Kaba Város Önkormányzata

Átírás

1 Kaba Város Önkormányzata Pályázati intézkedési terület: A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének, finanszírozási struktúrájának értékelése, valamint a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú opcióinak és stratégiájának kidolgozása és a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározása Dokumentum: Interaktív Szeminárium - 1. alkalom Kapcsolódó pályázati monitoring mutató: Hatékonyságnövelés lehetőségeit bemutató tanulmány ÁROP-1.A

2 Bevezető Jelen beszámoló azzal a céllal íródott, hogy átfogó képet nyújtson Kaba Város Önkormányzata által az ÁROP tanácsadási folyamaton belül végzett munkájáról a Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly témában. Eredményeket összefoglaló beszámoló Interaktív szemináriumok Vezetői konzultációk Az interaktív szemináriumok módszertana és tartalmi elemei erőteljesen épülnek a megelőző két vezetői konzultációra, melynek tartalmi elemeit a fázisok közötti beszámoló dokumentumunkban rögzítettük. A szerves tartalmi összefüggést és az egymásra épülést a mellékelt ábra szimbolizálja. A második vezetői konzultáción meghatározásra kerültek az interaktív szemináriumok feladatai is azzal a megkötéssel, hogy a csoport konszenzuson alapuló döntése szerint ezek változtathatók. A módszertan A tanácsadó továbbra is az eddigi módszertan alkalmazását javasolta, melyet a csoport elfogadott. A következő eszközök és módszertani elemek kerültek alkalmazásra. strukturált beszélgetés kérdezéstechnika jövőképválasztás elemei kiscsoportos műhelymunka konstruktív vita ötletbörze (brain storming) Az időtávok A vezetői konzultációkon a csoport döntése szerint a város hatékony gazdálkodására és a tartós költségvetési egyensúly elérésére irányuló munkája, együttgondolkodása tudatosan két ütemben zajlik.

3 Az első ütem mely megegyezik az első interaktív szeminárium feladatával a rövidtávú változásokhoz vezető jó gyakorlat kialakítása. Tekintettel a vezetői konzultációk eredményére ez nem más, mint a bevétel növelésének számos módjára irányuló munka. A második ütem mely megegyezik a második interaktív szeminárium munkatervével a hosszú távú változásokra irányuló együttgondolkodás, azaz a jövőtervezés. Bevételek növelését célzó aktivitások Ötletek felsorolása a bevételek növeléséhez Célok meghatározása Pontos feladatkijelölés Ellenőrzési pontok meghatározása Határidők meghatározása Veszélyek azonosítása A kitűzött feladatok megvalósítása Erőfforrások allokálása Felelősök megjelölése Támogatók megjelölése Határidők figyelése Ellenőrzés, kontroll Esetlegesen fellépő kockázatok kezelése Szükséges módosítások Bevételek emelkedése A feladat teljesítésének értékelése, "ünneplés és elismerés" Tanulás az eredményekből A folytatás meghatározása Tudásmegosztás Kreativ itás Ötlet Másik ember gondolata Ötletbörze a bevételek növelésére A tanácsadó javaslatára melyet a csoport elfogadott az ötletroham (azaz brain storming) eszköz került alkalmazásra. Ennek lényege, hogy a csoport folyamatosan ötletekkel rohamoz, melyek nem kerülnek sem elemzésre, hanem azokat ahogy elhangzottak egyszerűen feljegyzik. A módszer működésének motorja, hogy a másik ember ötlete, gondolata tovább ösztönözheti a kreatív gondolkodást. Az ötletroham körülbelül húszharminc percen át tart, s ha a tanácsadó úgy ítéli, hogy kimerült a csoport, akkor a felmerült ötletek szelektálása, csoportosítása, elemzése következhet. Az ötletbörze hívó-kérdése a következő volt: Mi foglalkoztat bevétel kapcsán városi, intézményi szinten? A bevételnövelés lehetséges eszközei ötletek Pályázatok. Mire lehet pályázni? Visszafelé kell gondolkodni! Új szolgáltatások (például: könyvtár) Állami támogatások, mint alap

4 Az alapítvány mozgásban tartása, támogatói kör, kötődés, közvetlen környezetben megszólítható támogatók Konyha építése és annak bérbe adása rendezvényekre, Vállalkozó/Konyha felújítás, építés Szociális bentlakásos idősek otthona, az Önkormányzat tulajdonában lenne, nem profitorientált az alapellátás, kiemelt és alap is lehetne egyszerre Gyógyfürdő: olyan közönségnek, akik meg is tudják fizetni, hétvégi szolgáltatások, masszázsok Gyógyfürdő fejlesztése: ebből többet lehetne profitálni (fedett gyógyfürdő medence és úszómedence szolgáltatások, étterem, programokat biztosítani idősöknek, akik a csendet szeretik Művelődési ház: új típusú munkaerő, önkéntesek, közfoglalkoztatottak, diákok számára közösségi szolgáltatás (50 óra), költségcsökkentés Bölcsőde: gyermekfelügyelet (üres férőhelyekre azoknak, akik nem járnak bölcsődébe - fizetős szolgáltatás) Falusi turizmus Az ötletroham során összegyűjtött gondolatokat a csoport inspirációként kezelte, s a következő négy csoportba sorolta őket, azokat tudatos pólusként megnevezve. Városias központ, családias gyógyfürdővel és szolgáltatásokkal Virágzó mezőgazdaság és ipari park kis és nagyvállalkozások részére Falusias külváros, szeretettel fogadott vendéglátással, programokkal Jelentős idegenforgalom és a helyi termékek értékesítése A négy pólus meghatározását követően az egyes rész-területek feldolgozása következett. A mellékelt ábrán is látható célok alapján a gyógyfürdővel kapcsolatos elképzelések és a falusi turizmus élénkítésére vonatkozó feladatok kerültek előtérbe. A mezőgazdaság és ipar, valamint a helyi termékek vonatkozásában a jól működő ipari park, illetve a helyi kukoricatermelésen alapuló édesítőszergyártás, az eritrit gyártása kerülhet fókuszba.

5 Lezárás Az interaktív szeminárium során a csoport magas bizalmi szinten, egymást támogatva és egymásra építkezve dolgozott. Kaba Város vezetésének modern és kreatív, újszerű megoldásokra való nyitott hozzáállása és támogatása felhatalmazást adott a csoportnak az új megoldások és utak keresésére. A csoportot vezető szervezetfejlesztő véleménye szerint a feltárt módszerek hatékonyan szolgálják a hosszú távon is fenntartható gazdálkodást és a költségvetési egyensúly létrejöttét.