MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY"

Átírás

1 ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Kódszám: ÉAOP A.B.C.D - Versenyképes turisztikai termék- és attrakció fejlesztés Kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése C komponens MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY JÁSZKUN KAPITÁNYOK NYOMÁBAN tematikus út kialakítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében Pályázati azonosító jel: ÉAOP /C Pályázó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 5 Szolnok, Kossuth L. út 2. 1

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...6 A projektgazda bemutatása...9 A projektgazda tevékenységei...9 A projektgazda korábbi fejlesztései...1 A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában...13 A projekt illeszkedése stratégiai dokumentumokhoz...13 Az országos területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...13 A regionális területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...14 A megyei területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...14 Projekt tevékenységek...15 A projekt kialakulása, előkészítése..15 A projekt tevékenységek bemutatása..17 Közbeszerzési tevékenység pontosítása..17 Tájékoztatás és nyilvánosság tevékenységeinek pontosítása...18 Megvalósítás során igénybevett szolgáltatások 19 Nem támogatható tevékenységek kiszűrése 19 A pályázó és a projekt kapcsolata 19 A pályázó és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és tagmúzeumai...2 A pályázó és a kapcsolódó települések...2 A pályázó és a látogató központok helyszínei...2 Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása...21 A pályázat 1. körös benyújtásához kapcsolódó együttműködések bemutatása..21 A pályázat 2. körös benyújtásához kapcsolódó együttműködések bemutatása..21 A megvalósítás időszakához kapcsolódó együttműködések bemutatása 21 Projekt menedzsment szervezet bemutatása...21 Munkaszervezetek...22 Résztvevő szakemberek bemutatása...23 Együttműködés külső szolgáltatókkal 26 Turisztikai szolgáltatókkal történő együttműködés bemutatása.26 Együttműködés egyéb külső szolgáltatókkal..27 A projekt háttere...29 Gazdasági-társadalmi-környezeti alapadatok...29 A turizmus helyzetének bemutatása...33 Magyarország turizmusa...33 Az Észak-Alföldi régió turizmusa...34 Jász-Nagykun-Szolnok megye turizmusa...35 Fejlesztési igény megalapozása...38 Helyzetértékelés...38 A projekt helyszínei jelenlegi funkciójának rövid bemutatása...41 SWOT analízis...51 Kereslet kínálat elemzése...53 A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások...57 Az országos területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...57 A regionális területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...59 A megyei területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...61 A Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal c. projekt célrendszere, indikátorai, kapcsolódások a regionális operatív programhoz és a regionális akciótervhez...63 Célcsoport bemutatása...72 Korlátozó tényezők felmérése...73 Megoldási alternatívák felvázolása és elemzése

3 A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere...74 Megvalósítható alternatívák meghatározása...74 megoldás projekt megvalósítás nélküli változat...74 Műszaki és szakmai leírás, feltételek...74 Üzemeltetési feltételek előrejelzése...74 Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése...76 A megvalósíthatósági alternatíva...76 Cél meghatározása...76 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása...76 Üzemeltetési feltételek előrejelzése...79 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése...79 B megvalósíthatósági alternatíva...8 Cél meghatározása...8 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása...8 Üzemeltetési feltételek előrejelzése...8 Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése...8 Legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása...8 Megvalósítási javaslat kidolgozása...83 Műszaki tartalom részletes leírása...83 Damjanich János Múzeum, Szolnok...84 Akadálymentesítés...84 Akadálymentes főbejárat...84 Akadálymentes illemhely...84 Lift átalakítás...85 Múzeumi bolt...85 Foglalkoztató terem kialakítása...85 Látogatóközpont kialakítása (látványterem)...86 Jász Múzeum, Jászberény épületének akadálymentesítése, látogatóbarát fejlesztése, előtér felújítása...87 Akadálymentesítés...87 Akadálymentes bejárat és belső akadálymentes közlekedés...87 Akadálymentes illemhely kialakítása...88 Fogadótér belsőépítészeti kialakítása...88 Jász látogatóközpont kialakítása, Jászberény...89 Tervezett fejlesztési elképzelésekhez szükséges átalakítási felújítási munkák...89 Épületen kívüli munkák, udvar kialakítása...89 Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred épületének akadálymentesítése, felújítása, fejlesztése...9 Épület bejáratának akadálymentesítése...9 Belső átalakítási munkák, foglalkoztató terem...9 Tetőtér-beépítés...91 Györffy István Nagykun Múzeum, Karcag látogatóbarát fejlesztése...91 Akadálymentesítés...91 Bejárat akadálymentesítése...91 Akadálymentes látogatói illemhely kialakítása...91 Vendégfogadó tér, ruhatár kialakítása...92 Látogatóbarát, többfunkciós terem kialakítása...92 Épület komplex fűtési rendszerének megoldása...92 Tetőfelújítás...93 Többlet költségek...93 Nagykun látogatóközpont kialakítása, Karcag...94 Tervezett átalakítási, felújítási munkák...94 Udvar látogatóbarát fejlesztése...94 Melléképület felújítása...95 Tiszazugi Földrajzi Múzeum, Tiszaföldvár kültéri foglalkoztató kialakítás és 3

4 látogatóbarát fejlesztése...95 Szabadtéri foglalkoztató...95 Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr látogatóbarát fejlesztése...95 Látogatói parkolók kialakítása...96 Mesterséges világítás fejlesztése...96 Badár-ház, Mezőtúr látogatóbarát fejlesztése...97 Akadálymentes megközelítés és parkolók kialakítása...97 Belső átalakítás, műhely...97 Akadálymentes látogatói illemhely...97 Kültéri, nyitott műhely...98 Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton látogatóbarát fejlesztése...98 Az épület akadálymentes megközelítése...98 Szabadtéri kiállítás fejlesztése...98 Kültéri foglalkoztató lefedése...99 Belső átalakítások...99 Finta Múzeum, Túrkeve...99 Terasz lefedése előtetővel...99 Kertépítészeti fejlesztések...1 Kerti utak akadálymentesítése...1 Macimúzeum, Rákóczifalva...1 Akadálymentes főbejárat...11 Vendégfogadó tér kialakítása...11 Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumudvara...11 Udvar rendezése...11 Fedett, oldalról nyitott pergola építése...11 Fedett, nyitott szín építése...11 Tájház, Jászkisér...12 Tető héjjalás felújítása...12 Épület falainak utólagos vízszigetelése...12 Belső átalakítás.12 Épület bejáratának akadálymentesítése 13 Babamúzeum, Abádszalók...13 Akadálymentes főbejárat...13 Belsőépítészeti felújítások...13 Tájház és Gyűjteményes szoba, Kunhegyes...14 Fűtés kiépítése...14 Behatolás elleni védelem...14 Működési, működtetési javaslat...14 Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei...14 A nyújtott szolgáltatások és az eszközök bemutatása...15 Üzleti terv...16 Marketing terv A szolgáltatás bemutatása Attrakciófejlesztés Termékkomplettírozás, rekonstrukciók A látogatóbarát múzeum Költségbecslés Hálózatépítés A projekt kapcsán megvalósuló szolgáltatások számának várható alakulása...12 Versenytárselemzés, értékek és versenyelőnyök bemutatása Piacképesség elemzése Árképzés módszertana Értékesítés Cselekvési ütemterv...13 Műszaki megvalósítás ütemezése az előkészítés és a megvalósítás szakaszában

5 További tevékenységek ütemezése a projektfejlesztés és megvalósítás során...13 Előkészítési szakasz ütemezése...13 Megvalósítás időszaka Közbeszerzési eljárások Jelentés, monitoring Pénzügyi ütemezés A projekt környezeti hatásainak vizsgálata Horizontális szempontok érvényesülése Általános esélyegyenlőségi intézkedések a pályázó szervezet és a további résztvevők esetében Konkrét esélyegyenlőségi intézkedések a projekt megvalósulása esetén Akadálymentesítés előrehaladása Családbarát intézkedések Fogyatékossággal élők életminőségének javítása Pénzügyi elemzés A költségvetés kialakításának szempontjai 136 A költségvetést befolyásoló tényezők 136 A 2. körös pályázat költségvetésének bemutatása.137 Aktiválás 139 Beruházási költségek becslése...14 Működési költség Maradványérték Pénzügyi költségek összegzése Bevételek becslése A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A megítélhető támogatási összeg meghatározása Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Közgazdasági költség - haszon elemzés Érzékenység és kockázatelemzés...15 Érzékenységvizsgálat...15 Kockázatelemzés...15 Előkészítési, kivitelezési szakasz...15 Működési szakasz Kockázatkezelési stratégia Kommunikációs terv Kommunikációs célok bemutatása Tájékoztatás és nyilvánosság Alkalmazott kommunikációs eszközök bemutatása Arculat, külső megjelenés Kommunikációs ütemterv Kommunikációs költségek meghatározása

6 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Versenyképes turisztikai attrakció életre hívása különösen fontos egy olyan megye számára, amely gazdasági versenyképességét tekintve az ország egyik legelmaradottabb régiójához tartozik. Az elmaradottság a turizmus helyzetére is rányomja a bélyegét Jász-NagykunSzolnok megyében. Az idegenforgalommal szemben támasztott fokozott elvárásokra konkrét lépésekkel kell válaszolni annak érdekében, hogy a megye és a régió turisztika vonzerejének növekedése következtében azok gazdasági versenyképessége is növekedjen, és felgyorsuljon az elmaradott, vidéki települések felzárkózása. A Jászkun kapitányok nyomában elnevezésű tematikus túraútvonal létrehozásának átfogó célja, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző gazdag és sokrétű jász és kun emlékanyagra, örökségre alapozva egy korszerű infrastruktúrával és magas minőségi színvonalú turisztikai szolgáltatásokkal rendelkező komplex turisztikai attrakció létrehozásával hozzájáruljon a megye és a régió versenyképességének növekedéséhez. A projekt további céljai: a megye, mint üdülési célpont újrapozícionálása a történelmi és kulturális örökség egyedi elemeinek segítségével, a megyébe látogató vendégek számának és a vendégéjszakák számának növelése, a megye, és később a megyehatáron átnyúló turisztikai kistérségek összekapcsolása, a vendégek áramoltatásának szervezett úton történő elősegítése, a vendégek tartózkodási idejének növelése a túraútvonalra felfűzött, garantált programok alapján, a múzeumok, tájházak és egyéb kiállító, illetve bemutatóhelyek látogatottságának növelése, bevételeik növelésével fenntartásuk fokozottabb biztosítása, Várható eredmények: Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai vonzerejének és ismertségének erősödése, a Jász-Nagykun-Szolnok megyébe látogató vendégek és a vendégéjszakák számának növekedése, összekapcsolt turisztikai kistérségek létrejötte mind a megyében, mind a régióban, a turisták megnövekedett tartózkodási ideje Jász-Nagykun-Szolnok megyében, növekvő látogatószám a tematikus túraútvonal állomásain. A gazdag jász és kun emlékanyag a megye nyilvánvaló specialitása. A Jászkun kapitány téma olyan történeti hátteret biztosít a projekthez, amely lehetővé teszi, hogy szinte minden megyei település, kistérség megtalálja a saját kapcsolódási pontját. Ennek eredményeképpen 13 településen valósulna meg jelen pályázat pozitív elbírálása következtében turisztikai célú fejlesztés. Az előzetesen végzett felmérések azt mutatják, hogy az igény jelentősen meghaladja a lehetőségeket. Mindazon települések számára, amelyek csatlakozni szeretnének a jövőben a tematikus úthoz, nyitva áll ez a lehetőség. 6

7 A fejlesztés két alappilléren nyugszik: az egyik a megye 8 tagmúzeumának és a kapcsolódó öt település múzeumának, tájházának rekonstrukciója és látogatóbarát fejlesztése, a másik a Jász, Nagykun látogatóközpont, illetve a szolnoki látványterem, mint harmadik látogatóközpont kialakítása. Az épületrekonstrukciós munkákon túl olyan látogatóbarát fejlesztések ( többnyelvű digitális tárlatvezetés, akadálymentes érintőképernyős információs terminálok, kedvezményeket biztosító mágneskártyás beléptető rendszer ) megvalósítása tervezett a megye múzeumaiban, tájházaiban, amelyek a jelen kor kihívásainak megfelelő módon teszik lehetővé Jász-Nagykun-Szolnok megye kulturális örökségének bemutatását az egyes célcsoportok igényeinek figyelembe vételével. A 2. körös pályázat benyújtásának előkészítésekor igyekeztünk teljes körűen figyelembe venni az 1. körben megfogalmazott bírálati észrevételeket, s ennek nyomán a tervezett nyolc helyszín helyett valamennyi helyszínen* kiépítjük az érintőképernyős akadálymentes információs terminált, valamint a mágneskártyás beléptető rendszert. Elkészítettük az egységes arculati kézikönyvet, melynek keretében új logó került megtervezésre. Az új szimbólum kiválóan alkalmas arra, hogy a projekt szellemiségét országos viszonylatban is a számunka elvárt minőségben képviselje. A szolnoki Damjanich János Múzeumban kialakítandó látványterem a tematikus út kiinduló állomásaként funkcionál. Szolgáltatásaival, humán infrastruktúrájával alkalmassá válik a betérő vendégek széles körű tájékoztatására és motiválására annak érdekében, hogy tartózkodási idejük hosszabbá váljon. A látványteremben létrehozandó nagyszabású kiállítás, melynek címe megegyezik a projekt címével hozzáadott értékként az egyedülálló jász és kun régészeti anyagokat együttesen mutatja be. A Jász és Nagykun látogatóközpontok a két térségbe történő megérkezést segítik elő. Széles körű szolgáltatások információ nyújtás, speciális interaktív programok, kerékpárkölcsönzés, játszótér, ajándékbolt) biztosítják azt, hogy a turisztikai attrakció igazi élményt és programot jelentsen az érdeklődők számára. Fontos eleme a pályázatnak az a mintegy 7 támogatói nyilatkozat, amely a TOURINFORM irodák közreműködésének köszönhetően komoly vállalkozói és civil támogatást jelent a projekt kivitelezéséhez. A támogatók között 2 új turisztikai vállalkozás, szervezet is található a 2. körös pályázati dokumentumban. A projekt megvalósítása iránti elkötelezettség kinyilvánítása érdekében 12 érintett település, szervezet a pályázat beadására vonatkozóan konzorciumi együttműködési megállapodást kötött már az 1. fordulós pályázat benyújtásakor. A pályázó szervezet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, mely a konzorcium vezetőjeként szakszerűen, kellő tapasztalattal, egységesen és verseny semlegesen tudja képviselni a tervezett projektet, továbbá képes olyan szakemberekből álló csoport létrehozására és működtetésére, amely alapvető fontossággal bír egy ilyen összetett pályázat megvalósításához. A fejlesztésre kerülő épületek jelenleg is múzeumként, tájházként, illetve egyéb bemutatóteremként funkcionálnak napjainkban is. További fenntartásukat, működtetésüket valamennyi érintett vállalta. A Jász és Nagykun látogatóközpontok, valamint a szolnoki látványterem esetében meglévő épületek funkcióváltással történő helyreállítása tervezett, fenntartásukat az érintett önkormányzatok (Jászberény, Karcag, megyei önkormányzat) szintén vállalták. 7

8 Az előkészítési költség teljes összege a 28. évi, a megvalósítás időszakában felmerülő önerő összegek a 29. és 21. években tervezésre kerültek az érintett települések költségvetéseiben. A projekt tervezett kezdési időpontja 29. szeptember 1., befejezésének időpontja 21. december 31. A pályázat keretében elszámolható költség a feltételes támogató döntés alapján Ft, az igényelt támogatás Ft. Fejér Andor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke * Tiszaföldvár kivételével (részletes magyarázat megtalálható az MT pontjában) 8

9 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1. A projektgazda tevékenységei Projektgazda megnevezése: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv; a hivatal a kiemelt költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik. Az intézmény alaptevékenysége (feladatai): általános közigazgatás Alaptevékenységek bemutatása: - a közgyűlés és bizottságai, valamint tisztségviselői munkájának segítése, döntésük szakmai előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat szerint, - pénzügyi, gazdálkodási feladatok, valamint az intézményi gazdálkodás ellenőrzése, térségi feladatok körében, továbbá a Közgyűlés rendeleteiben, határozataiban a Hivatal számára előírt feladatok végrehajtása, - a megyei önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben a törzsvagyonhoz és egyéb vagyonhoz sorolt ingatlanok vagyonkezelése, - részvétel a megyei önkormányzat intézményeivel kapcsolatos feladatok ellátásában, - ellátja az ágazati egészségügyi, szociális, közoktatási, közművelődési, sport, területfejlesztés-területrendezés, környezetvédelem, turizmus szakmai jogszabályokban a megyei önkormányzatok számára meghatározott kötelező feladatokat, a turizmuson belül a megyei marketing-koordinációs feladatokat, - a működés technikai feltételeinek (iktatás, házi nyomda, gépkocsi-használat, irodaépület, üdülők üzemeltetése) biztosítása az Ellátó- és Szolgáltató Szervezet közreműködésével; Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Szabad kapacitását alaptevékenysége körében hasznosítja. Az intézményen belül a megyei önkormányzati hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája látja el az idegenforgalom non-profit koordinációjával kapcsolatos feladatokat. E feladatok keretében: - elősegíti az országos és megyei ágazati fejlesztési programokban foglaltak végrehajtását; - segíti az ágazati szakmai bizottságok és egyesületek munkáját, - erősíti a megyei turisztikai marketing tevékenységet, közreműködik az új marketing eszközök megvalósításában az érvényes közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően, - segíti a Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat munkáját, szakmai felügyeletet gyakorol, - szakmailag koordinálja a megyében működő Tourinform irodák munkáját, kezdeményezi új Tourinform irodák létrehozását, - közreműködik az országos és megyei szakmai kiállítások, vásárok, rendezvények előkészítésében; koordinálja a megyei önkormányzat turisztikai kiadványainak elkészítését, - kezdeményezi megyei, kistérségi, illetve településcsoportos turisztikai programok, projektek készítését az Észak-Alföldi Operatív Program adta lehetőségek hasznosítása érdekében. 9

10 A projekt szempontjából releváns jogszabály: évi LXV. Tv. A helyi önkormányzatokról: a törvény értelmében a megyei önkormányzat kötelező feladataként gondoskodik különösen az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról. 2.2 A projektgazda korábbi fejlesztései. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által az elmúlt 7 évben megvalósított, hasonló fejlesztések az alábbiak: A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum felújítása (2) Cél: a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum felújításának célja a klasszicista stílusú műemlék épület rekonstrukciója, állagmegóvása, szerkezetének megerősítése. Felújítását a közművelődésben, a tudományos és idegenforgalmi életben játszott szerepe egyaránt indokolta. Adottságok: a múzeum Magyarország egyik legrégibb alapítású vidéki gyűjteménye, mely helyileg a műemlék védelem alatt álló 184 körül épült Lipcsey kúriában található. A Tiszafüredi kistérség egyetlen nagy múltú múzeuma, mely az országos turisztikai kiadványokban is szerepel. Érdekeltek, célcsoportok: a fejlesztés célcsoportjai a helyi lakosok, az ide látogató magyar és külföldi vendégek. Outputok, eredmények: a kibővített kiállító teremben 2 év történetét, néprajzát mutatják be. A fejlesztés eredményeként megvalósuló rekonstrukciós felújítást követően a múzeumba látogatók száma emelkedett. Múzeumi műtárgyraktár és a Galéria épületeinek rekonstrukciója (25) Cél: a fejlesztés célja volt az elhanyagolt állapotú múzeumi műtárgyraktár és a szolnoki Galéria városképi jelentőségű műemlék jellegű épületének felújítása. A műtárgyraktár felújítását elsősorban a muzeális értékű gyűjtemények biztonságos, megfelelő körülmények között történő tárolása indokolta, másrészt az elhanyagolt épület a városképet is rontotta. A Galéria felújítását alapvetően az épület pusztulóban lévő állapota, az építészeti-turisztikaikulturális funkciókkal való összhang megteremtése tette szükségessé. Adottságok: a Galéria épülete jelenleg az Alföld egyik legnagyobb kiállítócsarnoka, a megye második leglátogatottabb múzeuma. Kitűnő akusztikája miatt hangversenyek, előnyös fekvése miatt szakmai konferenciák, ünnepségek alkalmi helyszíne. Érdekeltek, célcsoportok: a Galéria felújítását célzó fejlesztés célcsoportja Jász-NagykunSzolnok megye és a szomszédos megyék, szélesebb körben az ország múzeumlátogató közönsége. Outputok, eredmények: a múzeumi műtárgyraktár rekonstrukcióját célzó beruházás eredményeként 3265 m2 bruttó alapterület felújítása, a Galéria rekonstrukciós felújítása eredményeként 118 m2 alapterület felújítása valósult meg. A rendkívül igényes módon felújított Szolnoki Galéria épülete a megyeszékhely dísze lett. A szakszerűen berendezett kiállítóhely hozzájárult ahhoz, hogy többfunkciós módon, kulturáliskonferenciaturizmus céljára hasznosítható legyen mind a város, mind a megye és a régió számára. CENTURIO európai csereprogram köztisztviselőknek (26) 1

11 Cél: a közigazgatásban dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjével az európai szociális, gazdasági és területi kohézió erősítése. A projekt keretében a résztvevő régiók biztosítják a Strukturális Alapok felhasználásával kapcsolatos tapasztalatcserét a partnerek között; elmélyítik és bővítik a régiók együttműködését; megismerik más régiók regionális fejlesztési stratégiáit, projektmenedzselési tapasztalatait és innovatív munkamódszereit. Az együttműködés lehetőséget teremtett a szakmai ismeretek és kapcsolatok bővítése, új projektek előkészítése, az idegennyelvi ismeretek fejlesztése mellett arra is, hogy a megye megszilárdítsa részvételét egy erős európai hálózatban. Helyszíne: Jász-Nagykun-Szolnok megye 8 külföldi partnerével (Asti megye/olaszország; Brandenburg tartomány/németország; Durham megye/anglia; Häme Régió/Finnország; Hargita megye/románia; Pas-de-Calais/Franciaország; Somme megye/franciaország; Teltow Fläming járás/németország) a legaktívabb résztvevők közé tartozott. Érdekeltek, célcsoportok: Jász-Nagykun-Szolnok megye és a résztvevő partner régiók turizmusfejlesztésben és környezetvédelemben érintett köztisztviselői, Outputok, eredmények: - A 26. december 31-én befejeződött Centurio program két és fél év alatt 25 JászNagykun-Szolnok megyei köztisztviselőnek biztosított egy-, illetve kéthetes szakmai tapasztalatcsere lehetőséget a résztvevő külföldi partnerrégiók egyikében. Jász-Nagykun-Szolnok megyébe 18 külföldi szakember érkezett a csereprogram keretében december végén megjelent a Centurio program életét bemutató és értékelő kiadvány. - A csereprogramban részt vevő megyei szakemberek a Centurio program célkitűzéseivel összhangban a környezetvédelem, a turizmus és projektmendzsment témakörében közel száz jó gyakorlatot tapasztaltak. A turizmus területén az alábbi ötletek fogalmazódtak meg: - Magyar kirakat Astiban - Durham megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye bemutatása egy közös, kétnyelvű idegenforgalmi kiadványban - A turisztikai értékek megőrzése Hargita megyében - Tour Gourmet (borturizmus) A Centurio projekttel kapcsolatban további információ elérhető a oldalon. Tiszakürti Arborétum turisztikai vonzerejének fejlesztése (26) Cél: a fejlesztés kiemelt célja volt, hogy az arborétumba látogatók számára a magas színvonalú, minőségi turisztikai szolgáltatások infrastrukturális hátterét biztosítsa és középtávon évről-évre növelni tudja azon vendégek számát, akik Tiszakürtre és közvetlen környékére programokat szervezhetnek. Emellett fontos szempont volt, hogy az egyedülálló, ritka növényeiről híres és szakmai körökben ismert és elismert park ne csak a szakmai közönség, hanem a természetkedvelő turisták és a tanulni vágyó iskolások számára is vonzóvá váljon. Helyszíne: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Tiszakürti Arborétuma. A 6 hektáros terület 1.5 taxonjával és teljes növényállományával Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb növénygyűjteménye. Adottságai: az egyedi klimatikus-, és talajviszonyokkal rendelkező Tiszakürti Arborétum védett természeti területén botanikus ritkaságokat is felvonultató, rendkívül gazdag növényállomány található. A park a tudományos kutatómunka számára is vonzó helyszínt jelent. Az arborétum 5 km-es körzetében több turisztikai látványosság is található, emellett 11

12 Szolnok és Kecskemét megyeszékhelyek, valamint a Tisza-folyó relatív közelsége tovább fokozza a térség idegenforgalmi vonzerejét. Érdekeltek, célcsoportok: a látogatók többsége a természet szeretete, a tartalmas kikapcsolódás céljából keresi fel az arborétumot, de a szakmai célból idelátogatók száma is jelentős. A célcsoportok között kiemelt helyet foglalnak el az iskolás osztályok, a nyugdíjas csoportok és a családos felnőttek. A vendégek többsége Bács-Kiskun megyéből, illetve Mezőtúr és Törökszentmiklós térségéből érkezik. Nyáron az idelátogatók közül sokan kihasználják a Tiszazugi térség kapcsolódó turisztikai lehetőségeit is. A megyéből érkező turisták számának növelése mellett a fejlesztés célja volt a belföldi turisták idevonzása és a külföldi vendégforgalom élénkítése. Outputok, eredmények: a projekt keretében az alábbi fejlesztési elemek valósultak meg: - fogadóépület építése, berendezése; - sétaúthálózat burkolása 3,5 km hosszúságban; - parkolási lehetőség biztosítása az arborétum előtti parkoló felújításával; - 1 ha-os tó kialakítása; - 17 méter magas kilátó létesítése; - információs táblarendszer elhelyezése. Túrkevei Finta Múzeum tetőtér beépítése és kerti pavilon építése (27) Cél: a fejlesztés célja a túrkevei Finta Múzeum kistérségi funkcióinak javítása; külső és belső közösségi terek kialakítása. Az interaktivitás fokozása; turisztika, kulturális és szabadidős kínálat bővítése. Adottságok: a megyei múzeumszervezet tagintézményeként működő Finta Múzeum tájmúzeum besorolású, és ebből adódóan kistérségi feladatokat ellátó és gyűjtőkörű (történelem, néprajz, képzőművészet) intézmény. Érdekeltek, célcsoportok: a fejlesztés célcsoportja a kistérség és szélesebb körben az ország múzeumlátogató közönsége, különös tekintette a fiatalabb korosztályra. Outputok, eredmények: A múzeum tetőtér beépítésével 6 m2-rel bővült a hasznosítható terület nagysága. A tetőtérben közösségi terem, informatikai terem, média és fotótár, munkaszoba és kiszolgáló helyiségek kialakítására került sor. A fejlesztés eredményeként egyrészt javultak a munkakörülmények, másrészt a múzeumlátogató közönség számára kialakított speciális helyiségekben hosszabb időt lehet eltölteni ismeretszerzés, tájékozódás céljából. Az udvaron felépített kerti pavilon 1 m2-en biztosít helyet a májustól-szeptemberig megvalósításra kerülő kézműves foglalkozásoknak. A terasz időszaki színpadként, az udvar alkalmi nézőtérként való működési feltételeinek kialakítása nyári folklór műsorok megrendezése céljából történt, hozzájárulva az idegenforgalmi kínálat bővítéséhez és a lakosság kulturális igényeiknek kielégítéséhez. A fejlesztés eredményeként nőtt a múzeumban rendezett kulturális rendezvények száma és a látogatottság. Hosszabb távú életképesség: a múzeumnak erős kapcsolati tőkéje van a civil szférával, a különböző programokat gyakran a partnerszervezetekkel közösen valósítja meg. Az épületbővítés eredményezte új tevékenységek megvalósításához a civil szervezetek segítségét ma is igénybe veszi. Jász-Nagykun-Szolnok megyei marketingeszközök fejlesztése (27) Célja: a projekt alapvető célja a megyébe érkező vendégek számának növelése a turisztikai marketing eszközök (turisztikai kiadványok, DVD, honlap) fejlesztésével. Adottságok: A projektgazda TISZAINFORM Idegenforgalmi Szolgálat a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzat idegenforgalmi intézménye 1993 óta működik. Non-profit 12

13 turisztikai feladatot lát el, versenysemlegesen képviseli a megye területén érdekelt vállalkozásokat, szervezi és koordinálja a megye idegenforgalmát. Évről-évre friss turisztikai kiadványokat jelentet meg, azokat terjeszti, kiállításokon, vásárokon prezentálja a megyei kínálatot és médiakapcsolatai révén, folyamatosan tájékoztat az aktuális turisztikai lehetőségekről. Érdekeltek, célcsoportok: a fejlesztés célcsoportjai belföldi és külföldi turisták minden korcsoportból. Outputok, eredmények: a projekt keretében az alábbi fejlesztések valósultak meg: - Turisztikai kiadvány Üdülési ajánlatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében címmel (5 db) - 1 perces megyebemutató DVD szöveg nélkül, zenei aláfestéssel (2 db), illetve ennek rövidített 2 perces változata - Megyei turisztikai honlap (www.tiszainform.com) megújított felülettel, új szolgáltatásokkal (on-line foglalás lehetősége a megye kereskedelmi szálláshelyein) A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában A projekt illeszkedése stratégiai dokumentumokhoz További, részletes illeszkedés vizsgálat megtalálható az MT pontjaiban Az országos területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus útvonal a koncepcióban megfogalmazott 3 prioritáscsoport ( Befektetés az emberbe, Befektetés a gazdaságba, Befektetés a környezetbe ) közül a Befektetési az emberbe prioritáscsoporton belül a 7. A társadalmi és kulturális tőke erősítése c. prioritáshoz illeszkedik. (Bővebben ld pont) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) A koncepció 5 átfogó (22-ig szóló) célkitűzést fogalmaz meg. Azok közül a Jászkunkapitányok nyomában tematikus út a 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem átfogó célhoz illeszkedik, melynek a projekt szempontjából releváns célja a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi térségi értéknövelő kezelése és erősítése, ezen belül a népi építészet, kézművesség és gazdálkodási kultúra fennmaradásának elősegítése, a hagyományos mesterségek felélesztése, értékké alakítása, az ezekre alapozott piacteremtés, és a kulturális örökség kisugárzásának érvényesítése és fennmaradásának érdekében a kulturális örökségi láncba szervezhető kulturális örökségi turizmus céltárgyai (örökségi értékek és emlékek) védelmének, fenntartható hasznosításának biztosítása. (Bővebben ld pont) Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213) A programon belül a hazai turizmus versenyképességének növelése prioritást élvez, melynek részét képezi a magyar kulturális örökséghez való hozzájárulása hagyományokra épülő sajátos arculat kialakításával, megőrzésével, illetve az épített értékek tudatos, átgondolt hasznosításával. A stratégia a turisztikai termékfejlesztés regionális szintű prioritásának célja, hogy a a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztésével a szolgáltatási színvonal, látogatottsága növekedjen. (Bővebben ld pont) 13

14 A regionális területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja ( ) A stratégia 1. specifikus célja: A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő, versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése ( Dinamikus régió ) Jelen projektünk a fenti specifikus cél keretében, az 1.3. Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása prioritáshoz illeszkedik, mely szerint a meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésére, és új turisztikai vonzerők kifejlesztésére van szükség, a régió adottságaira alapozva, egyedi arculat megteremtésével. A projekt továbbá kapcsolódik az 1.4. A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése prioritáshoz is, melynek egyik fő célja a régió kulturális, művészeti kreatív kezdeményezéseinek fejlesztése. ( Bővebben ld pont) Észak-Alföldi Operatív Program (27-213) A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út projekt az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program 6 prioritási tengelye közül a 2. Turisztikai célú fejlesztés c. prioritási tengelyhez illeszthető, és azon belül is a 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. intézkedéshez. A prioritás támogatja a régió kulturális értékeinek, építészeti és történelmi örökségének megőrzését, infrastrukturális fejlesztését, látogathatóvá tételét, azok turisztikai vonzerejének növelése érdekében. A 2.1. intézkedés keretében a támogatható tevékenységek között szerepel a régióban található kulturális, vallási, építészeti, történelmi emlékek turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak kialakítása, mely egyértelműen azonosítható projektünkkel. ( Bővebben ld pont) Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv (27-28) Az Akcióterv 2. Turisztikai fejlesztések prioritásán belül a Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése c. C) komponens támogatja a Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út megvalósítását. ( Bővebben ld pont) Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája (27-213) A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítás projekt a stratégia 1. Vonzerő- és attrakciófejlesztés programon belül az 1.4. örökségturizmus alprogramhoz illeszkedik, melynek legfőbb célja a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztése, és a népi hagyományok, kézműves mesterségek megőrzése, turisztikai célú alkalmazása, újjáélesztése, annak érdekében, hogy a szolgáltatási színvonal és a látogatottság növekedjen A megyei területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítása projekt vonatkozásában a koncepció 1. versenyképes megye stratégiai célja, és az 1.5. a turizmus fejlesztése specifikus célja tekinthető relevánsnak. Az Turisztikai termékek és szolgáltatások körének bővítése intézkedés nagy hangsúlyt helyez a helyi kulturális értékek és népművészeti hagyományok megőrzésének, a műemlékvédelemnek, és a múzeumhálózat fejlesztésének elősegítésére. (Bővebben ld pont) 14

15 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ) Jelen projekt a program a III. Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatási lehetőségek prioritáson belül az III. 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése alprogramjához illeszkedik, melynek fontos eleme a kulturális turizmus fejlesztése, a vallási, történelmi, irodalmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák turisztikai hasznosítása bemutatótermek, múzeumok turistabarát fejlesztése, speciális kínálatot nyújtó múzeumok továbbfejlesztése és a különböző kulturális utak szervezése. (Bővebben ld pont) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213) A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal megvalósítása illeszkedik a program 4.1. Turisztikai fogadókapacitás és infrastruktúra fejlesztése stratégiai alprogramhoz, mely nagy hangsúlyt helyez a műemlék épületek látogatóbarát kialakítására, felújítására, a meglévő tájházak fejlesztésére, újak kialakítására. Azonban a projekt szempontjából leginkább a 4.7. Egyedi turisztikai termékek létrehozása alprogram a releváns, azon belül is a tematikus park, élményközpont, tematikus út, termékcsomagok kialakítása intézkedés. Az alprogram célja a megyei arculatát kifejező turisztikai attrakciók, termékek kifejlesztése. (Bővebben ld pont) A projekt céljai illeszkednek a stratégia dokumentumokban megfogalmazott célokhoz, és hozzájárulnak a régió versenyképességének növekedéséhez és az elmaradott térségek, települések felzárkózásához az alábbiak szerint: a szolgáltatások és a helyi termékek értékesítésén keresztül közvetve segíti JászNagykun-Szolnok megye, és a régió foglalkoztatottságának bővítését, az ágazat jövedelemtermelő képességét, a turisták tartózkodási idejének, a vendégéjszakák számának növekedésével magasabb turisztikai bevétel realizálódik a térségben, magas színvonalú látogatóbarát fejlesztések megvalósulásával alkalmas a turisták igényeinek színvonalas kiszolgálására, a komplexitás megvalósításának érdekében az érintettek széles köre került bevonásra úgy, hogy a magas színvonalú minőségi fejlesztés biztosítva legyen, a térség TOURINFORM irodáinak közreműködésével helyi vállalkozóktól, civil szervezetektől 5 szándéknyilatkozat áll rendelkezésre a projekt támogatásáról. A vállalkozói elkötelezettség erősíti a fenntarthatóságot, a további vállalkozói tőke bevonásának lehetőségét, a Jászkun kapitányok nyomában tematikus út, mint egyedi turisztikai termék- és attrakciófejlesztés (megyei turizmusfejlesztési stratégia prioritása) jelentősen hozzájárul Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növekedéséhez (megyei turizmusfejlesztési stratégia átfogó célja), a Versenyképes megye stratégiai cél (megyei területfejlesztési stratégiai program) megvalósításához Projekt tevékenységek A projekt kialakulása, előkészítése Azt követően, hogy 27. őszén ismertté vált az Észak-Alföldi Operatív Program keretében a Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés című pályázati felhívás tartalma, Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek és érintett szakmai szervezeteinek részvételével, a megyei önkormányzat egyezetést kezdeményezett a megyei részvételről. 15

16 Az előkészítés folyamatának főbb állomásai a pályázat első körben történt benyújtásáig: Dátum Tevékenység megnevezése Első egyeztető megbeszélés a megye településeinek, érintett szervezeteinek részvételével Első munkacsoport ülés Megbeszélés a résztvevő települések képviselőinek és a munkacsoport tagjainak részvételével Konzorciumi együttműködés aláírása Pályázat benyújtásának végső határideje Megbeszélés az érintett települések polgármestereivel, a tagmúzeumok vezetőivel és a munkacsoport tagjaival Kérdőívek kiküldése az érintett települések részére a további szerepvállalással kapcsolatban. Eredmény/Döntés - A pályázat kedvező fogadtatása a résztvevők körében. - Szakmai munkacsoport felállítása a megyei részvétel feltárása és kidolgozása céljából. A projekt tágabb keretei és a potenciális résztvevői kör meghatározásra került. A projekt keretei (tartalmi, múzeumi, turisztikai) ismertetésre kerültek a várható résztvevők körében. Meghatározásra került a résztvevők köre és a felmért fejlesztési igények nagysága. A pályázati részvétel konkrét feltételei ismertetésre kerültek a résztvevők körében. A résztvevők írásos elkötelezettsége a pályázat megvalósítására vonatkozóan. A fenti táblázat csak az előkészítés folyamatának jelentősebb állomásait mutatja be az első pályázat beadását megelőzően, ezen túl számos alkalommal történt egyeztetés a munkacsoport tagjainak és egyéb érintettek részvételével. A szakmai munkacsoport tagjai az előkészítés (pályázat benyújtásával lezáruló) szakaszában: 1. Lakatos István, a megyei önkormányzat Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának irodavezetője, 2. Galó Anita, a megyei önkormányzat külügyi és turisztikai szakreferense, projektmenedzser 3. Hering Krisztina, a Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat igazgatója, 4. Kovácsné dr. Kaposvári Gyöngyi, a JNSZ Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgató-helyettese, 5. Krizsai Anett, a megyei önkormányzat gazdasági és infrastruktúrafejlesztési referense 6. Molnár Anita, a MT Zrt. Tisza-Tavi Regionális Turisztikai Projekt Irodájának igazgatója, a munkacsoport szakmai vezetője 7. Sebestyén Klára, a Jászsági Többcélú Társulás projektfelelőse 8. Szabó Tünde, a MT Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóságának munkatársa, A munkacsoport fenti formában a pályázat első körös benyújtásáig működött. A projekt menedzsment szervezet jövőbeni működéséről (projektfejlesztés és megvalósítás) bővebb információ a 2.5.-ös pontban található. Az előkészítési fázis munkafolyamatának dokumentációja (emlékeztetők, meghívók, kérdőívek, stb.) megtalálható az EMT II.sz. egyéb mellékleteinek 2. pontjában) 16

17 A projekt tevékenységek bemutatása Jelen fejezet tartalma szoros összefüggésben van az MT 6.5-ös pontjával, ahol az egyes tevékenységek cselekvési ütemterve található, valamint a Projekt Adatlap Tevékenységek ütemezése funkciójával. További, havi lebontású tevékenység ütemezés csatolásra kerül. Az említett ütemezések tevékenységei az MT elkészítésére vonatkozó útmutatóban foglaltak útmutatásai alapján, kevésbé koncentrálnak a turisztikai szakmai tevékenységek bemutatására. Mivel jelen pályázat célja versenyképes turisztikai vonzerő, attrakció kialakítása, ezért néhány gondolatban célszerű leírni, hogy milyen szakmai szempontokat tartottunk szem előtt a pályázat kidolgozásakor: hatékonyan működő kapcsolat kialakítása és fenntartása (rendszeres tájékoztatás, egyeztetés) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a résztvevő települések önkormányzatai között, folyamatos kapcsolattartás biztosítása a fejlesztéssel érintett települések és a helyi múzeumok/kiállítóhelyek vezetői között, magas színvonalú látogatóbarát fejlesztések valósuljanak meg a múzeumi rekonstrukció mellett, a három látogatóközpontnak, mint a pályázat egyik meghatározó pillérének, a kialakításánál a cél az, hogy valóban modern, igazi élményt jelentő attrakciót hozzunk létre, újszerű kiállítás tervezői megoldásokkal. Fontosnak tartottuk, hogy a helyi szakemberek és döntéshozók magukénak érezzék a kialakításra kerülő szolgáltatásokat, vonzerőket, ezért többször ötletelő megbeszélést kezdeményeztünk a helyszíneken, a turisztikai attrakciók kialakítására vonatkozó egyeztetések, valamint az ennek eredményeként kialakított szakmai programok tapasztalt turisztikai szakemberek aktív közreműködésével jöjjenek létre Közbeszerzési tevékenység pontosítása A projekt végleges támogatását követően, a tervezett fejlesztések megvalósítása közbeszerzési kötelezettséget ró a kedvezményezettekre, amely feladatot a gesztor megyei önkormányzat látja el, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. bevonásával. A tervezett fejlesztés több közbeszerzési eljárás lefolytatását teszi szükségessé az alábbiak szerint: 1. Tervezés A projektfejlesztés ideje alatt indokolt szerződést kötni a fejlesztéssel érintett valamennyi épületet érintő építési beruházási részek kivitelei tervdokumentációjának elkészítésére. A projektet megalapozó engedélyes tervdokumentáció elkészítésére 28. február 13-án került sor szerződéskötésre a Premiterv Kft-vel. A szerződés 13. pontja rögzíti azt a körülményt, mely szerint a szerződés alapján szolgáltatott tervdokumentációban foglaltak a tervező szellemi tulajdonát képezik, amelyhez kapcsolódóan szerzői jogvédelem alatt állnak. A beszerzés várható értéke az egyszerű eljárási rezsimbe tartozó, mert nem éri el a nettó 25 millió forintot. A közbeszerzésekről szóló 23. évi CXXIX. tv (1) b) pontja kimondja, hogy nem kell eljárást alkalmazni az egyszerű eljárási értékhatáron belül abban az esetben, ha a 17

18 szerződést kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. Fentiek szerint a kiviteli dokumentáció elkészítésére vonatkozó szerződés aláírása esetében a gesztorként eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzat közbeszerzési eljárás lefolytatására nem kötelezett. 2. Építés A projekt végső támogatására vonatkozó döntés meghozatalát követően indokolt az építési és berendezési munkálatokat ellátó kivitelező kiválasztása közbeszerzési eljárás során. A közbeszerzésekről szóló fent hivatkozott törvény szabályai szerint a nyílt, vagy a meghívásos eljárás szabadon alkalmazható. Építési beruházások megrendelésére irányuló beszerzések esetében az általános gyakorlat szerint nyílt eljárás lefolytatása indokolt, melynek részletes műszaki specifikációját a kivitelei tervdokumentáció képezi. 3. Eszközbeszerzés A projekt szakmai tartalmának megfelelő, versenyképes turisztikai termék attrakciót nyújtó speciális eszközök beszerzése egy külön közbeszerzési eljárás keretében indokolt. A közbeszerzésekről szóló fent hivatkozott törvény szabályai szerint a nyílt, vagy a meghívásos eljárás szabadon alkalmazható. Eszközvásárlásra irányuló beszerzések esetében az általános gyakorlat szerint nyílt eljárás lefolytatása indokolt, melynek részletes műszaki specifikációjának jelentős részét a készülő kiállítás tervezési és a kiviteli tervdokumentáció képezi. 4. Informatikai eszközbeszerzés A projekt szakmai tartalmát támogató informatikai eszközök beszerzése hardver és szoftver együtt - egy külön közbeszerzési eljárás keretében indokolt. A közbeszerzésekről szóló fent hivatkozott törvény szabályai szerint a nyílt, vagy a meghívásos eljárás szabadon alkalmazható. Eszközvásárlásra irányuló beszerzések esetében az általános gyakorlat szerint nyílt eljárás lefolytatása indokolt, melynek részletes műszaki specifikációjának jelentős részét a készülő kiállítás tervezési tervdokumentáció, valamint a belső arculati kézikönyv képezi. Szoftverbeszerzésre az alábbi eszközök beszerzéséhez kapcsolódóan kerül sor: érintőképernyős információs terminál szoftvere, amely minimum két (magyar, angol) nyelven mutatja be minden helyszínen magát a Jászkun kapitányok nyomában tematikus utat, az adott települést és környékét, valamint az adott múzeumot, bemutató helyet; mágneskártyás beléptető rendszer szoftvere; digitális tárlatvezető rendszer szoftvere, mely minimum két nyelven mutatja be az adott múzeum kiállításait. Fenti eljárások lebonyolítási költségeire az első pályázati fordulóban támogatott projekt alapján becsült és kalkulált költségek fedezetet nyújtanak Tájékoztatás és nyilvánosság tevékenységeinek pontosítása A tájékoztatás és nyilvánossághoz kapcsolódó tevékenységek részletes bemutatása megtalálható az MT 6.4 és 1. fejezeteiben. A projektfejlesztési időszak előrehaladásával egyre nyilvánvalóbb az a tény, amit a pályázatban már megfogalmaztunk, hogy egy ekkora pályázat esetében az erre a tevékenységre szánható forrás nagyságrendje (max. 15 millió Ft) nem szolgálja kielégítően a termék eredményes bevezetését a turisztikai piacon. 18

19 A tájékoztatás és nyilvánosság tevékenységeinek felülvizsgálata következtében megtörtént tevékenységek: az egységes belső arculati kézikönyv elkészítése a projektfejlesztés szakaszában megtörtént. Ennek oka egyrészt az, hogy a pályázat első körös bírálati észrevételei között szerepel erre vonatkozó megjegyzés, másrészt a kiviteli tervdokumentáció elkészítését is segíti ( egységes információs pult, érintőképernyős információs rendszer).a kézikönyv megtalálható a dokumentáció Egyéb melléklet 5. pontjában. a kommunikációhoz és a marketing tevékenységhez kapcsolódó paraméterek (mennyiségek) a költségvetés felülvizsgálatának szükségessége miatt változtak. (ld. MT 6.4. és 1. fejezet) Az első körös pályázati dokumentáció marketing és kommunikációs tervéhez képest az alkalmazni kívánt eszközökben néhány változás állt be (pl. társasjáték, TV reklám SPOT kikerült; a kiállításokon való megjelenés viszont nagyobb szerepet kap), csakúgy, mint alkalmazásuk gyakoriságában A megvalósítás során igénybevett szolgáltatások Az előkészítés és a megvalósítás során igénybevett szakmai szolgáltatások elérik a pályázat keretében elszámolható maximális költséget az útmutatóban megadott értékek figyelembe vételével. A megvalósítás és az előkészítés során több olyan szakértő szolgáltatás igénybevétele is tervezett, amely az 1. körös pályázati dokumentációban nevesítve nem szerepelt. Ilyen például környezetvédelmi, esélyegyenlőségi, valamint informatikai szakértő bevonása, illetve belsőépítész alkalmazása a három látogatóközpont szolgáltatásainak és attrakcióinak megvalósítása kapcsán. A megnevezett szakértői szolgáltatók bevonásának indoklása az MT 2.6. pontjában megtalálható, tevékenységüket a kötelező mellékletek 6. pontjában található feladat meghatározást tartalmazó árajánlatok, költségkimutatások tartalmazzák Nem támogatható tevékenységek kiszűrése A nem támogatható tevékenységek kiszűrése megtörtént A pályázó és a projekt kapcsolata A pályázat 16 fejlesztési helyszínét a pályázó és a projekt kapcsolata szempontjából három kategóriára célszerű osztani: 1. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és tagmúzeumai (8 +1 helyszín) Jászberény, Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr (+Badár emlékház), Szolnok, Tiszafüred, Tiszaföldvár, Túrkeve 2. További kapcsolódó települések (5 helyszín) Abádszalók, Jászkisér, Kunhegyes, Rákóczifalva, Törökszentmiklós 3. Jász és Nagykun látogatóközpont + szolnoki élményterem (2 helyszín) Jászberény, Karcag, Szolnok ez utóbbi nem jelent új helyszínt, ugyanis a Damjanich János Múzeumhoz tartozó épületben kerül megvalósításra. 19

20 A pályázó és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és tagmúzeumai A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat önálló jogi személlyel, 28. január 1-től önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézménye. A megyei önkormányzat és intézményeinek költségvetését minden év februárjában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés fogadja el. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatójának kinevezését nyílt pályázatot követően a megyei közgyűlés hagyja jóvá. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelőse, aki munkáltatói jogkörrel rendelkezik mind a múzeumi igazgatóság, mind a tagmúzeumok munkavállalói vonatkozásában. A tagmúzeumok igazgatóinak kinevezésére is ő jogosult. A múzeumi igazgatóság magasabb vezetői beosztású munkatársait ( igazgatóhelyettes, gazdasági igazgató) az igazgató nyílt pályázati eljárás keretében a megyei közgyűlés vezető tisztségviselőinek egyetértésével jogosult kinevezni. A tagmúzeumok a megyei múzeumi igazgatóság részegységeként működnek, önálló jogi személlyel nem rendelkeznek. A tagmúzeumok fenntartásához szükséges pénzügyi forrás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának költségvetésében kerül tervezésre. A tagmúzeumoknak helyet adó épületek közül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat három esetben Damjanich János Múzeum (Szolnok), Kiss Pál Múzeum (Tiszafüred), Finta Múzeum (Túrkeve) kizárólagos tulajdonos. A többi öt tagmúzeum esetében az adott települések önkormányzatai és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat között használatba adási szerződés van életben (lásd kötelező mellékletek 9. pont ) A pályázó és a kapcsolódó települések A kapcsolódó településeken megvalósuló fejlesztések esetében az épület tulajdonosa és fenntartója a helyi önkormányzat. Finanszírozási, szervezeti és döntéshozatali kérdésekben a helyi testület, illetve a polgármester jogosult dönteni. Csatolva van a pályázatban a kapcsolódó települések nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak a projekt megvalósításához és vállalják legalább 5 éves fenntartását A pályázó és a látogatóközpontok helyszínei Jászberény és Karcag városok önkormányzatai az előkészítés kezdetétől elkötelezettséget mutattak arra vonatkozóan, hogy a tagmúzeumok felújításán túl vállalják a látogatóközpontok kialakításához szükséges költségek önerejét, és biztosítják annak helyszínét. Finanszírozási, szervezeti és döntéshozatali kérdésekben a helyi testület, illetve a polgármester jogosult dönteni. Az épületek tulajdonosai a helyi önkormányzatok, akik nyilatkozatban vállalják, hogy hozzájárulnak a projekt megvalósításához és vállalják legalább 5 éves fenntartását (az erről szóló nyilatkozat az 1. körös pályázati dokumentáció részét képezi). A szolnoki Damjanich János Múzeumban kialakítandó látogatóközpont, élményterem fenntartását a megyei önkormányzat, mint a pályázat benyújtója vállalja. 2

21 2.4. Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása A pályázat 1. körös benyújtásához kapcsolódó együttműködések bemutatása A pályázatban résztvevő települések, intézmények a megvalósítás melletti elkötelezettségük kinyilvánítása érdekében konzorciumi megállapodást kötöttek a pályázat benyújtására 28. február 25-én, közvetlenül azt követően, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 28. február 22-i ülésén jóváhagyta a pályázatban történő részvételt. A konzorciumot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságán kívül annak a 1 településnek az önkormányzata alkotja, amely saját forrást is biztosít a pályázat megvalósításához. A konzorcium vezetője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. További tagjai: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Abádszalók, Jászberény, Jászkisér, Karcag, Kunhegyes, Kunszentmárton, Rákóczifalva, Tiszföldvár, Tiszafüred, Túrkeve települések önkormányzatai. A konzorciumi megállapodás és a Jászkun kapitányok nyomában c. pályázatban történő részvétellel kapcsolatban meghozott helyi testületi határozatok a kötelező mellékletek listájának 11. pontjában találhatóak. A konzorciumi partnerek a támogatandó tevékenység tekintetében nem ÁFA visszaigénylők, az erről szóló nyilatkozatok megtalálhatóak az EMT II.sz. egyéb mellékletek listájának 1. pontjában A pályázat 2. körös benyújtásához kapcsolódó együttműködések bemutatása (projektfejlesztés) A projektfejlesztési időszak egyik első eredménye volt, hogy 28. október 21-én együttműködési megállapodást írt alá valamennyi konzorciumi résztvevő. A dokumentum a projektfejlesztés időszakára vonatkozó együttműködés kereteit rögzíti, a pályázati mellékletben megtekinthető A megvalósítás időszakára tervezett együttműködés bemutatása A projekt zökkenőmentes megvalósítása érdekében, a konzorciumi szerződés aláíró partnerek, valamint a projektmenedzsmentben résztvevő személyek közötti hatáskörök, feladatkörök átláthatósága érdekében minden részletre kiterjedő Szervezeti és Működési Szabályzat készül. Ez képezi majd a mellékletét annak a konzorciumi megállapodásnak, amelyet a tagok kifejezetten a megvalósítás időszakára kötnének a Támogatási Szerződés pontos tartalmának ismeretében. A dokumentumok elkészítésében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal jogi végzettségű szakemberei működnek közre az érintettek bevonásával. A dokumentumok a tervezett megvalósítás előtt, várhatóan 29. augusztus 1-ig készülnek el Projekt menedzsment szervezet bemutatása Az első körös pályázat beadásával lezárult az a munka-szervezeti struktúra, amely arra volt hivatott, hogy megfelelően előkészítse a pályázati dokumentációt. A feltételes támogatási döntés megszületését követően a pályázat új szakaszba lépett, amely a projektmenedzsment 21

22 szervezet felülvizsgálatát indokolta. A megfelelő egyeztetéseket követően kialakításra került egy olyan új projekt menedzsment struktúra, amely jelentős mértékben támaszkodik az első pályázati fordulóra kialakított formára. Az előző pontban részletezett Szervezeti Működési Szabályzat részletezi a menedzsment szervezet hatáskörét, feladatait, a szereplők jogait és kötelezettségeit, a helyettesítési rendet. A létrejött változások összegezve az alábbiakat tartalmazzák: A 15 fős Irányító Testületben eseti részvétellel megjelennek az engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítésével megbízott cég, a Premiterv Kft, valamint a közbeszerzési és egyéb pályázati közreműködéssel megbízott szervezet, a JászNagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. képviselői is. Az Operatív-Adminisztratív munkacsoport neve Operatív munkacsoportra változott. Tagjainak száma két fővel bővül. Az egyik új tag Csomán Ildikó, a megyei önkormányzati hivatal Pénzügyi és Beruházási Irodájának gazdálkodási és fejlesztési referense. Feladata a pénzügyi elszámolásokkal, nyilvántartásokkal, jelentésekkel összefüggő munka végzése. A másik új tag - projekt menedzser asszisztens munkakörben - személye egyenlőre még nem ismert. 4-6 órás, a projekt megvalósítás időszakára szóló alkalmazását az indokolja, hogy a pályázónál jelenleg nem áll rendelkezésre olyan munkaerő, aki napi szinten az elvárt mértékben segíteni tudja a projekt menedzser munkáját Munkaszervezetek A projekt menedzsment szervezetet három testület alkotja: 1. A 15 fős Irányító testületben kap helyet a konzorciumi együttműködési megállapodást aláíró szervezetek/helyi önkormányzatok 1-1 képviselője, illetve a pályázat megvalósításában kiemelt szerepet játszó további 3 személy. Az Irányító testület elnöki posztját Búsi Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés vezető tisztségviselője, a turizmus megyei fejlesztéséért felelős alelnöke látja el. Eseti részvétellel megjelennek az engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítésével megbízott cég, a Premiterv Kft, valamint a közbeszerzési és egyéb pályázati közreműködéssel megbízott szervezet, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. képviselői is. A testület főbb feladatai: állásfoglalás és döntéshozatal a pályázat egészét érintő stratégiai kérdésekben, döntéshozatal a munkacsoportok által előterjesztett kérdésekben. 2. A 6 fős Fejlesztési munkacsoportot azon szakterületek képviselői alkotják, akiknek szaktudása meghatározó a projekt egyes tevékenységeinek előkészítésénél, illetve végrehajtásánál. A munkacsoport vezetője a turizmusban elismert, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező személy, Molnár Anita. A munkacsoport főbb feladatai: a projekt fejlesztési tevékenységével összefüggő feladatok folyamatos biztosítása, összehangolása, a projekt megvalósításával összefüggő stratégia döntések kezdeményezése, előkészítése az Irányító testület számára, a projekt zökkenőmentes megvalósítása érdekében döntéshozatal nem stratégiai jellegű fejlesztési kérdésekben. 22

23 3. A 6 főből álló Operatív munkacsoport tagjai közül 4 fő a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatnál köztisztviselői státuszban, 1 fő pedig a Jász-NagykunSzolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságánál dolgozik. Egy külsős, határozott időre szóló munkavégzéssel projekt menedzser asszisztens alkalmazása indokolt. A munkacsoport vezetője Galó Anita, a projekt menedzsere, kabinetvezető. A munkacsoport főbb feladatai: napi, operatív feladatok ellátása, ezzel összefüggő döntéshozatal, folyamatos egyeztetés és kapcsolattartás a pályázatban résztvevő önkormányzatokkal, szervezetekkel, illetve a projekt másik két testületével, a pályázat pénzügyi-szakmai beszámolóinak elkészítése A résztvevő szakemberek bemutatása Galó Anita, projektmenedzser, kabinetvezető Végzettség: - idegenforgalmi menedzser, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest, személyügyi menedzser, Pécsi Tudományegyetem, Európai Uniós szakértő, Szolnoki Főiskola, Szakmai tapasztalatok: Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat, idegenforgalmi referens JNSZ Megyei Önkormányzati Hivatal, nemzetközi referens JNSZ MÖH, külügyi és turisztikai szakreferens július 1JNSZ MÖH, kabinetvezető, irodavezető-helyettes Nyelvtudás: angol, orosz Szakmai tevékenység: - folyamatos közreműködés EU-s pályázatok megírásában, programok megvalósításában, beszámolók készítésében ( Lengyel-Magyar Testvértelepülések Találkozója, stb.) - a megyei önkormányzat delegáltjaként részvétel szakmai turisztikai szervezetek munkájában (pl.jnsz Megyei Gyógy- és Termálturizmus Egyesület)aktív közreműködés a megyei önkormányzat által készített dokumentumok, kiadványok készítésében ( JNSZ Megyei Turizmusfejlesztési Stratégiai Program , Centurio kiadvány, stb.) Molnár Anita, a projekt fejlesztési munkacsoportjának vezetője, az MT. Zrt Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Irodájának igazgatója Végzettség: - angol-művelődésszervező szak turisztikai menedzser specializációval, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger, idegenforgalmi szakközgazdász, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest, kereskedelmi szakközgazdász, Szolnoki Főiskola, marketing szakközgazdász, Szolnoki Főiskola, 26 Szakmai tapasztalatok: 23

24 Nagykörű község Önkormányzata, kistérségi idegenforgalmi referens TOURINFORM Iroda Nagykörű, irodavezető - 2 MT Zrt. Tisza-Tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda, igazgató Nyelvtudás: angol, német Szakmai tevékenység: - a Tisza-tavi régió turisztikai és marketing tevékenységének igazgatása, - releváns fejlesztési dokumentumok elkészítése, - folyamatos részvétel turisztikai témájú projektek kidolgozásában (Tiszatavi Ökocentrum látogató központ, Madarak útja tematikus út, Óhalászi ökoturisztikai program, stb.), - több szakmai testületnek tagja (Tisza-tavi Turizmus Fejlesztő Egyesület alelnöke, Skal International Kelet-Magyarországi Tagozatának alapító tagja) Kovácsné Dr.Kaposvári Gyöngyi, mindhárom menedzsment szervezetnek tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóhelyettese Végzettség: - magyar nyelv és irodalom szakos tanár, ELTE, a mai magyar nyelv doktora, 1987 Szakmai tapasztalatok: Damjanich János Múzeum, Szolnok, szakkönyvtár vezető Damjanich János Múzeum, irodalomtörténész-muzeológus júl. - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, igazgatóhelyettes Nyelvtudás: angol Szakmai tevékenység: - aktív részvétel a látogatóbarát múzeum jegyében több rendezvény meghonosítása érdekében a szolnoki múzeumban (pl. Európai Örökség Napjai, Múzeumok hosszú éjszakája, Múzeumi sokadalom, Adventi Kézműves Vásár), - a tagmúzeumi hálózat szakmai felügyelete, - aktív kutatómunka a Tiszazug térségében, - dolgozatok, cikkek írása, szerkesztői feladatok elvégzése szakmai kiadványokban ( Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok évkönyve, Szolnoki arcképcsarnok, Nyitott kapuk, Foglalkoztató füzet a szolnoki Tabán Tájházhoz, stb.) - aktív közreműködés kiállítások megszervezésében (Ezer év a Tisza mentén, A szecesszió vidéke-a vidék szecessziója) Lakatos István, az Irányító testület tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának irodavezetője Végzettség: - okleveles közgazda, Közgazdaságtudományi Egyetem, okleveles pénz- és hitelügyi szakközgazda, Közgazdaságtudományi Egyetem, Szakmai tapasztalatok: Szolnok Városi Tanács V.B., Pénzügyi, Terv és Munkaügyi Osztály, előadó, főelőadó 24

25 Szolnok Megyei Tanács, VB Tervosztály, csoportvezető, osztályvezető-helyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Térségfejlesztési Iroda, irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda, irodavezető Nyelvtudás: angol Szakmai tevékenység: a megyei önkormányzat területfejlesztési tevékenységének szakmai irányítása - fejlesztési koncepciók és programok készítése és végrehajtásuk menedzselése ( megyei területfejlesztési stratégiai program , megyei területfejlesztési koncepció 25, megyei turizmusfejlesztési stratégiai program , Jász-Nagykun-Szolnok megye az Európai Unió kapujában 24, stb.) - műszaki infrastrukturális fejlesztések megalapozása, - részvétel több szakmai szervezet munkájában (Észak-Alföldi Regionális Tanács Regionális és Környezetvédelmi Munkacsoport, Nagyalföld Alapítvány kurátora, Tiszáért Alapítvány titkára) Hajdúné Gácsi Mária, az Operatív-Adminisztratív munkacsoport tagja, a JászNagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Beruházási Irodájának irodavezetője Végzettség: - üzemgazdász, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Budapest, közgazdász, Marx Károly Tudományegyetem, jogi szakokleveles közgazda, ELTE, 1995 Szakmai tapasztalatok: Cserkeszőlő Polgármesteri Hivatala, pénzügyi vezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Pénzügyi és Beruházási Iroda irodavezetője Szakmai tevékenység: - a megyei önkormányzat és intézményei költségvetési és beszámolási feladatainak koordinálása, - beruházások számviteli nyilvántartása - aktív részvétel a megyei önkormányzat beruházási tevékenységében Kis András, az Operatív-Adminisztratív munkacsoport tagja, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának irodavezető-helyettese Végzettség: - információsrendszer programozó, GATE, metallurgus üzemmérnök, Miskolci Egyetem, okleveles környezetvédelmi mérnök, Miskolci Egyetem, 21 Szakmai tapasztalatok: Csepeli Fémmű, környezetvédelmi főmérnök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Térségfejlesztési Iroda, energetikai és környezetgazdálkodási referens JNSZ MÖH, Beruházási és Közbeszerzési Iroda, irodavezető 25

26 JNSZ MÖH, Térségfejlesztés és Külügyi Iroda, irodavezetőhelyettes Szakmai tevékenység: - a megyei önkormányzat és intézményeinek energetikai és környezetvédelmi fejlesztésének koordinálása - a megye településeinek energetikai, környezetvédelmi és műszakiinfrastrukturális fejlesztésének segítése, koordinálása - részvétel a megyei önkormányzat beruházásainak előkészítésében, kivitelezésében Vass Zoltán, a Fejlesztési munkacsoport tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat beruházási referense Végzettség: - okleveles szerkezetépítő mérnök, Műszaki Egyetem, Kolozsvár, Szakmai tapasztalatok: Városgazdálkodási Intézet, Beszterce, létesítményfelelős Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Pénzügyi és Beruházási Iroda, beruházási referens Szakmai tevékenység: - beruházások előkészítése, megvalósítása - műszaki ellenőrzés - közbeszerzés, hatósági és szakhatósági ügyintézéssel kapcsolatos feladatok koordinálása Csomán Ildikó, az Operatív munkacsoport tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat gazdálkodási és fejlesztési referense Végzettség: - képesített könyvelő, személyügyi szervező, európai pénzügyek szakértő, pénzügyi szakértő, folyamatban Szakmai tapasztalatok: Express Utazási Iroda, pénzügyi ügyintéző, könyvelő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Pénzügyi, Gazdasági, Tanácsadó Társulása, pénzügyi munkatárs Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, revizor - 2 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, gazdálkodási és fejlesztési referens Szakmai tevékenység: közreműködés a megyei önkormányzat által benyújtott pályázatok előkészítésében, - elnyert támogatások pénzügyi tevékenységének végzése (TSZ előkészítése, beérkező számlák ellenőrzése, kifizetések intézése, támogatások lehívása, beszámolók készítése) - beruházások nyilvántartása 2.6. Együttműködés külső szolgáltatókkal Turisztikai szolgáltatókkal történő együttműködés bemutatása 26

27 28. szeptember és 29. március 31. között az alábbi kapcsolatfelvétel történt turisztikai szolgáltatókkal : 1. Az egyes látogató központok szakmai programjának kidolgozásakor bevontuk a helyi turisztikai szolgáltatókat is a munkacsoportok munkájába, azzal a céllal, hogy mint a célcsoportok és a piaci igények közvetlen ismerői hatékonyan tudják kiegészíteni a program attrakció vonalát. Így Karcagon és Jászberényben 4-4 munkacsoport megbeszélésen vehettek részt a legmeghatározóbb turisztikai partnerek. 2. Rendszeres regionális Tourinform Irodák szakmai értekezletén napi rendi pontban szerepel a projekt megvalósításának aktuális kérdéseinek megvitatása, melynek témavezetője a bevont turisztikai szakértő. Az értekezleteket az Észak-alföldi és a Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságok szervezik. A Tourinform irodák munkatársain keresztül szinte napi szinten informálhatók a szolgáltatók. Ennek eredményeképpen mintegy 7 megerősített együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a megye turisztikai vállalkozói, szervezetei a pályázat 2. körös támogatása érdekében, melyből mintegy 2 új támogatóként jelenik meg. 3. A turisztikai szolgáltatók felkészítése nagyon fontos a projekt megvalósulását követő időszakban a hatékony működtetés érdekében. A korábban szándéknyilatkozatban csatlakozó szolgáltatókból készített adatbázis segítségével en tájékoztattuk őket a fejleményekről. 4. Az induló helyi TDM szerveződések szakmai támogatásaként közreműködünk a készülő projekt tervekben a tematikus út egyes eleminek beépítésében, annak érdekében, hogy a tematikus útnak valóban legyenek gazdái és működtetői. A turisztikai szolgáltatók- szállásadók, éttermek stb. közvetlen csatlakozási lehetőséget fognak kapni a marketing munkában. Elsődlegesen a 29. június 1-jén megnyíló honlap felületét fogjuk megnyitni számukra. A honlap arculati kérdéseinek tisztázását követően speciális menüpontokat alakítunk ki számukra ajánlataik elhelyezésére. A marketing lehetőségek ismertetésére fórumot hívtunk össze ez év januárjában. A projekt megvalósítása során tervezünk továbbá képzéseket, szakmai napokat a szolgáltatók számára annak érdekében, hogy a tematikus út egy élő turisztikai termékké váljon Jász-Nagykun-Szolnok megyében Együttműködés egyéb külső szolgáltatókkal Külső szolgáltatás igénybevétele valamennyi költségkategória estében megtörténik a pályázat keretében a megvalósítás időtartama alatt a követezők szerint: Projektmenedzsmenttel összefüggő külső szolgáltatások: - Turisztikai-marketing szakértői, fejlesztési munkacsoport vezetői feladatok ellátása - 4 órás projekt menedzser asszisztens alkalmazása Beruházások/Eszközök - Az ebbe a kategóriába tartózó valamennyi (építési munkák, eszközbeszerzés, szoftverek beszerzése) tevékenység megvalósítása külső szolgáltatókkal történik Szolgáltatások kategóriában jelentős számú külső szolgáltató igénybevétele tervezett az alábbi tevékenységek esetében: - Engedélyes és kiviteli építési tervdokumentáció készítése - Látogatóközpontok: attrakciók tervezése és megvalósítása, belsőépítészeti szakértői munka. A megvalósítás időszakára belsőépítész szakértő alkalmazása 27

28 - - - azért indokolt,mert a három látogatóközpontban létrejövő attrakciók szolgáltatják jelentős részben a pályázat versenyképességét. Ezért elengedhetetlen, hogy a látogatóközpontok, ezen belül is elsősorban az attrakciók kialakítása belsőépítész felügyelete mellett történjen. Tervezői művezetés, műszaki ellenőrzés, független szakterületi ellenőri munka. Ezen szakértők alkalmazása, biztosítása a pályázó jogszabályból adódó kötelezettsége. Környezetvédelmi és esélyegyenlőségi szakértők bevonása. A környezetvédelmi szakértő alkalmazása azért indokolt, mert a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban vállalt kötelezettségeknek minden tekintetben eleget kíván tenni a pályázó. Esélyegyenlőségi szakember alkalmazása azért szükséges, mert számos helyen valósul meg akadálymentesítés a projekt keretében, s a kialakításra kerülő szolgáltatásokat is az esélyegyenlőségi szempontok fokozott figyelembevételével kívánjuk megvalósítani annak érdekében, hogy fogyatékossággal élő embertársaink számára is hozzáférhetővé és elérhetővé váljanak a tematikus út szolgáltatásai. Informatikai szakértő az informatikai szakember feladata a komplex informatikai hardver és szoftverbeszerzések felügyelete, beszerzésének előkészítése, a tervezett tartalom kialakításának koordinációja. Alkalmazása a projekt megvalósítás teljes időtartamára tervezett. Tájékoztatás és nyilvánosság (médiumok, reklám-grafikai szolgáltatók). A fejezet tevékenységeinek részletes leírása az MT 6.4. és 1. pontjában megtalálható, a részletes árajánlat pedig a kötelező mellékletek 6. pontjában. Közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása (pl. közbeszerzési szabályzat készítése, ajánlati felhívás, dokumentáció készítése) A tevékenység részletezése megtalálható a kötelező melléklet 6. pontjában. A szolgáltatók a projekt menedzsment szervezettel elsősorban a projekt menedzseren keresztül tartják a kapcsolatot. A részletes feladat meghatározás minden esetben a szolgáltatási megrendelőben és/vagy vállalkozói szerződésben rögzítésre kerül. 28

29 3. A PROJEKT HÁTTERE 3.1. Gazdasági társadalmi környezeti alapadatok A Jászkun kapitányok nyomában projekt 13 települést érint, amelyek idegenforgalmi kisugárzó hatása az egész megyére kiterjed, így a gazdasági-társadalmi háttér bemutatása során célszerű Jász-Nagykun-Szolnok megyét, mint szerves egységet kezelni, gazdaságitársadalmi viszonyait egységesen bemutatni. Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az Alföld szívében, hét megyével határosan, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen helyezkedik el. A megye felszíne tökéletes síkság, tengerszint feletti magassága m között váltakozik, éghajlata szélsőséges, kontinentális jellegű. A megye kistájakra tagolódik: a Szolnoki-ártér, a Jászság, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík, a Szolnok-Túri sík, a Tiszazug, érinti a megyét a Hevesi-ártér és a Hortobágy területe is. A megye közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, kelet-nyugati vasúti és közúti fővonalak keresztezik területét, így a 4-es számú főútvonal, a 1-as, valamint a 12-as számú vasúti fővonal. A budapesti repülőtér 1 órán belül elérhető el a megyéből. A megyét átszelik a Tisza és mellékfolyói: Hármas-Körös, Zagyva, Tarna, Hortobágy, és a Berettyó, amelyeket sok holtág szegélyez. A folyók vízminősége igen változatos. A Tisza vízminősége jó-tűrhető, a Zagyva vize szennyezett erősen szennyezett, a Tarna tűrhető víz, a Hortobágy-Berettyó szennyezett víz kategóriába sorolható. A belvízcsatornák általában erősen szennyezettek, míg az öntözővíz csatornák minősége a vízbázis minőségét tükrözi. A 2-ben a Tiszát ért ciánmérgezés és nehézfém-szennyezés jelentős ökológiai károkat okozott, amelynek hatása fokozatosan megszűnt. A megye északi részén található az ország második legnagyobb állóvize, a Tisza folyó felduzzasztásával kialakított turisztikai központként is funkcionáló Tisza-tó. A megye turisztikai értékei közül kiemelkedő jelentőségű a termálvízkincs és a napsütéses órák magas száma, valamint a viszonylag érintetlen és szennyezetlen mozaikos természeti környezet. Egyedi érték a Tiszasüly határában kitermelhető kolopi gyógyiszap. A megye területének mintegy 5%-a áll természeti védelem alatt. A legnagyobb kiterjedésű védett területek a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak. Országos jelentőségűek a tiszakürti és a tiszaigari arborétum botanikai értékei. A megye területe és népessége alapján átlagos helyzetűnek mondható. Területe km2, az ország területén 6 %-a, lakóinak száma 28. január 1-én 399 ezer fő volt, ami az ország lakosságának 4 %-a. A lakosság 2/3-a a 18 városban, 1/3-a pedig a 6 községben él. A megye lélekszámában 196 óta lélekszámában folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami elsősorban a magas halálozási, az alacsony születési rátával, valamint a mérsékelt elvándorlással magyarázható. A megyében a népsűrűség alacsony, 74 fő/km2. A születéskor várható élettartam megközelíti az országos átlagot, ami 27-ben a férfiaknál 68,5 év, a nőknél 76,9 év volt. A megye székhelye Szolnok, a megye fontos ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási, 29

30 kulturális és idegenforgalmi központja. A megyében 7 kistérség található, a Tisza folyó mintegy természetes választóvonalat képez a fejlettebb és elmaradottabb kistérségek között: Dinamikusan fejlődő kistérségnek tekinthető a Jászberényi és a Szolnoki kistérség, átlagos fejlettségűnek számít a Karcagi, a Mezőtúri és Törökszentmiklósi kistérség, míg országos szinten is a legelmaradottabb kistérségek közé tartozik a Kunszentmártoni és a Tiszafüredi kistérség. Sajnos a kistérségek közötti gazdasági-társadalmi szakadék az elmúlt időszakban tovább növekedett. A társadalmi-gazdasági rendszerváltás után a legnagyobb önkormányzati beruházások a kommunális-közüzemi infrastruktúra terén jelentkeztek. Az 199-es évek közepéig a megyében elsősorban a hírközlés, a vezetékes gázellátás és az úthálózat fejlesztése valósult meg, ezt követően a hulladékgazdálkodás és a szennyvízfejlesztések előkészítése és megvalósítása kapott súlyt. Az utóbbi években jelentősen javult az infrastruktúrális hálózatok kiépítettsége, nagymértékű lemaradás csak a csatornázottság terén mutatkozik. Valamennyi település rendelkezik vezetékes víz, gáz és elektromos áramellátással, a lakások nagy része bekapcsolódott a rendszeres hulladékgyűjtésbe. A megye főbb települési infrastrukturális mutatói Megnevezés Közüzemi vízellátás Vezetékes gázellátás Közcsatornahálózat Hulladékgyűjtés Bekapcsolt települések száma (db) Bekapcsolt lakások aránya (%) ,4 91,2 93, , 64,4 72,2 77, ,4 29,6 43,9 58, ,9 55, 85,2 91,4 A közüzemi vízellátottság kiépítettsége kiegyenlített képet mutat, a belterületi útburkolat kiépítettségét leszámítva Szolnokon a legmagasabb gázellátásba és a közcsatorna-hálózaba bekapcsolt lakások aránya. A gáz- és csatornahálózat kiépítettsége a községekben a legalacsonyabb, különösen nagy a községek lemaradása a csatornázottság tekintetében. A megyében előállított GDP 26-ban mintegy 3 milliárd dollárt tett ki. A gazdasági folyamatokat leginkább jellemző egy főre jutó GDP a rendszerváltást követően 21-ig csökkenő, ezt követően növekvő tendenciát mutatott. A megyénkben az egy főre jutó GDP 26-ban 1,542 millió Ft/fő volt, ami az országos átlag 65,2%-a. E tekintetben JászNagykun-Szolnok 26-ban a 16. helyet foglalta el. Általánosan elmondható, hogy az alacsonyabb GDP-vel rendelkező megyék között magasabb az agárszektor súlya, e tekintetben csak Jász-Nagykun-Szolnok megye kivételes helyzetben van, hiszen itt az iparosodottság foka megközelíti a 3%-ot. A 151,1 ezer foglalkoztatott 37,3%-a az ipar és építőiparban, 5,6%-a a mezőgazdaságban, 57,1%-a a tercier ágazatokban dolgozik. A megye hozzájárulása a magyar nemzetgazdaság egészében előállított GDP-hez az 199-es évek közepén 3,2 %-os volt, ez az arány 25-re 2,5 %-ra mérséklődött, ami jóval alacsonyabb, mint a népesség 4,1 %-os hányada. Az ipari termelés összértéke 26-ban 98,2 milliárd Ft volt, ami az országos átlag 4,1%-a, egyben a legmagasabb termelési volumen az alföldi megyék között. A megye ipari termelése az előző évhez képest 17%-kal növekedett, az ipari termelés legnagyobb része a szolnoki és a 3

31 jászberényi kistérségben összpontosul. A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások által előállított ipari termékek mintegy 64%-át külföldön értékesítik. 26-ban ezek a vállalkozások belföldi értékesítésüket 15%-kal, míg exportjukat mindössze 4%-kal bővítették. A megyei feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyt képviselő ágazat a gépipar, amely termelési produktuma 38%-kal növekedett. További jelentős iparágnak tekinthető a vegyipar, az élelmiszeripar, fa- és papíripar, valamint a különböző feldolgozóipari ágazatok. Az iparhoz hasonlóan az építőipari termelés is igen jelentős bővülést mutatott 26-ban. A vállalkozások számában megfigyelhető tendenciákat nem követte a gazdasági beruházások alakulása. A gazdasági szervezetek 26-ban közel 126 milliárd Ft-ot költöttek eszközeik bővítésére, fejlesztésére, ami az országos beruházások mindössze 3,2%-a. 28. szeptember végén mintegy 48 ezer vállalkozást tartottak nyilván a megyében, ezek 77%-a egyéni vállalkozásként működött. Az egyéni vállalkozások száma egy év alatt 76%kal emelkedett, és 28. szeptember végén megközelítette a 37 ezret. Az áfatörvény változásának hatására a mezőgazdaságban az egyéni vállalkozások száma 14-szeresére nőtt. A változások érintették az egyéni vállalkozások ágazati megoszlását is: a mezőgazdaságban regisztráltak aránya 47%-ra növekedett. Emellett jelentősebb arányt képviselt még az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (21%), valamint a kereskedelem, javítás gazdasági ág (9%). Ugyanezen időszakban a társas vállalkozás száma 11 ezer volt, 4%-kal többet, mint egy évvel korábban. A vállalkozási aktivitást kifejező mutatószám, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 12 volt, az országos nyolctizede. A földterület művelési ágankénti összetétele az utóbbi években lényegesen nem változott. 26-ban a megye 471,2 ezer hektáros termőterületének 77 %-át részét szántóként hasznosították, több mint 1/1-e gyep, ehhez hasonló arányú az erdők aránya, 1-2%-a kert, gyümölcsös, szőlő, halastó és nádas. A szántóterület több mint felén termeltek gabonaféléket, és a napraforgó foglalják el. A mezőgazdaság termék- és termelési szerkezete stabil. Meghatározó a búza, a kukorica, a napraforgó és ipari növénytermesztés, valamint a sertés-, baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztés. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 28. III. negyedévének végén az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,2 ezer Ft volt. E mutató tekintetében a megye az utolsó helyet foglalja el a megyei rangsorban. A bruttó bérek átlaga 7%-kal haladta meg az előző évit, míg a nettó kereslet növekmény mindössze 6,2%-ot tett ki. Az időszakra jellemző 6,7%-os országos fogyasztóiár-emelkedést figyelembe véve a megyei keresetek reálértéke,5%-kal csökkent. A munkanélküliségi ráta nagysága 27. III. negyedévében 8,5% volt, ami az elmúlt év azonos időszakához képest mérsékelt csökkenést mutat. A javulás ellenére országos összehasonlításban a megyei mutatók változatlanul a kedvezőtlenebbek közé tartoztak. A megyében a lakosság egészségügyi alapellátását 2 háziorvos és 6 házi gyermekorvos biztosítja, a járóbetegek szakellátását 6 kórház- és rendelőintézetben és 6 önálló rendelőintézetben biztosított. A megyében 13 mentőállomás, 5 kórház és egy ápolási otthon működik. 31

32 A 151 önkormányzati, a 2 egyházi és az 1 alapítványi fenntartású intézmény közel 13.5 óvodás ellátását biztosítja. Az általános iskolai oktatást 123 önkormányzati és a 12 egyházi fenntartású intézmény látja el. Nincs általános iskola, illetve csak alsótagozatos oktatás működik 3-3 településen. A csökkenő tanulói létszám ellenére, az utóbbi 1 évben nőtt az általános iskolák és az osztálytermek száma, ugyanakkor a tanulói létszám folyamatos csökkenése prognosztizálható. A megyében 72 középiskola van, ebből 31 intézményben folyik gimnáziumi oktatás, a középiskolák többnyire a városokban (kivéve Jászfényszaru és Abádszalók) találhatók. A szakmunkástanulók aránya továbbra is csökkenő, míg a gimnáziumi létszám 7%-os, a szakközépiskolai létszám 8-1%-os növekedése várható. A megyében 48 akkreditált felnőttképzési intézményt tartanak nyilván, amelyből 28 Szolnokon működik. Az elmúlt 1 évben felértékelődött a felsőfokú végzettség, így a legdinamikusabban fejlődő oktatási ágazat a felsőoktatás lett, a felsőoktatásban résztvevők aránya a megyében 8,5%, a felsőoktatási intézményekben 27/28-as tanévben fő tanult, közülük 3.42 fő nappali tagozaton. A hallgatók között igen magas a főiskolások aránya, a mezőgazdaságigazdasági profilú Szolnoki Főiskolát kivéve megyén kívüli központokhoz tartozik a jászberényi pedagógiai és a szolnoki katonai intézmény. A megye a kultúrájának ápolására kiemelt figyelmet fordít, műemlékeinek, hagyományaink és az évente megrendezésre kerülő számos kulturális rendezvény elősegíti a térségi, települési hagyományok továbbélését, a megye kulturális értékeinek mind szélesebb közvetítését. Közművelődési intézményt a 78 önkormányzatból 68 tart fenn, amiből 16 művelődési központként működik. A közművelődési intézményeknek jelentős szerepe van a lakossági és közösségi kezdeményezések felkarolásában, a kulturális örökség megőrzésében, a kulturális vidékfejlesztés megvalósításában, valamint a kulturális esélyegyenlőség megteremtésében. A kulturális, művészeti és közművelődési céllal alakult egyesületek száma több mint 9. A megyében több mint 15 kulturális civil szervezet működik. A Megyei Múzeumok Igazgatósága 8 tagmúzeum, 14 kiállítóhely és 4 tájház munkáját hangolja össze és ezzel az ország egyik meghatározó múzeumi szervezete. A települési önkormányzatok, civil szervezetek által fenntartott muzeális jellegű gyűjtemények és kiállítóhelyek száma közel félszáz. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár több mint 5 éve szolgálja a megye és Szolnok város lakosságát. A megye valamennyi településén található önkormányzati könyvtár. A megye kiemelkedő jelentőségű néphagyományokkal is rendelkezik. Megyénk minden egyes tájegységének jellegzetes hagyományai vannak. A Jászság a hímzett bundáiról, subáiról, a Tiszazug a halászatról, a vessző- és gyékényfonásról, a Nagykunság a kunhímzésről és a fazekasságról, a Tisza menti falvak a vessző- és gyékényfonásról ismertek. Jász-Nagykun-Szolnok megye népzenei életét, tánc hagyományait számos táncegyüttes, zenekar őrzi és ápolja. A megyében több mint 3 népi együttest tartanak nyilván, továbbá számos kiváló kórus, énekkar működik. A megye legjelentősebb zenei rendezvényei: Szolnoki Zenei Fesztivál, Szolnoki Őszi Művészeti Hetek, Tiszazugi Zenei Fesztivál stb. A megye színházi élete a szolnoki Szigliget Színházhoz kötődik, amely a város egyik 32

33 ékessége, meghatározó kulturális központja, amely előadásaival az egész régióból vonzza a látogatókat. A megyei napilap, a közel 4 helyi újság, a több mint 2 kábel televíziós hálózat, a szolnoki, a jászberényi, az abádszalóki és a törökszentmiklósi rádióstúdiók a lakosság információval való ellátását biztosítják A turizmus helyzetének bemutatása Magyarország turizmusa A magyar gazdaságban becslések szerint ma a GDP 8-1 %-a származik a turizmusból, amely mintegy 25-3 ezer személy részére biztosít jövedelmet. A turizmus tudatos tervezésre épülő fejlesztését még inkább kiemeli az a körülmény, hogy a nemzetközi turistaforgalom alapján Magyarország, mint turisztikai célterület a világ és egyben Európa legnépszerűbb országai közé tartozik. A hazánkba érkezők száma 1996 óta folyamatosan csökkent, ugyanakkor a turizmusból származó bevételek évről-évre kisebb-nagyobb mértékben növekedtek. Az utóbbi időben a tehetősebb célszegmensek kerültek előtérbe, ennek eredményeként jelentősen emelkedett az egy turista által elköltött pénzösszeg, növelve az ország turizmusból származó bevételeit. A turisztikai bevételek növekedéséhez hozzájárult, hogy az ágazatra jellemző fekete gazdaság fokozatosan átalakult és egyre nagyobb hányada jelenik meg a hivatalos statisztika és az adóbevételek szempontjából. Az egészséges életmód világszerte fokozatos terjedésének köszönhetően egyre népszerűbbek a komplex egészségügyi és gyógyturisztikai szolgáltatásokat nyújtó, életmód-tanácsokat adó wellness-centrumok. A KSH szerint 28-ban Magyarországon, a kereskedelmi szálláshelyeken közel 7,6 millió vendég mintegy 19,8 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma így 1 %-kal növekedett, míg a vendégéjszakák száma 1,5 %-kal esett vissza 27-hez képest, aminek hátterében a külföldi forgalom enyhe csökkenése és a belföldi forgalom kismértékű növekedése áll. A vendégéjszakák számából közel azonos (49,9-5,1) arányban részesedtek a hazai, illetve a külföldi vendégek. 28. végén 2857 kereskedelmi szálláshely, ezen belül 863 szálloda, 113 panzió és 891 egyéb szálláshely üzemelt az országban. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei amely több 62%-a a külföldi vendégektől származott 28-ban közel 139 milliárd forintot tettek ki, amely közel azonos a 27. évi eredménnyel. Legnagyobb forgalombővülést a Csehországból (+36,1%), Lengyelországból (+35,3%) és Törökországból (32,2%) érkező vendégek mutatták, de a legfontosabb küldőországok esetében növekedés figyelhető meg Románia (+22,3%), Nagy-Britannia (+11%) és Ausztria esetén is (+1,7%). 27-hez képest jelentősebb visszaesést mutat azonban az Olaszországból (-9,5%), Németországból (-6,8%), az USA-ból (-6,4%) és Franciaországból (-2,7%) érkező vendégek száma. A német piac 15 %-os részesedésével továbbra is a legjelentősebb. A külföldi vendégéjszakákból 71 %-át az EU tagállamaiból érkező forgalom adta. 28-ban a belföldi vendégéjszakák 63%-át szállodában regisztráltak. A szállodákban a belföldi vendégek száma 4,6 %-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 1,6 %-kal bővült. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legjelentősebb vendégszám növekedést a wellness szállodák mutatták fel (+17,7 %). A külföldiek minden tíz vendégéjszakából csaknem nyolcat szállodában töltöttek, a legtöbb külföldi vendéget a 4- és a 3 csillagos 33

34 szállók fogadták. 28-ban az átlagos tartózkodási idő a nemzetközi tendenciáknak megfelelően kismértékű csökkenést mutatott és 2,6 éjszakát tett ki, a külföldi vendégek 2,8, a belföldi vendégek 2,4 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A forgalmi mutatók regionális alakulása tekintetében az elmúlt év nem hozott jelentős változást. A fővárost is magába foglaló központi régióban realizálódott a vendégéjszakák 34 -, míg a balatoniban a 16,8 %-a. A külföldi vendégéjszakák alapján a központi régió túlsúlya (53,9 %) még inkább megfigyelhető. Az összes vendégéjszaka terén a régiók közül 1%-ot meghaladó növekedést Észak-Magyarország (+14,3%) és a Tisza-tó (+11,5) régiók érték el A turisztikai kereslet elvárásainak hosszútávon csak folyamatos fejlesztéssel, helyzetének újrapozícionálásával lehet megfelelni. Ezért kiemelten fontos a modern infrastrukturális feltételek megteremtése és fejlesztése, a vonzerő és környezetük létrehozása és fejlesztése, a meglévő fogadási feltételek javítása, differenciált termékfejlesztés, szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a marketingtevékenység erősítése Az Észak-Alföldi régió turizmusa Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye és Szabocs-Szatmár-Bereg megye által alkotott Észak-Alföldi területfejlesztési régió az ország elmaradottabb térségei közé tartozik. Az elmaradottság a turizmus szempontjából is hátrányt jelent, hiszen a turizmus fejlesztésének általában előfeltétele a fejlett infrastruktúra és a változatos szolgáltatások megléte illetve a helyi fizetőképes kereslet. Az Észak-Alföld természeti adottságai csak viszonylag mérsékelt idegenforgalmi vonzerővel bírnak, azonban a Tisza, a Tisza-tó és a Hortobágyi Nemzeti Park kiemelkedő turisztikai értékekkel rendelkezik. Az Észak-Alföldön a turizmust érzékenyen érinti az országos átlagtól elsősorban a közúti közlekedési feltételek területén való elmaradás. A régióban 27. júliusában a vendégek fogadására a kereskedelmi szálláshelyeken több mint szállásférőhely állt rendelkezésre. A szálláshelyek száma alapján az országos kapacitás 12,9 %-a található a régióban. A férőhelyek 4,1 %-a Hajdú-Bihar megyében, 33,5 %-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, míg 26,4 %-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Az Észak-Alföld leglátogatottabb települése a vendégéjszakák száma alapján Hajdúszoboszló, melynek 4 %-os a részesedése, ezt követi a három megyeszékhely: Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza együttesen a régió vendégforgalmának közel egyharmadát lebonyolítva. A Tisza mentén fekvő üdülőkörzetek települései közül a Tisza-tavi turisztikai régióhoz tartozó Abádszalók és Tiszafüred forgalma érdemel kiemelést. Ugyanakkor a három Észak-Alföldi megye legnagyobb idegenforgalmat bonyolító 1 települése között szerepel még Berekfürdő, Cserkeszőlő és Jászapáti is. A három megye forgalmi adatai alapján HajdúBihar megye áll az első helyen, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok, majd pedig SzabolcsSzatmár-Bereg megye. 28-ban 52,3 ezer belföldi vendég 1375,9 ezer vendégéjszakát, 166,4 ezer külföldi vendég pedig 627,4 ezer vendégéjszakát töltött a régióban. A legtöbb hazai vendég Hajdú-Bihar megyébe érkezett (54,6 %) messze megelőzve a másik két megyébe érkező turisták számát. A 34

35 külföldi vendégek tekintetében még nagyobb aránytalanság figyelhető meg Hajdú-Bihar megye javára (részesedése 66,5 %). A régióba a legtöbb külföldi vendég Németországból és Lengyelországból érkezett (28-28 ezer fő). A régióban az idegenforgalom minőségi jellemzőinek javulása, a szálláshelyek szolgáltatási színvonalának emelkedése volt tapasztalható. Mivel az Észak-alföldi régióba érkező turisták árérzékenysége általában nagyobb, mint a többi régióban, ezért a tömegturizmus meghatározó a piaci kereslet és kínálat alakulásában. Az Észak-alföldi térség idegenforgalmában a szállodáké a vezető szerep, ettől eltér azonban Jász-Nagykun-Szolnok megye helyzete, ahol a kempingek kapacitása jelentősebbnek tekinthető Jász-Nagykun-Szolnok megye turizmusa Jász-Nagykun-Szolnok megye területének adottságai között nem találhatók klasszikusan látványos turisztikai vonzerők, azonban a térség viszonylag alacsonyfokú szennyezettségű környezete, a folyóvölgyek és állóvizek természetközeli állapota, a számottevő gyógy- és termálvízkincs lehetővé teszi az idegenforgalom tájkonform formáinak fokozatos térnyerését. Különösen a vadászat, a horgászat, a vízi-, lovas- és kerékpárturizmus területén. A Tisza, a Körös, a Zagyva folyó vízfelülete, a természetes állapotú folyóvölgyek európai viszonylatban fontos, zöldfolyosót képeznek, de az ökoturizmus és víziturizmus fejlődése még kezdeti stádiumban van. A Tisza-tó és környéke változatos igényeket képes kiszolgálni, de hosszabb távon vonzó turisztikai termékeket kínálhatnak. A holtágak elsősorban a horgászturizmus számára ideálisak, a védett természeti területek a természetjárók, kirándulók, célterületei. A Hortobágy a világörökség részét képező tájegység hagyományosan vonzó a külföldi turisták számára. A megye igen gazdag termálvízben, így folyamatosan végzik a termál és gyógyfürdők felújítását, korszerűsítését, új szálláshelyek kialakítását. Az alföldi táj, a vidéki, falusias településkép hozzájárul a falusi turizmus dinamikus fejlődéséhez. A megye kulturális értékei, az évente megrendezésre kerülő hagyományőrző rendezvények, a konferenciák és kiállítások aktív kikapcsolódást nyújtanak a látogatók számára. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe két turisztikai régióhoz tartozik: 57 település az Észak-Alföldi turisztikai régióhoz és 21 település a Tisza-tavi turisztikai régióhoz. A megye idegenforgalmi szempontból frekventáltabb helyszínei a megyeszékhely, a Tisza-tó parti települések, a vízpartok, a termál- és gyógyfürdők, hiszen a vendéglátók és szállásférőhelyek többsége ezeken a területeken koncentrálódik. A megyébe irányuló turizmusra jellemző a májustól októberig tartó rövid szezon és a tranzitforgalom túlsúlya. 27. júliusában a megye 27 településén kereskedelmi szálláshely működött, ami 18 %-os növekedést jelent 26-hoz képest. Hasonló tendencia figyelhető meg a magán szállásférőhelyek számának alakulásában is. 27-ben magán szállásférőhely működött, 5 %-kal több, mint az előző évben. 27-ben a falusi szállásférőhelyek száma 1.73 volt, 14 %-kal több mint egy évvel korábban, ugyanakkor közel 6 %-kal kevesebb, mint a 24-es esztendőben. A megyébe érkező vendégeket 27. júliusában összesen 25 szálloda, 31 panzió, 33 üdülőház, 2 turistaszállás, 5 ifjúsági szállás és 23 kemping várja, a legjobb férőhelykihasználtságúnak a két és háromcsillagos szállodák bizonyultak. A megyében lévő 35

36 szálláshelyek döntő többsége (6,9 %-a) termálfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. Igen kevés a jóval magasabb színvonalú szállodai férőhely, ezt mutatja a regionális eloszlásuk is: a régió szállodai férőhelyeinek mindössze 19,3 %-a, míg kemping férőhelyeinek 47,4 %-a található a megyében. A Tisza-tó üdülőkörzet a megye egyik legfrekventáltabb turisztikai centruma, a tó környéki négy megye egészének fogadókapacitásából 12 %-kal részesedik. Kiemelendő azonban, hogy az üdülőkörzet megyébe tartozó településein található a megye szálláskapacitásának 25,5 %-a. A megye vendégforgalma évi mélypontja után növekedésnek indult, egészen 24-ig, amikortól kezdve újabb visszaesést regisztráltak. A 27. évtől megfigyelhető újabb élénkülés mind a vendégforgalomban, mind pedig a vendégéjszakák számában megmutatkozott, a fellendülés 28-ban is folytatódott. 28-ra a vendégek száma az előző évhez képest 13,3 %kal, a vendégéjszakák száma pedig 3,1 %-kal emelkedett. Szálláshely-típusonként nézve a megye idegenforgalmi keresletét, az összes idelátogató több mint négytizedének szállást biztosító szállodákban 27-hez képest 21,8 %-kal emelkedett a vendégek száma, elsősorban a háromcsillagos szállodák forgalomnövekedéséből adódóan. Jelentős visszaesés a turista- és ifjúsági szállások, valamint a kempingek forgalmában mutatkozott meg. Szinte valamennyi szállástípus esetén a külföldi turisták maradtak hosszabb időre. Amíg a vendégek átlagos tartózkodási ideje 2-ben 3,9 éjszaka volt, ezt követően 27-ig 3 éjszaka körül alakult, míg 28-ban 2,8 éjszakára csökkent. A vendégek 19,8 %-a külföldről érkezett, az átlagosnál több vendégéjszakát eltöltve (4,6 éjszaka). A kereskedelmi szállástípusok vendégforgalmának 45,4 %-a szállodákra koncentrálódott, míg közel hasonló arányban (18,6-17,2 %) fogadtak vendégeket a panziók és az üdülőházak. A megyét felkeresők a kereskedelmi szálláshelyeket 28-ban 465 ezer vendégéjszakára vették igénybe, amelyek 26,6 %-át külföldiek töltötték el. Az átlagos tartózkodási idő (2,8 éjszaka) valamelyest csökkent az előző évihez képest, melyek megoszlása a vendégforgalomhoz hasonló képet mutat. A turisták fogadását a kereskedelmi és falusi szálláshelyeken kívül a fizetővendéglátás is szolgálja. A 27-ben a megyében a 415 fizetővendéglátással foglalkozónál férőhely állt rendelkezésre, ami közel négyszerese a 2. évinek. A szállásdíj bevételek évek óta tartó emelkedése mellett az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj az országos átlag mindössze 25%-a. A megyében a kereskedelmi szálláshelyek bevétele 27. évben összesen 1.49 millió forint volt, a bevételek 56 %-a szállodákból származott. Az éves szállásdíj bevétel növekedése a turistaszállások kivételével valamennyi szállástípusnál megfigyelhető. Az ideutazók közel 2/3-a a szabadidő eltöltése céljából kereste fel a térségünket, egynegyede hivatalos, üzleti utazásra érkezett, és minden tizedik vendég valamilyen kongresszuson, konferencián vett részt. 28-ban a külföldről érkezők közel 88 %-a az Európai Unióból jött. A küldő országok sorát Németország vezeti (27,4 %), emellett Romániából (11,2 %), Lengyelországból (11,1 %), Ausztriából (6,8 %), Hollandiából (6,5 %) és Olaszországból érkezett jelentősebb számú vendég. 28-ban a kereskedelmi szálláshelyek több mint 163. vendéget fogadtak, amelyből 16,5%-ot tett ki a külföldről érkező turisták száma. Leghosszabb időt 5-7 éjszakát a német, lengyel és holland turisták töltötték el a 36

37 megyében, a többi nemzet képviselői átlagosan 2-5 éjszakára vették igénybe a szálláshelyeket. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek forgalma 1,6 %-kal volt kevesebb 27hez képest, a belföldieké viszont 11,6 %-kal növekedett ez előző évhez képest. A turisták 27-ben kereskedelmi és magánférőhelyeken összességében vendégéjszakát töltöttek a megyében (14,4 %-kal többet, mint előző évben), ebből 24 % a külföldi turisták részesedése. 37

38 4. A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 4.1. Helyzetértékelés (Források: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégia , 27. november, Különleges Gyűjtemények Jász-Nagykun-Szolnok Megyében, Népi kézművesség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szép köztéri szobrok Jász-Nagykun-Szolnok megyében c. kiadványok) Jász-Nagykun-Szolnok megye turizmusa, különös tekintettel a kulturális adottságokra Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti régiójában, az Alföld szívében fekszik, területe 5582 km², lakóinak száma 44 ezer fő. A megyeszékhellyel, Szolnokkal együtt 78 település - 18 város és 6 község - alkotja a 26-ban 13. éves jubileumára emlékező közigazgatási egységet. A megye Budapesttől 1 km-re, a Ferihegyi repülőtértől pedig 8 km-re található, közvetlenül érinti a 4. sz. és 44. sz. főútvonal, valamint a 1-as és 12-as sz. nemzetközi vasúti fővonal. A megye ÉK-i része közelében halad az M3-es autópálya, amely a főváros megközelíthetőségét rövidíti le. A fenti kedvező közlekedési-földrajzi helyzetet gyengíti az utak rossz állapota a megyében, melynek hatására a turisztikai vonzerők helyenként nehezen közelíthetőek meg. A megyei alsóbbrendű úthálózat állapota folyamatosan romlik. A burkolat felületállapotát vizsgálva megállapítható, hogy míg 24-ben az utak 76,4%-a volt rossz állapotban, addig ez az arány 26-ra 81,2%-ra növekedett. A megyében jelenleg 1 település tekinthető zsáktelepülésnek. A hiányzó közúti elemek, összekötő utak megépítése hozzájárulhat a megyén belüli térségi kapcsolatok intenzitásának erősítéséhez, a turizmus fejlődéséhez. Turisztikai szempontból Jász-Nagykun-Szolnok megye igen sokarcú, hiszen területéhez tartozik a büszke Jászság, a konok Nagykunság, a szelíd Tiszazug, a változatos KözépTisza mente, a napfényes Tisza-tó délkeleti része, és a világörökség címet viselő Hortobágy nyugati harmada. A természeti szépségek, a termál -és gyógyfürdők, a kulturális rendezvények, a falusi vendégszeretet, az aktív turizmus, a jó ételek-italok élvezete mellett érdemes meglátogatni a történelmi múlt emlékeit bemutató múzeumokat, a régi mesterségek és hagyományok tárgyait gondosan őrző tájházakat, a máshol nem látható különleges gyűjteményeket. A megye múzeumai és gyűjteményei állandó és időszaki kiállításai évről-évre jelentős számú látogatót vonzanak. A Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár 5 éve szolgálja a megyei és szolnoki lakosságot, a Megyei Múzeumok Igazgatósága 8 tagmúzeum munkáját hangolja össze. A megyében számos olyan kiállítás található, melyek az országban egyedülállóak és kiemelkedők: a Damjanich János Múzeum, a Magyar Repüléstörténeti Múzeum és Szakkiállítás Szolnokon, a Macimúzeum Rákóczifalván, a Túri Fazekas Múzeum Mezőtúron, a Jász Múzeum Jászberényben, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldváron, az Első Magyar Triflász Emléktár Jászszentadráson, a Cseresznyefa fajtagyűjtemény Nagykörűben, a Népviseletbe öltöztetett babák múzeuma Abádszalókon, a Szalmagaléria Törökszentmiklóson, XVIII. században épült, földbeásott temetőcsősz ház, Orvostörténeti és Patika-kiállítás, Nagykunság természeti értékei c. kiállítás, Kézművesek Háza és Kun Emlékhely Karcagon. Jelentős kulturális értéket képvisel a Megyei Levéltár nyilvános közgyűjteménye, a Megyei Művészeti Közalapítvány pedig a kultúra és művészetek 38

39 támogatója. A térség gazdag kulturális öröksége lehetőséget nyújt a meghosszabbítására is alkalmas, önálló vonzerőt jelentő programok megrendezésére. szezon A Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat összesített adatai ( ) alapján a megyében összesen 16 db múzeum, 9 db tájház, és 46 db egyéb kiállító/bemutató egység ( helytörténeti gyűjtemény, emlékház, bemutató- és kiállító terem, alkotóház, galéria, stb.) található. A jász és kunok a XIII. században megyénk határain belül telepedtek le, mely jelentősen meghatározza a megye kulturális arculatát. A két etnikai csoporthoz tartozó emlékanyagok csak nálunk lelhetőek fel. A jász és kun emlékanyag tehát megyénk nyilvánvaló specialitása. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok igazgatósága tagmúzeumaiban őrzik a jászok és kunok tárgyi emlékeit, mely a múzeumokon kívül a megye egyéb más kulturális helyszínein, tájházakban, helytörténeti gyűjteményekben is megtalálható. A jászok és kunok kulturális örökségéből, hagyományaiból is táplálkoznak a régi mesterségeket űző fafaragók, fazekasok, szövők, hímzők, akik nemzedékről-nemzedékre hagyományozták elődeik tudását és a népi művészetek pótolhatatlan hangulatú elemeit. Megyénk nagy múltú kultúrájának egyik pillérét mindmáig a hagyományőrzés, a hagyományok elevenen tartása, az értékek ápolása jelenti. A régi mesterségeket, népi kézművességet űző mai alkotók keze nyomán szerencsére tovább él az évszázados stílus- és formakincs. Változó világunkban egyre nagyobb az igény a népi kézművesség megismerése, elsajátítására. Szinte a megye minden településén élnek egy-egy népi kismesterség alapjait nyári táborban, vagy kézműves foglalkozáson továbbadni tudó felnőttek. Tiszavárkonyban található a Népművészeti Alkotóház, amelyet a népművészeti egyesület tart fenn és tagjai minden érdeklődőt megismertetnek a népi kézművesség egy-egy ágának rejtelmeivel. A fazekasságnak sok évszázados hagyománya van megyénkben. Leghíresebb fazekas központok Mezőtúron, Tiszafüreden és Karcagon találhatók. A régi típusú hímzések közül kiemelkedik a kunhímzés. E hímzésfajta virágkora a 18. század volt. Az e korból megmaradt gyapjúfonállal - szőrrel - varrott párnavégek a Nagykunság három településéről, Karcagról, Kisújszállásról és Kunmadarasról származnak, ma a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban találhatók. A fafaragás, az egyik legősibb népi kézművesség közé tartozik. A fafaragók készítették a falusi háztatás alapberendezéseit, a faragott bútorokat, falitékákat, tükrösöket, tálasokat. A Nagykunságban, főleg Karcagon ma is kedvelt népi kézművesség a kézzel készített és véséssel díszített népi bútorok (főleg székek, kanapék, bölcsők) készítése, de van olyan fafaragó népi iparművész is, akinek fából készített gyermekjátékai egyediségével, remekül megmunkált voltával vívtak ki az elismerést. A Jászságban is élnek népi bútorkészítő kézművesek, például Jászszentandráson. Újabban szabadtéren is megjelennek a faszobrászok munkái. A népi szövés több ezer éves kifejezésmód, szinte egyidős az emberiséggel. Manapság néhány szövő sikeresen próbálkozik az ősi nomád mintakincs felelevenítésével és újra divatos a rongyszőnyegek szövése. Fehér vagy színes fonalból különféle technikákkal készült kézműves munka a csipke, amely lehet művészi alkotás és az öltözékek, lakástextilek legszebb dísze is. Ma Karcagon, Kunhegyesen, Kunmadarason, Öcsödön, Szolnokon, Tiszafüreden és Tiszaszentimrén élő asszonyok készítenek míves vertcsipke terítőket és néhányan újabban vállalkoznak a viseletkiegészítők (gallér, kézelő, szoknyaszegély, kitűző, ékszer) készítésére is. A fonáshoz az emberek ősidők óta felhasználták a környezetükben megtalálható természetadta anyagokat. Megyénkben reneszánszát éli a kosárfonás és a fonottbútor-készítés a Tisza, Zagyva, Körös folyók mentén, ahol a fűzvessző, vagy a gyékény terem. Megújult, felelevenedett a szalmafonás remekeit a törökszentmiklósi Szalma Galériában láthatjuk. Néhány évszázada még minden településen volt kovácsműhely. Megyénkben általánosan elterjedt legsajátosabb, legdíszesebb 39

40 kovácsmunka a nyeregtetős házak homlokzati csúcsát díszítő házoromdísz volt. A megye legismertebb, a nagykunsági hagyományokat továbbvivő tűzi kovácsa Karcagon él, népi iparművész. A nagykunsági hagyományokra épülő házoromdíszei, kovácsoltvas kapui éppúgy műremekek, mint csodálatosan megmunkált sírkeresztjei, vasból készített díjnyertes cégérei. A megyében számos köztéri szobor gyönyörködteti a lakosságot, és a megyébe látogató turistákat. Történelmi eseményeket, régmúlt korok küzdelmeit, szenteket és neves személyeket, szépséget sugárzó női alakokat, a pusztai élet hagyományait, valamint modern gondolatokat álmodtak kőbe, fába, fémbe a művészek. A köztéri szobrok között említhetjük a Szolnoki Művésztelep előtti parkban található Damjanich-emlékművet, a Tiszaföldváron és Törökszentmiklóson található Kossuth szobrot, II. világháborús emlékművet állítottak Abádszalókon, Kisújszálláson, Nagykörűben és Jászberényben, emlékművek találhatóak az I. világháborúról és más egyéb nevezet történelmi eseményről és alakról is. A megyében fellelhető díszkutak is figyelemre méltóak. A jász és kun témakör kapcsán Jászberényben a Jász emlékmű emelhető ki, mely egy jászkapitány-szobor, kezében a Lehel kürttel. A Kun Emlékmű Kunhegyesen a kun harcosok és Túrkevén IV. (Kun) László és a kun nép letelepedésének állít emléket. A Karcag város szélén található Nagykun Milleneumi Emlékmű IV. Béla király és az ország határára érkező Kötöny kun uralkodó évben történt találkozását örökíti meg. Az oszlop tetején áll a büszke Nagykunság aranyozott címerállata, a kétfarkú oroszlán. A megye területén több mint 1 kastély és számos kúria is található. A kastélyok közül jelenleg látogatható a kétpói Almásy Kastély, a kenderesi Horthy kastély, és Tiszaroffon a Borbély kastély. A kúriák közül kiemelnénk Mezőtúron a Bolváry kúriát, Tiszaderzsen a Borbély kúriát. A megyei települések kulturális látványosságai között szerepelnek a templomok, kápolnák. Többségük barokk stílusban épültek, de találhatóak közöttük modern, gótikus, román, neogót, neoromán, romantikus, klasszicista stílusjegyeket képviselők is. A templomok közül műemlék Kisújszálláson a Református Templom, Jánoshidán, Jászapátin, Tiszasülyön a Római Katolikus Templom, ez utóbbi a megye legépebben maradt középkori temploma. A projekt keretében fejlesztésre kerülő örökségi vonzerők közül országos jelentőségű védelem alatt álló műemlék a szolnoki Damjanich János Múzeum, a jászberényi Jász Múzeum, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum, a mezőtúri Túri Fazekas Múzeum, a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum és a kunhegyesi tájház. A megye kulturális örökségi helyszínei egész évben látogathatóak, azonban a legtöbb turista jó időben, tavasszal, nyáron és ősszel keresi fel a térségi látványosságokat. Fontos feladat a megye számára a turisztikai szezon meghosszabbítása, mely több turisztikai forma összekapcsolásával, termékcsomaggá rendezésével érhető el. A megyében számos turisztikai szervezet létezik. A regionális idegenforgalmi bizottságok székhelye Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatóak. A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság tanácsadó szervezetként, az országos idegenforgalmi politika célkitűzéseihez igazodva segítik elő az állami feladatok megvalósítását és az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság és a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda fő feladata a régiók identitásnövelése és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek 4

41 kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat, szervezi és koordinálja a megye idegenforgalmát; tájékoztatja a megyei érintetteket az aktualitásokról, változó jogszabályokról és pályázati lehetőségekről; tanácsadással segíti a vállalkozókat; kiadványokat jelentet meg, azokat terjeszti; kiállításokon, vásárokon prezentálja a megyei kínálatot és médiakapcsolatai révén folyamatosan tájékoztat a turisztikai lehetőségekről. A megyében összesen 1 tourinform iroda működik. Fontos szerepe van a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszternek, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesületnek és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület és a többi számtalan kisebb civil szervezetnek (pl. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Jászkapu Turisztikai Egyesület, stb.) A turisztikai fejlesztések összehangolása, az egyes vonzerővel rendelkező termékek eladhatóvá tétele, minőségi fejlesztése nem valósulhat meg a turisztikai szereplők egymást elsegítő piac- és versenyképes együttműködése, új együttműködési lehetőségek feltárása és fejlesztése nélkül. A MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt irodájának igazgatója a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túra kialakítása projekt fejlesztési munkacsoportjának vezetője, de a projektet több turisztikai civil szervezet is támogatja. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatokat, a támogatókat a tourinform irodák közreműködésével sikerült megnyerni. Tehát a projekt a megyei vállalkozások, és civil szervezetek körében is kedvező fogadtatásra talált, összesen 5 szervezet részéről érkezett szándéknyilatkozat, a projekt marketing tevékenységében való részvételre, és az együttgondolkodásra vonatkozóan. (Köztük szerepel a Tisza Szálló, a Garden Hotel, Hozam Hotel, egyéb szállodák, éttermek, vendégházak, panziók, fogadók, civil szervezetek, művelődési központok, stb.) A projekt helyszínek jelenlegi funkcióinak rövid bemutatása Damjanich János Múzeum Szolnok (Műemlék) A megyei múzeum, mely a megyei múzeumi szervezetet irányító intézmény, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának a székhelye is. Alapítás éve: Gyűjtőterülete: régészet, természettudomány, néprajz, képzőművészet, iparművészet, numizmatika, történettudomány, irodalomtörténet gyűjtőkörben Jász-Nagykun-Szolnok megye egészére kiterjed. Állandó kiállításainak címe: Régészeti: Vendégségben őseink háza táján; Néprajzi: Népélet a Közép-Tiszavidéken, Mesterségek művészete; Történeti: Városi polgárok a századelőn; Képzőművészeti: Szolnoki Képtár A szolnoki városi múzeumot az alföldi megyeszékhelyek közül utolsóként alapították. A történeti tárgyi gyűjtés irányát a parasztpolgári életmódkutatás határozza meg. Legbecsesebb tárgy együttese egy mezővárosi gazdaság és háztartás teljes tárgyi anyaga, a céhes és ipartestületi dokumentációs anyag, valamint a Kontsek-féle iparművészeti gyűjtemény. A néprajzi anyagban megtalálhatók a megye jelentős fazekas központjainak (Mezőtúr, Tiszafüred, Karcag, Tószeg) reprezentatív darabjai, a pásztorkodás, a halászat, a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás és a földművelés tárgyai, valamint a népviselet és a népi lakáskultúra emlékei. A képzőművészeti alkotások között megtalálhatóak a magyar képzőművészet élvonalába tatozó Mednyánszky László, Fényes Adolf és Aba41

42 Novák Vilmos alkotásai. Jelentős mértékben gyarapodott a kortárs képzőművészeti gyűjtemény, mely szinte teljes áttekintést ad a 7-8-as évek magyar képzőművészetéről (pl. Szabó Zoltán, Sváby Lajos, Németh József alkotásai). A régészeti gyűjteményben az őskőkortól a középkorig valamennyi korszak képviselteti magát. Említésre méltók a régibb kőkori, újkőkori, bronzkori, népvándorláskori, honfoglaláskori, Árpád-kori, a kun, valamint a jász telepek és temetők leletegyüttesei. Az egyedi tárgyak közül külön figyelmet érdemelnek a Tószegről és Varjashátról származó őskőkori mamutagyar és jávorszarvas agancsból faragott edények, a szajoli újkőkori idol, a rákóczifalvi újkőkori anthropormorf edény, a jászdózsai bronzkori tell-telepről származó aranykincs, a jászberény-cserőhalmi kelta sárkányfej díszítésű ivókürt, a szolnok-szandai sasfejes gepida csat, a kétpói honfoglaláskori leletek, a törökkori rézedények és a középkori éremkincsek Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A múzeum Vendégségben őseink háza táján c. állandó régészeti kiállítás hangsúlyos részt szán a jász és kun emlékanyagnak, ahol a jászok és kunok településeit makettek szemléltetik, a néprajzi állandó kiállításban egy parasztház jellegzetes helyiségeit rendezték be, köztük megtalálhatóak a jász és kun lakószobák. A korai szűcsmunkák remekei között fellelhetőek a nagykunsági hímzett bőrruhák, a kunsági koszorús cifraszűr, és a kunsági festett bútorok. A projekt keretében megvalósuló látogatóközpont is ezt a jászkun vonalat fogja erősíteni, az élményteremben kialakításra kerülő attrakció a projekt címét, a Jászkun kapitányok nyomában címet viseli. Látogatóközpont (látványraktár és élményterem) tervezett helyszíne (Szolnok): A látványterem és fogadóközpont tervezett helyszíne Szolnokon, a múzeum mellett közvetlenül elhelyezkedő épület, mely korábban asztalosműhelyként, sokszorosító helyiségként, jelenleg raktárként funkcionál. Az épület becsülhető kora 7-9 év. A szolnoki Damjanich Múzeum rendelkezik a tagmúzeumok közül a legteljesebb gyűjteménnyel, és az egyes szakterületek- például régészet csak itt található meg, a többi intézményben csekély a régészeti anyagok mennyisége. Így Szolnok ideális kiinduló pontja a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útnak. Jász Múzeum Jászberény (Műemlék) Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben a Jászság településeire, illetve az egykori jász településekre, a jászok kulturális örökségére terjed ki. Állandó kiállításai: Élet a jászok földjén Lehel kürtje; A szabadságharc gyermekhősei Az ország egyik legrégebbi vidéki gyűjteményét őrzi az 1874-ben alapított múzeum, melynek legismertebb és legbecsesebb kincse a Lehel-kürt, a jászok összetartozásának szimbóluma. A Jászkapitány minden évben, a jászok ünnepén a kürtbe töltött borral köszönti a jászokat. A bizánci készítésű, X-XI. században faragott, gazdagon díszített elefántagyar kürthöz fűződik a Lehel-monda. Az állandó kiállításon megismerhetjük a Jászság természeti környezetét, flóráját, faunáját, a jászok sajátos történelmének eredeti írásos és tárgyi dokumentumait, néprajzát, és a hagyományos jászsági gazdálkodás szinte minden eszközét. A helytörténeti gyűjtemény törzsanyagát a régi polgári élet használati tárgyai és az egykori Jászkun Kerület (egykori székvárosa volt Jászberény) tárgyi emlékei képezik. Közüllük figyelmre méltó a jászkunok 1799-ben készült, egyedülálló zárszerkezettel bíró, kovácsoltvas, ún. privilégiás láda. Külön kiállítás állít emléket a Jászság neves szülötteinek és önálló kiállítás tiszteleg a szabadságharc gyermekhőseinek. Az állandó tárlatok mellett évente két-három időszaki bemutató is látható. A viselet-gyűjteményben különösen figyelemre méltóak a jász 42

43 női viselet darabjai, a gazdagon hímzett férfisubák és a fehérneműk. A Jász Múzeum 1999ben elnyerte az "Év múzeuma" címet. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A jászoknak a múzeumban bemutatott kulturális öröksége, a jászkun kapitányokhoz köthető nevezetes Lehel-kürt, és a privilégiás láda egyértelműen igazolja, hogy az intézmény a projekt hangsúlyos állomását fogja képezni. A privilégiás ládának a túraútvonal szempontjából is fontos szerepe van, hiszen a vendégek egy titkos ládát kapnak ajándékba, ha igazolni tudják, hogy a tematikus út 5 állomására ellátogatnak, és összegyűjtik a szükséges kulcsokat. Kiss Pál Múzeum Tiszafüred (Műemlék) Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben Tiszafüred és közigazgatási területe, valamint a Tisza-tavi települések. Állandó kiállításának címe: Mesterek és mesterművek A klasszicista stílusú volt Lipcsey-kúriában található múzeum a szabadságharc tábornokáról, Kiss Pálról kapta nevét. A múzeum értékes néprajzi-, helytörténeti- és őslénytani gyűjteménnyel rendelkezik. A "Mesterek és mesterművek" című, 21-ben megnyílt állandó kiállításon, Tiszafüred város két legismertebb kisipara - a nyereggyártás és a fazekasság - remekeit láthatják az érdeklődők. Messze földön ismert a fából faragott "füredi nyereg", melyet a könnyűlovasság is használt, és mely kun nyereg néven is ismert. Füredi mesterek hírnevét vitték tovább a különleges kerámiák, a huszárt megjelenítő miskakancsók, pálinkásbutellák, virágcsokorral és madárral díszített edények. Faragott és festett bútorok, díszesen szőtt textíliák motívumai, a pásztorművészet csont- és szarufaragványai őrzik a népi kultúra formagazdagságát. Időszaki kiállítás és a "Hónap Műtárgya" sorozat is várja a vendégeket. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A múzeum elsősorban a nevezetes kun nyereg gel kapcsolódik a jász-kun emlékanyaghoz. Györffy István Nagykun Múzeum Karcag (Műemlék) Alapítás éve: 196 (1952) Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben Karcag, Kisújszállás, Berekfürdő, Kunhegyes, Kunmadaras közigazgatási területére, illetve az egykori Nagykun Kerületre, a kunok kulturális örökségére terjed ki. Állandó kiállításainak címe: A kunok évszázadai; Györffy István a magyar nép tudósa Karcagon a múzeum alapításának gondolata először 1 esztendeje, merült fel. Az akkori főképpen a helyi értelmiség - kezdeményezése jeles támogatóra talált Györffy István, a kiváló néprajzkutató személyében. Az épület felújítása miatt csupán 1973-ban nyílhatott meg az állandó kiállítás, a Nagykunsági krónika. A múzeum 1984-ben, Györffy születésének centenáriuma alkalmából újabb állandó kiállítással a Györffy István, a magyar nép tudósa cíművel egészült ki, vált teljessé. Ez utóbbi korabeli fényképek és tárgyak segítségével mutatja be a kiváló etnográfus életútját, illetve főbb kutatási területeit. A 2. év augusztusában a Nagykunsági krónikát felváltotta A kunok évszázadai című új állandó kiállítás, amely a kunok és a Nagykunság történetét, életmódját, illetve annak változásait mutatja be. Tematikája ennek megfelelően épül fel, hangsúlyosabb pontjait a táj egyes 43

44 gazdasági, gazdálkodási ágazatainak bemutatása képezi. Györffy István Nagykun Múzeum eddig története során két kiállítóhellyel is gyarapodott től fogadja látogatóit az Erkel Ferenc utcában található egykori módos nagykun parasztházban berendezett Kántor Sándor Fazekasház, amely a jeles Kossuth-díjas fazekasmesternek állít emléket. A karcagi múzeum másik kiállítási épülete a Jókai úton álló Nagykunsági Tájház, amely 1984 óta fogadja a látogatókat. Az épületegyüttes különböző helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai, eszközei tekinthetők meg. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A múzeum bemutatóanyagának fő témája a kunok kulturális örökségének megismertetése a látogatókkal, amellyel a túraútvonalnak egyik meghatározó elemévé válik. Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldvár Alapítás éve: Gyűjtőterülete: természettudomány gyűjtőkörben Jász-Nagykun-Szolnok megye területe, történettudomány gyűjtőkörben a Tiszazug településeinek közigazgatási területére terjed ki. Az egykori református iskolaépületben található hazánk első földrajzi múzeuma. "Mi hát a varázs e tájon" - a Tiszazug fejlődése az elmúlt évezredek során című állandó kiállítás a térség földrajzi adottságait mutatja be. A múzeumban megismerhetjük Magyarország egyik értékes, nagygerinces őslénytani gyűjteményét, amely feleleveníti a jégkorszak végén itt élt állatpopuláció gazdagságát. A gyapjas mamut, orrszarvú, ősbölény, őstulok és még megannyi állat csontmaradványai tanúskodnak létezésükről. A nagyobb teremben kiállított régészeti leletek a földtörténeti korok szerint haladva idézik fel az ember megtelepedése utáni időszakot. Különleges darab a Tisza medréből kiemelt bödönhajó, amelyet egyetlen fatörzsből faragtak. Figyelemreméltó a térképtár és a helytörténeti fotók gyűjteménye, és az un. Kossuth ház. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A Tiszazug természetföldrajzilag a Nagykunság egyik kistája, tehát a kapcsolódás vitathatatlan. A projekt megvalósítása után a tematikus út ezen állomásán kun ételek kóstoltatására kerül sor. Túri Fazekas Múzeum Mezőtúr (Műemlék) Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz gyűjtőkörben Mezőtúr és Kétpó közigazgatási területére terjed ki, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fazekasközpontokra Állandó kiállításának címe: Mezőtúri fazekasság évszázadai Országos és nemzetközi hírű fazekasság történetét bemutató kerámiagyűjteménye van a megye délkeleti részén fekvő alföldi városnak. A mezőtúri fazekasságra vonatkozó legrégebbi emlékek a XVI. századból származnak. Kezdetben mázatlan fekete, illetve terrakotta használati edényeket készítettek, a XIX század közepétől áttértek a mázas technikára és a virágos sokszínű díszítésre. A szakszerű többnyelvű tárlatvezetés segítségével a vendég bepillantást nyerhet a helyi kerámiaművészek munkájába, a fazekasok mindennapi életébe, és megismerheti az alkotások létrehozásához használt eszközöket. Az érdeklődő akár ki is próbálhatja némelyik fazekasműhelyben az agyag kézi formázását és a korongolást. A kerámia kiállítás és 44

45 helytörténeti gyűjtemény mellett, a kiállítótermekben más művészeti tárlatok és konferenciák is helyet kapnak. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: Mezőtúr a nagykunsági kistáj részét képezi, így a múzeum a kunok kézműves hagyományait bemutató fontos helyszíne lesz a tematikus túraútvonalnak. Badár emlékszoba és Fazekas Alkotóház Mezőtúr Alapítás éve: Bár nem tartozik szervezetileg a Túri Fazekas Múzeumhoz, de tematikailag szerves része a mezőtúri fazekasság történetét reprezentáló emlékhelyeknek a Badár-család volt házában rendezett és a Badár-család tagjai által készített fazekasipari termékek állandó kiállítása. A Badár házban, id. Badár Balázs fazekasmester egykori lakóházában eredeti környezetben láthatóak a mester munkái, diplomái, kitüntetései. Badár Balázs tette nemzetközi hírűvé a mezőtúri fazekasságot. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: Mezőtúr a nagykunsági kistáj részét képezi, így az emlékház a kunok kézműves hagyományait bemutató fontos helyszíne lesz a tematikus túraútvonalnak Helytörténeti Múzeum Kunszentmárton (Műemlék) Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben a Tiszazug településeinek közigazgatási területére terjed ki. Állandó kiállításainak címe: Mesterek és mesterségek; Régészeti, helytörténeti kiállítás A megye déli részén lévő város történeti, régészeti és néprajzi gyűjteményét az egykori Nagykun Kerületi Börtönben őrzik. Talán különös a helyszín, ám aki felkeresi a főtér közelében található Körösparti múzeumot, meglepő élményekhez juthat. A vastag falakat, rácsos ablakokat 1782-ben emelték a jászkun kerületi rabok számára. A volt börtöncellák falai között, az állandó kiállítás keretén belül, számos tárgyi emlék látható Kunszentmárton város és Tiszazug kistérség történelméből, kultúrájáról. Megismerhetők a hagyományok, a feledésbe merülő 7 népi kismesterség, azok eszközei, dokumentumai és termékei. Megcsodálható egy gazdagon felszerelt rézműves műhely, szitásműhely, fényképészműterem, cipészműhely és az ország egyetlen múzeumi cukrászműhelye. Az udvaron álló színben szűcs és fazekas bemutatókon is részt vehetnek a csoportos foglalkozásokra érkezők Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: Egy igazi kun börtön bemutatása. A múzeum gyűjtőterületét képező Tiszazugi kistérség természetföldrajzilag a Nagykunság egyik kistája, tehát a kapcsolódás vitathatatlan. Finta Múzeum Túrkeve Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben Túrkeve, Kuncsorba közigazgatási területére, képzőművészet terén pedig a Finta testvérek és a túrkevei képzőművészek alkotásainak gyűjtésére terjed ki. 45

46 Állandó kiállításainak címe: Túrkeve földje és népe; Túrkevei évszázadok, Hírünk a világban Az 1951-ben alapított túrkevei múzeum mára jelentős területi múzeummá fejlődött. A szilaj állattartásáról és a pásztorhagyományairól nevezetes Ecsegi puszta, tágabban a Nagykunság történeti és néprajzi emlékanyagát gyűjti, bemutatja azokat a természetrajzi, régészeti, történeti és művészeti értékeket, melyek hozzájárultak az európai- és a világkultúra gazdagításához. Továbbá az is látható, hogy hogyan épült be az európai műveltség a Nagykunsági ember életébe és környezetébe. Az Ecsegi puszta állat- és növényvilága, a Terehalom bronzkori leletei, a honfoglaláskori tarsolylemez, a nagykun huszárok emlékei, a filmes Korda-testvérek és a szobrász Finta Sándor és Finta Gergely alkotásai láthatók a múzeumban. A népművészet arhaikusabb formáit legtovább megőrző, sajátos pásztorművészet szépen megmunkált tárgyai kiemelkedő értéket képviselnek a gyűjteményben. Acél-, kova-, taplótartó erszények és gazdagon pillangózott, birkalábszárból vágott, csontkarikákkal díszített késtokok szerepelnek az anyagban. Érdekesek a pásztoréletet bemutató csontfaragások, melyeken többek között a borral telt üveg és pohár, a pásztor bő gatyában, a bogrács, a pásztorkunyhó látható. A múzeum működteti a változatos tematikájú, időszaki kiállításoknak otthont adó Vadász Pál kiállítótermet. A kilenc teremben kiállított történeti, néprajzi tárgyak, dokumentumok és képzőművészeti alkotások megtekintése mellett a látogatók napjaink technikai eszközei (video-, számítógép) segítségével további információkat szerezhetnek a városról, a Nagykunságról és a gyűjteményről. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A múzeum a Nagykunság történeti és néprajzi emlékanyagát gyűjti. Tájház Jászkisér (Csete Balázs Helytörténeti Múzeum) Alapítás éve: 1981 A helytörténeti gyűjtemény Csete Balázs néprajzkutató nevét viseli. Egy módos parasztgazda házában alakították ki a helytörténeti gyűjteményt 1981-ben, azóta több udvari épülettel gyarapodott. Egy berendezett jász portát tekinthetünk itt meg, 11 helyiségben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható. Bepillantást nyerhetünk az egykori paraszti gazdálkodás mindennapi életébe, egykori használati eszközöket, tárgyi emlékeket, mezőgazdasági eszközöket őriznek itt. A látogató megismerkedhet a jászság szinte minden fontosabb mesterségével. Az udvaron jász emlékparkot alakítottak ki. A Helytörténeti Gyűjtemény tevékenységét hangulatos népi játékkészítő foglalkozások, szalonnasütési lehetőség és alkalmi kiállítások egészíti. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A tájház a jász néprajzi és helytörténeti gyűjteményével és a jász emlékparkkal kapcsolódik a projekthez. Macihad Maci Múzeum Rákóczifalva Alapítás éve: 26. Mesevilágba érkezik a Maci Múzeumba látogató felnőtt és gyermek egyaránt. A rákóczifalvai művész gyűjteményében a legidősebb, régi farostos mackók közel száz évesek, ám a legfiatalabb is több harminc esztendősnél. A kétszázötven játékmaciból álló csapat csak ízelítő az 46

47 ezerkétszáz darabot számláló macihadból. Különleges a játékok eredetisége és a szokásostól eltérő öltözete. A ruhákat nagyrészt a gyűjtő édesanyja tervezte-varrta, de számos más alkotó egyéniség is bekapcsolódott a munkába. Iparművészek és virágkötők keze nyomán, a macik ólomüveg, szalma és csuhé alkalmazásával készült - egyedi ruhákban pompáznak. A jelmezek a kuruc tábornokok és közlegények mellett felidézik VIII. Henrik királyt, a Hét vezért, István királyt és Gizella királynét, és a jászkun kapitányok öltözetét is. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A gyűjteményt alkotó játékmackók a jászok és kunok öltözetét is bemutatják, továbbá a projekt megvalósulásával keltsük életre a jászkun kapitányokat címmel foglalkoztató programokat szerveznek majd a gyerekek számára. Helytörténeti Gyűjtemény (Múzeum) Törökszentmiklós Alapítás éve: A múzeum az Ipolyi Arnold Városi Könyvtár tagintézménye. Több mint 3 éves léte alatt gyakorta költözött, míg végre méltó otthonra talált 1992-ben. Kiállítóterme, három raktárhelyisége ad helyet a mintegy 5 darab dokumentumának. Az öt teremből háromban állandó, kettőben időszaki kiállítás van. Az előbbi az 19 előtti korszakok régészeti történeti anyagát, illetve a XVIII-XX. század első felének helyi néprajzát szemlélteti útmutató szövegekkel. Az időszaki kiállításokon a város és a szomszédos települések értékeit mutatja be. Szép, parkosított udvara ad helyet a könyvtár ünnepi könyvheti rendezvényeinek és más kulturális eseményeknek. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: Törökszentmiklós híres nemesi családja az Almásy grófok voltak, akik közül számos jászkun kapitány került ki, amelyek emlékét a múzeum a mai napig őrzi. Népviseletbe öltöztetett babák múzeuma - Abádszalók Alapítás éve: Ez az ország egyetlen olyan állandó kiállítása, ahol a Kárpát-medence magyarságának minden népviselete megtekinthető. Az 199-es évek elején egy helyi pedagógus népviseletgyűjtő versenyt hirdetett a gyerekek körében, a hagyományos játékok megismerése céljából. Így készültek az első viseletek, amelyek még bolti műanyag babákra kerültek. Ma már népi iparművész készíti az egységesen 56 centiméter magas textilbabákat. A ruhák azok keze munkáját dícsérik, akik megőrizték a feledésbe merült korok öltözködési kultúráját. A csángó viselethez a leánybabák méretarányos szoknyáját és a bernyécét Gyimesközéplokon szőtték, a matyóruhát Mezőkövesden, a palóc ruhákat Parádon varrták. A gyűjtemény színpompás látványát kiegészíti a Föld 66 országának 221 népviselete. Néprajzkutatók is elismerik az abádszalóki Babamúzeum ritkaságait. Ezenkívül a paraszti élet XIX-XX. század fordulójának idejéből származó használati tárgyak is megtekinthetőek a múzeumban, falvédő és vertcsipke gyűjtemény, népviselet, bútorok. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A babák a jászkunok sajátos öltözetét is bemutatják. 47

48 Tájház Kunhegyes (Kun-kapitány ház - Műemlék) Alapítás éve: 27. A házat Ilosvai Varga Imre ( ) régi kunkapitány tiszteletére rendezték be régi bútorokkal, tárgyakkal. A házhoz egy hatalmas udvar is tartozik melléképületekkel, előszobából, konyhából, utcai (tiszta) szobából, kemencés (udvari) szobából, kamrákból, padfeljáróból áll, korhű bútorokkal, eszközökkel berendezve. A tájház egy nemrég átadott épület, melynek működtetése most indul. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A ház egy kunkapitány emlékét őrzi, így a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal projektez való kapcsolódása vitathatatlan. Kézművesek Háza A Nagykun Látogatóközpont tervezett helyszíne (Karcag) A tervezett Látogatóközpont kialakítására, Karcagon a városközpontban, a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központtal szemben lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanon kerül sor funkcióváltás keretében. Az ingatlanon egy főépület és három-négy tagból álló melléképület található. A főépület rész Kézművesek Háza -ként működik, a hátsó épületrészben szolgálati lakások vannak kialakítva. A Kézművesek Házát a Nagykun Népművészeti Egyesület működteti. Jelenleg egy szerény kiállítás található az épületben. Az egyesület tagjai (3 fő) fazekasok, csipkeverők, fafaragók, bőrdíszművesek, hímzők, népi bútorkészítők csuhéfonók, kosárfonók az önkormányzat közreműködése és támogatása mellett készítették el a jelenlegi kiállítást, amely mellett alkalmi jelleggel kézműves bemutatókra is sor kerül. Az épület megfelelő karbantartása, a kiállítás folyamatos nyitvatartása nem biztosított, a jelenlegi épület nem tekinthető vendégbarát létesítménynek. Civil Ház a Jász Látogatóközpont tervezett helyszíne (Jászberény) A Jász Látogatóközpont tervezett helyszínéül szolgáló épület Jászberény városközpontjától nem messze fekszik, szomszédságában lakóingatlanok és a Kossuth Lajos utca, mint országos főközlekedési út határolják. Az épület Jászberény Város Önkormányzatának tulajdona, fenntartása a város egyik legjelentősebb intézményének, a Déryné Művelődési Központnak a feladata. Az épület kora meghaladja a 8 évet, jelenleg Civil ház ként működik. A Civil házban a következő szervezetek tartják rendszeresen összejöveteleiket: Fogódzkodó Egyesület, Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, Siketek és Nagyothallók Klubja, Szeretet Fénye Közhasznú Alapítvány, Rovásírás Klub, Déryné Nyugdíjas Klub, rákbetegek. Évente 3-4 alkalommal a házban a Vöröskereszt véradást tart, valamint évente 1-12 alkalommal különböző termékbemutatókra kerül sor. 48

49 Összegzés Jász-Nagykun-Szolnok megyében nincsenek híres várak, nagy történelmi városrészek, azonban a fentiekben leírtaknak megfelelően mégis gazdag építészeti és kultúrtörténeti értékkel, kulturális hagyományokkal, tárgyi emlékekkel bír. A történelmet idéző építmények szorgos munkálkodásáról, a vigasságokról tanúskodó fesztiválok, az emlékházakban, múzeumokban őrzött becses kéziratok és tárgyak vallanak a letűnt, de hagyományokban még továbbélő, a vidék mintegy ezer éves múltjáról. Azonban az egyes kulturális vonzerők helyszíneinek infrastrukturális helyzete nem kielégítő. A múzeumokban, tájházakban, és egyéb kulturális intézményekben az akadálymentesítés nem mindenhol megoldott, a fűtés- és világítási rendszer nem korszerű, a tetőszerkezet károsodott, sok helyen hiányoznak a megfelelő felszereltségű és nagyságú vendégfogadó terek. Néhány helyen új parkolók, ruhatárak, kézműves műhelyek, foglalkoztató termek kialakítására, a múzeumi udvarok rendezésére van szükség. Számos tájházban a technikai feltételek nem adottak, hiányzik az internet, és az egyéb informatikai infrastruktúra. A látogatóbarát szolgáltatások, elemek többnyelvű touchinfo rendszer, vagy internetes pont, foglalkoztató termek, ajándékboltok, stb. száma a kulturális helyszíneken minimális, vagy teljesen hiányzik. A megye térségeiben nem található olyan látogatóközpont, amely alkalmas az ideérkező vendégek fogadására, széles körű információval való ellátásra, ezen belül családbarát szolgáltatások nyújtására. Jelenleg nem megoldott a kulturális vonzerők egységes arculat keretében történő megjelenítése, továbbá a vendégek célállomásokra történő szervezett eljuttatása. Problémát jelent, hogy a vonzerők nincsenek kellőképpen kifejlesztve, és a piacon jól értékesíthető turisztikai termékké formálva. A megyére kiemelten jellemző, megkülönböztethető turisztikai kínálat kialakítására van szükség, abból kiindulva, hogy a vendéget speciális termékekkel lehet idecsalogatni, és visszatérésre invitálni. Az új turisztikai termékek kiválasztásánál és fejlesztésénél a mai és holnapi keresleti irányzatok mellett a megye egészére legelőnyösebb megoldásokat kell kiemelni, amelyeknél közvetlenül a megye arculatát ezt képviseli a jász-kun téma - érvényesítő turisztikai márkák (termékek, desztinációk) alakulnak ki. A turizmussal szemben a megyében is fokozódnak az elvárások, hiszen a máshol megtermelt jövedelmeket jelentős részben a turizmus segítségével lehet a térségbe vonni. Az idegenforgalom szerepe tehát felértékelődött, hiszen jelentősen hozzájárulhat a megye és a régió gazdasági versenyképességének erősítéséhez. Az elmélyülő pénzügyi, gazdasági válság a turizmusra is jelentős hatással van, a válság világszerte kihívások elé állítja az idegenforgalmat. A Magyarországra beutazó külföldiek hatvan százaléka Európából és az USA-ból érkezik. A válság elsősorban az ő pénztárcájukra és költési hajlandóságukra van nagy hatással, így a beutazó (külföldi) turizmus gyengülése várható. Az utazó magyar lakosság esetében előreláthatólag növekszik a belföldi úti célok vonzereje, fokozatosan nő a kedvezmények, akciók szerepe. Várhatóan népszerűbbé válnak a közeli desztinációk, a belföldi utazások, csökken a tartózkodási idő, kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe, de az utazásra fordítandó összegkeret is redukálódik a jó ár-érték arányt kínálók 49

50 versenyelőnybe kerülnek. (Forrás: A gazdasági világválság hazai hatása a turizmusra c. cikk, 29. február 13.) A válság a belföldi turizmust erősítheti. Sokan, akik külföldi utazást terveztek, inkább magyarországi célpontot választanak. Ahhoz azonban, hogy ebből az ország is profitáljon, olyan programcsomagokat kell összeállítani, mely vonzóvá teszi a turistának az egyes településeket, fesztiválokat. (Forrás: A gazdasági válság a belföldi turizmust erősítheti 29-ben Interjú Drégely Ágnessel a MUISZ alelnökével c. cikk, 29. jan. 2.) Azonban az is előfordulhat, hogy az instabil gazdasági környezetben a fogyasztói szokások csökkenésével a belföldi turizmus is visszaesik. 5

51 SWOT Analízis A SWOT analízist a 3. projekt háttere c. fejezet és a 4.1. Helyzetértékelés c. fejezet alapján készítettük el ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK - Alföldi centrális földrajzi fekvés, kelet-nyugati tranzitszerep - Gyorsforgalmi közúti elérhetőség hiánya - A főváros közelsége - - A gazdag jász-kun emlékanyag, mely megyénk speciális jellegzetessége, máshol az országban nem fellelhető A közúthálózat kedvezőtlen állapota, ezáltal a turisztikai létesítmények megközelíthetősége nem megfelelő A megye kulturális vonzereje nem kellőképpen ismert Sokszínű, értékes kulturális örökség (múzeumok, tájházak, alkotóházak, helytörténeti gyűjtemények, templomok, kastélyok, kúriák, műemlékek) Gazdag folklór tradíciók, kézműves hagyományok (csipkeverés, fazekasság, fafaragás, csipke, kovácsolás, hímzés, szövés, fonás ) A projekthez hasonlóan magas színvonalú látogatóbarát fejlesztéseket megvalósító komplex, az érintettek széles körét magába foglaló tematikus útvonal nincs a régióban Turisztikai infrastrukturális háttér fejletlensége, a múzeumok, tájházak, faluházak jelentős felújításra, fejlesztésre szorulnak A projekt gesztora a megyei önkormányzat, mely kellő tapasztalattal, megfelelő szakembergárdával, versenysemlegesen tudja képviselni a tervezett projektet Számos turizmusban tevékenykedő szervezet található a megyében, melyek hatékony segítséget nyújthatnak a projekt népszerűsítésében Marketing tevékenység nem kellőképpen összehangolt - Turisztikai szakemberek megléte - A tematikus túraútvonal helyszíneit képező tájházak, múzeumok, látogatóközpontok működtetéséhez szükséges személyi feltételek adottak. 51 Nem megfelelően kihasznált és hasznosított emlékanyag A megye kulturális örökségi helyszínein a látogatóbarát szolgáltatások száma alacsony A megye egységes arculatát kifejező komplex turisztikai termékek hiányoznak, a vendégek célállomásokra történő szervezett eljuttatása nem megoldott különösen a kulturális örökség piacán Tranzitturizmus túlsúlya Rövid turisztikai szezon

52 - A projektnek a vállalkozók általi támogatottsága LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK 52

53 - Pályázati lehetőségek kihasználása - A pályázat nem nyer - Az utak állapotának javítása a megközelíthetőség érdekében - - A kulturális emlékanyagok fokozottabb hasznosítása A gazdasági válság hatására a beutazó (külföldi) turizmus gyengül, a belföldi turizmus visszaesik - A kulturális turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásához a szükséges műszaki infrastruktúra fejlesztése a megye kulturális bemutatóhelyein - Konkurencia megjelenése, jelen projekttel egyidőben hasonló jellegű projekt jelenik meg a piacon A környezeti és a közlekedési problémák megoldásának időbeli kitolódása - Új látogatóbarát szolgáltatások kialakítása - Új kiállító területek létrehozása - A vendégek fogadására alkalmas, a látogatók tájékoztatására széleskörű információval és családbarát szolgáltatásokkal rendelkező látogatóközpontok létrehozása - Nem várt helyi és globális események, környezeti katasztrófák negatív hatásai - Komplex turisztikai termékcsomagok, attrakciók kialakítása, pl. tematikus túraútvonal Társadalmi szempont: lakossági érdektelenség, ellenérzések kialakulása a projekt megvalósításával kapcsolatban - Együttműködések fokozása - Marketingtevékenység fokozása - A gazdasági válság hatására a belföldi úticélok vonzereje a külföldi utakkal szemben növekedhet a magyar lakosság körében Műszaki szempont: a kiviteli tervek nem a megfelelő ütemben készülnek el, a kivitelező nem tartja a határidőket, kivitelezési hibák, minőségi kifogások, a hatósági előírások teljesítésének nehézségei, időjárás okozta műszaki károk Új márkanév kialakítása a kulturális és örökségturizmus piacán Kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok térnyerése Jól képzett turisztikai szakemberek elvándorlása Jogi szempont: engedélyek megszerzésének nehézségei, a támogatási szerződésben foglalt előírások nem megfelelő teljesítése, üzemeltetői-fenntartói viszonyok változása Pénzügyi-gazdasági szempontok: az esetleges pótmunka, a kivitelezés késése, a meghibásodások bevételkiesést, és többlet anyagi terheket eredményeznek, adótörvények változása, fenntartási költségek drasztikus növekedése - Intézményi szempont: önkormányzati finanszírozási rendszer változása, közbeszerzési eljárás sikertelensége 53 -

54 SWOT-analízis értékelése Erősségek A megye egyik legnagyobb turisztikai erőssége a történelmi múltból és hagyományokból fakad, a jász és kun kulturális értékek sokszínűségéből, mely országos szinten egyedülálló, máshol fel nem lelhető. Gyengeségek A megyében rejlő turisztikai potenciál kihasználásának azonban számos gyengeség szab gátat. Például a turisztikai infrastruktúra, a megfelelő marketing tevékenység, kapcsolódó látogatóbarát szolgáltatások, a komplex turisztikai attrakciók hiánya. Ezen gyengeségek kiküszöbölésére adhatnak lehetőséget a pályázati források, a kulturális örökségi helyszíneken megvalósítható fejlesztések. A megyének minden eszközt meg kell ragadnia, hogy az itt rejlő belső lehetőségeket kihasználja. Lehetőségek Az utóbbi években megnövekedett az igény az olyan turisztikai szolgáltatások iránt, amelyek egy-egy nagyobb tájegység kulturális örökségét, életét mutatja be. Az ezekre épülő szolgáltatásokkal és fejlesztésekkel, valamint a márkanév és az arculat bevezetésével a megye turisztikai vonzereje tovább erősödhet. Veszélyek A veszélyek felmérése is szükséges, hisz ha jól ismerjük a bekövetkezhető veszélyeket, problémákat, akkor fel tudunk rá készülni vagy esetleg megelőzhetjük azokat. Ezért is fontos egy mindenre kiterjedő, jól felépített SWOT-analízis, kockázatkezelési stratégia, illetve egy marketing terv elkészítése. A veszélyek felmérése, kezelése a gazdasági válság miatt különösen fontos. A megyében fontos szerepet kell biztosítani a megye gazdag kulturális örökségét és hagyományait bemutató projekteknek. Mindez lehetőséget teremt a megye erősségeinek további kiaknázására, kihasználására. 4.2 Kereslet-kínálat elemzése A kereslet- és kínálatelemzés során a látogatószámok és bevételek várható alakulását próbáltuk feltérképezni a csatlakozó múzeumoktól kapott kimutatások, valamint a Szolnoki Főiskola 22-ben végzett piackutatása alapján, mely a Damjanich János Múzeum Igazgatósághoz tartozó tagmúzeumok ismertségét és a múzeumi szolgáltatások kiterjesztésének lehetőségeit vizsgálta. Továbbá részben felhasználtuk a 27. nyarán a Tiszainform kezdeményezésére a Szolnoki Főiskola által készített, a belföldi vendégek körében lefolytatott kérdőíves felmérés eredményeit bemutató kutatási jelentést, mely a megye turisztikai keresletét próbálta feltérképezni. Az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a válaszadók döntő többsége szükségesnek tartja, hogy egy településen működjön múzeum és a múzeumi szolgáltatások színvonala emelkedjen. Fontosnak tartják az olyan programok szervezését, amelyek a kultúrát, a szórakozást és a szabadidő kellemes eltöltését összhangba hozzák. A válaszokból az is kiderült, hogy a múzeumok nemcsak az általános és szakmai műveltség színtereit jelentik a 54

55 megkérdezettek számára, hanem jelentős szerepük van a nemzeti örökség és a helyi értékek közvetítésében. A kérdések másik témaköre a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó múzeumok ismertségére terjedt ki. Az ismertség magasabb fokát a látogatottsági aránnyal mértük, de fontos volt annak felmérése is, hogy a megkérdezettek közül hányan hallottak az adott múzeumról, még ha nem is látogatták. A látogatottsági arányokat tekintve első helyen a megyeszékhelyen működő Damjanich János Múzeum áll, a megkérdezettek 7 százaléka már látogatója volt ennek a múzeumnak. Ezt követte a Jász Múzeum (42,9 %), majd a Finta Múzeum (37 %). A kevésbé látogatott múzeumokra jellemző, hogy a megkérdezettek viszonylag jelentős része ismeri, hallott már róla (Tiszazugi Földrajzi Múzeum 44,9 %, Helytörténeti Múzeum Kunszentmárton 41,7 %, Túri Fazekas Múzeum 4,8 %), amely a látogatószám növelésének lehetőségét vázolja. Megjegyzendő azonban, hogy a kunszentmártoni múzeumnál magas volt (5,8 %) azon válaszadók aránya, akik még nem is halottak róla, de viszonylag magas értékkel lehet jellemezni a tiszafüredi és a túrkevei múzeumot is (~ 4 %). Ez a vélemény a Múzeumok Igazgatósága, illetve az érintett tagmúzeumok ismertséget növelő promócióját körvonalazza. A múzeumlátogatási szokások terén annak gyakoriságát, okát, információs forrásokat és a döntést befolyásoló tényezőket vettük számba. A megkérdezettek 56,6 százaléka, évente többször, 13,9 százaléka évente legalább egyszer tesz látogatást múzeumokban és mindössze 7,4 százalékuk válaszolt úgy, hogy soha nem látogatja a múzeumokat. Utóbbiak érdektelenségre, vagy időhiányra hivatkoztak. Ez a két indok, valamint az ismertség hiánya volt jellemző azokra a válaszokra, amelyekben a múzeumokkal szembeni elutasító magatartása okainak feltárására próbáltunk rávilágítani. 7% 12% 15% A múzeumi szolgáltatás igénybevételének igényénél a válaszok Múzeumlátogatás okai közel 4 százaléka a művelődést emelte 8% ki, amely összhangban van az első kérdés válaszaival, tekinthető annak 39% megerősítéseként is. Ezután kisebb említési gyakorisággal következik a kellemes időtöltés és a családi program megjelölése. Viszonylag alacsony az említettsége a kötelező programnak és 19% az egyéb válaszoknak. művelődés kellemes időtöltés családi program szórakozás kötelező program egyéb A múzeumi programokról való tájékozódás forrásaiként sorrendben a plakátokat, meghívókat, a megyei újságot, az ismerősöktől való tájékoztatást és a Tv, rádió hirdetést jelölték meg. Bár a megyei múzeumok a hagyományos értelemben vett plakáttal, mint kommunikációs eszközzel nem élnek, a válaszadók mégis úgy érzékelték, hogy találkoztak ezzel a formával is. Az első négy forrás megközelítőleg hasonló gyakoriságú 2-24 %, míg a televízió és a rádió ennek mintegy fele. 55

56 A múzeumlátogatási döntést befolyásoló tényezőket 1-5 fokozatú skálán mértük (1 legerősebb, 5 leggyengébb). A válaszok azt mutatják, hogy a döntést legjobban a kiállítás témája befolyásolja, majd közel azonos értékkel a reklám, a földrajzi és az egyéni tényezők következnek. Legkevésbé befolyásolja a döntést a múzeumi belépő ára és közepesnek mondható a kapcsolódó rendezvények és az évszakok hatása. A 27. nyarán a Tiszainform kezdeményezésére a Szolnoki Főiskola által kérdőíves felmérések alapján elkészített kutatási jelentés szerint 256 db kérdőívből 17 db a szabadidős tevékenységek közül a kulturális programok és a múzeumok meglátogatását emelte ki, továbbá 96 db a helyi látnivalók megtekintését helyezte előtérbe. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a megyébe látogató turisták közül a kultúra-motivált látogatók aránya jelentős. A tervezett fejlesztésekkel jelentős színvonal emelkedés érhető el, amely a látogatószám további emelkedését fogja jelenteni. Mint ahogy a felmérésekből is kiderült az embereket a kulturális örökségi vonzerők érdeklik, igény van rájuk, fontosnak tartják a fejlesztésüket, és a hozzájuk kapcsolódó programok szervezését. A látogatóközpontok kialakításával a projekthez csatlakozott ma még kevésbé látogatott múzeumok ismertsége is javulni fog, de azokon a településeken is a látogatószám növekedésére számítunk, amelyek nem részesei a fejlesztésnek. Versenytárselemzés, értékek és versenyelőnyök bemutatása A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonalhoz hasonlóan magas színvonalú látogatóbarát fejlesztéseket megvalósító komplex, az érintettek széles körét magába foglaló tematikus útvonallal az Észak-alföldi régióban ez idáig nem találkoztunk. A Jászkun kapitányok nyomában tematikus út versenytársai tágan értelmezve minden olyan országos érdeklődésre számot tartó tematikus út, mely 3-4 nap alatt bejárható, minden olyan tematikus programsorozat, mely kulturális vagy történelmi hagyományok feldolgozására irányul, és minden olyan exkluzívnak mondható kiállítás, mely több mint a hagyományos bemutatáson alapuló néma, statikus kiállítások. De versenytársnak tekinthetők más megyei múzeumi hálózatok is. Tekintettel arra, hogy turisztikai attrakció versenytársait vizsgáljuk, minden kulturális attrakció, program az országban konkurenciát jelent a tematikus út számára. A következő táblázatban megpróbáltuk 7 szempont szerint a különböző lehetséges versenytársakat értékelni és a Jászkun Kapitány tematikus út versenyelőnyeit meghatározni. 56

57 Versenytársak Északalföldi szilva út Titanic Kiállítás Munkácsy Kiállítás Heves megyei múzeu mi hálózat Duna Hajdúmú- Bihar zeum megyei múzeum hálózat BácsKiskun megyei múzeumi hálózat Jászkun túra (a fejlesztéseket követően, várhatóan) (Egri vár kiemelkedő ) ( kizárólag Debrecen miatt) (az Egri vár kiemelk edő) (Debrecen miatt) 3 2 (Kecskemé (Szolnok t miatt) miatt) 4 3 (az Egri vár miatt) Látogatottság (kizáról ag az Egri vár miatt) Látogatóbarát múzeum (fejlesztést követően -4 Összehasonlítási szempontok: Állomások összekapcsolás ának szintje (1es csak a térképen összekötve, 5ös maximális egymásra építés) Kulturális vonz-erő nagysága (1-es térségi vonzerő) Összehangolt tudatos marketing munka Tartózkodási idő hosszát tekintve A környezet imázsa, ismertsége Felsőmagyarországi várak és kastélyok tematikus út (Az értékelés az iskolai osztályzatoknak megfelelően 1-5-ös skálán történt a turisztikai és muzeológus szakemberek tapasztalatira alapozva.) Mindebből következik, hogy a jászkun kapitány túra, mint turisztikai termék előnyeit az alábbiakban lehet összefoglalni: A megyei múzeumi hálózatok jelenleg nem alkotnak egységes turisztikai vonzerőt, a megyéken belül, önálló életet élő intézmények egy-egy gyűjteményével kimagasló érdeklődésre tesznek szert, és látogatottsági adataik messze megelőzik az országos átlagot. A jászkun kapitányok nyomában túra legnagyobb versenyelőnye a tematikailag szorosan összefüggő, egymást kiegészítő hálózat, mely a vendéget egyértelműen hosszabb tartózkodási időre készteti. A múzeumok háttérprogramot biztosító szerepe, átalakul egy fő motivációs tényezővé. A jászkun túra legnagyobb előnye a múzeumi hálózat összehangolt marketing munkája, mely szervesen kooperál a turisztikai szolgáltatókkal és programgazdákkal. 57

58 Professzionális marketing munkát kizárólag a nagy vonzerőt képező időszaki kiállítások szervezői végeznek. A jászkun túra valódi interaktív, szórakoztató, új bemutatási módokat preferáló attrakciója lesz a megyének, mely jól megkülönbözteti más megyék múzeumi hálózatától. A legnagyobb hátrányt a megyében található települések turisztikai szempontból kedvezőtlen imázsa, ismertsége jelenti, továbbá más megyékkel szemben a további attrakciók hiányában nem érvényesülhet a kedvező szinergia hatás. Szezonalitási kérdések A megye kulturális intézményei egész évben nyitva tartanak. A látogatók száma azonban a téli, és a hidegebb őszi-tavaszi időszakokban jóval alacsonyabb, mint kedvezőbb időjárás esetén. Hatékony marketingeszközökkel, látogatóbarát programokkal érhetjük el, hogy a megye múzeumait, tájházait a rosszabb idő esetén is többen látogassák. A fokozott marketingtevékenységre a projekt megvalósítása során nagy hangsúlyt fektetünk (honlap, hírlevelek, sajtóközlemények, médiahirdetések, ünnepélyes megnyitó, óriásplakátok, stb.), ezt igazolja az e tanulmány keretében kidolgozott marketing és kommunikációs terv Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások Kapcsolódás a programozási dokumentumokhoz Egy projekt tekintetében fontos megvizsgálni, hogy mennyire illeszkedik a fejlesztéspolitikai irányelvekhez, az országos, a megvalósítás helye szerinti regionális és megyei tervezési dokumentumokhoz, és miként járul hozzá az azokban rögzített prioritások, célkitűzések megvalósításához Az országos területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés vizsgálata Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) (Források: A jövőépítés alapjai Kiindulópontok Magyarország Fejlesztéspolitikájához, 25. október Célok és eszközök a sikeres Magyarországért Magyarország Fejlesztéspolitikai Teendői, 25. október) Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Magyarország fejlesztésének stratégiáját az akadályokat lebontó felzárkóztatásra, valamint az ország erősségeit és lehetőségeit kihasználó kitörési pontok megtalálására építi. A koncepció a lehetséges kitörési pontok között nevesíti Magyarország gazdag történelmi és kulturális hagyományait. A koncepcióban Magyarország stratégiai céljai között szerepel A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése. A koncepcióban foglaltak alapján a magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos szolgáltató szektoron belül jelentős növekedési potenciállal bír a turizmus, amelynek fejlődése a földrajzi (kelet és nyugat, valamint észak és dél közötti találkozópont ), természeti (kiemelten a termál- és gyógyvízkészlet) és kulturális adottságokat hasznosítva az ország komparatív előnyeire támaszkodhat. A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus útvonal a koncepcióban megfogalmazott 3 prioritáscsoport ( Befektetés az emberbe, Befektetés a gazdaságba, Befektetés a környezetbe ) közül a Befektetés az emberbe prioritáscsoporton belül a 7. A társadalmi 58

59 és kulturális tőke erősítése c. prioritáshoz illeszkedik. A prioritás keretében kiemelten fontos szerepet kap a szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése (kulturális vidékfejlesztés a közkulturális infrastruktúra fejlesztése, a kulturális alapszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása révén), illetve a kulturális örökség fenntartható használata (az épített örökség védelme, megőrzése, rehabilitációja, esélyegyenlőség a kulturális örökséghez való hozzáférésben). Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, 25. december) A nemzeti fejlesztések tervezésének területi kereteit az Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmazza. Az OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a terület szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális térségi programok kidolgozásához. A koncepció 5 átfogó (22-ig szóló) célkitűzést fogalmaz meg. Azok közül a Jászkunkapitányok nyomában tematikus út a 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem átfogó célhoz illeszkedik, melynek a projekt szempontjából releváns célja a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi térségi értéknövelő kezelése és erősítése, ezen belül a népi építészet, kézművesség és gazdálkodási kultúra fennmaradásának elősegítése, a hagyományos mesterségek felélesztése, értékké alakítása, az ezekre alapozott piacteremtés, és a kulturális örökség kisugárzásának érvényesítése és fennmaradásának érdekében a kulturális örökségi láncba szervezhető kulturális örökségi turizmus céltárgyai (örökségi értékek és emlékek) védelmének, fenntartható hasznosításának biztosítása. A projekt szempontjából a koncepció középtávú (213-ig szóló) céljai közül a Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritás emelhető ki. A prioritáson belül a helyi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása cél felhívja a figyelmet arra, hogy ösztönözni kell a helyi, táji értékek bemutatására épülő, a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló programkínálat kidolgozását (kulturális, turisztikai és erdei iskola programok, témanapok, tematikus projektek stb.), támogatni kell az építészeti örökség, a népművészet, és a kézműves hagyományok és emlékek megőrzését, elő kell segíteni, hogy a magántőke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvő szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megőrzésében, fenntartásában és hasznosításában, és a történelmi és kulturális értékek korszerű bemutatására alkalmas közösségi terek kialakítását, a hagyományteremtést és hagyományok felélesztését támogatni szükséges. A környezeti és kulturális szempontú tervezés és tájmenedzsment cél keretében pedig a kastélyok, kúriák, udvarházak, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése kerül kiemelésre. A koncepció a Területi prioritások szakpolitikák számára c. részében a kulturális politikának külön fejezetet szentel, melyben megfogalmazza, hogy a kulturális örökség egyfajta kulturális hozzáadott értékként humán és gazdasági erőforrásnak számít, és hozzájárul a regionális identitástudat erősítéséhez. A Jászkun kapitányok nyomában tematikus út projekthez kapcsolhatóan a dokumentum fontos intézkedésként fogalmazza meg az elmaradott és táji értékekben gazdag térségekben a történelmi és kulturális értékek korszerű bemutatására alkalmas közösségi terek kialakítását, a hagyományteremtés és a hagyományfejlesztés támogatását. 59

60 Az OTK részletezi a regionális fejlesztések Észak-alföldi régióra vonatkozó irányait is. A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út tekintetében a régió átfogó céljai közül a régió természeti, táji és környezeti rendszereinek kialakítása, a környezeti és kulturális értékek megőrzése és fenntartható használata, a környezet és a kulturális örökség értékként való kezelése (Öko-régió) cél releváns, mely a környezeti adottságokra és a kulturális örökségre épülő környezetbarát turizmus feltételeinek javítását, a helyi természeti, táji, kulturális értékek, vonzerők védelmét helyezi előtérbe. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (25-213) (Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 25. augusztus) A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia célja, hogy hosszú távra jelölje ki az ágazat fejlesztési irányait, iránymutatásul szolgáljon a turizmus területén tevékenykedő vállalkozások, szervezetek számára. A stratégia helyzetfeltárása alapján Magyarország gazdag szellemi kulturális örökséggel rendelkezik, jelentősek a népművészeti értékeink, hagyományaink, melyekre egyre több turista kíváncsi. Az ország bővelkedik természeti és kulturális világörökségi helyszínekben, melyeknek jelenleg meglehetősen gyenge a menedzsmentje, ezért komplex termékként kiajánlva kell versenyképes vonzerővé tenni. A programon belül a hazai turizmus versenyképességének növelése prioritást élvez, melynek részét képezi a magyar kulturális örökséghez való hozzájárulása hagyományokra épülő sajátos arculat kialakításával, megőrzésével, illetve az épített értékek tudatos, átgondolt hasznosításával. A stratégia a turisztikai termékfejlesztés regionális szintű prioritásának célja, hogy a a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztésével a szolgáltatási színvonal, látogatottsága növekedjen. A stratégia további kiemelt célterületei között szerepelnek a múzeumok, muzeális létesítmény együttesek, a hálózatba szervezhető kulturális látványosságok. A piaci szempontból önmagukban kisebb vonzerejű helyszínek hálózatba szervezése feltétele a hatékony turisztikai hasznosításnak (hazai, határon átnyúló, interregionális együttműködés, kulturális utak, ) A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út projekt alappillérei a látogatóközpontok. A stratégia Komplex turisztikai tájékoztatórendszer működtetése prioritása kiemeli a látogatóközpontok jelentőségét, amelyek a stratégiában megfogalmazottak alapján a kulturális értékek bemutatása mellett a kiegészítő szolgáltatásaival segítik a kulturális élmények elmélyítését, és a turisták magasabb, koncentrált költését teszik lehetővé. A stratégia a látogatóközpontok mellett hangsúlyozza az internetes, és a nyomtatott promóciós eszközöket, melyek tematikus útvonal kommunikációs tervének részét képezik A regionális területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés vizsgálata Az ország összes régiója így az Észak-alföldi régió is elkészítette önálló tervezési programozási dokumentumait, amelyek szükségesek az Európai Unió közötti kohéziós politikájának megvalósításához, a regionális támogatások felhasználásához. 6

61 Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja ( ) (Forrás: Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja , 28. március 28..) Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék által alkotott Északalföldi régió turisztikai vonzerőkben gazdag és változatos. A kulturális örökség számos formában van jelen a régióban: vallási értékek, műemlékek, különböző események és látnivalók, néphagyományok, történelmi, néprajzi emlékei képviselik. A stratégia 1. specifikus célja: A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő, versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése ( Dinamikus régió ). Jelen projektünk a fenti specifikus cél keretében, az 1.3. Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása prioritáshoz illeszkedik, mely szerint a meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésére, és új turisztikai vonzerők kifejlesztésére van szükség, a régió adottságaira alapozva, egyedi arculat megteremtésével. A projekt továbbá kapcsolódik az 1.4. A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése prioritáshoz is, melynek egyik fő célja a régió kulturális, művészeti kreatív kezdeményezéseinek fejlesztése. A stratégia 5. specifikus célja: A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése. ( Esélyteremtő és Felzárkózó régió ). A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítása projekt a fenti specifikus cél keretében kapcsolható az 5.3. A vidéki társadalom életminőségének javítása prioritás egyik A vidék kulturális és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése c. intézkedéséhez, melyben foglaltak alapján a régió számos egyedi népművészeti, kulturális és vallási értékkel rendelkezik, alapvető feladat ezen vidéki örökség állapotának megőrzése, bemutathatóságuk biztosítása, a kapcsolódó vidéki turisztikai lehetőségek kihasználása, ezek infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a kapcsolódó marketingtevékenység erősítése. Észak-Alföldi Operatív Program (27-213): (Forrás: Észak-Alföldi Operatív Program , 27. augusztus 1-én Európai Bizottság által elfogadott verzió) A regionális operatív programok az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján az országosnál alacsonyabb területi, így regionális szinten eldönthető és eldöntendő fejlesztési célokat, programokat finanszíroznak, és kiegészítik az ágazati programokat. A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út projekt az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program 6 prioritási tengelye közül a 2. Turisztikai célú fejlesztés c. prioritási tengelyhez illeszthető, és azon belül is a 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. intézkedéshez. A prioritás támogatja a régió kulturális értékeinek, építészeti és történelmi örökségének megőrzését, infrastrukturális fejlesztését, látogathatóvá tételét, azok turisztikai vonzerejének növelése érdekében. A 2.1. intézkedés keretében a támogatható tevékenységek között szerepel a régióban található kulturális, vallási, építészeti, történelmi emlékek turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak kialakítása, mely egyértelműen azonosítható projektünkkel. Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv (27-28) (Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv 27-28, 28. február 11.) 61

62 Az Akcióterv 2. Turisztikai célú fejlesztések prioritásán belül a Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése c. C) komponens támogatja a Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út megvalósítását. A komponens támogatható tevékenységei közül a projekt elsősorban a Tematikus útvonalak kijelölése, az útvonal mentén található műemlékek felújítása, látogathatóvá tétele tevékenységhez illeszthető, de kapcsolódik a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények és múzeumi működési engedéllyel nem rendelkező egyéb kiállítások, bemutató helyek felújítása, turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztése támogatható tevékenységhez is. Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (29-21.) (Forrás: Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv 29-21, ÉARFT által elfogadott dokumentum, 28. november 2) A program es időszakra vonatkozó Akcióterve a as Akciótervhez hasonlóan támogatja a versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztéseket, a projekt kapcsolódása a es időszaki Akciótervhez megegyezik az előző bekezdésben foglaltakkal. Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája (27-213) (Forrás: Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája , 26. április 24.) Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiájának célpiramisa az alábbi jövőképet rögzíti: Komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió, melyben a turizmus fontos húzóágazat. A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítás projekt a stratégia 1. Vonzerő- és attrakciófejlesztés programon belül az 1.4. örökségturizmus alprogramhoz illeszkedik, melynek legfőbb célja a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztése, és a népi hagyományok, kézműves mesterségek megőrzése, turisztikai célú alkalmazása, újjáélesztése, annak érdekében, hogy a szolgáltatási színvonal és a látogatottság növekedjen A megyei területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés vizsgálata A megyei területfejlesztési programok, koncepciók meghatározzák a megye fejlesztésének irányait, és azok megvalósításához szükséges eszközöket. A turizmus kiemelt szerepet játszik a megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció (Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció, 25. október 21.) Az elkészült koncepció a közötti időszakot fogja át. A koncepcióban megfogalmazottak szerint a megye gazdag turisztikai vonzerőben és számos különleges idegenforgalmi szolgáltatás áll rendelkezésre. A széleskörű ismertség, a hatékony piaci értékesítés érdekében szükség van a megyére jellemző, megkülönböztető turisztikai kínálat kialakítására. 62

63 A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítása projekt vonatkozásában a koncepció 1. versenyképes megye stratégiai célja, és az 1.5. a turizmus fejlesztése specifikus célja tekinthető relevánsnak. Az Turisztikai termékek és szolgáltatások körének bővítése intézkedés nagy hangsúlyt helyez a helyi kulturális értékek és népművészeti hagyományok megőrzésének, a műemlékvédelemnek, és a múzeumhálózat fejlesztésének elősegítésére. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ) (Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( , 26. május 16.) A program szerint a turizmus fejlesztés fő célja az életminőség javítása a turizmus által. Az attrakciófejlesztés legfontosabb része a termékfejlesztés, melynek alapja vonzerőfejlesztés. A megyei adottságok figyelembevételével kell a turisztikai vonzerőt fejleszteni, az egészségturizmus, örökségturizmus, kongresszusi turizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus és aktív turizmus fenntartható fejlesztése érdekében. Jelen projekt a program a III. Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatási lehetőségek prioritáson belül az III. 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése alprogramjához illeszkedik, melynek fontos eleme a kulturális turizmus fejlesztése, a vallási, történelmi, irodalmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák turisztikai hasznosítása bemutatótermek, múzeumok turistabarát fejlesztése, speciális kínálatot nyújtó múzeumok továbbfejlesztése és a különböző kulturális utak szervezése. A projekt a stratégiai program es időszakra vonatkozó Akciótervének munkaanyagában nevesítve szerepel. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213) (Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213), 27. november) A program mindazon fejlesztési területekre koncentrál, ahol a turizmus, mint stratégiai húzó ágazat hozzájárulhat a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, a területi fejlettségi különbségek mérsékléséhez, valamint az általános életminőség és fogadókészség minőségi emeléséhez. A program stratégiai célja a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése, a prioritásai pedig a fogadási feltételek javítása, a sokszínűség megőrzése és az attrakciófejlesztés. A programban megállapításai alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdag turisztikai vonzerőkben, amelyek az egyes tájegységeknek jellemző kulturális és természeti adottságai: csipkeverés, fafaragás, fazekasság, nagykörűi cseresznye, tájjellegű ételek, örökség és modern elemek. A megye múzeumai és gyűjteményei állandó és időszaki kiállításai évről-évre jelentős számú látogatót vonzanak. A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal megvalósítása illeszkedik a program 4.1. Turisztikai fogadókapacitás és infrastruktúra fejlesztése stratégiai alprogramhoz, mely nagy hangsúlyt helyez a műemlék épületek látogatóbarát kialakítására, felújítására, a meglévő tájházak fejlesztésére, újak kialakítására. Azonban a projekt szempontjából leginkább a 4.7. Egyedi turisztikai termékek létrehozása alprogram a releváns, azon belül is a tematikus park, élményközpont, tematikus út, termékcsomagok kialakítása 63

64 intézkedés. Az alprogram célja a megyei arculatát kifejező turisztikai attrakciók, termékek kifejlesztése. Következtetések: Az országos, regionális és megyei tervezési dokumentumok, és a helyzetértékelés alapján megállapítható, hogy Magyarország, az Észak-alföldi régió, és szűkebb hazánk JászNagykun-Szolnok megye országos érdeklődésre számot tartó, sokszínű kulturális örökséggel rendelkezik, amely nincs kellőképpen kihasználva. Ezért a programozási dokumentumokban az örökségturizmus fejlesztése prioritást élvez. A problémát az jelenti, hogy a megye kulturális vonzerői nincsennek kellőképpen kifejlesztve, és a piacon jól értékesíthető turisztikai termékké formálva. A megyére kiemelten jellemző, megkülönböztethető turisztikai kínálat, egy ún. turisztikai attrakció kialakítására van szükség, abból kiindulva, hogy a vendéget speciális termékekkel lehet idecsalogatni, és visszatérésre invitálni. Ilyen lehet egy tematikus útvonal kialakítása. A tematikus út egy közös témához kapcsolódó, különböző helyszínen található látványosságok, turisztikai szolgáltatások, programok összekapcsolása egységes megjelenésű turisztikai termékké. A tematikus útvonalak létesítésének célja, hogy az önmagukban jelentős vonzerőt nem jelentő látványosságokat összekötik, ezáltal növekszik az együttes vonzerő értéke. Így született meg a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal megvalósításának ötlete. A tematikus útvonal kialakításánál fontos szempont volt, hogy a megye kulturális arculatát, egyediségét kifejezze. Az egyes kulturális helyszínek közös kapcsolódási pontja, melyre a tematikus útvonal felfűzhető, egyértelműen a jász és kun emlékanyag, mely az országban csak nálunk található meg, megyénk nyilvánvaló specialitása. A közös téma már a megye nevét tekintve is adta magát A Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal c. projekt célrendszere, indikátorai, kapcsolódások a regionális operatív programhoz és a regionális akciótervhez A projekt általános célja (hosszú távú célkitűzés): A Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző gazdag és sokrétű jász és kun emlékanyagra, örökségre alapozva egy korszerű infrastruktúrával és magas minőségi színvonalú turisztikai szolgáltatásokkal rendelkező komplex turisztikai attrakció létrehozásával hozzájáruljon a megye és a régió versenyképességének növekedéséhez. A projekt speciális célja (rövid távú célkitűzés): A tematikus útvonal helyszínein a múzeumok, tájházak, faluházak és egyéb kiállító, illetve bemutatóhelyek látogatottságának növelése, bevételeik növelése, és ezáltal a fenntarthatóságuk biztosítása. Egyéb speciális célok: - A megye, mint üdülési célpont újrapozícionálása a történelmi és kulturális örökség egyedi elemeinek segítésével, - A megye, és később a megyehatáron átnyúló turisztikai kistérségek összekapcsolása, a vendégek áramoltatásának szervezett úton történő elősegítése. 64

65 Indikátorok: A projekt output indikátorai: Fejlesztett múzeumok, tájházak, faluházak, létrehozott látogatóközpontok száma db Kialakított látogatóbarát szolgáltatások száma db Új kiállító területek nagysága m2 A speciális cél megvalósulásával elért közvetlen eredmény - eredményindikátorok: A tematikus útvonal helyszínein a látogatószám növekszik - % A projekt eredményeképpen létrejött új munkahelyek száma db A projekt rövid és hosszú távú hatásait, eredményeit a következőképpen foglalhatjuk össze: A speciális cél megvalósulásával elért eredménye, illetve rövid távon elérhető hatások: (Nem, vagy csak nehezen mérhetőek) A megyébe érkező vendégek számának növekedése A vendégek tartózkodási idejének növelése a túraútvonalra felfűzött garantált programok alapján A megyében tartózkodó vendégek számának növelése, vendégéjszakák számának növelése a turisztikai attrakció létrehozásával A munkahelyek számának növekedése A megyében a turisztikai bevételek növekedése Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai vonzerejének és ismertségének erősödése Összekapcsolt turisztikai kistérségek létrejötte, mind a megyében, mind a régióban Helyi vállalkozások életképességének növekedése Hosszabb távon értelmezett hatások: (Nem, vagy csak nehezen mérhetőek) A megye turisztikai versenyképességének növekedése Az elmaradottabb térségek felzárkóztatásának felgyorsulása A turisztikai szezon meghosszabbodása A lakosság identitásának erősödése A megye GDP-jének növekedése A projekt Jász-Nagykun-Szolnok megye, és ezáltal a régió gazdaságára gyakorolt hatása: A projekt megvalósulásával, a minél szélesebb célcsoport megszólításával és motiválásával a megyébe látogató turisták száma, és a többnapos túraútvonalra felfűzött garantált programok alapján a vendégek tartózkodási ideje, ezáltal a vendégéjszakák száma is növekszik. A projekt a megye szempontjából jelentős gazdaságélénkítő hatással lehet, hiszen a tematikus túraútvonal állomásait képező tájházak, múzeumok miatt a megyébe látogató turisták más turisztikai látványosságokat is meg fognak tekinteni, és szállodákban, panziókban, más szálláshelyeken, éttermekben és egyéb vendéglátó helyeken megforduló vendégek száma is növekedni fog. Mindezek a megyében az idegenforgalomból származó bevételek növekedését generálja. Egy turisztikai attrakció hozzájárul a turisztikai szolgáltatókon túl szinte valamennyi gazdasági ágazatban tevékenykedő szolgáltatók életképességének növeléséhez, fenntartásuk erősítéséhez. Így hosszabb távon a projekt más turisztikai, és egyéb gazdasági területen tovagyűrűző kedvező hatása eredményeként hozzájárul a megye turisztikai 65

66 versenyképességének és GDP-jének növekedéséhez, valamint a megye hátrányos helyzetű területeinek felzárkóztatása is lehetővé válik. Természetesen a megye gazdasági fejlődése az egész régiót kedvezően érinti. A projekt társadalmi csoportokra gyakorolt hatása: A megnövekedett turistaszám megfelelő kiszolgálása érdekében a turizmus területén tevékenykedő szervezeteknek, vállalkozásoknak több munkaerőt szükséges foglalkoztatniuk, így a megye foglalkoztatásának bővítése, és a munkanélküliség csökkenése várható. A tervezett Nagykun és Jász látogatóközpontban kézműves műhelyek kialakítására kerülne sor, melyekben lehetőség nyílik az oktatás, képzés, táborszervezés feltételeinek megteremtésére. A projekt megvalósulásával új szabadtéri és benti foglalkoztató helyiségek is létrejönnek. Így a hátrányos helyzetű fiatalok számára a kézműves mesterségek iskolarendszerű oktatása, illetve a foglalkoztató termekben a kultúrált szabadidő eltöltése megoldást nyújthat a felzárkóztatásukhoz. A hátrányos helyzetűek közül, a fogyatékkal élők, vakok és mozgáskorlátozottak számára is látogatóbarát, akadálymentes fejlesztések kerülnek megvalósításra. A vakok és gyengén látók számára minden fejlesztési helyszínen (kivéve Tiszaföldvár) akadálymentes érintőképernyős információs terminál, valamint 7 helyszínen többnyelvű, hangos digitális tárlatvezetést és vakírással történő feliratozást valósítanak meg. A mozgáskorlátozottak, kerekes székkel közlekedők számára a tematikus útvonal helyszíneinek nagy részén megoldott lesz az akadálymentesítés, akadálymentes illemhelyek kialakítására, a külső és belső környezet akadálymentesére is sok helyen sor kerül. (A fejlesztési helyszínek komplex akadálymentesítése a pályázati útmutató alapján csak új építésnél kötelező, a részleges akadálymentesítés pedig a vonatkozó műemlékvédelmi jogszabályoknak megfelelően történik). A projektnek az országon belüli társadalmi gazdasági különbségek kiegyenlítéséhez történő hozzájárulása: Jász-Nagykun-Szolnok megye a 7 legkedvezőtlenebb helyzetű megyék egyike. A megye 7 kistérsége közül a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/27. (XI.17.) Korm. rendelet alapján 4 kistérség (jászberényi, törökszentmiklósi, karcagi és mezőtúri) hátrányos, míg 2 kistérség (tiszafüredi, kunszentmártoni) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolható, melyből a tiszafüredi kistérség komplex programmal segítendőnek minősül. A fentiekben részletezett hatások, a foglalkoztatottság, a versenyképesség növekedése alapján a hátrányos helyzetű Jász-Nagykun-Szolnok megye, és az elmaradott, hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségei felzárkóztatása is felgyorsul, tehát a projekt jelentősen hozzájárul az országon belüli társadalmi gazdasági különbségek kiegyenlítéséhez. A projekt környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatása A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. A projekt előkészítése során folyamatosan szem előtt tartottuk és ezt követően is figyelmet szentelünk arra, hogy a vízre, földre, levegőre és az élővilágra kifejtett káros hatást a minimális szintre csökkentsük. Ennek eszközei: fenntarthatósági terv, önkormányzati környezetvédelmi alap, környezetvédelmi/fenntarthatósági biztos kijelölése, környezeti auditok lefolytatása, jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek, kombinált, valamint anyag- és 66

67 energiatakarékos irodatechnikai készülékek alkalmazása, BAT technológiák előnyben részesítése, stb. A környezeti fenntarthatósági szempontok a tanulmány további részében (6.6. pont) kerülnek részletesen kifejtésre. Egyéb hatások A projekt megvalósulásával lehetővé válik a megye, mint üdülési célpont újrapozícionálása. A történelmi és kulturális örökség egyedi elemeinek segítségével a projekt hozzájárul, hogy a megyéről az eddiginél kedvezőbb kép alakuljon ki, amely fokozza turisztikai vonzerejét, ismertségét.a jól felépített arculat nagy mértékben hozzájárul ennek sikeréhez. A turizmus fejlesztése szempontjából fontos a lakosság identitástudatának, a szülőföldhöz tartozás -nak az erősítése. A tematikus túraútvonal hozzájárul, hogy a látogatók az eddiginél mélyebben megismerhessék a jász és kun emlékanyagot. A túraútvonalon található örökségi helyszínek látogatásával, a megyei lakosok saját történelmüket jobban megismerhetik, ezáltal erősödik az identitástudatuk. Mindez csökkentheti az elvándorlások számát, és azáltal, hogy a lakosok még jobban megszeretik megyénket, más térségekben és régiókban egy kedvezőbb képet alakíthatnak ki róla, mellyel turisztikai szempontból népszerűbbé és ismertebbé válhatunk. A legjobb reklám ugyanis a szájhagyomány útján terjedő reklám.. Ezt segíti elő, hogy a projekt megvalósításának menetéről a különböző kommunikációs eszközök segítségével a lakosság a megyei és regionális média által folyamatosan értesülni fog. Továbbfejlesztés lehetőségeinek bemutatása A későbbiekben a tematikus út részei lehetnek, bekapcsolódhatnak más megyei múzeumok, tájházak, bemutatóhelyek, amelyek a jászkun vonalat képviselik és erősítik. A jászkun kapitány téma olyan történelmi hátteret biztosít, amely lehetővé teszi, hogy szinte minden megyei település, kistérség megtalálhatja saját kapcsolódási pontját. Az elkészült új logó virág motívuma is ezt hivatott szimbolizálni, magában hordozza a csatlakozás, kiegészítés lehetőségét. Az összegyűjtött szándéknyilatkozatok alapján a projekt megvalósulását illetően számos vállalkozás, turisztikai szervezet, civil szervezet, vendéglátóhely, szálláshely üzemeltetője fejezte ki támogatását, és közreműködési szándékát a projekttel kapcsolatban. A fokozott marketing tevékenység hatására, egymás népszerűsítésével, kiajánlásával egy olyan komplex turisztikai hálózat, együttműködés jöhet létre, mely nemcsak a kulturális turizmus fejlesztését teszi lehetővé, hanem egyéb más turisztikai területeken is jelentős forgalomnövekedést generál. Mindehhez a projektmenedzsment szervezet közreműködésével a helyi TOURINFORM és TDM hálózatok a lakosságot, a turisztikai szolgáltatókat, a csatlakozó partnereket folyamatosan tájékoztatni fogják a projekt helyzetéről, a beruházás folyamatairól. A közös gondolkodás a jövő sikerének kulcsa lehet. A projekt eredményeinek, hatásainak, indikátorainak kapcsolódása a regionális akciótervben és a regionális operatív programban foglaltakhoz: (Forrás: Észak-Alföldi Operatív Program , 27. augusztus 1-én Európai Bizottság által elfogadott verzió; Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv 27-28, 28. február 11., valamint az ÉARFT által elfogadott dokumentum, 27. augusztus 7.) A regionális akcióterv (27. augusztus 7-i verzió) a projektünk szempontjából releváns Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés konstrukció elvárt 67

68 eredményeit és hatásait a következőképpen fogalmazza meg: A konstrukció eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani tudó turisztikai vonzerők lesznek a régióban, a konstrukció hatásaként, a kialakított minőségi szolgáltatásoknak köszönhetően, növekedni fog a turisztikai ágazat jövedelemtermelő képessége. Mindehhez a fentiekben bemutatott eredmények, hatások alapján a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal megvalósulása jelentősen hozzájárul. Az akciótervben (28. február 11-i dokumentum) lévő monitoring mutatókat és a projekt indikátorainak kapcsolódását a következő táblázat szemlélteti. Indikátor megnevezése Output indikátor Eredményindikátor A projekt megvalósulásával elért indikátor Fejlesztett múzeumok, tájházak, faluházak, létrehozott látogatóközpontok száma (db) Kialakított kiállító területek 2 nagysága (m ) Kialakított látogatóbarát szolgáltatások száma (db) A tematikus útvonal helyszínein a látogatószám növekszik (%) Kapcsolódó monitoring mutatók a RAT-ból A támogatásból fejlesztett örökségi vonzerők száma (db) - Támogatott turisztikai attrakciók látogatottságának növekedése A projekt eredményeképpen Támogatások révén létrejött létrejött új munkahelyek száma új munkahelyek száma a (db) turizmus ágazatban (db) A regionális operatív programban megfogalmazott 2. Turisztikai célú fejlesztés prioritás operatív célkitűzése a turisztikai szezon meghosszabbítása, elősegítve ezzel a turizmus és az abból befolyó jövedelmek időben egyenletesebb megoszlását, ami hozzájárul a turizmus jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. Másik operatív célja a kihasználatlan, de jó turisztikai adottságokkal rendelkező területek feltárása és bevonása. A prioritásban keretében meghatározott indikátorok elsősorban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számára irányulnak, a programban meghatározott indikátorok a következők: - Az 1. főre jutó, kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának növekedése (db) - A kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtságának növekedése (%) - A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák havonkénti százalékos megoszlásának relatív szórása (%) - Az 1. lakosra jutó vendégéjszakák számának relatív szórása települési szinten, a kereskedelmi szálláshellyel rendelkező érintett településeken (%) A fenti mutatókra a projekt az előzőekben részletezett eredményeknek megfelelően értelemszerűen hatással van. A látogatószám és ezáltal a megyébe érkezező turisták számának növekedésével a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága és a vendégek tartózkodási ideje is növekedni fog. Az operatív program megfogalmazott fenti mutatók a projekt szempontjából azonban nehezen számszerűsíthetőek. A projekttől elvárt számszerűsíthető indikátorok: A projekt 16 fejlesztési helyszínen valósul meg: 68

69 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és tagmúzeumai (8+1 helyszín) - Jászberény Jász Múzeum fejlesztése (Jászberény, Táncsics Mihály út 5.) - Karcag Győrffy István Nagykun Múzeum fejlesztése (Karcag, Kálvin u. 4.) - Kunszentmárton Helytörténeti Múzeum fejlesztése (Kunszentmárton, Külterületiház u. 8.) - Mezőtúr Túri Fazekas Múzeum fejlesztése (Mezőtúr, Bajcsy Zs. u. 41.) és Mezőtúr - Badárház fejlesztése (Mezőtúr, Sugár u. 28.) - Szolnok Damjanich János Múzeum fejlesztése (Szolnok, Kossuth tér 4.) - Tiszafüred Kiss Pál Múzeum fejlesztése (Tiszafüred, Tariczky sétány 6.) - Tiszaföldvár - Tiszazugi Földrajzi Múzeum fejlesztése (Tiszaföldv., Kossuth u. 11.) - Túrkeve Finta Múzeum fejlesztése (Túrkeve, Attila út 1.) További kapcsolódó települések (5 helyszín) Abádszalók Babamúzeum fejlesztése (István kir. út 41.) Jászkisér Tájház fejlesztése (Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény, Bocskai út 26.) Kunhegyes Tájház fejlesztése (Kunkapitány-ház, Tomaj u. 9.) Rákóczifalva Macimúzeum fejlesztése (Rákóczifalva, Szabadság tér 1.) Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény (múzeum), Múzeumi udvar rendezése, (Törökszentmiklós, Almásy u. 2.) Jász és Kun látogatóközpont (2 helyszín) - meglévő épületek átalakítása funkcióváltással Jászberény Jász látogatóközpont kialakítása (Jászberény, Kossuth L. u. 58.) Karcag Nagykun látogatóközpont kialakítása (Karcag, Táncsics krt. 46.) A projekt keretében 8 db a megyei múzeumi igazgatósághoz tartozó tagmúzeum +1 kapcsolódó emlékház Mezőtúron, 5 db tájház, emlékház, múzeum fejlesztésére, illetve 3 db új látogatóközpont kialakítására kerül sor ebből az egyik a látogatóközpont a szolnoki Damjanich János Múzeum épületében valósul meg -, így összesen 16 db korszerű infrastruktúrával felszerelt, látogatóbarát szolgáltatásokkal működő létesítmény, turisztikai attrakció jön létre. Mivel a látogatóközpontokat nem minősíthetjük örökségi vonzerőnek, így összesen 14 db örökségi vonzerő kerül fejlesztésre ( a szolnoki múzeumban a látványterem kialakításán túl, egyéb fejlesztések is megvalósulnak. Kialakított kiállító területek nagysága: Új kiállítótér (m2) 1. körös tervek 2. körös tervek szerint szerint Helyszínek és épületek Damjanich János Múzeum, Műemlék Jász látogatóközpont, Jászberény Nagykun látogatóközpont, Karcag Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton, Műemlék Abádszalók Babamúzeum Kialakított kiállító területek összesen:

70 A látogatószám a már meglévő, 14 db kulturális helyszínen a 27. évben következőképpen alakult: Jászberény Jász Múzeum fő Karcag Győrffy István Nagykun Múzeum 7 52 fő Kunszentmárton Helytörténeti Múzeum fő Mezőtúr Túri Fazekas Múzeum 5 64 fő Szolnok Damijanich János Múzeum fő Tiszafüred Kiss Pál Múzeum fő Tiszaföldvár - Tiszazugi Földrajzi Múzeum 3 18 fő Túrkeve Finta Múzeum fő Mezőtúr Badár ház 1 2 fő Abádszalók Faluház kialakítása, Babamúzeum 3 5 fő Jászkisér Tájház (Csete Balázs Helyt. Gyűjt.) fő Kunhegyes Tájház (Kunkapitány-ház)* fő Rákóczifalva Macimúzeum fő Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény 3 6 fő Látogatószám összesen 27-ben: fő * A tájház 27-ben készült el. A látogatószámok tervezett alakulását a következő táblázatban mutatjuk be: Kiindulási érték Látogatószám (fő) Látogatószám ,82 14,82 16,82 növekedése (%) Növekmény (%) 2, ,82 2 Kiindulási értékként a 27. évi látogatószámot vettük alapul (kivéve Kunhegyesnél, ahol becsült adattal kellett számolnunk). A látogatószám tervezésénél úgy számoltunk, hogy a fejlesztést követő első évig (211.) az intézmények látogatói száma nem nő, de a fejlesztés kapcsán egy erősödő marketing kommunikáció hatására szinten tartható. A fejlesztést követő 2. évben az intézmények sajátosságait és a fejlesztések mértékét figyelembe véve különböző mértékű vendégforgalom növekedések várhatóak, melyek a harmadik évtől a közös kommunikáció hatásával megpróbálunk 2 % / év szinten megtartani. A látogatószám növekedés számításának háttere az egyes fejlesztési helyszíneken: Kiindulási Állomás % érték Szolnok % Jászberény % Karcag % Tiszafüred % Túrkeve % Kunszentmárton % Tiszaföldvár % Mezőtúr - Múzeum % Mezőtúr - Badár ház % Törökszentmiklós % 7

71 Rákóczifalva % Abádszalók % Kunhegyes * % Jászkisér % Összesen: ,82% * A tájház 27-ben nyitott meg, ezért csak becsült látogatószámmal (15 fő) számoltunk. A projekt kapcsán megvalósuló szolgáltatások számának várható alakulása: Tematikus út állomása Fejlesztendő szolgáltatások száma (db) Szolnok 1 Jász Múzeum, Jászberény Jászok Háza, Jászberény Karcag Nagykun Múzeum 1 Nagykun látogató központ, Karcag - Tiszafüred Túrkeve Kunszentmárton Tiszaföldvár Mezőtúr Törökszentmiklós Rákóczifalva Abádszalók Kunhegyes Jászkisér Összesen: Új szolgáltatások száma (db) 6 (új interaktív kiállítás; látványraktár; érintőképernyős, info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés; múzeumi bolt) 3 (érintőképernyős, info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés) 7 (interaktív kiállítás;információs pont; jászruhatár; ajándékbolt; érintőképernyős info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés) 3 (érintőképernyős, info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés) 7 (ajándékbolt; információs pont; internet pont & kávézó; vérvonal keresés; érintőképernyős, info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés) 4 (történelem lóháton program; érintőképernyős, info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés) 4 (kuncsaládfa bemutatás; érintőképernyős, info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés) 4 (börtönélet aktívan; érintőképernyős, info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés) 1 ( ételkóstoltatás) 4 (korongos mesterségek; érintőképernyős, info.rendszer; mágneskártyás beléptető rendszer; digitális tárlatvezetés) 2 (érintőképernyős és mágneskártyás beléptető rendszer) 3 (ruhapróba fotózással; érintőképernyős és mágneskártyás beléptető rendszer) 2 (érintőképernyős és mágneskártyás beléptető rendszer) 2 (érintőképernyős és mágneskártyás beléptető rendszer) 2 (érintőképernyős és mágneskártyás beléptető rendszer) 3 54 db 1 Új munkaerő-felvételre a projekt keretében teljes bizonyossággal előre láthatóan csak a Nagykun látogatóközpont esetében kerül sor. A Jász látogatóközpont fenntartását Jászberényben a Déryné Művelődési Központ biztosítja, és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat a tervek szerint a DMK jelenlegi népművelői és idegenforgalmi végzettségű munkatársai fogják ellátni. A jelenlegi információk alapján nem látható előre, hogy a tematikus útvonal egyéb helyszínein újabb munkaerő-felvételre kerülne sor, azonban a 71

72 megnövekedett látogatószám hatására, ahhoz hogy a vendégeket maximálisan ki tudják szolgálni elképzelhető, hogy szükség lesz új alkalmazottakra. A Nagykun látogató központba egy fő technikai dolgozó és később, a forgalom növekedésével további egy fő turisztikai szakalkalmazott felvétele indokolt. Tehát teljes bizonyossággal l fő számára biztosítható új munkahely a projekt keretében. A számszerűsíthető indikátorok a következő táblázatban kerültek összesítésre: Mutató neve Típus Mértékegység Kiindulási érték Minimálisan elvárt célérték Célér-ték elérésének időpontja A támogatott turisztikai attrakció látogatottságának növekedése Eredmény % 1 14, Támogatások révén létrejött új munkahelyek száma Eredmény fő A támogatásból fejlesztett örökségi vonzerő száma Output db A támogatásból kialakított látogatóbarát szolgáltatások száma Output db Támogatásból kialakított kiállító területek nagysága Output m Mutató forrása, mérés módszere, gyakorisága Forrás: Vendégkönyvek, jegyeladások nyílvántartásai, zárszámadások, költségvetési beszámolók Mérés: félévenként Forrás: Munkaügyi nyilvántartások, munkaszerződések Mérés: egy alkalommal 21. végén Forrás: Építési napló, műszaki átadás átvételi jegyzőköny-vek, használatba vételi engedélyek Mérés: félévenként Forrás: Üzembehelyezési okmányok, a szolgáltatás forgatókönyve, üzemeltetési szerződések Mérés: félévenként Forrás: Építési napló, műszaki átadás átvételi jegyzőköny-vek, használatbavételi engedélyek Mérés: félévenként

73 4.4 Célcsoport bemutatása A megcélzott látogatói kört az alábbi táblázatban mutatjuk be: Célcsoport neve Jellemzőik Számukra hordozott üzenet Általános és Akik tanulmányaikat kiegészítve jutnak el Játszva tanulni! középiskolások osztály kirándulások keretében, vagy tematikus órák keretében a jászkun túrára Pedagógusok Akik programokat szerveznek osztályaik Játszva tanítani! számára Gyermekes családok Azok az értelmiségi családok, ahol a Az értékes gyermekek iskoláskorúak és üdülési szórakozás! célpontjuk kiválasztásánál fontos szempont a kulturális örökségek felkutatása Értelmiségi fiatal Akik nyitottak az újszerű bemutatásokra Történelem egy új felnőttek megközelítésből! Magyarságtudatos Akik keresik a gyökereket, fontos számukra Megtalálom a felnőttek a hovatartozás gyökereimet! A felfedezők Mindig valami újat keresnek kirándulásaik Ezt meg kell néznem! alkalmával, valami egyedit, unikálisat A kirándulók, Olyan közösségek, akik rendszeresen túrázók túráznak és valamilyen ötlet, tematika alapján tervezik útvonalaikat és éves esemény naptárukat (pl Természetjárók klubja) Ezotéria iránt Akik nyitottak a misztikumra, a spirituális Keresem a múltam és a érdeklődőek tanokra, a filozófiákra, a pszichológiára. jövőm! Tudományos Muzeológusok, néprajz kutatók, főiskolások kutatást végzők stb. A megye lakossága Akik most is itt élnek, és érezni, érteni Büszke vagyok! akarják a múltat. Elszármazottak Akik tudják, hogy valóban szüleik, Az én ereimben is kun nagyszüleik ebben a térségben éltek. vér folyik! 6 év feletti férfi és nő, Ezt látnom kell még az Nyugdíjasok jó egészségi állapotú, életemben! anyagi lehetőségei átlagosak, közép-vagy felsőfokú végzettségű, környezetük, történelmünk iránt érdeklődő, társaság iránti igénye átlagos vagy annál nagyobb. Üzleti élet, szakmai a vállalkozás elsősorban a megye szektor településein folytat gazdasági tevékenységet, a vállalkozások vezetői fontosnak tartják a kultúra, ezen belül a múzeumok tevékenységét, a vezetők személyileg kötődnek a megyéhez. egyéni vállalkozói érdekük megvalósulását segíti a múzeumok 73

74 4.5 Korlátozó tényezők felmérése A turistákat és helyi közösséget is kiszolgáló infrastrukturális feltételek javításával és a szolgáltatások kibővítésével elérhető, hogy a múzeumok látogatására vállalkozók kellemes, visszatérésre motiváló élményeket szerezzenek. A projekt sikere alapvetően abban rejlik, hogy a gazdag kulturális programok bemutatásával, felkeltsük és ráirányítsuk az idelátogatók figyelmét történelmi múltunk széles tárházára. Minél sokszínűbb és változatosabb programok bontakoznak ki, annál könnyebben csábíthatók ide a vendégek. Ezt a célkitűzést szolgálják megalapozni az infrastrukturális fejlesztések, melyekkel a múzeumokat komfortosabbá és látogatóbaráttá kívánjuk fejleszteni. Az építési beruházáson túl azonban az egyedi élményt a látogatóközpontokban kialakításra kerülő attrakciók hivatottak garantálni, amelyek a térségében eddig nem található új, interakítv, bemutatási formákkal igyekszik a térségbe vonzani az érdeklődőket. Az attrakciók részletes leírása megtalálható a pályázati dokumentumban. A fenti törekvések eredményessége szinte garantált, amennyiben hatékony marketingtevékenység párosul hozzá, ehhez minden rendelkezésre állóeszközt meg kell ragadni. Tehát megfelelő információáramlás és tájékoztatás nélkül a projekt sikeressége megkérdőjelezhető. Csak vonzó kiállítási anyag, gazdag programok és megfelelő infrastrukturális és környezeti háttér megteremtése mellett lehet biztosítani a projekt eredményességét. Különösen fontos hangsúlyt kell, hogy kapjon az egész projektben a három látogatóközpont kialakítása, mivel főként ezeken keresztül lehet a tematikus útvonalak állomásait népszerűsíteni. Az elkészült arculati kézikönyv többek között ezt hivatott erősíteni. A projekt megvalósításának kockázatai részletesen a tanulmány 9.2 Kockázatelemzés c. fejezetében kerülnek kifejtésre. A bemutatott kockázatelemzés alapján a projekt kivitelezése során számos műszaki kockázat merülhet fel, pl. a kiviteli tervek, vagy éppen a munkálatok nem készülnek el határidőre, a rossz időjárás műszaki károkat okoz, egyéb meghibásodások következnek be. Jogi szempontból is adódhatnak nehézségek, pl. az építési és használatba vételi engedélyek megszerzésének nehézségei, üzemeltetői, fenntartói viszonyok változása. Társadalmi szempontból a lakosság érdektelenségének kialakulását emelhetjük ki. Intézményi szempontból az önkormányzati finanszírozási rendszer esetleges változásából, a közbeszerzési eljárás esetleges sikertelenségéből, és az önkormányzati testületeken belül felszínre kerülő ellentétek veszélyeztethetik a projekt megvalósulását. A pénzügyi és gazdasági kockázatok között említhetjük az esetleges pótmunkából, a kivitelezés késedelméből és a meghibásodásokból keletkező többlet anyagi terheket, és az adótörvények változását, valamint az energiaárak, egyéb fenntartási költségek drasztikus növekedésének lehetőségét. A kockázatkezelési stratégia elsőrendű feladata a menedzsment feladat-, hatás- és felelősségi körének definiálása megbízási szerződésekben és munkaköri leírásokban. Fontos feladat a projektfelelőssel való kapcsolattartás menetének és a kapcsolattartók személyének meghatározása. Ki kell alakítani az egyes folyamatokhoz az eljárás-, illetve ügyrendeket, kezelési utasításokat, belső ellenőrzési rendszereket. A fentiek megfelelő meghatározásával a projektmenedzsment és az üzemeltetési menedzsment az esetlegesen felmerülő kockázatokat hatékonyan tudja majd kezelni. 74

75 5. MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA 5.1. A megfelelő alternatíva kidolgozásának módszere A megfelelő alternatíva kiválasztásához a többszempontú értékelési módszert választottuk, mivel egy közcélú, közérdekeket szolgáló kulturális beruházás kapcsán nem lehet egyszerűen csak költség-hatékonysági szempontokat figyelembe venni. A kialakított szempontrendszer vizsgálja az alternatívák társadalmi hasznosságát, gazdasági életképességét, az intézményi és működési kockázatokat és a pénzügyi fenntarthatóságot, finanszírozhatóságot. A súlyozásnál a projekt célkitűzéseit vettük alapul, így a társadalmi hasznosságot, gazdasági életképességet és a pénzügyi fenntarthatóságot magasabb, míg az intézményi, működési kockázatokat alacsonyabb súlyértékkel szerepeltettük A megvalósítható alternatívák meghatározása A tanulmány további részében a következő alternatívák kerülnek kidolgozásra: megoldás a projekt megvalósítása nélküli változat A megvalósítható alternatíva: ( Jászkun kapitányok nyomában tematikus út kialakítása) Az A alternatíva keretében az együttműködési szándékát kifejező önkormányzatok, és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága részvételével a megye 16 kulturális helyszínén, a megyei múzeumi igazgatóság 8 tagmúzeumában, és másik 6 helyszínen, tájházakban, faluházakban, helytörténeti gyűjteményekben, múzeumokban felújítási munkálatokra, látogatóbarát fejlesztésekre kerül sor. További fontos elem a látogatóközpontok kialakítása, Jászberényben, Karcagon és Szolnokon. Az egyes fejlesztési helyszínek egy ún. csillagtúraszerű tematikus útvonal keretében lesznek összekapcsolva, a jászkun emlékanyagra alapozva. B megvalósítható alternatíva A B alternatíva abban különbözik az A alternatívától, hogy a három látogatóközpont nem kerül megvalósításra megoldás a projekt megvalósítása nélküli változat Műszaki és szakmai leírás, feltételek A projekt keretében fejlesztésre kerülő kulturális helyszínek jelenlegi műszaki állapotát, felszereltségét a tanulmány 6.1. fejezete, és a csatolt engedélyes terv tartalmazza. Hasonló szintű, szervezettségű fejlesztésre a támogatás nélkül nem kerülhet sor, csak az egyes fejlesztési helyszíneken külön-külön megvalósuló beruházások lehetségesek Üzemeltetési feltételek 28. februárjában történt felmérés alapján a projekt keretében fejleszteni kívánt kulturális helyszínek üzemeltetését az alábbi személyek végzik: 75

76 Damjanich János Múzeum, Szolnok: Létszám összesen: 39 fő Ebből: muzeológusok: 14 fő, restaurátorok: 2 fő, közművelődési menedzser: 3 fő, könyvtáros: 2 fő, informatikus: 1 fő, egyéb szakalkalmazott: 2 fő, gyűjteménykezelő: 4 fő, teremőr: 5 fő, nem szakalkalmazottak: 11 fő Jász Múzeum, Jászberény: Létszám összesen: 7 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő muzeológus, 1 fő művelődésszervező, 1 fő adminisztrátorpénztáros-teremőr, 2 fő takarító-teremőr, 1 fő fűtő-karbantartó-teremőr Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred, Létszám: összesen 4 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő gyűjteménykezelő, 1 fő adminisztrátor-teremőr, 1 fő teremőr Györffy István Nagykun Múzeum, Karcag, Létszám: összesen 5 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő muzeológus, 1 fő ügyviteli alkalmazott, 1 fő teremőr, 1 fő takarító. Tiszazugi Földrajzi Múzeum, Tiszaföldvár, Létszám: összesen 3 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő művelődésszervező, 1 fő karbantartó teremőr-takarító Finta Múzeum, Túrkeve, Létszám: 7 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő történész muzeológus, 1 fő néprajzos és történelem szakos pedagógus közösségi szervező, 2 fő informatikai szakember, 1 fő gazdasági végzettségű gyűjteménykezelő, tárlatvezető, 1 fő teremőr Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr, Létszám: összesen 3 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő néprajz szakos,1 fő fazekas Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton, Létszám: összesen 4 fő Ebbő1:1 fő múzeumigazgató, 1 fő muzeológus, 1 fő gyűjteménykezelő-adminisztrátor, 1 fő takarítónő Mezőtúr, Badár-ház: Létszám összesen: 1 fő Abádszalók, Babamúzeum, Létszám összesen: 1 fő, de mivel babamúzeum a művelődési ház része, annak dolgozói is segítik munkáját. Jászkisér, Tájház (Csete Balázs Helytörténeti Múzeum), Létszám összesen: 5 fő Kunhegyes, Tájház, Létszám összesen: Jelenleg fő, várhatóan a művelődési házban dolgozók fogják ellátni a tájház működtetését. A várható létszámról nincs adat. Rákóczifalva, Macimúzeum, Létszám összesen: 3 fő Törökszentmiklós, Helytörténeti Gyűjtemény, Létszám összesen: 3 fő Ebből: 1 fő szakalkalmazott, 1 fő teremőr, 1 fő karbantartó A fentiek alapján jelenleg a projekt keretében fejleszteni kívánt helyszíneken összesen 85 fő felelős a zavartalan működésért. 76

77 A legfontosabb üzemeltetési feladatok között a karbantartási és takarítási munkálatokat, a pénzügyi és adminisztratív feladatokat, a foglalkozások és képzések megtartásával, az idegenvezetéssel, tájékoztatással összefüggő, teremőri, informatikai, szak alkalmazotti és az intézményvezetői feladatokat említhetjük Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése Az önkormányzatok pénzügyi forrásainak hiányában a projekt fejlesztési helyszínein várhatóan nem kerülne sor fejlesztési munkálatokra jelen pályázati programban elérhető támogatási forrás nélkül (Kivéve a Tiszazugi Földrajzi Múzeum, amely TIOP /8/1. kódszámú pályázati forrásból 3 millió Ft támogatásra nyújt be pályázatot.) A szükséges fejlesztések elmaradása az intézmények működését, fenntarthatóságát veszélyezteti, amellett, hogy egy-egy kulturális örökségi helyszín bezárásával jelentős társadalmi veszteségek keletkeznek A megvalósítható alternatíva A cél meghatározása Az 5.2. pontban meghatározott A alternatíva teljes mértékben hozzájárul a tanulmány 4.3. fejezetében rögzített célkitűzések megvalósulásához. A gazdag és sokrétű jászkun emlékanyagra alapozva a csatlakozó kulturális helyszínek egységes arculat keretében kerülnek megjelenítése, és megvalósul a vendégeknek a célállomásokra történő szervezett eljuttatása. A projekt hatására egy olyan egyedi, korszerű infrastruktúrával és látogatóbarát szolgáltatásokkal rendelkező turisztikai attrakció jön létre, amely megfelelő módon mutatja be a megye kulturális örökségét, és hozzájárul a megye vonzerejének és ismertségének növekedéséhez, megvalósulásával növekedni fog a megyébe látogatók száma, mely a vendégéjszakák számának és a bevételek növekedésével a megye versenyképességét fokozza, és a muzeális intézmények fenntarthatósága biztosítottabbá válik. A célok elérését segítik elő a tematikus túraútvonalat népszerűsítő, minden információval rendelkező látogatóközpontok Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása A részletes műszaki leírás a tanulmány 6.1. fejezetében, illetve az engedélyes tervben található. 1. Szolnok Damjanich János Múzeum Tervezett fejlesztések: 1.1. Akadálymentesítés Akadálymentes főbejárat Akadálymentes illemhely Személyfelvonó részleges akadálymentesítése 1.2. Múzeumi bolt kialakítása 1.3. Foglalkoztató terem kialakítása 1.4. Látogatóközpont, élményterem és látványraktár kialakítása (kapcsolódó tevékenység a vendégszoba átalakítás) 2. Jász Múzeum épületének akadálymentesítése, látogatóbarát fejlesztése, előtér felújítása Tervezett fejlesztések: 77

78 2.1.Akadálymentesítés: Akadálymentes bejárat és belső akadálymentes közlekedés; Akadálymentes illemhely kialakítása; 2.2 Fogadótér belsőépítészeti kialakítása; 3. Jász látogatóközpont kialakítása Tervezett fejlesztések: 3.1. Meglévő épület átalakítása, felújítása, belső akadálymentesítése 3.2. Udvar rendezése, épület bejáratának akadálymentesítése 4. Kiss Pál Múzeum épületének akadálymentesítése, felújítása, fejlesztése Tervezett fejlesztések: 4.1. Épület bejáratának akadálymentesítése 4.2. Belső átalakítási munkák, foglalkoztató terem 4.3. Tetőtér-beépítés 5. Györffy István Nagykun Múzeum látogatóbarát fejlesztése Tervezett fejlesztések: 5.1. Akadálymentesítés Bejárat akadálymentesítése, elő-lépcső és pilléralapok alatti talaj megerősítése Akadálymentes illemhely és látogatói illemhely kialakítása 5.2. Vendégfogadó tér, ruhatár kialakítása 5.3. Látogatóbarát többfunkciós terem kialakítása 5.4. Épület komplex fűtési rendszerének megoldása 5.5. Tetőfelújítás 5.6. Kapcsolódó vizsgálatok 6. Nagykun látogatóközpont kialakítása Tervezett fejlesztések: 6.1. Meglévő épületek átalakítása, felújítása, épület szerkezetek korszerűsítése, akadálymentesítése 6.2. Udvar látogatóbarát fejlesztése, burkolatok felújítása 6.3. Melléképület felújítása 7. Tiszazugi Földrajzi Múzeum kültéri foglalkoztató kialakítás és látogatóbarát fejlesztése Tervezett fejlesztések: 7.1. Szabadtéri foglalkoztató 8.1 Túri Fazekas Múzeum Látogatóbarát fejlesztése Tervezett fejlesztések: Látogatói parkolók kialakítása (akadálymentes parkoló kialakításával) Mesterséges világítás fejlesztése 78

79 8.2. Mezőtúr Badar-ház látogatóbarát fejlesztése Tervezett fejlesztések: Külső akadálymentes megközelítés és akadálymentes parkoló kialakítása Belső műhely átalakítás, _régi hátsó épület (raktár) fejlesztése, téliesítése, új nagyteljesítményű égetőkemence beépítése, 3 fázis és nagyobb áramellátás kiépítése Akadálymentes látogatói illemhely kialakítása Kültéri nyitott műhely (szélvédett és esővédetté alakítása, burkolatának akadálymentessé tétele) 9. Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum látogatóbarát fejlesztése Tervezett fejlesztések: 9.1. Az épület akadálymentes megközelítése, akadálymentes illemhely kialakítása 9.2. Szabadtéri kiállítás fejlesztése 9.3. Kültéri foglalkoztató lefedése 9.4. Belső átalakítások: Vendégfogadó tér kialakítása, felújítása, új világítótestek beépítése, Börtön kiállítási helyiségeinek bővítése, Foglalkoztató terem kialakítása 1. Finta Múzeum Tervezett fejlesztések: 1.1. Terasz lefedése előtetővel 1.2. Kertészeti fejlesztések 1.3. Kerti utak burkolása, akadálymentesítése 11.Rákóczifalva Macimúzeum Tervezett fejlesztések: Akadálymentesítés: főbejárati ajtó cseréje 11.2 Vendégfogadó tér kialakítása és nagy kiállítótér látogatóbarát fejlesztése 12.Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumudvara Tervezett fejlesztések: Udvar rendezése Fedett, oldalról nyitott pergola építése 12.3 Fedett nyitott szín építése 13. Jászkisér Tájház Tervezett fejlesztések: 13.1.Tető héjalás felújítása Épület falainak utólagos vízszigetelése Belső átalakítások, előtér egységes arculatának kialakítása, többfunkciós foglalkoztatóterem kialakítása 14. Abádszalók, Babamúzeum Tervezett fejlesztések: 79

80 14.1. Akadálymentes főbejárat Belsőépítészeti felújítások, kiállító terem átalakítása, akadálymentesítése 15. Kunhegyes Tájház és Gyűjteményes szoba Tervezett fejlesztések: Fűtés kiépítése Behatolás elleni védelem Az építési munkálatokon túl eszközbeszerzésekre is sor kerül, mely a digitális tárlatvezérlés hardver eszközeinek, a touch info rendszer kiépítéshez szükséges eszközöknek, valamint a tervezett mágneskártya rendszer fejlesztéshez elengedhetetlen eszközöknek a megvásárlására irányul. Ezenkívül az immateriális javak keretében különböző szoftverek (touchinfo és mágneskártya szoftver, digitális tárlatvezető rendszer szoftvere) is beszerzésre kerülnek Üzemeltetési feltételek előrejelzése A alternatíva során megjelölt személyi feltételek a már meglévő fejlesztési helyszíneken elegendőnek mutatkoznak a projekt megvalósítása során. Egyedül előreláthatólag csak a Nagykun Látogatóközpontban mutatkozik igény egy munkatárs felvételére. A látogatóközpont a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ telephelyeként működne, vezetését a Tourinform iroda vezetője látná el, a pénzügyi és adminisztrációs feladatokat a DMK biztosítaná. Karcagon a kézműves foglalkozásokat a Nagykun Népművészeti Egyesület tagjai vezetnék, a szakmai munkát az egyesület elnöke, aki egyben a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója irányítaná. A Jász látogatóközpont fenntartását Jászberényben a Déryné Művelődési Központ, illetve a szervezet fenntartója, Jászberény Város Önkormányzata biztosítja, és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat a tervek szerint a DMK jelenlegi népművelői és idegenforgalmi végzettségű munkatársai fogják ellátni. Természetesen szükség esetén a forgalom növekedésével minden helyszínen sor kerülhet új alkalmazott felvételére Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése A projekt megvalósulásával keletkező többlet működési költségek, és a többlet bevételek becslése a tanulmány 7. fejezetében részletezésre kerülnek. A beruházás összköltsége ezer Ft, ebből az építési költség ezer Ft, az eszközök és immateriális javak beszerzésének költsége ezer Ft. Csak az építési, valamint eszköz és immateriális javak beszerzésének költségeit tekintve a beruházás költsége: ezer Ft. Becsült adatok alapján a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazva, a beruházás megkezdésétől számított 1. évre (217.) 17.5 ezer Ft lesz a projekt ún. többlet működési költsége, és 16. ezer Ft lesz a többletbevétele, ahhoz képest, ha a projekt nem kerül megvalósításra (. alternatíva). A működési költség meghatározásánál a személyi juttatások, dologi kiadások és pótlási költségek, a bevételek esetében a múzeumi belépők, a tárlatvezetésből, különböző foglalkozásokból, kiadványokból és rendezvényekből befolyó bevételek kerültek számbavételre. 8

81 5.5. B megvalósítható alternatíva A cél meghatározása Az 5.2. pontban meghatározott B alternatíva is hozzájárul a tanulmány 4.3. pontjában meghatározott célkitűzésekhez, azonban a látogatóközpontok hiányában kevésbé lesz eredményes, mint az A alternatíva Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása A műszaki tartalom megegyezik az pontban ismertetésre kerülő tervezett fejlesztésekkel, kivéve a 3. és a 6. pontban szereplő Jász és Nagykun Látogatóközpont kialakítása során felmerülő fejlesztéseket, és az 1. pontban a Szolnoki Látogatóközpont kapcsán az 1.3. és 1.4. pontban megvalósítandó beruházásokat Üzemeltetési feltételek előrejelzése A alternatíva során megjelölt személyi feltételek elegendőnek mutatkoznak a projekt megvalósítása során. Természetesen szükség esetén a forgalom növekedésével minden helyszínen sor kerül új alkalmazott felvételére Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése A látogatóközpontok nélkül az építési költségek összege: ezer Ft, az eszköz és immateriális javak beszerzések költsége ezer Ft. Így csak az építési, valamint eszköz és immateriális javak beszerzésének költségeit tekintve a beruházás költsége: ezer Ft. Ebben az esetben a beruházás megkezdésétől számított 1. évre (217.) szóló becsléseink alapján 8. ezer Ft lehet a projekt ún. többlet működési költsége, a. verzióhoz viszonyítva, a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazva. Mivel a látogatóközpontok a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal legfőbb mozgatórugói, ezért nélkülük jóval kevesebb látogatóra számíthatunk, így a bevételek jelentős része, elmarad. Becslésünk alapján 5. ezer Ft lehet az a többletbevétel, amelyet a látogatóközpontok nélküli, elaprózott attrakciófejlesztés generál ahhoz képest, ha a projekt nem kerül megvalósításra Legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása Gazdasági életképesség: A látogatóközpontok kulcsfontosságúak a projekt sikeressége szempontjából, hiszen ezeken keresztül jelentősen lehet népszerűsíteni a tematikus útvonalak állomásait. A három látogatóközpont a tematikus út alappillérei, egy olyan közösségi tér, ahol a vendég ráhangolódik a jászág és nagykunság életére. A Szolnoki Látogatóközpont ideális kiinduló pontja a kulturális túrának. A Jász és Kun látogatóközpontok a két térségbe (Jászság és Nagykunság) történő megérkezést teszik érzékelhetővé, és széles körű szolgáltatással részletes információnyújtás, kiadványok, térképek biztosítása, különböző programok szervezése biztosítják, hogy a túra igazi élményt jelentsen a látogatók számára. Kiemelkedő vonzerőt jelentenek majd az egyedi bemutatási módokat preferáló attrakciók, amelyek mindegyik látogatóközpontban kialakításra kerülnek, s amelyeknek a jász és kun történelmi hagyományok adják az alapját. A fejlesztési elképzelésünket újszerűvé, figyelemfelkeltővé, 81

82 ezáltal életképesebbé a látogatóközpontok teszik. A látogatóközpontok működése jelentősen hozzájárul a projekt, és a megyei kulturális örökségének népszerűsítéséhez, ezáltal a projekt eladhatóbbá válik, a kulturális helyszíneken a látogatószámok, ezáltal az árbevételek növekedése várható. Így a gazdasági életképesség tekintetében szintén az A alternatíva esetében adható magasabb pontszám. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (25. augusztus) is előnyben részesíti a látogatóközpontok kialakítását. A stratégai szerint (14. oldal) a komplex szolgáltatást nyújtó látogatóközpontok a kulturális értékek bemutatása mellett (ajándéküzletek, vendéglátó helyiségek, stb.) a turisták magasabb, koncentrált költését teszik lehetővé. Társadalmi hasznosság: Társadalmi haszonként értelmezhetjük, hogy a kulturális örökségek fejlesztésre kerülnek, így a lakosság élettere is vonzóbbá válhat, és megnövekedik a tartalmas, kulturált és egyben szórakoztató szabadidő eltöltési lehetőségek száma. Társadalmi hasznok között említhetjük a lakosság indentitástudatának, a társadalmi összetartozás érzésének erősödését, a munkanélküliség csökkenését, a lakossági vállalkozói jövedelmek növekedését. Az A alternatíva esetében a látogatóközpontok jelentősen hozzájárulnak a megyébe látogatók számának növekedéséhez, melynek hatására a bevételek növelése, új munkahelyek teremtése által a fenti társadalmi hasznok fokozottabban érvényesülhetnek. Az A és B alternatíva esetében egyaránt a hátrányos helyzetűek, köztük a kerekes székkel közlekedők számára a fejlesztések hatására javul tematikus útvonalon található helyszínek akadálymentes megközelítése, és számos épületben lehetővé válik az akadálymentes közlekedés. A vakok és gyengén látók számára minden fejlesztési helyszín esetén akadálymentes érintőképernyős információs rendszert (ez egyébként a halmozottan fogyatékos állampolgárok számára is használható), hangos digitális tárlatvezetést választható nyelveken és vakírással történő feliratozást valósítanak meg. Új munkaerőfelvételre előreláthatólag a Nagykun Látogatóközpontba kerül sor, tehát új munkahelyet a projekt kezdetekor csak az A alternatíva teremt. A Nagykun látogatóközpontban kézműves műhelyek kialakítására is sor kerül, melyekben a hátrányos helyzetű fiatalok számára a kézműves mesterségek iskolarendszerű oktatása valósulhatna meg, mely kitörési lehetőséget jelenthetne számukra. Így a társadalmi hasznosság szempontjából magasabb pontérték adható az A alternatívának, mint a látogatóközpontokat nem tartalmazható B alternatívának Intézményi és működési kockázatok: A kockázatokat tekintve az A alternatíva mutatkozik kedvezőbbnek, hiszen a múzeumok, és egyéb bemutatóhelyek működése jobban biztosíthatónak ítélhető, azáltal, hogy a látogatóközpontok mint a projekt mozgatórugói révén segítségével magasabb látogatószám, és ezáltal bevétel várható. Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság: A pénzügyi fenntarthatóság szempontjából a három látogatóközpont hiánya miatt a B alternatíva fenntartása alacsonyabb beruházási és működési költséggel valósítható meg, amely 82

83 a pontszámok meghatározásánál a B alternatíva mellett szól. Azonban hozzá kell tenni, hogy az előzőek alapján a bevételek is kevesebbek lesznek várhatóan mint az A alternatíva esetében. A fentiek alapján elkészített többszempontú értékelés eredményeit az alábbi táblázatban mutatjuk be. A tételenként adható pontszámok maximális értéke 5 pont. A alternatíva Társadalmi hasznosság Gazdasági életképesség Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen: B alternatíva Társadalmi hasznosság Gazdasági életképesség Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen: Pontszám Súly Súlyozott pontszám max max Következtetés: A legmagasabb pontszámot összességében az A alternatíva kapta. A B alternatívához képest a társadalmi hasznosság és gazdasági életképesség tekintetében jóval magasabb, az intézményi és működési kockázatoknál szintén magasabb, a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából a magasabb beruházási költségek és működési költségek ellenére is kedvezőbb, mivel a bővebb fejlesztés eredményeként a projekt bevételi mutatói magasabbak lesznek. A megvalósítás szempontjából legmegfelelőbb alternatíva tehát az A alternatíva, a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítása c. projekt, melynek során a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának 8 tagmúzeumának, és további 6 megyei múzeum, tájház, és egyéb kiállító és bemutató hely felújítását, és látogatóbarát fejlesztését, valamint három látogatóközpont (Jászberény, Karcag és Szolnok) kialakítását tartalmazza. Az egyes fejlesztési helyszínek egy ún. csillagtúraszerű tematikus útvonal keretében lesznek összekapcsolva, a jászkun emlékanyagra alapozva. 83

84 6. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA 6.1 Műszaki tartalom részletes leírása A pályázati Bíráló Bizottság elvárása alapján meg kellett vizsgálni, hogy az egyes projekthelyszínek felújítását érintően az elvégzett munka szinten tartó beruházásnak minősüle vagy sem. A pályázati útmutató 29.oldalán leírtak alapján Szinten tartó vagy helyettesítő beruházásnak minősül: Tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely nem jár új létesítmény felállításával, nem jár meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény szolgáltatásainak bővítésével, illetve olyan eszközök beszerzése, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás a turisztikai vonzerő vagy a nyújtott szolgáltatás alapvető változását eredményezné. Az MT és es pontjában leírtak alapján valamennyi fejlesztési helyszínen olyan új szolgáltatások kialakítása tervezett, amelyek egyértelműen alátámasztják a hozzáadott érték növekedést, illetve több helyszínen is történik bővítés, illetve funkcióváltás az alábbiak szerint: 1. Szolnok Damjanich János Múzeum: 6 új szolgáltatás, illetve 4 m2-es új kiállítótér jön létre 2. Jász Múzeum, Jászberény: 3 új szolgáltatás jön létre 3. Jász Látogatóközpont, Jászberény: 7 új szolgáltatás jön létre, illetve teljes funkcióváltás történik 62 m2-es új kiállítótér növekedéssel együtt 4. Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred: 4 új szolgáltatás jön létre 5. Györffy István Nagykun Múzeum, Karcag: 3 új szolgáltatás kialakítása tervezett 6. Nagykun Látogatóközpont: 7 új szolgáltatás jön létre, teljes funkcióváltás történik az épületben 166 m2-es új kiállítótér növekedéssel 7. Tiszazugi Földrajzi Múzeum, Tiszaföldvár: 1 új szolgáltatás jön létre 8. Túri Fazekas Múzeum és Badár Emlékház, Mezőtúr: 4 új szolgáltatás és 18 m 2-es új szabadtéri kiállítótér jön létre 9. Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton: 4 új szolgáltatás és 18 m2-es új (részben) szabadtéri kiállítótér jön létre 1. Finta Múzeum, Túrkeve: 4 új szolgáltatás jön létre 11. Macihad Macimúzeum, Rákóczifalva: 3 új szolgáltatás jön létre 12. Ipoly Arnold Helytörténeti Gyűjtemény, Törökszentmiklós: 2 új szolgáltatás jön létre 13. Tájház, Jászkisér: 2 új szolgáltatás jön létre 14. Babamúzeum, Abádszalók: 2 új szolgáltatás, valamint 45 m2-es új kiállítótér jön létre 15. Tájház, Kunhegyes: 2 új szolgáltatás jön létre 84

85 Szolnok Damjanich János Múzeum (Országos Műemlékvédelmi Épület) Fejlesztési elképzelések: Akadálymentesítés Főbejárat akadálymentesítése Akadálymentes illemhely kialakítása Személyfelvonó részleges akadálymentesítése Múzeumi SHOP kialakítása Foglalkoztató terem kialakítása Látogatóközpont, élményterem, és látványraktár kialakítása Akadálymentesítés Akadálymentes főbejárat Jelenlegi állapot: Az épület bejárata jelenleg nem közelíthető meg akadálymentesen. A lépcsőfokok fellépési magassága 17 cm. A lépcső melletti lejtő sem szélességben, sem lejtésben nem alkalmas akadálymentes közlekedésre. Az épület bejáratát kerekes székkel gyakorlatilag lehetetlen megközelíteni. A lépcsőn álló-alakos szobor van elhelyezve. Tervezett átalakítás: A jelenlegi lejtőt el kell bontani. Helyére min. 9 cm széles járófelületű, 5 %-os lejtésű, kerekesszékkel használható lejtőt kell építeni az épület fala mentén. A lejtő hossza min. 6,5 m, szintkülönbsége cm. A lejtő mindkét oldalát védőperemmel-, külső oldalát kétsoros korláttal kell ellátni. Szükséges a lépcső átalakítása, szélesítése a lejtő megfelelő csatlakozásához. A lépcső szélesítésével 1,57 m széles (1,5 m fordulási körátmérőt biztosító) érkező szint alakul ki a bejárat előtt így ez kerekesszékkel is megközelíthető Akadálymentes illemhely Jelenlegi állapot: A múzeumban a dolgozóknak és látogatóknak megfelelő számú illemhely ki van alakítva, de ezek közül egyik sem felel meg az OTÉK szerinti akadálymentes használat (méret, kialakítás) előírásainak. Az akadálymentes illemhely az épület földszintjén lévő, az udvar térszintjéhez kapcsolódó női illemhely kisméretű átalakításával megvalósítható. Az illemhely három WC-vel és két mosdóval felszerelt előtérrel rendelkezik. A tervezett átalakítással az illemhelyek száma változatlan marad. Egy női WC megszüntetésével egy nemektől független akadálymentes WC kialakítható úgy, hogy a női WC előtere és az akadálymentes illemhely egy közös közlekedővel nyíljon. A közlekedő OTÉK szerint előírt minimális szélessége (14mm) és az akadálymentes illemhely minimális alaprajzi mérete (165 x 18 mm) biztosítható. Az ajtaja kifelé nyíló, 1-12 cm vtg. Válaszfalba, minimum 85 mm széles tokbelmérettel építendő be. A WC kagyló és mosdóberendezés speciális, mozgáskorlátozottak számára kialakított típusúak. (Konkáv peremű, dönthető mosdó, a WC magassága max cm lehet). A WCben 75 cm magasságban egy fix és egy állítható kapaszkodót kell beépíteni, az illemhelyet vészjelzővel kell ellátni. A kapcsolók elhelyezési magassága max. 1,1 m lehet. Az illemhely kialakítása válaszfal-, burkolat-, gépészeti vezetékek megbontásával, új válaszfalak beépítésével, burkolat-, álmennyezet készítéssel, elektromos és gépészeti vezetékek beépítésével kivitelezhető. Átalakítással érintett WC blokk alapterülete 17, m2. 85

86 Lift átalakítás Épületszintek közötti akadálymentes-, kerekesszékkel való közlekedés biztosítása: Jelenlegi állapot: Az épület jelenleg rendelkezik lifttel. A lift a lépcsőház orsóterében van elhelyezve. Négy szintet köt össze összesen 13,4 m emelési magassággal. A lift hidraulikus rendszerű, két vezetősínnel, süllyesztékkel, aknafejjel kialakítva. A liftkabin teljes magasságig, mind három oldalán üvegfalú. Aknafalak csak a vezetősíneknél vannak kialakítva. Az aknaajtók díszes kovácsoltvasból készültek. A beépített liftkabin belmérete nem felel meg az akadálymentes helyszükséglet OTÉK szerint előírt méretének. Az aknaajtó nem automatikusan nyílik és tokbelmérete szintén nem felel meg az előírt szélességi mértéknek. Tervezett átalakítás: A meglévő lift fülke, vázszerkezetét, vezetősíneket aknaajtókat és portálszerkezetét nem lehetséges átalakítani műemlékvédelmi okokból és az épület gyakorlati használati lehetőségét sem lehet korlátozni az orsótér beépítésével. Ennek figyelembe vételével a lift részleges akadálymentesítésére kerülhet csupán sor, amelynek keretében a siketek és nagyothallok megsegítésére braille-írással is ellátott kezelőpanel kerül kialakításra. A liftkabin belső méretét nem lehet növelni, ezért egy speciális kerekesszék beszerzése is a pályázat része, amelynek egyedi átlagostól 5-1 cm-rel kisebb mérete biztosítja a kerekes-székesek számára a szintek közti közlekedést Múzeum bolt A múzeum épületén belül kialakításra kerül egy zárt árusító hely, amely turisztikai célú hasznosítással a Jászkun kapitányok tematikus útvonalhoz, múzeum kiállításaihoz, tárlataihoz, egyéb rendezvényeihez kapcsolódó, könyv, képeslap, bélyeg, érme és egyéb emléktárgyak értékesítésének biztosít területet. A bolt elhelyezése a régészeti állandó kiállítás előterében megoldható a helyiség egy részének lehatárolásával. Az épület műemlék, ezért a térelhatárolást az épülethez alkalmazkodó és illeszkedő formavilágú szerkezetekből, a meglévő szerkezetek megbontása nélkül, a helyiséggel egy légteret képezve alakítható ki. A térleválasztás teljes belmagasságot érinti, ajtómagasságig kialakított üvegezett faszerkezetből, kirakattal, pulttal tervezett építmény. A pult melletti és ajtórész feletti üvegezett mellvédek egyben kirakat funkciót töltenek be, biztonsági üvegezéssel, megfelelő megvilágítással ellátva. A lehatárolandó terület 7,5 m2 a térelhatároló felület 3m2. A térelválasztásnál a tervezési szempontok közt az átláthatóságot, a tágas térérzet megtartását és az illeszkedést is figyelembe vesszük Foglalkoztató terem kialakítása A múzeumban új szolgáltatásként foglalkoztató terem kerülne kialakítására is sor kerülne. A többfunkciós terem az átalakítandó épületrész akadálymentesen megközelíthető szintjén kerülne kialakításra, az élményteremből könnyen megközelíthetően. A foglalkoztatót interaktív múzeumi élmények megszerzésének céljából alakítjuk ki. A tervezett funkcióváltáshoz szükséges átalakítás, a látogatóközpont kialakításával egyidejűleg történhet. A padozat melegpadlóra való cseréje, a fűtést biztosító radiátorok 86

87 bővítése, megfelelő világítás kiépítése feltétele a fejlesztésnek. A tervezett padlóburkolat ragasztott parketta. A helyiségben a +22 C belső hőmérséklet biztosítandó. A helyiség mesterséges megvilágítási követelményértéke,65 m magas munkafelületen 5 lux új világítótestek beépítésével biztosítható. A helyiségben több ponton ki kell építeni a gyengeáramú rendszer kapcsolódási pontjait, valamint a foglalkoztató igényeinek megfelelő egyedi bútorzatot kell elhelyezni, amely számítógépes munkahelyeket magába foglaló körasztalokból és hozzá tartozó ergonómikus székekből áll. A helyiségben digitális táblát, valamint projektort kell kiépíteni Látogatóközpont kialakítása Az átalakítás után az épület elsődleges funkciója a látógatóközpont befogadása lesz. Az akadálymentes, az állandó kiállítással összekapcsolt szintem kerül elhelyezésre a már említett foglakoztatón kívül az élményterem, amely egység legnagyobb attrakciós eleme. Fejlesztési cél a múzeum látogatottságának növelése. Új színfoltként, látványosságként olyan műtárgyraktár kialakítása, amely a múzeumlátogatók számára szakmai kísérettel látványraktárként megtekinthető legyen. A pinceszinten és az emeleti részen új közönségcsalogató elemként lesznek kialakítva a látványraktárak, ahol a tárolt muzeális darabokat nyers mivoltukba, a múzeum titkaiba betekintve testközelből vizsgálhatják a látogatók. A látogatóközpont és élményterem kialakításának ismertetése: Az épület magánterületről való megközelítését meg kell szüntetni. A közhasználatú magánterület felőli bejárat (mint vészkijárat) megmarad. Az épület megközelítését a múzeum felöl a földszinten lévő épületek közötti átjáró létesítésével tervezzük. A két épület földszinti padlószintje közel azonos, a tényleges szintkülönbség (5-8 cm) a kialakított falnyílásban lejtéssel megoldható. A múzeum I. emeletén lévő vendégszoba megszüntetésével, az épületek közötti átjáró létesítésével az összeköttetés itt is megoldható. A vendégszoba folyosóra nyíló ablakának parapet kibontásával, mint közlekedő előtér a múzeum folyosójához-, a két épület közötti falban nyílásbontással a hasznosítani kívánt épület tetőteréhez fog kapcsolódni. A hasznosítani kívánt épületben a padlásfödém cseréjével (födémsüllyesztéssel) a tetőtér is beépíthetővé válik. A pincét, földszintet, tetőtéri szintet és a múzeum I. emeleti szintjét lépcsőház építésével össze kell kötni, amelyhez a pince feletti födémet is meg kell bontani ill. át kell alakítani. El kell végezni az épület víz elleni szigetelését. Pincefalak nedvesség elleni szigetelése tömbinjektálással, falszárító, sólekötő vakolattal, nedvesség szellőztetés mellett. Pincepadló talajnedvesség elleni szigetelése új szigetelt padlószerkezet készítésével. A földszint funkcionális kialakításához a teljes földszinti padlószerkezetet, válaszfalakat, galériaszintet, el kell bontani. Válaszfalakat csak minimális mértékig kell beépíteni a tervezett funkcióból adódóan. Egy illemhelyet, takarítóeszköz tároló tartalmazó vizesblokkot kell kialakítani. 87

88 A homlokzati nyílászárókat ki kell cserélni, a szükséges homlokzat átalakítást (nyílásbefalazást, nyílás-átalakítást) el kell végezni. A homlokzati nyílászárókat betörés gátló szerkezetekből kell kialakítani. Az épület pincéjében a páratartalmat mesterségesen kell szabályozni, mesterséges szellőzést biztosítani. A teljes közmű ellátást (víz, villany, szennyvíz) újjá kell építeni a múzeum közműhálózatához csatlakoztatva. A tetőtér hasznosítása a régi tető elbontásával, új tetőtéri tartó- és fedélszerkezet, valamint új födém beépítésével valósítható meg. A beépített acél- és faszerkezeteket tűzelleni felületkezeléssel, burkolattal kell ellátni. Az épület közlekedőinek, lépcsőházának hő- és füstelvezetéséről gondoskodni kell. Tervezett átalakítással nyerhető hasznos alapterület: - épület földszintje: 18 m2 - épület tetőtere: 145 m2 - pince: 175 m m2 - A kiállítóterek területe: 4 m Jász Múzeum épületének akadálymentesítése, látogatóbarát fejlesztése, előtér felújítása (Országos Műemlékvédelmi Épület) Tervezett fejlesztési elképzelések: Akadály-mentesítés: akadálymentes bejárat és belső akadálymentes közlekedés; akadálymentes illemhely kialakítása; Fogadótér belsőépítészeti kialakítása Akadálymentesítés akadálymentes bejárat és belső akadálymentes közlekedés Jelenleg az épület nem rendelkezik akadálymentes (kerekes székkel is használható) bejárattal. A főbejáratnál 6 cm-es szintkülönbség áthidalása lejtővel helyhiány miatt nem lehetséges, viszont a Polgármesteri Hivatal udvarából gépjárművel és gyalogosan is biztosítani lehet az akadály-mentes bejutást a hátsó bejárathoz. Az épület hátsó bejárata a Polgármesteri Hivatallal közös udvarrészen keresztül aszfaltozott úton, valamint az aszfaltozott út-és épület közötti természetes kővel burkolt úton közelíthető meg. A kőburkolat töredezett, mállott, egyenetlen felületű, jelenlegi állapotában akadálymentes közlekedésre alkalmatlan, az aszfaltozott út kiemelt szegélyéhez csatlakozik, ahol a szintkülönbség rábetonozással van áthidalva. A hátsó bejáratnál a padló és térburkolat közötti szintkülönbség 17-19cm. A tervezett burkolattal kialakuló 17cm-es szintkülönbség 2, 15m hosszú, 8%-os lejtővel áthidalható. A lejtő minimális szélessége 1, 2m, az érkező szinten 1, 5m széles közlekedő terület van biztosítva. A lejtő mellett akadálymentes parkoló kerül kialakításra 5, 5 x 3, 5m mérettel. A parkoló és lejtő része a tervezett és aszfaltozott utat, és épületet összekötő térburkolatnak. A térburkolat teljes alaprajzi mérete 5, x 12, 5m. Süllyesztett oldalszegélyekkel készül a meglévő aszfaltozott úthoz ívesen csatlakozva. A 88

89 meglévő útszegély és útszegély melletti rábetonozás a csatlakozás szélességében elbontásra kerül. A rámpa kialakítása vasalt tereplejtőként 1cm vtg. C16 vasalt betonból kell kivitelezni, a tervezet hálós vasalás 5, 5 x 15 x 15mm A parkoló mellett mozgáskorlátozott parkoló jelzőtáblát, a kapubehajtónál és a múzeum főbejáratánál a mozgáskorlátozott parkoló és bejárat helyét jelző információs táblát kell elhelyezni. A mozgássérültek részére kialakított bejárat küszöbét ki kell cserélni, az ajtót csiszolás után tölgy színű lazúrfestéssel fel kell újítani. Szükséges az épületen belüli kiállító termek és fogadótér közötti szintkülönbség kerekesszékes használatú akadálymentesítése. Itt a szintkülönbség 12 cm, amelyet egy 8%-os lejtésű, 1,5 m hosszú és 9 cm széles keményfából készült, könnyen rögzíthető, és a rögzítést könnyen oldható modul lejtővel hidalunk át. A faszerkezetet tölgy lazúrozással kell ellátni akadálymentes illemhely kialakítása Az akadálymentes illemhely kialakítása a fogadótérben lévő női-és férfi WC-ket magába foglaló vizesblokk helyén van tervezve. A meglévő vizesblokkot teljes mértékben el kell bontani. A tervezett vizesblokk 3,4 x 3,1m befoglaló alaprajzi méretű, 12cm vtg. Porotherm válaszfalakból épül. Az illemhely csoport egy nemektől független akadálymentes illemhelyet, egy férfi illemhelyet, (egy WC - vel és egy piszoárral), valamint egy női illemhelyet (egy db WC vel)foglal magába. A helyiségeket teljes belmagasságig travertin mintás 2cm x 4cm csempével burkolni kell. Valamennyi WC helyiséghez saját mosdókagyló tartozik. A vizesblokk padozata PEI V. kopásállóságú 1mm vtg. retifikált, marfil perlato mintájú greslap. Az akadálymentes illemhely speciális WC - vel, konkáv mosdóval, egyik oldalt fix, másik oldalt felhajtható kapaszkodóval, vészjelzővel és pipere tárgyakkal van felszerelve. A belső terű helyiségek szellőzését villanykapcsolóval működtethető elszívó ventillátorokkal ellátott, tető fölé vezetett szellőzőcső biztosítja. A szellőzőcső a padlástérben és a tetőn kívül 51 x 51cm külméretű, tégla falazatú szellőző kéménybe kerül elhelyezésre, műkő fedkővel ellátva. A vizesblokkban 2, 7m magasságban gipszkarton álmennyezet készül Fogadótér belsőépítészeti kialakítása A fogadótérben tervezett vizesblokk-építéssel párhuzamosan kulturált belső tér kialakítása is szükséges, amely az alábbi munkákat tartalmazza: - kerámialap padlóburkolat cseréjét ragasztott mészkőlap burkolatra; a mészkőlap vastagsága 2 cm, mérete 6x3 cm téglakötésben fektetve. - korszerű világítás kiépítését; - recepció kialakítását 2 db pulttal, 1 db asztallal, két db üveges vitrinnel; - falburkolatok, radiátorburkolatok készítését; A pultok, asztalok, vitrinek, fal-és radiátor burkolatok egyedi tervezésű és kivitelezésű, fenyő alapú dió furnérozott, esztergált díszekkel ellátott fából készülnek. A falburkolatok teljes belmagasságig készülnek. Mennyezetfestést fel kell újítani. A fogadó előtér általános világítására mennyezeti lámpatesteket kell felszerelni. Energiatakarékosság szempontjából a világítást szakaszosan célszerű kapcsolni. A külső bejáratok megvilágítását infra mozgásérzékelővel működtetve kell kialakítani. 89

90 Jász látogatóközpont kialakítása Tervezett fejlesztési elképzelések: Meglévő épület átalakítás Udvar rendezése Tervezett fejlesztési elképzelésekhez szükséges átalakítási felújítási munkák A tervezett fejlesztési elképzelésekben az épületen belül attrakciós termet, internetes információs pontot, ajándékboltot-és prezentációs teret magába foglaló fogadóteret, akadálymentes illemhelyet magába foglaló vizesblokkot és egyéb kiszolgáló helyiséget (fűtési helyiséget, takarítóeszköz tárolót) alakítunk ki, amelyben az alábbi munkákat szükséges elvégezni: Az épület alapja alatti talaj tömörségét injektálásos eljárással meg kell erősíteni. A megsüllyedt alap-és falszakaszt, amely függőlegesen teljesen elvált a többi szerkezettől el kell bontani, és újra kell építeni. Az összes válaszfalat el kell bontani. A megmaradó főfalakat a tégla lábazatban falátvágásos, vagy fémlemez beveréses technológiával utólagos talajnedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni. A padlószerkezetet és az alatta levő feltöltést az alapok felső síkjáig vissza kell bontani, a falszigetelési munkák után homokos kavics feltöltése, hő-és talajnedvesség elleni szigeteléssel ellátott padlószerkezetet kell építeni. A tetőszerkezet állapota a teljes cserét indokolja új tetőfedéssel és bádogos szerkezetekkel ellátva. A teljesen új elektromos hálózatot, funkciónak megfelelő világítást kell kiépíteni. Korszerű központi fűtési rendszer kiépítése kondenzációs kazánnal, radiátoros hő-leadókkal. A teljes belső felületképzéseket fel kell újítani új vakolattal, festéssel, födémen hőszigetelt álmennyezettel. Az épület homlokzatán új téglalábazatot, páraáteresztő hőszigetelő vakolatot kell készíteni. Az épületben lévő pincét meg kell szüntetni Épületen kívüli munkák, udvar kialakítása Parkolók elhelyezése, megközelítése, szerkezeti kialakítása: Szükséges parkolók száma az OTÉK 4. számú melléklete 8. pontja alapján határoztuk meg A három parkolót saját telken belül az udvaron helyezzük el, amelyből egy parkolót mozgáskorlátozottak részére jelölünk ki. A parkolókhoz 1 db nagy lombkoronát növesztő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni. A parkolók megközelítése új kapubehajtón keresztül a Kossuth L. u. felöl lehetséges. Két parkoló gyephézagos betonelemekkel, a mozgáskorlátozott parkoló beton kockakővel van burkolva. Kerékpártároló kialakítása: A telken az OTÉK 7. számú melléklet 8. pontja alapján 5 db kerékpár elhelyezéséről kell gondoskodni. Az ingatlan udvarán egy 2, 5 x 4, m alaprajzi méretű 2, 2m építménymagasságú, lábakon álló, oldalain nyitott faszerkezetű, cserépfedéssel ellátott kerékpártárolót helyezünk el 1 12 kerékpár elhelyezési lehetőséggel. 9

91 Utcai kerítésépítés: A meglévő utcai kerítés elbontásra kerül. A kerítésben egy személykapu és egy kétszárnyú nagykapu van beépítve. A tervezett kerítésnek figyelemfelhívó és jelképes szerepe van, ezért méreteiben és egyes szerkezeti elemeiben egyedi megoldású. A nagykaput 4, m magas 6 x 6cm keresztmetszetű, vasbeton maggal erősített tömör nagyméretű téglából falazott, felül fa gerendával összekötött pillérek fogják közre. A fa gerendára fából készült, elliptikus keresztmetszetű kürt motívum van felfüggesztve (utalás Lehel kürtjére) kerítés alapja beton, vasbeton talpgerenda 1 rtg. talajnedvesség elleni szigeteléssel ellátva. A kerítés pillérek és lábazat nagyméretű tömör téglából falazva, natúr felülettel fugázva, a felülete vízlepergető impregnáló szerrel kezelve készülnek. A pillérek teteje műkő fedkővel, a lábazati fal élére állított téglasorral lezárva készül. A személyi bejárati kaput és a nagykaput acél szerelvényekkel rögzített faragott fa gerenda záradék hangsúlyozza. A kapu-és kerítésmezők áttört fa lécezéssel vannak kialakítva, sötétbarna lazúros bevonattal kezelve. Udvari térburkolatok, zöld felületek kialakítása: Az udvaron lévő kerti építmény alatti térburkolat megmarad. Az udvar a Látogatóközpont programfelépítése szempontjából jelentős szerepet kap, különböző játékokhoz kapcsolódó építmények ( Csörsz árok legendájához homokárok létrehozása, város határait jelölő kőkép imitációk elhelyezése, stb.). Az udvari térburkolatokat, járdákat az épület megközelítésének-, parkolók elhelyezésének, a programok kiszolgálásának és az előírt zöldfelület mértékének megfelelően alakítottuk ki. A térburkolatok anyaga beton kockakő, parkolóknál gyephézagos beton és beton kockakő, épület körüli védőjárdának fagyálló tégla. A burkolat nélküli felületek füvesített zöldfelületként lesz kialakítva Kiss Pál Múzeum, Tiszaüred épületének akadálymentesítése, felújítása, fejlesztése (Országos Műemlékvédelmi Épület) Tervezett fejlesztések átalakítási, felújítási munkái Épület bejáratának akadálymentesítése Belső átalakítási munkák, foglalkoztató terem Tetőtér-beépítés Épület bejáratának akadálymentesítése Az épület bejáratának akadálymentes megközelítését lejtősen kialakított járdával biztosítjuk az épület nyugati végfala mellé építve úgy, hogy a bejárat előtti elő-lépcsőt a lejtőig megbővítjük. Az előlépcső bővítése a meglévő elbontásával, és teljesen új elő-lépcső építésével történik. Az előlépcső burkolata a meglévő lépcsők burkolatával megegyez anyagú és kialakítású vörös színű homokkőből készül. A lejtős járda hossza 9, m, lejtése 5 %, összesen 45cm szintkülönbséget hidal át, oldalán 5cm kiemelt szegéllyel készül. A rámpa szélessége 1,5 m, burkolata lángolt felületű, fagyálló vörös gránit. Az épület tornácán lévő és a portikuszt támasztó pillérek vízszigetelését a bejárat akadálymentesítése keretében vízszigetelni kell, majd a járulékos javító munkákat is el kell végezni. A szigetelést injektálásos technológiával kell végezni Belső átalakítási munkák, foglalkoztató terem Az épület földszintjén az irodákat magába foglaló épületrészben 42 m² területen tervezünk átalakítást, fejlesztést. Nyílásbontással, válaszfalak-, ajtók bontásával és beépítésével, új padlóburkolat készítéssel, vakolatpótlással, fűtés-, világítás átalakítással, festés felújítással járó átalakítással többfunkciós terem kialakítását tervezzük. A terem alapterülete 28 m2. 91

92 Tetőtér-beépítés A földszintes külső irodák pótlása, a földszint feletti tetőtérben 56m² terület beépítésével történik. A földszint és tetőtér között lépcsőt fel kell újítani. A tetőtér beépítés könnyűszerkezetes válaszfalakkal, fapadló szerkezet kialakítással, a tetőszerkezetbe ökörszem ablak-, hőszigetelő réteg-, páraáteresztő fólia-és tűzálló burkolat beépítésével tervezzük. Fűtés-és világítás a meglévő rendszerre csatlakozva biztosítható. A tetőtér átalakításával együtt a meghajlott cserépléceket ki kell cserélni Györffy István Nagykun Múzeum látogatóbarát fejlesztése Műemlékvédelmi Épület) Fejlesztési elképzelések: Akadálymentesítés Vendégfogadó tér, ruhatár kialakítása Látogatóbarát többfunkciós terem kialakítása Épület komplex fűtési rendszerének megoldása Tetőfelújítás (Országos Fejlesztési elképzelések részletezése: Akadálymentesítés Bejárat akadálymentesítése Az épület bejárata jelenleg a csatlakozó járda szintjétől mért 6 cm magas szintkülönbséget áthidaló lépcsőn keresztül közelíthető meg. A járda önmagában is a terepszint (2-3 %-os) lejtését követi. A látogatóbarát fejlesztés szükséges eleme az épület mindenki számára való elérhetősége, különös tekintettel a mozgáskorlátozottakra. Az épület építészeti adottságaiból adódóan az épület akadálymentes megközelítése az épület árkádos hossz-főfalához épített lejtősen kialakított járdával lehetséges. Az épület szimmetriájának megtartása végett, mivel az épület műemlék, a lejtősen kialakított járdát az oszlopos timpanon mindkét oldalán ki kell építeni. A lejtőt lejtős terepre kell építeni, két lejtős járdaszakasszal, köztük egy 1,5 x 1,5 m-es pihenővel összesen 19,5 m hosszúsággal. A lejtős szakaszok hossza 9, -12, m, szélessége minimum 1,5 m. A lejtő az épület lábazati fala mellé homokos kavics feltöltéssel készül a fal mentén drénlemez szivárgó-, illetve kiszellőző réteggel. A feltöltése járdaszegélyekkel betonaljzatra, homokba ágyazott klinker téglaburkolattal készül. A lejtő mellett rézsüs feltöltésen füvesítést tervezünk. A lejtő építésének elengedhetetlen feltétele (mint csatlakozó szerkezethez) a megsüllyedt elő-lépcső, és elő-lépcső oszlopok alatti talaj megerősítése, amelyet műgyanta-injektálási technológiával az elő-lépcső megbontása nélkül tervezünk. A járdák kiépítésére a telek bejáratáig, az utcai gyalogjárdákig szükséges. A tervezett járdák közel 3, m szélesek. A Kálvin útról bekötő járda a parkban található szobrot körül öleli, pihenőtért kialakítva, padok elhelyezésével Akadálymentes látogatói illemhely kialakítása Jelenleg látogatói illemhellyel nem rendelkezik a múzeum. A meglévő két WC az intézmény irodáihoz kapcsolódik, amelyek méretei a normál WC előírásainak sem felelnek meg 92

93 A meglévő vizesblokk és a szomszédos helyiségek kismértékű terület igénybevételével a látogatók részére 2 db illemhelyet, a néhány fő múzeumi dolgozó részére 1 db nemektől független illemhely, valamint takarítóeszköz tároló kialakítható. Az egyik illemhely akadálymentes használat követelményének megfelelően van kialakítva, egyben a női WC is. A férfi illemhely 1 db WC és 1 db pisoárt tartalmaz. A takarítóeszköz tárolóban hideg-melegvizes vízkivételi hellyel és kiöntővel van ellátva. A látogatói illemhelyek a közlekedő előtéren keresztül kapcsolódnak a kiállítótérhez. A közlekedő, valamint az illemhelyek méretei megfelelnek az OTÉK és egyéb szakmai előírások szerinti követelményeknek.(illemhely 1,7 x2,5m, közlekedő szélessége 1, 3m, ajtók tok belmérete min. 9mm.) A WC-kagyló és mosdóberendezés speciális, mozgáskorlátozottak számára kialakított típusúak (konkáv peremű, dönthető mosdó, WCkagyló magassága cm). Az illemhelyekbe 75cm magasságban egy fix és egy állítható kapaszkodót kell beépíteni, és vészjelzővel kell ellátni. A kapcsolók elhelyezési magassága max. 1,1 m lehet. Az illemhelyek kialakítása a meglévő vizesblokk (padló, válaszfalak, berendezések, vezetékek) elbontásával, az érintett kiállító tér-és közlekedő padlóburkolatának részbeni elbontásával, új falazott válaszfalak ajtók-, padozatok-, burkolatok-, gépészeti-és elektromos berendezések beépítésével történik, összesen 17m² -i alapterületen. A belső terű helyiségek szellőzését villanykapcsolóval működtethető ventilátorok biztosítják tető fölé vezetett szellőzőcsővel Vendégfogadó tér, ruhatár kialakítása Az épület főbejáratához kapcsolódó előtérben egységes belsőépítészeti elemek beépítésével alakítható ki a vendégfogadó tér. A jelenlegi üvegezett acél-alumínium portálszerkezeteket el kell bontani. Az előtérben ruhatárat, porta-és pénztárszolgálatot, múzeumi shop -ot helyezünk el. A porta és múzeumi shop térelhatárolása természetes fából-, az indokolt részeken ragasztott biztonsági üvegbetét elemekből összeállított pultrendszert képeznek. A ruhatári fogas-elemek szintén egyedi tervezésű és gyártású fa elemekből készülnek. A térhatároló falak 1,5 m magasságig átszellőztetett kazettás falburkolattal lesz ellátva. A helyiségben új padlóburkolat, felületképzés, világítástechnika, valamint az egész épületet érintő fűtéskorszerűsítés kapcsán új fűtési rendszer készül Látogatóbarát, többfunkciós terem kialakítása A többfunkciós terem kialakításának a célja, hogy a mai kommunikációs eszközök (számítógép, projektor, LCD monitor, Internet) segítségével előadás, csoportos foglalkozás, egyéni kutatómunka végezhető legyen, a fiatal generációk érdeklődésének felkeltése, a múzeum látogatottságának növelése és a turisztika fejlesztése. A többfunkciós termet a kiállítóterekhez kapcsolva az egyik kiállító terem átalakításával (strukturált hálózat kiépítésével 4 számítógép telepítésével, kivetítő, monitor elhelyezésével) van tervezve. A helyiségben 4 számítógépes munkahely kerül kialakításra, munkasztallal, nagy kopásállóságú székkel Épület komplex fűtési rendszerének kialakítása és járulékos munkái Jelenleg az épület gázkonvektoros fűtéssel rendelkezik. A kiállító termek alulfűtöttek, a fűtési rendszer elavult. A tervezett fűtési rendszerrel az egész épületben előírt, egyenletes (kiállító 93

94 termekben 16ºC, irodákban 2ºC) hőmérséklet biztosítható. A tervezett fűtési rendszer központi kazánnal radiátor hő-leadókkal készül. A központi fűtés helyiség egy földszinti (látogatók elől) elzárt közlekedőben kialakítható. A tervezett kazán túlnyomásos kondenzációs rendszerű, amelyeknek a friss levegő bevezető és égéstermék elvezető kürtője a tető felett egy új falazott körtűben biztosítottuk. A fűtési rendszer kiépítése kapcsán a teljes belső padlószerkezet cseréjét, belső felületképzések felújítását, állandó kiállítási vitrinek helyreállítását, belső világítás korszerűsítését el kell végezni. Tervezett burkolat a kiállító termekben parketta, egyéb alárendelt helyiségekben kőlaputánzati, min. 8mm vtg. greslap. Az épület belső vakolt felületein a felszívódott talajnedvesség festés-és vakolatleválások formájában erős károsodást okozott. Az épület falai 27-ben injektált szigeteléssel lettek ellátva, amely a talajnedvesség további felszívódását meggátolja. A falakban maradt nedvesség és só kezelésére a meglévő vakolat legalább 1, 5m magasságig le kell verni, fugákat 2 cm mélyen kikaparni, majd a felület megtisztítása után a fugákat és a falfelületet légpórusos, só-lekötő vakolatrendszerrel kell ellátni (pl. weber.san.presto javítóvakolatrendszer). A vakolat vastagságát faldiagnosztikai vizsgálat alapján kell megállapítani, de min. 25 mm-nek kell lenni. A vakolat javítási munkák után az egész belső falfelület festését fel kell újítani. A vakolat-és festésfelújítást megelőzően falkutatást kell végezni. A világítás korszerűsítését a megújult belső felületek, az új kiállítási vitrinek, a tervezett funkcionális átalakítások is a múzeum teljes kiállítási anyagának átrendezését indokolják. Az állandó kiállítási vitrineket terjedelmük és állapotuk miatt elbontásuk után nem lehet visszaépíteni. A vitrineket az újonnan kialakított helyükre teljesen új szerkezetből, megfelelő világítással és védelemmel ellátva kell beépíteni. Gondoskodni kell a vitrinek körüli hát-és oldalfalak, padozatok alatti átszellőzésről (állandó levegőmozgás biztosítása szellőző résekkel) Tetőfelújítás A fejlesztési elképzelések komplex belső felújítással járnak, amelyeknek elengedhetetlen feltétele az épület külső hatásokkal szembeni védelme, elsősorban a víz okozta károk megelőzése. A talajnedvesség elleni védelem korábban elkészültek, viszont a tetőbeázásokat a jelenlegi régi tetőfedéssel nem lehet kizárni. A nedvesség hatására a tetőszerkezet is erősen károsodott. A felújítási munkákhoz kapcsolódóan indokolt az igen rossz állapotban lévő tetőfedés cseréje a károsodott, meggyengült fedélszékű elemek cseréje, a teljes tetőszerkezet faanyag védelme. A tető felújítását Faanyagvédelmi Szakértői Vélemény alapján kell elvégezni, amely az Építési Engedélyezési Tervdokumentáció részét képezi Többlet költségek A fenti munkák építési engedély kötelesek. Az épület műemlék, ezért el kell végezni az építési engedélyhez szükséges dokumentációkat, kutatásokat, szakvéleményeket. A kivitelezési munkák megkezdése előtt az átalakítással érintett helyiségekben falkutatást kell végezni, amelyet múzeum restaurátora végez el és dokumentál. A sólekötő vakolatrendszer készítése előtt faldiagnosztika vizsgálatot kell végezni a kivitelezőnek. Amennyiben a KÖH előírja részletes örökségvédelmi hatástanulmányt és részletes műemléki tervdokumentációt kell készíteni. 94

95 Nagykun látogatóközpont kialakítása Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Meglévő épület átalakítása, felújítása Udvar látogatóbarát fejlesztése Melléképület felújítása Tervezett átalakítási és felújítási munkák: A fejépület padlószintjét a hátsó épületrésszel megegyező parkoló szintre süllyesztjük, így a fejépületben elhelyezett információs központ és ajándékbolt, valamint attrakciós kiállítás bejárata lejtővel akadálymentesen megközelíthetővé válik. A középső épületrészben bemutatóterem jellegű kézműves műhelyeket alakítunk ki, amelyekben szakemberek irányításával az érdeklődők kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A műhelyekhez öltözőt, illemhelyet alakítunk ki. Az épület legnagyobb területét a látogatóközpont élménytermei foglalják el. A hátsó épületrészben kétszobás gondnoki lakás van tervezve a hozzátartozó mellékhelyiségekkel. Az épület funkcionális átalakításához el kell bontani az összes padlószerkezetet, válaszfalakat, nyílászárókat, elő-lépcsőt, elektromos és épületgépészeti berendezéseket, vezetékeket. A szükséges helyeken a födémmezőket cserélni kell, vagy meg kell erősíteni. El kell végezni az épület falainak utólagos talajnedvesség elleni szigetelését. Új, hő- és talajnedvesség ellen szigetelt padlószerkezetek épülnek be. A fejépület homlokzatát új nyílászáró beépítésével át kell alakítani, a hátsóépület nyílászárói szintén cserére kerülnek. A homlokzatokat a szükséges mértékig hőszigetelő vakolattal látjuk el, fagyálló lábazattal. A teljes tetőfedés és kiegészítő bádogos szerkezetek cserére kerülnek. A fedélszéket a szükséges elemcserékkel, megerősítéssel, komplex faanyagvédelemmel újítjuk fel. A födémet hőszigeteléssel, álmennyezettel látjuk el. A teljes épületben új fűtési rendszer (kondenzációs kazán radiátorfűtéssel, kéményfelújítással), és új elektromos hálózat és világítás készül. Az épületben automatikus tűzjelző rendszer, vagyonvédelmi rendszer, TV-, telefon-, internet hálózat lesz beépítve. Az épület bejáratának megközelítését 1, 5m széles akadálymentes lejtővel, illetve járda építésével akadálymentesítjük. Az épületben nemektől független akadálymentes illemhelyet alakítunk ki Udvar látogatóbarát fejlesztése Parkolók elhelyezése, megközelítése, szerkezeti kialakítása: Az épület rendeltetési egységeihez az OTÉK 4. számú melléklete 1.-, valamint 8. pontja alapján: - lakás után (meglévő, megmaradó rendeltetési egység) : 1 db - egyéb művelődési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 5m² nettó alapterülete után: (199 m² után) 4 db parkolóhelyet kell biztosítani. - az átalakításból, új rendeltetésből eredő többlet parkolók száma: 4 - Összesen 5 parkolóhelyet saját telken belül alakítunk ki, amelyből egy parkolót mozgáskorlátozottak részére jelölünk ki. A parkolókhoz 2 db, nagy lombkoronát növesztő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni. A parkolók járművel való megközelítése meglévő hátsó kapubehajtón keresztül, az 1291 hrszú utca felöl lehetséges. 95

96 A parkolók és a hozzájuk kapcsolódó belső utak beton kockakő burkolattal tervezzük Kerékpártároló kialakítása: A telken az OTÉK 7. számú melléklet 1. pontja alapján: 1 db 8. pontja alapján: 5 db, összesen 6 db kerékpár elhelyezését kell biztosítani. Az ingatlan udvarán 1 db 6 x 3 m alaprajzi méretű 2,2 m építmény magasságú, lábakon álló, oldalról nyitott faszerkezetű, cserépfedésű kerékpártárolót helyezünk el 18-2 kerékpár elhelyezési lehetőséggel. Zöldfelület kialakítása: Az udvaron rögzített ülőhelyekkel ellátott szabadtéri tűzrakóhely lesz kiépítve. Az udvar többi része füvesített zöldfelületként lesz kialakítva Melléképület felújítása Az udvaron lévő melléképületeket egy kivételével elbontatjuk. A megmaradó (jelenleg illemhelyeket magába foglaló) melléképületet a kézműves műhelyekhez és szabadtéri foglalkozásokhoz kapcsolódó raktár-, valamint egy helyiséget hulladéktároló funkcióval alakítjuk ki, a szükséges átalakítással, felújítással Tiszazugi Földrajzi Múzeum kültéri foglalkoztató kialakítás és látogatóbarát fejlesztése Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Szabadtéri foglalkoztató Szabadtéri foglalkoztató A múzeum udvarán rendszeresen tartanak kültéri rendezvényeket diákoknak foglalkozásokat. A rendezvényeknek a kultúrált lebonyolítására nélkülözhetetlen egy esővédett felépítmény kialakítása. Ez a múzeum épületének közelében lenne kialakítva, attól nagyságrendileg 5,5m távolságra, míg a téglakerítéssel határolt szomszédos telektől 3 méterre lenne a palánkfala. A szabadtéri foglalkoztató mérete 14, 1m x 7, m, amely 5 fő befogadó képességgel rendelkezne. Fa pillérei betonalapozással készülnének, 1,15 m magas palánkkal körbekerítve. Az udvar felöli tömör végfalában padkás kemence építése segíteni a helyi tradicionális ételek elkészítésének megismerését, míg az épület felöli végfal szintén tömör kivitelben készülne, amelyen vetítéseket lehetne megtekinteni. A kültéri foglalkoztatóba villanyvezeték és világítás kiépítése is a beruházás tárgyát képezné. A tér burkolatát tömörfugájú, kerekes székes közlekedésre alkalmas kivitelben készítenénk el. A foglalkoztató megközelítését hasonló kivitelű járdával biztosítanánk. A beruházás kivitelezésének feltétele a tervezett épület alatt futó NA8 ivóvízvezeték kiváltása, áthelyezése Túri Fazekas Múzeum Műemlékvédelmi Épület) látogatóbarát Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Látogatói parkolók kialakítása 96 fejlesztése, Mezőtúr (Országos

97 Mesterséges világítás fejlesztése Látogatói parkolók kialakítása A látogatóbarát fejlesztés során szilárd burkolatú parkolókat alakítunk ki a múzeum közelében. Az ingatlan fürdő utca felöli utcafrontján 3 db parkoló kialakítása lehetséges. A parkolók hossza 6m, szélessége 2,5 m. Az utolsó, épülethez legközelebb eső parkoló kerekes székes látogatók részére lesz kialakítva, ennek szélessége 3,5 m. Ettől a parkolótól az épület főbejárata járdán és lejtős kapubehajtón át akadálymentesen megközelíthető. A parkolót invalidus ms. felfestéssel és táblával jelölni kell. A burkolt felület 54 m2. A z épület közvetlen közelében a Damjanich utcában további 5+2 parkolóhely kerül kialakításra az utcával párhuzamosan elhelyezve, ezek mérete 6 x 2,5 m lesz. A burkolt felület 118 m2. Valamennyi parkoló burkolatát a szilárd útburkolathoz csatlakoztatni kell, szegélykővel kell ellátni. A gépjármű parkolók rétegrendje: kopóréteg AB-11 aszfaltbeton 4cm kötőréteg K-22 aszfaltbeton 4 cm beton alapréteg (C6) 15 cm Homokos kavics feltöltés 15 cm Mesterséges világítás fejlesztése A múzeum belső termeinek világítása több helyiségben nem megfelelő. Ezekben a helyiségekben a meglévő egyszerű kivitelű izzós lámpákat, a már meglévő, korszerű világításhoz igazodó lámpatesteket tervezünk be. A kiállító terek világításának tervezésénél az ezzel foglalkozó szakirodalom ajánlását vettük figyelembe. A világítás nem károsíthatja műtárgyakat, az őket érő sugárzás mennyiségét optimalizálni kell. Fényre nem érzékeny műtárgyak (kerámia, üveg, fém tárgyak) megvilágítása meghaladhatja a 15 luxot. Világítástechnikai szempontok: jó színvisszaadás helyes fényirány egyenletes fénysűrűség A fentiek alapján a kiállító terem mesterséges világítási követelménye: Fényforrás: jó színvisszaadási tényező kis mértékű UV sugárzás kis mértékű IR sugárzás gazdaságos üzemeltetés Lámpatestek: irányítható fényűek legyenek szakaszos kapcsolási lehetőség esztétikus megjelenés A kiállító terek világítása: - általános világítás: mennyezetre szerelt t fénycsöves lámpatestekkel: 25 lux - kiállított tárgyak megvilágítása: A mennyezetre illetve oldalfalra sín szerkezetet kell felhelyezni, állítható halogén fényvetőkkel. Javasolt tipus: BRILUX ENO 3S, ill 5S / meglévő világitáshoz igazodó/ 97

98 Fényforrás : JC halogén izzó Ra (színvisszaadási index) = 1 színvisszaadási osztály =1A Korrellált színhőmérséklet = 3 K o A korszerű, látogatóbarát világítás kiépítésével érintett helyiségek alapterülete 17 m Mezőtúr Badár-ház látogatóbarát fejlesztése Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Akadálymentes megközelítés és parkolók kialakítása Belső átalakítás, műhely Akadálymentes látogatói illemhely Kültéri, nyitott műhely Akadálymentes megközelítés és parkolók kialakítása A látogatóbarát fejlesztés során szilárd burkolattal látjuk el a kapubehajtót, és a telken belül mozgássérült parkolót alakítunk ki. Az elöregedett téglaburkolatú járdákat kicseréljük, hasonló megjelenésű, telifugával készült nagyméretű tömörtégla burkolatú akadálymentes közlekedést lehetővé tevő közlekedési sávokra. A gépjármű behajtó rétegrendje: kopóréteg AB-11 aszfaltbeton 4cm kötőréteg K-22 aszfaltbeton 4 cm beton alapréteg (C6) 15 cm Homokos kavics feltöltés 15 cm Belső átalakítás, műhely Az épület hátsó egykoron ól funkciójú, ma raktárként üzemelő részét érinti a belső fejlesztés. Ezen a részen két helyiséget I acél kiváltók beépítésével összenyitunk, új burkolattal látunk el és ezáltal kialakul egy téliesített látogatói műhely 33,74 m2 alapterülettel. A műhelyben a meglévő égető kemence mellett új, nagyobb teljesítményű égető kemencét is be kell építeni, amihez a 3 fázis és nagyobb áramellátottság kiépítése is szükséges. A látogatói műhely ajtaját kiszélesítjük és a jelenlegi ajtóval megegyező megjelenésű ajtót építünk be, amely lehetőséget biztosít a korongozóasztalok bevitelére. A fejlesztéssel érintett épületrészeken a vakolatokat pótolni kell és a teljes helyiségeket két rtg. mészfestéssel kell ellátni. A beruházás keretében a tönkrement kerítésmezőket kicseréljük és felújítjuk. Az agyagvermek fedése több helyen korhadt, ezek cserére szorulnak balesetveszélyesek Akadálymentes látogatói illemhely A tornác végében, az oldalról lehatárolt tárolóban alakítjuk ki a látogatói wc-t, amely megfelel a kerekes székes és akadálymentes előírások követelményeinek. A vizesblokk külső oldalában mosdót helyezünk el, amely a kültéri műhelyhez biztosít vízvételi lehetőséget. A vizesblokk vízellátását és szennyvízbekötését a meglévő hálózatokhoz csatlakoztatni kell. A mosdó csúszásmentes greslap burkolattal lesz ellátva, oldalfalai csempeburkolattal készülnek. A mozgássérült illemhely terület: 2,61 m2. 98

99 Kültéri, nyitott műhely A telek udvarrészét a nyár folyamán kültéri műhelyként használják, ennek szélvédett és esővédett kialakítását a projekt keretében valósítjuk meg. A 2 m2 szintterületű fedett rész burkolatát tömörfugájú, kerekes székes közlekedésre alkalmas kivitelben készítjük el. A fedett rész egyrészt kiállítótérként funkcionál, mert a múzeum kihelyezett kiállítótereként eredeti korongozópadok kerülnek elhelyezésre benne, másrészt interaktív foglalkoztató funkciója is van, mert a látogatók kipróbálhatják a munkaállásokon a fazekas mesterséget Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum látogatóbarát fejlesztése (Országos Műemlékvédelmi Épület) Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Az épület akadálymentes megközelítése Szabadtéri kiállítás fejlesztése Kültéri foglalkoztató lefedése Belső átalakítások A látogatóbarát fejlesztések keretében az épület földszinti időszaki kiállítótermei akadálymentesen megközelíthetővé válik, és kialakításra kerül egy mozgássérültek számára is használható látogatói WC. Az épület főbejáratának akadálymentes megközelítését a fejlesztés keretében biztosítjuk. A belső átalakítások keretében felújítjuk a kiállítótermeket, foglalkoztatókat alakítunk ki, a belső szolgálati rész átalakítása lehetőséget biztosít a korábban taglalt akadálymentesítésre. A pincerészen a lépcső alatti sötétzárka kiállítót tért alakítunk ki, világítás beépítésével és az eredetihez hasonló fix felépítmények beépítésével. A külső fedetlen foglalkoztatót lefedjük, a világítását kiépítjük. A főbejárattal szemben a kültéri kiállítórészt alakítunk ki, az udvar 17,5 m2 es területét szilárd burkolattal látjuk el, és fix faszerkezetű kiegészítőket építünk rá, az épület eredeti börtön funkciójának hangsúlyozásának érdekében. Az elhelyezendő kaloda és deres analógiák alapján készített másolat, amely a nagyközönség részére kipróbálható, alkalmazásáról fotó készíthető. Az alagsorban található kápolnán az eredeti ablakot helyre állítjuk, új hőleadókat helyezünk, ezáltal többfunkciós termet tudunk létrehozni, amely foglalkoztatásokra is alkalmas. Az épület gázkazánját lecseréljük, turbó rendszerű, zárt égésterű kazánra Az épület akadálymentes megközelítése A főbejárati előtti járdaszint megfelelő magasságban van, ehhez a szinthez kell lejtős járdát vezetni, oly módon, hogy a kapu előtt 1,5 m sík, szabad terület továbbra is rendelkezésre álljon. A munka keretében a jelenlegi járdát el kell bontani, és helyette rámpás kialakítással új közlekedősávot kell kialakítani. Az új járda burkolata telifugázott nagyméretű tömör tégla, alatta 8 cm vasalt aljzatbeton készül, 15 cm sóderágyon. A lejtő járdaként funkcionál, ezért korlát kiépítése nem szükséges Szabadtéri kiállítás fejlesztése A bejárattal szemben kerül kialakításra egy 3,5 x 5 m méretű burkolt terület, amelyen a szabadtéri kiállítás elemeit lehet elhelyezni, valamint a faszerkezetű kalodát és derest. Ennek rétegrendje megegyezik a téglaburkolatú járdáéval, sóderfeltöltésre aljzatbeton készül, majd beton szegéllyel téglaburkolat kell lefektetni teli fugázással, ami lehetőséget biztosít a kerekes székes közlekedésre is. A kopjafák felett a kerítés tetejére konzolosan kinyúló faszerkezetű 99

100 tetőt kell készíteni az oldalkert első 8 m-es szakaszán. A téglakerítést impregnáló szerrel felületkezelni kell Kültéri foglalkoztató lefedése A hátsókertben kialakított kültéri foglalkoztató jelentős területe nincs lefedve. Ezt a területet, amelynek területe 21 x3,8 m faszerkezetű lábonálló kerti tetővel kell ellátni, aminek kialakítása hasonló a meglévő felépítményhez. A felépítmény pihenés célját szolgálja, nem építési engedély, vagy bejelentés köteles. A területre a villanyvilágítást ki kell építeni, a burkolatot az oszlopok alapozása után helyre kell állítani Belső átalakítások A belső átalakítások keretében a folyosó végén akadálymentes illemhely lesz kialakítva, amely mögött a szolgálati lakás konyhája kap helyet. A szolgálati lakás megközelítésére új nyílást nyitunk a belső folyosóról, a nyíláskiváltást 4 db előregyártott AD jelű 1,5 m teljes hosszúságú gerendával biztosítjuk. Új vizesblokkok lesznek kialakítva az alkalmazottak részére is, a burkolatok cseréjével és új szaniterek beépítésével. A sötétzárka felújításra kerül, világítás kerül kiépítésre, az eredetihez hasonló, analógiák alapján tervezett priccs és tartozékai kerülnek beépítésre. Az alagsor belső helyiségben, amelyben jelenleg is működő égetőkemence található foglalkoztatót alakítunk ki, amelynek során a világítás felújításra kerül. Ezen a szinten kápolna helyiség is felújításra kerül, amelynek keretében a megfelelő bevilágítás biztosítása érdekében a nyílászárókat helyreállítjuk, a kápolna a fejlesztések után foglalkoztatóként is funkcionál. Az átalakított helyiségekben a helyreállítási munkákat is el kell végezni: Padlóburkolat helyreállítása jelenlegi formájában anyagának, lapok méretének megfelelően, új anyag felhasználással, a közlekedőkben 15 x 3 cm téglavörös greslap burkolat készül, téglakötésbe fektetve.. Külső járda helyreállítása új homokos kavics aljzattal, 8-1 cm vtg. beton alappal, a felbontott tégla járólapok részben felhasználásával a szükséges pótlással, új járdaszegéllyel készül. Belső sólekötő- és légpórusos szárítóvakolat javítása változó magasságig a meglévő vakolat leverésével, felület előkészítésével, falfugák 2 cm mély kikaparásával, san presto 1 gúzzal Dér-por adalékos légpórusos szárítóvakolattal min. 2 cm. vastagságban, san presto 3 simítóvakolattal ellátva. Az időszaki kiállítás helyiségeiben a nyílászárók felújításra kerülnek. Belső felületek átfestése szilikátfestékkel új vakolaton min. 2 rétegben, majd a teljes festett felületen oldalfalon és mennyezeten 1 rétegben Finta Múzeum (Túrkeve) Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Terasz lefedése előtetővel Kertépítészeti fejlesztések Kerti utak burkolása, akadálymentesítése Terasz lefedése előtetővel A terasz szabadtéri színpadi rendezvényekhez használja a múzeum, amely fejlesztése a terasz lefedésével történik. 1

101 Az előtetőt az épület meglévő 1, m magasságot meghaladó terasz felett helyezzük el az épülethez hozzáépítve. Építésével emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nem jön létre, a telek beépítettsége változatlan marad, azonban esős idő esetén is lehetőség nyílik rendezvények megtartására. Előtető az épület homlokzatától való kiállása: 4, 1m, vetületi területe (terasz lefedettsége): 31, 5m² Szerkezete részben lábakon áll, részben az épület homlokzati falához van rögzítve. Az épület falazata 45cm vtg. tömör tégla falazat. A tetőt alátámasztó oszlopok a terasz beton lábazatához acél szerelvények közvetítésével, ragasztott dűbelekkel van rögzítve. falhoz tartógerenda van bedűbelezve, fa szarufái az oszlopokon lévő és a falhoz erősített fa gerendákra ülnek fel. Az oszlopokat oldal irányba a gerendák alá beépített, ívesen kialakított fa szerkezet merevíti. A fedése gyalult deszkaaljzaton alátétszőnyeggel ellátott Rheinzink előpatinázott fémlemez. A faszerkezet kültéri faanyagvédelmet is nyújtó, fenyő színű lazúros bevonattal kezelve. A csapadékvizét függőeresz csatornával összegyűjtve az udvar zöld felületén szikkasztjuk el Kertépítészeti fejlesztések Meglévő lábon álló kerti tető fejlesztése: Az ingatlanon lévő kerti építmény használhatóságát rögzített ülőpadok beépítésével fejlesztjük. Az ülőpadokat a tető külső oldalai mentén, a tető lábait kiegészítő fa tartószerkezet beépítésével alakítjuk ki. Új kerti tető elhelyezése: A meglévő kemence mellett vasalt beton aljzatra 2db 2 x 3m alaprajzi méretű lábakon álló előre gyártott típus kerti tető kerül elhelyezésre, szabadtéri foglalkozások céljából. A vasalt aljzat vastagsága 15cm, alatta 15cm osztályozott kavics fagyvédő réteg készül. A beton vasalása egy réget Ø6 mm-es 15 x 15 mm-es acélháló Kerti utak akadálymentesítése Az épülethez épített jelenlegi lejtő valamint a lejtőhöz vezető járdák állapota nem teszi lehetővé az épület akadálymentes megközelítését. A jelenlegi lejtő felhasználásával megfelelő (5%-os) lejtésű lejtőt alakítunk ki. A lejtő tervezett hossza pihenővel együtt 17, 5m, amely két 8, m-es lejtőszakaszból és 1, 5m-es pihenőből áll. A meglévő lejtő korlátja és burkolata elbontásra kerül. Az új lejtő a meglévő lejtő alapjára, vasalt beton oldalfalak és lemezzel készül, a meghosszabbított szakasz alatt beton sávalap kiegészítéssel. A lejtő burkolata homokba ágyazott beton kockakő műkő szegéllyel ellátva 1, 5%-os oldal eséssel kialakítva. A lejtő külső oldalán a lejtő két végén 3cm-es túlnyúlással 75-és 9cm magasságban fogódzóval ellátott korlát készül. Az ingatlanon belüli akadálymentes közlekedéshez, valamint a lejtő megközelítéséhez szükséges a belső járdák építése. A tervezett járdák beton aljzaton homokba ágyazott beton kockakőből készülnek Rákóczifalva Macimúzeum Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Akadálymentesítés: főbejárat ajtó cseréje Vendégfogadó tér kialakítása és nagy kiállítótér látogatóbarát fejlesztése 11

102 Akadálymentesítés: főbejárat ajtó cseréje Az épület főbebejáratának akadálymentes megközelítését biztosították, azonban a bejárati ajtó nem felel meg a mai érvényben lévő előírásoknak. Az akadálymentesítés új bejárati ajtó beépítésével oldható meg Vendégfogadó tér kialakítása és nagy kiállítótér látogatóbarát fejlesztése Az egységes arculat kialakítása érdekében a vendégfogadótér tematikus útba illeszkedő átalakítására és felújítása szükséges. Ennek keretében a vendégfogadó tér és a hozzá kapcsolódó kiállítótér egységes új arculatot kap. Szárazvakolat kerül elhelyezésre, új festéssel, illetve tapétázással, új nagy kopásállóságú laminált lap burkolat kerül kiépítésre, valamint a kiállítandó elemek rögzítésére szolgáló sínrendszer kerül beépítésre, amely újabb falfelületeken teszi lehetővé múzeumi tárgyak elhelyezését, ezáltal fejlesztve a kiállítást Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumudvara Tervezett fejlesztések: Udvar rendezése Fedett, oldalról nyitott pergola építése Fedett, nyitott szín építése A látogatóbarát fejlesztések elsősorban az udvart érintik. A udvar közlekedői murvával vannak leszórva, amely nem teszi lehetővé az akadálymentes közlekedést. A közlekedősávok rendezésével, és fedett részek kialakításával biztosítjuk az udvar esőmentes, szélvédett használhatóságát Udvar rendezése A múzeum épületet és a tervezett pihenő-és foglalkoztató tereket beton kockakő burkolatú járdákkal kötjük össze, részben a meglévő murvával ellátott járdák nyomvonalán, részben új járdaszakasz építésével. A járdák szélessége a meglévővel megegyező, az új járdaszakaszon 1, 5m. A járdák süllyesztett kerti útszegélyekkel vannak ellátva. A megmaradó murvaszórású járdák egyenetlenségeit kőszórással, hengerléssel kell ellátni Fedett, oldalról nyitott pergola építése: Az udvar közepén meglévő burkolt hatszögletű tér lefedésével a centralitása erősödne a térnek, amelyet ha kellő magasságban helyezünk el, nem befolyásolja a rendezvények lebonyolítását. Az építmény fa tartószerkezettel készülne, azbesztmentes pala fedéssel. Kialakításai, motívumai a meglévő épület tornácának fa szerkezeteihez hasonló kivitelben készülnének. Az építményhez földkábelen át elektromos áramot is vezetnénk, amely lehetővé tenné a világítás kiépítését és esti rendezvények lebonyolítását Fedett, nyitott szín építése A polgári házhoz korábban telekhatáron álló kocsiszín tartozott, ezt a hivatalos térképmásolatok bizonyítják. Ennek helyén kerülne kialakításra egy faszerkezetű szín, amely 12

103 megjelenésében illeszkedne az épület faszerkezetéhez, tetőfedéséhez. Az építmény telekhatár felöli oldalán 1, 8m magas-, egyik rövidebbik oldalán-és a másik hosszoldalán (részben) 1, m magas palánk készül, amelybe fix padokat építenénk be. Az építmény funkciója kültéri pihenőhely és foglalkoztató. Az építményben villanyvilágítás is kiépítésre kerülne, padozata a járdák burkolatával megegyező beton kiskockakőből készül. A kialakítása lehetőséget biztosít az akadálymentes használatra is Jászkisér Tájház Tervezett fejlesztések: Tető héjjalás felújítása Épület falainak utólagos vízszigetelése Belső átalakítások, előtér egységes arculatának kialakítása, többfunkciós foglalkoztatóterem kialakítása Épület bejáratának akadálymentesítése Tető héjjalás felújítása Az 197-es években felújították az épületet, melynek során a teljes héjazatot lecserélték, palafedéssel látták el. Ennek ellenére több helyen beázik az épület, ezért a héjazat részleges cseréje, pótlása indokolt. A tető felújításával együtt a bádogos szerkezeteket is javítani kell. A sérült részeken új ereszcsatornán, vápa és él bádogozások készülnek horganylemezből Épület falainak utólagos vízszigetelése: Az épület jelenleg rendkívül felnedvesedtek, a helyiségek huzamos emberi tartózkodásra gyakorlatilag alkalmatlanok. A vízszigetelések kialakítása nélkülözhetetlen a tervezett fejlesztések eléréséhez és a látogatószám növekedéséhez. Az épület falai vályogból készültek, alapja és lábazata tégla. A tervezett utólagos szigetelés a külső falaknál a tégla lábazatban szakaszos falátvágásos technológiával készül 1 rtg. 4mm vtg. elasztomer bitumenes lemez-, 1 rtg. EPDM védőlemez elhelyezésével, műanyag ékekkel és zsugorodás kompenzált habarcs hézagkitöltéssel. A belső falaknál a falátvágásos szigetelés csak tégla alapban végezhető. A falszigetelési munkák a padlószerkezet elbontása-és az alapok feltárása után kezdhetők el. Belső falak szigetelésének alternatív megoldása lehet kisnyomású injektálással vízszintes vízzár létrehozása Belső átalakítások, előtér egységes arculatának kialakítása, többfunkciós foglalkoztatóterem kialakítása A fejlesztés során kialakításra kerül az egységes arculathoz illeszkedő fogadótér, amelyből egy új funkcióval ellátott foglalkoztatóterem kerül kialakításra. A helyiségben jelenleg a tájház működésével kapcsolatos iratokat tárolják, vitrines szekrényekben, valamint egy tárgyaló asztal található. A felújítás után a meglévő bútorzat lecserélésével és funkcióváltással többletszolgáltatás jön létre, csoportok foglalkoztatására, tájjellegű rendezvények tartására alkalmas helyiség jön létre. Az épület teljes területén a padlóburkolata megsüllyedt, hullámos. Akadálymentes kialakítása a meglévő padlószerkezet újrakészítésével lehetséges. Az új padlószerkezet elkészítése során a falak utólagos vízszigeteléséhez kapcsolódó padlószigetelést is el kell készíteni. A további 13

104 padlósüllyedés elkerülése érdekében 95%-os tömörített homokos kavics feltöltése 8cm vtg., Ø 4, 2 x 15 x 15mm-es acélhálóval ellátott aljzatbeton készül. A felbontott padlóburkolatokból a mozaiklap felhasználásra kerül, egyéb burkolatként min. 8mm vtg. ragasztott greslap készül, amelynek mérete 3x15 cm, téglavörös színű és téglakötésben kell fektetni. A burkolatok síkba hozásánál a meglévő ajtóküszöböket ki kell cserélni. A bejáratnál maximum 2cm magas küszöb alakítható ki. A szigetelési munkákhoz kapcsolódóan a falakat belső oldalon a padlótól 1, m magasságig légporózusos szárítóvakolattal látjuk el, egyéb belső felületen vakolatjavítás után szilikát kötőanyagú beltéri festékkel lesznek átfestve Épület bejáratának akadálymentesítése: Jelenleg az épület bejárata akadálymentesen (kerekes-székkel) nem közelíthető meg. Az akadálymentes megközelítést a meglévő betonjárda bejárat előtti szakaszának lejtős kialakításával biztosítjuk. Az átépítendő járdaszakasz a bejárat burkolatszintjére emelve 5% lejtéssel, összesen 15 16cm szintkülönbséget hidal át. A járda szélessége 1, 5m, oldalesése max: 1, 5%, szerkezete kerti süllyesztett szegélyek között: Abádszalók, Babamúzeum Tervezett fejlesztések: Akadálymentes főbejárat Belsőépítészeti felújítások Akadálymentes főbejárat Az épület bejárata jelenleg nem közelíthető meg akadálymentesen. A fellépési magassága 2 cm.az akadálymentes megközelítést lejtő kialakításával kívánjuk megoldani. A lejtő tervezett lejtése 2%, hossza 9, m, szélessége 1, 3m, amely egyirányú közlekedést tesz lehetővé. A lejtő a főutca járdájától indul, amely az épület főbejárata előtti 2,5 x 1,5m a tornác padlóvonalánál 1 cm-rel lentebbi síkú érkező szinthez vezet. A rámpa mellé 7cm magas szegély és a külső oldalán korlát készül. A korlát hossza a lejtő végeit 3 3cm-rel meghaladja, 95 és 7cm magasságban Ø5cm átmérőjű fogódzóval van ellátva. A korlát anyaga rozsdamentes acél. A lejtő oldalfala és aljzata vasalt beton, alapja fagyhatárig C12 minőségű-, 15 3cm széles beton sávalap. Az érkező szinthez 2 fellépést tervezünk a bejárattal szemben. A lejtő burkolata csúszásmentes, fagyálló greslapból készül, a középső 3 cm-es sáv érdesített kivitelben didaktikus vezető sávként. A bejáratokhoz tartozó előlépcsőket szintén újjá kell építeni. A lépcsőfokok 15cm fellépő magassággal akadálymentes közlekedésre alkalmasak. Alapjuk és aljzatuk vasalt beton. Burkolatuk a lejtővel megegyező anyagú csúszásmentes greslap. A tornác előtt 4cm széles, 8cm vtg. beton védő járdát készítünk. Az akadálymentes lejtőhöz kapcsolódó bejárati ajtó küszöbét a jelenlegi 5cm magasságról maximum 2cm magasságúra kell alakítani. A vágással kialakított küszöböt rozsdamentes acél élvédős küszöbsínnel kell ellátni Belsőépítészeti felújítások A múzeum jelenlegi kialakítása nem teszi lehetővé mozgássérült látogatók fogadását, mert a kiállító pultok üvege balesetveszélyes, köztük nincs megfelelő méretű hely. A felújítás során 14

105 belsőépítészeti terveknek megfelelően egyedi kialakítású tükrös vitrineket építetnénk be, amelyek biztonságosak lennének, valamint biztosítanák a babák teljes ruházatának megtekintését is. A tervezett fix vitrinek beépítésével lehetőség nyílna a veranda rész kiállítótermi területbe való bevonásába. A kiállított tárgyak bemutatására nagyobb területen, és biztonságos körülmények között lenne lehetséges a fejlesztés után Kunhegyes Tájház és Gyűjteményes szoba (Országos Műemlékvédelmi Épület) Tervezett fejlesztések: Fűtés kiépítése Behatolás elleni védelem Fűtés kiépítése Tervezési adatok: - Fűtött légtérfogat 292m² - Ufal = 1, 1 W/m²K - Ufödém = 1, 25W/m²K - Uablak = 2, 5W/m²K - padló hőszigeteletlen; Az épületbe jelenleg nincs a gáz bevezetve. A fejlesztés során a gáz bevezetése után radiátoros központi fűtés kerül kialakításra az épületben. Ennek keretében a konyhának berendezett helyiségben zárt égésterű 19kW teljesítményű kazánt építünk be, a rendszeréhez tartozó égéstermék elvezetőjével. A tetőtérben és a tető fölött falazott nagyméretű tömör téglából készült archaizáló kéménytest készült a 27-es felújítás során, műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően a kürtő elvezetése csak ebben lehetséges. A radiátorok részben az ablakok alatti falfülkében, részben a tároló vakajtós falfülkéjében lesznek elhelyezve, előttük faerezetű tékarács burkolattal. A fűtési vezetékek a faltő mentén nagyméretű szegőléc mögött lesznek elhelyezve. Az épület védelme jelenleg biztonságtechnikailag nem megoldott, ezért központi riasztó rendszer kerül kiépítésre, amelynek irányító és vezérlő egysége az előtérbe kap helyet, míg helyiségenként mozgásérzékelő lesz beépítve Behatolás elleni védelem Az épület védelme jelenleg biztonságtechnikailag nem megoldott, ezért központi riasztó rendszer kerül kiépítésre, amelynek irányító és vezérlő egysége az előtérbe kap helyet, míg helyiségenként mozgásérzékelő lesz beépítve Működési, működtetési javaslat Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei A pályázat keretében fejleszteni kívánt 16 épület közül 13 jelenleg is múzeumként, tájházként, egyéb bemutató helyként funkcionál. A jászberényi Jász Látogatóközpont és a karcagi Nagykun Látogatóközpont, továbbá a szolnoki Damjanich János Múzeumban kialakításra kerülő élményterem meglévő épület funkcióváltással történő helyreállításával jönne létre. Munkahelyteremtés a karcagi épület esetében tervezett, minimum egy fővel. Az új 15

106 funkcióval ellátandó három utóbbi épület esetében a szakmai munkát belső megosztással kívánják biztosítani a fenntartók a szükséges szakképzettségű dolgozok átcsoportosításával, áthelyezésével. A fejlesztéssel érintett, jelenleg is működő múzeumokban és tájházakban összesen 81 fő dolgozik, további bővítésük nem tervezett a projekt keretében, a létrejövő új szolgáltatások, tevékenységek biztosítása a jelenlegi foglalkoztatotti állomány keretében megoldható. Minden múzeumban, tájházban megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkatársak dolgoznak. A dolgozók között megtalálhatóak muzeológus, közművelődési menedzser, könyvtáros, informatikai, közgazdász és pénzügyi végzettségű szakemberek. A tagmúzeumi hálózat 8 intézményében az alap infrastruktúrával való ellátottság viszonylag jónak mondható, csakúgy, mint a technikai feltételek. A kapcsolódó további 5 tájház, múzeum és helytörténeti gyűjtemény esetében ez a színvonal már nem biztosított, a pályázat keretében tervezett fejlesztések elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a pályázat elérje céljait, és egy magas színvonalú, látogatóbarát turisztikai termék jöjjön létre a megyében a kulturális örökségturizmus piacán A nyújtott szolgáltatások és az eszközök bemutatása A létrejövő új szolgáltatások bemutatásának részletezése minden érintett vonatkozásában a marketing terv es pontjában megtalálható. Ez alapján 3 db meglévő szolgáltatás fejlesztése tervezett, és az eredeti tervekkel ellentétben nem 41, hanem 54 db új szolgáltatás jön létre. Olyan látogatóbarát szolgáltatások megvalósítása és bevezetése tervezett, amelyek egyedülállóak Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A létrejövő új szolgáltatások összefoglaló bemutatása: új (interaktív) kiállítás 3 db speciális programok, (régészeti, történelmi, ételkóstoltatás, korongos mesterségek, börtönélet,stb. ) 46 db ajándéktárgy bolt 3 db ruhapróba, fényképezés 2 db Az interaktív kiállítások a három látogatóközpontban kerülnek kialakításra, az attrakciók tervei előkészítés alatt állnak. A létrehozandó attrakciók meghatározó szerepet játszanak a projekt megvalósításában. Betöltendő szerepüknek megfelelően, a helyi szakemberek aktív közreműködésével kerültek kialakításra azok a szakmai programok (csatolva), amelyek a kiállítás megtervezésének alapjául szolgáltak. A kiállítás tervezésének szempontjai: modern, újszerű kiállítási elemek, jelentős számú interaktív elemek, a szakmai programokban meghatározott célcsoportokra szabott tervezés. A pályázat költségvetésében prioritásként szerepel az attrakciók fenti szempontok szerint történő megvalósításához szükséges pénzügyi keret biztosítása (bruttó 15 millió Ft/helyszín). Jelentős eszközbeszerzéssel megvalósuló szolgáltatások További hozzáadott értékként valamennyi (kivétel Tiszaföldvár*) helyszínen (az első körös pályázati dokumentációban csak a tagmúzeumi hálózat szerepelt) megvalósul: 16

107 1. Több nyelvű, akadálymentes érintőképernyős információs terminál kiépítése A terminálok audio-vizuális, valamint Braille-elven működő ki- és beviteli eszközeinek segítségével, valamint a kerekesszékkel való kényelmes és funkcionális használatnak köszönhetően alkalmasak valamennyi fogyatékkal élő állampolgár általi használatra. 2. Mágneskártyás beléptető rendszer Az 1. körös pályázati bírálatot figyelembe véve, megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy lehetőség van-e a beléptető rendszer kiépítésére valamennyi helyszínen. A költségvetés áttervezése lehetővé teszi a megvalósítást, ezért Abádszalókon, Jászkiséren, Kunhegyesen, Törökszentmiklóson és Rákóczifalván is kiépül minkét rendszer. A tagmúzeumok esetében (kivétel Tiszaföldvár*) 7 helyszínen fentieken túl: 3. Kialakításra kerül több nyelvű, hangos digitális tárlatvezető rendszer. A létrejövő szolgáltatások jelentősen javítják a horizontális elvek (esélyegyenlőség) érvényesülését A projekt kiemelt figyelmet fordít a családbarát intézkedések számának növelésére, és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására. * A tiszaföldvári múzeum TIOP-1.2.2/8/1-es és TÁMOP pályázati forrásból összesen 3 millió Ft-ra pályázik, amely kb. ötször nagyobb összeget jelent, mint amennyit a múzeum jelen pályázati forrásból eszközbeszerzésre fordíthatna. A TIOP pályázati útmutató alapján: Jelen pályázat keretében nem fejleszthető azon muzeális intézmény (több telephely esetén a jelen fejlesztésbe bevont tagintézmény): amely (vagy amelynek fenntartója) az ÚMFT Regionális Operatív Programok keretében a muzeális intézmény épületének belső felújítására, helyiségek, belső terek kialakítására, az alapműködéshez szükséges eszközök beszerzésére támogatást nyert. Az épületek külső felújítására elnyert támogatás nem jelent kizáró okot e pályázatból. Ez az oka annak, hogy a tiszaföldvári múzeum esetében kizárólag külső építészeti munkák elvégzésére kerül sor a Jászkun kapitányok nyomában pályázat keretében. Ugyanakkor a múzeum vállalja, hogy a tagmúzeumi hálózatnál egységesen megjelenő eszközöket (érintőképernyős információs terminál, mágneskártyás beléptető rendszer, digitális tárlatvezető program) beszerzi a TIOP pályázat keretében Üzleti terv A Magyar Turizmus Zrt. a turizmus világnapja alkalmából 26. szeptember 27-én tájékoztatót adott ki Turisztikai trendek Európában a következő 5-1 éves időszakban címmel. A tájékoztatóban a szerzők kitértek a fogyasztói trendek alakulására: Az EGYRE TAPASZTALTABB UTAZÓK jobban megismerik a felkeresett desztináció kultúráját, ami saját életstílusukat is befolyásolja. Az utazási tapasztalatokkal, élményekkel párhuzamosan nő az utazás iránti vágy, ami újabb és újabb utazási élményekben testesül meg. 17

108 A vendéglátó és a vendég kapcsolata megváltozik, az utazók mélyebb és tartalmasabb élményekre vágynak. Az utazási tapasztalat ugyanakkor a globalizáció révén a kultúrák iránti tiszteletet, a toleranciát és a kulturális különbségek elfogadását is erősíti. Az utazók nagyobb gyakorlattal rendelkeznek az utazás megszervezésében is, aminek következtében az áraktól függetlenül igényelnek magasabb színvonalú szolgáltatásokat. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdag történelmi hagyományaira épülő Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal kialakításának gondolata alkalmazkodik a prognosztizált fogyasztói szokások és elvárások változásához, és szervesen illeszkedik az Észak-Alföldi Régió időszakra vonatkozó Stratégiai Programjába. A program egyrészt bemutatja a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye által alkotta régió fejlesztéspolitikai lehetőségeit, másrészt elemzi és értékeli a régió jelenlegi helyzetét, felzárkózási esélyeit és meghatározza azokat az intézkedéseket, melyek révén a szükséges fejlődés biztosítható. A három megye eltérő demográfiai, kulturális, infrastrukturális, gazdasági és idegenforgalmi adottságai ellenére sikerült a programban egy olyan, megyehatárokon átívelő célrendszert kialakítani, mely hatékony segítséget jelent a régió szakemberei számára. A Jászkun Kapitányok Nyomában tematikus túraútvonal létrehozásával a projekt a Stratégiai Program alábbi, túrizmus fejlesztésére, valamint a felzárkózásra és esélyteremtésre vonatkozó ajánlásait követi: 1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása A nemzetközi szinten is versenyképes, megkülönböztethető egyedi arculat megteremtésének alapvető feltétele a sajátos, csak az Észak-alföldi régióra jellemző kínálati elemek létrehozása és fejlesztése, amelyek kiegészíthetik a szomszédos régiók turisztikai kínálatait. A régió adottságaira alapozott vonzerőfejlesztés és innovatív attrakciófejlesztés a komplex termékfejlesztés alapját jelentik, mely hozzájárul a térbeli és időbeli koncentráció csökkentéséhez. (Idézet az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja oldaláról) A program meghatározza a prioritás teljesítéséhez szükséges intézkedéseket: Intézkedés: Turisztikai fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés Intézkedés: Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása Intézkedés: Észak-magyarországi régió kínálatához kapcsolódó turisztikai termék és vonzerő minőségi fejlesztése Intézkedés: Konferencia-, üzleti-és rendezvényturizmus feltételének javítása Intézkedés: Integrált és koherens regionális turisztikai marketingtevékenység fejlesztése 5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása A vidéki társadalom életminősége összességében elmarad az urbanizált területek lakosságának életminőségétől, s a minőségi életet megalapozó lehetőségek megteremtése alapvető fontosságú a régió fejlettebb térségeihez való felzárkózás szempontjából. A vidéki életminőség javításának elengedhetetlen feltételét jelenti egyrészt: 18

109 - a súlyos alul foglalkoztatottsági gondokkal küzdő térségek foglalkoztatási helyzetének javítása, másrészt - a vidék kulturális és szellemi örökségének megőrzése és fejlesztése, ami a vidéki területek vonzerejének növekedésével, magasabb társadalmi státuszú rétegek letelepedésével, a vidéki társadalom degradációjának megállásával, hosszabb távon fejlődésével járhat. Idézet az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja oldaláról) A program ez esetben is meghatározza a prioritás teljesítéséhez szükséges intézkedéseket: Intézkedés: Intézkedés: A vidék lakossága foglalkoztatási szintjének növelése A vidék kulturális és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal leírása: A projekt célja: Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző adottságok figyelembe vételével korszerű infrastruktúrával és magas minőségi színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező turisztikai attrakció létrehozása. A projekt helyszínei: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagmúzeumainak települései: Jászberény Karcag - Szolnok Tiszafüred Kunszentmárton Tiszaföldvár - Túrkeve - Mezőtúr Kapcsolódó települések: Abádszalók Kunhegyes Rákóczifalva JászkisérTörökszentmiklós 19

110 A projekt résztvevői: Támogatásban részesülő partner: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közreműködő szakmai partner: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Tagmúzeumok, Helyi önkormányzatok Egyéb közreműködő partnerek: Kistérségi társulások, Szakmai turisztikai szervezetek: - Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat, - Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda, - Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság, - Civil szervezetek ( turisztikai egyesületek, hagyományőrző egyesületek, stb.), - A turizmus fejlesztésében érdekelt helyi vállalkozások 11

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Kódszám: ÉAOP-2007-2.1.1.A.B.C.D - Versenyképes turisztikai termék- és attrakció fejlesztés Kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése C komponens MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI

Részletesebben

ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Kódszám: ÉAOP-27-2.1.1.A.B.C.D - Versenyképes turisztikai termék- és attrakció fejlesztés Kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése C komponens ELŐZETES

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Turisztikai attrakciófejlesztés DDOP-2.1.1/A.B-12 tárgyú 90/2012.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t

Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. 3100 Salgótarján, Kassai sor 54. Iktatószám: 411/2010. J a v a s l a t a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. KEOP-3.3.0. sz. pályázat keretében A Tarjáni Gyermektábor

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Hajdúhadház Város Önkormányzatának 2013. augusztus 29. napján tartandó Képviselőtestületi ülésére Tárgy: feltételes szabadkézi beszerzések indítása közbeszerzési tanácsadó kiválasztására

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés Iktatószám: 231/11//1/211 Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése. Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001

Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése. Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001 Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001 1 GYÜSZ-TE TDM szervezet fejlesztési pályázat Projekt címe: Gyomaendrőd Helyi Turisztikai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező Szerződő partner neve Immobi-Rat Kft. Zámbori Péter Kommunikációs és Stratégiai Tanácsadó Kft. Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő Szerződéses dátum a pályázati

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára

Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára VÁLLALATI TANÁCSADÁS TÁMOGATÁSA KKV-K SZÁMÁRA 2013 Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára I. Pályázók köre Gazdasági társaságok Szövetkezetek Egyéni vállalkozók Egyéni cégek Non-profit gazdasági

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében VI. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SPECIFIKÁCIÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása című program tervezéséhez

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Pályázati dokumentáció. Antoni Györgyi antoni.gyorgyi@rekthiv.elte.hu

Pályázati dokumentáció. Antoni Györgyi antoni.gyorgyi@rekthiv.elte.hu Pályázati dokumentáció Antoni Györgyi antoni.gyorgyi@rekthiv.elte.hu Pályázati dokumentáció legfontosabb elemei: 1. Pályázati felhívás 2. Pályázati útmutató 3. Adatlap 4. Mellékletek A pályázati felhívás

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁS a A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése (A foglalkozási rehabilitáció

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Eperjesi Tamás Igazgató Magyar Vidék Napja 2010. szeptember 24. Mit kell erősítenünk?

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Központi szociális információs fejlesztések

Központi szociális információs fejlesztések TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal AZ NRSZH FELADATAI A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának

Részletesebben

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és

Részletesebben

Hírlevél 2010/3. Kedves Olvasó!

Hírlevél 2010/3. Kedves Olvasó! Hírlevél 2010/3. Kedves Olvasó! Ön a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és konzorciumi partnereinek (Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Abádszalók, Jászberény, Jászkisér, Karcag,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Térségi vállalkozások eszközfejlesztésének

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére E-mail: rtdm@rtdm.hu Előzmények PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére A Börzsöny és Nyugat-Nógrád turizmusában érdekelt és érintett szereplők

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/16-5/2010. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Előterjesztés a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 14. napján tartandó rendkívüli nyílt ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 14. napján tartandó rendkívüli nyílt ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Enying Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 14. napján tartandó rendkívüli nyílt ülésére Tárgy: Döntési javaslatok az Enying város önkormányzati épületeinek

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztés Operatív Programban (KÖFOP)

Részletesebben

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Szennyvíztisztítás- és kezelés Település neve Projekt neve Projekt állapota Projektgazda Projekt előkészítettsége Megvalósítás

Részletesebben

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása Glózik Klára, az Egyesület elnöke 2010. augusztus 31-én alakult a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter hosszú távú működtetésére 14 alapító

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. április 30-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Közösségi tér fejlesztése című (DAOP-2008-4.1.3 A.B.) pályázat benyújtása Az előterjesztést

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. július 16-i ülésére Tárgy: A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése című (ÁROP-1.A.2.) pályázat benyújtása Az

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért - a társadalmi vállalkozások működetésében rejlő lehetőségek c. konferencia A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben