KISTARCSA VÁROS TELEPÜÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1 KISTARCSA VÁROS TELEPÜÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM január hó

2 Törzsszám: Kistarcsa Város Településrendezési Tervének módosítása Kistarcsa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megrendelésre Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, VIII. Kőfaragó u. 9. Telefon: , , Telefax: Honlap: KÖZREMŰKÖDŐK: Örökségvédelmi hatástanulmány művi értékvédelem: Kovács Miklós okleveles építészmérnök: É /98 vezető településrendező tervező: TT /01 Makkai Krisztina Településmérnök, Városépítési-Városgazdasági szakmérnök TT /12 Vágner Zsolt okleveles régész Oklevélszám: 459/2002 A dokumentációt összeállította:: Makkai Krisztina ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: Schuchmann Péter PROJEKT VEZETŐ: Makkai Krisztina Kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével! Budapest, január hó 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Örökségvédelmi hatástanulmány /művi szakági munkarész/ Vizsgálat Művi értékek védelme, örökségvédelem Történeti leírás, régészeti örökség Természet,táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Településkép, utcakép Településszerkezet és területhasználat Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi Nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme Az örökségi értékek elemzése Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében Változtatási szándékok Településhálózati és tájhasználati változás Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Infrastrukturális változás Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Hatáselemzés Történeti településhálózati következmények Természeti, táji hatások A településkép feltárulásának változásai Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Történeti térbeli rendszerek alakulása Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Településkarakter változásának hatásai Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei Összefoglaló Javaslat a HÉSZ örökségvédelmet szolgáló előírásaira Örökségvédelmi hatástanulmány /régészeti szakági munkarész/ Vizsgálat Változtatási szándékok Hatásvizsgálat Összefoglalás Régészeti érdekű terület

4 1. Örökségvédelmi hatástanulmány /művi szakági munkarész/ 1.1. Vizsgálat Művi értékek védelme, örökségvédelem Ezt a tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően készítettük el. A felhasznált adatok a hatályos településrendezési terv műleírásának értékvédelmi adataira és a településszerkezeti terv módosításának adataira alapulnak, azokkal szoros összefüggésben vannak. A munkarészben a felesleges ismétlések elkerülése miatt a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeiben már szereplő megállapításoknak csak a lényegi részeit emeltük át. A településre készült értékvédelmi vizsgálatot és a tervezett értékvédelmi rendelet szándékait figyelembe vettük. A tanulmány régészeti vonatkozású részei Vágner Zsolt régész (Archeo-Art Bt) bevonásával készült Történeti leírás, régészeti örökség Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, hogy lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kre ), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később is mindig éltek itt emberek. A már nemzetiség szerint is azonosítható maradványok alapján lakóhelyet alakítottak ki területükön kelták, vandálok, alánok, szarmaták és avarok. Az avar birodalom hanyatlása következtében a honfoglaló magyarok gyéren lakott területet találtak, így ellenállás nélkül letelepedhettek. A mai kistarcsai temető környezetében feltárt lelőhely tanulsága szerint a X-XIII sz. -ban állott itt település. Bár bizonyítékaink egyenlőre nincsenek, a hely közelsége valószínűsíti, hogy szerepe volt az Árpádházi hercegek (Szt. László és Salamon) mogyoródi csatájában (1074). A település Tarcsa nevével 1352-bentalálkozunk először és 1452-ig volt a Tarchai család birtoka ből származik az első olyan dokumentum, amely -Felsőtarcsa néven- különálló településként jelöli a mostani Kistarcsát. A török hódítás nem követelt helyi ember áldozatokat, viszont a XVI. sz. végén kezdődött tizenötéves háború idején ( ) elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburgok híveik közt osztották fel a földterületeket. Az új birtokosok a visszatérő Magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket. Így kerültek Kistarcsára Grassalkovish herceg jóvoltából a felvidéki Trencsén és Nyitra megyékből tótok. A jövevények száma nagyobb volt a magyar őslakosságétól, így Kistarcsa a házasodások révén elszlávosodott. Az es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején a dicső emlékű Isaszegi csata kapcsán Kistarcsán fejlődött fel az Aulich Lajos vezette sereg. Kistarcsa félreeső település volt a Pest-Hatvan útvonal szempontjából. Jelentős változás állt be amikor a XIX. sz. végén beindult a vasúti közlekedés. Gőzmozdony vontatta szerelvények eleinte a Keleti pályaudvartól csak Kerepesig közlekedtek ben meghosszabították Gödöllőig és villamosították az egész vonalat. A helyi érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 30-as főközlekedésű úttal jelenleg is fontos szerepet tölt be a Kistarcsai lakosok közlekedési lehetőségei szempontjából. Mivel a középkorban épült kistarcsai templom elpusztult, a hívek Kerepesre jártak vallásukat gyakorolni. A romok köveit felhasználva 1880-ban kezdték meg a jelenlegi katolikus templom építését. Eleinte a kerepesi plébánia filiáléjaként működött, majd a lakosság növekedésével helyi káplánság indítását hagyta jóvá a váci püspök, 1913-ban. A lakosság számának gyors növekedése az 1908-ban alakult Gép-és Vasútfelszerelési Gyár nagy munkásigényének tudható be. Az 1000 embert foglalkoztató gyár óvodával, iskolával, postával ellátott lakótelepet épített dolgozóinak a vasútvonal eddig lakatlan oldalán. 4

