SZAKDOLGOZAT Szabó Kata 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Szabó Kata 2010"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Szabó Kata 2010

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A MAGYAR TEJÁGAZAT MÚLTJA ÉS JELENE. LESZ-E HOLNAP? Budapest, Készítette: Szabó Kata

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 6 I. A MAGYAR TEJFELDOLGOZÁS- ÉS GAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE... 8 I ELŐTT... 8 I.2. A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN AZ EZREDFORDULÓIG I.2.1 A rendszerváltástól a privatizációig I.2.2 A piacgazdaságra való áttérés első évtizede I.2.3 Kísérletek a problémák kezelésére I.3. AZ EU-CSATLAKOZÁS ÉS A TEJIPAR - HARMONIZÁCIÓ ÉS TÁRGYALÁSOK I.3.1 A Európai Unió tejpiaci szabályozása I.3.2 Kérdések és tennivalók a magyar tejipar EU-harmonizációja jegyében I.3.3 A csatlakozási tárgyalások eredményei I.4. TEJÁGAZAT HELYZETE AZ EU-CSATLAKOZÁS UTÁN: A 2008-AS GAZDASÁGI VÁLSÁGOT MEGELŐZŐ IDŐSZAKIG II ES HELYZETKÉP ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI III. VÁLSÁGKEZELÉSI TECHNIKÁK III.1. DEMONSTRÁCIÓK III.2. KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS III.2.1 Tejeskocsi III.2.2 Tejautomata III.2.3 Házhozszállítás III.2.4 Iskolatej program III.3. TÁMOGATÁSOK, ENGEDMÉNYEK III.3.1 Az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) III.3.2 Etikai kódex III.4. MARKETING III.4.1 Magyar Áruk Webáruháza III.4.2 Vedd a magyar tejet! mozgalom III.5. FELDOLGOZÁS III.6. VÁLSÁGKEZELÉSI TECHNIKÁK AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN III. 6.1 Németország, III. 6.2 Franciaország III. 6.3 Olaszország III.6.4 Európai összefogás IV. MAGYARORSZÁG LAKOSAINAK TEJTERMÉK VÁSÁRLÁSI SZOKÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR TERMÉKEKRE IV.1. KUTATÁS ÉS CÉLKITŰZÉSEK IV.2. EREDMÉNYEK IV.2.1 Alapadatok IV.2.2 Tej- és tejtermékvásárlás befolyásoló tényezői IV.2.3 Tej- és tejtermékek vásárlási gyakorisága IV.2.4 Tej- és tejtermékvásárlás közvetlen értékesítésből IV.2.5 Tej- és tejtermékvásárlás különös tekintettel a márkákra IV.3. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK V. JÖVŐKÉP, ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK SZÁMÚ MELLÉKLET... I 2. SZÁMÚ MELLÉKLET... VI 3

4 Táblázat- és ábrajegyzék 1. TÁBLÁZAT: A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK TERMELÉSE ÉS A FEJLETT ORSZÁGOK ÁTLAGÁHOZ VISZONYÍTOTT MÉRTÉKE (%) TÁBLÁZAT: AZ IPARSZERŰEN ÜZEMELŐ TEJTERMELŐ TELEPEK HOZAMSZINT SZERINTI MEGOSZLÁSA BEN TÁBLÁZAT: A HAZAI TEJTERMELÉS, FELHASZNÁLÁS ÉS AZ EXPORT-IMPORT FORGALOM ALAKULÁSA (MILLIÓ LITER) TÁBLÁZAT: A TEJIPAR ÉV VÉGI TULAJDONI SZERKEZETE TÁBLÁZAT: ÜZEMTÍPUSOK ARÁNYA A TEJTERMELÉSBEN TÁBLÁZAT: A SZARVASMARHA- ÉS TEHÉNÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA (1000 EGYED) TÁBLÁZAT: AZ ÖSSZES SZARVASMARHA- ÉS TEHÉNÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA GAZDASÁGI SZERVEZETENKÉNT ÉVEKBEN (1000 EGYED) TÁBLÁZAT: A 2004-BEN CSATLAKOZÓ ÁLLAMOKNAK ÍTÉLT KVÓTAMENNYISÉGEK TÁBLÁZAT: A 2004-BEN CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKRA MEGHATÁROZOTT SPECIÁLIS ÁTSZERVEZÉSI TARTALÉ- KOK TÁBLÁZAT: A 2004-BEN CSATLAKOZÓK ÁTLAGOS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV ZSÍRTARTALMA TÁBLÁZAT: A 2004-BEN CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK SZÁMRA MEGHATÁROZOTT KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOK TÁBLÁZAT: A TEJ ÉS TEJTERMÉK IMPORT EXPORT ALAKULÁSA FŐBB TERMÉKCSOPORTONKÉNT A KSH ADATBÁZISA ALAPJÁN TÁBLÁZAT: TEJSZEKTOR TÁBLÁZAT: NYERSTEJ TERMELŐI ÁTLAGÁRA (FT/KG) ÁBRA: AZ EGY FŐRE JUTÓ TEJ- ÉS TEJTERMÉK FOGYASZTÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ( ) ÁBRA: A TEJ TERMELŐI ÁRA FORINTBAN (2008. JANUÁR - NOVEMBER) ÁBRA: TEJAUTOMATA ÁBRA: TEJ-SZÍV LOGÓ ÉS OVÁLKÓD ÁBRA: A VÁLASZADÓK MEGOSZLÁSA LAKÓHELY SZERINT (MEGYE; %; N=195) ÁBRA: A VÁLASZADÓK MEGOSZLÁSA LAKÓHELY SZERINT (TELEPÜLÉS; %; N=195) ÁBRA: A VÁLASZADÓK ISKOLAI VÉGZETTSÉGÉNEK MEGOSZLÁSA (%; N=195) ÁBRA: A VÁLASZADÓK MEGOSZLÁSA NETTÓ JÖVEDELEM SZERINT (%; N=195) ÁBRA: MILYEN MÉRTÉKBEN BEFOLYÁSOLJÁK AZ EGYES TÉNYEZŐK A TEJ- ÉS TEJTERMÉKVÁSÁRLÁST? (N=195) ÁBRA: A TEJ- ÉS TEJTERMÉKVÁSÁRLÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK SORRENDJE A BEFOLYÁSOLÁS MÉRTÉKE SZERINT (N=195) ÁBRA: MAGYAR TERMÉK, MINT VÁSÁRLÁSNÁL DÖNTŐ TÉNYEZŐ MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSENKÉNT (%; N= 195)

