruházások az emberi tőkében nem szorítkoznak a formális oktatásra. Minden olyan befektetés, amely javítja a termelőlépességet, az emberi-tőke beruházásnak tekinthető. Ilyen amikor egészségügyi szolgáltatást, sport vagy rekreációs szolgáltatást veszünk igénybe. 20
22 EMBERI TŐKE BERUHÁZÁS ALAPMODELLJE Mint bármely más tőkejószágra, az emberi tőkére is jellemző, hogy létrehozása különböző időpontokban költségekkel jár, és ettől különböző időpontokban ad hozamot. 21
23 OKTATÁS KÖLTSÉGEI A zsebből fedezett vagy közvetlen költségek közé tartoznak a tandíjak, valamint a tankönyvekre és egyéb beszerzésekre fordított kiadások. A költségek egy másik forrása az elmaradt kereset, mivel a beruházási időszakban a munkavégzés lehetetlen legalábbis teljes időben. A pszichés veszteségek a viselt költségek harmadik típusa, hiszen a tanulás gyakran nehéz és unalmas. 22
24 ÉLETJÖVEDELEM A magasabb végzettségűek kereseti görbéje magasabban fekszik, mint az alacsonyabb végzettségűeké. A kereseti görbék az életkorral együtt csökkenő ütemben emelkednek, az életpálya végén pedig a keresetek növekedése megáll vagy csökkenés figyelhető meg. A magasabb végzettségűek kereseti görbéje az életpálya későbbi pontján indul hiszen ők idősebb korban lépnek a munkaerőpiacra és meredekebben emelkedik mint az alacsonyabb végzettségűeké. A magasabb iskolázottságúak kereseti görbéje később éri el a csúcspontját, mint az alacsonyabb keresetűeké. Az iskolai végzettség szerinti kereseti különbségek felfelé haladva nőnek, vagyis bármely életkorban annál nagyobbak az iskolázottsághoz kapcsolható kereseti 23 előnyök minél magasabb iskolázottságúakról van szó.
25 MEGTÉRÜLÉS? az elemi oktatás megtérülése (társadalmi vagy egyéni) a legmagasabbak az összes képzési szint között az egyéni megtérülés meghaladja a társadalmi megtérülést, kiváltképp a felsőoktatás szintjén az oktatási befektetés bármilyen formájának megtérülési rátája jelentősen meghaladja a tőke szokásos 10%-os alkalmi költség mértékét az oktatás megtérülése a kevésbé fejlett országokban magasabb a fejlett országok hasonló beruházásaihoz képest 24
26 AZ OKTATÁS EGYÉNI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁI MAGYARORSZÁGON Szakmunkás 4,3 % 4,1% 4,8% 4,7% Középiskolai 4,5% 8,2% 13,6% Főiskolai 3,9% 9,8% 13,4% 6,8% Egyetemi 13,3% 25
27 AZ OKTATÁS TÁRSADALMI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁI Szakmunkás 1,35 % 2,24% 2,58% 0,58% Középiskolai 1,51% 2,59% 9,06% Főiskolai 0,55% 1,02% 2,56% 2,55% Egyetemi 5,28% 26
28 OKTATÁS EXTERNÁLIÁS HATÁSA a munkaerőnek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások alacsonyabb bűnözés, amely csökkenti a büntetés végrehajtási költségeket megnő az önkéntes szolgáltatások nyújtása (öreggondozás, családi segítség nyújtás kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon 27
29 HDI HUMÁN FEJLETTSÉGI MUTATÓ Az indexet három mutató egyszerű átlagolásával állítják elő: a hosszú és egészséges élet célkitűzés a születéskor várható élettartamban kerül számszerűsítésre, az iskolázottságot olyan arányok képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző szintű iskolatípusokba történő beiskolázottak részesedése a népességből, végül az életszínvonalat a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja. A mutató értéke 0 és 1 közé eshet, magas humán fejlettséggel rendelkezőnek tekinthető a 0,8-as értékét meghaladó index. 28
30 HDI Magyarország viszonylatában ez az index ben a 0,874-es értékét vette fel. Amely ugyan átlépi a 0,8-as határt így világviszonylatban magasnak tekinthető, rangsorban a harminchatodik. Sajnálatos módon azonban az európai országok sorrendjében a hátsó harmadban található. Legkedvezőbb értéket a mutató az iskolázottság területén vette fel rangsor alapján a huszonkilencedik helyen található, a várható élettartam alapján azonban csak hatvanharmadik helyen állunk. KSH, Statisztikai Tükör II. évf. 85. szám, június