5 Ezek az épületek - és maga a terület is a Belügyminisztérium tulajdonába kerültek és már az 1930-as években is internáló tábor működött itt, mely legsötétebb időszakát az 1950-es években élte. Később rendőriskola, majd tartalékos tisztképzőként funkcionált. A rendszerváltást követően a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiek közösségi szállása, azaz menekülttábor volt éveken keresztül. Jelenleg egy része már a helyi önkormányzat tulajdonát képezi, de az egész komplexum épületei többsége még kihasználatlanul áll. A vasgyári telep létesítésével kezdetét vette a település másik irányban történő terjeszkedése, minek eredményeként a fő közlekedési nyomvonal nagyjából két azonos részre osztja Kistarcsát. A gazdasági válság idején a vasgyár tönkrement. Részvényeit a Ganz Vagongyár vásárolta fel és 1928-ban a gépek leszerelésével, az épületek egy részének lebontásával meg is szüntette Természet,táj, tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Kistarcsa az Alföld Pesti-síkságán helyezkedik el. A síkságot nyugatról a Duna, északkeletről a Gödöllői dombság határolja, mely a Nyugat-Cserhát nyúlványa. Kistarcsa szerencsés földrajzi fekvése megmutatkozik a település természeti, táji környezetének változatosságában, a táji és ökológiai értéket egyaránt képviselő természetvédelmi területek viszonylagos gazdagságában. A település a Budapesti agglomeráció első körgyűrűjéhez tartozik, közvetlenül szomszédos délnyugatról Budapest XVI. kerületével. Északnyugati szomszédja Mogyoród, észak-keleti Kerepes, keleti Nagytarcsa, nyugati pedig Csömör (1.ábra ). Budapestről Gödöllő felé a 3. sz. főútról érhető el a település, amely jó közúti kapcsolatot biztosít a főváros, valamint az ország északkeleti területei felé. A várost a Budapest-Gödöllő HÉV vonal szeli ketté. A két szerkezeti elem hatására tagolt településközpont jött létre. A település fejlődésére jelentősen rányomta a bélyegét a főváros közelsége. A rendszerváltást követő szuburbanizációs folyamat, a mai napig tartó dinamikus fejlődést eredményez. Az infrastrukturális és intézményi fejletségének köszönhetően Gödöllő és környéke térségben alközponti szereppel rendelkezik. A környező települések: Nagytarcsa, Csömör, Kerepes tartozik közvetlen vonzáskörzetébe. A jövőbeli fejlesztések megvalósulása esetén növelheti központi szerepét. Kistarcsa térségi jelentősége a M0 körgyűrű keleti szakaszának megépültével az elkövetkező években várhatóan még erőteljesebben felértékelődik. A város határában kiépült új autópálya csomópont az országos és a nemzetközi vérkeringésbe is közvetlenül bekapcsolja a várost. Jelentősen javul és többirányúvá válik ezzel Kistarcsa elérhetősége, ami erőteljesen növeli fejlesztési potenciálját, felértékeli a fejlesztésre kijelölhető területeit. Középtávon elkészül az M31 es főút tervezett nyomvonala is, amely a város keleti részén külterületen halad majd keresztül É-D-i irányba. 5

6 Településkép, utcakép Mostani formájában és elrendezésében valószínűleg az 1727-es újjá településkor alakult ki a falu magja a Széchenyi utca képe a kiszélesedő piacutcával, a Szilas patak két oldalának a beépítése a Rózsa utcáig. A Falu (ez alatt a régi település magját értjük) jellegzetessége ez a piacutca - a Katolikus templom környezete valamint a Széchenyi és a Rózsa és Malom utcákban lévő tornácos parasztházak. Itt található a Civilház, amely a régi Polgármesteri Hivatal volt. A mellette lévő tömbökben fésűs beépítésű keskeny és mélyparcellás tömbök találhatók. Az évek során egymás mellé települő városrészek változatos városképet eredményeztek. A település lakóterülete jellemzően kétféle típusba sorolható, kisvárosias és kertvárosias lakóterületbe. A megosztott településközpont egyik része a Hősök tere, Kölcsey utca eleje és az Ifjúság tér által határolt területen fekszik. A településközpont másik része a Hunyadi utca, Thököly utca területe, a két HÉV állomás közötti rész. Itt található a Művelődési Ház, központi orvosi rendelő, a piac, a posta és a református templom is. A központi területhez szervesen kapcsolódik a volt fésűfonó gyár átalakulóban lévő gyártelepe, amelyen jelenleg benzinkút, élelmiszerüzlet, raktár, és gyártelep található. A településközpont szerves része a volt internáló tábor nagykiterjedésű területei Településszerkezet és területhasználat A Hadtörténeti Múzeum térképtárának katonai térképek segítik a szerkezeti kialakulásának és fejlődésének megismerését és elemzését. Az között készült első katonai felvétel: Kistarcsa népessége ebben az időben 150 főt számlált. Mérete a mostaninak nagyjából ötöde. Jól megfigyelhető a főútvonal, amely Cinkota felől Gödöllő irányában húzódik. A település a főúttól déli irányban helyezkedik el. A település melletti szőlőkhöz egy összekötő út vezetett. A település két fő út köré szerveződik, az egyik a későbbiekben megszűnik. A kétutcás településen hosszúházas, utcára merőleges beépítés jellemző. 6

7 A 19. század közepéről való második katonai felmérése ( ): A település akkori lakos száma 450 fő körüli lehetett. A szabadságharc leverése ellenére is végbement a jobbágyfelszabadítás, önálló parasztgazdaságok kialakítása. Ebben az időben Kistarcsa tót falu volt. Szőlő területei nem növekedtek, szántóföldek minősége középszerűek voltak, a fasorokkal jól megkülönbözethetők a tulajdonviszonyok. Az úthálózat letisztult, közel azonos a mostanival. A település folyamatosan bővül a pest-kassai országút felé. Az I. és II. katonai felmérés között több mint száz év telt el, de jelentős tájhasználat változás nem történt a térségben. Az közötti időkben készült harmadik felújított katonai felvétel: A lakosság száma 1880 körül elérhette a főt. A település növekedése továbbra is zajlik Kerepes irányába. Jellegzetes elemként jelenik meg az 1880-tól épülő templom. A település életét továbbá meghatározta a megépülő malom. A településszerkezet jelentősen akkor változott meg, mikor 1913-ban megnyitották a Gép-és Vasútfelszerelési Gyárat. A nagy munkásigény jelentős kiszolgáló létesítmény parkot követelt. Lakótelepet épített a dolgozóinak, iskolával, óvodával, postával látta el. Az építkezések a településtől északra, a vasútvonal túloldalán kezdődtek meg. A folyamatos növekedés következtében az 1920-as évekre már szinte összeér településhatáruk Kerepessel. A két világháború között a tulajdon viszonyok megváltoztak, felszámolták a kisparaszti gazdaságokat, és a nagyüzemi gazdálkodás lett meghatározóvá. A rendszerváltást követően ismét felaprózódtak a monokultúrás nagyüzemi táblák, és újra paraszti gazdálkodás indult be. 7

8 Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település területének döntő hányada családi-házas, telkes lakóterület. A lakóterületi településrészeket illetően megfigyelhető, hogy a lakófunkció mellett megjelenik a kereskedelmi-szolgáltató funkció is. Az Eperjes utca mentén városias jellegű, társasházas, úszótelkes beépítésű akóterületet találunk, a tömböktől nem messze sorházas beépítésű lakóterületet. A további lakóterületek egynemű telek és beépítési struktúrát mutatnak, jellemzően m2-es lakótelkek, oldalhatáros beépítéssel. A város lakó területein az oldalhatáron álló, szabadon álló, ikres és zártsorú beépítési mód is megtalálható. Népi építészet A közép-magyar vagy alföldi háztípus Régi alakjában egysejtű, nyílt tüzelős ház volt, későbbi változata két-tüzelős, szobája füstmentes, minthogy ebben a konyhából fűthető, kenyérsütésre, főzésre is alkalmas kemence volt. A konyhában még nyílt tűzhely is működött, fölé és a kemence szája fölé szabadkémény borult. E lakóház leggyakrabban szoba-konyha-kamra alaprajzú, egyetlen bejárata a konyha előteréből nyílott. Előnye a lakás különböző funkcióinak szétválasztása és a helyiségek füstmentesítésének megoldása. Az alföldi házat föld anyagú falazatok jellemezték, tetőszerkezete ágasfás, szelemenes szerkezetű. A nyeregtető kezdetben üres volt, később az orom sövényfonás és tapasztott nád, majd deszka volt. Esetenként a tetőt kontyolták. Kevésváltozatokban maradtak fenn a tornácok, amelyek általában egyszerű anyagokból készültek, áthidalásuk csaknem mindig vízszintes volt, többnyire 6 oszlop nézett az udvar felé. Tömegformálás Mint általában a falusi házak többsége, egy szerkezeti menetű (traktusú) hosszú, téglalap alaprajzú, két-irányú lejtésű, azonos lejtőszögű és hosszúságú nyeregtetővel fedett. Egyik hosszanti és rövid oldalán nyílások, ajtók, ablakok. Ez a két oldal kapott gondosabb kiképzést, mivel rendeltetése is sajátos volt. A hosszú oldal az udvar felé lakó- és munkaterület, a rövid oldal az utca felé a közösségnek megmutatkozás helye. A tornác nemcsak fedett, de oldalról nyitott előzéke a háznak, általában a hosszanti oldalon, de szélesebb az eresznél, ennek megfelelően alátámasztó szerkezettel kerülik el a födém és a kötőgerenda konzolosságát, melyek így három oldalon támaszkodnak, a két oldalfalon és a tornácgerendán Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemléki nyilvántartása szerint Kistarcsa területén nincs műemléki védelem alatt álló épület, építmény Nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme Az Örökségvédelmi Hatástanulmány régészeti szakági munkarészét külön dokumentáljuk. 8

9 Az örökségi értékek elemzése Az alábbiakban bemutatunk néhány még védhető helyi értéket képviselő épületet, épületrészletet. Minden olyan ingatlant, objektumot felvettünk a listára, amely fekvése, tömege miatt a településkép szempontjából jelentősnek minősül. Rögzítettük a helyi hagyományokat őrző jellegzetes épületeket, olykor egy-egy részlet kedvéért is. A lista segítséget nyújthat az önkormányzatnak az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletének megalkotásához. Egyedi helyi védelemre javasolt épületek, épületrészek, objektumok, Kistarcsa közigazgatási területén: Használat (funkció) cím hrsz Szent Imre szobor Tököly út 1290/2 Civil ház Széchenyi utca Régi Iskola épülete Széchenyi utca 2 1 Lakóépület A Széchenyi utca xxxx Volt internáló tábor épületegyüttese Deák F. u. 1237/1. /5 /7 Katolikus Templom Széchenyi utca 66/1 Református templom Hunyadi u Épített helyi értékek Szent Imre szobor Szent Imrét VII. Gergely pápa 1083-ban avatta szentté I. Istvánnal együtt. Az ifjúság védőszentje. atributuma, melyet kezében tart, a liliom, mely a tiszta életre utaló szimbólum. talapzat: a 150cm magas 2 darabból álló mészkő talapzat 10 cm vastag mészkő lapon áll. feliratai: talapzat elöl: Szent Imre (bevésett betűk, feketével kifestve) talapzat hátul: emeltette: a Romai Katholikus egyházközség1938-ban szent istván jubileumi évében (a bevésett betűk rosszul olvashatóak, nincsenek kifestve) szobor: anyaga: bronz, a bronz talpon felirat hátul: öntötte: Szili István elöl:szignó: Sidló A bronzszobor 180cm magas, palástban, mintázatos vértben, koronával ábrázolja Imre herceget, a liliomokat szívére szorítva előre, távolba révedő tekintettel. A paláston aranyozásnyomok (főképp a belső oldalon). A bronz talapzat 4 helyen, a sarkokhoz közel szintén bronz szegecsekkel van a mészkő talapzathoz erősítve. Javaslat a szobor és környezete helyreállítására: A szobor és talapzata megfelelő állapotban van, sürgős beavatkozást (a letisztogatáson kívül) nem igényel. A szakszerű restaurálást igényel. A szobor körüli park megtervezendő. Szent Imre szobor (hrsz: 1290/2) megnevezése Szobor címe Tököly út (hrsz:1290/2) jellemzői Bronzból készült műalkotás értékei Szent Imre szobor, talapzattal és a körülötte lévő pihenő parkkal együtt (hrsz: 1290/2, Önkormányzati tulajdonú telek- a Thököly út része) datálása XX. század Hatályos védelme: - datálás forrása Stílusjegyek Javasolt védelme: helyi 9

10 Civil ház: Volt polgármesteri hivatal épülete. A régi településmagban található intézményi épület hézagosan zártsorú beépítéssel és utcával párhuzamos nyeregtetővel. Civil ház (hrsz:82) megnevezése Templom címe Széchenyi utca 33 (hrsz. 82) jellemzői Hézagosan zártsorú beépítésű épület előkert nélküli beépítéssel értékei Tömege, beépítése, homlokzat, nyílászárók datálása 20. sz. Hatályos védelme: - datálás forrása Stílusjegyek Javasolt védelme: helyi Régi Iskola épülete A Széchenyi utca - Erdei Ferenc utca sarkán lévő ingatlanon két épület található, az egyik lakó épület két lakással, (ezek tanítói lakások voltak) a másik a Régi Iskola épülete, amely évekig asztalos és lakatos műhely volt az ezt megelőző időszakban, most nincs funkciója. Az épület leírása: Eredetileg iskolának épült, részben alápincézett, sávalappal, kő lábazattal, 60cm vastag tégla főfalakkal, fagerendás födémmel, fa fedélszékkel, cserépfedéssel. Az ablakok kapcsolt gerébtokos, osztásos ablakok, állapotuk közepes. Az épületben 2 nagyobb helyiség (osztályterem) található (49m² és 52m²) amelyek közös előtérből nyílnak. Innen közelíthető meg a 4,2m²-es mosdó helyiség. Javaslat funkcióváltásra: A sokáig asztalosműhelyként használt épület állaga eléggé leromlott a karbantartás hiánya miatt. Az eredeti iskola funkcióhoz közeli felhasználást javaslunk az eredeti alaprajz, és épületszerkezetek megtartásával, a rossz állapotúak cseréjével minta alapján. Ilyen funkció lehet pl. kézműves műhely, festőiskola. A Régi Iskola déli vége raktárral A Régi Iskola udvar felőli része megnevezése Régi Iskola épület címe Széchenyi utca 2 (hrsz.:1) jellemzői Hézagosan zártsorú beépítésű épület az utcavonallal párhuzamos nyeregtetővel, értékei Tömege, beépítése, nyíásrend datálása 20. sz. eleje Hatályos védelme: - datálás forrása Stílusjegyek Javasolt védelme: helyi 10

11 Volt internáló tábor épületegyüttese Védendő épületegyüttes: Érintett ingatlanok: hrsz: 1237/1- városgondnokság 1237/5 épületek 3-8-ig, 1237/7- torony Az épületegyüttest internáló tábor és az azt működtető intézmények céljára építették, főképp elítélt rabokkal. Hasznosítása megkezdődött, hiszen a LAVET irodáját és az Orvosi rendelőt is táborépületből alakították ki átépítéssel, funkcióváltással. Története: A részben ma is fallal, szögesdróttal körbevett lágerben a múlt század 30-as éveiben a kommunistákat, később a deportálásra összegyűjtött zsidókat tartották fogva embertelen körülmények között, majd az 50-es évek politikai fordulatainak nyomán itt sínylődött többek között Faludy György költő, Kádár János, Rajk László és Csurka István író. Később a BM tisztképző iskoláját rendezték itt be, majd egy ideig az idegenrendészet illegális bevándorlók elszállásolására használta. Épületek leírása: 1237/7 víztorony, 7 szintes, tetőterasszal, ma használaton kívül van, csak a földszinten működik egy tároló helyiség. Vasbeton vázas, a tároló medence is vasbetonból készült. Kistarcsa legmagasabb épülete (és az is marad, mert a 21m-es építménymagasság Kistarcsán sehol nincs megengedve). A tetőteraszról csodálatos panoráma tárul fel. A vakolatok állapota rossz, szerkezeti hibák nem figyelhetők meg. 1237/1 városgondnokság F+1 szintes, magastetős épület, a víztoronyhoz csatlakozik. A tetőtérben edzőterem működik, öltözőkkel. 1237/5 3-4 szintes kaszárnyaépületek, egymástól kb. 10m távolságra - szűrőépület, az udvart határolja, Javaslat az internálótábor épületeinek funkcióváltására és felújítására: A fent leírt 8 db épületet részben felmért ( sz. épületekről készültek alaprajzok), de nincsenek metszetek és statikai vizsgálatok. Az összes épületről részletes felmérés kell a hasznosíthatóság megállapításához. Kistarcsa központi helyén fekszik, kihasználatlan területei gátjai a fejlődésnek, rossz hangulatúak, szorongást, félelmet ébresztenek a mindig zárt, sötét titkokat őrző ablakok, ahonnan néha kommandósok gyakorlatozásának durva zaja hallatszik. Kiterjedt földalatti létesítményei is voltak az együttesnek (leírások alapján), azok felmérése is szükséges. Az épületegyüttes szerves része Kistarcsa és Magyarország történelmének, ha nem is a legfényesebb időszakából való. Tömbbelső a Deák Ferenc utcai behajtó felől - kaszárnyák Volt BM rendőriskola épülete 11

12 Orvosi rendelő mögötti épület A Deák Ferenc utcai 3-4 szintes épületszárnyak megnevezése Volt internáló tábor épületegyüttese címe Deák F. utca (hrsz. 1237/7, 1237/1, 1237/5) jellemzői A fentiekben ismertetve értékei Tömege, beépítése datálása 20. sz. első fele Hatályos védelme: - datálás forrása Stílusjegyek Javasolt védelme: helyi Katolikus templom A rombadőlt középkori templom helyett, a mai templomot 1776-ban kezdték el építeni, jórészt a régi köveiből ban a váci püspökség ajándékaként Veresegyházáról hoztak át egy harangot tornyába. Ezt a templomot újították fel 1880-ban teljes mértékben. Az ban zajlott jelentős építkezésnek köszönhetjük a ma látható épületet.az ekkoriban lebontott középkori romok köveit is beleépítették az új épületbe. Belső berendezése 1881-ben készült el, ebből mára csak az orgona maradt meg. Az 1940-es években kicserélték a berendezését, 1949-ben pedigistókovits Kálmán festőművész freskókkal díszítette a szentélyt az oltárkép két oldalán. A mennyezeti képeket és az oldalfalak díszítőfestését Takács József mezőkövesdi festőművész készítette között. Katolikus templom (hrsz:66/1) megnevezése Templom címe Széchényi u. (hrsz. 66/1) jellemzői Szabadon álló beépítésű épület tornyos kialakítással, értékei Tömege, beépítése, homlokzat, eszmei érték 12

13 datálása XVIII. sz. Hatályos védelme: - datálás forrása Stílusjegyek Javasolt védelme: helyi Református templom Katolikus templom (hrsz:1568) megnevezése Templom címe Széchényi u. (hrsz. 1568) jellemzői Szabadon álló beépítésű épület tornyos kialakítással, értékei Tömege, beépítése, homlokzat, eszmei érték datálása 1928 Hatályos védelme: - datálás forrása Stílusjegyek Javasolt védelme: helyi Védendő műtárgy: Széchenyi u. 72 Haidecker fonatos kerítés, kapukkal Széchenyi u. 70 Haidecker fonatos kerítés, kapukkal Helyi értékvédelmi terület: Helyi területi védelemre javasolt területek Kistarcsa közigazgatási területén: Kistarcsa területén a történelmi településmag kialakult karaktere, léptéke olyan érték, amely megőrzésre érdemes. A településszerkezet, /közterületek/, telekstruktúra, beépítési struktúra és a beépítés léptéke megőrzésével kívánatos helyi védettség alá vonásuk. A helyi 13

14 értékvédelmi terület határa a településszerkezeti és területfelhasználási tervlapon ábrázolásra került. Helyi védelemre javasolt terület (he) Erdei F.-.Széchényi - Aradi és Rózsa utca által határolt terület Megnevezés Széchényi utca és környezete A javasolt védelem tárgya Utcakép, telekszerkezet, beépítési mód Piacutca a Katolikus templom előtti térségben - védendő településkép, településszerkezet Lejárat a Szilas patakhoz gyalogos híddal védendő településszerkezet Ápolt zöldfelület a Római Katolikus Templom előtti parkban védendő településkép, településszerkezet Ápolt zöldfelület a Katolikus Templom előtti parkban védendő településkép településszerkezet. Helyi értékvédelmi területként kell kezelni a természeti területként jelölt területeket, és a helyi egyedi védelem alá vont egyedi tájértékeket. A fejlesztéseknél fontos az új létesítmények megfelelő építészeti eszközökkel való környezetbe illesztése, (mérsékelt tömegalakítással, hagyományos arányrendszerkialakítással, anyaghasználattal, stb.). Az építtetők befolyásolása a történeti hagyományok megőrzésére és az igényes építészeti kialakításra nehéz feladat. Ennek egyik eszköze a helyi építési szabályzat, amely a telekalakítást, tömegformálást is szabályozza. Kistarcsa épített értékei megőrzése érdekében olyan akciókat kell indítani (pl. pályázati rendszerben), amely az épületek felújítására ösztönözné annak tulajdonosait. A ma még esetleg védhető értékek fogyatkozása miatt tehát fontos feladat lenne a város megmaradt művi értékeinek feltérképezése, majd a védelem lehetőségének és módjának helyi értékvédelmi rendeletben történő rögzítése. 14

15 Javaslatunk szerint törekedni kellene a nem országos, de még mindig meglévő karakteres, régi épületek és az általuk biztosított településkép értékeinek megőrzésére. Ezzel együtt azonban a védelem módját, mértékét lényegileg a település anyagi lehetőségei fogják meghatározni Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A meglévő átlagosan némileg növekvő intenzitású települési területhasználat az esetleges építészeti és régészeti értékek megőrizhetőségének vonatkozásában jelenleg kedvezőtlen adottság, amely (belterület, egyéb beépített területek, illetve földmunkavégzéssel érintett más területek) okozhat helyi konfliktusokat. A helyi védelem szükségesnek tartott, de a védelem a szakmailag helyes szabályok megalkotásán túl csak a pénzügyi források mellérendelésével lehet hatékony Változtatási szándékok A településtervi módosítás a következő változásokra terjed ki: Az Önkormányzat által megfogalmazott a területfelhasználást, a szabályozást és a Helyi Építési Szabályzatot érintő - változtatási szándékok: A részterületekre készült hatályos szabályozási terveknek a település egészére készülő tervbe való illesztése egységes szerkezetben, valamint új fejlesztési elképzelések (tervmódosítással érintett területek) tervezése. A településszerkezeti terv módosítása: 1) 1640/35 hrsz terület és a városközpont egyes területeinek övezet módosítási igénye. Városközpont fejlesztési igény mintegy 6,7 ha-on 2) Templom és környezete közterületből kivett terület terület felhasználás módosítása közpark céljára az Anna dombtól a civilházig (0,6 ha) 3) A Mezsgye utca - Szilas patak közötti területen mellett a255/10 és a 6092 hrsz területen kertvárosias lakó és sport rekreációs terület területfelhasználás csere mintegy 0,4+0,4 ha-on. 4) A 0255 hrsz út keleti határában, jelenlegi mezőgazdasági területen farmgazdasági beépíthető mezőgazdasági terület felhasználás módosítása (35 ha) A szabályozási terv módosítása: 1) 1640/35 hrsz terület és a városközpont egyes területeinek övezet módosítási igénye Városközpont fejlesztési igény mintegy 6,7 ha-on 2) Templom és környezete közterületből kivett terület övezetmódosítása közpark céljára az Anna dombtól a civilházig kb.0,6 ha-on 3) A Mezsgye utca - Szilas patak közötti területen mellett a255/10 és a 6092 hrsz területen kertvárosias lakó és sport rekreációs terület területfelhasználás csere mintegy 0,4+0,4 ha-on. 4) A 0255 hrsz út keleti határában, jelenlegi mezőgazdasági területen 3%-os beépíthető mezőgazdasági terület kialakítása mintegy 35 ha-on. 5) Építési hely módosítása a 3. sz. főút és a Villért közötti területen mintegy 10 haon. A település szintű Szabályozási Terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálata és módosítása az alábbi tématerületeken: 1. A hatályba lépés óta eltelt időszakban felgyülemlett tapasztalatok és az időközben megváltozott jogi környezet együttes figyelembe vételével tervezett a települési szintű bel- és külterületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása. 15

16 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt fejlesztési területek: VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS -ELSŐ MEGKERESÉS EREDMÉNYE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT ÚJ FEJLESZTÉSI TERÜLETEK sorszám 1. Terület (ha) 6 ha Helyrajzi szám (hrsz) TSZT Terület-felhasználás módosítás SZT Építési övezeti módosítás hatályos tervezett hatályos tervezett Kertvárosias lakó (Lke) Településközpont vegyes (Vt) Kertvárosias lakó (Lke) Településközpont vegyes (Vt) +0,43 ha 361/1 Közpark (Zkp) Településközpont vegyes (Vt) Közpark (Zkp) Településközpont vegyes (Vt) 2. +0,9 ha 3144/1 0,4 ha 66/3 Közlekedési Településközpont terület KÖu) vegyes (Vt) Összesen 7 ha-on Közlekedési terület Közpark (Zkp) (KÖu) Közlekedési terület KÖu) Közlekedési terület (KÖu) Közlekedési terület KÖu) Közpark (Zkp) Törzsszám: : 0,4 ha 255/10 0,4 ha 35 ha 6092 Különleges sportrekreáció (Kksr) Általános mezőgazdasági, , Különleges sportrekreáció (Ksr) Kertvárosias lakó (Lke) Kertes mezőgazdasági Kertvárosias lakó (Lke) Különleges sportrekreáció (Kksr) Általános mezőgazdasági, Különleges sportrekreáció (Ksr) Kertvárosias lakó (Lke) Kertes mezőgazdasági Kertvárosias lakó (Lke) 16

17 , (Mk) farmgazdasági (Máf) (Mk) farmgazdasági (Máf) 5. 8,7 ha 5510/5 A Gazdasági területen (Gksz) építési hely módosítás történik A Településszerkezeti és Szabályozási terv módosítással érintett területei közül a 2. számú fejlesztési terület érintett. A helyi egyedi és területi védelmet elősegítő feljesztés célja a jelenlegi parkos zöldterület megőrzése területen elhelyezkedő templommal Településhálózati és tájhasználati változás A tervezett közlekedés-hálózati és területi fejlesztések következtében a település településhálózati szerepe, illetve kialakult tájhasználata kis mértékben változik: javulnak a város közlekedéshálózati kapcsolatai és a területhasználat változása következtében várhatóan tovább nőhet a város térségben betöltött szerepe. Kistarcsa településközponti és egyéb övezetek funkcióinak részleges átalakulása, erősíti a település településhálózati és térségi helyzetét Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Kistarcsa közlekedési hálózatának ez a tervezett fejlesztése meglévő, kialakult településszerkezetét jelentősen nem módosítja, nem befolyásolja. A település szerkezetében a terv távlatán belül jelentős változás nem történik majd, a meglévő jelentősebb utak a település ellátására megfelelőek. Érezhető léptékű településszerkezeti változást és intenzívebb beépítési változást a tervezett fejlesztések nem okoznak. A tervmódosításban az új területfejlesztési területek kijelölése emelhető ki változásként, kiegészítve azzal, hogy a korábbi alacsony intenzitású területhasználat is egyre növekvő intenzitásúvá válhat. A növekvő használati intenzitás elemei elsősorban a meglévő lakóterületek, valamint az egyes területhasználaton belüli funkcióváltások okozzák Infrastrukturális változás A településre elmondható, hogy össz-közműves ellátással rendelkezik, mivel a vezetékes víz-, és villamosenergia-ellátás hálózatai mellett, kiépült a vezetékes földgáz-, és a hírközlés hálózatai, továbbá a szennyvízcsatornázás is. A közművek közül a csapadékcsatornázás kiván az elkövetkezendőkben jelentősebb fejlesztéseket, mivel a burkolt utak mentén nem mindig valósult meg a vízelvezetés rendszere. A belterület jelentős részén a csapadékvíz elvezetés megoldott, nyíltárkos elvezetéssel, a Fő utcában kétoldali árkokkal, mely elmaradt a többi közmű fejlesztésétől. A tervmódosítások várhatóan jelentősebb fogyasztásnövekedést nem okoznak, ezért a közműfejlesztési igény nem számottevő Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A település kistérség-közi kapcsolatai erősek, az intézményhálózat és a közép és felsőfokú szolgáltató infrastruktúra tekintetében részben helyben megoldott. További szolgáltatásokat Budapesten, illetve Gödöllőn veszi igénybe. Ezek a hagyományos (igazgatási, oktatási, egészségügyi) kapcsolatok hosszútávon is megmaradnak. Emiatt a hagyományos társadalom, helyi tradíciók és kultúra egységessége folyamatosan lazulhat. Ugyanakkor hosszú távon a település népességmegtartó képességét erősíteni szükséges a megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, kulturális élet, mint célkitűzés elérése és a hanyatlás elkerülése miatt. A település a tervezett településközpont fejlesztésével kulturális és idegenforgalmi látványosságokban gazdagodó településsé válhat. 17

18 1.3. Hatáselemzés A rendezési terv a település tervezett helyi védelmet érintő tervezett területén nem irányoz elő nagy változást, megőrzi az utcahálózatot, a településszerkezetet, a területhasználatot, törekszik a meglévő értékek megőrzésére. Az engedélyezési eljárások során a meglévő értékekre tekintettel határozza meg a változtatás feltételeit Történeti településhálózati következmények Kistarcsa közlekedési kapcsolatai jelentősen javultak az M0 autópálya átadásával, mivel a gyorsforgalmi út nyomvonala közvetlenül a város mellett halad el. Mivel az autópálya és a 3. sz. főút találkozásában természetes módon csomópont is létesült, így a település lehetőségei számottevően javultak. A 3. sz. főút kistarcsai átkelési szakasza nyomvonalát tekintve nem változik. A későbbiekben a gyűjtőúthálózatnál ismertetett módon a városi úthálózattal való viszonya némileg megváltozik, amely változások előnyösebb forgalom-lebonyolódást tesznek lehetővé. A városnak a 3. sz. főúttól keletre eső területén a városközpont tehermentesítése a cél, ugyanis a hálózati adottságok miatt a Széchenyi út- Kossuth Lajos u. bonyolítja le a forgalom döntő hányadát. A 3. sz. úttól nyugatra eső településrészen a forgalmi utaknál leírt Csömör-Kistarcsa- Mogyoród útvonal megvalósulása a gyűjtőúthálózat fejlesztésére is hatással lesz, ugyanis az itt levő lakóterületek nem csak a főútról, hanem ezen útvonalról is megközelíthetők lesznek. Az Eperjes utca meghosszabbítása a HÉV pályatesten keresztül nyugati irányban elősegíti az elvágott településrészek kapcsolatát. A kiszolgáló (lakóutca) hálózat döntően megfelel az igényeknek Természeti, táji hatások A tervezett fejlesztések megvalósulása a kialakult természeti állapotra némi hatással lehet. Nőnek a beépítésre szánt területek nem nőnek, de az építési célra igénybe veendő területek intenzívebb hasznosításra kerülnek. A táj jellege némileg megváltozik, azaz a mai, kialakult építészeti arculat némileg kiegészül, a területhasználatok rendezettebbé válnak. A beépített területeken várhatóan a szabályozottan rendezett, a jelenleginél urbanizáltabb arculat lesz a meghatározó A településkép feltárulásának változásai A közúthálózati korrekciók a település belterületét érintik. A tervjavaslatban olyan megoldásokat dolgoztunk ki, amelyek igyekeznek biztosítani a településkép hagyományos arculatának megőrzését és az új fejlesztések a kialakult állapothoz alkalmazkodva, azt kiegészítve valósuljanak meg. A terv megvalósulásával várhatóan szabályozottabb arculat jelenik meg a városba érkezők számára. Ebben a tekintetben mindig sarkalatos kérdés a települési szegélyek feltárulása: a településre érkezők számára feltáruló kép nagyban függ a településen élőktől. Ilyenkor nemcsak a főutcára kell gondolni, hanem a településhez közeledvén feltáruló telekvégek látványára. A települési szegélyek rendezése tehát nem elsősorban önkormányzati feladat, az nagyban függ a telektulajdonosok igyekezetétől is Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei Az Örökségvédelmi Hatástanulmány régészeti szakági munkarészét külön dokumentáljuk. 18

19 Történeti térbeli rendszerek alakulása A tervjavaslat szerint a belső településrészek közti kapcsolatok is részleges fejlesztésre kerülnek, de a település védendő értékeket képviselő területeinek viszonyai alapvetően nem változnak meg. Kistarcsa területén a helyi védelemre javasolt épületek, művi értékek a belterületen találhatók, a külterületen, valamint a településközpontban, tömbbelsőkben helyezkednek el. A tervezett fejlesztések, és az ezzel járó kis mértékű forgalmi változások részben érinti a belterületet. Ezeknek negatív hatásai a 3.sz. főút forgalmához képest elenyésző a védendő épületekre nézve Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében A településen nincs országos védelem alatt álló művi érték Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A településen nincs országos védelem alatt álló művi érték Településkarakter változásának hatásai A tervezett változtatásokkal reményeink szerint a településkarakter a meglévő kulturális értékek megóvása mellett a még rendezettebb városias környezet irányában mozdul el. A ma jellemző települési jelleg a kialakult állapotra szervesen ráépülve, drasztikus változások nélkül, szabályozott keretek között fejlődhet tovább. A táji környezetéhez alkalmazkodó és a település befogadóképességét meg nem haladó tágas, (fokozatos szerves urbanizáció révén) rendezett arculattal is bíró település képe állhat elő. A tervezett területfejlesztések az idegenforgalom és a gazdaság növekedésével járhat együtt. Ezzel és a várhatóan bekövetkező fejlesztési iránnyal párhuzamosan a település térségi szerepe, jelentősége tovább nő, amely további belső fejlődést gerjesztő erő lehet Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A település átalakulásával és változzóparaméterekkel bíró területfelhasználások befogadásával a környezetterhelés jelenlegi volumene várhatóan ugyan nő és összetétele is megváltozik, de amelyekre számítva tervünk hatástompító és konfliktusmegelőző megoldásokat is tartalmaz. A növekvő környezetterhelés minden bizonnyal az épített örökség műszaki állapotára is valamelyest hatással van, de e hatások jelentősége összességében elhanyagolható Folyamatok iránya, visszafordíthatósága A terv elhatározásai olyan önkormányzati településpolitikai konszenzusos döntéseken nyugszanak, amelyek megváltoztatása nem reális, és amelyek a már eddig bekövetkezett települési folyamatok eredményeképpen születtek meg. Emiatt a folyamatok visszafordíthatósága erősen kétséges. A jelenlegi helyzetben azonban a folyamatok megfordítása tudomásunk szerint a tervezésben érdekelt felek egyikének sem áll szándékában. 19

20 Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A településen található művi értékek, -amelyek a tervben foglaltakból következően - jelentősebb értékvédelmi károk keletkezésének az esélye nem valószínűsíthető, amennyiben valamilyen védettségi kategóriába kerülnek, így a kárenyhítés lehetősége kicsi. A helyi védelem alá helyezett művi értékek fenntartásának anyagi lehetőségei több szempontból biztosíthatók. A helyi védelem alatt álló értékeket ért esetleges károk költségeinek fedezése várható az egyháztól, valamint az önkormányzattól és tulajdonosoktól. Adott esetben az önkormányzat anyagi lehetőségei alkalmasak lehetnek a helyi védelemre javasolt művi értékek karbantartására is Összefoglaló Budapestről Gödöllő felé a 3. sz. főútról érhető el a település, amely jó közúti kapcsolatot biztosít a főváros, valamint az ország északkeleti területei felé. A várost a Budapest-Gödöllő HÉV vonal szeli ketté. A két szerkezeti elem hatására tagolt településközpont jött létre. A település fejlődésére jelentősen rányomta a bélyegét a főváros közelsége. A rendszerváltást követő szuburbanizációs folyamat, a mai napig tartó dinamikus fejlődést eredményez. Mostani formájában és elrendezésében valószínűleg az 1727-es újjá településkor alakult ki a falu magja a Széchenyi utca képe a kiszélesedő piacutcával, a Szilas patak két oldalának a beépítése a Rózsa utcáig. A Falu (ez alatt a régi település magját értjük) jellegzetessége ez a piacutca - a Katolikus templom környezete valamint a Széchenyi és a Rózsa és Malom utcákban lévő tornácos parasztházak. Itt található a Civilház, amely a régi Polgármesteri Hivatal volt. Az évek során egymás mellé települő városrészek változatos városképet eredményeztek. A település lakóterülete jellemzően kétféle típusba sorolható, kisvárosias és kertvárosias lakóterületbe. A megosztott településközpont egyik része a Hősök tere, Kölcsey utca eleje és az Ifjúság tér által határolt területen fekszik. A településközpont másik része a Hunyadi utca, Thököly utca területe, a két HÉV állomás közötti rész. Itt található a Művelődési Ház, központi orvosi rendelő, a piac, a posta és a református templom is. A központi területhez szervesen kapcsolódik a volt fésűfonó gyár átalakulóban lévő gyártelepe, amelyen jelenleg benzinkút, élelmiszerüzlet, raktár, és gyártelep található. A településközpont szerves része a volt internáló tábor nagykiterjedésű területei. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műemlék-nyilvántartása szerint Kistarcsa területén öt műemléki védelem alatt álló művi érték nem található: A tanulmányban minden olyan ingatlant felvettünk a listára, amely fekvése, tömege miatt a településkép szempontjából jelentősnek minősül, vagyis helyi értéket képvisel. A helyi művi értékvédelemre érdemes épületek a régi településközpontban találhatóak. Ezek a települési múltra jellemző karakteres épületek (XIX.-XX. sz.), a népi építészeti és egyéb meghatározó központi karakter emlékét őrző művi értékek. A Településszerkezeti és Szabályozási terv módosítással érintett területei közül a 2. számú területen a jelenlegi funkciót őrző településrendezési beavatkozás történt. A település jelenleg nem rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel, de előterjesztésre vár. Az újonnan készült felülvizsgálta és számba vette a védelemre érdemes építészeti és kulturális szempontból védendő értékeket, amit 20