5 12. ÁBRA: AZ ÁR, MINT VÁSÁRLÁSNÁL DÖNTŐ TÉNYEZŐ MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSENKÉNT (%; N=195) ÁBRA: A MAGYAR TEJTERMÉKET VÁSÁRLÓK ÉS NEM VÁSÁRLÓK MEGOSZLÁSA (%; N=195) ÁBRA: MAGYAR TERMÉK, MINT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ MEGOSZLÁSA NETTÓ JÖVEDELEM SZERINT (%; N=195) ÁBRA: TEJ ÉS TEJTERMÉKEK VÁSÁRLÁSI GYAKORISÁGA (%; N=195) ÁBRA: A KÜLÖNBÖZŐ TEJTERMÉKEKET NAPONTA VÁSÁRLÓK ARÁNYA (N=195) ÁBRA: A KÜLÖNBÖZŐ TEJTERMÉKEKET EGYÁLTALÁN NEM VÁSÁRLÓK ARÁNYA (N=195) ÁBRA: A HÁZI TEJET VÁSÁRLÓK ÉS NEM VÁSÁRLÓK MEGOSZLÁSA (N=195) ÁBRA: A TEJAUTOMATÁBÓL VÁSÁRLÓK ÉS NEM VÁSÁRLÓK MEGOSZLÁSA (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? TEJ (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? VAJ (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? VAJKRÉM (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? TEJFÖL (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? SAJTOK (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? KEFIR (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? TEJSZÍN (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? TÚRÓ (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? JOGHURT (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? TEJDESSZERT (N=195) ÁBRA: MELY MÁRKÁK KERÜLNEK A BEVÁSÁRLÓKOSARAKBA, MELYEK MAGYAR TERMÉKEK? ÍZESÍTETT TEJ (N=195)

6 Bevezetés szeptember 15. Az Amerikai Egyesült Államok két nagy múltú befektetési bankjának bukásáról adott hírt a világsajtó: a Lehman Brothers csődvédelmet kért, a Merrill Lynchet pedig 50 milliárd dollárért felvásárolta a Bank of America. A világ gazdasága bizonyíthatóan elindult a lejtőn. Mivel a világ pénzpiaci központjának az USA tekinthető, és mert a bankszektor a világgazdaság leginkább globalizált ágazata, várható volt a válság továbbgyűrűzése. A válság a világ többi részén nagyobb problémát okozott, mint kiindulási helyén, hiszen az Egyesült Államok mentőcsomagját külföldi tőkéből finanszírozza. A kezdeti optimizmus ellenére Magyarországot nemcsak oldalszél, hanem közvetlen hatások is érték. Bár a magyar gazdaság szerkezete a rendszerváltás óta radikális változáson ment keresztül, a mezőgazdaság szerepe még ma is meghatározó, különösen a vidéki területeken. Dolgozatom megírására a gazdák 2009 óta különösen nagy hangot kapó tüntetései ösztönöztek és, hogy bemutassam, a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi válság hatásai milyen állapotban találták a magyar élelmiszeripart, elsősorban pedig a tejgazdálkodást. Ezekben a válságos időkben szerencsére egyre gyakrabban felmerül az emberekben, milyen fontos is a magyar mezőgazdaság szerepe. Megfigyelhető a tudatos vásárlói kör bővülése, amely mára egyre inkább előnyben részesíti a magyar terméket, mint az olcsót; ez azonban sajnos még csupán kis mértékben figyelhető meg a fogyasztási szerkezetben. A tejtermékek pozitív egészségügyi hatásai is még mindig az ár után szerepelnek a vásárlásnál felállított fontossági sorrendben. Mindezek igazolására dolgozatomban egy általam végzett kutatómunka eredményeit is ismertetem, melynek elsődleges célja a hazai fogyasztók különböző tej és tejtermékhez fűződő fogyasztói magatartásainak és vásárlási szokásainak megismerése volt. A kutatás kérdőíves megkérdezésen alapult és primer marketingkutatást, azon belül is túlnyomórészt kvantitatív módszert alkalmaz. Egyes kérdéseim azonban feltáró jellegűek, hogy a miért - ekre is választ kapjak. Kutatómunkám megkezdése előtt természetesen hipotéziseket állítottam fel, melyek a fentieket alapul véve a következők voltak: A kistelepülések lakosai nagyobb mértékben vásárolnak magyar termelőktől származó tejet. 6