31 Az immateriális vagyonfigyelő (IAM) Karl Erik Sveiby kapcsolati tőke 30
32 Humán tőke: az alkalmazottak tudását, képességeit és kompetenciáit tartalmazza. A humán tőke tehát szorosan kapcsolódik az emberhez: a munkatársak belépésével érkezik, távozásuk esetén pedig elveszik a szervezet számára. Strukturális tőke (belső szerkezet): ide tartoznak pl. a szervezeti folyamatok, rutinok, működési modellek, a vállalati kultúra. E tényezőket szintén az alkalmazottak hozzák létre, és rendszerint a vállalatok birtokolják. A belső szerkezet és az emberek együttesen alkotják a szervezetet. Kapcsolati tőke (külső szerkezet): a külső szerkezet az ügyfelekkel és beszállítókkal kialakított kapcsolatokat és azok minőségét ragadja meg, de magában foglalja a márkanevet, védjegyeket valamint a vállalat hírnevét és arculatát is. 31
33 HÁROMKÖRÖS VÁLLALATI MODELL Ügyfél tőke Érték teremtés Szervezeti tőke Tudás tőke 32
34 SKANDIA NAVIGATOR Pénzügyek Vevők Emberek Folyamatok Megújulás és fejlődés 33
35 VÁLLATOK TŐKESZERKEZETE Eszközök Forrrások PÉNZESZKÖZÖK VEVŐÁLLOMÁNY TÁRGYI ESZKÖZÖK (Számítógépek, helységek stb.) IMMATERIÁLIS JAVAK (Szoftverek, vagyonértékű jogok stb. Ü ÜGYFÉLTŐKE R (A vevőkkel, beszállítókkal és a környezettel kiépített tartós ügyfélkapcsolatok, a kialakított piac arculata stb.) SZERVEZETI TŐKE (A menedzserek színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és adminisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei stb.) MUNKATÁRSAK KOMPETENCIÁJA (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre) RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZVÉNYESEK LÁTHATÓ SAJÁT TŐKÉJE RÉSZVÉNYESEK LÁTHATATLAN SAJÁT TŐKÉJE (Ki nem mutatott eredmény) IMMATERIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEK (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termés és szolgáltatás minőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer) LÁTHATÓ VAGYON LÁTHATATLAN (FELSZÍN ALATTI) VAGYON 34
36 HUMÁN TÖBBLETÉRTÉK MODELL (JUHÁSZ P) Eszközök Források Hagyományos Forgó eszközök Saját tőke Mérleg Befektetett Idegen tőke eszközök Humán Humán Kiegészítések eszközök értéke többletérték Humán tőke 35
37 Toborzás Kiválasztás Szerződtetés Kinevezés, elhelyezés Közvetlen költségek Megszerzés költségei Belső keresés, előléptetés Formális tréning, képzés On-the-job tréning Közvetett költségek Közvetlen költségek Betanítás költségei HR bekerülési költségei Tréner ideje Kieső termelékenység Közvetett költségek 36
38 TÉMÁK 1. A hazai oktatási rendszer áttekintése 2. A munkaerő-kínálatra ható tényezők 37
39 AZ OKTATÁSI RENDSZER a) Iskolarendszerű képzés b) Iskolarendszeren kívüli képzés 38
40 AZ ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS INTÉZMÉNYEK SZERINT (Óvoda) Alapfok: általános iskolák Középfokú iskolák: gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák Felsőfok: egyetemek, főiskolák 39
41 ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS KÉPZÉSI PROGRAMOK SZERINT Alapfok: ált. isk., ill. alsó tagozatos gimnáziumi programok Középfok gimnáziumi program (4-5 év), szakközépiskolai program (4+1,2 év) szakiskolai program ( év v. 3 év) Felsőfok felsőfokú szakképzés (nincs saját intézményrendszere; középfokú iskolákban is!!) BA, BSc MA, MSc Phd 40
42 KÉPZÉSI PROGRAMOK SPECIÁLIS CÉLCSOPORTOK SZÁMÁRA Nemzetiségi, etnikai programok Fogyatékosok számára indított programok Felnőttképző programok Önálló intézményben vagy kapcsolódva a többségi oktatáshoz 41
43 B) ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS Főbb elemei (nem komplementer elemek) munkaerő-piaci képzés szakképzés nyelvi képzés munkahelyi képzés egyéb képzés 42
44 MUNKAERŐ-KÍNÁLAT AZ OKTATÁS- KÉPZÉS NÉHÁNY HÁTTÉRELEME a) Demográfiai helyzet Hányan vannak Milyen korösszetételűek Térségi eltérések b) Foglalkoztatási helyzet c) Képzettség 43
