ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Átírás

1 ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Kódszám: ÉAOP A.B.C.D - Versenyképes turisztikai termék- és attrakció fejlesztés Kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése C komponens ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY JÁSZKUN KAPITÁNYOK NYOMÁBAN tematikus út kialakítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében Pályázó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 5 Szolnok, Kossuth L. út 2. 1

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló A projektgazda bemutatása A projektgazda tevékenységei A projektgazda korábbi fejlesztései A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában A projekt illeszkedése stratégiai dokumentumokhoz Az országos területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...13 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213) A regionális területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...14 Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja (27-213) Észak Alföldi Operatív Program (27-213) Észak-alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv (27-213)...14 Az Észak-alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája (27-213)...14 A megyei területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...14 Jász- Nagykun Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció Jász- Nagykun Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégia Program (27-213)...15 Jász- Nagykun Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégia (27-213)...15 A projekt kialakulása, előkészítése A pályázó és a projekt kapcsolata A pályázó és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága & tagmúzeumai A pályázó és a kapcsolódó települések A pályázó és a látogató központok helyszínei Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása...18 Projekt menedzsment szervezet bemutatása Munkaszervezetek Résztvevő szakemberek bemutatása A projekt háttere Gazdasági-társadalmi-környezeti alapadatok A turizmus helyzetének bemutatása Magyarország turizmusa Az Észak-Alföldi régió turizmusa Jász-Nagykun-Szolnok megye turizmusa Fejlesztési igény megalapozása Helyzetértékelés A projekt kulturális helyszíneinek rövid bemutatása SWOT analízis Kereslet kínálat elemzése A projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások Az országos területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...48 A regionális területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...5 A megyei területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés...51 A Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal c. projekt célrendszere, indikátorai, kapcsolódások a regionális operatív programhoz és a regionális akciótervhez Célcsoport bemutatása Korlátozó tényezők felmérése Megoldási alternatívák felvázolása és elemzése A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere Megvalósítható alternatívák meghatározása

3 megoldás projekt megvalósítás nélküli változat Műszaki és szakmai leírás, feltételek Üzemeltetési feltételek előrejelzése Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése A megvalósíthatósági alternatíva Cél meghatározása Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása Üzemeltetési feltételek előrejelzése Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése B megvalósíthatósági alternatíva Cél meghatározása Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása Üzemeltetési feltételek előrejelzése Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése Legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása Megvalósítási javaslat kidolgozása Műszaki tartalom részletes leírása Damjanich János Múzeum, Szolnok Akadálymentesítés Akadálymentes főbejárat Akadálymentes illemhely Lift átalakítás Múzeumi bolt Foglalkoztató terem kialakítása Látványterem kialakítása Jász Múzeum, Jászberény épületének akadálymentesítése, látogatóbarát fejlesztése, előtér felújítása Akadálymentesítés Akadálymentes bejárat és belső akadálymentes közlekedés...76 Akadálymentes illemhely kialakítása Fogadótér belsőépítészeti kialakítása Jász látogatóközpont kialakítása, Jászberény Tervezett fejlesztési elképzelésekhez szükséges átalakítási felújítási munkák...78 Épületen kívüli munkák, udvar kialakítása Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred épületének akadálymentesítése, felújítása, fejlesztése Épület bejáratának akadálymentesítése Belső átalakítási munkák, foglalkoztató terem Tetőtér-beépítés Györffy István Nagykun Múzeum, Karcag látogatóbarát fejlesztése...79 Akadálymentesítés Bejárat akadálymentesítése Akadálymentes látogatói illemhely kialakítása Vendégfogadó tér, ruhatár kialakítása Látogatóbarát, többfunkciós terem kialakítása Épület komplex fűtési rendszerének megoldása Tetőfelújítás Többlet költségek Nagykun látogatóközpont kialakítása, Karcag Meglévő épület átalakítása, felújítása Udvar látogatóbarát fejlesztése Melléképület felújítása Tiszazugi Földrajzi Múzeum, Tiszaföldvár kültéri foglalkoztató kialakítás és látogatóbarát fejlesztése Szabadtéri foglalkoztató

4 Vendégfogadó tér kialakítása Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr látogatóbarát fejlesztése Látogatói parkolók kialakítása Mesterséges világítás fejlesztése Badár-ház, Mezőtúr látogatóbarát fejlesztése Akadálymentes megközelítés és parkolók kialakítása Belső átalakítás, műhely Akadálymentes látogatói illemhely Kültéri, nyitott műhely Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton látogatóbarát fejlesztése...86 Az épület akadálymentes megközelítése Szabadtéri kiállítás fejlesztése Kültéri foglalkoztató lefedése Belső átalakítások Finta Múzeum, Túrkeve Szabadtéri színpad lefedése Kertépítészeti fejlesztések Kerti utak akadálymentesítése Macimúzeum, Rákóczifalva Akadálymentes főbejárat Foglalkozató kialakítása Akadálymentes illemhely, jelmezes öltöztető helyiség Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumudvara...89 Udvar rendezése Fedett, oldalról nyitott pergola építése Fedett, nyitott szín építése Tájház, Jászkisér Tető héjjalás csere Aláfalazásos szigetelés Padlóburkolat csere Babamúzeum, Abádszalók Akadálymentes főbejárat Akadálymentes illemhely Belsőépítészeti felújítások Tájház és Gyűjteményes szoba, Kunhegyes Fűtés kiépítése Behatolás elleni védelem Működési, müködtetési javaslat Az üzemeltetés személyi és technikai A nyújtott szolgáltatások bemutatása Üzleti terv Marketing terv A szolgáltatás bemutatása Attrakciófejlesztés Termékkomplettírozás, rekonstrukciók A látogatóbarát múzeum Költségbecslés Hálózatépítés A projekt kapcsán megvalósuló szolgáltatások számának várható alakulása...17 Versenytárselemzés, értékek és versenyelőnyök bemutatása...18 Piacképesség elemzése Árképzés módszertana Értékesítés Cselekvési ütemterv Műszaki megvalósítás ütemezése az előkészítés és a megvalósítás szakaszában

5 A projekt további előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó eljárások ütemezése Előkészítési szakasz ütemezése Megvalósítás időszaka Közbeszerzési eljárások Jelentés, monitoring Pénzügyi ütemezés A projekt környezeti hatásainak vizsgálata Horizontális szempontok érvényesítése Általános esélyegyenlőségi intézkedések a pályázó szervezet és a további résztvevők esetében Konkrét esélyegyenlőségi intézkedések a projekt megvalósulása esetén Akadálymentesítés előrehaladása Családbarát intézkedések Fogyatékossággal élők életminőségének javítása Pénzügyi elemzés Beruházási költségek becslése Működési költség Maradványérték Pénzügyi költségek összegzése Bevételek becslése A projekt pénzügyi teljesítménymutatói A megítélhető támogatási összeg meghatározása Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Közgazdasági költség - haszon elemzés Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat Kockázatelemzés Előkészítési, kivitelezési szakasz Működési szakasz Kockázatkezelési stratégia Kommunikációs terv Kommunikációs célok bemutatása Tájékoztatás és nyilvánosság Alkalmazott kommunikációs eszközök bemutatása Arculat, külső megjelenés Kommunikációs ütemterv Kommunikációs költségek meghatározása

6 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Versenyképes turisztikai attrakció életre hívása különösen fontos egy olyan megye számára, amely gazdasági versenyképességét tekintve az ország egyik legelmaradottabb régiójához tartozik. Az elmaradottság a turizmus helyzetére is rányomja a bélyegét Jász-NagykunSzolnok megyében. Az idegenforgalommal szemben támasztott fokozott elvárásokra konkrét lépésekkel kell válaszolni annak érdekében, hogy a megye és a régió turisztika vonzerejének növekedése következtében azok gazdasági versenyképessége is növekedjen, és felgyorsuljon az elmaradott, vidéki települések felzárkózása. A Jászkun kapitányok nyomában elnevezésű tematikus túraútvonal létrehozásának átfogó célja, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző gazdag és sokrétű jász és kun emlékanyagra, örökségre alapozva egy korszerű infrastruktúrával és magas minőségi színvonalú turisztikai szolgáltatásokkal rendelkező komplex turisztikai attrakció létrehozásával hozzájáruljon a megye és a régió versenyképességének növekedéséhez. A projekt további céljai: a megye, mint üdülési célpont újrapozícionálása a történelmi és kulturális örökség egyedi elemeinek segítségével, a megyébe látogató vendégek számának és a vendégéjszakák számának növelése, a megye, és később a megyehatáron átnyúló turisztikai kistérségek összekapcsolása, a vendégek áramoltatásának szervezett úton történő elősegítése, a vendégek tartózkodási idejének növelése a túraútvonalra felfűzött, garantált programok alapján, a múzeumok, tájházak és egyéb kiállító, illetve bemutatóhelyek látogatottságának növelése, bevételeik növelésével fenntartásuk fokozottabb biztosítása, Várható eredmények: Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai vonzerejének és ismertségének erősödése, a Jász-Nagykun-Szolnok megyébe látogató vendégek és a vendégéjszakák számának növekedése, összekapcsolt turisztikai kistérségek létrejötte mind a megyében, mind a régióban, a turisták megnövekedett tartózkodási ideje Jász-Nagykun-Szolnok megyében, növekvő látogatószám a tematikus túraútvonal állomásain. A gazdag jász és kun emlékanyag a megye nyilvánvaló specialitása. A Jászkun kapitány téma olyan történeti hátteret biztosít a projekthez, amely lehetővé teszi, hogy szinte minden megyei település, kistérség megtalálja a saját kapcsolódási pontját. Ennek eredményeképpen 13 településen valósulna meg jelen pályázat pozitív elbírálása következtében turisztikai célú fejlesztés. Az előzetesen végzett felmérések azt mutatják, hogy az igény jelentősen meghaladja a lehetőségeket. Mindazon települések számára, amelyek csatlakozni szeretnének a jövőben a tematikus úthoz, nyitva áll ez a lehetőség. 6

7 A fejlesztés két alappilléren nyugszik: az egyik a megye 8 tagmúzeumának és a kapcsolódó öt település múzeumának, tájházának rekonstrukciója és látogatóbarát fejlesztése, a másik a Jász és Kun látogatóközpont és a szolnoki látványterem kialakítása. A szükséges épületrekonstrukciós munkákon túl olyan látogatóbarát fejlesztések (pl. többnyelvű digitális tárlatvezetés, emlékként funkcionáló belépőjegyek, érintőképernyős információs rendszer kiépítése) megvalósítása tervezett a megye múzeumaiban, tájházaiban, amelyek a jelen kor kihívásainak megfelelő módon teszik lehetővé Jász-Nagykun-Szolnok megye kulturális örökségének bemutatását valamennyi célcsoport igényeinek figyelembe vételével. A szolnoki Damjanich János Múzeumban kialakítandó látványterem a tematikus út kiinduló állomásaként funkcionál. Szolgáltatásaival, humán infrastruktúrájával alkalmassá válik a betérő vendégek széles körű tájékoztatására és motiválására annak érdekében, hogy tartózkodási idejük hosszabbá váljon. A látványteremben létrehozandó nagyszabású kiállítás hozzáadott értékként az egyedülálló jász és kun régészeti anyagokat együttesen mutatná be. A Jász és Kun látogatóközpontok a két térségbe történő megérkezést segítik elő. Széles körű szolgáltatások információ nyújtás, speciális interaktív programok, kerékpárkölcsönzés, játszótér, ajándékbolt) biztosítják azt, hogy a turisztikai attrakció igazi élményt és programot jelentsen az érdeklődők számára. Fontos eleme a pályázatnak az az 5 támogatói nyilatkozat, amely a TOURINFORM irodák közreműködésének köszönhetően komoly vállalkozói és civil támogatást jelent a projekt kivitelezéséhez. A projekt megvalósítása iránti elkötelezettség kinyilvánítása érdekében 12 érintett település, szervezet a pályázat beadására vonatkozóan konzorciumi együttműködési megállapodást kötött. A pályázó szervezet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, mely a konzorcium vezetőjeként szakszerűen, kellő tapasztalattal, egységesen és verseny semlegesen tudja képviselni a tervezett projektet, továbbá képes olyan szakemberekből álló csoport létrehozására és működtetésére, amely alapvető fontossággal bír egy ilyen összetett pályázat megvalósításához. A fejlesztésre kerülő épületek jelenleg is múzeumként, tájházként, illetve egyéb bemutatóteremként funkcionálnak napjainkban is. További fenntartásukat, működtetésüket valamennyi érintett vállalta. A Jász és Kun látogatóközpontok és a szolnoki látványterem esetében meglévő épületek funkcióváltással történő helyreállítása tervezett, fenntartásukat az érintett önkormányzatok (Jászberény, Karcag, megyei önkormányzat) is vállalták. A projekt tervezett kezdési időpontja 29. július 1., befejezésének időpontja 21. december 31. A pályázat keretében elszámolható költség Ft, az igényelt támogatás Ft. A költségvetés a következő fő szempontok alapján került összeállításra: a fejlesztendő ingatlan tulajdonosa biztosítja a többségében a fejlesztés arányában meghatározott önerő összegét (ld. EMT II.sz.melléklet 2.5. pontja), a fejlesztési arányszám meghatározásánál az Építés, bővítés, felújítás rész/összes aránya a mérvadó, reális költség tervezés valamennyi költség kategória esetében. 7

8 Az előkészítési költség teljes összege a 28. évi, a megvalósításra vonatkozó önerők a 29. és 21. években tervezésre kerültek az érintett települések költségvetéseiben. A projekt költségeinek a megvalósítás szakaszában történő előfinanszírozására a 28. évben kibocsátásra kerülő kötvények bevétele nyújt fedezetet, a zártkörű kötvényt a Jász-NagykunSzolnok Megyei Közgyűlés a középtávú fejlesztési feladatainak megvalósítása érdekében bocsátja ki. Fejér Andor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke 8

9 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 2.1. A projektgazda tevékenységei Projektgazda megnevezése: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv; a hivatal a kiemelt költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik. Az intézmény alaptevékenysége (feladatai): általános közigazgatás Alaptevékenységek bemutatása: - a közgyűlés és bizottságai, valamint tisztségviselői munkájának segítése, döntésük szakmai előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat szerint, - pénzügyi, gazdálkodási feladatok, valamint az intézményi gazdálkodás ellenőrzése, térségi feladatok körében, továbbá a Közgyűlés rendeleteiben, határozataiban a Hivatal számára előírt feladatok végrehajtása, - a megyei önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben a törzsvagyonhoz és egyéb vagyonhoz sorolt ingatlanok vagyonkezelése, - részvétel a megyei önkormányzat intézményeivel kapcsolatos feladatok ellátásában, - ellátja az ágazati egészségügyi, szociális, közoktatási, közművelődési, sport, területfejlesztés-területrendezés, környezetvédelem, turizmus szakmai jogszabályokban a megyei önkormányzatok számára meghatározott kötelező feladatokat, a turizmuson belül a megyei marketing-koordinációs feladatokat, - a működés technikai feltételeinek (iktatás, házi nyomda, gépkocsi-használat, irodaépület, üdülők üzemeltetése) biztosítása az Ellátó- és Szolgáltató Szervezet közreműködésével; Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Szabad kapacitását alaptevékenysége körében hasznosítja. Az intézményen belül a megyei önkormányzati hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodája látja el az idegenforgalom non-profit koordinációjával kapcsolatos feladatokat. E feladatok keretében: - elősegíti az országos és megyei ágazati fejlesztési programokban foglaltak végrehajtását; - segíti az ágazati szakmai bizottságok és egyesületek munkáját, - erősíti a megyei turisztikai marketing tevékenységet, közreműködik az új marketing eszközök megvalósításában az érvényes közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően, - segíti a Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat munkáját, szakmai felügyeletet gyakorol, - szakmailag koordinálja a megyében működő Tourinform irodák munkáját, kezdeményezi új Tourinform irodák létrehozását, - közreműködik az országos és megyei szakmai kiállítások, vásárok, rendezvények előkészítésében; koordinálja a megyei önkormányzat turisztikai kiadványainak elkészítését, - kezdeményezi megyei, kistérségi, illetve településcsoportos turisztikai programok, projektek készítését az Észak-Alföldi Operatív Program adta lehetőségek hasznosítása érdekében. 9

10 A projekt szempontjából releváns jogszabály: évi LXV. Tv. A helyi önkormányzatokról: a törvény értelmében a megyei önkormányzat kötelező feladataként gondoskodik különösen az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról. 2.2 A projektgazda korábbi fejlesztései. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által az elmúlt 7 évben megvalósított, hasonló fejlesztések az alábbiak: A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum felújítása (2) Cél: a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum felújításának célja a klasszicista stílusú műemlék épület rekonstrukciója, állagmegóvása, szerkezetének megerősítése. Felújítását a közművelődésben, a tudományos és idegenforgalmi életben játszott szerepe egyaránt indokolta. Adottságok: a múzeum Magyarország egyik legrégibb alapítású vidéki gyűjteménye, mely helyileg a műemlék védelem alatt álló 184 körül épült Lipcsey kúriában található. A Tiszafüredi kistérség egyetlen nagy múltú múzeuma, mely az országos turisztikai kiadványokban is szerepel. Érdekeltek, célcsoportok: a fejlesztés célcsoportjai a helyi lakosok, az ide látogató magyar és külföldi vendégek. Outputok, eredmények: a kibővített kiállító teremben 2 év történetét, néprajzát mutatják be. A fejlesztés eredményeként megvalósuló rekonstrukciós felújítást követően a múzeumba látogatók száma emelkedett. Múzeumi műtárgyraktár és a Galéria épületeinek rekonstrukciója (25) Cél: a fejlesztés célja volt az elhanyagolt állapotú múzeumi műtárgyraktár és a szolnoki Galéria városképi jelentőségű műemlék jellegű épületének felújítása. A műtárgyraktár felújítását elsősorban a muzeális értékű gyűjtemények biztonságos, megfelelő körülmények között történő tárolása indokolta, másrészt az elhanyagolt épület a városképet is rontotta. A Galéria felújítását alapvetően az épület pusztulóban lévő állapota, az építészeti-turisztikaikulturális funkciókkal való összhang megteremtése tette szükségessé. Adottságok: a Galéria épülete jelenleg az Alföld egyik legnagyobb kiállítócsarnoka, a megye második leglátogatottabb múzeuma. Kitűnő akusztikája miatt hangversenyek, előnyös fekvése miatt szakmai konferenciák, ünnepségek alkalmi helyszíne. Érdekeltek, célcsoportok: a Galéria felújítását célzó fejlesztés célcsoportja Jász-NagykunSzolnok megye és a szomszédos megyék, szélesebb körben az ország múzeumlátogató közönsége. Outputok, eredmények: a múzeumi műtárgyraktár rekonstrukcióját célzó beruházás eredményeként 3265 m2 bruttó alapterület felújítása, a Galéria rekonstrukciós felújítása eredményeként 118 m2 alapterület felújítása valósult meg. A rendkívül igényes módon felújított Szolnoki Galéria épülete a megyeszékhely dísze lett. A szakszerűen berendezett kiállítóhely hozzájárult ahhoz, hogy többfunkciós módon, kulturáliskonferenciaturizmus céljára hasznosítható legyen mind a város, mind a megye és a régió számára CENTURIO európai csereprogram köztisztviselőknek (26) Cél: a közigazgatásban dolgozó szakemberek tapasztalatcseréjével az európai szociális, gazdasági és területi kohézió erősítése. A projekt keretében a résztvevő régiók biztosítják a Strukturális Alapok felhasználásával kapcsolatos tapasztalatcserét a partnerek között; 1

11 elmélyítik és bővítik a régiók együttműködését; megismerik más régiók regionális fejlesztési stratégiáit, projektmenedzselési tapasztalatait és innovatív munkamódszereit. Az együttműködés lehetőséget teremtett a szakmai ismeretek és kapcsolatok bővítése, új projektek előkészítése, az idegennyelvi ismeretek fejlesztése mellett arra is, hogy a megye megszilárdítsa részvételét egy erős európai hálózatban. Helyszíne: Jász-Nagykun-Szolnok megye 8 külföldi partnerével (Asti megye/olaszország; Brandenburg tartomány/németország; Durham megye/anglia; Häme Régió/Finnország; Hargita megye/románia; Pas-de-Calais/Franciaország; Somme megye/franciaország; Teltow Fläming járás/németország) a legaktívabb résztvevők közé tartozott. Érdekeltek, célcsoportok: Jász-Nagykun-Szolnok megye és a résztvevő partner régiók turizmusfejlesztésben és környezetvédelemben érintett köztisztviselői, Outputok, eredmények: - A 26. december 31-én befejeződött Centurio program két és fél év alatt 25 JászNagykun-Szolnok megyei köztisztviselőnek biztosított egy-, illetve kéthetes szakmai tapasztalatcsere lehetőséget a résztvevő külföldi partnerrégiók egyikében. Jász-Nagykun-Szolnok megyébe 18 külföldi szakember érkezett a csereprogram keretében december végén megjelent a Centurio program életét bemutató és értékelő kiadvány. - A csereprogramban részt vevő megyei szakemberek a Centurio program célkitűzéseivel összhangban a környezetvédelem, a turizmus és projektmendzsment témakörében közel száz jó gyakorlatot tapasztaltak. A turizmus területén az alábbi ötletek fogalmazódtak meg: - Magyar kirakat Astiban - Durham megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye bemutatása egy közös, kétnyelvű idegenforgalmi kiadványban - A turisztikai értékek megőrzése Hargita megyében - Tour Gourmet (borturizmus) A Centurio projekttel kapcsolatban további információ elérhető a oldalon. Tiszakürti Arborétum turisztikai vonzerejének fejlesztése (26) Cél: a fejlesztés kiemelt célja volt, hogy az arborétumba látogatók számára a magas színvonalú, minőségi turisztikai szolgáltatások infrastrukturális hátterét biztosítsa és középtávon évről-évre növelni tudja azon vendégek számát, akik Tiszakürtre és közvetlen környékére programokat szervezhetnek. Emellett fontos szempont volt, hogy az egyedülálló, ritka növényeiről híres és szakmai körökben ismert és elismert park ne csak a szakmai közönség, hanem a természetkedvelő turisták és a tanulni vágyó iskolások számára is vonzóvá váljon. Helyszíne: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Tiszakürti Arborétuma. A 6 hektáros terület 1.5 taxonjával és teljes növényállományával Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb növénygyűjteménye. Adottságai: az egyedi klimatikus-, és talajviszonyokkal rendelkező Tiszakürti Arborétum védett természeti területén botanikus ritkaságokat is felvonultató, rendkívül gazdag növényállomány található. A park a tudományos kutatómunka számára is vonzó helyszínt jelent. Az arborétum 5 km-es körzetében több turisztikai látványosság is található, emellett Szolnok és Kecskemét megyeszékhelyek, valamint a Tisza-folyó relatív közelsége tovább fokozza a térség idegenforgalmi vonzerejét. Érdekeltek, célcsoportok: a látogatók többsége a természet szeretete, a tartalmas kikapcsolódás céljából keresi fel az arborétumot, de a szakmai célból idelátogatók száma is 11

12 jelentős. A célcsoportok között kiemelt helyet foglalnak el az iskolás osztályok, a nyugdíjas csoportok és a családos felnőttek. A vendégek többsége Bács-Kiskun megyéből, illetve Mezőtúr és Törökszentmiklós térségéből érkezik. Nyáron az idelátogatók közül sokan kihasználják a Tiszazugi térség kapcsolódó turisztikai lehetőségeit is. A megyéből érkező turisták számának növelése mellett a fejlesztés célja volt a belföldi turisták idevonzása és a külföldi vendégforgalom élénkítése. Outputok, eredmények: a projekt keretében az alábbi fejlesztési elemek valósultak meg: - fogadóépület építése, berendezése; - sétaúthálózat burkolása 3,5 km hosszúságban; - parkolási lehetőség biztosítása az arborétum előtti parkoló felújításával; - 1 ha-os tó kialakítása; - 17 méter magas kilátó létesítése; - információs táblarendszer elhelyezése. Túrkevei Finta Múzeum tetőtér beépítése és kerti pavilon építése (27) Cél: a fejlesztés célja a túrkevei Finta Múzeum kistérségi funkcióinak javítása; külső és belső közösségi terek kialakítása. Az interaktivitás fokozása; turisztika, kulturális és szabadidős kínálat bővítése. Adottságok: a megyei múzeumszervezet tagintézményeként működő Finta Múzeum tájmúzeum besorolású, és ebből adódóan kistérségi feladatokat ellátó és gyűjtőkörű (történelem, néprajz, képzőművészet) intézmény. Érdekeltek, célcsoportok: a fejlesztés célcsoportja a kistérség és szélesebb körben az ország múzeumlátogató közönsége, különös tekintette a fiatalabb korosztályra. Outputok, eredmények: A múzeum tetőtér beépítésével 6 m2-rel bővült a hasznosítható terület nagysága. A tetőtérben közösségi terem, informatikai terem, média és fotótár, munkaszoba és kiszolgáló helyiségek kialakítására került sor. A fejlesztés eredményeként egyrészt javultak a munkakörülmények, másrészt a múzeumlátogató közönség számára kialakított speciális helyiségekben hosszabb időt lehet eltölteni ismeretszerzés, tájékozódás céljából. Az udvaron felépített kerti pavilon 1 m2-en biztosít helyet a májustól-szeptemberig megvalósításra kerülő kézműves foglalkozásoknak. A terasz időszaki színpadként, az udvar alkalmi nézőtérként való működési feltételeinek kialakítása nyári folklór műsorok megrendezése céljából történt, hozzájárulva az idegenforgalmi kínálat bővítéséhez és a lakosság kulturális igényeiknek kielégítéséhez. A fejlesztés eredményeként nőtt a múzeumban rendezett kulturális rendezvények száma és a látogatottság. Hosszabb távú életképesség: a múzeumnak erős kapcsolati tőkéje van a civil szférával, a különböző programokat gyakran a partnerszervezetekkel közösen valósítja meg. Az épületbővítés eredményezte új tevékenységek megvalósításához a civil szervezetek segítségét ma is igénybe veszi. Jász-Nagykun-Szolnok megyei marketingeszközök fejlesztése (27) Célja: a projekt alapvető célja a megyébe érkező vendégek számának növelése a turisztikai marketing eszközök (turisztikai kiadványok, DVD, honlap) fejlesztésével. Adottságok: A projektgazda TISZAINFORM Idegenforgalmi Szolgálat a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzat idegenforgalmi intézménye 1993 óta működik. Non-profit turisztikai feladatot lát el, versenysemlegesen képviseli a megye területén érdekelt vállalkozásokat, szervezi és koordinálja a megye idegenforgalmát. Évről-évre friss turisztikai kiadványokat jelentet meg, azokat terjeszti, kiállításokon, vásárokon prezentálja a megyei kínálatot és médiakapcsolatai révén, folyamatosan tájékoztat az aktuális turisztikai 12

13 lehetőségekről. Érdekeltek, célcsoportok: a fejlesztés célcsoportjai belföldi és külföldi turisták minden korcsoportból. Outputok, eredmények: a projekt keretében az alábbi fejlesztések valósultak meg: - Turisztikai kiadvány Üdülési ajánlatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében címmel (5 db) - 1 perces megyebemutató DVD szöveg nélkül, zenei aláfestéssel (2 db), illetve ennek rövidített 2 perces változata - Megyei turisztikai honlap ( megújított felülettel, új szolgáltatásokkal (on-line foglalás lehetősége a megye kereskedelmi szálláshelyein) A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában A projekt illeszkedése stratégiai dokumentumokhoz Az országos területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus útvonal a koncepcióban megfogalmazott 3 prioritáscsoport ( Befektetés az emberbe, Befektetés a gazdaságba, Befektetés a környezetbe ) közül a Befektetési az emberbe prioritáscsoporton belül a 7. A társadalmi és kulturális tőke erősítése c. prioritáshoz illeszkedik. (Bővebben ld pont) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) A koncepció 5 átfogó (22-ig szóló) célkitűzést fogalmaz meg. Azok közül a Jászkunkapitányok nyomában tematikus út a 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem átfogó célhoz illeszkedik, melynek a projekt szempontjából releváns célja a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi térségi értéknövelő kezelése és erősítése, ezen belül a népi építészet, kézművesség és gazdálkodási kultúra fennmaradásának elősegítése, a hagyományos mesterségek felélesztése, értékké alakítása, az ezekre alapozott piacteremtés, és a kulturális örökség kisugárzásának érvényesítése és fennmaradásának érdekében a kulturális örökségi láncba szervezhető kulturális örökségi turizmus céltárgyai (örökségi értékek és emlékek) védelmének, fenntartható hasznosításának biztosítása. (Bővebben ld pont) Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213) A programon belül a hazai turizmus versenyképességének növelése prioritást élvez, melynek részét képezi a magyar kulturális örökséghez való hozzájárulása hagyományokra épülő sajátos arculat kialakításával, megőrzésével, illetve az épített értékek tudatos, átgondolt hasznosításával. A stratégia a turisztikai termékfejlesztés regionális szintű prioritásának célja, hogy a a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztésével a szolgáltatási színvonal, látogatottsága növekedjen. (Bővebben ld pont) 13

14 A regionális területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja ( ) A stratégia 1. specifikus célja: A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő, versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése ( Dinamikus régió ) Jelen projektünk a fenti specifikus cél keretében, az 1.3. Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása prioritáshoz illeszkedik, mely szerint a meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésére, és új turisztikai vonzerők kifejlesztésére van szükség, a régió adottságaira alapozva, egyedi arculat megteremtésével. A projekt továbbá kapcsolódik az 1.4. A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése prioritáshoz is, melynek egyik fő célja a régió kulturális, művészeti kreatív kezdeményezéseinek fejlesztése. ( Bővebben ld pont) Észak-Alföldi Operatív Program (27-213) A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út projekt az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program 6 prioritási tengelye közül a 2. Turisztikai célú fejlesztés c. prioritási tengelyhez illeszthető, és azon belül is a 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. intézkedéshez. A prioritás támogatja a régió kulturális értékeinek, építészeti és történelmi örökségének megőrzését, infrastrukturális fejlesztését, látogathatóvá tételét, azok turisztikai vonzerejének növelése érdekében. A 2.1. intézkedés keretében a támogatható tevékenységek között szerepel a régióban található kulturális, vallási, építészeti, történelmi emlékek turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak kialakítása, mely egyértelműen azonosítható projektünkkel. ( Bővebben ld pont) Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv (27-28) Az Akcióterv 2. Turisztikai fejlesztések prioritásán belül a Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése c. C) komponens támogatja a Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út megvalósítását. ( Bővebben ld pont) Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája (27-213) A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítás projekt a stratégia 1. Vonzerő- és attrakciófejlesztés programon belül az 1.4. örökségturizmus alprogramhoz illeszkedik, melynek legfőbb célja a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztése, és a népi hagyományok, kézműves mesterségek megőrzése, turisztikai célú alkalmazása, újjáélesztése, annak érdekében, hogy a szolgáltatási színvonal és a látogatottság növekedjen A megyei területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítása projekt vonatkozásában a koncepció 1. versenyképes megye stratégiai célja, és az 1.5. a turizmus fejlesztése specifikus célja tekinthető relevánsnak. Az Turisztikai termékek és szolgáltatások körének bővítése intézkedés nagy hangsúlyt helyez a helyi kulturális értékek és népművészeti hagyományok megőrzésének, a műemlékvédelemnek, és a múzeumhálózat fejlesztésének elősegítésére. (Bővebben ld pont) 14

15 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ) Jelen projekt a program a III. Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatási lehetőségek prioritáson belül az III. 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése alprogramjához illeszkedik, melynek fontos eleme a kulturális turizmus fejlesztése, a vallási, történelmi, irodalmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák turisztikai hasznosítása bemutatótermek, múzeumok turistabarát fejlesztése, speciális kínálatot nyújtó múzeumok továbbfejlesztése és a különböző kulturális utak szervezése. (Bővebben ld pont) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213) A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal megvalósítása illeszkedik a program 4.1. Turisztikai fogadókapacitás és infrastruktúra fejlesztése stratégiai alprogramhoz, mely nagy hangsúlyt helyez a műemlék épületek látogatóbarát kialakítására, felújítására, a meglévő tájházak fejlesztésére, újak kialakítására. Azonban a projekt szempontjából leginkább a 4.7. Egyedi turisztikai termékek létrehozása alprogram a releváns, azon belül is a tematikus park, élményközpont, tematikus út, termékcsomagok kialakítása intézkedés. Az alprogram célja a megyei arculatát kifejező turisztikai attrakciók, termékek kifejlesztése. (Bővebben ld pont) A projekt céljai illeszkednek a stratégia dokumentumokban megfogalmazott célokhoz, és hozzájárulnak a régió versenyképességének növekedéséhez és az elmaradott térségek, települések felzárkózásához az alábbiak szerint: a szolgáltatások és a helyi termékek értékesítésén keresztül közvetve segíti JászNagykun-Szolnok megye, és a régió foglalkoztatottságának bővítését, az ágazat jövedelemtermelő képességét, a turisták tartózkodási idejének, a vendégéjszakák számának növekedésével magasabb turisztikai bevétel realizálódik a térségben, magas színvonalú látogatóbarát fejlesztések megvalósulásával alkalmas a turisták igényeinek színvonalas kiszolgálására, a komplexitás megvalósításának érdekében az érintettek széles köre került bevonásra úgy, hogy a magas színvonalú minőségi fejlesztés biztosítva legyen, a térség TOURINFORM irodáinak közreműködésével helyi vállalkozóktól, civil szervezetektől 5 szándéknyilatkozat áll rendelkezésre a projekt támogatásáról. A vállalkozói elkötelezettség erősíti a fenntarthatóságot, a további vállalkozói tőke bevonásának lehetőségét, a Jászkun kapitányok nyomában tematikus út, mint egyedi turisztikai termék- és attrakciófejlesztés (megyei turizmusfejlesztési stratégia prioritása) jelentősen hozzájárul Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növekedéséhez (megyei turizmusfejlesztési stratégia átfogó célja), a Versenyképes megye stratégiai cél (megyei területfejlesztési stratégiai program) megvalósításához A projekt kialakulása, előkészítése Azt követően, hogy 27. őszén ismertté vált az Észak-Alföldi Operatív Program keretében a Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés című pályázati felhívás tartalma, Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek és érintett szakmai szervezeteinek részvételével, a megyei önkormányzat egyezetést kezdeményezett a megyei részvételről. 15