7 A városi lakosság bevallása szerint odafigyel, hogy magyar tejterméket vásároljon, a valóságban viszont vásárlási döntésüket inkább az ár határozza meg. A közvetlen értékesítési formák igen kedveltek a lakosság körében. A tejautomata elterjedőben van hazánkban. A közép- és felsőosztályokba tartozó lakosság körében sikk magyar terméket vásárolni. Témaválasztásom nem is lehetne aktuálisabb, hiszen napjainkban dőlhet el akár az is, hogy Magyarország tejtermelés nélkül marad-e vagy sem. A cselekvés égetően szükséges, mivel a hazai mezőgazdaság talán legérzékenyebb ágazata került végveszélybe. Nem tehetjük meg, hogy sorsára hagyjuk, hiszen ezzel a vidék megélhetését is kockára tesszük. A tejipar problémái 2008 szeptemberénél persze jóval régebbre (és mélyebbre) vezethetőek vissza; azokat a válság csak felerősítette. Ahhoz, hogy megtudjam, mi is folyik itt valójában, vissza kellett nyúlnom egészen a rendszerváltás előtti időkig. Elemzésem során bizonyítani szeretném, hogy a ma történései több tényező együttes hatásaként alakultak ki. Nagy hangsúlyt fektetek arra, milyen lehetséges megoldásai vannak a legfontosabb problémáknak, mi a legvalószínűbb jövőkép a magyar tejtermelés és feldolgozás számára. Mindehhez, mondanivalóm alátámasztására átfogó leíró-bemutató és prognosztizáló elemzést készítettem, továbbá neves szakembereket hívtam segítségül szekunder kutatás, illetve egy kvalitatív interjú formájában Dancs Lászlóval, a Körös-Maros Biofarm Kft. projektmenedzseréjével. Európai uniós társaink is keresik a kiutat, munkámban az általuk felvázolt lehetőségekkel is foglalkozom. A szekunder kutatáshoz az Agrárgazdasági Kutatóintézet, valamint az Országos Mezőgazdasági Könyvtár könyv- és adatállománya szolgált alapul. 7

8 I. A MAGYAR TEJFELDOLGOZÁS- ÉS GAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE I előtt Az előtti szocialista rendszer időszakában a magyar tejgazdaságot érintő kormányzati ágazatpolitikai lépéseket gyakorlatilag csupán mennyiségi célok vezérelték. Az árpolitika, mely adminisztratív ármegállapításban valósult meg, lehetetlenné tette a természetes ármechanizmust: az árak mindössze annyiban reagáltak a kereslet és a kínálat változásaira, amennyit abból az árhatóság érvényre juttatott. Mindezt persze meglehetős késéssel. Piaci szabályozó eszközök csak korlátozottan juthattak érvényre. A közvetlen irányítás eszközeként a Tejipari Vállalatok Trösztje működött, amely az állami tejipar vállalatait fogta össze. Közöttük tehát aligha beszélhetünk versenyről, az egyes eladási területeket ugyanis szigorúan elhatárolták. A központi ármegállapításhoz hasonlóan nagy szerepet kaptak a támogatások és a fogyasztói árkiegészítés. Az előbbi a felvásárlási ár ötven százalékát is megközelíthette, míg az utóbbi bérkiegészítő, és fogyasztási struktúra átalakító célt szolgált, illetve segítette a feldolgozás elvárható jövedelmezőségének fenntartását. Az 1960-as években a hazai tejtermékfogyasztás még meglehetősen alacsony szintű volt, majd a 70-es években meghirdettek egy szarvasmarha-programot 1, melynek melléktermékeként sikerült növelni a saját termelésből való fogyasztást. Ennek eredményeképpen sikerült önellátásra is áttérni, az alacsonyan tartott árakkal pedig fogyasztói elégedettséget és magas fogyasztási szintet elérni. (Ezért volt szükség aztán árdotációkra, mert a termelési költség magasabb volt a fogyasztói árnál.) Az intézkedés azért is tűnt ésszerűnek, mert habár a főbb mezőgazdasági termékek egy főre eső termelésében messze meghaladtuk a fejlett országokat (egyedül ebben), és devizahiányos külkereskedelmi mérlegünk javításában az agrárexport többlete volt a legnagyobb tétel, az egy főre jutó tejtermelés ez alól kivételt képezett. Nemzetközi összehasonlításban 1 A program fő célja a magyar húsexport fellendítése volt. Kezdetben a Közösség is támogatta, ám a megállapodást 1973-ban felmondták. Nem vettek több többlet húst, csak a termelés csökkentését támogatták. Hamarosan megindult a hazai szarvasmarha állomány csökkenése. 8

9 e területen már ekkor elmaradtunk sok országtól. (A KGST-államok átlagának például kb. 70%-át jelentette a magyar mennyiség. 2 ) 1. Táblázat A főbb mezőgazdasági termékek termelése és a fejlett országok átlagához viszonyított mértéke (%) Forrás: Horn Péter: Agrárgazdaság - EU-kitekintéssel. In: Az iparszerűen üzemelő tejtermelő telepek hozamszintjét elemző táblázatból is kitűnik, hogy zömmel kisüzemek vettek részt a tejtermelésben. A szarvasmarha-programmal a politikai vezetés ezen a helyzeten is változtatni kívánt. 2. Táblázat Az iparszerűen üzemelő tejtermelő telepek hozamszint szerinti megoszlása 1981-ben Hozamszint (liter) Telepek száma 3000 és alatta és felette 5 Forrás: Dr. Szajkó László: Szakosított tejtermelés (Mezőgazdasági Kiadó; Budapest, 1984.; 26. oldal, 8. táblázat alapján saját szerkesztés) Az között hazánk agrárexportja nőtt, importaránya pedig jelentősen visszaesett és az itthon nem termelhető termékekre korlátozódott. A kivitel növekedését olyan körülmények segítették, mint a termelés bővülése, az alacsony hazai termelői árak, a környező szocialista országok óriási piaca, a 70-es évek világpiaci áremelkedése vagy a kivitel támogatottsága ( az exportot évi 6 8 milliárd forinttal - az export értékének körülbelül 20%- ával - támogatta az állam ) 3. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mintegy 15 20%-át külpiacokon értékesítették. 4 Mindezek ellenére a tejágazat volt az egyetlen kivétel az általános növekedés alól, a hetvenes évek elején az import nőtt, az export visszaesett. A 2 Dr. Szajkó László: Szakosított tejtermelés (Mezőgazdasági Kiadó; Budapest ; 14. oldal) 3 Szabóné Medgyesi Éva: Az agrártermékek külkereskedelme. In: Kollega Tarsoly István: Magyarország a XX. században. In: 4 Szabóné Medgyesi Éva: Az agrártermékek külkereskedelme. In: Kollega Tarsoly István: Magyarország a XX. században. In: 9

10 80-as években tapasztalható javulás után viszont újból a korábbi tendencia volt megfigyelhető. Év 3. Táblázat A hazai tejtermelés, felhasználás és az export-import forgalom alakulása (millió liter) Termelés Összesen Ebből tehéntej Behozatal Kivitel Belföldi felhasználás Forrás: Dr. Farkas György, Bécsy László: Felkészülés az EU-csatlakozásra a magyar tejágazatban (Európai Agrárpolitika Kft.; Budapest, 2000.; 47. oldal, 27. sz. táblázat alapján saját szerkesztés) A politika legnagyobb hibájaként a diszfunkcionalitás említhető: a legtöbb támogatott tevékenység ugyanis szubvenció nélkül, vagy jelentősen kisebb összegből is elvégezhető lett volna, a szociális szempontokat tekintve pedig éppen a vagyonosabbaknak jutott belőle. Mindennek köszönhetően létrejött és stabilizálódott egy piaci viszonyok között életképtelen rendszer. I.2. A rendszerváltás után az ezredfordulóig I.2.1 A rendszerváltástól a privatizációig A piacgazdasági átmenet egyszeri sokkjaként tekinthetünk az ben jelentkező súlyos értékesítési válságra, melyet a fogyasztási igényektől független növekedési orientáció eredményezett. A tejfelvásárlások ez idáig jórészt éves szerződések nyomán történtek, ám a válság idején a feldolgozók egyoldalúan felmondták ezeket, és nem vették át a szerződött mennyiséget. A hazai kereslet beszűkült, míg a piacot a túlkínálat jellemezte ben a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a további esetleges túlkínálat megelőzése érdekében vágási prémiumokat írt ki a termelőkkel és a feldolgozókkal egyetértésben. Növelték az exporttámogatást (az exportképes termékek köre igen gyorsan szűkült, de devizabevételre szükség volt), termelői önkorlátozás lépett érvénybe, illetve maximált termelői árat vezettek be a nyerstejre ( stb.). Az intézkedések többsége azonban nem tartott tovább néhány hónapnál, hiszen a kilencvenes évek eleje a dereguláció jegyében telt: eltörölték mind a támogatásokat, mind pedig az adminisztratív ármegállapítást márciusában a fogyasztói tej kiskereskedelmi árát is felszabadították a központi ármegállapítás alól. 10