45 A) A DEMOGRÁFIAI HELYZETET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Születés, házasodás, halálozás Tankötelezettség, az iskolába járás hossza A nyugdíjkorhatár A népesség egészségi állapota Térbeni mobilitás 44
46 A DEMOGRÁFIAI HELYZET VÁLTOZÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK születést, gyermeknevelést támogató jogszabályok, családtámogatási rendszer az oktatás hosszát befolyásoló eszközök nyugdíjszabályozás egészségi helyzet javítása migráció támogatása életvitel-divat Mindezek a tényezők nem csak a munkaerőkínálat megváltoztatása céljából változhatnak 45
47 B) A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMEI Hányan dolgoznak Hányan nem dolgoznak (miért nem?) Térbeni struktúra Végzettségi struktúra 46
48 A NÉPESSÉG FELOSZTÁSA GAZDASÁGI AKTIVITÁSUK SZERINT Népesség Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Foglalkoztatottak Munkát keresők Inaktív keresők Eltartottak 47
49 A FOGLALKOZTATÁS ALAPFOGALMAI 1. Gazdaságilag aktív népesség ILO irányelvei alapján Foglalkoztatottak akik munkát végez a gazdasági javak előállítása ill. a szolgáltatások területén Rövid táv: 1 óra / hét Hosszú táv: 1/3 év / év Munkát kereső nem dolgozik, de intenzíven munkát keres 48
50 A FOGLALKOZTATÁS ALAPFOGALMAI 2. Gazdaságilag nem aktív népesség inaktív keresők háztartási kötelezettséget teljesítők (pl GYES) nyugdíjasok egyéb inaktívak (nem munkát kereső mn.!!) eltartottak aktív koron (15 év) aluliak iskolaköteles korhatáron aluliak tanulók 49
51 MAGYARORSZÁGI FOGALMAK Foglalkoztatott, aki 3 hét alatt legalább 1 órát dolgozott, függetlenül egyéb tevékenységétől aktív keresők (tanuló dolgozók is) szoc. ellátás mellett dolgozók nyugdíj mellett dolgozók 50
52 C) A KÉPZETTSÉG Szintje Típusa A szakmai végzettség szakterülete A minőség 51
10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető
RészletesebbenAz emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe
Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe TÓTH LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola, Gazdaságtudományi Intézet, Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék, Egészségház u. 4, Eger 3300 tothl@ektf.hu A
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2017. 11. 21. Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok) INTÉZMÉNYEK (szintek- programok) PROGRAMOK (intézmények szintek) A programok jellemzői:
RészletesebbenAz emberi erőforrások fejlesztése. Emberi erőforrás menedzsment
Az emberi erőforrások fejlesztése Emberi erőforrás menedzsment 1 2 A tudás részei ismeret Fogalmak Az EE fejlesztés a tervezett személyzetfejlesztést jelenti, célja hogy hozzásegítsen a megkívánt magatartásváltozás
RészletesebbenSzemélyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.
Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?
RészletesebbenVÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI
VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó
RészletesebbenGazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások
Részletesebben2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenAz érettségi védelmében
Képzés és foglalkoztatás összefüggései tudományos főmunkatárs MTA KRTK és ELTE 55. Közgazdász vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 8. Érettségi védelmében Az prezentáció az Érettségi védelmében című műhelytanulmány,
RészletesebbenFüggelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke
Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások
RészletesebbenA felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria
A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenEmberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi
RészletesebbenMunkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre
Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre Bakó Tamás Hermann Zoltán Molnár György Varga Júlia MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet A Költségvetési Tanács számára
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...
