Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek Irodapiaci hírek Logisztikai hírek Retail hírek Gazdasági hírek

Átírás

1 hét

2 Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 4 Kevesebb a gondja a panelházban élőknek... 5 Náci őrtoronyból lett luxuslakás... 7 A lakáshirdetésekben januártól meg kell jelölni az energetikai minősítést... 8 Pert vesztett az OTP a devizahitelessel szemben - Precedens?... 9 Ketyeg a társasházi időzített bomba Verseny indulhat az új lakásokért Átlagosan 13%-ot engednek a lakáseladók Adócsalás miatt nyomoz az ügyészség a devizahitelező bankok ellen Kínaiak szedik be a magyar e-útdíjat? ,7 milliárd a Balaton parti kisajátításokra Ötszörösére nőtt az egyházi ingatlanjáradék Pörög a balatoni ingatlanpiac Irodapiaci hírek Európa kereskedelmi ingatlanpiacain 23,8 milliárd eurót fektettek be Budapest a leginkább költséghatékony irodalokáció Európában Üzemeltetői képességeit kamatoztatja az Appeninn Nyrt Az IFK javaslatai a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alakulására Hogyan alakult 2012 első negyedévében a budapesti irodapiac? A Gameloft a Riverparkba költözött Logisztikai hírek Ilyen lesz a budapesti dugódíj Sokat vesztett romániai telkein az Ablon csoport Átadták a magyar-osztrák kerékpárutat Díjesőben részesült a Colliers International A Prologis új bérbeadással erősíti kapcsolatát a DHL-lel Lengyelországban Telekadót vethetnek ki az állami cégek ingatlanjaira is Jön a dugó- és útdíj, csekk, biztosítási- és telefonadó Szivattyúgyárat építenek Székesfehérváron Átadták a Richter gigagyárát Újabb használt Volvo buszokat kap Budapest Retail hírek Így (nem) működik a plázastop Letették az Árkád 2 alapkövét Belépett a magyar ingatlanüzemeltetési piacra az osztrák PORREAL A figyelem kereszttűzében a Sió Pláza Megnyílt a petrőci aquapark Átadáták a makói kalandparkot Gazdasági hírek Bezárathatják a vásárlókat megkárosító multik üzleteit Tehernövekedés és egyszerűsítés: kétarcú adócsomag Hiánycikk lesz a banki hitel Magyarországon /67

3 Felforgathatja a piacot a biztosítási adó... Egyszerűsített adóíveket postáz a NAV... Emeltszintű szolgáltatással válságágazatban is érhetők el sikerek... Hamarosan az Árkád lesz Magyarország legnagyobb bevásárlóközpontja... Drasztikus változások az új Munka Törvénykönyvében... Átadták a Budafoki Borvárost... Percenként 2 forint lehet a telefonadó... Property News... Commercial property investment in Europe reaches 23.8 billion in Q Colliers International sweeps the CEE Quality Awards with three wins... Prologis Strengthens its Relationship with DHL with New Lease in Poland... Gameloft has chosen RiverPark offices to open its new 550 sqm office... 3/

4 Lakáspiaci hírek hét 4/67

5 Kevesebb a gondja a panelházban élőknek Április 27. Péntek A társasházak egy része semmilyen lényegi állagmegóvást vagy fejlesztést nem végez, derül ki a Habitat for Humanity Magyarország felméréséből. A tulajdonosok sokszor kényszerű tétlensége azonban egyik pillanatról a másikra olyan jelentős műszaki problémákhoz vezethet, amelyek vagy kockázatossá teszik az ingatlan használatát vagy óriási terheket rónak a háztartásokra. Ez a helyzet nagyjából 200 ezer alacsony státuszú területen található társasházi lakást érint ma hazánkban. A felmérés megállapította, hogy a vizsgált, alacsony státuszú területeken található társasházi épületek több mint felében komoly műszaki problémák vannak. A hagyományos építésű épületeknél lényegesen több és nagyobb jelentőségű probléma halmozódott fel, mint az iparosított technológiával épült lakótelepeken. Komoly gondot okoz, hogy az épületek műszaki állapota sokszor a benn élők, a kevésbé felkészült közös képviselők számára is ismeretlen. A valódi műszaki problémák helyett sokszor csak az esztétikai jellegűek kerülnek a figyelem előterébe. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a műszaki felmérés maga is olyan összegű beruházás lenne, amit a társasház nem tud vállalni. A helyzet kialakulása visszavezethető a társasházak működésével kapcsolatos olyan strukturális problémákra, mint például a közös képviselők díjazása. Hiszen ameddig nem tisztázott, hogy a fejlesztések koordinálásával járó többletmunkát hogyan honorálja a közösség, érthető, hogy a közös képviselők inkább abban érdekeltek, hogy a ház alapszinten működjön. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy eltérőek az idősebbek és a fiatalabbak igényei; az albérlők, a bérbe adók és a saját tulajdonban lakók érdekei, más problémák jelentkeznek a felső emeleten vagy földszinten lakóknál, miközben hiányzik az összefogás kultúrája, a döntéseket pedig viszonylag egyszerű blokkolni. A vizsgált szegmensben a problémák gyökere sokszor az, hogy a lakhatási költségek már önmagukban is magasak. Ebben a csoportban a háztartások 46%-a (hitelköltségek nélkül 36%-a) jövedelmének 35%-át költi lakhatásra. A nemzetközi irodalom szerint 30-35% felett megfizethetőségi problémáról beszélhetünk. A megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartások pedig egyszerűen nem képesek finanszírozni a közös tulajdon többletterhekkel járó állagmegóvását, fejlesztését. Ezzel függ össze az is, hogy az érintett társasházakban sokan tartoznak a közös költséggel, és számos ház már a szolgáltatóknak sem tud fizetni. Bár a társasházi felújítások piacán viszonylag kedvező finanszírozási lehetőségek érhetők el (hitelek, lakás-takarékpénztári konstrukciók), az alacsony státuszú társasházak ezekhez a forrásokhoz nem tudnak hozzáférni, a szervezeti, együttműködésbeli nehézségeken túl a felújítási alap nem megfelelő képzése, a hátralékosság magas mértéke miatt. Külső források híján azonban a beavatkozások finanszírozása reménytelen. Annak ellenére, hogy a társasházak leromlott állapota a lakhatási szegénység egyik megnyilvánulási formája - hiszen a közös részek műszaki problémái a lakások élhetőségét, megfizethetőségét, de akár az alapvető szolgáltatásokhoz, infrastruktúrához való hozzáférést is alapvetően befolyásolják - ezzel a kérdéssel jobbára nem foglalkoznak sem az érintettek, sem fejlesztések irányát befolyásolni tudó hatóságok, döntéshozók. Az időzített bomba azonban ketyeg: ha a szegény társasházakat továbbra is elkerülik a fejlesztések, akkor az ott élő háztartások 5/67

6 legdrágább vagyontárgya értéktelenedik el, mely az érintettek és a terület további lecsúszásához fog vezetni. 6/67

7 Náci őrtoronyból lett luxuslakás Április 27. Péntek Brüsszeltől alig néhány kilométerre észak-nyugati irányban található Steenokkerzeel városa. Itt áll az a 30 méter magas torony, amelyet között építtettek, s amelyet a települést megszálló nácik egyszerűen csak őrtoronyként kezdték el használni. Az ingatlanban a Bham Design Studio luxuslakást alakított ki. Chateau d'eau-nak is nevezett vertikális építmény a nácik kivonulásától 2004-ig a település vízellátásának szolgálatában állt. Mielőtt a torony teljesen leamortizálódott volna, a Bham Design Studio oltalmába vette az ipari építményt, hogy egy tehetősebb család számára loftlakást alakíthasson ki benne. Az önkormányzat azonban eleinte csak a torony teljes külső és belső felújítását kívánta elérni, a lakhatási célokat kielégítő változtatásokra csak 2008-ban bólintott rá. A cikket és képeket itt találja! Forrás: IngatlanHírek.hu 7/67

8 A lakáshirdetésekben januártól meg kell jelölni az energetikai minősítést Április 27. Péntek Aki árulja vagy bérbeadásra kínálja a lakását, annak a kereskedelmi médiában történő hirdetéskor jövő év január 9-től meg kell jelölnie a lakás energetikai minősítését egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet tervezet, amely a kormány honlapján jelent meg. Az eredeti rendelet azt írja elő, hogy 2009-től aki eladja vagy egy évnél hosszabb időre bérbe adja a lakását, annak kötelező elkészíttetnie az energetikai tanúsítványt. Ehhez képest új szabály, hogy a hirdetésben fel kell tüntetni az energetikai besorolást (az A, B, vagy más betűjelet). A tervezett módosítás a bérletbe adók számára az egy évnél hosszabb bérbeadás esetében 2015-ig önkéntessé végéig teszi a kötelező tanúsítvány elkészíttetését. Így aki él ezzel a lehetőséggel, az nem hirdetheti a bérbeadást. A tanúsítványt a jövőben az építésügyért felelős minisztérium honlapján elérhető szoftverrel kell elkészíteni, amely automatikusan kódszámot ad minden épületre. Az adásvételi szerződést csak akkor fogadja el az ingatlan-nyilvántartás, ha szerepel benne ez a kódszám. A módosítások másik csoportja a költségoptimalizálással kapcsolatos. Alapvető probléma, hogy csak annyira érdemes energetikailag javítani egy épületet, hogy a ráfordítás megtérüljön annak az élettartama alatt. Kivételesen engedélyezhető meglévő épületnél az előírt energetikai jellemzőtől való eltérés, ha a megfelelés aránytalanul sokba kerülne, és nem térülne meg soha. A kalkulációkban új épületnél 30 évvel, meglévőnél pedig 20 évvel kell számolni. Az energetikai tanúsítvány továbbra is 10 évig lesz érvényes, de ha a követelmények időközben változnak, akkor újra el kell készíttetni a tanúsítványt. Ez azért érdekes, mivel a magyar szabályozás eddig nem foglalkozott azzal az uniós előírással, hogy 2021-től már csak alacsony - közel nulla energiafogyasztású épületek kaphatnak építési engedélyt. A szigorúbb előírások majdani megjelenése előtt készült tanúsítványokat tehát újra el kell készíttetni. Végül új előírás a tervezetben, hogy nemcsak az azonos lakásoknál, hanem az azonos terv alapján, azonos gépészettel készített családi házaknál sem kell valamennyinél újra számolni a tanúsítványt, az első alapján kiállítható a többire is. Forrás: MTI 8/67

9 Pert vesztett az OTP a devizahitelessel szemben Precedens? Április 26. Csütörtök Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa a Békés Megyei Bíróság első fokú ítéletét abban az ügyben, amelyben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége indított pert az OTP Bankkal szemben. A bíróság szerint a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni - számolt be az MTI. A felperesek egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. A táblabíróság jogerős döntése az első kifogás kapcsán az elsőfokú bíróság semmisséget kimondó ítéletét mellőzte, míg a második esetében azt helyben hagyta. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal. Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke és felesége az OTP-vel szemben indított perükben a május 29-én létrejött deviza alapú kölcsönszerződésük két kikötését támadták meg. A Békés Megyei Bíróság december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal. Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak. A deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna. A felperesek ezzel szemben az első fokú ítéletnek megfelelően kiemelték: a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. A kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla. Eszerint ugyanis csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. Ezért ezt a kikötést a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte meg. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú 9/67

10 bíróság is kimondott. A döntés jogerős. A döntés az MTI beszámolója alapján precedens értékűnek tűnik, mely más OTP-s és más banki devizahitelek elszámolását visszamenőlegesen is érintheti. Hogy ez így van-e, az egyelőre a tudósításból nem derül ki. Forrás: MTI 10/67

11 Ketyeg a társasházi időzített bomba Április 26. Csütörtök A Habitat for Humanity Magyarország felmérése szerint a társasházak egy része semmilyen lényegi állagmegóvást és a fejlesztést nem végez. Ez azonban egyik pillanatról a másikra olyan jelentős műszaki problémákhoz vezethet, amelyek vagy kockázatossá teszik az ingatlan használatát vagy óriási terheket rónak a háztartásokra. A helyzet nagyjából 200 ezer alacsony státuszú területen található társasházi lakást érint ma hazánkban. A Városkutatás Kft. a Habitat for Humanity Magyarország megbízásából 2011-ben végzett kutatást az alacsony státuszú társasházak fejlesztésének lehetőségeiről, ezek elmaradásának okairól. A vizsgálat körébe országszerte nagyságrendileg ezer társasház tartozik, amely 460 ezer lakást jelent összesen. A vizsgált társasházak több mint felében komoly műszaki problémák vannak. A hagyományos építésű épületeknél lényegesen több és nagyobb jelentőségű probléma halmozódott fel, mint a lakótelepeken. Az épületek műszaki állapota sokszor a lakók és a közös képviselők számára is ismeretlen, miközben a műszaki felmérés maga is olyan összegű beruházás lenne, amit a társasház nem tud vállalni. A helyzet kialakulása visszavezethető a társasházak működésével kapcsolatos olyan strukturális problémákra, mint a közös képviselők díjazása. Nem tisztázott, hogy a fejlesztések koordinálásával járó többletmunkát hogyan honorálja a közösség, így a közös képviselők inkább abban érdekeltek, hogy a ház alapszinten működjön. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a lakók érdekei nagyon különbözőek lehetnek, miközben hiányzik az összefogás kultúrája, a döntéseket pedig viszonylag egyszerű blokkolni. A vizsgált szegmensben a problémák gyökere sokszor az, hogy a lakhatási költségek már önmagukban is magasak. Ebben a csoportban a háztartások 46%-a (hitelköltségek nélkül 36%-a) jövedelmének 35%-át költi lakhatásra. A megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartások pedig egyszerűen nem képesek finanszírozni a közös tulajdon állagmegóvását, fejlesztését. Az érintett társasházakban sokan tartoznak a közös költséggel, és számos ház már a szolgáltatóknak sem tud fizetni. Bár a társasházi felújítások piacán viszonylag kedvező finanszírozási lehetőségek érhetők el, az alacsony státuszú társasházak ezekhez nem tudnak hozzáférni a felújítási alap hiánya, a hátralékok mértéke miatt. Annak ellenére, hogy a társasházak leromlott állapota a lakhatási szegénység egyik megnyilvánulási formája ezzel a kérdéssel jobbára nem foglalkoznak sem az érintettek, sem fejlesztések irányát befolyásolni tudó hatóságok, döntéshozók. Az időzített bomba azonban ketyeg: ha a szegény társasházakat továbbra is elkerülik a fejlesztések, akkor az ott élő háztartások legdrágább vagyontárgya értéktelenedik el, mely az érintettek és a terület további lecsúszásához fog vezetni. A kutatás teljes szövege elérhető: Forrás: MTI 11/67

12 Verseny indulhat az új lakásokért Április 24. Kedd A közelmúltban indult állami ösztönzők és az épületek energetikai hatékonyságának előtérbe kerülése lendületet adhat az éledezés első jeleit mutató újlakáspiacnak; új projekt eközben alig-alig indul a piacon, így hosszú évek után ismét keresletivé alakulhat a hazai újlakáspiac - áll az OTP Ingatlanpont elemzésében. Az országos ingatlanközvetítő hálózat szerint a tendencia már tavaly elkezdődött: 2006 óta először 2011-ben haladta meg a piaci kereslet volumene az új kínálatét. Budapesten például közel új lakást adtak el tavaly, ugyanakkor mindössze épült. A fővárosban jelenleg körülbelül eladatlan új építésű lakás van, és további épül. Miután a folyamatban lévő beruházások kifutásával az épülő lakások számának további csökkenése várható, a kereslet pedig élénkülhet, verseny indulhat a jó paraméterekkel bíró új lakásokért. "Az idén indult állami ösztönzők elsősorban az újlakáspiacot élénkíthetik. A teljes vételár akár százalékát is elérő szociálpolitikai kedvezményt ugyanis csak ilyen ingatlanra lehet igénybe venni. A kamattámogatás, várakozásaink szerint leginkább a fővárosi belső kerületeiben található, négyzetméteres új építésű lakások iránt növelheti meg érezhetően a keresletet" - idézi az MTI-hez eljuttatott közlemény Kosztolánczy Györgyöt, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatóját. Új lakás vásárlására maximum 10 millió forint hitelt lehet igénybe venni kamattámogatással úgy, hogy az ingatlan vételára nem haladhatja meg a 30 millió forintot. Ebbe az összegbe gyakorlatilag bármilyen új építésű lakás vagy ház beleférhet vidéken, de Budapesten is elegendő lehet egy négyzetméteres lakóparki lakásra a VIII., IX., XI. kerületekben. Az ügyvezető igazgató szerint azonban valószínűbb, hogy az emberek ennél kisebb és olcsóbb ingatlant keresnek majd, hogy a vételárhoz viszonyítva minél magasabb legyen a kedvezményes hitel aránya. Az OTP Ingatlanpont várakozásai szerint hosszabb távon az ingatlanfejlesztések is reagálhatnak az élénkülő piaci keresletre; a fejlesztések várhatóan jobban idomulnak majd a megváltozott vásárlói igényekhez és az állami ösztönzők által támasztott követelményekhez. Kosztolánczy György úgy véli, a korábbi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a beruházók sorvezetőként használják majd a szociálpolitikai támogatás kritériumrendszerét a tervezési szakaszban lévő projektek lakásmixének kialakításánál, így várhatóan a korábbinál jobb energiahatékonyságú, valamint nagyobb alapterületű lakások is megjelenhetnek majd az új lakások kínálatban. Forrás: MTI 12/67

13 Átlagosan 13%-ot engednek a lakáseladók Április 24. Kedd Országosan, és minden részpiaccal kalkulálva 13 százalékkal voltak túlárazottak az első negyedévben a használt lakások, vagyis ennyivel kaptak kevesebbet a használt lakások eladói az eredetileg meghirdetett eladási árnál az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózatának adatai szerint. Az OC közleménye szerint a használt téglalakások esetében Budapesten a 10 millió forintosak, Pest megyében a 16 millió forintba kerülők, míg Nyugat-Dunántúlon a 14 milliósak voltak a legkeresettebbek. A tapasztalatok szerint az ügyleteket két árcsökkentés előzi meg. Az elsőt még az eladó teszi, hogy kelendőbb legyen a lakása, a második pedig a vevő érkezésekor, a végső áralkuban adódik. A használt családi házaknál 18,7 százalék volt az árengedmény, ebből 8 százalékot még a kínálati szakaszban engedett az eladó, 10,7 százalékot pedig a vevő alkudott le. A paneles lakások eladói viszont csak 8,8 százalékos árengedményre kényszerültek, ebből 3,4 százalék volt az eladó árcsökkentése, 5,4 százalékot pedig a vevővel folytatott alku adott ki. A használt téglalakások az előbbi két lakás típus között helyezkedtek el, 12,6 százalékos árengedménnyel, amelyből 5,4 százalék volt az előzetes árejtés, 7,2 százalék pedig az alku eredménye. Forrás: Otthon Centrum 13/67

14 Adócsalás miatt nyomoz az ügyészség a devizahitelező bankok ellen Április 24. Kedd Adócsalás gyanújával nyomozást indított az ügyészség a devizahitelező bankok ellen írja a Magyar Nemzet. A napilap az ügyben feljelentést tevő Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének vezetőjére hivatkozva írja, hogy az ügyészség is vizsgálja, nem követtek-e el adócsalást a bankok, amikor az árfolyammozgásból származó extra nyereségüket nem adóköteles nyereségként számolták el. Kásler szerint feljelentését a békéscsabai bíróság december 8-i, első fokú határozata alapozza meg, amelynek alapján az OTP Bank jogalap nélkül számolták el devizában a devizahitelek kezelési költségeit, így pedig a kezelési költségeken keletkező árfolyamnyereség adóköteles nyereségnek számít. Mivel a gyakorlat általános volt a devizahiteleket nyújtó bankok körében, a nyomozás minden magyarországi bankra kiterjedhet, írja a Magyar Nemzet. Forrás: Magyar Nemzet Online 14/67

15 Kínaiak szedik be a magyar e-útdíjat? Április 24. Kedd Kínai beruházó akár kínai finanszírozással működhet közre a hazai használatarányos útdíjrendszer kiépítésében, értesült a Napi Gazdaság Online. Az eredeti terveknél másfélszer nagyobb, évi 150 milliárd forint bevétellel számol a jövő év közepén elindítandó, a 3,5 tonna feletti nehézgépjárművek üzemeltetőire kivetett elektronikus, azaz használatarányos útdíjból a kormány. Mivel frissen induló rendszerről van szó, a működés első fél évére tervezett 75 milliárd is ambiciózusnak tűnik de ez az összeg szerepel a Széll Kálmán terv hivatalosan frissített verziójában. Arról viszont még csak pletykákat hallani a nemzetgazdasági tárca berkeiből, hogy a május 31-ig kiírandó gyorsított közbeszerzési eljáráson egy kínai cég lehet a befutó, sőt az sem kizárt, hogy a szűk határidő és a forráshiány miatt a kínaiak a finanszírozásba is beszállnak. Minderről Fellegi Tamás akkor még nemzeti fejlesztési miniszter tavaly őszi pekingi tárgyalásain eshetett szó. Korábban az osztrák Kapsch Telematic Servicest is esélyes pályázóként emlegették Fellegi 2007-től 2009 januárjáig e cég hazai ügyvezetője volt. Ha minden jól megy, néhány hónap alatt megtérülhet az e-útdíj 50 milliárd forintosra becsült bevezetési költsége, legalábbis ha jól számol a kormány, és 2020-ra valóban összejön az évi 400 milliárdos díjbevétellel. Az e-útdíjat évente kétszer emelnék január, illetve július 1-jén, az inflációt meghaladó mértékben. A gyakori használók és a kevésbé környezetszennyező járművek kedvezményt kaphatnak, a szennyezőbbekre magasabb tarifa vár. A személyautókra, a 3,5 tonna alatti járművekre és a buszokra egyelőre maradna az időalapú használatot jelentő matricarendszer. Ők legkorábban az e-útdíj bevezetése után fél évvel önként csatlakozhatnak a használatarányos rendszerhez, ha az éri meg nekik jobban. A nagy elszántság mellett hagyott magának egérutat a kormány, hiszen a terv úgy fogalmaz: "Ha az új elektronikus útdíjfizetési rendszer a megadott határidőre nem épülne ki, az e-útdíj bevezetéséig a jelenlegi matricás rendszer érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel garantálható." Nem zárható ki, hogy ezt az opciót azért tartotta fenn a kabinet, mert nem lesz egyszerű a gyors bevezetés, mégpedig a közbeszerzési eljárásokat nem ritkán kísérő jogviták miatt. Forrás: Napi.hu 15/67

16 3,7 milliárd a Balaton parti kisajátításokra Április 24. Kedd 95 Balaton parti telek kisajátításával számol a területrendezési törvény most elkészült módosítása, erre 3,7 milliárd forintot szánnak. A Balaton-törvény írta elő az önkormányzatoknak, hogy a belterületi parthossz 30 százalékán sétányt alakítson ki. Ehhez a feladathoz azonban forrást nem biztosított az önkormányzatoknak, márpedig több településen csak úgy lehet eleget tenni az előírásoknak, ha magánkézben lévő ingatlanokat sajátítanak ki részben vagy egészben. Az Alkotmánybíróság korábbi döntése ez év április 30-áig adott haráidőt a kormánynak akártalanítás rendjének törvényi szabályozására. A kormány honlapján olvasható tervezet 95 telek kisajátításával számol (hogy pontos milyen telkekről van szó, az a tervezetben nincs felsorolva), de csak 43 telket kell egészében igénybe venni. A teljes, egészében kisajátítandó telek-terület 100 ezer négyzetméter, amelynek az ellenértéke 1,6 milliárd forint.a csak részben kisajátítandó telkekből 210 ezer négyzetméter marad vissza a tulajdonosoknál, de ezek után is kártalanítást kell fizetni, leginkább azért, mert a telek elveszti part-menti jellegét. Ennek az ellenértéke - ugyancsak idei árakon - 2,1 milliárd forint. Így jön össze összesen a 3,7 milliárd. Több település is komoly problémákban ütközik az előírt part menti sétány kialaításánál. Balatonszárszó 5,5 kilométeres partvonalának 95 százaléka van például beépítve, Siófok fideszes polgármestere pedig 2010 januárjában írt levelet, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos állami tulajdonú ingatlanok jelenleg jogellenesen elzárják a Balaton-partot. Balázs Árpád példaként említette a Miniszterelnöki Hivatal siófoki üdülőjét, amely kettévágja a széplaki sétányt, megsértve ezáltal mind a Balaton-törvényt, mind a helyi építési szabályzatot. Forrás: MTI 16/67

17 Ötszörösére nőtt az egyházi ingatlanjáradék Április 23. Hétfő 1998 óta durván ötszörösére nőtt az elvett egyházi ingatlanok miatt megállapított kárpótlás részeként fizetett felekezeti örökjáradék, és 2011-ben elérte a 16 milliárdot írja a Népszabadság. A 12 érintett egyház közül a 90-es években a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a Mazsihisz, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a Baptisták választották az örökjáradékot. A lehetőséget a Horn-kormány teremtette meg, és az állam először 1998-ban fizetett, cserébe a hat egyház akkori értéken összesen 67 milliárd forintnyi ingatlanról mondott le. A kezdeti 3,2 milliárdról 2011-re 16 milliárdra nőtt a járadék éves összege, az állam eddig összesen több mint 110 milliárd forintot utalt át az egyházaknak. A járadék összege eredetileg inflációkövető lett volna, azonban a lap szerint a Fidesz többször is belenyúlt a rendszerbe, és kiegészítette a korábban kialkudott tételeket. Változott a járadékok aránya is, egyszeri döntések nyomán a katolikusoknak járó összeg gyorsabban nőtt, mint a többi öt egyházé. A cikk emlékeztet rá, hogy Szászfalvi László kereszténydemokrata államtitkár 2011-ben elképzelhetőnek nevezte, hogy a kormány az egyházi földbirtokok ügyében újranyitja a kárpótlási fejezetet. Az Alaptörvény egyik átmeneti rendelkezése kizárja, hogy új kárpótlási jogcímről jogszabály szülessen. Forrás: Népszabadság Online 17/67

18 Pörög a balatoni ingatlanpiac Április 23. Hétfő Több hónapja tartó növekedést tapasztalnak a tóparti ingatlanok értékesítésében az országos hálózattal rendelkező forgalmazók - írja hétfői számában a Világgazdaság. A Balaton déli partján továbbra is népszerűek az új építésű, vagy újszerű állapotban lévő lakások, jellemzően 15 millió forint körüli vételárban. Az északi parton a legnépszerűbb települések Balatonalmádi, Balatonfüred, Tihany és környéke, és itt az építési telkek és a kisebb nyaralók, családi házak is keresettek, jellemzően millió forint közötti értéken. Forrás: MTI 18/67

19 Irodapiaci hírek hét 19/67

20 Európa kereskedelmi ingatlanpiacain 23,8 milliárd eurót fektettek be Április 27. Péntek A visszafogott befektetési forgalom az európai kereskedelmi ingatlanpiacon a szezonális lassulást tükrözte 2012 elején állapította meg a CBRE globális ingatlan-tanácsadó legfrissebb kutatásában. A befektetések nem érték el a 24 milliárd eurót az év első negyedévében, ami 31 százalékos zuhanás 2011 utolsó negyedéhez képest, 18 százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakától, és nagyjából egybeesik a 2010-es aktivitás szintjével. Az általános lassulás jegyeit mutató európai befektetési piacon kivételt jelentett Skandinávia, ahol közel 50 százalékkal emelkedett a forgalom 2012 első negyedévében az előző évhez viszonyítva. A régió továbbra is a kockázatkerülő ingatlan-befektetők kedvence. Jonathan Hull, a CBRE európai tőkepiaci vezetője elmondta: a skandináv piacok egyre aktívabbak az államháztartás helyzete kedvezőbb, mint Európa többi részén, csakúgy, mint a gazdasági növekedési kilátások. A biztos fundamentumok a piacra belépni vágyó külföldi vevők számának emelkedését hozták. Svédország továbbra is kulcspiac a befektetők számára, és az egyéb skandináv országok iránti érdeklődés is nő. Az idén az első negyedévében Közép- és Kelet-Európában alacsony volt a befektetések szintje 2011 rekordközeli befektetési időszaka után. A forgalom a régióban mindössze 901 millió eurót tett ki, habár a befektetők étvágya fennmaradt a központi piacok első osztályú eszközei iránt, mint például Lengyelországban, ahol a befektetők többsége vásárolt. Közép- és Kelet-Európa piacain kevés számú nagy üzlet dominált, ami jelentős ingadozást okozhat a negyedéves összesítésekben. A hitelből való finanszírozás általános hiánya - a legmagasabb minőségű ingatlanok kivételével ezt tovább súlyosbítja. Az általános kockázatkerüléssel együtt egyre nő a szakadék az elvárások és a rendelkezésre álló ingatlanok között. A biztonság keresése és a korlátozott finanszírozás miatt az aktív ingatlanbefektetők egyre inkább a piac legjobb, nagy, "trófeaszerű" eszközeit keresik. Ahogyan 2011-ben is látható volt, ez jelentős ingadozásokat okoz a befektetési aktivitásban, ezért 2012 első negyedéve gyengébbnek mondható. Mindazonáltal a függőben levő tranzakciókból kiindulva a negyedéves szinthez képest növekedést várunk Lengyelországban és Csehországban, ami a forgalom fellendülését hozhatja az év hátralévő részében" tette hozzá Jos Tromp, a CBRE közép-kelet-európai kutatási és tanácsadási vezetője. Forrás: CBRE 20/67