11 A tejágazat válsága mégis tovább mélyült: 1992-ben a tejtöbblet helyett már tejhiány fenyegetett, visszatérő problémaként jelentkezett a szezonális túl-, illetve alulkínálat, a támogatási kiadások pedig egyre csak nőttek. A rendszerváltásig az élelmiszerek között a tejtermékek kapták a legnagyobb ártámogatást, így érthető, hogy a fogyasztókat szinte sokkolták az új, piaci szintű árak. Ennek következménye, hogy 1989 után a magyar tejiparra a tőkehiány mellett a drasztikusan csökkenő fogyasztás is nagy terhet rakott. A piac- és rendszerváltás elkerülhetetlen átállási veszteségei oda vezettek, hogy a magyar tejgazdaság a belső piaca csaknem egynegyedét elveszítette. Ez a kedvezőtlen folyamat már a `80-as évek végén elkezdődött, és az elmúlt évtized közepére oda jutott, hogy az évi közel 200 kg/fő tej- és tejtermékfogyasztás 130 kg/fő értékre csökkent ábra: Az egy főre jutó tej- és tejtermék fogyasztás alakulása Magyarországon ( ) Forrás: Balogh Viktória: Az élelmiszerfogyasztás tendenciáinak vizsgálata Magyarországon. In: A fogyasztás csökkenése magával vonta a tejtermelés csökkenését, aminek okán a tejipar termelése is fokozatos csökkenésnek indult ben megszűnt a Tejipari Tröszt és az általa felügyelt tizenöt megyei tejipari nagyvállalat függetlenné vált ben lassú, decentralizált privatizáció kezdődött, mely alapvetően megváltoztatta a cégek viselkedését. A szakágazat magánkézbe adása a többi élelmiszeripari ágazathoz képest viszonylag elhúzódott. A külföldi befektetők 1992-től jelentek meg: elsőként az olasz Parmalat szerzett tulajdonjogot, mikor megvásárolta a Fejér és Komárom Megyei Tejipari Vállalatokat. Né- 5 Dr. Nábrádi András - Dr. Szűcs István - Grasselli Norbert: A tejtermelés gazdasági helyzete és kilátásai II. In: 11

12 hány éven belül pedig többek között az Avonmore (Pásztó), a Bongrain (Veszprémtej, répcelaki sajtüzem), a Nutricia (Hajdútej), a Danone (Budapesti Tejipari Vállalat kelet-pesti gyár, marcali tejüzem) és az ERU (Budapesti Tejipari Vállalat budafoki üzem) is megszerezték a legnagyobb magyar tejipari vállalatokat. Hazai tulajdonosoké lett a Zalatej Rt., Tolnatej Rt., Szabolcstej Rt., Budapesttej Rt., Mosonmagyaróvári Sajtüzem Rt. és az Északtej Rt.. A külföldi tulajdon aránya az ágazatban 1996-ban már megközelítette a 60%-ot, ami egyben az élelmiszeripari átlag fölé emelkedést jelentette (53%) re a feldolgozó üzemeket teljes egészében privatizálták, állami tulajdon pedig már csak a tejtermelésben volt. Hamarosan megsokszorozódott az egymástól független piaci szereplők száma és a megjelenő, korszerű marketing ismeretekkel és jelentős tőkével rendelkező külföldi befektetők igencsak megváltoztatták az iparág képét. A verseny országos méretűvé szélesedett, mely a magyar gyártókat is fejlesztésekre ösztönözte. A piaci részesedések is fokozatosan átrendeződtek. I.2.2 A piacgazdaságra való áttérés első évtizede A rendszerváltás küszöbén a Tejipai Tröszt vállalatai végezték a feldolgozás körülbelül 85%-át. A mezőgazdasági termelők - gyakorlatilag mind termelőszövetkezetek - tulajdonában működő tejüzemekre az összes feldolgozás 7%-a jutott, míg a szövetkezetek és az állami tejipari vállalatok közös vállalkozásaként működő üzemekre további 8%. 7 A tejipar tulajdonosi szerkezete 1993-ra viszont meglehetősen átalakult. 4. Táblázat A tejipar év végi tulajdoni szerkezete A tulajdonforma jellege részesedése %-ban Magántulajdon 4,0 Szövetkezeti tulajdon 4,9 Állami tulajdon 43,7 Külföldi 40,3 Egyéb 7,1 Összesen 100,0 Forrás: Szenes Endréné DR. (szerkesztő): Tejfeldolgozás kisüzemben (INTEGRA-PROJEKT Kft, Budapest, 1995., 18. oldal; 1.2. táblázat) 6 Flórián Zoltán: Tejipar: Tejföl nélkül, avagy válaszút előtt a magyarországi tejipar (Rabobank Hungária Rt, Budapest, március, 10. oldal) 7 Szabó Márton: Vertikális koordináció az Európai Unió és Magyarország tejgazdaságában (AKII, Budapest, szám, 55. oldal) 12

13 A strukturális átalakulás a tejtermelő gazdaságokat sem kerülte el. A gazdasági társaságok aránya meghaladta a 30 %-ot, a szövetkezeteké 40 % alá csökkent, s kismértékben emelkedett a magángazdaságok száma. Üzemtípusok aránya a tejtermelésben 5. Táblázat Állami gazdaságok 21,1% Társaságok 32,2% Termelőszövetkezetek 55,5% Szövetkezetek 39,8% Magán/háztáji gazdaságok 23,4% Magángazdák 28,0% Összesen 100% 100,0% Forrás: Szabó Márton: Vertikális koordináció az Európai Unió és Magyarország tejgazdaságában (AKII, Budapest, szám; oldal, 5. és 7. táblázatok alapján saját szerkesztés) Meg kell említeni a szövetkezetek szerepének csökkenését a tejgazdaságban. A szocialista rendszer elmúltával az emberek igyekeztek minden, az 1990 előtti időkre emlékeztető dologtól megszabadulni. Ezek közé tartoztak a termelőszövetkezetek is, hiszen az új, szabad világban sokan gondolkodtak úgy, hogy miért is kellene megosztani másokkal azt, ami végre tényleg az enyém. Jelentőségük csökkenése talán ezzel magyarázható. Nem úgy Nyugat-Európában, ahol 1999-ben is a tejtermelő és feldolgozó szövetkezetek aránya volt a meghatározó (70%-os) a tejértékesítésben. Persze a tagállamok között is komoly különbségek voltak e téren. Csaknem 100%-os volt a szövetkezetek aránya Dániában, Írországban, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Dominánsak voltak (71-90%-os) Portugáliában, Luxemburgban, Hollandiában és Ausztriában. Akkori arányukat közepesnek mondhatjuk (40-60%) Olaszországban, Németországban, Franciaországban és Belgiumban és viszonylag alacsonynak (18-20%) Spanyolországban és Görögországban. Ezekben az országokban a szövetkezetek élen jártak a fúziókban, hiszen ily módon növelhették befolyásukat, piacismereteiket és a fejlesztésre, reklámozásra fordítható eszközöket. 8 Hazánkban az államtól függetlenedő tejipari vállalatok privatizációját nem kis várakozás előzte meg, a privatizációs célok között ugyanis a termelők előnyben részesítése nagy hangsúlyt kapott. Az események viszont máshogy alakultak. A tejiparban a multinacionális cégek szereztek számottevő részesedést, a hazai tejtermelők pedig korábbi pozícióikat sem tudták megtartani: részesedésük 10% alatti szintre került. 9 8 Flórián Zoltán: Élet, erő, versengés, avagy pozícióharc a magyar tejpiacon (Rabobank Hungária Rt., Budapest, június, 12. oldal) 9 Flórián Zoltán: Tejipar: Tejföl nélkül, avagy válaszút előtt a magyarországi tejipar (Rabobank Hungária Rt, Budapest, március, 10. oldal) 13

14 1997 végére a tejipar 23,4 milliárd forintnyi jegyzett tőkéjéből a szövetkezetek részesedése 697 millió Ft volt, azaz 3%. A mezőgazdasági termelők többségi tulajdonában működő üzemek jellemző módon kis- és közepes méretű vállalkozások voltak, millió forintos jegyzett tőkével (pl.: Jásztej, Drávatej, Abaújtej, Gic, Lajoskomárom, Kunszentmiklós, Kunszentmárton, Kiskunfélegyháza, Gelej, Óvár). Az ő részesedésük összesen csak 2,4% volt. 10 Magyarországon a termelői érdekeltségű feldolgozás aránya 1999-ben még az 5%-ot sem érte el. 11 Az, hogy a tejtermelőknek a feldolgozásban való részesedése a privatizációt követően olyan alacsony szintre süllyedt több tényezővel is magyarázható. Ilyen például, hogy a kárpótlási jegyeket a szövetkezetek javarészt későn kapták kézhez vagy, hogy az egyes szövetkezeti feldolgozók társasági formában önállósultak. A külföldi többségi tulajdonba került üzemekben rögtön megindították a fejlesztéseket, a nyereséget rendszeresen visszaforgatták. Mindennek köszönhetően jelentősen javult a termékminőség, a csomagolástechnika színvonala; a piacot a bővülő választék jellemezte és az eltarthatósági idő is növekedett. A tulajdonosok az első években viszont aligha számíthattak osztalékra. Ebből ered a következő magyarázat: a kis tulajdonosi hányadot mégiscsak megszerző termelők likviditási gondjaik miatt előbb-utóbb eladták részvényeiket. Kisebbségi tulajdonosként pedig amúgy is kevesebb beleszólási joguk volt a vállalatok üzletpolitikájába. A nagyipari feldolgozásból kiszorult tejtermelők helyzetét az érdekeik mellőzésével végrehajtott privatizáció igencsak megnehezítette. Ekkor merült fel egy sor, még ma is érvényes probléma, melyek nem csak a termelők által irányított feldolgozókat sújtották. A kis- és közepes méretű vállalatok is hasonló gondokkal küzdöttek (és küzdenek ma is): tőkehiány (akadályt jelent a technológiai korszerűsítésnél és az árversenyben; a rövid lejáratú kötelezettségekre a forgóeszközök általában nem nyújtanak fedezetet) kapacitás feleslegek (mivel túl sok a piaci szereplők száma) a fogyasztás csökkenése 10 Szabó Márton: Vertikális koordináció az Európai Unió és Magyarország tejgazdaságában (AKII, Budapest, szám, 56. oldal) 11 Szabó Márton: Vertikális koordináció az Európai Unió és Magyarország tejgazdaságában (AKII, Budapest, szám, 63. oldal) 14

15 a méretgazdaságosság hiánya (egyes termékek gyártása a nagyüzemekben alacsonyabb önköltséggel történik, különösen, ha a rövid lejáratú forgóeszközök finanszírozását hitelekből fedezik a termelők) nem tudnak elég biztosítékot nyújtani a banki kölcsönökhöz alacsony nyereségtartalmú termékszerkezet (a termékek gyártásával több vállalat is foglalkozik, és nehezen márkázhatóak) gyenge marketing, kevés szakértelem elszigeteltség (nem, vagy csak kis mennyiségben értékesítenek a kiskerekedőkön keresztül, akik pedig érzékelik a fogyasztói igényeket) kiszorulás (a külföldi tulajdonban lévő feldolgozók a piacvezetők, akik részesedésüket a kisebb, hazai tulajdonú vállalkozások rovására növelik) a kistermelői tej gyengébb minősége (1997-től a nyerstej felvásárlási árát egy 5 osztályú higiéniai minősítési rendszer alapján határozzák meg, így ösztönözve a termelőt a minőség javítására.) Mindezek mellett fokozták a problémákat a hazai agrárfinanszírozást általánosan jellemző és a tejszektorban halmozottan megjelenő gondok. Például: a keleti piacok elvesztése a beruházások és fejlesztések hosszú átfutási ideje a termelői árak tartósan alacsony szintje, magas input árak és ebből következően az agrárolló nyílása reáljövedelmek csökkenése, infláció a bankok számára egyéb, kedvezőbb megtérülésű kihelyezési lehetőségek. Az ben ismételten megjelenő tejtöbblet is a feldolgozók alkupozícióját erősítette a termelőkével szemben. A termelők rosszabb alkupozícióját több tényező is indokolja, mint például a korlátozott mobilitás vagy, hogy a termelésbe befektetett eszközök alig hasznosíthatóak más célokra (és egyéb, a termelésből való kilépési korlátok). Nem elhanyagolható okok továbbá az olyanok sem, mint, hogy az árakban nem tudják érvényesíteni a költségek emelkedését, vagy a vásárlóerő csökkenése és az ebből adódó általános kínálati többlet, a tejtermékek keresletének magas árrugalmassága stb. Ezidőtájt kezdett nőni az áruházláncok szerepe is az értékesítési csatornák között. Leginkább azért, mert a koncentrálódó forgalom a tejipar számára egyre megbízhatóbb információkkal szolgált a fogyasztói igényekről. Mi több, tárgyalási pozíciójuk oly mértékben erő- 15