Részletesebben2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,
RészletesebbenJövőnk a gyermek. Párbeszéd az édesanyákért és a családokért június 20. GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSOK
Jövőnk a gyermek Párbeszéd az édesanyákért és a családokért 2018. június 20. GAZDASÁGI MEGFONTOLÁSOK A láthatatlan munka értelmezése a HISZÜK modell bemutatásához a háztartás nem a piaci szabályoknak megfelelően
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenAz 1998-as szakiskolai reform hatása
Az 1998-as szakiskolai reform hatása Előzetes eredmények Zoltán Hermann MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar Közgazdasági Társaság 54. Közgazdász-vándorgyűlés 2016. Szeptember 15-16., Kecskemét
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenFejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD
A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség
RészletesebbenMunkanélküliség és infláció I.
GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4
RészletesebbenA MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenOktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság
Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói
RészletesebbenA GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok
A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,
RészletesebbenA közoktatás változásának tendenciái
A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMi okozza a munkanélküliséget?
Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális
RészletesebbenKépzés-fejlesztés, karriermenedzsment
Képzés-fejlesztés, karriermenedzsment Emberi erőforrás menedzsment Dr. Finna Henrietta egyetemi adjunktus Dr. Finna Henrietta: Teljesítménymenedzsment 1 Miért van szükség a fejlesztésre? Környezetváltozás
RészletesebbenOKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenFejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenNépességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk
RészletesebbenKülgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenTerminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség
Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenHogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenA évi munkaerő-piaci helyzet és folyamatok (várható) alakulása, hatása a növekedésre, államháztartásra
A 2015-2018. évi munkaerő-piaci helyzet és folyamatok (várható) alakulása, hatása a növekedésre, államháztartásra Bakó Tamás, Hermann Zoltán, Köllő János, Varga Júlia Szakmai Konferencia a Költségvetési
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenA szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14
A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás
Részletesebben2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája
2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4
RészletesebbenAz életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre
Benedek András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre Változás és stabilitás a szak- és felnőttképzésben V. Országos Szak-
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.
Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas
Részletesebben10. 10. Vallás, felekezet
10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült
RészletesebbenA fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár
A fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár Ezer fő 4 400 4 200 4 000 3 800 3 600 3 400 A foglalkoztatottak létszámának
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenVarga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák
Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Varga Júlia (2006) Humántőke-fejlesztés,
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenTUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben
TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, 2013. 11.15. A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben 1 Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK domician.mate@econ.unideb.hu KUTATÁSI
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenKépzési és fejlesztési programok I. Daruka Eszter
Képzési és fejlesztési programok I. Daruka Eszter Kérdések 1. Hogyan állítaná össze egy fizikai/szellemi foglalkozású munkatárs egyéni képzési tervét? 2. Egy adott képzési hiányosság esetén ugyanolyan
RészletesebbenSzemélyi-foglalkozási adatlap
Központi Statisztikai Hivatal Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer I/a. minta Az adatszolgáltatás nem kötelező! Terület: Számlálókörzet száma: A lakás sorszáma: Személy sorszáma a lakásban: Folyamatos
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenGazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei
Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja:
RészletesebbenMakroökonómia. 5. szeminárium
Makroökonómia 5. szeminárium Mit tudunk eddig? Alapfogalmak Hosszú távú modell Alapvető modellezési keretrendszer Szereplők Piacok Magatartási egyenletek Piaci egyensúlyi feltételek Azonban: statikus modell
RészletesebbenCOMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
RészletesebbenELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási
RészletesebbenMakroökonómia. 3. szeminárium
Makroökonómia 3. szeminárium Amit eddig tudunk Alapfogalmak Nominális és reál GDP, árszínvonal, CPI, infláció, kamat Modellről eddig általában Endogén és exogén változó Magatartási egyenletek és piaci
RészletesebbenTanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI
Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom
RészletesebbenMakroökonómia. 6. szeminárium
Makroökonómia 6. szeminárium Ismétlés: egy főre jutó makromutatók Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenEmberierőforrásmenedzsment
Emberierőforrásmenedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2017 Dr. Gyökér Irén BME MSc képzés 2016 tavasz Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Részletesebben