16 Az előkészítés folyamatának főbb állomásai: Dátum Tevékenység megnevezése Első egyeztető megbeszélés a megye településeinek, érintett szervezeteinek részvételével Első munkacsoport ülés Megbeszélés a résztvevő települések képviselőinek és a munkacsoport tagjainak részvételével Konzorciumi együttműködés aláírása Pályázat benyújtásának végső határideje Megbeszélés az érintett települések polgármestereivel, a tagmúzeumok vezetőivel és a munkacsoport tagjaival Kérdőívek kiküldése az érintett települések részére a további szerepvállalással kapcsolatban. Eredmény/Döntés - A pályázat kedvező fogadtatása a résztvevők körében. - Szakmai munkacsoport felállítása a megyei részvétel feltárása és kidolgozása céljából. A projekt tágabb keretei és a potenciális résztvevői kör meghatározásra került. A projekt keretei (tartalmi, múzeumi, turisztikai) ismertetésre kerültek a várható résztvevők körében. Meghatározásra került a résztvevők köre és a felmért fejlesztési igények nagysága. A pályázati részvétel konkrét feltételei ismertetésre kerültek a résztvevők körében. A résztvevők írásos elkötelezettsége a pályázat megvalósítására vonatkozóan. A fenti táblázat csak az előkészítés folyamatának jelentősebb állomásait mutatja, ezen túl számos alkalommal történt egyeztetés a munkacsoport tagjainak és egyéb érintettek részvételével. A szakmai munkacsoport tagjai az előkészítés (pályázat benyújtásával lezáruló) szakaszában: 1. Lakatos István, a megyei önkormányzat Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának irodavezetője, 2. Galó Anita, a megyei önkormányzat külügyi és turisztikai szakreferense, projektmenedzser 3. Hering Krisztina, a Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat igazgatója, 4. Kovácsné dr. Kaposvári Gyöngyi, a JNSZ Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgató-helyettese, 5. Krizsai Anett, a megyei önkormányzat gazdasági és infrastruktúrafejlesztési referense 6. Molnár Anita, a MT Zrt. Tisza-Tavi Regionális Turisztikai Projekt Irodájának igazgatója, a munkacsoport szakmai vezetője 7. Sebestyén Klára, a Jászsági Többcélú Társulás projektfelelőse 8. Szabó Tünde, a MT Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóságának munkatársa, A munkacsoport szerkezetében a pályázat pozitív elbírálása esetén, már a projektfejlesztés időszakában változás várható annak érdekében, hogy az aktív szereplők hatékonyabb koordinációja biztosítva legyen. Az előkészítési fázis munkafolyamatának dokumentációja (emlékeztetők, meghívók, kérdőívek, stb.) megtalálható az EMT II.sz. egyéb mellékleteinek 2. pontjában) 16

17 A pályázó és a projekt kapcsolata A pályázat 16 fejlesztési helyszínét a pályázó és a projekt kapcsolata szempontjából három kategóriára célszerű osztani: 1. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és tagmúzeumai (8 helyszín) Jászberény, Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok, Tiszafüred, Tiszaföldvár, Túrkeve 2. További kapcsolódó települések (5 helyszín) Abádszalók, Jászkisér, Kunhegyes, Rákóczifalva, Törökszentmiklós 3. Jász és Kun látogatóközpont + élményterem (3 helyszín) Jászberény, Karcag, Szolnok A pályázó és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és tagmúzeumai A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat önálló jogi személlyel, 28. január 1-től önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézménye. A megyei önkormányzat és intézményeinek költségvetését minden év februárjában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés fogadja el. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatójának kinevezését nyílt pályázatot követően a megyei közgyűlés hagyja jóvá. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelőse, aki munkáltatói jogkörrel rendelkezik mind a múzeumi igazgatóság, mind a tagmúzeumok munkavállalói vonatkozásában. A tagmúzeumok igazgatóinak kinevezésére is ő jogosult. A múzeumi igazgatóság magasabb vezetői beosztású munkatársait ( igazgatóhelyettes, gazdasági igazgató) az igazgató nyílt pályázati eljárás keretében a megyei közgyűlés vezető tisztségviselőinek egyetértésével jogosult kinevezni. A tagmúzeumok a megyei múzeumi igazgatóság részegységeként működnek, önálló jogi személlyel nem rendelkeznek. A tagmúzeumok fenntartásához szükséges pénzügyi forrás a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának költségvetésében kerül tervezésre. A tagmúzeumoknak helyet adó épületek közül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat három esetben Damjanich János Múzeum (Szolnok), Kiss Pál Múzeum (Tiszafüred), Finta Múzeum (Túrkeve) kizárólagos tulajdonos. A többi öt tagmúzeum esetében az adott települések önkormányzatai és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat között használatba adási szerződés van életben (lásd kötelező mellékletek 9. pont ) A pályázó és a kapcsolódó települések A kapcsolódó településeken megvalósuló fejlesztések esetében az épület tulajdonosa és fenntartója a helyi önkormányzat. Finanszírozási, szervezeti és döntéshozatali kérdésekben a helyi testület, illetve a polgármester jogosult dönteni. Csatolva van a pályázatban a kapcsolódó települések nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak a projekt megvalósításához és vállalják legalább 5 éves fenntartását. 17

18 A pályázó és a látogatóközpontok és az élményterem helyszínei Jászberény és Karcag városok önkormányzatai az előkészítés kezdetétől elkötelezettséget mutattak arra vonatkozóan, hogy a tagmúzeumok felújításán túl vállalják a látogatóközpontok kialakításához szükséges költségek önerejét, és biztosítják annak helyszínét. Finanszírozási, szervezeti és döntéshozatali kérdésekben a helyi testület, illetve a polgármester jogosult dönteni. Az épületek tulajdonosai a helyi önkormányzatok, akik nyilatkozatban vállalják, hogy hozzájárulnak a projekt megvalósításához és vállalják legalább 5 éves fenntartását (kötelező mellékletek listája 5. pont) A szolnoki Damjanich János Múzeumban kialakítandó élményterem fenntartását a megyei önkormányzat, mint a pályázat benyújtója vállalja Az együttműködő partnerek és az együttműködés formájának bemutatása A pályázatban résztvevő települések, intézmények a megvalósítás melletti elkötelezettségük kinyilvánítása érdekében konzorciumi megállapodást kötöttek a pályázat benyújtására 28. február 25-én, közvetlenül azt követően, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 28. február 22-i ülésén jóváhagyta a pályázatban történő részvételt. A konzorciumot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságán kívül annak a 1 településnek az önkormányzata alkotja, amely saját forrást is biztosít a pályázat megvalósításához. A konzorcium vezetője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. További tagjai: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Abádszalók, Jászberény, Jászkisér, Karcag, Kunhegyes, Kunszentmárton, Rákóczifalva, Tiszföldvár, Tiszafüred, Túrkeve települések önkormányzatai. A konzorciumi megállapodás és a Jászkun kapitányok nyomában c. pályázatban történő részvétellel kapcsolatban meghozott helyi testületi határozatok a kötelező mellékletek listájának 11. pontjában találhatóak. A konzorciumi partnerek a támogatandó tevékenység tekintetében nem ÁFA visszaigénylők, az erről szóló nyilatkozatok megtalálhatóak az EMT II.sz. egyéb mellékletek listájának 1. pontjában Projekt menedzsment szervezet bemutatása Az EMT es pontjában bemutatásra került a projekt előkészítésére létrehozott szakmai munkacsoport. A projekt menedzsment szervezet átstrukturálása a pályázat összetettsége miatt indokolt. Az alábbiakban bemutatásra kerül az új projekt menedzsment szervezet, mely a projektfejlesztés időszakának megkezdésétől a projekt befejezéséig végzi tevékenységét. A létrehozandó projekt menedzsment szervezet részletes bemutatása, minden tagjának megnevezése az EMT II.sz egyéb mellékleteinek 3. pontjában található Munkaszervezetek A projekt menedzsment szervezetet három testület alkotja: 1. A 15 fős Irányító testületben kap helyet a konzorciumi együttműködési megállapodást aláíró szervezetek/helyi önkormányzatok 1-1 képviselője, illetve a pályázat megvalósításában kiemelt szerepet játszó további 3 személy. Az Irányító 18

19 testület elnöki posztját Búsi Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés vezető tisztségviselője, a turizmus megyei fejlesztéséért felelős alelnöke látja el. A testület főbb feladatai: állásfoglalás és döntéshozatal a pályázat egészét érintő stratégiai kérdésekben, döntéshozatal a munkacsoportok által előterjesztett kérdésekben. 2. A 6 fős Fejlesztési munkacsoportot azon szakterületek képviselői alkotják, akiknek szaktudása meghatározó a projekt egyes tevékenységeinek előkészítésénél, illetve végrehajtásánál. A munkacsoport vezetője a turizmusban elismert, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező személy. A munkacsoport főbb feladatai: a projekt fejlesztési tevékenységével összefüggő feladatok folyamatos biztosítása, összehangolása, a projekt megvalósításával összefüggő stratégia döntések kezdeményezése, előkészítése az Irányító testület számára, a projekt zökkenőmentes megvalósítása érdekében döntéshozatal nem stratégiai jellegű fejlesztési kérdésekben. 3. A 4 főből álló Operatív-Adminisztratív munkacsoport tagjai közül 3 a JászNagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatnál köztisztviselői státuszban, 1 személy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságánál vezető beosztásban lévő szakemberekből áll. A munkacsoport vezetője a projekt menedzsere. A munkacsoport főbb feladatai: napi, operatív feladatok ellátása, ezzel összefüggő döntéshozatal, folyamatos egyeztetés és kapcsolattartás a pályázatban résztvevő önkormányzatokkal, szervezetekkel, illetve a projekt másik két testületével, a pályázat pénzügyi-szakmai beszámolóinak elkészítése A résztvevő szakemberek bemutatása Galó Anita, projektmenedzser Végzettség: - idegenforgalmi menedzser, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző, Budapest, személyügyi menedzser, Pécsi Tudományegyetem, Európai Uniós szakértő, Szolnoki Főiskola, Szakmai tapasztalatok: Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat, idegenforgalmi referens JNSZ Megyei Önkormányzati Hivatal, nemzetközi referens - 27 JNSZ MÖH, külügyi és turisztikai szakreferens Nyelvtudás: angol, orosz Szakmai tevékenység: - folyamatos közreműködés EU-s pályázatok megírásában, programok megvalósításában, beszámolók készítésében ( Lengyel-Magyar Testvértelepülések Találkozója, stb.) - a megyei önkormányzat delegáltjaként részvétel szakmai turisztikai szervezetek munkájában (pl.jnsz Megyei Gyógy- és Termálturizmus Egyesület)aktív közreműködés a megyei önkormányzat által készített dokumentumok, kiadványok készítésében ( JNSZ Megyei Turizmusfejlesztési Stratégiai Program , Centurio kiadvány, stb.) 19

20 Molnár Anita, a projekt fejlesztési munkacsoportjának vezetője, az MT Zrt Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Irodájának igazgatója Végzettség: - angol-művelődésszervező szak turisztikai menedzser specializációval, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger, idegenforgalmi szakközgazdász, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest, kereskedelmi szakközgazdász, Szolnoki Főiskola, marketing szakközgazdász, Szolnoki Főiskola, 26 Szakmai tapasztalatok: Nagykörű község Önkormányzata, kistérségi idegenforgalmi referens TOURINFORM Iroda Nagykörű, irodavezető - 2 MT Zrt. Tisza-Tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda, igazgató Nyelvtudás: angol, német Szakmai tevékenység: - a Tisza-tavi régió turisztikai és marketing tevékenységének igazgatása, - releváns fejlesztési dokumentumok elkészítése, - folyamatos részvétel turisztikai témájú projektek kidolgozásában (Tiszatavi Ökocentrum látogató központ, Madarak útja tematikus út, Óhalászi ökoturisztikai program, stb.), - több szakmai testületnek tagja (Tisza-tavi Turizmus Fejlesztő Egyesület alelnöke, Skal International Kelet-Magyarországi Tagozatának alapító tagja) Kovácsné Dr.Kaposvári Gyöngyi, mindhárom menedzsment szervezetnek tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóhelyettese Végzettség: - magyar nyelv és irodalom szakos tanár, ELTE, a mai magyar nyelv doktora, 1987 Szakmai tapasztalatok: Damjanich János Múzeum, Szolnok, szakkönyvtár vezető Damjanich János Múzeum, irodalomtörténész-muzeológus júl. - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, igazgatóhelyettes Nyelvtudás: angol Szakmai tevékenység: - aktív részvétel a látogatóbarát múzeum jegyében több rendezvény meghonosítása érdekében a szolnoki múzeumban (pl. Európai Örökség Napjai, Múzeumok hosszú éjszakája, Múzeumi sokadalom, Adventi Kézműves Vásár), - a tagmúzeumi hálózat szakmai felügyelete, - aktív kutatómunka a Tiszazug térségében, - dolgozatok, cikkek írása, szerkesztői feladatok elvégzése szakmai kiadványokban ( Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok évkönyve, Szolnoki arcképcsarnok, Nyitott kapuk, Foglalkoztató füzet a szolnoki Tabán Tájházhoz, stb.) 2

21 - aktív közreműködés kiállítások megszervezésében (Ezer év a Tisza mentén, A szecesszió vidéke-a vidék szecessziója) Lakatos István, az Irányító testület tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának irodavezetője Végzettség: - okleveles közgazda, Közgazdaságtudományi Egyetem, okleveles pénz- és hitelügyi szakközgazda, Közgazdaságtudományi Egyetem, Szakmai tapasztalatok: Szolnok Városi Tanács V.B., Pénzügyi, Terv és Munkaügyi Osztály, előadó, főelőadó, csoportvezető, osztályvezetőhelyettes Szolnok Megyei Tanács, VB Tervosztály, csoportvezető, osztályvezető-helyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Térségfejlesztési Iroda, irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda, irodavezető Nyelvtudás: angol Szakmai tevékenység: a megyei önkormányzat területfejlesztési tevékenységének szakmai irányítása - fejlesztési koncepciók és programok készítése és végrehajtásuk menedzselése ( megyei területfejlesztési stratégiai program , megyei területfejlesztési koncepció 25, megyei turizmusfejlesztési stratégiai program , Jász-Nagykun-Szolnok megye az Európai Unió kapujában 24, stb.) - műszaki infrastrukturális fejlesztések megalapozása, - részvétel több szakmai szervezet munkájában (Észak-Alföldi Regionális Tanács Regionális és Környezetvédelmi Munkacsoport, Nagyalföld Alapítvány kurátora, Tiszáért Alapítvány titkára) Hajdúné Gácsi Mária, az Operatív-Adminisztratív munkacsoport tagja, a JászNagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Pénzügyi és Beruházási Irodájának irodavezetője Végzettség: - üzemgazdász, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Budapest, közgazdász, Marx Károly Tudományegyetem, jogi szakokleveles közgazda, ELTE, 1995 Szakmai tapasztalatok: Cserkeszőlő Polgármesteri Hivatala, pénzügyi vezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Pénzügyi és Beruházási Iroda irodavezetője Szakmai tevékenység: - a megyei önkormányzat és intézményei költségvetési és beszámolási feladatainak koordinálása, - beruházások számviteli nyilvántartása - aktív részvétel a megyei önkormányzat beruházási tevékenységében 21

22 Kis András, az Operatív-Adminisztratív munkacsoport tagja, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Irodájának irodavezető-helyettese Végzettség: - információsrendszer programozó, GATE, metallurgus üzemmérnök, Miskolci Egyetem, okleveles környezetvédelmi mérnök, Miskolci Egyetem, 21 Szakmai tapasztalatok: Csepeli Fémmű, környezetvédelmi főmérnök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Térségfejlesztési Iroda, energetikai és környezetgazdálkodási referens JNSZ MÖH, Beruházási és Közbeszerzési Iroda, irodavezető - 27 JNSZ MÖH, Térségfejlesztés és Külügyi Iroda, irodavezetőhelyettes Szakmai tevékenység: - a megyei önkormányzat és intézményeinek energetikai és környezetvédelmi fejlesztésének koordinálása - a megye településeinek energetikai, környezetvédelmi és műszakiinfrastrukturális fejlesztésének segítése, koordinálása - részvétel a megyei önkormányzat beruházásainak előkészítésében, kivitelezésében Vass Zoltán, a Fejlesztési munkacsoport tagja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat beruházási referense Végzettség: - okleveles szerkezetépítő mérnök, Műszaki Egyetem, Kolozsvár, hivatalos közbeszerzési tanácsadó Szakmai tapasztalatok: Városgazdálkodási Intézet, Beszterce, létesítményfelelős Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal, Pénzügyi és Beruházási Iroda, beruházási referens Szakmai tevékenység: - beruházások előkészítése, megvalósítása - műszaki ellenőrzés - közbeszerzés, hatósági és szakhatósági ügyintézéssel kapcsolatos feladatok koordinálása 22

23 3. A PROJEKT HÁTTERE 3.1. Gazdasági társadalmi környezeti alapadatok A Jászkun kapitányok nyomában projekt 13 települést érint, amelyek idegenforgalmi kisugárzó hatása az egész megyére kiterjed, így a gazdasági-társadalmi háttér bemutatása során célszerű Jász-Nagykun-Szolnok megyét, mint szerves egységet kezelni, gazdaságitársadalmi viszonyait egységesen bemutatni. Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az Alföld szívében, hét megyével határosan, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen helyezkedik el. A megye felszíne tökéletes síkság, tengerszint feletti magassága m között váltakozik, éghajlata szélsőséges, kontinentális jellegű. A megye kistájakra tagolódik: a Szolnoki-ártér, a Jászság, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík, a Szolnok-Túri sík, a Tiszazug, érinti a megyét a Hevesi-ártér és a Hortobágy területe is. A megye közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, kelet-nyugati vasúti és közúti fővonalak keresztezik területét, így a 4-es számú főútvonal, a 1-as, valamint a 12-as számú vasúti fővonal. A budapesti repülőtér 1 órán belül elérhető el a megyéből. A megyét átszelik a Tisza és mellékfolyói: Hármas-Körös, Zagyva, Tarna, Hortobágy, és a Berettyó, amelyeket sok holtág szegélyez. A folyók vízminősége igen változatos. A Tisza vízminősége jó-tűrhető, a Zagyva vize szennyezett erősen szennyezett, a Tarna tűrhető víz, a Hortobágy-Berettyó szennyezett víz kategóriába sorolható. A belvízcsatornák általában erősen szennyezettek, míg az öntözővíz csatornák minősége a vízbázis minőségét tükrözi. A 2-ben a Tiszát ért ciánmérgezés és nehézfém-szennyezés jelentős ökológiai károkat okozott, amelynek hatása fokozatosan megszűnt. A megye északi részén található az ország második legnagyobb állóvize, a Tisza folyó felduzzasztásával kialakított turisztikai központként is funkcionáló Tisza-tó. A megye turisztikai értékei közül kiemelkedő jelentőségű a termálvízkincs és a napsütéses órák magas száma, valamint a viszonylag érintetlen és szennyezetlen mozaikos természeti környezet. Egyedi érték a Tiszasüly határában kitermelhető kolopi gyógyiszap. A megye területének mintegy 5%-a áll természeti védelem alatt. A legnagyobb kiterjedésű védett területek a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak. Országos jelentőségűek a tiszakürti és a tiszaigari arborétum botanikai értékei. A megye területe és népessége alapján átlagos helyzetűnek mondható. Területe km2, az ország területén 6 %-a, lakóinak száma 27. január 1-én 44 ezer fő volt, ami az ország lakosságának 4,1%-a. A lakosság 2/3-a a 18 városban, 1/3-a pedig a 6 községben él. A megye lélekszámában 196 óta lélekszámában folyamatos csökkenés figyelhető meg, ami elsősorban a magas halálozási, az alacsony születési rátával, valamint a mérsékelt elvándorlással magyarázható. A megyében a népsűrűség alacsony, 74 fő/km2. A születéskor várható élettartam megközelíti az országos átlagot, ami 25-ben a férfiaknál 67,6 év, a nőknél 76,4 év volt. A megye székhelye Szolnok, a megye fontos ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási, kulturális és idegenforgalmi központja. A megyében 7 kistérség található, a Tisza folyó mintegy természetes választóvonalat képez a fejlettebb és elmaradottabb kistérségek között: 23

24 Dinamikusan fejlődő kistérségnek tekinthető a Jászberényi és a Szolnoki kistérség, átlagos fejlettségűnek számít a Karcagi, a Mezőtúri és Törökszentmiklósi kistérség, míg országos szinten is a legelmaradottabb kistérségek közé tartozik a Kunszentmártoni és a Tiszafüredi kistérség. Sajnos a kistérségek közötti gazdasági-társadalmi szakadék az elmúlt időszakban tovább növekedett. A társadalmi-gazdasági rendszerváltás után a legnagyobb önkormányzati beruházások a kommunális-közüzemi infrastruktúra terén jelentkeztek. Az 199-es évek közepéig a megyében elsősorban a hírközlés, a vezetékes gázellátás és az úthálózat fejlesztése valósult meg, ezt követően a hulladékgazdálkodás és a szennyvízfejlesztések előkészítése és megvalósítása kapott súlyt. Az utóbbi években jelentősen javult az infrastruktúrális hálózatok kiépítettsége, nagymértékű lemaradás csak a csatornázottság terén mutatkozik. Valamennyi település rendelkezik vezetékes víz, gáz és elektromos áramellátással, a lakások nagy része bekapcsolódott a rendszeres hulladékgyűjtésbe. A megye főbb települési infrastrukturális mutatói Megnevezés Közüzemi vízellátás Vezetékes gázellátás Közcsatornahálózat Hulladékgyűjtés Bekapcsolt települések száma (db) Bekapcsolt lakások aránya (%) ,4 91,2 93, , 64,4 72,2 77, ,4 29,6 43,9 58, ,9 55, 85,2 91,4 A közüzemi vízellátottság kiépítettsége kiegyenlített képet mutat, a belterületi útburkolat kiépítettségét leszámítva Szolnokon a legmagasabb gázellátásba és a közcsatorna-hálózaba bekapcsolt lakások aránya. A gáz- és csatornahálózat kiépítettsége a községekben a legalacsonyabb, különösen nagy a községek lemaradása a csatornázottság tekintetében. A megyében előállított GDP 25-ben mintegy 2,9 milliárd dollárt tett ki. A gazdasági folyamatokat leginkább jellemző egy főre jutó GDP a rendszerváltást követően 21-ig csökkenő, ezt követően növekvő tendenciát mutatott. A megyénkben az egy főre jutó GDP 25-ben 1,358 millió Ft/fő volt, ami az országos átlag 67%-a. E tekintetben Jász-NagykunSzolnok 25-ben a 16. helyet foglalta el. Általánosan elmondható, hogy az alacsonyabb GDP-vel rendelkező megyék között magasabb az agárszektor súlya, e tekintetben csak JászNagykun-Szolnok megye kivételes helyzetben van, hiszen itt az iparosodottság foka megközelíti a 3%-ot. A 143 ezer foglalkoztatott 36,6%-a az ipar és építőiparban, 6%-a a mezőgazdaságban, 57,4%-a a tercier ágazatokban dolgozik. A megye hozzájárulása a magyar nemzetgazdaság egészében előállított GDP-hez az 199-es évek közepén 3,2 %-os volt, ez az arány 25-re 2,5 %-ra mérséklődött, ami jóval alacsonyabb, mint a népesség 4,1 %-os hányada. A megyében előállított ipari termékek mintegy 6%-át külföldön értékesítik. Az ipari termelés összértéke 26-ban 785,9 milliárd Ft volt, ami az országos átlag 4,1%-a, egyben a legmagasabb termelési volumen az alföldi megyék között. A megye ipari termelése az előző évhez képest 25%-kal növekedett, az ipari termelés legnagyobb része a szolnoki és a jászberényi kistérségben összpontosul. 24

25 26-ban tovább folytatódott a megyei ipar belföldi értékesítésének és exportteljesítményének növekedése. 25-höz képest belföldre 13%-kal több terméket értékesítettek, az összes értékesítés 2/3-át meghaladó export 29,2%-kal bővült. A megyei feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyt képviselő ágazat a gépipar, amely termelési produktuma 38%-kal növekedett. További jelentős iparágnak tekinthető a vegyipar, az élelmiszeripar, fa- és papíripar, valamint a különböző feldolgozóipari ágazatok. Az iparhoz hasonlóan az építőipari termelés is igen jelentős bővülést mutatott 26-ban. A vállalkozások számában megfigyelhető tendenciákat nem követte a gazdasági beruházások alakulása. A gazdasági szervezetek 26-ban közel 11 milliárd Ft-ot költöttek eszközeik bővítésére, fejlesztésére, ami az országos beruházások mindössze 2,7%-a. 27. szeptember 3-án Jász-Nagykun-Szolnok megyében közel 35 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közel 4-zal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Gazdálkodási forma szerint a cégek több mint 3/1-e társas, 6/1-ét egyéni vállalkozásként jegyezték be, ez utóbbiak súlya tovább csökkent a gazdaság teljesítményében. Az 1 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 1999 óta folyamatos növekedést mutatott egészen 26-ig, 26-ban valamelyest csökkent a vállalkozások száma, ugyanakkor továbbra is jelentős a lemaradás az országos szinthez képest, 26-ban országosan, 1 lakosra mintegy 118 vállalkozás jutott, addig megyében közel 78, vagyis az országos átlag mindössze 2/3-a. A földterület művelési ágankénti összetétele az utóbbi években lényegesen nem változott. 26-ban a megye 471,2 ezer hektáros termőterületének 77 %-át részét szántóként hasznosították, több mint 1/1-e gyep, ehhez hasonló arányú az erdők aránya, 1-2%-a kert, gyümölcsös, szőlő, halastó és nádas. A szántóterület több mint felén termeltek gabonaféléket, és a napraforgó foglalják el. A mezőgazdaság termék- és termelési szerkezete stabil. Meghatározó a búza, a kukorica, a napraforgó és ipari növénytermesztés, valamint a sertés-, baromfi-, szarvasmarha- és juhtenyésztés. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 27. első 9 hónapjában az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 14 ezer Ft volt. E mutató tekintetében a megye az utolsó helyet foglalja el a megyei rangsorban. A bruttó bérek átlaga 6,4%-kal haladta meg az előző évit, míg a nettó kereslet növekmény mindössze,8%-ot tett ki. A munkanélküliségi ráta 27. III. negyedévében 9,8% volt, ami az elmúlt év azonos időszakához képest mérsékelt csökkenést mutat, ugyanakkor a foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi mutató kedvezőtlenebb az országos átlagnál, ami a vállalkozások számának nagyobb arányú csökkenésével, valamint a beruházások és a gazdasági növekedés visszaesésével is magyarázható. A megyében a lakosság egészségügyi alapellátását 2 háziorvos és 6 házi gyermekorvos biztosítja, a járóbetegek szakellátását 6 kórház- és rendelőintézetben és 6 önálló rendelőintézetben biztosított. A megyében 13 mentőállomás, 5 kórház és egy ápolási otthon működik. A 151 önkormányzati, a 2 egyházi és az 1 alapítványi fenntartású intézmény közel 13.7 óvodás ellátását biztosítja. Az általános iskolai oktatást 123 önkormányzati és a 12 egyházi fenntartású intézmény látja el. Nincs általános iskola, illetve csak alsótagozatos oktatás 25

26 működik 3-3 településen. A csökkenő tanulói létszám ellenére, az utóbbi 1 évben nőtt az általános iskolák és az osztálytermek száma, ugyanakkor a tanulói létszám folyamatos csökkenése prognosztizálható. A megyében 72 középiskola van, ebből 31 intézményben folyik gimnáziumi oktatás, a középiskolák többnyire a városokban (kivéve Jászfényszaru és Abádszalók) találhatók. A szakmunkástanulók aránya továbbra is csökkenő, míg a gimnáziumi létszám 7%-os, a szakközépiskolai létszám 8-1%-os növekedése várható. A megyében 48 akkreditált felnőttképzési intézményt tartanak nyilván, amelyből 28 Szolnokon működik. Az elmúlt 1 évben felértékelődött a felsőfokú végzettség, így a legdinamikusabban fejlődő oktatási ágazat a felsőoktatás lett, a felsőoktatásban résztvevők aránya a megyében 8,5%, a felsőoktatási intézményekben 26-ban mintegy 7 ezer fő tanult, közülük fő nappali tagozaton. A hallgatók között igen magas a főiskolások aránya, a mezőgazdasági-gazdasági profilú Szolnoki Főiskolát kivéve megyén kívüli központokhoz tartozik a jászberényi pedagógiai és a szolnoki katonai intézmény. A megye a kultúrájának ápolására kiemelt figyelmet fordít, műemlékeinek, hagyományaink és az évente megrendezésre kerülő számos kulturális rendezvény elősegíti a térségi, települési hagyományok továbbélését, a megye kulturális értékeinek mind szélesebb közvetítését. Közművelődési intézményt a 78 önkormányzatból 68 tart fenn, amiből 16 művelődési központként működik. A közművelődési intézményeknek jelentős szerepe van a lakossági és közösségi kezdeményezések felkarolásában, a kulturális örökség megőrzésében, a kulturális vidékfejlesztés megvalósításában, valamint a kulturális esélyegyenlőség megteremtésében. A kulturális, művészeti és közművelődési céllal alakult egyesületek száma több mint 9. A megyében több mint 15 kulturális civil szervezet működik. A Megyei Múzeumok Igazgatósága 8 tagmúzeum, 14 kiállítóhely és 4 tájház munkáját hangolja össze és ezzel az ország egyik meghatározó múzeumi szervezete. A települési önkormányzatok, civil szervezetek által fenntartott muzeális jellegű gyűjtemények és kiállítóhelyek száma közel félszáz. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár több mint 5 éve szolgálja a megye és Szolnok város lakosságát. A megye valamennyi településén található önkormányzati könyvtár. A megye kiemelkedő jelentőségű néphagyományokkal is rendelkezik. Megyénk minden egyes tájegységének jellegzetes hagyományai vannak. A Jászság a hímzett bundáiról, subáiról, a Tiszazug a halászatról, a vessző- és gyékényfonásról, a Nagykunság a kunhímzésről és a fazekasságról, a Tisza menti falvak a vessző- és gyékényfonásról ismertek. Jász-Nagykun-Szolnok megye népzenei életét, tánc hagyományait számos táncegyüttes, zenekar őrzi és ápolja. A megyében több mint 3 népi együttest tartanak nyilván, továbbá számos kiváló kórus, énekkar működik. A megye legjelentősebb zenei rendezvényei: Szolnoki Zenei Fesztivál, Szolnoki Őszi Művészeti Hetek, Tiszazugi Zenei Fesztivál stb. A megye színházi élete a szolnoki Szigliget Színházhoz kötődik, amely a város egyik ékessége, meghatározó kulturális központja, amely előadásaival az egész régióból vonzza a látogatókat. A megyei napilap, a közel 4 helyi újság, a több mint 2 kábel televíziós hálózat, a szolnoki, a jászberényi, az abádszalóki és a törökszentmiklósi rádióstúdiók a lakosság információval való ellátását biztosítják. 26

27 3.2. A turizmus helyzetének bemutatása Magyarország turizmusa A magyar gazdaságban becslések szerint ma a GDP 8-1 %-a származik a turizmusból, amely mintegy 25-3 ezer személy részére biztosít jövedelmet. A turizmus tudatos tervezésre épülő fejlesztését még inkább kiemeli az a körülmény, hogy a nemzetközi turistaforgalom alapján Magyarország, mint turisztikai célterület a világ és egyben Európa legnépszerűbb országai közé tartozik. A hazánkba érkezők száma 1996 óta folyamatosan csökkent, ugyanakkor a turizmusból származó bevételek évről-évre kisebb-nagyobb mértékben növekedtek. Az utóbbi időben a tehetősebb célszegmensek kerültek előtérbe, ennek eredményeként jelentősen emelkedett az egy turista által elköltött pénzösszeg, növelve az ország turizmusból származó bevételeit. A turisztikai bevételek növekedéséhez hozzájárult, hogy az ágazatra jellemző fekete gazdaság fokozatosan átalakult és egyre nagyobb hányada jelenik meg a hivatalos statisztika és az adóbevételek szempontjából. Az egészséges életmód világszerte fokozatos terjedésének köszönhetően egyre népszerűbbek a komplex egészségügyi és gyógyturisztikai szolgáltatásokat nyújtó, életmód-tanácsokat adó wellness-centrumok. A KSH szerint 26-ban Magyarországon, a kereskedelmi szálláshelyeken közel 7 millió vendég összesen több mint 19 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma így 1,3 %kal, a vendégéjszakák száma pedig 4 %-kal esett vissza 25-höz képest, aminek hátterében a külföldi forgalom erőteljesebb csökkenése és a belföldi forgalom enyhébb növekedése áll. A vendégéjszakák számából arányban részesedtek a hazai, illetve a külföldi vendégek. 26. végén 1841 kereskedelmi szálláshely, ezen belül 686 szálloda, 842 panzió és 313 egyéb szálláshely üzemelt az országban. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei amely több mint 2/3-a a külföldi vendégektől származott 26-ban közel 129 milliárd forintot tettek ki, amely több mint 13 %-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legfontosabb küldőországok esetében csak az Egyesült Államok (5 %) és Lengyelország (5 %) esetében lehetünk tanúi a forgalom bővülésének. A német piac 38 %-os részesedésével továbbra is a legjelentősebb. A külföldi vendégéjszakákból 84 %-át az EU tagállamaiból érkező forgalom adta. 26-ban a belföldi vendégéjszakából minden tízből hatot szállodában regisztráltak. A szállodákban kiemelkedően magas ütemben bővült a hazai vendégforgalom: a belföldi vendégek száma 8 %-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 9,5 %-kal bővült. A wellnessszállodákban a belföldi vendégéjszakák száma 7 %-ot meghaladóan nőtt, és a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál magasabb növekedést regisztráltak a gyógyszállókban (7,7 %) is. A külföldiek minden tíz vendégéjszakából csaknem nyolcat szállodában töltöttek, a legtöbb külföldi vendéget a 4- és a 3 csillagos szállók fogadták. 26. év egészében a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 47,5 %-os volt, amely némileg alacsonyabb 25. év azonos mutatójánál. 26-ban az átlagos tartózkodási idő a nemzetközi tendenciáknak megfelelően kismértékű csökkenést mutatott és 2,7 éjszakát tett ki: a külföldi vendégek 3,, a belföldi vendégek 2,5 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. 27

28 A forgalmi mutatók regionális alakulása tekintetében az elmúlt év nem hozott jelentős változást. A fővárost is magába foglaló központi régióban realizálódott a vendégéjszakák 35-, míg a balatoniban a 23 %-a. A külföldi vendégéjszakák alapján a központi régió túlsúlya (54 %) még inkább megfigyelhető. Az összes vendégéjszaka terén a régiók közül csak ÉszakAlföld esetében mutatható ki jelentős, 7 % feletti növekedés. A turisztikai kereslet elvárásainak hosszútávon csak folyamatos fejlesztéssel, helyzetének újrapozícionálásával lehet megfelelni. Ezért kiemelten fontos a modern infrastrukturális feltételek megteremtése és fejlesztése, a vonzerő és környezetük létrehozása és fejlesztése, a meglévő fogadási feltételek javítása, differenciált termékfejlesztés, szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a marketingtevékenység erősítése Az Észak-Alföldi régió turizmusa Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdu-Bihar megye és Szabocs-Szatmár-Bereg megye által alkotott Észak-Alföldi területfejlesztési régió az ország elmaradottabb térségei közé tartozik. Az elmaradottság a turizmus szempontjából is hátrányt jelent, hiszen a turizmus fejlesztésének általában előfeltétele a fejlett infrastruktúra és a változatos szolgáltatások megléte illetve a helyi fizetőképes kereslet. Az Észak-Alföld természeti adottságai csak viszonylag mérsékelt idegenforgalmi vonzerővel bírnak, azonban a Tisza, a Tisza-tó és a Hortobágyi Nemzeti Park kiemelkedő turisztikai értékekkel rendelkezik. Az Észak-Alföldön a turizmust érzékenyen érinti az országos átlagtól elsősorban a közúti közlekedési feltételek területén való elmaradás. A régióban 26-ben a vendégek fogadására a kereskedelmi szálláshelyeken több mint szállásférőhely állt rendelkezésre. A szálláshelyek száma alapján az országos kapacitás 11%a található a régióban. Amíg a régióban között a kereskedelmi szállásférőhelyek száma közel 4 ezerrel csökkent, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében közel 1.3 férőhely jött létre. A férőhelyek 42,2 %-a Hajdú-Bihar megyében, 32,4 %-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, míg 26,4%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Az Észak-Alföld leglátogatottabb települése a vendégéjszakák száma alapján Hajdúszoboszló, melynek 4 %-os a részesedése, ezt követi a három megyeszékhely: Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza együttesen a régió vendégforgalmának közel egyharmadát lebonyolítva. A Tisza mentén fekvő üdülőkörzetek települései közül a Tisza-tavi turisztikai régióhoz tartozó Abádszalók és Tiszafüred forgalma érdemel kiemelést. Ugyanakkor a három Észak-Alföldi megye legnagyobb idegenforgalmat bonyolító 1 települése között szerepel még Berekfürdő, Cserkeszőlő és Jászapáti is. A három megye forgalmi adatai alapján HajdúBihar megye áll az első helyen, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok, majd pedig SzabolcsSzatmár-Bereg megye. 26-ban 39,6 ezer belföldi vendég 1368,4 ezer vendégéjszakát, 5,1 ezer külföldi vendég pedig 69,4 ezer vendégéjszakát töltött a régióban. A legtöbb vendég Hajdú-Bihar megyébe érkezett (59 %) messze megelőzve a másik két megyébe érkező turisták számát. A külföldi vendégek tekintetében még nagyobb aránytalanság figyelhető meg Hajdú-Bihar megye javára (részesedése 63 %). 28

29 A régióba érkező vendégek száma között közel 1%-kal növekedett, viszont az eltöltött éjszakák száma 2 %-kal csökkent. A legtöbb külföldi vendég továbbra is Németországból érkezett, emellett igen jelentős a lengyel turisták részaránya is. A régióban az idegenforgalom minőségi jellemzőinek javulása, a szálláshelyek szolgáltatási színvonalának emelkedése volt tapasztalható. Mivel az Észak-alföldi régióba érkező turisták árérzékenysége általában nagyobb, mint a többi régióban, ezért a tömegturizmus meghatározó a piaci kereslet és kínálat alakulásában. Az Észak-alföldi térség idegenforgalmában a szállodáké a vezető szerep, ettől eltér azonban Jász-Nagykun-Szolnok megye helyzete, ahol a kempingek kapacitása jelentősebbnek tekinthető Jász-Nagykun-Szolnok megye turizmusa Jász-Nagykun-Szolnok megye területének adottságai között nem találhatók klasszikusan látványos turisztikai vonzerők, azonban a térség viszonylag alacsonyfokú szennyezettségű környezete, a folyóvölgyek és állóvizek természetközeli állapota, a számottevő gyógy- és termálvízkincs lehetővé teszi az idegenforgalom tájkonform formáinak fokozatos térnyerését. Különösen a vadászat, a horgászat, a vízi-, lovas- és kerékpárturizmus területén. A Tisza, a Körös, a Zagyva folyó vízfelülete, a természetes állapotú folyóvölgyek európai viszonylatban fontos, zöldfolyosót képeznek, de az ökoturizmus és víziturizmus fejlődése még kezdeti stádiumban van. A Tisza-tó és környéke változatos igényeket képes kiszolgálni, de hosszabb távon vonzó turisztikai termékeket kínálhatnak. A holtágak elsősorban a horgászturizmus számára ideálisak, a védett természeti területek a természetjárók, kirándulók, célterületei. A Hortobágy a világörökség részét képező tájegység hagyományosan vonzó a külföldi turisták számára. A megye igen gazdag termálvízben, így folyamatosan végzik a termál és gyógyfürdők felújítását, korszerűsítését, új szálláshelyek kialakítását. Az alföldi táj, a vidéki, falusias településkép hozzájárul a falusi turizmus dinamikus fejlődéséhez. A megye kulturális értékei, az évente megrendezésre kerülő hagyományőrző rendezvények, a konferenciák és kiállítások aktív kikapcsolódást nyújtanak a látogatók számára. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe két turisztikai régióhoz tartozik: 57 település az Észak-Alföldi turisztikai régióhoz és 21 település a Tisza-tavi turisztikai régióhoz. A megye idegenforgalmi szempontból frekventáltabb helyszínei a megyeszékhely, a Tisza-tó parti települések, a vízpartok, a termál- és gyógyfürdők, hiszen a vendéglátók és szállásférőhelyek többsége ezeken a területeken koncentrálódik. A megyébe irányuló turizmusra jellemző a májustól októberig tartó rövid szezon és a tranzitforgalom túlsúlya. 27-ben a megye 27 településén kereskedelmi szálláshely működött, ami 22-höz 25 %-os, 25-höz képest viszont igen jelentős (56 %-os) növekedést jelent. Hasonló tendencia figyelhető meg a magán szállásférőhelyek számának alakulásában is. 26-ban 4627 magán szállásférőhely működött. 26-ban falusi szállásférőhelyek száma volt, 25 %-kal több mint egy évvel korábban, ugyanakkor 54 %-kal kevesebb, mint a 24-es esztendőben. A megyébe érkező vendégeket 26-ban összesen 24 szálloda, 27 panzió, 33 üdülőház, 2 turistaszállás, 5 ifjúsági szállás és 18 kemping várja. A szállodák közül 12 db háromcsillagos, míg 3 db négycsillagos minősítéssel rendelkezett, a legjobb férőhelykihasználtságúnak az egy és kétcsillagos szállodák bizonyultak. A megyében lévő 29

30 szálláshelyek döntő többsége (62 %-a) termálfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. Igen kevés a jóval magasabb színvonalú szállodai férőhely (az összes 13,7%-a), ezt mutatja a regionális eloszlásuk is: a régió szállodai férőhelyeinek mindössze 17 %-a, míg kemping férőhelyeinek 48 %-a található a megyében. A Tisza-tó környéke a megye egyik legfrekventáltabb turisztikai centruma, a tó környéki négy megye egészének fogadókapacitásából 12 %-kal részesedik. Kiemelendő azonban, hogy itt található a megye szálláskapacitásának 41 %-a. A megye vendégforgalma évi mélypontja után növekedésnek indult, egészen 22-ig, amikortól kezdve újabb visszaesést regisztráltak. A 26. évtől megfigyelhető újabb élénkülés mind a vendégforgalomban, mind pedig a vendégéjszakák számában megmutatkozott: 26ra a vendégek száma az előző évhez képest 13,5 %-kal, a vendégéjszakák száma pedig igen jelentősen 61,9 %-kal emelkedett, ami az átlagos tartózkodási idő nagyobb mértékű emelkedéséből is következik. Szálláshely-típusonként nézve a megye idegenforgalmi keresletét, az összes idelátogató több mint négytizedének szállást biztosító szállodákban 26-hoz képest 1 %-kal emelkedett a vendégek száma. Jelentős visszaesés a kempingek és a panziók forgalmában mutatkozott meg. Szinte valamennyi szállástípus esetén a külföldi turisták maradtak hosszabb időre. Amíg a vendégek átlagos tartózkodási ideje között 2 éjszaka körül alakult, 26ban elérte a 3 éjszakát. A vendégek 17,7 %-a külföldről érkezett, az átlagosnál több vendégéjszakát eltöltve (4,6 éjszaka). Hasonlóan alakult a külföldiek tartózkodási ideje, 2225 között egy külföldi vendégre átlagosan 2,2-2,6 éjszaka jutott, tavaly 4,5. A kereskedelmi szállástípusok vendégforgalmának több mint 4 %-a (43,7 %) szállodákra koncentrálódott, míg hasonló arányban (16-17 %) fogadtak vendégeket a panziók és a kempingek. A megyét felkeresők a kereskedelmi szálláshelyeket tavaly 43 ezer vendégéjszakára vették igénybe, amelyek 3 %-át külföldiek töltötték el. Az átlagos tartózkodási idő (3 éjszaka) valamelyest nőtt az előző évihez képest., melyek megoszlása a vendégforgalomhoz hasonló képet mutat. A turisták fogadását a kereskedelmi és falusi szálláshelyeken kívül a fizetővendéglátás is szolgálja. A 26-ban a megyében a 399 fizetővendéglátással foglalkozónál 3.5 férőhely állt rendelkezésre, ami több mint háromszorosa a 22. évinek. A szállásdíj bevételek évek óta tartó emelkedése mellett az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj az országos átlag mindössze 25%-a. A megyében a kereskedelmi szálláshelyek bevétele 25. évben összesen millió forint volt, a bevételek 57 %-a szállodákból származott. Az éves szállásdíj bevétel növekedése a kempingek kivételével valamennyi szállástípusnál megfigyelhető. Az ideutazók közel 2/3-a a szabadidő eltöltése céljából kereste fel a térségünket, egynegyede hivatalos, üzleti utazásra érkezett, és minden tizedik vendég valamilyen kongresszuson, konferencián vett részt. 25-ben a külföldről érkezők közel 83 %-a az Európai Unióból jött. A küldő országok sorát Németország vezeti (33%), emellett Hollandiából (9 %), Lengyelországból (8 %), Ausztriából (7 %), Olaszországból és Romániából érkezett jelentősebb számú vendég. 26-ban a kereskedelmi szálláshelyek több mint 134. vendéget fogadtak, amelyből 2%-ot tett ki a külföldről érkező turisták száma. 3

31 A turisták 26-ban kereskedelmi és magánférőhelyeken összességében vendégéjszakát töltöttek a megyében, ebből 26 % a külföldi turisták részesedése. Leghosszabb időt 5-7 éjszakát a német, lengyel és holland turisták töltötték el a megyében, a többi nemzet képviselői átlagosan 2-5 éjszakára vették igénybe a szálláshelyeket. A kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek forgalma 1 %-kal volt kevesebb a 22höz képest, a belföldieké viszont 4 %-kal növekedett ez időszak alatt. 4. A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 4.1. Helyzetértékelés (Források: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégia , 27. november, Különleges Gyűjtemények Jász-Nagykun-Szolnok Megyében, Népi kézművesség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szép köztéri szobrok Jász-Nagykun-Szolnok megyében c. kiadványok) Jász-Nagykun-Szolnok megye turizmusa, különös tekintettel a kulturális adottságokra Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti régiójában, az Alföld szívében fekszik, területe 5582 km², lakóinak száma 44 ezer fő. A megyeszékhellyel, Szolnokkal együtt 78 település - 18 város és 6 község - alkotja a 26-ban 13. éves jubileumára emlékező közigazgatási egységet. A megye Budapesttől 1 km-re, a Ferihegyi repülőtértől pedig 8 km-re található, közvetlenül érinti a 4. sz. és 44. sz. főútvonal, valamint a 1-as és 12-as sz. nemzetközi vasúti fővonal. A megye ÉK-i része közelében halad az M3-es autópálya, amely a főváros megközelíthetőségét rövidíti le. A fenti kedvező közlekedési-földrajzi helyzetet gyengíti az utak rossz állapota a megyében, melynek hatására a turisztikai vonzerők helyenként nehezen közelíthetőek meg. A megyei alsóbbrendű úthálózat állapota folyamatosan romlik. A burkolat felületállapotát vizsgálva megállapítható, hogy míg 24-ben az utak 76,4%-a volt rossz állapotban, addig ez az arány 26-ra 81,2%-ra növekedett. A megyében jelenleg 1 település tekinthető zsáktelepülésnek. A hiányzó közúti elemek, összekötő utak megépítése hozzájárulhat a megyén belüli térségi kapcsolatok intenzitásának erősítéséhez, a turizmus fejlődéséhez. Turisztikai szempontból Jász-Nagykun-Szolnok megye igen sokarcú, hiszen területéhez tartozik a büszke Jászság, a konok Nagykunság, a szelíd Tiszazug, a változatos Közép-Tisza mente, a napfényes Tisza-tó délkeleti része, és a világörökség címet viselő Hortobágy nyugati harmada. A természeti szépségek, a termál -és gyógyfürdők, a kulturális rendezvények, a falusi vendégszeretet, az aktív turizmus, a jó ételek-italok élvezete mellett érdemes meglátogatni a történelmi múlt emlékeit bemutató múzeumokat, a régi mesterségek és hagyományok tárgyait gondosan őrző tájházakat, a máshol nem látható különleges gyűjteményeket. A megye múzeumai és gyűjteményei állandó és időszaki kiállításai évről-évre jelentős számú látogatót vonzanak. A Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár 5 éve szolgálja a megyei és szolnoki lakosságot, a Megyei Múzeumok Igazgatósága 8 tagmúzeum munkáját hangolja össze. A megyében számos olyan kiállítás található, melyek az országban egyedülállóak és kiemelkedők: a Damjanich János Múzeum, a Magyar Repüléstörténeti Múzeum és Szakkiállítás Szolnokon, a Macimúzeum Rákóczifalván, a Túri Fazekas Múzeum Mezőtúron, a Jász Múzeum Jászberényben, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldváron, az Első 31

32 Magyar Triflász Emléktár Jászszentadráson, a Cseresznyefa fajtagyűjtemény Nagykörűben, a Népviseletbe öltöztetett babák múzeuma Abádszalókon, a Szalmagaléria Törökszentmiklóson, XVIII. században épült, földbeásott temetőcsősz ház, Orvostörténeti és Patika-kiállítás, Nagykunság természeti értékei c. kiállítás, Kézművesek Háza és Kun Emlékhely Karcagon. Jelentős kulturális értéket képvisel a Megyei Levéltár nyilvános közgyűjteménye, a Megyei Művészeti Közalapítvány pedig a kultúra és művészetek támogatója. A térség gazdag kulturális öröksége lehetőséget nyújt a szezon meghosszabbítására is alkalmas, önálló vonzerőt jelentő programok megrendezésére. A megyében összesen 2 múzeum, 14 tájház, 18 helytörténeti gyűjtemény, 6 alkotóház található. A jász és kunok a XIII. században megyénk határain belül telepedtek le, mely jelentősen meghatározza a megye kulturális arculatát. A két etnikai csoporthoz tartozó emlékanyagok csak nálunk lelhetőek fel. A jász és kun emlékanyag tehát megyénk nyilvánvaló specialitása. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok igazgatósága tagmúzeumaiban őrzik a jászok és kunok tárgyi emlékeit, mely a múzeumokon kívül a megye egyéb más kulturális helyszínein, tájházakban, helytörténeti gyűjteményekben is megtalálható. A jászok és kunok kulturális örökségéből, hagyományaiból is táplálkoznak a régi mesterségeket űző fafaragók, fazekasok, szövők, hímzők, akik nemzedékről-nemzedékre hagyományozták elődeik tudását és a népi művészetek pótolhatatlan hangulatú elemeit. Megyénk nagy múltú kultúrájának egyik pillérét mindmáig a hagyományőrzés, a hagyományok elevenen tartása, az értékek ápolása jelenti. A régi mesterségeket, népi kézművességet űző mai alkotók keze nyomán szerencsére tovább él az évszázados stílus- és formakincs. Változó világunkban egyre nagyobb az igény a népi kézművesség megismerése, elsajátítására. Szinte a megye minden településén élnek egy-egy népi kismesterség alapjait nyári táborban, vagy kézműves foglalkozáson továbbadni tudó felnőttek. Tiszavárkonyban található a Népművészeti Alkotóház, amelyet a népművészeti egyesület tart fenn és tagjai minden érdeklődőt megismertetnek a népi kézművesség egy-egy ágának rejtelmeivel. A fazekasságnak sok évszázados hagyománya van megyénkben. Leghíresebb fazekas központok Mezőtúron, Tiszafüreden és Karcagon találhatók. A régi típusú hímzések közül kiemelkedik a kunhímzés. E hímzésfajta virágkora a 18. század volt. Az e korból megmaradt gyapjúfonállal - szőrrel - varrott párnavégek a Nagykunság három településéről, Karcagról, Kisújszállásról és Kunmadarasról származnak, ma a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban találhatók. A fafaragás, az egyik legősibb népi kézművesség közé tartozik. A fafaragók készítették a falusi háztatás alapberendezéseit, a faragott bútorokat, falitékákat, tükrösöket, tálasokat. A Nagykunságban, főleg Karcagon ma is kedvelt népi kézművesség a kézzel készített és véséssel díszített népi bútorok (főleg székek, kanapék, bölcsők) készítése, de van olyan fafaragó népi iparművész is, akinek fából készített gyermekjátékai egyediségével, remekül megmunkált voltával vívtak ki az elismerést. A Jászságban is élnek népi bútorkészítő kézművesek, például Jászszentandráson. Újabban szabadtéren is megjelennek a faszobrászok munkái. A népi szövés több ezer éves kifejezésmód, szinte egyidős az emberiséggel. Manapság néhány szövő sikeresen próbálkozik az ősi nomád mintakincs felelevenítésével és újra divatos a rongyszőnyegek szövése. Fehér vagy színes fonalból különféle technikákkal készült kézműves munka a csipke, amely lehet művészi alkotás és az öltözékek, lakástextilek legszebb dísze is. Ma Karcagon, Kunhegyesen, Kunmadarason, Öcsödön, Szolnokon, Tiszafüreden és Tiszaszentimrén élő asszonyok készítenek míves vertcsipke terítőket és néhányan újabban vállalkoznak a viseletkiegészítők (gallér, kézelő, szoknyaszegély, kitűző, ékszer) készítésére is. A fonáshoz az emberek ősidők 32

33 óta felhasználták a környezetükben megtalálható természetadta anyagokat. Megyénkben reneszánszát éli a kosárfonás és a fonottbútor-készítés a Tisza, Zagyva, Körös folyók mentén, ahol a fűzvessző, vagy a gyékény terem. Megújult, felelevenedett a szalmafonás remekeit a törökszentmiklósi Szalma Galériában láthatjuk. Néhány évszázada még minden településen volt kovácsműhely. Megyénkben általánosan elterjedt legsajátosabb, legdíszesebb kovácsmunka a nyeregtetős házak homlokzati csúcsát díszítő házoromdísz volt. A megye legismertebb, a nagykunsági hagyományokat továbbvivő tűzi kovácsa Karcagon él, népi iparművész. A nagykunsági hagyományokra épülő házoromdíszei, kovácsoltvas kapui éppúgy műremekek, mint csodálatosan megmunkált sírkeresztjei, vasból készített díjnyertes cégérei. A megyében számos köztéri szobor gyönyörködteti a lakosságot, és a megyébe látogató turistákat. Történelmi eseményeket, régmúlt korok küzdelmeit, szenteket és neves személyeket, szépséget sugárzó női alakokat, a pusztai élet hagyományait, valamint modern gondolatokat álmodtak kőbe, fába, fémbe a művészek. A köztéri szobrok között említhetjük a Szolnoki Művésztelep előtti parkban található Damijanich-emlékművet, a Tiszaföldváron és Törökszentmiklóson található Kossuth szobrot, II. világháborús emlékművet állítottak Abádszalókon, Kisújszálláson, Nagykörűben és Jászberényben, emlékművek találhatóak az I. világháborúról és más egyéb nevezet történelmi eseményről és alakról is. A megyében fellelhető díszkutak is figyelemre méltóak. A jász és kun témakör kapcsán Jászberényben a Jász emlékmű emelhető ki, mely egy jászkapitány-szobor, kezében a Lehel kürttel. A Kun Emlékmű Kunhegyesen a kun harcosok és Túrkevén IV. (Kun) László és a kun nép letelepedésének állít emléket. A Karcag város szélén található Nagykun Milleneumi Emlékmű IV. Béla király és az ország határára érkező Kötöny kun uralkodó évben történt találkozását örökíti meg. Az oszlop tetején áll a büszke Nagykunság aranyozott címerállata, a kétfarkú oroszlán. A megye területén több mint 1 kastély és számos kúria is található. A kastélyok közül jelenleg látogatható a kétpói Almásy Kastély, a kenderesi Horthy kastély, és Tiszaroffon a Borbély kastély. A kúriák közül kiemelnénk Mezőtúron a Bolváry kúriát, Tiszaderzsen a Borbély kúriát. A megyei települések kulturális látványosságai között szerepelnek a templomok, kápolnák. Többségük barokk stílusban épültek, de találhatóak közöttük modern, gótikus, román, neogót, neoromán, romantikus, klasszicista stílusjegyeket képviselők is. A templomok közül műemlék Kisújszálláson a Református Templom, Jánoshidán, Jászapátin, Tiszasülyön a Római Katolikus Templom, ez utóbbi a megye legépebben maradt középkori temploma. A projekt keretében fejlesztésre kerülő örökségi vonzerők közül országos jelentőségű védelem alatt álló műemlék a szolnoki Damijanich János Múzeum, a jászberényi Jász Múzeum, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum, a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum, a mezőtúri Túri Fazekas Múzeum, a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum és a kunhegyesi tájház. A megye kulturális örökségi helyszínei egész évben látogathatóak, azonban a legtöbb turista jó időben, tavasszal, nyáron és ősszel keresi fel a térségi látványosságokat. Fontos feladat a megye számára a turisztikai szezon meghosszabbítása, mely több turisztikai forma összekapcsolásával, termékcsomaggá rendezésével érhető el. A megyében számos turisztikai szervezet létezik. A regionális idegenforgalmi bizottságok székhelye Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatóak. A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság és az Észak-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság tanácsadó szervezetként, az országos idegenforgalmi politika célkitűzéseihez igazodva segítik elő az 33

34 állami feladatok megvalósítását és az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság és a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda fő feladata a régiók identitásnövelése és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat, szervezi és koordinálja a megye idegenforgalmát; tájékoztatja a megyei érintetteket az aktualitásokról, változó jogszabályokról és pályázati lehetőségekről; tanácsadással segíti a vállalkozókat; kiadványokat jelentet meg, azokat terjeszti; kiállításokon, vásárokon prezentálja a megyei kínálatot és médiakapcsolatai révén folyamatosan tájékoztat a turisztikai lehetőségekről. A megyében összesen 1 tourinform iroda működik. Fontos szerepe van a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszternek, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesületnek és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület és a többi számtalan kisebb civil szervezetnek (pl. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Jászkapu Turisztikai Egyesület, stb.) A turisztikai fejlesztések összehangolása, az egyes vonzerővel rendelkező termékek eladhatóvá tétele, minőségi fejlesztése nem valósulhat meg a turisztikai szereplők egymást elsegítő piac- és versenyképes együttműködése, új együttműködési lehetőségek feltárása és fejlesztése nélkül. A MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt irodájának igazgatója a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túra kialakítása projekt fejlesztési munkacsoportjának vezetője, de a projektet több turisztikai civil szervezet is támogatja. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatokat, a támogatókat a tourinform irodák közreműködésével sikerült megnyerni. Tehát a projekt a megyei vállalkozások, és civil szervezetek körében is kedvező fogadtatásra talált, összesen 5 szervezet részéről érkezett szándéknyilatkozat, a projekt marketing tevékenységében való részvételre, és az együttgondolkodásra vonatkozóan. (Köztük szerepel a Tisza Szálló, a Garden Hotel, Hozam Hotel, egyéb szállodák, éttermek, vendégházak, panziók, fogadók, civil szervezetek, művelődési központok, stb.) A projekt kulturális helyszíneinek rövid bemutatása Damjanich János Múzeum Szolnok (Műemlék) A megyei múzeum, mely a megyei múzeumi szervezetet irányító intézmény. Alapítás éve: Gyűjtőterülete: régészet, természettudomány, néprajz, képzőművészet, iparművészet, numizmatika, történettudomány, irodalomtörténet gyűjtőkörben Jász-Nagykun-Szolnok megye egészére kiterjed. Állandó kiállításainak címe: Régészeti: Vendégségben őseink háza táján; Néprajzi: Népélet a Közép-Tiszavidéken, Mesterségek művészete; Történeti: Városi polgárok a századelőn; Képzőművészeti: Szolnoki Képtár A szolnoki városi múzeumot az alföldi megyeszékhelyek közül utolsóként alapították. A történeti tárgyi gyűjtés irányát a parasztpolgári életmódkutatás határozza meg. Legbecsesebb tárgyegyüttese egy mezővárosi gazdaság és háztartás teljes tárgyi anyaga, a céhes és ipartestületi dokumentációs anyag, valamint a Kontsek-féle iparművészeti gyűjtemény. A néprajzi anyagban megtalálhatók a megye jelentős fazekas központjainak (Mezőtúr, Tiszafüred, Karcag, Tószeg) reprezentatív darabjai, a pásztorkodás, 34

35 a halászat, a gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás és a földművelés tárgyai, valamint a népviselet és a népi lakáskultúra emlékei. A képzőművészeti alkotások között megtalálhatóak a magyar képzőművészet élvonalába tatozó Mednyánszky László, Fényes Adolf és AbaNovák Vilmos alkotásai. Jelentős mértékben gyarapodott a kortárs képzőművészeti gyűjtemény, mely szinte teljes áttekintést ad a 7-8-as évek magyar képzőművészetéről (pl. Szabó Zoltán, Sváby Lajos, Németh József alkotásai). A régészeti gyűjteményben az őskőkortól a középkorig valamennyi korszak képviselteti magát. Említésre méltók a régibb kőkori, újkőkori, bronzkori, népvándorláskori, honfoglaláskori, Árpád-kori, a kun, valamint a jász telepek és temetők leletegyüttesei. Az egyedi tárgyak közül külön figyelmet érdemelnek a Tószegről és Varjashátról származó őskőkori mamutagyar és jávorszarvas agancsból faragott edények, a szajoli újkőkori idol, a rákóczifalvi újkőkori anthropormorf edény, a jászdózsai bronzkori tell-telepről származó aranykincs, a jászberény-cserőhalmi kelta sárkányfej díszítésű ivókürt, a szolnok-szandai sasfejes gepida csat, a kétpói honfoglaláskori leletek, a törökkori rézedények és a középkori éremkincsek Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A múzeum Vendégségben őseink háza táján c. állandó régészeti kiállítás hangsúlyos részt szán a jász és kun emlékanyagnak, ahol a jászok és kunok településeit makettek szemléltetik, a néprajzi állandó kiállításban egy parasztház jellegzetes helyiségeit rendezték be, köztük megtalálhatóak a jász és kun lakószobák. A korai szűcsmunkák remekei között fellelhetőek a nagykunsági hímzett bőrruhák, a kunsági koszorús cifraszűr, és a kunsági festett bútorok. A projekt keretében megvalósuló látványterem is ezt a jászkun vonalat fogja erősíteni. A szolnoki Damijanich Múzeum rendelkezik a tagmúzeumok közül a legteljesebb gyűjteménnyel, és az egyes szakterületek- például régészet csak itt található meg, a többi intézményben csekély a régészeti anyagok mennyisége. Így Szolnok ideális kiinduló pontja a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útnak. Jász Múzeum Jászberény (Műemlék) Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben a Jászság településeire, illetve az egykori jász településekre, a jászok kulturális örökségére terjed ki. Állandó kiállításai: Élet a jászok földjén Lehel kürtje; A szabadságharc gyermekhősei Az ország egyik legrégebbi vidéki gyűjteményét őrzi az 1874-ben alapított múzeum, melynek legismertebb és legbecsesebb kincse a Lehel-kürt, a jászok összetartozásának szimbóluma. A Jászkapitány minden évben, a jászok ünnepén a kürtbe töltött borral köszönti a jászokat. A bizánci készítésű, X-XI. században faragott, gazdagon díszített elefántagyar kürthöz fűződik a Lehel-monda. Az állandó kiállításon megismerhetjük a Jászság természeti környezetét, flóráját, faunáját, a jászok sajátos történelmének eredeti írásos és tárgyi dokumentumait, néprajzát, és a hagyományos jászsági gazdálkodás szinte minden eszközét. A helytörténeti gyűjtemény törzsanyagát a régi polgári élet használati tárgyai és az egykori Jászkun Kerület (egykori székvárosa volt Jászberény) tárgyi emlékei képezik. Közüllük figyelmre méltó a jászkunok 1799-ben készült, egyedülálló zárszerkezettel bíró, kovácsoltvas, ún. privilégiás láda. Külön kiállítás állít emléket a Jászság neves szülötteinek és önálló kiállítás tiszteleg a szabadságharc gyermekhőseinek. Az állandó tárlatok mellett évente két-három időszaki bemutató is látható. A viselet-gyűjteményben különösen figyelemre méltóak a jász női viselet darabjai, a gazdagon hímzett férfisubák és a fehérneműk. A Jász Múzeum 1999ben elnyerte az "Év múzeuma" címet. 35

36 Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A jászoknak a múzeumban bemutatott kulturális öröksége, a jászkun kapitányokhoz köthető nevezetes Lehel-kürt, és a privilégiás láda egyértelműen igazolja, hogy az intézmény a projekt hangsúlyos állomását fogja képezni. A privilégiás ládának a túraútvonal szempontjából is fontos szerepe van, hiszen a vendégek egy titkos ládát kapnak ajándékba, ha igazolni tudják, hogy a tematikus út 5 állomására ellátogatnak, és összegyűjtik a szükséges kulcsokat. Kiss Pál Múzeum Tiszafüred (Műemlék) Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben Tiszafüred és közigazgatási területe, valamint a Tisza-tavi települések. Állandó kiállításának címe: Mesterek és mesterművek A klasszicista stílusú volt Lipcsey-kúriában található múzeum a szabadságharc tábornokáról, Kiss Pálról kapta nevét. A múzeum értékes néprajzi-, helytörténeti- és őslénytani gyűjteménnyel rendelkezik. A "Mesterek és mesterművek" című, 21-ben megnyílt állandó kiállításon, Tiszafüred város két legismertebb kisipara - a nyereggyártás és a fazekasság - remekeit láthatják az érdeklődők. Messze földön ismert a fából faragott "füredi nyereg", melyet a könnyűlovasság is használt, és mely kun nyereg néven is ismert. Füredi mesterek hírnevét vitték tovább a különleges kerámiák, a huszárt megjelenítő miskakancsók, pálinkásbutellák, virágcsokorral és madárral díszített edények. Faragott és festett bútorok, díszesen szőtt textíliák motívumai, a pásztorművészet csont- és szarufaragványai őrzik a népi kultúra formagazdagságát. Időszaki kiállítás és a "Hónap Műtárgya" sorozat is várja a vendégeket. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A múzeum elsősorban a nevezetes kun nyereg -gel kapcsolódik a jász-kun emlékanyaghoz. Györffy István Nagykun Múzeum Karcag (Műemlék) Alapítás éve: 196 (1952) Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben Karcag, Kisújszállás, Berekfürdő, Kunhegyes, Kunmadaras közigazgatási területére, illetve az egykori Nagykun Kerületre, a kunok kulturális örökségére terjed ki. Állandó kiállításainak címe: A kunok évszázadai; Györffy István a magyar nép tudósa Karcagon a múzeum alapításának gondolata először 1 esztendeje, merült fel. Az akkori főképpen a helyi értelmiség - kezdeményezése jeles támogatóra talált Györffy István, a kiváló néprajzkutató személyében. Az épület felújítása miatt csupán 1973-ban nyílhatott meg az állandó kiállítás, a Nagykunsági krónika. A múzeum 1984-ben, Györffy születésének centenáriuma alkalmából újabb állandó kiállítással a Györffy István, a magyar nép tudósa cíművel egészült ki, vált teljessé. Ez utóbbi korabeli fényképek és tárgyak segítségével mutatja be a kiváló etnográfus életútját, illetve főbb kutatási területeit. A 2. év augusztusában a Nagykunsági krónikát felváltotta A kunok évszázadai című új állandó kiállítás, amely a kunok és a Nagykunság történetét, életmódját, illetve annak változásait mutatja be. Tematikája ennek megfelelően épül fel, hangsúlyosabb pontjait a táj egyes gazdasági, gazdálkodási ágazatainak bemutatása képezi. Györffy István Nagykun Múzeum eddig története során két kiállítóhellyel is gyarapodott től fogadja látogatóit az Erkel Ferenc utcában található egykori módos nagykun parasztházban berendezett Kántor Sándor 36

37 Fazekasház, amely a jeles Kossuth-díjas fazekasmesternek állít emléket. A karcagi múzeum másik kiállítási épülete a Jókai úton álló Nagykunsági Tájház, amely 1984 óta fogadja a látogatókat. Az épületegyüttes különböző helyiségeiben a Nagykunságra jellemző különböző társadalmi rétegek lakberendezési, használati tárgyai, eszközei tekinthetők meg. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A múzeum bemutatóanyagának fő témája a kunok kulturális örökségének megismertetése a látogatókkal, amellyel a túraútvonalnak egyik meghatározó elemévé válik. Tiszazugi Földrajzi Múzeum Tiszaföldvár Alapítás éve: Gyűjtőterülete: természettudomány gyűjtőkörben Jász-Nagykun-Szolnok megye területe, történettudomány gyűjtőkörben a Tiszazug településeinek közigazgatási területére terjed ki. Az egykori református iskolaépületben található hazánk első földrajzi múzeuma. "Mi hát a varázs e tájon" - a Tiszazug fejlődése az elmúlt évezredek során című állandó kiállítás a térség földrajzi adottságait mutatja be. A múzeumban megismerhetjük Magyarország egyik értékes, nagygerinces őslénytani gyűjteményét, amely feleleveníti a jégkorszak végén itt élt állatpopuláció gazdagságát. A gyapjas mamut, orrszarvú, ősbölény, őstulok és még megannyi állat csontmaradványai tanúskodnak létezésükről. A nagyobb teremben kiállított régészeti leletek a földtörténeti korok szerint haladva idézik fel az ember megtelepedése utáni időszakot. Különleges darab a Tisza medréből kiemelt bödönhajó, amelyet egyetlen fatörzsből faragtak. Figyelemreméltó a térképtár és a helytörténeti fotók gyűjteménye, és az un. Kossuth ház. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A Tiszazug természetföldrajzilag a Nagykunság egyik kistája, tehát a kapcsolódás vitathatatlan. A projekt megvalósítása után a tematikus út ezen állomásán kun ételek kóstoltatására kerül sor. Túri Fazekas Múzeum Mezőtúr (Műemlék) Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz gyűjtőkörben Mezőtúr és Kétpó közigazgatási területére terjed ki, valamint a jász-nagykun-szolnok megyei fazekasközpontokra Állandó kiállításának címe: Mezőtúri fazekasság évszázadai Országos és nemzetközi hírű fazekasság történetét bemutató kerámiagyűjteménye van a megye délkeleti részén fekvő alföldi városnak. A mezőtúri fazekasságra vonatkozó legrégebbi emlékek a XVI. századból származnak. Kezdetben mázatlan fekete, illetve terrakotta használati edényeket készítettek, a XIX század közepétől áttértek a mázas technikára és a virágos sokszínű díszítésre. A szakszerű többnyelvű tárlatvezetés segítségével a vendég bepillantást nyerhet a helyi kerámiaművészek munkájába, a fazekasok mindennapi életébe, és megismerheti az alkotások létrehozásához használt eszközöket. Az érdeklődő akár ki is próbálhatja némelyik fazekasműhelyben az agyag kézi formázását és a korongolást. A kerámia kiállítás és helytörténeti gyűjtemény mellett, a kiállítótermekben más művészeti tárlatok és konferenciák is helyet kapnak. 37

38 Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: Mezőtúr a nagykunsági kistáj részét képezi, így a múzeum a kunok kézműves hagyományait bemutató fontos helyszíne lesz a tematikus túraútvonalnak. Helytörténeti Múzeum Kunszentmárton (Műemlék) Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben a Tiszazug településeinek közigazgatási területére terjed ki. Állandó kiállításainak címe: Mesterek és mesterségek; Régészeti, helytörténeti kiállítás A megye déli részén lévő város történeti, régészeti és néprajzi gyűjteményét az egykori Nagykun Kerületi Börtönben őrzik. Talán különös a helyszín, ám aki felkeresi a főtér közelében található Körösparti múzeumot, meglepő élményekhez juthat. A vastag falakat, rácsos ablakokat 1782-ben emelték a jászkun kerületi rabok számára. A volt börtöncellák falai között, az állandó kiállítás keretén belül, számos tárgyi emlék látható Kunszentmárton város és Tiszazug kistérség történelméből, kultúrájáról. Megismerhetők a hagyományok, a feledésbe merülő 7 népi kismesterség, azok eszközei, dokumentumai és termékei. Megcsodálható egy gazdagon felszerelt rézműves műhely, szitásműhely, fényképészműterem, cipészműhely és az ország egyetlen múzeumi cukrászműhelye. Az udvaron álló színben szűcs és fazekas bemutatókon is részt vehetnek a csoportos foglalkozásokra érkezők Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: Egy igazi kun börtön bemutatása. A múzeum gyűjtőterületét képező Tiszazugi kistérség természetföldrajzilag a Nagykunság egyik kistája, tehát a kapcsolódás vitathatatlan. Finta Múzeum Túrkeve Alapítás éve: Gyűjtőterülete: néprajz, történettudomány gyűjtőkörben Túrkeve, Kuncsorba közigazgatási területére, képzőművészet terén pedig a Finta testvérek és a túrkevei képzőművészek alkotásainak gyűjtésére terjed ki. Állandó kiállításainak címe: Túrkeve földje és népe; Túrkevei évszázadok, Hírünk a világban Az 1951-ben alapított túrkevei múzeum mára jelentős területi múzeummá fejlődött. A szilaj állattartásáról és a pásztorhagyományairól nevezetes Ecsegi puszta, tágabban a Nagykunság történeti és néprajzi emlékanyagát gyűjti, bemutatja azokat a természetrajzi, régészeti, történeti és művészeti értékeket, melyek hozzájárultak az európai- és a világkultúra gazdagításához. Továbbá az is látható, hogy hogyan épült be az európai műveltség a Nagykunsági ember életébe és környezetébe. Az Ecsegi puszta állat- és növényvilága, a Terehalom bronzkori leletei, a honfoglaláskori tarsolylemez, a nagykun huszárok emlékei, a filmes Korda-testvérek és a szobrász Finta Sándor és Finta Gergely alkotásai láthatók a múzeumban. A népművészet arhaikusabb formáit legtovább megőrző, sajátos pásztorművészet szépen megmunkált tárgyai kiemelkedő értéket képviselnek a gyűjteményben. Acél-, kova-, taplótartó erszények és gazdagon pillangózott, birkalábszárból vágott, csontkarikákkal díszített késtokok szerepelnek az anyagban. Érdekesek a pásztoréletet bemutató csontfaragások, melyeken többek között a borral telt üveg és pohár, a pásztor bő gatyában, a bogrács, a pásztorkunyhó látható. A múzeum működteti a változatos tematikájú, időszaki kiállításoknak otthont adó Vadász Pál 38

39 kiállítótermet. A kilenc teremben kiállított történeti, néprajzi tárgyak, dokumentumok és képzőművészeti alkotások megtekintése mellett a látogatók napjaink technikai eszközei (video-, számítógép) segítségével további információkat szerezhetnek a városról, a Nagykunságról és a gyűjteményről. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A múzeum a Nagykunság történeti és néprajzi emlékanyagát gyűjti. Badár emlékszoba és Fazekas Alkotóház Mezőtúr Alapítás éve: Bár nem tartozik szervezetileg a Túri Fazekasmúzeumhoz, de tematikailag szerves része a mezőtúri fazekasság történetét reprezentáló emékhelyeknek a Badár-család volt házában rendezett és a Badár-család tagjai által készített fazekasipari termékek állandó kiállítása. A Badár házban, id. Badár Balázs fazekasmester egykori lakóházában eredeti környezetben láthatóak a mester munkái, diplomái, kitüntetései. Badár Balázs tette nemzetközi hírűvé a mezőtúri fazekasságot. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: Mezőtúr a nagykunsági kistáj részét képezi, így az emlékház a kunok kézműves hagyományait bemutató fontos helyszíne lesz a tematikus túraútvonalnak Tájház Jászkisér (Csete Balázs Helytörténeti Múzeum) Alapítás éve: 1981 A helytörténeti gyűjtemény Csete Balázs néprajzkutató nevét viseli. Egy módos parasztgazda házában alakították ki a helytörténeti gyűjteményt 1981-ben, azóta több udvari épülettel gyarapodott. Egy berendezett jász portát tekinthetünk itt meg, 11 helyiségben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható. Bepillantást nyerhetünk az egykori paraszti gazdálkodás mindennapi életébe, egykori használati eszközöket, tárgyi emlékeket, mezőgazdasági eszközöket őriznek itt. A látogató megismerkedhet a jászság szinte minden fontosabb mesterségével. Az udvaron jász emlékparkot alakítottak ki. A Helytörténeti Gyűjtemény tevékenységét hangulatos népi játékkészítő foglalkozások, szalonnasütési lehetőség és alkalmi kiállítások egészíti. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A tájház a jász néprajzi és helytörténeti gyűjteményével és a jász emlékparkkal kapcsolódik a projekthez. Macihad Maci Múzeum Rákóczifalva Alapítás éve: 26. Mesevilágba érkezik a Maci Múzeumba látogató felnőtt és gyermek egyaránt. A rákóczifalvai művész gyűjteményében a legidősebb, régi farostos mackók közel száz évesek, ám a legfiatalabb is több harminc esztendősnél. A kétszázötven játékmaciból álló csapat csak ízelítő az ezerkétszáz darabot számláló macihadból. Különleges a játékok eredetisége és a szokásostól eltérő öltözete. A ruhákat nagyrészt a gyűjtő édesanyja tervezte-varrta, de számos más alkotó egyéniség is bekapcsolódott a munkába. Iparművészek és virágkötők keze nyomán, a macik - ólomüveg, szalma és csuhé 39

40 alkalmazásával készült - egyedi ruhákban pompáznak. A jelmezek a kuruc tábornokok és közlegények mellett felidézik VIII. Henrik királyt, a Hét vezért, István királyt és Gizella királynét, és a jászkun kapitányok öltözetét is. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A gyűjteményt alkotó játékmackók a jászok és kunok öltözetét is bemutatják, továbbá a projekt megvalósulásával keltsük életre a jászkun kapitányokat címmel foglalkoztató programokat szerveznek majd a gyerekek számára. Helytörténeti Gyűjtemény (Múzeum) Törökszentmiklós Alapítás éve: A múzeum az Ipolyi Arnold Városi Könyvtár tagintézménye. Több mint 3 éves léte alatt gyakorta költözött, míg végre méltó otthonra talált 1992-ben. Kiállítóterme, három raktárhelyisége ad helyet a mintegy 5 darab dokumentumának. Az öt teremből háromban állandó, kettőben időszaki kiállítás van. Az előbbi az 19 előtti korszakok régészeti történeti anyagát, illetve a XVIII-XX. század első felének helyi néprajzát szemlélteti útmutató szövegekkel. Az időszaki kiállításokon a város és a szomszédos települések értékeit mutatja be. Szép, parkosított udvara ad helyet a könyvtár ünnepi könyvheti rendezvényeinek és más kulturális eseményeknek. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: Törökszentmiklós híres nemesi családja az Almásy grófok voltak, akik közül számos jászkun kapitány került ki, amelyek emlékét a múzeum a mai napig őrzi. Népviseletbe öltöztetett babák múzeuma - Abádszalók Alapítás éve: Ez az ország egyetlen olyan állandó kiállítása, ahol a Kárpát-medence magyarságának minden népviselete megtekinthető. Az 199-es évek elején egy helyi pedagógus népviseletgyűjtő versenyt hirdetett a gyerekek körében, a hagyományos játékok megismerése céljából. Így készültek az első viseletek, amelyek még bolti műanyag babákra kerültek. Ma már népi iparművész készíti az egységesen 56 centiméter magas textilbabákat. A ruhák azok keze munkáját dícsérik, akik megőrizték a feledésbe merült korok öltözködési kultúráját. A csángó viselethez a leánybabák méretarányos szoknyáját és a bernyécét Gyimesközéplokon szőtték, a matyóruhát Mezőkövesden, a palóc ruhákat Parádon varrták. A gyűjtemény színpompás látványát kiegészíti a Föld 66 országának 221 népviselete. Néprajzkutatók is elismerik az abádszalóki Babamúzeum ritkaságait. Ezenkívül a paraszti élet XIX-XX. század fordulójának idejéből származó használati tárgyak is megtekinthetőek a múzeumban, falvédő és vertcsipke gyűjtemény, népviselet, bútorok. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A babák a jászkunok sajátos öltözetét is bemutatják. Tájház Kunhegyes (Kun-kapitány ház - Műemlék) Alapítás éve: 27. 4

41 A házat Ilosvai Varga Imre ( ) régi kunkapitány tiszteletére rendezték be régi bútorokkal, tárgyakkal. A házhoz egy hatalmas udvar is tartozik melléképületekkel, előszobából, konyhából, utcai (tiszta) szobából, kemencés (udvari) szobából, kamrákból, padfeljáróból áll, korhű bútorokkal, eszközökkel berendezve. A tájház egy nemrég átadott épület, melynek működtetése most indul. Kapcsolódás a jász-kun emlékanyaghoz: A ház egy kunkapitány emlékét őrzi, így a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal projektez való kapcsolódása vitathatatlan. Összegzés Jász-Nagykun-Szolnok megyében nincsenek híres várak, nagy történelmi városrészek, azonban a fentiekben megfelelően mégis gazdag építészeti és kultúrtörténeti értékkel, kulturális hagyományokkal, tárgyi emlékekkel bír. A történelmet idéző építmények szorgos munkálkodásáról, a vigasságokról tanúskodó fesztiválok, az emlékházakban, múzeumokban őrzött becses kéziratok és tárgyak vallanak a letűnt, de hagyományokban még továbbélő, a vidék mintegy ezer éves múltjáról. Azonban az egyes kulturális vonzerők helyszíneinek infrastrukturális helyzete nem kielégítő. A múzeumokban, tájházakban, és egyéb kulturális intézményekben az akadálymentesítés nem mindenhol megoldott, a fűtés- és világítási rendszer nem korszerű, a tetőszerkezet károsodott, sok helyen hiányoznak a megfelelő felszereltségű és nagyságú vendégfogadó terek. Néhány helyen új parkolók, ruhatárak, kézműves műhelyek, foglalkoztató termek kialakítására, a múzeumi udvarok rendezésére van szükség. Számos tájházban a technikai feltételek nem adottak, hiányzik az internet, és az egyéb informatikai infrastruktúra. A látogatóbarát szolgáltatások, elemek többnyelvű touchinfor rendszer, vagy internetes pont, foglalkoztató termek, ajándékboltok, stb. száma a kulturális helyszíneken alacsony, vagy teljesen hiányzik. A megye térségeiben nem található olyan látogatóközpont, amely alkalmas az ideérkező vendégek fogadására, széles körű információval való ellátásra, ezen belül családbarát szolgáltatások nyújtására. Jelenleg nem megoldott a kulturális vonzerők egységes arculat keretében történő megjelenítése, továbbá a vendégek célállomásokra történő szervezett eljuttatása. Problémát jelent, hogy a vonzerők nincsennek kellőképpen kifejlesztve, és a piacon jól értékesíthető turisztikai termékké formálva. A megyére kiemelten jellemző, megkülönböztethető turisztikai kínálat kialakítására van szükség, abból kiindulva, hogy a vendéget speciális termékekkel lehet idecsalogatni, és visszatérésre invitálni. Az új turisztikai termékek kiválasztásánál és fejlesztésénél a mai és holnapi keresleti irányzatok mellett a megye egészére legelőnyösebb megoldásokat kell kiemelni, amelyeknél közvetlenül a megye arculatát ezt képviseli a jász-kun téma - érvényesítő turisztikai márkák (termékek, desztinációk) alakulnak ki. A turizmussal szemben a megyében is fokozódnak az elvárások, hiszen a máshol megtermelt jövedelmeket jelentős részben a turizmus segítségével lehet a térségbe vonni. Az idegenforgalom szerepe tehát felértékelődött, hiszen jelentősen hozzájárulhat a megye és a régió gazdasági versenyképességének erősítéséhez. 41

42 SWOT analízis A SWOT analízist a 3. projekt háttere c. fejezet és a 4.1. Helyzetértékelés c. fejezet alapján készítettük el. SWOT Analízis ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK - Alföldi centrális földrajzi fekvés, kelet-nyugati tranzitszerep - Gyorsforgalmi közúti elérhetőség hiánya - A főváros közelsége - - Sokszínű, értékes kulturális örökség (múzeumok, tájházak, alkotóházak, helytörténeti gyűjtemények, templomok, kastélyok, kúriák, műemlékek) A közúthálózat kedvezőtlen állapota, ezáltal a turisztikai létesítmények megközelíthetősége nem megfelelő - A megye kulturális vonzereje nem kellőképpen ismert - Gazdag folklór tradíciók, kézműves hagyományok (csipkeverés, fazekasság, fafaragás, csipke, kovácsolás, hímzés, szövés, fonás ) Turisztikai infrastrukturális háttér fejletlensége, a múzeumok, tájházak, faluházak jelentős felújításra, fejlesztésre szorulnak - Nem megfelelően kihasznált és hasznosított emlékanyag - A megye kulturális örökségi helyszínein a látogatóbarát szolgáltatások száma alacsony - A megye egységes arculatát kifejező komplex turisztikai termékek hiányoznak, a vendégek célállomásokra történő szervezett eljuttatása nem megoldott különösen a kulturális örökség piacán - - A gazdag jász-kun emlékanyag, mely megyénk speciális jellegzetessége, máshol az országban nem fellelhető - A projekthez hasonlóan magas színvonalú látogatóbarát fejlesztéseket megvalósító komplex, az érintettek széles körét magába foglaló tematikus útvonal nincs a régióban - A projekt gesztora a megyei önkormányzat, mely kellő tapasztalattal, megfelelő szakembergárdával, versenysemlegesen tudja képviselni a tervezett projektet - Marketing tevékenység nem kellőképpen összehangolt - Tranzitturizmus túlsúlya - Számos turizmusban tevékenykedő szervezet található a megyében, melyek hatékony segítséget nyújthatnak a projekt népszerűsítésében - Rövid turisztikai szezon - Turisztikai szakemberek megléte - A tematikus túraútvonal helyszíneit képező tájházak, múzeumok, látogatóközpontok működtetéséhez szükséges személyi feltételek adottak. 42

43 - A projektnek a vállalkozók általi támogatottsága LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK 43

44 - Pályázati lehetőségek kihasználása - A pályázat nem nyer - Az utak állapotának javítása a megközelíthetőség érdekében - - A kulturális emlékanyagok fokozottabb hasznosítása A belföldi turizmus visszaesik, beutazó (külföldi) turizmus gyengülése - A kulturális turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásához a szükséges műszaki infrastruktúra fejlesztése a megye kulturális bemutatóhelyein - Konkurencia megjelenése, jelen projekttel egyidőben hasonló jellegű projekt jelenik meg a piacon - A környezeti és a közlekedési problémák megoldásának időbeli kitolódása - Új látogatóbarát szolgáltatások kialakítása - Új kiállító területek létrehozása - Kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok térnyerése - A vendégek fogadására alkalmas, a látogatók tájékoztatására széleskörű információval és családbarát szolgáltatásokkal rendelkező látogatóközpontok létrehozása - Nem várt helyi és globális események, környezeti katasztrófák negatív hatásai - Jól képzett turisztikai szakemberek elvándorlása - Komplex turisztikai termékcsomagok, attrakciók kialakítása, pl. tematikus túraútvonal Társadalmi szempont: lakossági érdektelenség, ellenérzések kialakulása a projekt megvalósításával kapcsolatban - Együttműködések fokozása - - Marketingtevékenység fokozása Műszaki szempont: a kiviteli tervek nem a megfelelő ütemben készülnek el, a kivitelező nem tartja a határidőket, kivitelezési hibák, minőségi kifogások, a hatósági előírások teljesítésének nehézségei, időjárás okozta műszaki károk - Jogi szempont: engedélyek megszerzésének nehézségei, a támogatási szerződésben foglalt előírások nem megfelelő teljesítése, üzemeltetői-fenntartói viszonyok változása - Pénzügyi-gazdasági szempontok: az esetleges pótmunka, a kivitelezés késése, a meghibásodások bevételkiesést, és többlet anyagi terheket eredményeznek, adótörvények változása, fenntartási költségek drasztikus növekedése - Intézményi szempont: önkormányzati finanszírozási rendszer változása, közbeszerzési eljárás sikertelensége 44

45 SWOT-analízis értékelése Erősségek A megye egyik legnagyobb turisztikai erőssége a történelmi múltból és hagyományokból fakad, a jász és kun kulturális értékek sokszínűségéből, mely országos szinten egyedülálló, máshol fel nem lelhető. Gyengeségek A megyében rejlő turisztikai potenciál kihasználásának azonban számos gyengeség szab gátat. Például a turisztikai infrastruktúra, a megfelelő marketing tevékenység, kapcsolódó látogatóbarát szolgáltatások szolgáltatások, a komplex turisztikai attrakciók hiánya. Ezen gyengeségek kiküszöbölésére adhatnak lehetőséget a pályázati források, a kulturális örökségi helyszíneken megvalósítható fejlesztések. A megyének minden eszközt meg kell ragadnia, hogy az itt rejlő belső lehetőségeket kihasználja. Lehetőségek Az utóbbi években megnövekedett az igény az olyan turisztikai szolgáltatások iránt, amelyek egy-egy nagyobb tájegység kulturális örökségét, életét mutatja be. Az ezekre épülő szolgáltatásokkal és fejlesztésekkel a megye turisztikai vonzereje tovább erősödhet. Veszélyek A veszélyek felmérése is szükséges, hisz ha jól ismerjük a bekövetkezhető problémákat, akkor fel tudunk rá készülni vagy esetleg megelőzhetjük azokat. Ezért is fontos egy mindenre kiterjedő, jól felépített SWOT-analízis, kockázatkezelési stratégia, illetve egy marketing terv elkészítése. A megyében fontos szerepet kell biztosítani a megye gazdag kulturális örökségét és hagyományait bemutató projekteknek. Mindez lehetőséget teremt a megye erősségeinek további kiaknázására, kihasználására. 4.2 Kereslet-kínálat elemzése A kereslet- és kínálatelemzés során a látogatószámok és bevételek várható alakulását próbáltuk feltérképezni a csatlakozó múzeumoktól kapott kimutatások, valamint a Szolnoki Főiskola 22-ben végzett piackutatása alapján, mely a Damjanich János Múzeum Igazgatósághoz tartozó tagmúzeumok ismertségét és a múzeumi szolgáltatások kiterjesztésének lehetőségeit vizsgálta. Továbbá részben felhasználtuk a 27. nyarán a Tiszainform kezdeményezésére a Szolnoki Főiskola által készített, a belföldi vendégek körében lefolytatott kérdőíves felmérés eredményeit bemutató kutatási jelentést, mely a megye turisztikai keresletét próbálta feltérképezni. Az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a válaszadók döntő többsége szükségesnek tartja, hogy egy településen működjön múzeum és a múzeumi szolgáltatások színvonala emelkedjen. Fontosnak tartják az olyan programok szervezését, amelyek a kultúrát, a szórakozást és a szabadidő kellemes eltöltését összhangba hozzák. A válaszokból az is kiderült, hogy a múzeumok nemcsak az általános és szakmai műveltség színtereit jelentik a megkérdezettek számára, hanem jelentős szerepük van a nemzeti örökség és a helyi értékek közvetítésében.

46 A kérdések másik témaköre a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó múzeumok ismertségére terjedt ki. Az ismertség magasabb fokát a látogatottsági aránnyal mértük, de fontos volt annak felmérése is, hogy a megkérdezettek közül hányan hallottak az adott múzeumról, még ha nem is látogatták. A látogatottsági arányokat tekintve első helyen a megyeszékhelyen működő Damjanich János Múzeum áll, a megkérdezettek 7 százaléka már látogatója volt ennek a múzeumnak. Ezt követte a Jász Múzeum (42,9 %), majd a Finta Múzeum (37 %). A kevésbé látogatott múzeumokra jellemző, hogy a megkérdezettek viszonylag jelentős része ismeri, hallott már róla (Tiszazugi Földrajzi Múzeum 44,9 %, Helytörténeti Múzeum Kunszentmárton 41,7 %, Túri Fazekas múzeum 4,8 %), amely a látogatószám növelésének lehetőségét vázolja. Megjegyzendő azonban, hogy a kunszentmártoni múzeumnál magas volt (5,8 %) azon válaszadók aránya, akik még nem is halottak róla, de viszonylag magas értékkel lehet jellemezni a tiszafüredi és a túrkevei múzeumot is (~ 4 %). Ez a vélemény a Múzeumok Igazgatósága, illetve az érintett tagmúzeumok ismertséget növelő promóciójának növelését körvonalazza. A múzeumlátogatási szokások terén annak gyakoriságát, okát, információs forrásokat és a döntést befolyásoló tényezőket vettük számba. A megkérdezettek 56,6 százaléka, évente többször, 13,9 százaléka évente legalább egyszer tesz látogatást múzeumokban és mindössze 7,4 százalékuk válaszolt úgy, hogy soha nem látogatja a múzeumokat. Utóbbiak érdektelenségre, vagy időhiányra hivatkoztak. Ez a két indok, valamint az ismertség hiánya volt jellemző azokra a válaszokra, amelyekben a múzeumokkal szembeni elutasító magatartása okainak feltárására próbáltunk rávilágítani. 7% 12% 15% A múzeumi szolgáltatás igénybevételének igényénél a válaszok Múzeumlátogatás okai közel 4 százaléka a művelődést emelte 8% ki, amely összhangban van az első kérdés válaszaival, tekinthető annak 39% megerősítéseként is. Ezután kisebb említési gyakorisággal következik a kellemes időtöltés és a családi program megjelölése. Viszonylag alacsony az említettsége a kötelező programnak és 19% az egyéb válaszoknak. művelődés kellemes időtöltés családi program szórakozás kötelező program egyéb A múzeumi programokról való tájékozódás forrásaiként sorrendben a plakátokat, meghívókat, a megyei újságot, az ismerősöktől való tájékoztatást és a Tv, rádió hirdetést jelölték meg. Bár a megyei múzeumok a hagyományos értelemben vett plakáttal, mint kommunikációs eszközzel nem élnek, a válaszadók mégis úgy érzékelték, hogy találkoztak ezzel a formával is. Az első négy forrás megközelítőleg hasonló gyakoriságú 2-24 %, míg a televízió és a rádió ennek mintegy fele. 46

47 A múzeumlátogatási döntést befolyásoló tényezőket 1-5 fokozatú skálán mértük (1 legerősebb, 5 leggyengébb). A válaszok azt mutatják, hogy a döntést legjobban a kiállítás témája befolyásolja, majd közel azonos értékkel a reklám, a földrajzi és az egyéni tényezők következnek. Legkevésbé befolyásolja a döntést a múzeumi belépő ára és közepesnek mondható a kapcsolódó rendezvények és az évszakok hatása. A 27. nyarán a Tiszainform kezdeményezésére a Szolnoki Főiskola által kérdőíves felmérések alapján elkészített kutatási jelentés szerint 256 db kérdőívből 17 db a szabadidős tevékenységek közül a kulturális programok és a múzeumok meglátogatását emelte ki, továbbá 96 db a helyi látnivalók megtekintését helyezte előtérbe. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a megyébe látogató turisták közül a kultúra-motivált látogatók aránya jelentős. A tervezett fejlesztésekkel jelentős színvonal emelkedés érhető el, amely a látogatószám további emelkedését fogja jelenteni. Mint ahogy a felmérésekből is kiderült az embereket a kulturális örökségi vonzerők érdeklik, igény van rájuk, fontosnak tartják a fejlesztésüket, és a hozzájuk kapcsolódó programok szervezését. A látogatóközpontok kialakításával a projekthez csatlakozott ma még kevésbé látogatott múzeumok ismertsége is javulni fog, de azokon a településeken is a látogatószám növekedésére számítunk, amelyek nem részesei a fejlesztésnek. Versenytárselemzés, értékek és versenyelőnyök bemutatása A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonalhoz hasonlóan magas színvonalú látogatóbarát fejlesztéseket megvalósító komplex, az érintettek széles körét magába foglaló tematikus útvonallal az Észak-alföldi régióban ez idáig nem találkoztunk. A Jászkun Kapitányok nyomában tematikus út versenytársai tágan értelmezve minden olyan országos érdeklődésre számot tartó tematikus út, mely 3-4 nap alatt bejárható, minden olyan tematikus programsorozat, mely kulturális vagy történelmi hagyományok feldolgozására irányul, és minden olyan exkluzívnak mondható kiállítás, mely több mint a hagyományos bemutatáson alapuló néma, statikus kiállítások. De versenytársnak tekinthetők más megyei múzeumi hálózatok is. Tekintettel arra, hogy turisztikai attrakció versenytársait vizsgáljuk, minden kulturális attrakció, program az országban konkurenciát jelent a tematikus út számára. 47

48 A következő táblázatban megpróbáltuk 7 szempont szerint a különböző lehetséges versenytársakat értékelni és a Jászkun Kapitány tematikus út versenyelőnyeit meghatározni. Versenytársak Felsőmagyarorsz Összehasonlítá ági várak si szempontok: és kastélyok tematikus út Állomások 2 összekapcsolás ának szintje (1es csak a térképen összekötve, 5ös maximális egymásra építés) Kulturális 4 vonzerő (Egri vár nagysága (1-es kiemelkedő térségi ) vonzerő) Összehangolt 2 tudatos marketing munka Tartózkodási 4 idő hosszát tekintve A környezet 4 imázsa, ismertsége Északalföldi szilva út Titani c Kiállít ás Munk ácsy Kiállít ás Heves megyei múzeu mi hálózat Dun a múz eum HajdúBihar megyei múzeum hálózat BácsKiskun megyei múzeumi hálózat Jászkun túra (a fejlesztések et követően, várhatóan) ( kizárólag Debrecen miatt) (az Egri vár kiemelk edő) (Debrecen miatt) 3 2 (Kecskemé (Szolnok t miatt) miatt) 4 3 (az Egri vár miatt) Látogatottság (kizáról ag az Egri vár miatt) Látogatóbarát múzeum (fejlesztést követően -4 3 (Az értékelés az iskolai osztályzatoknak megfelelően 1-5-ös skálán történt a turisztikai és muzeológus szakemberek tapasztalatira alapozva.) Mindebből következik, hogy a jászkun kapitány túra, mint turisztikai termék előnyeit az alábbiakban lehet összefoglalni: A megyei múzeumi hálózatok jelenleg nem alkotnak egységes turisztikai vonzerőt, a megyéken belül, önálló életet élő intézmények egy-egy gyűjteményével kimagasló érdeklődésre tesznek szert, és látogatottsági adataik messze megelőzik az országos átlagot. A jászkun kapitányok nyomában túra legnagyobb versenyelőnye a tematikailag szorosan összefüggő, egymást kiegészítő hálózat, mely a vendéget egyértelműen hosszabb tartózkodási időre készteti. A múzeumok háttérprogramot biztosító szerepe, átalakul egy fő motivációs tényezővé. 48

49 A jászkun túra legnagyobb előnye a múzeumi hálózat összehangolt marketing munkája, mely szervesen kooperál a turisztikai szolgáltatókkal és programgazdákkal. Professzionális marketing munkát kizárólag a nagy vonzerőt képező időszaki kiállítások szervezői végeznek. A jászkun túra valódi interaktív, szórakoztató, új bemutatási módokat preferáló attrakciója lesz a megyének, mely jól megkülönbözteti más megyék múzeumi hálózatától. A legnagyobb hátrányt a megyében található települések turisztikai szempontból kedvezőtlen imázsa, ismertsége jelenti, továbbá más megyékkel szemben a további attrakciók hiányában nem érvényesülhet a kedvező szinergia hatás. Szezonalitási kérdések A megye kulturális intézményei egész évben nyitva tartanak. A látogatók száma azonban a téli, és a hidegebb őszi-tavaszi időszakokban jóval alacsonyabb, mint kedvezőbb időjárás esetén. Hatékony marketingeszközökkel, látogatóbarát programokkal érhetjük el, hogy a megye múzeumait, tájházait a rosszabb idő esetén is többen látogassák. A fokozott marketingtevékenységre a projekt megvalósítása során nagy hangsúlyt fektetünk (honlap, hírlevelek, sajtóközlemények, médiahirdetések, ünnepélyes megnyitó, óriásplakátok, stb.), ezt igazolja tanulmány további részében kidolgozott marketing és kommunikációs terv Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások Kapcsolódás a programozási dokumentumokhoz Egy projekt tekintetében fontos megvizsgálni, hogy mennyire illeszkedik a fejlesztéspolitikai irányelvekhez, az országos, a megvalósítás helye szerinti regionális és megyei tervezési dokumentumokhoz, és miként járul hozzá az azokban rögzített prioritások, célkitűzések megvalósításához Az országos területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés vizsgálata Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) (Források: A jövőépítés alapjai Kiindulópontok Magyarország Fejlesztéspolitikájához, 25. október Célok és eszközök a sikeres Magyarországért Magyarország Fejlesztéspolitikai Teendői, 25. október) Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Magyarország fejlesztésének stratégiáját az akadályokat lebontó felzárkóztatásra, valamint az ország erősségeit és lehetőségeit kihasználó kitörési pontok megtalálására építi. A koncepció a lehetséges kitörési pontok között nevesíti Magyarország gazdag történelmi és kulturális hagyományait. A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus útvonal a koncepcióban megfogalmazott 3 prioritáscsoport ( Befektetés az emberbe, Befektetés a gazdaságba, Befektetés a környezetbe ) közül a Befektetési az emberbe prioritáscsoporton belül a 7. A társadalmi és kulturális tőke erősítése c. prioritáshoz illeszkedik. A prioritás keretében kiemelten fontos szerepet kap a szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése (kulturális vidékfejlesztés a közkulturális infrastruktúra fejlesztése, a kulturális alapszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása révén), illetve a kulturális örökség fenntartható használata (az épített örökség 49

50 védelme, megőrzése, rehabilitációja, esélyegyenlőség a kulturális örökséghez való hozzáférésben). Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) (Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, 25. december) A nemzeti fejlesztések tervezésének területi kereteit az Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmazza. Az OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a terület szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális térségi programok kidolgozásához. A koncepció 5 átfogó (22-ig szóló) célkitűzést fogalmaz meg. Azok közül a Jászkunkapitányok nyomában tematikus út a 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem átfogó célhoz illeszkedik, melynek a projekt szempontjából releváns célja a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi térségi értéknövelő kezelése és erősítése, ezen belül a népi építészet, kézművesség és gazdálkodási kultúra fennmaradásának elősegítése, a hagyományos mesterségek felélesztése, értékké alakítása, az ezekre alapozott piacteremtés, és a kulturális örökség kisugárzásának érvényesítése és fennmaradásának érdekében a kulturális örökségi láncba szervezhető kulturális örökségi turizmus céltárgyai (örökségi értékek és emlékek) védelmének, fenntartható hasznosításának biztosítása. A projekt szempontjából a koncepció középtávú (213-ig szóló) céljai közül a Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritás emelhető ki. A prioritáson belül a helyi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása cél felhívja a figyelmet arra, hogy ösztönözni kell a helyi, táji értékek bemutatására épülő, a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló programkínálat kidolgozását (kulturális, turisztikai és erdei iskola programok, témanapok, tematikus projektek stb.), támogatni kell az építészeti örökség, a népművészet, és a kézműves hagyományok és emlékek megőrzését, elő kell segíteni, hogy a magántőke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvő szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megőrzésében, fenntartásában és hasznosításában, és a történelmi és kulturális értékek korszerű bemutatására alkalmas közösségi terek kialakítását, a hagyományteremtést és hagyományok felélesztését támogatni szükséges. A környezeti és kulturális szempontú tervezés és tájmenedzsment cél keretében pedig a kastélyok, kúriák, udvarházak, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése kerül kiemelésre. Az OTK részletezi a regionális fejlesztések Észak-alföldi régióra vonatkozó irányait is. A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út tekintetében a régió átfogó céljai közül a a régió természeti, táji és környezeti rendszereinek kialakítása, a környezeti és kulturális értékek megőrzése és fenntartható használata, a környezet és a kulturális örökség értékként való kezelése (Öko-régió) cél releváns, mely a környezeti adottságokra és a kulturális örökségre épülő környezetbarát turizmus feltételeinek javítását, a helyi természeti, táji, kulturális értékek, vonzerők védelmét helyezi előtérbe. 5

51 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (25-213) (Forrás: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, 25. augusztus) A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia célja, hogy hosszú távra jelölje ki az ágazat fejlesztési irányait, iránymutatásul szolgáljon a turizmus területén tevékenykedő vállalkozások, szervezetek számára. A stratégia helyzetfeltárása alapján Magyarország gazdag szellemi kulturális örökséggel rendelkezik, jelentősek a népművészeti értékeink, hagyományaink, melyekre egyre több turista kíváncsi. Az ország bővelkedik természeti és kulturális világörökségi helyszínekben, melyeknek jelenleg meglehetősen gyenge a menedzsmentje, ezért komplex termékként kiajánlva kell versenyképes vonzerővé tenni. A programon belül a hazai turizmus versenyképességének növelése prioritást élvez, melynek részét képezi a magyar kulturális örökséghez való hozzájárulása hagyományokra épülő sajátos arculat kialakításával, megőrzésével, illetve az épített értékek tudatos, átgondolt hasznosításával. A stratégia a turisztikai termékfejlesztés regionális szintű prioritásának célja, hogy a a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztésével a szolgáltatási színvonal, látogatottsága növekedjen. A stratégia további kiemelt célterületei között szerepelnek a múzeumok, muzeális létesítmény együttesek, a hálózatba szervezhető kulturális látványosságok. A piaci szempontból önmagukban kisebb vonzerejű helyszínek hálózatba szervezése feltétele a hatékony turisztikai hasznosításnak (hazai, határon átnyúló, interregionális együttműködés, kulturális utak, ) A regionális területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés vizsgálata Az ország összes régiója így az Észak-alföldi régió is elkészítette önálló tervezési programozási dokumentumait, amelyek szükségesek az Európai Unió közötti kohéziós politikájának megvalósításához, a regionális támogatások felhasználásához. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja ( ) (Forrás: Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja , 26. március 1.) Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék által alkotott Északalföldi régió turisztikai vonzerőkben gazdag és változatos. A kulturális örökség számos formában van jelen a régióban: vallási értékek, műemlékek, különböző események és látnivalók, néphagyományok, történelmi, néprajzi emlékei képviselik. A stratégia 1. specifikus célja: A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő, versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése ( Dinamikus régió ) Jelen projektünk a fenti specifikus cél keretében, az 1.3. Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása prioritáshoz illeszkedik, mely szerint a meglévő turisztikai attrakciók fejlesztésére, és új turisztikai vonzerők kifejlesztésére van szükség, a régió adottságaira alapozva, egyedi arculat megteremtésével. A projekt továbbá kapcsolódik az 1.4. A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése prioritáshoz is, melynek egyik fő célja a régió kulturális, művészeti kreatív kezdeményezéseinek fejlesztése. 51

52 Észak-Alföldi Operatív Program (27-213): (Forrás: Észak-Alföldi Operatív Program , 27. augusztus 1-én Európai Bizottság által elfogadott verzió) A regionális operatív programok az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján az országosnál alacsonyabb területi, így regionális szinten eldönthető és eldöntendő fejlesztési célokat, programokat finanszíroznak, és kiegészítik az ágazati programokat. A Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út projekt az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program 6 prioritási tengelye közül a 2. Turisztikai célú fejlesztés c. prioritási tengelyhez illeszthető, és azon belül is a 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. intézkedéshez. A prioritás támogatja a régió kulturális értékeinek, építészeti és történelmi örökségének megőrzését, infrastrukturális fejlesztését, látogathatóvá tételét, azok turisztikai vonzerejének növelése érdekében. A 2.1. intézkedés keretében a támogatható tevékenységek között szerepel a régióban található kulturális, vallási, építészeti, történelmi emlékek turisztikai célú fejlesztése, tematikus útvonalak kialakítása, mely egyértelműen azonosítható projektünkkel. Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv (27-28) (Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv 27-28, ÉARFT által elfogadott dokumentum, 27. augusztus 7.) Az Akcióterv 2. Turisztikai fejlesztések prioritásán belül a Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés kulturális és örökségturizmus infrastrukturális fejlesztése c. C) komponens támogatja a Jászkun-kapitányok nyomában tematikus út megvalósítását. A komponens támogatható tevékenységei közül a projekt elsősorban a Tematikus útvonalak kijelölése, az útvonal mentén található műemlékek felújítása, látogathatóvá tétele tevékenységhez illeszthető, de kapcsolódik a működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények és múzeumi működési engedéllyel nem rendelkező egyéb kiállítások, bemutató helyek felújítása, turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztése támogatható tevékenységhez is. Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája (27-213) (Forrás: Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája , 26. április 24.) Az Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiájának célpiramisa az alábbi jövőképet rögzíti: Komplex turisztikai kínálattal rendelkező régió, melyben a turizmus fontos húzóágazat. A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítás projekt a stratégia 1. Vonzerő- és attrakciófejlesztés programon belül az 1.4. örökségturizmus alprogramhoz illeszkedik, melynek legfőbb célja a kulturális örökség és a kortárs alkotóművészet értékeit egyaránt bemutató, fontos turisztikai vonzerőt jelentő múzeumok látogatóbarát fejlesztése, és a népi hagyományok, kézműves mesterségek megőrzése, turisztikai célú alkalmazása, újjáélesztése, annak érdekében, hogy a szolgáltatási színvonal és a látogatottság növekedjen A megyei területfejlesztési dokumentumokhoz való illeszkedés vizsgálata A megyei területfejlesztési programok, koncepciók meghatározzák a megye fejlesztésének irányait, és azok megvalósításához szükséges eszközöket. A turizmus kiemelt szerepet játszik a megye fejlesztési prioritásai és céljai között. 52

53 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció (Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció, 25. október 21.) Az elkészült koncepció a közötti időszakot fogja át. A koncepcióban megfogalmazottak szerint a megye gazdag turisztikai vonzerőben és számos különleges idegenforgalmi szolgáltatás áll rendelkezésre. A széleskörű ismertség, a hatékony piaci értékesítés érdekében szükség van a megyére jellemző, megkülönböztető turisztikai kínálat kialakítására. A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítása projekt vonatkozásában a koncepció 1. versenyképes megye stratégiai célja, és az 1.5. a turizmus fejlesztése specifikus célja tekinthető relevánsnak. Az Turisztikai termékek és szolgáltatások körének bővítése intézkedés nagy hangsúlyt helyez a helyi kulturális értékek és népművészeti hagyományok megőrzésének, a műemlékvédelemnek, és a múzeumhálózat fejlesztésének elősegítésére. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( ) (Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program ( , 26. május 16.) A program szerint a turizmus fejlesztés fő célja az életminőség javítása a turizmus által. Az attrakciófejlesztés legfontosabb része a termékfejlesztés, melynek alapja vonzerőfejlesztés. A megyei adottságok figyelembevételével kell a turisztikai vonzerőt fejleszteni, az egészségturizmus, örökségturizmus, kongresszusi turizmus, falusi turizmus, kulturális turizmus és aktív turizmus fenntartható fejlesztése érdekében. Jelen projekt a program a III. Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatási lehetőségek prioritáson belül az III. 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése alprogramjához illeszkedik, melynek fontos eleme a kulturális turizmus fejlesztése, a vallási, történelmi, irodalmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák turisztikai hasznosítása bemutatótermek, múzeumok turistabarát fejlesztése, speciális kínálatot nyújtó múzeumok továbbfejlesztése és a különböző kulturális utak szervezése. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213) (Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégia (27-213), 27. november) A program mindazon fejlesztési területekre koncentrál, ahol a turizmus, mint stratégiai húzó ágazat hozzájárulhat a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, a területi fejlettségi különbségek mérsékléséhez, valamint az általános életminőség és fogadókészség minőségi emeléséhez. A program stratégiai célja a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése, a prioritásai pedig a fogadási feltételek javítása, a sokszínűség megőrzése és az attrakciófejlesztés. A programban megállapításai alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdag turisztikai vonzerőkben, amelyek az egyes tájegységeknek jellemző kulturális és természeti adottságai: csipkeverés, fafaragás, fazekasság, nagykörűi cseresznye, tájjellegű ételek, örökség és modern elemek. A megye múzeumai és gyűjteményei állandó és időszaki kiállításai évről-évre jelentős számú látogatót vonzanak. 53

54 A Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal megvalósítása illeszkedik a program 4.1. Turisztikai fogadókapacitás és infrastruktúra fejlesztése stratégiai alprogramhoz, mely nagy hangsúlyt helyez a műemlék épületek látogatóbarát kialakítására, felújítására, a meglévő tájházak fejlesztésére, újak kialakítására. Azonban a projekt szempontjából leginkább a 4.7. Egyedi turisztikai termékek létrehozása alprogram a releváns, azon belül is a tematikus park, élményközpont, tematikus út, termékcsomagok kialakítása intézkedés. Az alprogram célja a megyei arculatát kifejező turisztikai attrakciók, termékek kifejlesztése. Konzekvencia / Következtetések: Az országos, regionális és megyei tervezési dokumentumok, és a helyzetértékelés alapján megállapítható, hogy Magyarország, az Észak-alföldi régió, és szűkebb hazánk JászNagykun-Szolnok megye országos érdeklődésre számot tartó, sokszínű kulturális örökséggel rendelkezik, amely nincs kellőképpen kihasználva. Ezért a programozási dokumentumokban az örökségturizmus fejlesztése prioritást élvez. A problémát az jelenti, hogy a megye kulturális vonzerői nincsennek kellőképpen kifejlesztve, és a piacon jól értékesíthető turisztikai termékké formálva. A megyére kiemelten jellemző, megkülönböztethető turisztikai kínálat, egy ún. turisztikai attrakció kialakítására van szükség, abból kiindulva, hogy a vendéget speciális termékekkel lehet idecsalogatni, és visszatérésre invitálni. Ilyen lehet egy tematikus útvonal kialakítása. A tematikus út egy közös témához kapcsolódó, különböző helyszínen található látványosságok, turisztikai szolgáltatások, programok összekapcsolása egységes megjelenésű turisztikai termékké. A tematikus útvonalak létesítésének célja, hogy az önmagukban jelentős vonzerőt nem jelentő látványosságokat összekötik, ezáltal növekszik az együttes vonzerő értéke. Így született meg a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal megvalósításának ötlete. A tematikus útvonal kialakításánál fontos szempont volt, hogy a megye kulturális arculatát, egyediségét kifejezze. Az egyes kulturális helyszínek közös kapcsolódási pontja, melyre a tematikus útvonal felfűzhető, egyértelműen a jász és kun emlékanyag, mely az országban csak nálunk található meg, megyénk nyilvánvaló specialitása. A közös téma már a megye nevét tekintve is adta magát A Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal c. projekt célrendszere, indikátorai, kapcsolódások a regionális operatív programhoz és a regionális akciótervhez A projekt általános célja (hosszú távú célkitűzés): A Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző gazdag és sokrétű jász és kun emlékanyagra, örökségre alapozva egy korszerű infrastruktúrával és magas minőségi színvonalú turisztikai szolgáltatásokkal rendelkező komplex turisztikai attrakció létrehozásával hozzájáruljon a megye és a régió versenyképességének növekedéséhez. A projekt speciális célja (rövid távú célkitűzés): A tematikus útvonal helyszínein a múzeumok, tájházak, faluházak és egyéb kiállító, illetve bemutatóhelyek látogatottságának növelése, bevételeik növelése, és ezáltal a fenntarthatóságuk biztosítása. 54

55 Egyéb speciális célok: A megye, mint üdülési célpont újrapozícionálása a történelmi és kulturális örökség egyedi elemeinek segítésével A megye, és később a megyehatáron átnyúló turisztikai kistérségek összekapcsolása, a vendégek áramoltatásának szervezett úton történő elősegítése Indikátorok: A projekt output indikátorai: Fejlesztett múzeumok, tájházak, faluházak, létrehozott látogatóközpontok száma db Kialakított látogatóbarát szolgáltatások száma db Kialakított kiállító területek nagysága m2 Beszerzett eszközök, immateriális javak száma (db) A speciális cél megvalósulásával elért közvetlen eredmény - eredményindikátorok: A tematikus útvonal helyszínein a látogatószám növekszik - % A tematikus útvonal helyszínein a bevételek növekednek - % A projekt eredményeképpen létrejött új munkahelyek száma db A projekt rövid és hosszú távú hatásait, eredményeit a következőképpen foglalhatjuk össze: A speciális cél megvalósulásával elért eredménye, illetve rövid távon elérhető hatások: (Nem, vagy csak nehezen mérhetőek) A megyébe érkező vendégek számának növekedése A vendégek tartózkodási idejének növelése a túraútvonalra felfűzött garantált programok alapján A megyében tartózkodó vendégek számának növelése, vendégéjszakák számának növelése a turisztikai attrakció létrehozásával A munkahelyek számának növekedése A megyében a turisztikai bevételek növekedése Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai vonzerejének és ismertségének erősödése Összekapcsolt turisztikai kistérségek létrejötte, mind a megyében, mind a régióban Helyi vállalkozások életképességének növekedése Hosszabb távon értelmezett hatások: (Nem, vagy csak nehezen mérhetőek) A megye turisztikai versenyképességének növekedése Az elmaradottabb térségek felzárkóztatásának felgyorsulása A turisztikai szezon meghosszabbodása A lakosság identitásának erősödése A megye GDP-jének növekedése A projekt Jász-Nagykun-Szolnok megye, és ezáltal a régió gazdaságára gyakorolt hatása: A projekt megvalósulásával, a minél szélesebb célcsoport megszólításával és motiválásával a megyébe látogató turisták száma, és a többnapos túraútvonalra felfűzött garantált programok alapján a vendégek tartózkodási ideje, ezáltal a vendégéjszakák száma is növekszik. A projekt a megye szempontjából jelentős gazdaságélénkítő hatással lehet, hiszen a tematikus túraútvonal állomásait képező tájházak, múzeumok miatt a megyébe látogató turisták más 55

56 turisztikai látványosságokat is meg fognak tekinteni, és szállodákban, panziókban, más szálláshelyeken, éttermekben és egyéb vendéglátó helyeken megforduló vendégek száma is növekedni fog. Mindezek a megyében az idegenforgalomból származó bevételek növekedését generálja. Egy turisztikai attrakció hozzájárul a turisztikai szolgáltatókon túl szinte valamennyi gazdasági ágazatban tevékenykedő szolgáltatók életképességének növeléséhez, fenntartásuk erősítéséhez. Így hosszabb távon a projekt más turisztikai, és egyéb gazdasági területen tovagyűrűző kedvező hatása eredményeként hozzájárul a megye turisztikai versenyképességének és GDP-jének növekedéséhez, valamint a megye hátrányos helyzetű területeinek felzárkóztatása is lehetővé válik. Természetesen a megye gazdasági fejlődése az egész régiót kedvezően érinti. A projekt társadalmi csoportokra gyakorolt hatása: A megnövekedett turistaszám megfelelő kiszolgálása érdekében a turizmus területén tevékenykedő szervezeteknek, vállalkozásoknak több munkaerőt szükséges foglalkoztatniuk, így a megye foglalkoztatásának bővítése, és a munkanélküliség csökkenése várható. A tervezett Nagykun és Jász látogatóközpontban kézműves műhelyek kialakítására kerülne sor, melyekben lehetőség nyílik az oktatás, képzés, táborszervezés feltételeinek megteremtésére. A projekt megvalósulásával új szabadtéri és benti foglalkoztató helyiségek is létrejönnek. Így a hátrányos helyzetű fiatalok számára a kézműves mesterségek iskolarendszerű oktatása, illetve a foglalkoztató termekben a kultúrált szabadidő eltöltése megoldást nyújthat a felzárkóztatásukhoz. A hátrányos helyzetűek közül, a fogyatékkal élők, vakok és mozgáskorlátozottak számára is látogatóbarát fejlesztések kerülnek megvalósításra. A vakok és gyengén látók számára minden tagmúzeum esetén hangos érintőképernyős információs rendszert, hangos digitális tárlatvezetést választható nyelveken és vakírással történő feliratozást valósítanak meg. A mozgáskorlátozottak, kerekes székkel közlekedők számára a tematikus útvonal helyszíneinek nagy részén megoldott lesz az akadálymentesítés, akadálymentes illemhelyek kialakítására, a külső és belső környezet akadálymentesére is sok helyen sor kerül. (A fejlesztési helyszínek komplex akadálymentesítése nem megoldható legfőképpen a műemlék épületeknél hiszen az a kulturális örökség értékét rombolná.) A projektnek az országon belüli társadalmi gazdasági különbségek kiegyenlítéséhez történő hozzájárulása: Jász-Nagykun-Szolnok megye a 7 legkedvezőtlenebb helyzetű megyék egyike. A megye 7 kistérsége közül a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/27. (XI.17.) Korm. rendelet alapján 4 kistérség (jászberényi, törökszentmiklósi, karcagi és mezőtúri) hátrányos, míg 2 kistérség (tiszafüredi, kunszentmártoni) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolható, melyből a tiszafüredi kistérség komplex programmal segítendőnek minősül. A fentiekben részletezett hatások, a foglalkoztatottság, a versenyképesség növekedése alapján a hátrányos helyzetű Jász-Nagykun-Szolnok megye, és az elmaradott, hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségei felzárkóztatása is felgyorsul, tehát a projekt jelentősen hozzájárul az országon belüli társadalmi-gazdasági különbségek kiegyenlítéséhez. 56

57 A környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatása A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. A projekt előkészítése során folyamatosan szem előtt tartottuk és ezt követően is figyelmet szentelünk arra, hogy a vízre, földre, levegőre és az élővilágra kifejtett káros hatást a minimális szintre csökkentsük. Ennek eszközei: fenntarthatósági terv, önkormányzati környezetvédelmi alap, környezetvédelmi/fenntarthatósági biztos kijelölése, környezeti auditok lefolytatása, jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek, kombinált, valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek alkalmazása, BAT technológiák előnyben részesítése, stb. A környezeti fenntarthatósági szempontok a tanulmány további részében (6.6. pont) kerülnek részletesen kifejtésre. Egyéb hatások A projekt megvalósulásával lehetővé válik a megye, mint üdülési célpont újrapozícionálása, a megy a történelmi és kulturális örökség egyedi elemeinek segítségével a projekt hozzájárul a hogy a megyére az eddiginél kedvezőbb kép alakuljon ki, amely fokozza turisztikai vonzerejét, ismertségét. A turizmus fejlesztése szempontjából fontos a lakosság identitástudatának, a szülőföldhöz tartozás erősítése. A tematikus túraútvonal hozzájárul, hogy látogatók az eddiginél mélyebben ismerhessék a jász és kun emlékanyagot. A túraútvonalon található örökségi helyszínek látogatásával, a megyei lakosok saját történelmüket jobban megismerhetik, ezáltal erősödik az identitástudatuk. Mindez csökkentheti az elvándorlások számát, és azáltal, hogy a lakosok még jobban megszeretik megyénket, más térségekben és régiókban egy kedvezőbb képet alakíthatnak ki róla, mellyel turisztikai szempontból népszerűbbé és ismertebbé válhatunk. A legjobb reklám ugyanis a szájreklám. Ezt segíti elő, hogy a projekt megvalósításának menetéről a lakosság megyei és területi média által folyamatosan értesülni fog. Továbbfejlesztés lehetőségeinek bemutatása A későbbiekben a tematikus út részei lehetnek, bekapcsolódhatnak más megyei múzeumok, tájházak, bemutatóhelyek, amelyek a jászkun vonalat képviselik és erősítik. A jászkun kapitány téma olyan történelmi hátteret biztosít, amely lehetővé teszi, hogy szinte minden megyei település, kistérség megtalálhatja saját kapcsolódási pontját. Az összegyűjtött szándéknyilatkozatok alapján a projekt megvalósulását illetően számos vállalkozás, turisztikai szervezet, civil szervezet, vendéglátóhely, szálláshely üzemeltetője fejezték ki támogatásukat, és közreműködésüket a projekthez kapcsolódó marketing tevékenységben. A fokozott marketing tevékenység hatására, egymás népszerűsítésével, kiajánlásával egy olyan komplex turisztikai hálózat, együttműködés jöhet létre, mely nemcsak a kulturális turizmus fejlesztését teszi lehetővé, hanem egyéb más turisztikai területeken is jelentős forgalomnövekedést generál. Mindehhez a projektmenedzsment szervezet a lakosságot, a turisztikai szolgáltatókat, a csatlakozó partnereket folyamatosan tájékoztatni fogja projekt helyzetéről, a beruházás folyamatairól. A közös gondolkodás a jövő sikerének kulcsa lehet. 57

58 A projekt eredményeinek, hatásainak, indikátorainak kapcsolódása a regionális akciótervben és a regionális operatív programban foglaltakhoz: (Forrás: Észak-Alföldi Operatív Program , 27. augusztus 1-én Európai Bizottság által elfogadott verzió; Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akcióterv 27-28, ÉARFT által elfogadott dokumentum, 27. augusztus 7.) A regionális akcióterv a projektünk szempontjából releváns Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés konstrukció elvárt eredményeit és hatásait a következőképpen fogalmazza meg: A konstrukció eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani tudó turisztikai vonzerők lesznek a régióban, a konstrukció hatásaként, a kialakított minőségi szolgáltatásoknak köszönhetően, növekedni fog a turisztikai ágazat jövedelemtermelő képessége. Mindehhez a fentiekben bemutatott eredmények, hatások alapján a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal megvalósulása jelentősen hozzájárul. Az akciótervben lévő monitoring mutatókat és a projekt indikátorainak kapcsolódását a következő táblázat szemlélteti. Indikátor megnevezése Output indikátor Eredményindikátor A projekt megvalósulásával elért indikátor Fejlesztett múzeumok, tájházak, faluházak, létrehozott látogatóközpontok száma (db) Kialakított kiállító területek nagysága (m2) Kialakított látogatóbarát szolgáltatások száma (db) Beszerzett eszközök, immateriális javak száma (db) A tematikus útvonal helyszínein a látogatószám növekszik (%) A tematikus útvonal helyszínein a bevételek növekednek (%) A projekt eredményeképpen létrejött új munkahelyek száma (db) Kapcsolódó monitoring mutatók a RAT-ból A támogatásból fejlesztett örökségi vonzerők száma (db) Támogatott turisztikai attrakciók látogatószáma Támogatások révén létrejött új munkahelyek száma a turizmus ágazatban (db) A regionális operatív programban megfogalmazott 2. Turisztikai célú fejlesztés prioritás operatív célkitűzése a turisztikai szezon meghosszabbítása, elősegítve ezzel a turizmus és az abból befolyó jövedelmek időben egyenletesebb megoszlását, ami hozzájárul a turizmus jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. Másik operatív célja a kihasználatlan, de jó turisztikai adottságokkal rendelkező területek feltárása és bevonása. A prioritásban keretében meghatározott indikátorok elsősorban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számára irányulnak, a programban meghatározott indikátorok a következők: 58

59 - Az 1. főre jutó, kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának növekedése (db) A kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-kihasználtságának növekedése (%) A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák havonkénti százalékos megoszlásának relatív szórása (%) Az 1. lakosra jutó vendégéjszakák számának relatív szórása települési szinten, a kereskedelmi szálláshellyel rendelkező érintett településeken (%) A fenti mutatókra a projekt az előzőekben részletezett eredményeknek megfelelően értelemszerűen hatással van. A látogatószám és ezáltal a megyébe érkezező turisták számának növekedésével a vendégéjszakák száma, a szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága és a vendégek tartózkodási ideje is növekedni fog. Az operatív program megfogalmazott fenti mutatók a projekt szempontjából azonban nehezen számszerűsíthetőek. A projekttől elvárt számszerűsíthető indikátorok: A projekt 16 fejlesztési helyszínen valósul meg: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága és tagmúzeumai (8+1 helyszín) Jászberény Jász Múzeum fejlesztése (Jászberény, Táncsics Mihály út 5.) Karcag Győrffy István Nagykun Múzeum fejlesztése (Karcag, Kálvin u. 4.) Kunszentmárton Helytörténeti Múzeum fejlesztése (Kunszentm., Külterületiház u. 8.) Mezőtúr Túri Fazekas Múzeum fejlesztése (Mezőtúr, Bajcsy Zs. u. 41.) + Badárház fejlesztése (Mezőtúr, Sugár u. 28.) Szolnok Damijanich János Múzeum fejlesztése + élményterem kialakítása (Szolnok, Kossuth tér 4.) Tiszafüred Kiss Pál Múzeum fejlesztése (Tiszafüred, Tariczky sétány 6.) Tiszaföldvár - Tiszazugi Földrajzi Múzeum fejlesztése (Tiszaföldv., Kossuth u. 11.) Túrkeve Finta Múzeum fejlesztése (Túrkeve, Attila út 1.) További kapcsolódó települések (5 helyszín) Abádszalók Babamúzeum fejlesztése (István kir. út 41.) Jászkisér Tájház fejlesztése (Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény, Bocskai út 26.) Kunhegyes Tájház fejlesztése (Kunkapitány-ház, Tomaj u. 9.) Rákóczifalva Macimúzeum fejlesztése (Rákóczifalva, Szabadság tér 1.) Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény (múzeum), Múzeumi udvar rendezése, (Törökszentmiklós, Almásy u. 2.) Jász és Kun látogatóközpont (2 helyszín) - meglévő épületek átalakítása funkcióváltással Jászberény Jász látogatóközpont kialakítása (Jászberény, Kossuth L. u. 58.) Karcag Nagykun látogatóközpont kialakítása (Karcag, Táncsics krt. 46.) A projekt keretében 8 db a megyei múzeumi igazgatósághoz tartozó tagmúzeum, 6 db tájház, emlékház, múzeum fejlesztésére, 2 db új látogatóközpont kialakítására kerül sor, így összesen 16 db korszerű infrastruktúrával felszerelt, látogatóbarát szolgáltatásokkal működő létesítmény, turisztikai attrakció jön létre. Mivel a látogatóközpontokat nem minősíthetjük örökségi vonzerőnek, így összesen 14 db örökségi vonzerő kerül fejlesztésre. 59

60 Kialakított kiállító területek nagysága: Új kiállítótér (m2) Helyszínek és épületek Damjanich János Múzeum, Műemlék Jász látogatóközpont, Jászberény Nagykun látogatóközpont, Karcag Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton, Műemlék Kialakított kiállító területek összesen: A látogatószám a már meglévő, 13 db kulturális helyszínen a 27. évben következőképpen alakult: Jászberény Jász Múzeum fő Karcag Győrffy István Nagykun Múzeum 7 52 fő Kunszentmárton Helytörténeti Múzeum fő Mezőtúr Túri Fazekas Múzeum 5 64 fő Szolnok Damijanich János Múzeum fő Tiszafüred Kiss Pál Múzeum fő Tiszaföldvár - Tiszazugi Földrajzi Múzeum 3 18 fő Túrkeve Finta Múzeum fő Mezőtúr Badár ház 1 2 fő Abádszalók Faluház kialakítása, Babamúzeum 3 5 fő Jászkisér Tájház (Csete Balázs Helyt. Gyűjt.) fő Kunhegyes Tájház (Kunkapitány-ház)* fő Rákóczifalva Macimúzeum fő Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény 3 6 fő Látogatószám összesen 27-ben: fő * A tájház tavaly, 27-ben készült el, de még nem nyitott meg A látogatószámok tervezett alakulását a következő táblázatban mutatjuk be: Látogatószám (fő) Látogatószám növekedése (%) Növekmény (%) Kiindulási érték ,82 14,82 16,82 18,82 2, Kiindulási értékként a 27. évi látogatószámot vettük alapul (kivéve Kunhegyesnél, ahol becsült adattal kellett számolnunk). A látogatószám tervezésénél úgy számoltunk, hogy a fejlesztést követő első évig (211.) az intézmények látogatói száma nem nő, de a fejlesztés kapcsán egy erősödő marketing kommunikáció hatására szinten tartható. A fejlesztést követő 2. évben az intézmények sajátosságait és a fejlesztések mértékét figyelembe véve különböző mértékű vendégforgalom növekedések várhatóak, melyek a harmadik évtől a közös kommunikáció hatásával megpróbálunk 2 % / év szinten megtartani. 6

61 A látogatószám növekedés számításának háttere az egyes fejlesztési helyszíneken Állomás Szolnok Jászberény Karcag Tiszafüred Túrkeve Kunszentmárton Tiszaföldvár Mezőtúr - Múzeum Mezőtúr - Badár ház Törökszentmiklós Rákóczifalva Abádszalók Kunhegyes * Jászkísér Összesen: Kiindulási érték % 13% 15% 17% 12% 12% 12% 12% 12% % % % % % % 12,82% * A tájház még nem nyitott meg, ezért csak becsült látogatószámmal (15 fő) dolgozhatunk. A projekt kapcsán megvalósuló szolgáltatások számának várható alakulása: Szolnok Jászberény Jász Múzeum Fejlesztendő szolgáltatások száma (db) 1 Jászberény Jászok Háza - Karcag Nagykun Múzeum 1 Karcag Nagykun látogató központ - Tiszafüred Túrkeve Kunszentmárton Tiszaföldvár 1 Mezőtúr Törökszentmiklós Rákóczifalva Abádszalók Kunhegyes Jászkísér Összesen: 3 Tematikus út állomása Új szolgáltatások száma (db) 2+3 (új kiállítás, régészeti programok) 3 4 (játszótér, ajándéktárgybolt, interaktív kiállítás, információs pont, jászruhatár és bolt) 3 5 (ajándékbolt, információs pont és Internetpont, kávézó, vérvonalkereső központ, asztrológia, jóslás ezotéria központ) 1+3 (foglalkoztató teremben garantált programok (történelem lóháton: a füredi nyereg nyomán) 1+3 (kuncsaládfa bemutatás, rendezvények) 1+3 (börtönélet aktívan) 1+3 (ételkóstoltatás) 1+3 (korongos mesterségek garantált programban) 1 (ruhapróba és fotózás) 41 61

62 Megjegyzések: (1) A tagmúzeumoknál 3 új szolgáltatás egységesen megjelenik: - digitális tárlatvezetés, - ajándékbolt - érintőképernyős információs szolgáltatás (touch-info) (2) vakbarát szolgáltatások minden tagmúzeum esetén: - feliratozás vakírással - hangos digitális tárlatvezetés választható nyelveken - hangos érintőképernyős információs pult Új munkaerő-felvételre a projekt keretében teljes bizonyossággal előre láthatóan csak a Nagykun látogatóközpont működtetéséhez lesz szükség. A Jász látogatóközpont fenntartását Jászberényben a Déryné Művelődési Központ biztosítja, és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat a tervek szerint a DMK jelenlegi népművelői és idegenforgalmi végzettségű munkatársai fogják ellátni. A jelenlegi információk alapján nem látható előre, hogy a tematikus útvonal egyéb helyszínein újabb munkaerő-felvételre kerülne sor, azonban a megnövekedett látogatószám hatására, ahhoz hogy a vendégeket maximálisan ki tudják szolgálni elképzelhető, hogy szükség lesz új alkalmazottakra. A Nagykun látogató központba egy fő technikai dolgozó és később, a forgalom növekedésével további egy fő turisztikai szakalkalmazott felvétele indokolt. Tehát teljes bizonyossággal l fő számára biztosítható új munkahely a projekt keretében. A számszerűsíthető indikátorok a következő táblázatban kerültek összesítésre: Mutató neve Típus Mértékegység Kiindulási érték Minimálisan elvárt célérték Célérték Elérésének időpontja A támogatott turisztikai attrakció látogatottságának növekedése Eredmény % 1 14, Támogatások révén létrejött új munkahelyek száma Eredmény fő A támogatásból fejlesztett örökségi vonzerő száma Output db Output db A támogatásból kialakított látogatóbarát szolgáltatások száma 62 Mutató forrása, mérés módszere, gyakorisága Forrás: Vendégkönyvek, jegyeladások nyílvántartásai, zárszámadások, költségvetési beszámolók Mérés: félévenként Forrás: Munkaügyi nyilvántartások, munkaszerződések Mérés: egy alkalommal 21. végén Forrás: Építési napló, műszaki átadás átvételi jegyzőköny-vek, használatba vételi engedélyek Mérés: félévenként Forrás: Üzembehelyezési okmányok, a szolgáltatás forgatókönyve,

63 Támogatásból kialakított kiállító területek nagysága Output m üzemeltetési szerződések Mérés: félévenként Forrás: Építési napló, műszaki átadás átvételi jegyzőköny-vek, használatbavételi engedélyek Mérés: félévenként 4.4 Célcsoport bemutatása A megcélzott látogatói kört az alábbi táblázatban mutatjuk be: Célcsoport neve Jellemzőik Számukra hordozott üzenet Általános és Akik tanulmányaikat kiegészítve jutnak el Játszva tanulni! középiskolások osztály kirándulások keretében, vagy tematikus órák keretében a jászkun túrára Pedagógusok Akik programokat szerveznek osztályaik Játszva tanítani! számára Gyermekes családok Azok az értelmiségi családok, ahol a Az értékes gyermekek iskolás korúak és üdülési szórakozás! célpontjuk kiválasztásánál fontos szempont a kulturális örökségek felkutatása Értelmiségi fiatal Akik nyitottak az újszerű bemutatásokra Történelem egy új felnőttek megközelítésből! Magyarságtudatos Akik keresik a gyökereket, fontos számukra Megtalálom a felnőttek a hovatartozás gyökereimet! A felfedezők Mindig valami újat keresnek kirándulásaik Ezt meg kell néznem! alkalmával, valami egyedit, valami unikálisat A kirándulók, Olyan közösségek, akik rendszeresen túrázók túráznak és valamilyen ötlet, tematika alapján tervezik útvonalaikat és éves esemény naptárukat (pl Természetjárók klubja) Ezotéria iránt Akik nyitottak a misztikumra, a spirituális Keresem a múltam és a érdeklődőek tanokra, a filozófiákra, a pszichológiára. jövőm! Tudományos Muzeológusok, néprajz kutatók, főiskolások kutatást végzők stb. A megye lakossága Akik most is itt élnek, és érezni, érteni Büszke vagyok! akarják a múltat. Elszármazottak Akik tudják, hogy valóban szüleik, Az én ereimben is kun nagyszüleik ebben a térségben éltek. vér folyik! 6 év feletti férfi és nő, Ezt látnom kell még az Nyugdíjasok jó egészségi állapotú, életemben! anyagi lehetőségei átlagosak, közép-vagy felsőfokú végzettségű, környezetük, történelmünk iránt érdeklődő, 63

64 Üzleti élet, szakmai szektor társaság iránti igénye átlagos vagy annál nagyobb. a vállalkozás elsősorban a megye településein folytat gazdasági tevékenységet, a vállalkozások vezetői fontosnak tartják a kultúra, ezen belül a múzeumok tevékenységét, a vezetők személyileg kötődnek a megyéhez. egyéni vállalkozói érdekük megvalósulását segíti a múzeumok 4.5 Korlátozó tényezők felmérése A turistákat és helyi közösséget is kiszolgáló infrastrukturális feltételek javításával és a szolgáltatások kibővítésével elérhető, hogy a múzeumok látogatására vállalkozók kellemes, visszatérésre motiváló élményeket szerezzenek. A projekt sikere alapvetően abban rejlik, hogy a gazdag kulturális programok bemutatásával, felkeltsük és ráirányítsuk az idelátogatók figyelmét történelmi múltunk széles tárházára. Minél sokszínűbb és változatosabb programok bontakoznak ki, annál könnyebben csábíthatók ide a vendégek. Ezt a célkitűzést szolgálják megalapozni az infrastrukturális fejlesztések, melyekkel a múzeumokat komfortosabbá és látogatóbaráttá kívánjuk fejleszteni. A fenti törekvések eredményessége szinte garantált, amennyiben hatékony marketingtevékenység párosul hozzá, ehhez minden rendelkezésre állóeszközt meg kell ragadni. Tehát megfelelő információáramlás és tájékoztatás nélkül a projekt sikeressége megkérdőjelezhető. Csak vonzó kiállítási anyag, gazdag programok és megfelelő infrastrukturális és környezeti háttér megteremtése mellett lehet biztosítani a projekt eredményességét. Különösen fontos hangsúlyt kell, hogy kapjon az egész projektben a két látogatóközpont kialakítása, mivel főként ezeken keresztül lehet a tematikus útvonalak állomásait népszerűsíteni. A projekt megvalósításának kockázatai részletesen a tanulmány 9.2 Kockázatelemzés c. fejezetében kerülnek kifejtésre. A bemutatott kockázatelemzés alapján a projekt kivitelezése során számos műszaki kockázat merülhet fel, pl. a kiviteli tervek, vagy éppen a munkálatok nem megfelelő időben készülnek el, a rossz időjárás műszaki károkat okoz, egyéb meghibásodások következnek be. Jogi szempontból is adódhatnak nehézségek, pl. az építési és használatba vételi engedélyek megszerzésének nehézségei, üzemeltetői, fenntartói viszonyok változása. Társadalmi szempontból a lakosság érdektelenségének kialakulását emelhetjük ki. Intézményi szempontból az önkormányzati finanszírozási rendszer esetleges változásából, a közbeszerzési eljárás esetleges sikertelenségéből, és az önkormányzati testületeken belül felszínre kerülő ellentétek veszélyeztethetik a projekt megvalósulását. A pénzügyi és gazdasági kockázatok között említhetjük az esetleges pótmunkából, a kivitelezés késedelméből és a meghibásodásokból keletkező többlet anyagi terheket, és az adótörvények változását, valamint az energiaárak, egyéb fenntartási költségek drasztikus növekedésének lehetőségét. A kockázatkezelési stratégia elsőrendű feladata a menedzsment feladat-, hatásés felelősségi körének definiálása megbízási szerződésekben és munkaköri leírásokban. Fontos feladat a projektfelelőssel való kapcsolattartás menetének és a kapcsolattartók személyének meghatározása. Ki kell alakítani az egyes folyamatokhoz az eljárás-, illetve ügyrendeket, kezelési utasításokat, belső ellenőrzési rendszereket. A fentiek megfelelő 64

65 meghatározásával a projektmenedzsment és az üzemeltetési menedzsment az esetlegesen felmerülő kockázatokat hatékonyan tudja majd kezelni. 5. MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA 5.1. A megfelelő alternatíva kidolgozásának módszere A megfelelő alternatíva kiválasztásához a többszempontú értékelési módszert választottuk, mivel egy közcélú, közérdekeket szolgáló kulturális beruházás kapcsán nem lehet egyszerűen csak költség-hatékonysági szempontokat figyelembe venni. A kialakított szempontrendszer vizsgálja az alternatívák társadalmi hasznosságát, gazdasági életképességét, az intézményi és működési kockázatokat és a pénzügyi fenntarthatóságot, finanszírozhatóságot. A súlyozásnál a projekt célkitűzéseit vettük alapul, így a társadalmi hasznosságot, gazdasági életképességet és a pénzügyi fenntarthatóságot magasabb, míg az intézményi, működési kockázatokat alacsonyabb súlyértékkel szerepeltettük A megvalósítható alternatívák meghatározása A tanulmány további részében a következő alternatívák kerülnek kidolgozásra: megoldás a projekt megvalósítása nélküli változat A megvalósítható alternatíva: ( Jászkun kapitányok nyomában tematikus út kialakítása) Az A alternatíva keretében az együttműködési szándékát kifejező önkormányzatok, és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága részvételével a megye 16 kulturális helyszínén, a megyei múzeumi igazgatóság 8 tagmúzeumában, és másik 6 helyszínen, tájházakban, faluházakban, helytörténeti gyűjteményekben, múzeumokban felújítási munkálatokra, látogatóbarát fejlesztésekre kerül sor. További fontos elem a két látogatóközpont kialakítása, Jászberényben és Karcagon, és Szolnokon a látványterem. Az egyes fejlesztési helyszínek egy ún. csillagtúraszerű tematikus útvonal keretében lesznek összekapcsolva, a jászkun emlékanyagra alapozva. B megvalósítható alternatíva A B alternatíva abban különbözik az A alternatívától, hogy a két látogatóközpont nem kerül megvalósításra megoldás a projekt megvalósítása nélküli változat Műszaki és szakmai leírás, feltételek A projekt keretében fejlesztésre kerülő kulturális helyszínek jelenlegi műszaki állapotát, felszereltségét a tanulmány 6.1. fejezete, és a csatolt tanulmánytervek műszaki leírása tartalmazza. Hasonló szintű, szervezettségű fejlesztésre a támogatás nélkül nem kerülhet sor, csak az egyes fejlesztési helyszíneken külön-külön megvalósuló beruházások lehetségesek. 65

66 Üzemeltetési feltételek Jelenleg a projekt keretében fejleszteni kívánt kulturális helyszínek üzemeltetését az alábbi személyek végzik: Damjanich János Múzeum, Szolnok: Létszám összesen: 39 fő Ebből: muzeológusok: 14 fő, restaurátorok: 2 fő, közművelődési menedzser: 3 fő, könyvtáros: 2 fő, informatikus: 1 fő, egyéb szakalkalmazott: 2 fő, gyűjteménykezelő: 4 fő, teremőr: 5 fő, nem szakalkalmazottak: 11 fő Jász Múzeum, Jászberény: Létszám összesen: 7 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő muzeológus, 1 fő művelődésszervező, 1 fő adminisztrátorpénztáros-teremőr, 2 fő takarító-teremőr, 1 fő fűtő-karbantartó-teremőr Györffy István Nagykun Múzeum, Karcag, Létszám: összesen 5 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő muzeológus, 1 fő ügyviteli alkalmazott, 1 fő teremőr, 1 fő takarító. Tiszazugi Földrajzi Múzeum, Tiszaföldvár, Létszám: összesen 3 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő művelődésszervező, 1 fő karbantartó teremőr-takarító Finta Múzeum, Túrkeve, Létszám: 7 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő történész muzeológus, 1 fő néprajzos és történelem szakos pedagógus közösségi szervező, 2 fő informatikai szakember, 1 fő gazdasági végzettségű gyűjteménykezelő, tárlatvezető, 1 fő teremőr Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr, Létszám: összesen 3 fő Ebből: 1 fő múzeumigazgató, 1 fő néprajz szakos,1 fő fazekas Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton, Létszám: összesen 4 fő Ebbő1:1 fő múzeumigazgató, 1 fő muzeológus, 1 fő gyűjteménykezelő-adminisztrátor, 1 fő takarítónő Mezőtúr, Badár-ház: Létszám összesen: 1 fő Abádszalók, Babamúzeum, Létszám összesen: 1 fő, de mivel babamúzeum a művelődési ház része, annak dolgozói is segítik munkáját. Jászkisér, Tájház (Csete Balázs Helytörténeti Múzeum), Létszám összesen: 5 fő Kunhegyes, Tájház, Létszám összesen: Jelenleg fő, várhatóan a művelődési házban dolgozók fogják ellátni a tájház működtetését. A várható létszámról nincs adat. Rákóczifalva, Macimúzeum, Létszám összesen: 3 fő Törökszentmiklós, Helytörténeti Gyűjtemény, Létszám összesen: 3 fő Ebből: 1 fő szakalkalmazott, 1 fő teremőr, 1 fő karbantartó A fentiek alapján jelenleg a projekt keretében fejleszteni kívánt helyszíneken összesen 81 fő felelős a zavartalan működésért. 66

67 A legfontosabb üzemeltetési feladatok között a karbantartási és takarítási munkálatokat, a pénzügyi és adminisztratív feladatokat, a foglalkozások és képzések megtartásával, az idegenvezetéssel, tájékoztatással összefüggő, teremőri, informatikai, szakalkalmazotti és az intézményvezetői feladatokat említhetjük Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése Az önkormányzatok pénzügyi forrásainak hiányában a projekt fejlesztési helyszínein nem kerülne sor fejlesztési munkálatokra pályázati támogatás nélkül. Így a jövőben tervezett beruházási költségek nem számszerűsíthetőek. A szükséges fejlesztések elmaradása viszont az intézmények működését, fenntarthatóságát veszélyezteti, amellett, hogy egy-egy kulturális örökségi helyszín bezárásával jelentős társadalmi veszteségek keletkeznek A megvalósítható alternatíva A cél meghatározása Az 5.2. pontban meghatározott A alternatíva teljes mértékben hozzájárul a tanulmány 4.3. fejezetében rögzített célkitűzések megvalósulásához. A gazdag és sokrétű jászkun emlékanyagra alapozva a csatlakozó kulturális helyszínek egységes arculat keretében kerülnek megjelenítése, és megvalósul a vendégeknek a célállomásokra történő szervezett eljuttatása. A projekt hatására egy olyan egyedi, korszerű infrastruktúrával és látogatóbarát szolgáltatásokkal rendelkező turisztikai attrakció jön létre, amely megfelelő módon mutatja be a megye kulturális örökségét, és hozzájárul a megye vonzerejének és ismertségének növekedéséhez, megvalósulásával növekedni fog a megyébe látogatók száma, mely a vendégéjszakák számának és a bevételek növekedésével a megye versenyképességét fokozza, és a muzeális intézmények fenntarthatósága biztosítottabbá válik. A célok elérését segítik elő a tematikus túraútvonalat népszerűsítő, minden információval rendelkező látogatóközpontok Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása A részletes műszaki leírás a tanulmány 6.1. fejezetében, illetve tanulmánytervekben található. 1. Szolnok Damjanich János Múzeum Fejlesztési elképzelések: 1.1. Akadálymentesítés Akadálymentes főbejárat Akadálymentes illemhely Lift átalakítás 1.2. Múzeumi bolt kialakítása 1.3. Foglalkoztató terem kialakítása 1.4. Látványraktár kialakítása 2. Jász Múzeum épületének akadálymentesítése, látogatóbarát fejlesztése, előtér felújítása Tervezett fejlesztési elképzelések: 2.1.Akadály-mentesítés: akadálymentes bejárat és belső akadálymentes közlekedés; 67

68 akadálymentes illemhely kialakítása; 2.2 Fogadótér belsőépítészeti kialakítása; 3. Jász látogatóközpont kialakítása Tervezett fejlesztési elképzelések: 3.1. Meglévő épület átalakítás 3.2. Udvar rendezése 4. Kiss Pál Múzeum épületének akadálymentesítése, felújítása, fejlesztése Tervezett fejlesztések átalakítási, felújítási munkái 4.1. Épület bejáratának akadálymentesítése 4.2. Belső átalakítási munkák, foglalkoztató terem 4.3. Tetőtér-beépítés 5. Györffy István Nagykun Múzeum látogatóbarát fejlesztése Fejlesztési elképzelések: 5.1. Akadálymentesítés 5.2. Vendégfogadó tér, ruhatár kialakítása 5.3. Látogatóbarát többfunkciós terem kialakítása 5.4. Épület komplex fűtési rendszerének megoldása 5.5. Tetőfelújítás 6. Nagykun látogatóközpont kialakítása Tervezett átalakítási és felújítási munkák: 6.1. Meglévő épület átalakítása, felújítása 6.2. Udvar látogatóbarát fejlesztése 6.3. Melléképület felújítása 7. Tiszazugi Földrajzi Múzeum kültéri foglalkoztató kialakítás és látogatóbarát fejlesztése Tervezett átalakítási és felújítási munkák: 7.1. Szabadtéri foglalkoztató 7.2.Vendégfogadó tér kialakítása 8.1 Túri Fazekas Múzeum Látogatóbarát fejlesztése Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Látogatói parkolók kialakítása Mesterséges világítás fejlesztése 8.2. Mezőtúr Badár-ház látogatóbarát fejlesztése Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Akadálymentes megközelítés és parkolók kialakítása Belső átalakítás, műhely Akadálymentes látogatói illemhely Kültéri, nyitott műhely 68

69 9. Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum látogatóbarát fejlesztése Tervezett átalakítási és felújítási munkák: 9.1. Az épület akadálymentes megközelítése 9.2. Szabadtéri kiállítás fejlesztése 9.3. Kültéri foglalkoztató lefedése 9.4. Belső átalakítások 1. Finta Múzeum Tervezett átalakítási és felújítási munkák: 1.1. Szabadtéri színpad lefedése 1.2. Kertépítészeti fejlesztések 1.3. Kerti utak burkolása, akadálymentesítése 11.Rákóczifalva Macimúzeum Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Akadálymentes főbejárat Foglalkozató kialakítása 11.3 Akadálymentes illemhely, jelmezbe öltöztető helyiség 12.Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumudvara Tervezett fejlesztések: Udvar rendezése Fedett, oldalról nyitott pergola építése 12.3 Fedett, nyitott szín építése 13. Jászkisér Tájház Tervezett felújítások: 13.1.Tető héjjalás csere Aláfalazásos szigetelés Padlóburkolat csere 14. Abádszalók, Babamúzeum Tervezett fejlesztések: Akadálymentes főbejárat Akadálymentes illemhely Belsőépítészeti felújítások 15. Kunhegyes Tájház és Gyűjteményes szoba Tervezett fejlesztések: Fűtés kiépítése Behatolás elleni védelem Az építési munkálatokon túl eszközbeszerzésekre is sor kerül, mely a digitális tárlatvezérlés hardver eszközeinek, a touch info rendszer kiépítéshez szükséges eszközöknek, az emlékként funkcionáló belépőjegyeknek (kuponok), valamint a tervezett mágneskártya rendszer fejlesztéshez elengedhetetlen eszközöknek a megvásárlására irányul. Ezenkívül az 69

70 immateriális javak keretében különböző szoftverek (touchinfo és mágneskártya szoftver) is beszerzésre kerülnek Üzemeltetési feltételek előrejelzése A alternatíva során megjelölt személyi feltételek a már meglévő fejlesztési helyszíneken elegendőnek mutatkoznak a projekt megvalósítása során. Egyedül előreláthatólag csak a Nagykun Látogatóközpontban mutatkozik igény egy technikai munkatárs felvételére. A látogatóközpont a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ telephelyeként működne, vezetését a Tourinform iroda vezetője látná el, a pénzügyi és adminisztrációs feladatokat a DMK biztosítaná. A kézműves foglalkozásokat a Nagykun Népművészeti Egyesület tagjai vezetnék, a szakmai munkát az egyesület elnöke, aki egyben a Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója irányítaná. A Jász látogatóközpont fenntartását Jászberényben a Déryné Művelődési Központ biztosítja, és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat a tervek szerint a DMK jelenlegi népművelői és idegenforgalmi végzettségű munkatársai fogják ellátni. Természetesen szükség esetén a forgalom növekedésével minden helyszínen sor kerül új alkalmazott felvételére Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése A projekt megvalósulásával keletkező többlet működési költségek, és a többlet bevételek becslése a tanulmány 7. fejezetében részletezésre kerülnek. A beruházás összköltsége ezer Ft, ebből az építési költség ezer Ft, az eszközök és immateriális javak beszerzésének költsége 12. ezer Ft. Csak az építési, valamint eszköz és immateriális javak beszerzésének költségeit tekintve a beruházás költsége: ezer Ft. Becsült adatok alapján a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazva, a beruházás megkezdésétől számított 1. évre (217.) 17.5 ezer Ft lesz a projekt ún. többlet működési költsége, és 16. ezer Ft lesz a többletbevétele, ahhoz képest, ha a projekt nem kerül megvalósításra (. alternatíva). A működési költség meghatározásánál a személyi juttatások, dologi kiadások és pótlási költségek, a bevételek esetében a múzeumi belépők, a tárlatvezetésből, különböző foglalkozásokból, kiadványokból és rendezvényekből befolyó bevételek kerültek számbavételre B megvalósítható alternatíva A cél meghatározása Az 5.2. pontban meghatározott B alternatíva is hozzájárul a tanulmány 4.3. pontjában meghatározott célkitűzésekhez, azonban a látogatóközpontok hiányában kevésbé lesz eredményes, mint az A alternatíva. 7

71 Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása A műszaki tartalom megegyezik az pontban ismertetésre kerülő tervezett fejlesztésekkel, kivéve a 3. és a 6. pontban szereplő Jász és Nagykun Látogatóközpont kialakítása során felmerülő fejlesztéseket Üzemeltetési feltételek előrejelzése A alternatíva során megjelölt személyi feltételek elegendőnek mutatkoznak a projekt megvalósítása során. Természetesen szükség esetén a forgalom növekedésével minden helyszínen sor kerül új alkalmazott felvételére Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése A látogatóközpontok nélkül az építési költségek összege: ezer Ft, az eszköz és immateriális javak beszerzések költsége 12. ezer Ft. Így csak az építési, valamint eszköz és immateriális javak beszerzésének költségeit tekintve a beruházás költsége: ezer Ft. Ebben az esetben a beruházás megkezdésétől számított 1. évre (217.) becsléseink alapján 14. ezer Ft lehet a projekt ún. többlet működési költsége, a. verzióhoz viszonyítva, a fejlesztési különbözet módszerét alkalmazva. Mivel a látogatóközpontok a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal mozgatórugói, ezért nélkülük jóval kevesebb látogatóra számítunk, így a bevételek is elmaradnak. Becslés alapján 5. ezer Ft lehet a többletbevétele, ahhoz képest, ha a projekt nem kerül megvalósításra Legmegfelelőbb alt.ernatíva kiválasztása Gazdasági életképesség: A látogatóközpontok kulcsfontosságúak a projekt sikeressége szempontjából, hiszen ezeken keresztül jelentősen lehet népszerűsíteni a termatikus útvonalak állomásait. A két látogatóközpont a tematikus út alappillérei, egy olyan közösségi tér, ahol a vendég ráhangolódik a jászág és nagykunság életére. A Jász és Kun látogatóközpontok a két térségbe (Jászság és Nagykunság) történő megérkezést teszik érzékelhetővé, és széles körű szolgáltatással részletes információnyújtás, kiadványok, térképek biztosítása, különböző programok szervezése biztosítják, hogy a túra igazi élményt jelentsen a látogatók számára. A fejlesztési elképzelésünket újszerűvé, figyelemfelkeltővé, ezáltal életképesebbé a látogatóközpontok teszik. A látogatóközpontok működése jelentősen hozzájárul a projekt, és a megyei kulturális örökségének népszerűsítéséhez, ezáltal a projekt eladhatóbbá válik, a kulturális helyszíneken a látogatószámok, ezáltal az árbevételek növekedése várható. Így a gazdasági életképesség tekintetében szintén az A alternatíva esetében adható magasabb pontszám. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (25. augusztus) is előnyben részesíti a látogatóközpontok kialakítását. A stratégai szerint (14. oldal) a komplex szolgáltatást nyújtó látogatóközpontok a kulturális értékek bemutatása mellett (ajándéküzletek, vendéglátó helyiségek, stb.) a turisták magasabb, koncentrált költését teszik lehetővé. 71

72 Társadalmi hasznosság: Társadalmi haszonként értelmezhetjük, hogy a kulturális örökségek fejlesztésre kerülnek, így a lakosság élettere is vonzóbbá válhat, és megnövekedik a tartalmas, kulturált és egyben szórakoztató szabadidő eltöltési lehetőségek száma. Társadalmi hasznok között említhetjük a lakosság indentitástudatának, a társadalmi összetartozás érzésének erősödését, a munkanélküliség csökkenését, a lakossági vállalkozói jövedelmek növekedését. Az A alternatíva esetében a látogatóközpontok jelentősen hozzájárulnak a megyébe látogatók számának növekedéséhez, melynek hatására a bevételek növelése, új munkahelyek teremtése által a fenti társadalmi hasznok fokozottabban érvényesülhetnek. Az A és B alternatíva esetében egyaránt a hátrányos helyzetűek, köztük a kerekes székkel közlekedők számára a fejlesztések hatására javul tematikus útvonalon található helyszínek akadálymentes megközelítése, és számos épületben lehetővé válik az akadálymentes közlekedés. A vakok és gyengén látók számára minden tagmúzeum esetén hangos touch info rendszert, hangos digitális tárlatvezetést választható nyelveken és vakírással történő feliratozást valósítanak meg. Új munkaerőfelvételre előreláthatólag a Nagykun Látogatóközpontba kerül sor, tehát új munkahelyet a projekt kezdetekor csak az A alternatíva teremt. A két látogatóközpontban kézműves műhelyek kialakítására is sor kerül, melyekben a hátrányos helyzetű fiatalok számára a kézműves mesterségek iskolarendszerű oktatása valósulhatna meg, mely kitörési lehetőséget jelenthetne számukra. Így a társadalmi hasznosság szempontjából magasabb pontérték adható az A alternatívának, mint a látogatóközpontokat nem tartalmazható B alternatívának Intézményi és működési kockázatok: A kockázatokat tekintve az A alternatíva mutatkozik kedvezőbbnek, hiszen a múzeumok, és egyéb bemutatóhelyek működése jobban biztosíthatónak ítélhető, azáltal, hogy a látogatóközpontok mint a projekt mozgatórugói révén segítségével magasabb látogatószám, és ezáltal bevétel várható. Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság: A pénzügyi fenntarthatóság szempontjából a két látogatóközpont hiánya miatt a B alternatíva fenntartása alacsonyabb beruházási és működési költséggel valósítható meg, amely a pontszámok meghatározásánál a B alternatíva mellett szól. Azonban hozzá kell tenni, hogy az előzőek alapján a bevételek is kevesebbek lesznek várhatóan mint az A alternatíva esetében. A fentiek alapján elkészített többszempontú értékelés eredményeit az alábbi táblázatban mutatjuk be. A tételenként adható pontszámok maximális értéke 5 pont. Pontszám Súly Súlyozott pontszám A alternatíva Társadalmi hasznosság Gazdasági életképesség Intézményi és működési kockázatok 72

73 Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen: B alternatíva Társadalmi hasznosság Gazdasági életképesség Intézményi és működési kockázatok Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság Összesen: 2 max max Következtetés: A legmagasabb pontszámot összességében az A alternatíva kapta. A B alternatívához képest a társadalmi hasznosság és gazdasági életképesség tekintetében jóval magasabb, az intézményi és működési kockázatoknál szintén magasabb, a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából a magasabb beruházási költségek és működési költségek miatt - alacsonyabb pontszám került meghatározásra. A megvalósítás szempontjából legmegfelelőbb alternatíva tehát az A alternatíva, a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal kialakítása c. projekt, melynek során a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának 8 tagmúzeumának, és további 6 megyei múzeum, tájház, és egyéb kiállító és bemutató hely felújítását, és látogatóbarát fejlesztését, valamint két látogatóközpont, és Szolnokon egy látványraktár kialakítását tartalmazza. Az egyes fejlesztési helyszínek egy ún. csillagtúraszerű tematikus útvonal keretében lesznek összekapcsolva, a jászkun emlékanyagra alapozva. 6. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA 6.1 Műszaki tartalom részletes leírása Szolnok Damjanich János Múzeum (Országos Műemlékvédelmi Épület) Fejlesztési elképzelések: Akadálymentesítés Akadálymentes főbejárat Akadálymentes illemhely Lift átalakítás Múzeumi bolt kialakítása Foglalkoztató terem kialakítása Látványraktár kialakítása Akadálymentesítés Akadálymentes főbejárat Jelenlegi állapot: Az épület bejárata jelenleg nem közelíthető meg akadálymentesen. A lépcsőfokok fellépési magassága 17 cm. A lépcső melletti lejtő sem szélességben, sem lejtésben nem alkalmas 73

74 akadálymentes közlekedésre. Az épület bejáratát kerekes székkel gyakorlatilag lehetetlen megközelíteni. A lépcsőn álló-alakos szobor van elhelyezve. Tervezett átalakítás: A jelenlegi lejtőt el kell bontani. Helyére min. 9 cm széles járófelületű, 5 %-os lejtésű, kerekesszékkel használható lejtőt kell építeni az épület fala mentén. A lejtő hossza min. 6,5 m, szintkülönbsége cm. A lejtő mindkét oldalát védőperemmel-, külső oldalát kétsoros korláttal kell ellátni. Szükséges a lépcső átalakítása, szélesítése a lejtő megfelelő csatlakozásához. A lépcső szélesítésével 1,7 m széles (1,5 m fordulási körátmérőt biztosító) érkező szint alakul ki a bejárat előtt így ez kerekesszékkel is megközelíthető Akadálymentes illemhely Jelenlegi állapot: A múzeumban a dolgozóknak és látogatóknak megfelelő számú illemhely ki van alakítva, de ezek közül egyik sem felel meg az OTÉK szerinti akadálymentes használat (méret, kialakítás) előírásainak. Az akadálymentes illemhely az épület földszintjén lévő, az udvar térszintjéhez kapcsolódó női illemhely kisméretű átalakításával megvalósítható. Az illemhely három WC-vel és két mosdóval felszerelt előtérrel rendelkezik. A tervezett átalakítással az illemhelyek száma változatlan marad. Egy női WC megszüntetésével egy nemektől független akadálymentes WC kialakítható úgy, hogy a női WC előtere és az akadálymentes illemhely egy közös közlekedővel nyíljon. A közlekedő OTÉK szerint előírt minimális szélessége (115mm) és az akadálymentes illemhely minimális alaprajzi mérete (16 x 18 mm) biztosítható. Az ajtaja kifelé nyíló, 1-12 cm vtg. Válaszfalba, minimum 85 mm széles tokbelmérettel építendő be. A WC kagyló és mosdóberendezés speciális, mozgáskorlátozottak számára kialakított típusúak. (Konkáv peremű, dönthető mosdó, a WC magassága max cm lehet). A WCben 75 cm magasságban egy fix és egy állítható kapaszkodót kell beépíteni, az illemhelyet vészjelzővel kell ellátni. A kapcsolók elhelyezési magassága max. 1,1 m lehet. Az illemhely kialakítása válaszfal-, burkolat-, gépészeti vezetékek megbontásával, új válaszfalak beépítésével, burkolat-, álmennyezet készítéssel, elektromos és gépészeti vezetékek beépítésével kivitelezhető. Átalakítással érintett WC blokk alapterülete 17, m Lift átalakítás Épületszintek közötti akadálymentes-, kerekesszékkel való közlekedés biztosítása: Jelenlegi állapot: Az épület jelenleg rendelkezik lifttel. A lift a lépcsőház orsóterében van elhelyezve. Négy szintet köt össze összesen 13,4 m emelési magassággal. A lift hidraulikus rendszerű, két vezetősínnel, süllyesztékkel, aknafejjel kialakítva. A liftkabin teljes magasságig, mind három oldalán üvegfalú. Aknafalak csak a vezetősíneknél vannak kialakítva. Az aknaajtók díszes kovácsoltvasból készültek. A beépített liftkabin belmérete nem felel meg az akadálymentes helyszükséglet OTÉK szerint előírt méretének. Az aknaajtó nem automatikusan nyílik és tokbelmérete szintén nem felel meg az előírt szélességi mértéknek. 74

75 Tervezett átalakítás: A meglévő lift fülke, vázszerkezetét, vezetősíneket aknaajtókat és portálszerkezetét, a fülke villamos hálózatát el kell bontani. A süllyesztéket, aknagyámokat a beépítendő liftkabin szerelési méretének megfelelően át kell alakítani. Elhelyezendő 4 db 9 x 2 mm-es üvegezett kovácsolt vas díszítéssel ellátott félautomata aknaajtó. Az akadálymentes helyszükségletnek megfelelő, min. 11 x 14 mm belméretű liftkabin beépítése. A liftkabin szerkezetileg a meglévővel azonos kialakítással, határoló fala 2 x 5 mm vtg. biztonsági üvegből készül. Fülkeajtó 9 x 2 mm-es BUSZ rendszerű. A lifthez új munkahengert és tápegységet kell beépíteni. A lift biztonságos működéséhez szükséges a felvonó-berendezés lépcsőkaroktól való elhatárolása. Az elhatárolás (aknakialakítás) a lépcsőház teljes orsóterét magában foglaló, lépcsőkarokhoz rögzített acélváz szerkezetű, oldalai teljes felületen mm-es biztonsági üveggel ellátott szerkezetből készül. Az akna befoglaló alaprajzi mérete 2,28 x 2,6m Múzeumi bolt kialakítása A múzeum épületén belül kialakításra kerül egy zárt árusító hely, amely turisztikai célú hasznosítással a múzeum kiállításaihoz, tárlataihoz, egyéb rendezvényeihez kapcsolódó, könyv, képeslap, bélyeg, érme és egyéb emléktárgyak értékesítésének biztosít területet. A bolt elhelyezése a régészeti állandó kiállítás előterében megoldható a helyiség egy részének lehatárolásával. Az épület műemlék, ezért a térelhatárolást az épülethez alkalmazkodó és illeszkedő formavilágú szerkezetekből, a meglévő szerkezetek megbontása nélkül, a helyiséggel egy légteret képezve alakítható ki. A térleválasztás ajtómagasságig kialakított üvegezett faszerkezetből, kirakattal, pulttal tervezett építmény. A pultok és a pult alatti üvegezett mellvédek egyben kirakat funkciót töltenek be, biztonsági üvegezéssel, megfelelő megvilágítással ellátva. A lehatárolandó terület 7,5 m2 a térelhatároló felület 15m2. A térelválasztásnál a tervezési szempontok közt az átláthatóságot, a tágas térérzet megtartását és az illeszkedést is figyelembe vesszük Foglalkoztató terem kialakítása A múzeum II. emeletén a korábban textilraktárként funkcionáló helyiségből csoportok foglalkoztatására, interaktív múzeumi élmények megszerzésének céljából foglalkoztatót alakítunk ki. Jelenlegi állapot: A helyiség 43,5 m2 alapterületű, 3,6 m belmagasságú, a folyosóról közvetlenül megközelíthető, raktárfunkciót tölt be. Fűtése, padozata a jelenlegi funkciónak megfelelő, de a tervezett funkciónak nem felel meg (hidegpadló, alulfűtött stb.) A tervezett funkcióváltáshoz szükséges a padozat melegpadlóra való cseréje, a fűtést biztosító radiátorok bővítése, megfelelő világítás kiépítése. A tervezett padlóburkolat ragasztott parketta, amely elhelyezéséhez a meglévő márványmozaik lap burkolatot el kell bontani, és megfelelő szilárd aljzatot kell kiépíteni. A lapradiátorok cseréjével a helyiségben a +22 C belső hőmérséklet biztosítható. A helyiség mesterséges megvilágítási követelményértéke,65 m magas munkafelületen 5 lux a meglévő világítótestek cseréjével, bővítésével biztosítható. A tervezett átalakítás után az egész helyiség kifestendő. A helyiségben több ponton ki kell építeni a gyengeáramú rendszer kapcsolódási pontjait, valamint a foglalkoztató igényeinek megfelelő egyedi bútorzatot kell elhelyezni. 75

76 A helyiségben digitális táblát, valamint projektort kell kiépíteni Látványterem kialakítása Látványterem kialakításának lehetősége: Fejlesztési cél a múzeum látogatottságának növelése. Új színfoltként, látványosságként olyan műtárgyraktár kialakítása, amely a múzeumlátogatók számára szakmai kísérettel látványraktárként megtekinthető legyen. Erre a célra a legalkalmasabb helyként az ingatlan-nyilvántartás szerint a múzeumhoz csatolt alápincézett földszintes épület kínálkozik. Az épület zártsorúan hozzá van építve a múzeum épület nyugati falához. Az épület jelenleg a szomszédos ingatlanok felől közelíthető meg, amelyek egyike magánterület, a másik közhasználatú magánterületként működik. A raktárépület felmérése: - Épület jelenlegi állapotára vonatkozó adatok: - beépített területe: 222 m2 - szintek száma: pince, földszint, galériaszint - földszint belmagassága: 4,24 4,4 m - hasznos alapterülete: - földszint : 179 m2 - pince: 175 m2 - galériaszint: 6 m2 - épület rendeltetése: több rendeltetési egység volt kialakítva az épületben (műhely, raktár, iroda ), jelenleg használaton kívül van. Az épület felújítása: Az épület megközelítése-, jelenlegi formája, műszaki állapota nem teszi lehetővé az épület hasznosítását. A múzeum vezetősége által elérni kívánt hasznosítási cél, mint látványterem az alábbiakban javasolt műszaki megoldásokkal valósítható meg: Az épület magánterületről való megközelítését meg kell szüntetni. A közhasználatú magánterület felőli bejárat (mint vészkijárat) megmarad. Az épület megközelítését a múzeum felöl a földszinten lévő épületek közötti átjáró létesítésével tervezzük. A két épület földszinti padlószintje közel azonos, a tényleges szintkülönbség (5-8 cm) a kialakított falnyílásban lejtéssel megoldható. A múzeum I. emeletén lévő vendégszoba megszüntetésével, az épületek közötti átjáró létesítésével az összeköttetés itt is megoldható. A vendégszoba folyosóra nyíló ablakának parapet kibontásával, mint közlekedő előtér a múzeum folyosójához-, a két épület közötti falban nyílásbontással a hasznosítani kívánt épület tetőteréhez fog kapcsolódni. A hasznosítani kívánt épületben a padlásfödém cseréjével (födémsüllyesztéssel) a tetőtér is beépíthetővé válik. A pincét, földszintet, tetőtéri szintet és a múzeum I. emeleti szintjét lépcsőház építésével össze kell kötni, amelyhez a pince feletti födémet is meg kell bontani ill. át kell alakítani. 76

77 El kell végezni az épület víz elleni szigetelését. Pincefalak nedvesség elleni szigetelése tömbinjektálással, falszárító, sólekötő vakolattal, nedvesség szellőztetés mellett. Pincepadló talajnedvesség elleni szigetelése új szigetelt padlószerkezet készítésével. Földszinti falak szigetelése falátvágással, szigetelő lemez elhelyezéssel. A földszint funkcionális hídkialakításához a teljes földszinti padlószerkezetet, válaszfalakat, galériaszintet, el kell bontani. A padlás födémet tartó középfőfalat a szükséges mértékig (lépcsőházépítés), el kell bontani. A galériaszintet- és padlásfödémet is tartófaoszlopok, gerendák elbontásának feltétele a padlófödém és tetőszerkezet kiváltása, újjáépítése. Válaszfalakat csak minimális mértékig kell beépíteni a tervezett funkcióból adódóan. Egy illemhelyet, takarító eszköz tároló tartalmazó vizesblokkot kell kialakítani. A homlokzati nyílászárókat ki kell cserélni, a szükséges homlokzat átalakítást (nyílásbefalazást, nyílás-átalakítást) el kell végezni. A homlokzati nyílászárókat tűz- és betörésgátló szerkezetekből kell kialakítani. Az épületben a páratartalmat mesterségesen kell szabályozni, mesterséges szellőzést biztosítani. A teljes közmű ellátást (víz, villany, szennyvíz) újjá kell építeni a múzeum közműhálózatához csatlakoztatva. A tetőtér hasznosítása a régi tető elbontásával, új tetőtéri tartó- és fedélszerkezet, valamint új födém beépítésével valósítható meg. A tetőszerkezet középoszlopainak kiváltása acélszerkezet beépítésével megoldható. A beépített acél- és faszerkezeteket tűzelleni felületkezeléssel, burkolattal kell ellátni. Az épület közlekedőinek, lépcsőházának hő- és füstelvezetéséről gondoskodni kell. Tervezett átalakítással nyerhető hasznos alapterület: - épület földszintje: 18 m2 - épület tetőtere: 145 m2 - pince: 175 m m Jász Múzeum épületének akadálymentesítése, látogatóbarát fejlesztése, előtér felújítása (Országos Műemlékvédelmi Épület) Tervezett fejlesztési elképzelések: 2.1.Akadály-mentesítés: akadálymentes bejárat és belső akadálymentes közlekedés; akadálymentes illemhely kialakítása; 2.2 Fogadótér belsőépítészeti kialakítása; Akadálymentesítés akadálymentes bejárat és belső akadálymentes közlekedés Jelenleg az épület nem rendelkezik akadálymentes (kerekes székkel is használható) bejárattal. A főbejáratnál 6 cm-es szintkülönbség miatt lejtő kialakítása nem lehetséges, viszont a Polgármesteri Hivatallal közös gépjárművel és gyalogosan is megközelíthető udvar felöl lévő hátsó bejárat alkalmas akadály-mentesítésre. A hátsó bejárathoz csatlakozó burkolat és a múzeum földszinti padlószintje között 18 cm-es szintkülönbség 77

78 van, amely egy 3,6 m hosszú lejtővel áthidalható. A lejtő mellett akadálymentesen parkolni is lehet. A lejtő a parkoló mellé építve és a bejárat elé pihenővel befordítva, szegélyekkel ellátott járdaként kialakítható. Szélessége max. 1,5 m, lejtése 5%, burkolata homokba ágyazott fagyálló tégla, alatta beton aljzat és kavicsfeltöltés. Szükséges az épületen belüli kiállító termek és fogadótér közötti szintkülönbség kerekes -székes használatú akadály mentesítése. Itt a szintkülönbség 12 cm, amelyet egy 8%-os lejtésű, 1,5 m hosszú és 9 cm széles keményfából készült, könnyen rögzíthető és a rögzítést könnyen oldható modul lejtővel hidalnánk át akadálymentes illemhely kialakítása Az akadálymentes illemhely kialakítása a fogadótérben lévő női-és férfi W.C-ket magábafoglaló vizesblokk helyén van tervezve. A vizesblokk 3,4 x 3, m befoglaló alaprajzi méretű. A teljes vizesblokkot el kell bontani. A helyén egy személytől független akadálymentes W.C és egy férfi W.C épül egy W.C. fülkével és két piszoárral, teljes belmagasságig csempével ellátva. Az akadálymentes illemhely speciális W.C-vel, mosdóval, kapaszkodóval, vészjelzővel és pipere tárgyakkal van felszerelve Fogadótér belsőépítészeti kialakítása A fogadótérben tervezett vizesblokk-építéssel párhuzamosan kulturált belső tér kialakítása is szükséges, amely az alábbi munkákat tartalmazza: - kerámialap padlóburkolat cseréjét ragasztott mészkőlap burkolatra; - korszerű világítás kiépítését; - recepció kialakítását 2 db pulttal, 1 db asztallal, két db üveges vitrinnel; - falburkolatok, radiátorburkolatok készítését. A pultok, asztalok, vitrinek, fal-és radiátor burkolatok egyedi tervezésű és kivitelezésű, fenyő alapú dió furnérozott, esztergált díszekkel ellátott fából készülnek. A falburkolatok teljes belmagasságig készülnek. Mennyezetfestést fel kell újítani. Mestersége világítás: - A fogadó előtér általános világítására mennyezeti lámpatesteket kell felszerelni. Megvilágítási érték: E átlag: 3 lux - Energiatakarékosság szempontjából a világítást szakaszosan célszerű kapcsolni, - A vizesblokkba szükséges megvilágítási érték: E átlag = 2 lux, - A külső bejáratok megvilágítását infra mozgásérzékelővel működtetve javasoljuk kapcsolni Jász látogatóközpont kialakítása Tervezett fejlesztési elképzelések: Meglévő épület átalakítás Udvar rendezése 78

79 Tervezett fejlesztési elképzelésekhez szükséges átalakítási felújítási munkák A tervezett fejlesztési elképzelésekben az épületen belül kiállítótermet, ajándékboltot, egy kézműves műhelyt, internetes információs pontot, akadálymentes illemhelyet alakítunk ki, amelyben az alábbi munkákat szükséges elvégezni. Az épület alapja alatti talaj tömörségét injektálásos eljárással meg kell erősíteni. A megsüllyedt alap-és falszakaszt, amely függőlegesen teljesen elvált a többi szerkezettől el kell bontani, és újra kell építeni. Az összes válaszfalat el kell bontani. A megmaradó főfalakat a tégla lábazatban falátvágásos, vagy fémlemez beveréses technológiával utólagos talajnedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni. A padlószerkezetet és az alatta levő feltöltést az alapok felső síkjáig vissza kell bontani, a falszigetelési munkák után homokos kavics feltöltése, hő-és talajnedvesség elleni szigeteléssel ellátott padlószerkezetet kell építeni. A tetőszerkezet állapota a teljes cserét indokolja új tetőfedéssel és bádogos szerkezetekkel ellátva. A teljesen új elektromos hálózatot, funkciónak megfelelő világítást kell kiépíteni. Korszerű központi fűtési rendszer kiépítése kondenzációs kazánnal, padlófűtéssel, radiátoros kiegészítő hőleadókkal. A teljes belső felületképzéseket fel kell újítani új vakolattal, festéssel, födémen hőszigetelt álmennyezettel. Az épület homlokzatán új téglalábazatot, páraáteresztő hőszigetelő vakolatot kell készíteni. Az épületben lévő pincét új lépcső építésével, a téglafelületek fugázásával-, impregnálásával, új téglapadozattal lehet felújítani Épületen kívüli munkák, udvar kialakítása Az épülethez kapcsolódik az épület bejáratainak akadály-mentes megközelítésének biztosítása, amelyet az épülethez csatlakozó lejtő-és járda építéssel történik. Fontos az épület alapjainak csapadékvíz elleni védelme, ugyanakkor a talajpára akadálymentes eltávozása is, ezért az épület köré 6 cm szélességben homokba ágyazott tégla védőjárdát kell építeni 15 cm vtg. Homokos kavics aljzattal. A Látogatóközpont funkciójához kapcsolódik a tervezett 12 állomásos játszótér felépítése, amelynek lényege egyéni és csoportos játékokon keresztül néprajzi-, történelmi-, idegenforgalmi ismeretek nyújtása Jászberény régi határait jelölő, kis építmény ( kőkép ) kivitelezésével. Egy-egy építmény 1, x 1, alapterületű, anyaga tégla, fa, kő. Ingatlan körüli téglakerítés sérült elemek cseréjével, téglafugák 2 cm mélyen való új hézagoló habarcs kitöltéssel, felületcsiszolással-, impregnálással, új fedkővel felújítandó. Idegenforgalmi-, turisztikai fejlesztési elképzeléshez kapcsolódik a tervezett kerékpár kölcsönző, amelyhez egy 2 m²-es nyitott-fedett fa szerkezetű kerékpár tároló kerti építmény készül. Az udvar megmaradó beépítetlen és burkolatlan részét füvesítéssel, bokrok, cserjék ültetésével, pihenő padok elhelyezésével alakítjuk ki Kiss Pál Múzeum épületének akadálymentesítése, felújítása, fejlesztése (Országos Műemlékvédelmi Épület) Tervezett fejlesztések átalakítási, felújítási munkái 79

80 6.4.1 Épület bejáratának akadálymentesítése Belső átalakítási munkák, foglalkoztató terem Tetőtér-beépítés Épület bejáratának akadálymentesítése Az épület bejáratának akadálymentes megközelítését lejtősen kialakított járdával biztosítjuk az épület nyugati végfala mellé építve úgy, hogy a bejárat előtti elő-lépcsőt a lejtőig megbővítjük. Az előlépcső bővítése a meglévő elbontásával és teljesen új előlépcső építésével történik. A lejtős járda hossza 9, m, lejtése 5 %, összesen 45 cm szintkülönbséget hidal át, oldalán 5 cm kiemelt szegély és rézsűs feltöltés készül Belső átalakítási munkák, foglalkoztató terem Az épület földszintjén az irodákat magába foglaló épületrészben 58 m² területen nyílásbontással, válaszfalak-, ajtók bontásával és beépítésével, új padlóburkolat készítéssel, vakolatpótlással, fűtés-, világítás átalakítással, festés felújítással járó átalakítással többfunkciós terem kialakítása Tetőtér-beépítés A földszintes külső irodák pótlása, a földszint feletti tetőtérben 58 m² terület beépítésével történik. A földszint és tetőtér között új lépcsőt kell építeni. A tetőtér beépítés könnyűszerkezetes válaszfalakkal, fapadló szerkezet kialakítással, a tetőszerkezetbe ökörszem ablakok-, hőszigetelő réteg-, páraáteresztő fólia-és tűzálló burkolat beépítésével tervezzük. Fűtés- és világítás a meglévő rendszerre csatlakozva biztosítható Györffy István Nagykun Múzeum látogatóbarát fejlesztése Műemlékvédelmi Épület) (Országos Fejlesztési elképzelések: Akadálymentesítés Vendégfogadó tér, ruhatár kialakítása Látogatóbarát többfunkciós terem kialakítása Épület komplex fűtési rendszerének megoldása Tetőfelújítás Fejlesztési elképzelések részletezése: Akadálymentesítés Bejárat akadálymentesítése Az épület bejárata jelenleg a csatlakozó járda szintjétől mért 6 cm magas szintkülönbséget áthidaló lépcsőn keresztül közelíthető meg. A járda önmagában is a terepszint (2-3 %-os) lejtését követi. 8

81 A látogatóbarát fejlesztés szükséges eleme az épület mindenki számára való elérhetősége, különös tekintettel a mozgáskorlátozottakra. Az épület építészeti adottságaiból adódóan az épület akadálymentes megközelítése az épület árkádos hossz-főfalához épített lejtősen kialakított járdával lehetséges. Az épület szimmetriájának megtartása végett, mivel az épület műemlék, a lejtősen kialakított járdát az oszlopos timpanon mindkét oldalán ki kell építeni. A lejtőt lejtős terepre kell építeni, két lejtőszakasszal, köztük egy 1,5 x 1,5 m-es pihenővel összesen 19,5 m hosszúsággal. Egy lejtőkar hossza 9, m, szélessége 1,5 m. A lejtő az épület lábazati fala mellé homokos kavics feltöltéssel készül a fal mentén drénlemez szivárgó-, illetve kiszellőző réteggel. A feltöltése járdaszegélyekkel betonaljzatra, homokba ágyazott téglaburkolattal készül. A lejtő mellett rézsüs feltöltésen füvesítést tervezünk. A lejtő építésének elengedhetetlen feltétele (mint csatlakozó szerkezethez) a megsüllyedt előlépcső és előlépcső oszlopok alatti talaj megerősítése, amelyet műgyanta-injektálási technológiával az előlépcső megbontása nélkül tervezünk Akadálymentes látogatói illemhely kialakítása Jelenleg látogatói illemhellyel nem rendelkezik a múzeum. A meglévő két W.C. az intézmény irodáihoz kapcsolódik, amelyek méretei a normál W:C. előírásainak sem felelnek meg A meglévő vizesblokk és a szomszédos helyiségek kismértékű terület igénybevételével a látogatók részéra 2 db akadálymentes illemhely, a néhány fő múzeumi dolgozó részére 1 db nemektől független illemhely, valamint takarítóeszköz tároló kialakítható. A látogatói illemhelyek a közlekedő előtéren keresztül kapcsolódnak a kiállítótérhez. A közlekedő, valamint az illemhelyek méretei megfelelnek az OTÉK-és egyéb szakmai előírások szerinti követelményeknek.(illemhelyek 1,8 x1,8 m, közlekedő szélessége 1,3 m, ajtók tokbelmérete 1-12 cm vtg. Válaszfalban min. 85 mm.) A W.C.-kagyló és mosdóberendezés speciális, mozgáskorlátozottak számára kialakított típusúak (konkáv peremű, dönthető mosdó, W.C.-kagyló magassága cm). Az illemhelyekbe 75 cm magasságban egy fix és egy állítható kapaszkodót kell beépíteni, és vészjelzővel kell ellátni. A kapcsolók elhelyezési magassága max. 1,1 m lehet. Az illemhelyek kialakítása a meglévő vizesblokk (padló, válaszfalak, berendezések, vezetékek) elbontásával, az érintett kiállító tér-és közlekedő padlóburkolatának részbeni elbontásával, új falazott válaszfalak, ajtók-, padozatok-, burkolatok-, gépészeti-és elektromos berendezések beépítésével történik, összesen 17 m² -i alapterületen Vendégfogadó tér, ruhatár kialakítása Az épület főbejáratához kapcsolódó előtérben egységes belsőépítészeti elemek beépítésével alakítható ki a vendégfogadó tér. A jelenlegi üvegezett acél-alumínium portálszerkezeteket el kell bontani. Az előtérben ruhatárat, porta-és pénztárszolgálatot, múzeumi shop -ot helyezünk el. A porta és múzeumi shop térelhatárolása természetes fából-, az indokolt részeken ragasztott biztonsági üvegbetét elemekből összeállított pultrendszert képeznek. A ruhatári fogas-elemek szintén egyedi tervezésű és gyártású fa elemekből készülnek. A térhatároló falak 1,5 m magasságig átszellőztetett kazettás falburkolattal lesz ellátva. A helyiségben új padlóburkolat, felületképzés, világítástechnika, valamint az egész épületet érintő fűtéskorszerűsítés kapcsán új fűtési rendszer készül. 81

82 Látogatóbarát, többfunkciós terem kialakítása A többfunkciós terem kialakításának a célja, hogy a mai kommunikációs eszközök (számítógép, projektor, LCD monitor, Internet) segítségével előadás, csoportos foglalkozás, egyéni kutatómunka végezhető legyen, a fiatal generációk érdeklődésének felkeltése, a múzeum látogatottságának növelése és a turisztika fejlesztése. A többfunkciós termet a kiállítóterekhez kapcsolva az egyik kiállító terem átalakításával (strukturált hálózat kiépítésével 4-5 számítógép telepítésével, kivetítő, monitor elhelyezésével) van tervezve Épület komplex fűtési rendszerének megoldása Jelenleg az épület gázkonvektoros fűtéssel rendelkezik. A kiállító termek alulfűtöttek, a fűtési rendszer elavult. A tervezett fűtési rendszerrel az egész épületben előírt, egyenletes (kiállító termekben 16 ºC, irodákban 2 ºC) hőmérséklet biztosítható. A tervezett fűtési rendszer alapja padlófűtés, az irodákban és egyéb huzamos tartózkodású helyiségekben radiátor-fűtéssel kiegészítve. A központi fűtés helyiség egy földszinti (látogatók elől) elzárt közlekedőben kialakítható. A tervezett kazánok túlnyomásos kondenzációs rendszerűek, amelyeknek a friss levegő bevezető és égéstermék elvezető kürtőit a tető felett a meglévő kéménynek megfelelő (kéménytest, kéményfej) szerkezetekkel látunk el. A fűtési rendszer kiépítése kapcsán a teljes belső padlószerkezet cseréjét, belső felületképzések felújítását, állandó kiállítás vitrineinek helyreállítását, belső világítás korszerűsítését el kell végezni. A padlószerkezetek a padlófűtésnek megfelelő esztrik aljzattal, hőszigetelő réteggel és burkolattal lesz ellátva a jelenlegi padlószint megtartásával. Tervezett burkolat a kiállító termekben kőlap, egyéb alárendelt helyiségekben kőlaputánzati, min.8 mm vtg. Greslap. Az épület belső vakolt felületein a felszívódott talajnedvesség festés-és vakolatleválások formájában erős károsodást okozott. Az épület falai 27-ben injektált szigeteléssel lettek ellátva, amely a talajnedvesség további felszívódását meggátolja. A falakban maradt nedvesség és só kezelésére a meglévő vakolat legalább 1,5 m magasságig le kell verni, fugákat 2 cm mélyen kikaparni, majd a felület megtisztítása után a fugákat és a falfelületet légpórusos, sólekötő vakolatrendszerrel kell ellátni. (pl. weber.san.presto javítóvakolatrendszer) A vakolat vastagságát faldiagnosztikai vizsgálat alapján kell megállapítani, de min. 25 cm-nek kell lenni. A vakolat javítási munkák után az egész belső falfelület festését fel kell újítani. A vakolat-és festésfelújítást megelőzően falkutatást kell végezni. A világítás korszerűsítését a megújult belső felületek, az új kiállítási vitrinek, a tervezett funkcionális átalakítások is a múzeum teljes kiállítási anyagának átrendezését indokolják. Az állandó kiállítási vitrineket terjedelmük és állapotuk miatt elbontásuk után nem lehet visszaépíteni. A vitrineket az újonnan kialakított helyükre teljesen új szerkezetből, megfelelő világítással és védelemmel ellátva kell beépíteni. Gondoskodni kell a vitrinek körüli hát-és oldalfalak, padozatok alatti átszellőzésről (állandó levegőmozgás biztosítása szellőző résekkel) Tetőfelújítás A fejlesztési elképzelések komplex belső felújítással járnak, amelyeknek elengedhetetlen feltétele az épület külső hatásokkal szembeni védelme, elsősorban a víz okozta károk megelőzése. A talajnedvesség elleni védelem korábban elkészültek, viszont a tetőbeázásokat a jelenlegi régi tetőfedéssel nem lehet kizárni. A nedvesség hatására a tetőszerkezet is erősen károsodott. A felújítási munkákhoz kapcsolódóan indokolt az igen rossz állapotban lévő 82

83 tetőfedés cseréje a károsodott, meggyengült fedélszékű elemek cseréje, a teljes tetőszerkezet faanyag védelme Többlet költségek A fenti munkák építési engedély kötelesek. Az épület műemlék, ezért el kell végezni az építési engedélyhez szükséges dokumentációkat, kutatásokat, szakvéleményeket (faldiagnosztika, örökségvédelmi hatástanulmány, műemléki tervdokumentáció) Nagykun látogatóközpont kialakítása Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Meglévő épület átalakítása, felújítása Udvar látogatóbarát fejlesztése Melléképület felújítása Meglévő épület átalakítása, felújítása - információs tájékoztató központ; - internetes kávézó és ajándékbolt; - Népművészeti Galéria (népművészeti állandó kiállítás); - kézműves műhelyek, raktárak (kézműves foglalkozások, kézműves tábor működtetése); - szociális és kiszolgáló helyiségek; - sütésre főzésre alkalmas szabadtéri pihenőhely; - akadály-mentesítés; A fejépület padlószintjét a hátsó épületrésszel megegyező parkoló szintre süllyesztjük, így a fejépületben elhelyezett információs központ, internetes kávézó és ajándékbolt, valamint állandó kiállítás bejárata lejtővel akadálymentesen megközelíthetővé válik, és belső galériaszint is kialakítható a belmagasság növelésével. A hátsó épületrészben kézműves műhelyeket alakítunk ki, amelyekben szakemberek irányításával az érdeklődők kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A műhelyekhez illemhelyet, raktárokat alakítunk ki. Az épület funkcionális átalakításához el kell bontani az összes padlószerkezetet, válaszfalakat, nyílászárókat, elő-lépcsőt, elektromos és épületgépészeti berendezéseket, vezetékeket. El kell végezni az épület falainak utólagos talajnedvesség elleni szigetelését, falátvágásos technológiával. Új, hő- és talajnedvesség ellen szigetelt padlószerkezetek épülnek be, padlófűtéssel ellátva. A fejépület homlokzatát új nyílászárók beépítésével át kell alakítani, a hátsóépület nyílászáróit fel kell újítani. A teljes homlokzat hőszigetelő vakolattal, fagyálló lábazattal kerül felújításra. A teljes tetőfedés és kiegészítő bádogos szerkezetek cserére kerülnek. A fedélszéket a szükséges elemcserékkel, megerősítéssel, komplex faanyagvédelemmel újítjuk fel. A födémet hőszigetelő álmennyezettel látjuk el. A kiállító terem légterében 3 m-nyi galériaszintet alakítunk ki. A teljes épületben új fűtési rendszer (padlófűtés a szükséges helyeken radiátorfűtéssel kiegészítve), új elektromos hálózat és világítás készül. 83

84 Az épület bejáratának megközelítését 1,5 m széles akadálymentes lejtővel, illetve járda építésével akadály- mentesítjük. Az épületben nemektől független akadálymentes illemhelyet alakítunk ki Udvar látogatóbarát fejlesztése Az udvaron szabadtéri sütésre-főzésre alkalmas pihenőhelyet alakítunk ki épített tűzrakóhellyel, rögzített ülőhelyekkel kb m² alapterületen. A funkcióváltáshoz szükséges parkolóhelyek 5%-át az udvaron belül kell elhelyezni (ez maximum 6 parkolóhely), amely beton kockakő burkolatú úttal és gyephézagos parkolókkal kialakítható (ebből egyet beton kockakő burkolattal mozgáskorlátozottak részére biztosítunk). Az udvar közterület felöl meglévő hátsó kapun keresztül közelíthető meg. Az udvaron az épület körüli járdákat és térburkolatot akadálymentesítés, közművezeték építés miatt el kell bontani, helyükre akadálymentes lejtő illetve járda épül összekötve a tervezett parkolókkal. A beépítetlen és burkolatlan felületeket füvesítéssel, bokrok-, cserjék telepítésével, kerti padokkal parkosítjuk, a tervezett parkolókhoz fákat ültetünk. Az ingatlan körüli téglakerítést utólagos szigeteléssel, felület felújítással (fugázás javítás, felületimpregnálás), törött téglák cseréjével, az elbontott melléképületnél új kerítésszakasz építéssel tervezzük felújítani Melléképület felújítása Az udvaron lévő melléképületeket egy kivételével elbontatjuk. A megmaradó (jelenleg illemhelyeket magába foglaló) melléképületet raktár funkcióval teljes külső-belső új felületképzéssel, új padlóval, tetőfedés cserével felújítjuk Tiszazugi Földrajzi Múzeum kültéri foglalkoztató kialakítás és látogatóbarát fejlesztése Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Szabadtéri foglalkoztató Vendégfogadó tér kialakítása Szabadtéri foglalkoztató A múzeum udvarán rendszeresen tartanak kültéri rendezvényeket, diákoknak foglalkozásokat. Ezeknek a rendezvényeknek a kultúrált lebonyolítására nélkülözhetetlen egy esővédett felépítmény kialakítása. Ez a múzeum épületének közelében lenne kialakítva, attól nagyságrendileg 5,5 m távolságra, míg a téglakerítéssel határolt szomszédos telektől 3 méterre lenne palánkfala. A szabadtéri foglalkoztató mérete 14,5m x 6,9m, amely 5 fő befogadó képességgel rendelkezne. Fa pillérei beton alapozással készülnének, 1 m magas palánkkal körbekerítve. Az udvar felöli végfalában padkás kemence építése segíteni a helyi tradicionális ételek elkészítésének megismerését, míg az épület felöli végfal részben tömör kivitelben készülne, amelyen vetítéseket lehetne megtekinteni. A kültéri foglalkoztatóba víz, villanyvezeték és világítás kiépítése is a beruházás tárgyát képezné. A tér burkolatát tömörfugájú, kerekesszékes közlekedésre alkalmas kivitelben készítenénk el. A foglalkoztató megközelítését hasonló kivitelű járdával biztosítanánk. 84

85 Vendégfogadó tér kialakítása A beruházás keretében a közlekedő előtér látogatóbarát egységes építészeti arculatának kialakítására is sor kerülne, amely során belsőépítészetileg megtervezet pénztárgépet magába foglaló pult és falburkolatok elhelyezése és kialakítása valósulna meg. A helyiség kifestése, új helyi világítótestek beépítése segítené a látogatóbarát jelleget Túri Fazekas Múzeum Műemlékvédelmi Épület) látogatóbarát fejlesztése, Mezőtúr (Országos Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Látogatói parkolók kialakítása Mesterséges világítás fejlesztése Látogatói parkolók kialakítása A látogatóbarát fejlesztés során szilárd burkolatú parkolókat alakítunk ki a múzeum közelében. Az ingatlan fürdő utca felöli utcafrontján 3 db parkoló kialakítása lehetséges. A parkolók hossza 6m, szélessége 2,7 m. Az utolsó, épülethez legközelebb eső parkoló kerekesszékes látogatók részére lesz kialakítva, ennek szélessége 3,5 m. Ettől a parkolótól az épület főbejárata járdán és lejtős kapubehajtón át akadálymentesen megközelíthető. A parkolót invalidus ms. felfestéssel és táblával jelölni kell. A burkolt felület 57 m2. A z épület közvetlen közelében a Damjanich utcában további 5+2 parkolóhely kerül kialakításra az utcával párhuzamosan elhelyezve, ezek mérete 6 x 2,5 m lesz. A burkolt felület 118 m2. Valamennyi parkoló burkolatát a szilárd útburkolathoz csatlakoztatni kell, szegélykővel kell ellátni. A gépjármű parkolók rétegrendje: kopóréteg AB-11 aszfaltbeton 4cm kötőréteg K-22 aszfaltbeton 4 cm beton alapréteg (C6) 15 cm Homokos kavics feltöltés 15 cm Mesterséges világítás fejlesztése A múzeum belső termeinek világítása több helyiségben nem megfelelő. Ezekben a helyiségekben a meglévő egyszerű kivitelű izzós lámpákat, a már meglévő, korszerű világításhoz igazodó lámpatesteket tervezünk be. A kiállító terek világításának tervezésénél az ezzel foglalkozó szakirodalom ajánlását vettük figyelembe. A világítás nem károsíthatja műtárgyakat, az őket érő sugárzás mennyiségét optimalizálni kell. Fényre nem érzékeny műtárgyak (kerámia, üveg, fém tárgyak) megvilágítása meghaladhatja a 15 luxot. Világítástechnikai szempontok: jó színvisszaadás helyes fényirány egyenletes fénysűrűség A fentiek alapján a kiállító terem mesterséges világítási követelménye: Fényforrás: jó színvisszaadási tényező kis mértékű UV sugárzás 85

86 Lámpatestek: kis mértékű IR sugárzás gazdaságos üzemeltetés irányítható fényűek legyenek szakaszos kapcsolási lehetőség esztétikus megjelenés A kiállító terek világítása: - általános világítás: mennyezetre szerelt t fénycsöves lámpatestekkel: 25 lux - kiállított tárgyak megvilágítása: A mennyezetre illetve oldalfalra feszitett sodrony szerkezetet kell felhelyezni, állítható halogén fényvetőkkel. Javasolt tipus: BRILUX ENO 3S, ill 5S / meglévő világitáshoz igazodó/ Fényforrás : JC halogén izzó Ra (színvisszaadási index) = 1 színvisszaadási osztály =1A Korrellált színhőmérséklet = 3 K o A korszerű, látogatóbarát világítás kiépítésével érintett helyiségek alapterülete 17 m Mezőtúr Badár-ház látogatóbarát fejlesztése Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Akadálymentes megközelítés és parkolók kialakítása Belső átalakítás, műhely Akadálymentes látogatói illemhely Kültéri, nyitott műhely Akadálymentes megközelítés és parkolók kialakítása A látogatóbarát fejlesztés során szilárd burkolattal látjuk el a kapubehajtót, és a telken belül mozgássérült parkolót alakítunk ki. Az elöregedett téglaburkolatú járdákat kicseréljük, hasonló megjelenésű, telifugával készült nagyméretű tömörtégla burkolatú akadálymentes közlekedést lehetővé tevő közlekedési sávokra. A gépjármű behajtó rétegrendje: kopóréteg AB-11 aszfaltbeton 4cm kötőréteg K-22 aszfaltbeton 4 cm beton alapréteg (C6) 15 cm Homokos kavics feltöltés 15 cm Belső átalakítás, műhely Az épület hátsó egykoron ól funkciójú, ma raktárként üzemelő részét érinti a belső fejlesztés. Ezen a részen két helyiséget I acél kiváltók beépítésével összenyitunk, új burkolattal látunk el és ezáltal kialakul egy téliesített látogatói műhely 33,74 m2 alapterülettel. A műhelyben a meglévő égető kemence mellett új, nagyobb teljesítményű égető kemencét is be kell építeni, amihez a 3 fázis és nagyobb áramellátottság kiépítése is szükséges. A látogatói műhely ajtaját kiszélesítjük és a jelenlegi ajtóval megegyező megjelenésű ajtót építünk be, amely lehetőséget biztosít a korongozóasztalok bevitelére. A fejlesztéssel érintett épületrészeken a vakolatokat pótolni kell és a teljes helyiségeket két rtg. mészfestéssel kell ellátni. 86

87 A beruházás keretében a tönkrement kerítésmezőket kicseréljük és felújítjuk. Az agyagvermek fedése több helyen korhadt, ezek cserére szorulnak balesetveszélyesek Akadálymentes látogatói illemhely A tornác végében, az oldalról lehatárolt tárolóban alakítjuk ki a látogatói wc-t, amely megfelel a kerekesszékes és akadálymentes előírások követelményeinek. A vizesblokk külső oldalában mosdót helyezünk el, amely a kültéri műhelyhez biztosít vízvételi lehetőséget. A vizesblokk vízellátását és szennyvízbekötését a meglévő hálózatokhoz csatlakoztatni kell. A mosdó csúszásmentes greslap burkolattal lesz ellátva, oldalfalai csempeburkolattal készülnek. A mozgássérült illemhely terület: 2,61 m Kültéri, nyitott műhely A telek udvarrészét a nyár folyamán kültéri műhelyként használják, ennek szélvédett és esővédett kialakítását a projekt keretében valósítjuk meg. A 2 m2 szintterületű fedett rész burkolatát tömörfugájú, kerekesszékes közlekedésre alkalmas kivitelben készítjük el Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum látogatóbarát fejlesztése (Országos Műemlékvédelmi Épület) Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Az épület akadálymentes megközelítése Szabadtéri kiállítás fejlesztése Kültéri foglalkoztató lefedése Belső átalakítások A látogatóbarát fejlesztések keretében az épület földszinti állandó kiállítótermei és a kialakítandó foglalkoztató terem akadálymentesen megközelíthetővé válik, és kialakításra kerül egy mozgássérültek számára is használható látogatói wc. Az épület főbejáratának akadálymentes megközelítését a fejlesztés keretében biztosítjuk. A belső átalakítások keretében felújítjuk a kiállítótermeket, foglalkoztatókat alakítunk ki, a belső szolgálati rész átalakítása lehetőséget biztosít a korábban taglalt akadálymentesítésre. A pincerészen a lépcső alatti sötétzárka részt fejlesztjük világítás és az eredetihez hasonló fix felépítmények beépítésével. A külső fedetlen foglalkoztatót lefedjük, a világítását kiépítjük, térfalait felújítjuk. A főbejárattal szemben a kültéri kiállítórészt szilárd burkolattal látjuk el, és fix faszerkezetű kiegészítőket építünk rá, az épület eredeti börtön funkciójának hangsúlyozásának érdekében Az épület akadálymentes megközelítése A főbejárati előtti járdaszint megfelelő magasságban van, ehhez a szinthez kell lejtős járdát vezetni, oly módon, hogy a kapu előtt 1,5 m sík, szabad terület továbbra is rendelkezésre álljon. A munka keretében a jelenlegi járdát el kell bontani, és helyette rámpás kialakítással új közlekedősávot kell kialakítani. Az új járda burkolata telifugázott nagyméretű tömör tégla Szabadtéri kiállítás fejlesztése 87

88 A bejárattal szemben kerül kialakításra egy 3,5 x 5 m méretű burkolt terület, amelyen a szabadtéri kiállítás elemeit lehet elhelyezni, valamint a faszerkezetű kalodát és derest. Ennek rétegrendje megegyezik a téglaburkolatú járdáéval, sóderfeltöltésre aljzatbeton készül, majd beton szegéllyel téglaburkolat kell lefektetni teli fugázással, ami lehetőséget biztosít a kerekesszékes közlekedésre is. A kopjafák felett a kerítés tetejére konzolosan kinyúló faszerkezetű tetőt kell készíteni az oldalkertek esetében. A téglakerítést impregnáló szerrel felületkezelni kell Kültéri foglalkoztató lefedése A hátsókertben kialakított kültéri foglalkoztató jelentős területe nincs lefedve. Ezt a területet, amelynek területe 21 x3,8 m faszerkezetű lábonálló tetővel kell ellátni, aminek kialakítása hasonló a meglévő felépítményhez. Hátsó térelhatároló fala a meglévő téglafal, amelyet impregnáló szerrel kezelni kell. A területre a villanyvilágítást ki kell építeni, a burkolatot az oszlopok alapozása után helyre kell állítani Belső átalakítások A belső átalakítások keretében a folyosó végén akadálymentes illemhely lesz kialakítva, amely mögött a szolgálati lakás konyhája kap helyet. A szolgálati lakás megközelítésére új nyílást nyitunk a belső folyosóról. Új vizesblokkok lesznek kialakítva az alkalmazottak részére is. A belső kiállítótérből multifunkcionális foglalkoztató lesz kialakítva, új világítás kiépítésével. A sötétzárka felújításra kerül, világítás kerül kiépítésre, az eredetihez hasonló, analógiák alapján tervezett priccs és tartozékai kerülnek beépítésre. A pinceszinten a belső helyiségben, amelyben jelenleg is működő égető kemence található foglalkoztatót alakítunk ki, amelynek során a világítás felújításra kerül. Az átalakított helyiségekben a helyreállítási munkákat is el kell végezni: Padlóburkolat helyreállítása jelenlegi formájában anyagának, lapok méretének megfelelően, új anyag felhasználással. Külső járda helyreállítása új homokos kavics aljzattal, 8-1 cm vtg. Beton alappal, a felbontott tégla járólapok részben felhasználásával a szükséges pótlással, új járdaszegéllyel. Belső sólekötő- és légpórusos szárítóvakolat javítása 3 cm magasságig a meglévő vakolat leverésével, felület előkészítésével, falfugák 2 cm mély kikaparásával, san presto 1 gúzzal Dér-por adalékos légpórusos szárítóvakolattal min. 2 cm. Vastagságban, san presto 3 simítóvakolattal ellátva. Belső felületek átfestése szilikátfestékkel új vakolaton min. 2 rétegben, majd a teljes festett felületen oldalfalon és mennyezeten 1 rétegben. Lábazatvakolat helyreállítása új szigetelésen cement habarcs vakolattal, majd a lábazati fal átfestése szilikátfestékkel az új vakolt felületen két rétegben, a teljes lábazaton 1 rétegben Finta Múzeum (Túrkeve) Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Szabadtéri színpad lefedése Kertépítészeti fejlesztések Kerti utak burkolása, akadálymentesítése Szabadtéri színpad lefedése 88

89 Az épülethez tartozó terasz rész nyári időszakban szabadtéri előadásoknak biztosít helyet. A szeszélyes időjárás indokolttá teszi ezen rész részleges lefedését állandó jelleggel, lábakon álló, oldalról nyitott, az épület ereszvonalához illeszkedő tetőszerkezettel. A fennmaradó fedetlen részt egyedi kialakítású ollós-rugós lábakon álló ponyvaszerkezettel lehetne esős idő esetén védetté tenni Kertépítészeti fejlesztések Nyári (május szeptember) szabadtéri színjátszó és folklor programok technikai feltételének biztosítása nem megoldott. A kert részbeni átalakításával, egyedi kivitelű, kertépítészeti elemekkel megfogalmazott kültéri tárgyakkal biztosítható lenne nagyobb létszámú nézőközönség optimális elhelyezése. A kialakításokkal megoldható lenne a nézőközönség egy részének ülő-alkalmatosság biztosítása. A fejlesztés során kialakítanánk speciálisan kerekesszékesek számára biztonságosan használható nézőtéri részt Kerti utak akadálymentesítése Az udvaron a kertben futó utak burkolása nélkülözhetetlen az akadálymentes használathoz. A kerti utakat szilárd burkolatú telifugás felülettel kell ellátni. A tükörkiemeléssel mélyített, síkba hozott munkafelületen aljzatbeton készítésével és szegélyek elhelyezésével kell megfelelő fogadó felületet készíteni. A burkolatok síkjának a meglévő burkolatok síkjához kell illeszkedni, mintázatuk és anyaguk a meglévőhöz igazodó téglaburkolat Rákóczifalva Macimúzeum Tervezett átalakítási és felújítási munkák: Akadálymentes főbejárat Foglalkozató kialakítása Akadálymentes illemhely, jelmezbe öltöztető helyiség Akadálymentes főbejárat Az épület bejárata jelenleg nem közelíthető meg akadálymentesen. A lépcsőfokok fellépési magassága 15 cm. A lépcső melletti fa lejtő sem szélességben, sem lejtésben nem alkalmas akadálymentes közlekedésre. Az épület bejáratát kerekes székkel gyakorlatilag lehetetlen megközelíteni. Az épület hátsó bejárata nem megfelelő. A jelenlegi lejtőt el kell bontani. Helyére min. 9 cm széles járófelületű, 5 %-os lejtésű, kerekesszékkel használható lejtőt kell építeni az épület fala mentén. A lejtő hossza min. 8,5 m, szintkülönbsége cm. A lejtő mindkét oldalát védőperemmel-, külső oldalát kétsoros korláttal kell ellátni. A bejárati ajtó kicserélendő hőszigetelt biztonsági ajtóra Foglalkozató kialakítása A helyiség 19,98 m2 alapterületű, 3,6 m belmagasságú, a hátsó bejárattól egy folyosóval közelíthető meg, raktárfunkciót tölt be. Padozata a jelenlegi funkciónak megfelelő, de a tervezett funkciónak nem felel meg (hidegpadló) 89

90 A tervezett funkcióváltáshoz szükséges a padozat melegpadlóra való cseréje. A tervezett padlóburkolat laminált parketta, amely elhelyezéséhez a meglévő burkolatot nem szükséges elbontani. A tervezett átalakítás után az egész helyiség kifestendő Akadálymentes illemhely, jelmezes öltöztető helyiség A múzeumban a dolgozóknak és látogatóknak megfelelő számú illemhely ki van alakítva, de ezek közül egyik sem felel meg az OTÉK szerinti akadálymentes használat (méret, kialakítás) előírásainak. Az akadálymentes illemhely az épület főbejárata melletti vizesblokk átalakításával kialakítható. A közlekedő OTÉK szerint előírt minimális szélessége (115mm) és az akadálymentes illemhely minimális alaprajzi mérete (16 x 18 mm) biztosítható. Az ajtaja kifelé nyíló, 1-12 cm vtg. Válaszfalba, minimum 85 mm széles tokbelmérettel építendő be. A WC kagyló és mosdóberendezés speciális, mozgáskorlátozottak számára kialakított típusúak. (Konkáv peremű, dönthető mosdó, a WC magassága max cm lehet). A WCben 75 cm magasságban egy fix és egy állítható kapaszkodót kell beépíteni, az illemhelyet vészjelzővel kell ellátni. A kapcsolók elhelyezési magassága max. 1,1 m lehet. Az illemhely kialakítása válaszfal-, burkolat-, gépészeti vezetékek megbontásával, új válaszfalak beépítésével, burkolat-, álmennyezet készítéssel, elektromos és gépészeti vezetékek beépítésével kivitelezhető. A vizesblokkal szemben egy kisebb helyiség is kialakításra kerül az átalakítás során. Ez intim lehetőséget biztosít régi ruhák, jelmezek felvételére, amelyekben a macikkal együtt lehet fényképezkedni Törökszentmiklós Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumudvara Tervezett fejlesztések: Udvar rendezése Fedett, oldalról nyitott pergola építése Fedett, nyitott szín építése A látogatóbarát fejlesztések elsősorban az udvart érintik. A udvar közlekedői murvával vannak leszórva, amely nem teszi lehetővé az akadálymentes közlekedést. A közlekedősávok rendezésével, és fedett részek kialakításával biztosítjuk az udvar esőmentes, szélvédett használhatóságát Udvar rendezése A közlekedőket részben beburkoljuk, a meglévő nyomvonalak meghagyásával. A tükörkiemeléssel mélyített, síkba hozott munkafelületen aljzatbeton készítésével és szegélyek elhelyezésével kell megfelelő fogadó felületet készíteni a meglévőhöz igazodó beton kockakőjárdának. A kerti utak jelentős, de nem frekventált helyre vezető részét kőzúzalékkal kell ellátni Fedett, oldalról nyitott pergola építése Az udvar közepén kialakított burkolt hatszögletű tér lefedésével a centralitása erősödne a térnek, amelyet ha kellő magasságban helyezünk el, nem befolyásolja a rendezvények 9

91 lebonyolítását. A pergola fa tartószerkezettel készülne, cserépfedéssel. Kialakításai, motívumai a meglévő épület tornácának fa szerkezeteihez hasonló kivitelben készülnének. A pergolához földkábelen át elektromos áramot is vezetnénk, amely lehetővé tenné a világítás kiépítését és éjszaki rendezvények lebonyolítását Fedett, nyitott szín építése A polgári házhoz korábban telekhatáron álló kocsiszín tartozott, ezt a hivatalos térképmásolatok bizonyítják. Ennek helyén kerülne kialakításra egy faszerkezetű szín, amely megjelenésében illeszkedne az épület faszerkezetéhez, tetőfedéséhez. Ennek 1 m magas szélfogó oldalfala lenne, amelybe fix padokat építenénk be. A szín funkciója kültéri foglalkoztató, amelyben akár 4 fős társaságok is elférnek. Az építményben villanyvilágítás is kiépítésre kerülne, padozata a járdák burkolatával megegyező beton kiskockakőből készül. A kialakítása lehetőséget biztosít az akadálymentes használatra is Jászkisér Tájház Tervezett felújítások: Tető héjjalás csere Aláfalazásos szigetelés Padlóburkolat csere Tető héjjalás csere Az 197-es években felújították az épületet, melynek során a teljes fedélszéket lecserélték, palafedéssel látták el. A pala veszélyes hulladék, mindemellett több helyen beázik az épület, ezért a teljes héjazat cseréje indokolt. A felújítás során hornyolt cserépfedés készülne, új tetőfólia és cserépléc beépítésével. A tető felújításával együtt a bádogos szerkezeteket is ki kell cserélni. Új ereszcsatornán, vápa és él bádogozások készülnek horganylemezből Aláfalazásos szigetelés A falazatok szigetelés és részben alapozás nélküliek. Ezek a hiányosságok nagymértékben károsították az elmúlt időszakban az épület állapotát. A már aláfalazással aláalapozott falakban szigetelés beépítése szükséges, amely a falazás jellegétől függően bevert, vagy falátvágásos technológiával készül. A tornác felöli külső főfal és a belső haránt irányú főfalak megsüllyedtek. Ezek alá utólagos alapozást kell készíteni, amelynek felső síkjára bitumenes vastaglemez vízszigetelést kell elhelyezni. Az aláfalazást szakaszosan kell elkészíteni Padlóburkolat csere A felújítás és vízszigetelés során el kell bontani a felhullámosodott, szinte járhatatlan padlót. Új padlóréteget kell kialakítani, amelyben vízszigetelő réteget kell elhelyezni. Az újonnan elhelyezett padlóburkolatok a kiállítótermekben ragasztott hajópadló, a konyhában és a tisztahelyiségben a felbontott mozaiklapot kell visszahelyezni, míg a tornácra szintén az eredeti burkolatot kell visszahelyezni. 91

92 A padlóburkolat rétegrendje: homokos kavics: vasalt aljzatbeton: vízszigetelés: Aljzatbeton: tervezett padlóburkolat: 5 cm 8 cm 1 rtg. 5 cm 2 cm Abádszalók, Babamúzeum Tervezett fejlesztések: Akadálymentes főbejárat Akadálymentes illemhely Belsőépítészeti felújítások Akadálymentes főbejárat Az épület bejárata jelenleg nem közelíthető meg akadálymentesen. A fellépési magassága 2 cm. Az akadálymentes megközelítést a járda 2,2% -os lejtős kialakításával kívánjuk megoldani. A főutca járdájától indítanánk a lejtést, amely az épület főbejárata előtti 2,1 x 1,5 m a tornác padlóvonalánál 1 cm-rel lentebbi síkú érkező szinthez vezetne. A rámpa mellé 7 cm magas szegélyt készítenénk, amely mellett talajfeltöltést és füvesítést készítenénk. Az érkező szinthez 2 fellépést tervezünk a bejárattal szemben. A lejtő burkolata csúszásmentes, fagyálló betonból készül, a középső 3 cm-es sáv érdesített kivitelben didaktikus vezető sávként. A kijárathoz tartozó lépcsőt szintén elbontanánk és felújítanánk, a tornác előtt 75 cm széles járdát készítünk Akadálymentes illemhely Az épület jelenlegi vizesblokk kialakítása nem megfelelő, a lefolyórendszer kivitelezése rossz, visszafolyás veszélye áll fenn. A beruházás keretében kerekes-székes használatra is alkalmas látogatói W.C-t alakítanánk ki. A jelenlegi helyiséget használnánk fel. Új burkolatok kerülnének kialakításra. A padló csúszásmentes greslap, míg a falak csempe burkolattal készülnének. A szaniterek speciális, ms. Részére is használható kivitelben kerülnének beépítésre. A vizesblokk belsőterű helyiség, ezért kisventillátoros gépi szellőztetés kiépítése indokolt. A helyiség elektromos rendszerei és világítása cserére kerülne Belsőépítészeti felújítások A múzeum jelenlegi kialakítása nem teszi lehetővé mozgássérült látogatók fogadását, mert a kiállító pultok üvege balesetveszélyes, köztük nincs megfelelő méretű hely. A felújítás során belsőépítészeti terveknek megfelelően egyedi kialakítású tükrös vitrineket építetnénk be, amelyek biztonságosak lennének, valamint biztosítanák a babák teljes ruházatának megtekintését is Kunhegyes Tájház és Gyűjteményes szoba (Országos Műemlékvédelmi Épület) Tervezett fejlesztések: Fűtés kiépítése 92

93 Behatolás elleni védelem Fűtés kiépítése Az épületbe jelenleg nincs a gáz bevezetve. A fejlesztés során a gáz bevezetése után radiátoros központi fűtés kerül kialakításra az épületben. Ennek keretében a tároló helyiségben kondenzációs 16 kw teljesítményű kazánt építünk be, a rendszeréhez tartozó égéstermék elvezetőjével. A tetőtérben és a tető fölött falazott nagyméretű tömör téglából készült archaizáló kéménytest készül. A radiátorok részben az ablakok alatti falfülkében, részben a tároló vakajtós falfülkéjében lesznek elhelyezve, előttük faerezetű tékarács burkolattal. A fűtési vezetékek a faltő mentén nagyméretű szegőléc mögött lesznek elhelyezve Behatolás elleni védelem Az épület védelme jelenleg biztonságtechnikailag nem megoldott, ezért központi riasztó rendszer kerül kiépítésre, amelynek irányító és vezérlő egysége az előtérbe kap helyet, míg helyiségenként mozgásérzékelő lesz beépítve Működési, működtetési javaslat Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei A pályázat keretében fejleszteni kívánt 16 épület közül 13 jelenleg is múzeumként, tájházként, egyéb bemutató helyként funkcionál. A jászberényi Jász Látogatóközpont és a karcagi Nagykun Látogatóközpont, továbbá a szolnoki Damjanich János Múzeumban kialakításra kerülő élményterem meglévő épület funkcióváltással történő helyreállításával jönne létre. Munkahelyteremtés a karcagi épület esetében tervezett, minimum egy fővel. Az új funkcióval ellátandó három utóbbi épület esetében a szakmai munkát belső megosztással kívánják biztosítani a fenntartók a szükséges szakképzettségű dolgozok átcsoportosításával, áthelyezésével. A fejlesztéssel érintett, jelenleg is működő múzeumokban és tájházakban összesen 81 fő dolgozik, további bővítésük nem tervezett a projekt keretében, a létrejövő új szolgáltatások, tevékenységek biztosítása a jelenlegi foglalkoztatotti állomány keretében megoldható. Minden múzeumba, tájházban megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkatársak dolgoznak. A dolgozók között megtalálhatóak muzeológus, közművelődési menedzser, könyvtáros, informatikai, közgazdász és pénzügyi végzettségű szakemberek. A tagmúzeumi hálózat 8 intézményében az alapinfrastrukturával való ellátottság viszonylag jónak mondható, csakúgy, mint a technikai feltételek. A kapcsolódó további 5 tájház, múzeum és helytörténeti gyűjtemény esetében ez a színvonal már nem biztosított, a pályázat keretében tervezett fejlesztések elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy a pályázat elérje céljait, és egy magas színvonalú, látogatóbarát turisztikai termék jöjjön létre a megyében a kulturális örökségturizmus piacán A nyújtott szolgáltatások bemutatása A létrejövő új szolgáltatások bemutatásának részletezése minden érintett vonatkozásában a marketing tervben ( pont) megtalálható. Ez alapján elmondható, hogy 3 db meglévő 93

94 szolgáltatás fejlesztése tervezett, és 41 db új szolgáltatás jön létre. Olyan látogatóbarát szolgáltatások megvalósítása és bevezetése tervezett, amely egyedülálló Jász-NagykunSzolnok megyében. A létrejövő új szolgáltatások összefoglaló bemutatása: új (interaktív) kiállítás 3 db speciális programok, (régészeti, történelmi, ételkóstoltatás, korongos mesterségek, börtönélet ) 3 db játszótér 1 db ajándéktárgy bolt 5 db ruhapróba, fényképezés 2 db Hozzáadott érték minden tagmúzeum esetében ( 8 db): többnyelvű, hangos digitális tárlatvezetés, ajándékbolt kialakítása, hangos érintőképernyős információs rendszer kiépítése Braille feliratozás. Fontos hangsúlyozni, hogy a létrejövő szolgáltatások jelentősen javítják a horizontális elvek (esélyegyenlőség) érvényesülését A projekt kiemelt figyelmet fordít a családbarát intézkedések számának növelésére, és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására. Ennek részletezése az EMT 6.7-es pontjában található Üzleti terv A Magyar Turizmus Zrt. a turizmus világnapja alkalmából 26. szeptember 27-n tájékoztatót adott ki Turisztikai trendek Európában a következő 5-1 éves időszakban címmel. A tájékoztatóban a szerzők kitértek a fogyasztói trendek alakulására: Az EGYRE TAPASZTALTABB UTAZÓK jobban megismerik a felkeresett desztináció kultúráját, ami saját életstílusukat is befolyásolja. Az utazási tapasztalatokkal, élményekkel párhuzamosan nő az utazás iránti vágy, ami újabb és újabb utazási élményekben testesül meg. A vendéglátó és a vendég kapcsolata megváltozik, az utazók mélyebb és tartalmasabb élményekre vágynak. Az utazási tapasztalat ugyanakkor a globalizáció révén a kultúrák iránti tiszteletet, a toleranciát és a kulturális különbségek elfogadását is erősíti. Az utazók nagyobb gyakorlattal rendelkeznek az utazás megszervezésében is, aminek következtében az áraktól függetlenül igényelnek magasabb színvonalú szolgáltatásokat. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdag történelmi hagyományaira épülő Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal kialakításának gondolata alkalmazkodik a prognosztizált fogyasztói szokások és elvárások változásához, és szervesen illeszkedik az Észak-Alföldi Régió 26. évben elfogadott, időszakra vonatkozó Stratégiai Programjába. A program egyrészt bemutatja a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye által alkotta régió fejlesztéspolitikai lehetőségeit, másrészt elemzi és értékeli a régió jelenlegi helyzetét, felzárkózási esélyeit és meghatározza azokat az intézkedéseket, melyek révén a 94

95 szükséges fejlődés biztosítható. A három megye eltérő demográfiai, kulturális, infrastrukturális, gazdasági és idegenforgalmi adottságai ellenére sikerült a programban egy olyan, megyehatárokon átívelő célrendszert kialakítani, mely hatékony segítséget jelent a régió szakemberei számára. A Jászkun Kapitányok Nyomában tematikus túraútvonal létrehozásával a projekt a Stratégiai Program alábbi, turizmus fejlesztésére, valamint a felzárkózásra és esélyteremtésre vonatkozó ajánlásait követi: 1.3. Prioritás: Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása A nemzetközi szinten is versenyképes, megkülönböztethető egyedi arculat megteremtésének alapvető feltétele a sajátos, csak az Észak-alföldi régióra jellemző kínálati elemek fejlesztése és létrehozása. A régió adottságaira alapozott vonzerőfejlesztés és innovatív attrakciófejlesztés a komplex termékfejlesztés alapját jelentik, mely a fenntarthatóság és életminőség érdekében csökkentheti a térbeli és időbeni koncentrációt.. (Idézet az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja oldaláról) A program meghatározza a prioritás teljesítéséhez szükséges intézkedéseket: Intézkedés: Turisztikai fogadási feltételek javítása, szolgáltatásfejlesztés Intézkedés: Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása Intézkedés: Észak-magyarországi régió kínálatához kapcsolódó turisztikai termék és vonzerő minőségi fejlesztése Intézkedés: Konferencia-, üzleti-és rendezvényturizmus feltételének javítása Intézkedés: Integrált és koherens regionális turisztikai marketingtevékenység fejlesztése 5.3. Prioritás: A vidéki társadalom életminőségének javítása A vidéki társadalom életminősége összességében jelenleg elmarad az urbanizált területek lakosságának életminőségétől, s a minőségi életet megalapozó lehetőségek megteremtése alapvető fontosságú a régió fejlettebb térségeihez való felzárkózás szempontjából. Az életminőség javításában túl az infrastruktúra, a szolgáltatások, a településkép minőségi fejlesztésén, valamint a társadalmi integrációt biztosító esélyek megteremtésén, de ezekkel szoros összefüggésben meghatározó kérdések: - a súlyos alulfoglalkoztatottsági gondokkal küzdő térségek foglalkoztatási helyzetének javítása új munkahelyek létrehozásával, az önfoglalkoztatás lehetőségeinek megteremtésével, a munka becsületének visszaadásával, - a vidék kulturális és szellemi örökségének megőrzése és fejlesztése, melyeket továbbfejlesztve pozitív öngerjesztő folyamatok is beindulhatnak, ami a vidéki területek vonzerejének növekedésével, magasabb társadalmi státuszú rétegek letelepedésével, összességében a vidéki társadalom eróziójának megállásával, hosszabb távon fejlődésével járhat. (Idézet az Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja oldaláról) A program ez esetben is meghatározza a prioritás teljesítéséhez szükséges intézkedéseket: Intézkedés: A vidék lakossága foglalkoztatási szintjének növelése Intézkedés: A vidék kulturális és szellemi örökségének megóvása, fejlesztése Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonal leírása: A projekt célja: 95

96 Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző adottságok figyelembe vételével korszerű infrastruktúrával és magas minőségi színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező turisztikai attrakció létrehozása. A projekt helyszínei: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagmúzeumainak települései: Jászberény Karcag - Szolnok Tiszafüred Kunszentmárton Tiszaföldvár Túrkeve - Mezőtúr Kapcsolódó települések: Abádszalók Jászdózsa Kunhegyes Rákóczifalva Jászkisér - Törökszentmiklós - A projekt résztvevői: Támogatásban részesülő partner: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közreműködő szakmai partnerek: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Tagmúzeumok, 96