16 södött, hogy a feldolgozóktól már-már a saját maguk által diktált árakon vásároltak. Megjegyzendő viszont, hogy a megfigyelhető jövedelemátrendeződés nem csak a kereskedelmi szféra javára történt. A feldolgozók részesedése az 1989-es 18%-ról 1994-re 32%-ra, a kiskereskedelemé pedig 10%-ról 17%-ra nőtt öt év alatt, míg tejtermelők részesedése 71%- ról 50% körülire mérséklődött 12. A termelők romló helyzetéért és a termelés ciklikusságáért persze nem minden esetben okolhatjuk csak a piacgazdaságot: a kormányzati politika döntéseinek változékonysága, a kérdéskörök halogató, ellentmondásos kezelése is megnehezítette a stabilitás megvalósulását. Ezen ad hoc intézkedések közé sorolhatjuk többek között azt is, amikor a túlkínálattól való félelem okán 1991-ben bevezetett, néhány hónapig érvényes maximált termelői ár után, 1992-ben már a tejhiánytól tartva minimális termelői árakat vezettek be, hogy ezáltal ösztönözzék a termelést. Az ár ellenben olyan alacsony volt, hogy nagymértékben képtelen volt a piac befolyásolására tól az azévi Agrárrendtartási törvény értelmében új ösztönzőket vezettek be, 1996 után pedig garantált árat kellett fizetni azon termékekre (extra minőségű és I. osztályú tej), amelyeket a piac magasabb áron nem vett át. Az ágazat exportja 1991-ben még teljes körűen 35 százalékos szubvencióban részesült, 1996-ra azonban ez leszűkült a sajtokra vonatkozó 20 Ft/kg-ra, 1997-re pedig teljesen megszűnt. 13 A kivitel veszteségessé válásával nehezebb lett a feleslegek értékesítése, a versenytárssá vált importáruk megjelenésével pedig maga a hazai értékesítés. A rendkívül dinamikusan növekvő tejtermékimport ugyanis nemzetgazdasági szempontból igen kedvezőtlen: piaczavaró hatást fejt ki, növeli a költségeket (hiszen konvertibilis fizetőeszközzel kell fizetni az árukért), munkanélküliséget eredményez, nem a hazai erőforrásokat használjuk fel stb. Ekkorra lett szembetűnő a hatékony importvédelmi rendszer hiánya. Felszínes intézkedésnek tekinthető az is, hogy az említettek ellensúlyozására, és a rendszeresen jelentkező nyári tejtöbblet levezetésére pályázatos többlet-exporttámogatásokat hirdettek meg. 12 Flórián Zoltán: Tejipar: Tejföl nélkül, avagy válaszút előtt a magyarországi tejipar (Rabobank Hungária Rt, Budapest, március, 14. oldal) 13 Flórián Zoltán: Tejipar: Tejföl nélkül, avagy válaszút előtt a magyarországi tejipar (Rabobank Hungária Rt, Budapest, március, 13. oldal) 16

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR 2002 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Üzemgazdasági Intézet Üzemtani Tanszék Programvezető:

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg

A spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg 213/7 Az unió országaiban a tejfelvásárlás az előre jelzetteknek megfelelően marad az előző év azonos időszakának szintjét még mindig nem éri el, bár a különbség csökken. Ez az egy éve fennálló állapot

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6.

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6. A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével 2013. november 6. Vázlat Kisalföldi Zrt. bemutatkozás A magyar tejágazat teljesítménye Termelő feldolgozó kapcsolat Termelési technológia a Kisalföldi

Részletesebben

Piaci intézkedések 2015-2020

Piaci intézkedések 2015-2020 Piaci intézkedések 2015-2020 Tarpataki Tamás agrárpiaci főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Fiatal Gazda Konferencia, 2015. február 27. KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) 70 60 EU-10

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A tej és tejtermék piacszabályozása az Európai Unióban

A tej és tejtermék piacszabályozása az Európai Unióban FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Az Európai Unió agrárszabályozása A tej és tejtermék piacszabályozása az Európai Unióban Az Európai Unió tagállamaiban egységes és kötelezõ érvényû piacszabályozás

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Tej és tejtermék. A tej és tejtermék piac szabályozása az Európai Unióban. A tejpiaci szabályozás eszközrendszere. A tejpiaci szabályozás célja

Tej és tejtermék. A tej és tejtermék piac szabályozása az Európai Unióban. A tejpiaci szabályozás eszközrendszere. A tejpiaci szabályozás célja A tej és tejtermék piac szabályozása az Európai Unióban Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Tej és tejtermék Az Európai Unió tagállamaiban egységes és kötelezô érvényû piacszabályozás mûködik,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Te j Te r m é k t a n á c s

Te j Te r m é k t a n á c s Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hírlevele 2012. I. negyedév 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c. Telefon: 06-1-203-14-50 Fax: 06-1-203-14-77 E-mail: tejtermek@tejtermek.hu www.tejtermek.hu A tej

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

voneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus

voneki.eva@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2 Szent István Egyetem, adjunktus Vőneki Éva 1 Vásáry Miklós 2 A magyar tejágazat külpiaci sajátossága Vizsgálatok a tejkvóta kivezetéssel kapcsolatban External trade particularities of the Hungarian milk sector Analysis according phasing

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény. a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről

1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény. a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről 1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről I. A tejkvóta igénylésének alapja A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben