A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Jogász szak. Záróvizsga Szabályzata

Átírás

1 A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogász szak Záróvizsga Szabályzata a május 23-án elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Oldal 1 / 23

2 A ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI I. cím Általános szabályok 1. A záróvizsga (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga célja a képzési és kimeneti követelményekben (továbbiakban: KKK) meghatározott ismeretek, ismeretkörök megszerzésének és alkalmazásának ellenőrzése. (2) A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő záróvizsga-időszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. 2. A záróvizsga időpontja (1) A záróvizsga a Rektor által meghatározott tanévi időbeosztásban kijelölt két záróvizsga időszakban tehető. (2) Az Egyetemen szeptember 1. előtt megszerzett végbizonyítvány alapján a záróvizsga időkorlát nélkül tehető le. Az Egyetemen szeptember 1. után megszerzett végbizonyítvány alapján, a végbizonyítvány kiállításától számított ötödik év eltelte után záróvizsgát nem lehet tenni. (3) A tantárgyi záróvizsgákat legfeljebb hat egymást követő záróvizsga időszak alatt lehet teljesíteni. Ez alatt a hallgató többször is megismételheti a sikertelen tantárgyi záróvizsgáját. A hat záróvizsga időszakot attól az időszaktól kezdve kell számítani, amikor a hallgató jelentkezése alapján az első tantárgyi záróvizsgájára beosztásra került. A megkezdett hat periódus nem szakítható meg, nem rövidíthető le. (4) A záróvizsga részének tekintendő a szakdolgozat vagy diplomamunka megvédése, továbbá a jogász szakon a tantárgyakra lebontott úgynevezett tantárgyi záróvizsga. A diplomamunka megvédése és a tantárgyi záróvizsgák nem egy időben zajlanak. (5) A tantárgyi záróvizsga megkezdésének feltétele, a diplomamunka sikeres védése, a leckekönyv lezárása és a fizetési kötelezettségek teljesítése. Oldal 2 / 23

3 II. cím A diplomamunka 3. A diplomamunka készítésének általános szabályai (1) A hallgatónak az egységes osztatlan (jogász) szakon diplomamunkát kell készítenie. (2) A diplomamunkáját az a hallgató védheti meg, akinek a védést megelőzően a konzultációs munkáját értékelték, és valamennyi tantárgyi és tantervi kötelezettségét, továbbá diplomamunka konzultációhoz kapcsolódó tantárgyat a Hallgatói Információs Rendszerben igazolhatóan teljesítette. 1 (3) Amennyiben a konzulens a dolgozatot védésre alkalmasnak nyilvánítja, a diplomamunka konzultációs tantárgyat értékeli. A konzultációs munka értékelése ötfokozatú. 2 (4) A diplomamunka konzultáció érdemjegye, illetve a kreditérték jóváírása a védésre bocsátás napján kerül a Diplomamunka konzultáció c. tantárgyhoz teljesítmény értékeléseként. A diplomamunka kreditértékének bejegyzése és az abszolutórium megszerzésének időpontja azonos napon történik. (5) A diplomamunka a konzulens védésre bocsátásra vonatkozó engedélyével évente két alkalommal, az őszi és a tavaszi a szorgalmi időszak első hetében nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén csak a következő félévben adható le a diplomamunka. A diplomamunka konzultáció kreditértéke a diplomamunka leadásának félévében kerül bejegyzésre. 4. A diplomamunka feladatok meghirdetése (1) A diplomamunka-témakörök folyamatos frissítéséről a tanszékvezető gondoskodik. (2) A diplomamunka elkészítéséhez kapcsolódó kurzus kiírásáról és a konzulensek hozzárendeléséről a tanszékvezető gondoskodik. (3) Diplomamunka-feladatot az a hallgató kaphat, aki a tantervi előírásoknak megfelelően a diplomamunka elkészítéséhez rendelt kredit, továbbá a záróvizsga előkészítő tárgyakhoz rendelt krediteken kívül, valamennyi, a végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges kreditpontot a diplomamunka megvédésének félévében várhatóan teljesíti (minden még teljesítendő tantárgyat felvesz). (4) A hallgatónak diplomamunka-feladatot a ZVSZ 2. sz. melléklete szerinti adatlap 3 felhasználásával kell választania. A diplomamunka választás határideje záróvizsga félévet megelőző félév tantárgyfelvételi (bejelentkezési) időszak vége. (5) A témaválasztást a tanszékvezetőnek kell jóváhagynia. (6) A jóváhagyott diplomamunka feladatokról a tanszék nyilvántartást vezet. 1 Módosította a május 23-i Kari Tanács (KT). 2 Módosította a május 23-i KT. 3 A jogász szakon nem a NEPTUN rendszerben történik a témaválasztás. Módosította a május 23-i KT. Oldal 3 / 23

4 (7) A tanszéki nyilvántartás alapján a tanszékek gondoskodnak arról, hogy a kurzus a tizedik félévben a nyilvántartás szerint felvehető legyen. 5. A diplomamunka konzultáció (1) A diplomamunka készítéséhez belső konzulenst kell választani. Különösen indokolt esetben, amennyiben a diplomamunka témája ezt szükségessé teszi, a tanszékvezető engedélyével a belső konzulens mellett külső konzulens is választható. Külső konzulens magas szintű elméleti, illetve gyakorlati ismeretekkel rendelkező, egyetemi (MA / MSc) végzettségű, az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló szakember lehet. (2) A konzulens személyét tanszék vezetője hagyja jóvá. Belső konzulens az Egyetem egyetemi, ill. MSc (kivételes esetben főiskolai, ill. BSc) végzettséggel rendelkező oktatója, kutatója, óraadó oktatója lehet. (3) A diplomamunka készítése során a hallgatónak hallgatónak a diplomamunka színvonalas elkészítése érdekében konzultálnia kell a belső konzulenssel. A konzultációs alkalmakon történő részvételt a konzulens aláírásával igazolja. Amennyiben a hallgató konzultációs kötelezettségét nem teljesíti, a konzulens a diplomamunka benyújtásához való hozzájárulást megtagadhatja. 4 (4) A konzulensnek a heti fogadóóráján, illetve a diplomamunka konzultációra a félév elején kijelölt időpontokban a hallgatók rendelkezésére kell állnia személyes konzultáció céljából. A konzulensek konzultációs feladatainak teljesítését a tanszékvezető ellenőrzi. (5) A konzultációs tevékenység során a konzulens nyomon követi a diplomamunka elkészítésének folyamatát, és meggyőződik arról, hogy a diplomamunkát a hallgató maga készítette. A hallgató a jelen szabályzat 5. sz. mellékletében szerinti formanyomtatvánnyal nyilatkozik, hogy a diplomamunka kidolgozása a saját munkája, és abban csak a megjelölt forrásokat, a megjelölt mértékben, a szerzői jog szabályai szerint használta fel. Amennyiben a konzulens észleli, hogy a diplomamunka tartalma a hallgató nyilatkozatával ellentétes, úgy a diplomamunkát védésre alkalmatlannak minősíti. 6. A diplomamunka benyújtása (1) A diplomamunka akkor adható be, ha konzulens(ek) a diplomamunka benyújtásához hozzájárulnak, és ezt aláírásukkal igazolják. (2) A diplomamunkát egy bekötött példányban és elektronikus formában is a tanszéken kell benyújtani. (3) A benyújtási határidő után a diplomamunka bírálatra nem bocsátható. (4) A diplomamunka kinyomtatott és bekötött, valamint elektronikus példányát (CD/DVD lemezen) a diplomamunka-készítési útmutatóban leírt módon kell benyújtani. Az elektronikusan és a papír alapon benyújtott diplomamunkának egymással 4 Módosította a május 23-i KT. Oldal 4 / 23

5 megegyezőnek kell lennie. Amennyiben a két változat között eltérés van, úgy a papír alapú változatot kell irányadónak tekinteni, amelynek egybefűzött mellékleteit a konzulens aláírta. (5) A belső konzulens a diplomamunka leadását követő 3 napon belül a HIR-ben igazolja a diplomamunka elkészítéséhez kapcsolódó kurzus követelményeinek teljesítését. (6) A diplomamunka leadását a tanszéknek igazolnia kell a hallgató záróvizsga jelentkezési lapján. Átvétele előtt a tanszéki ügyintézőnek ellenőriznie kell, hogy a diplomamunka tartalmazza-e a megfelelően kitöltött adatlapot a diplomamunka feladat engedélyezéséről (2. sz. melléklet) valamint a konzultációs lapot (3.sz. melléklet), továbbá a hallgató saját kezűleg aláírt nyilatkozatát (5.sz. melléklet). (7) Nem adható le a dolgozat, ha a konzulens azt védésre nem minősítette alkalmasnak. Ekkor a hallgatónak a konzulenssel egyeztetnie kell a következő félév konzultációs feladatairól, vagy a tanszék vezetőjével az esetleges téma- és konzulens változtatás lehetőségeiről. (8) Az abszolutóriumot követő első záróvizsga-időszakra a megfelelően kitöltött, az illetékes tanszék által a diplomamunka leadását igazoló záróvizsga jelentkezési lap leadásával a tanulmányi ügyintézőknél lehet jelentkezni. 7. A diplomamunka bírálata (1) A diplomamunka bíráló(i)t a diplomamunka-feladat szerint illetékes tanszék vezetője kéri fel írásban, legkésőbb a diplomamunka beadásának határidejéig. (2) Bíráló az Egyetem egyetemi, ill. MSc (kivételes esetben főiskolai, ill. BSc) végzettséggel rendelkező oktatója, kutatója, óraadó oktatója lehet, vagy az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló egyetemi vagy MSc, (kivételes esetben főiskolai vagy BSc) végzettséggel rendelkező, a diplomamunka feladat szerinti magas szintű szakmai ismeretekkel bíró szakember lehet. (3) A diplomamunka megvédése három tagú bizottság előtt zajlik. A bizottság tagjait és elnökét a tanszék vezetője kéri fel. (4) A diplomamunka védésének időpontját a tanszék vezetője jelöli ki. A diplomamunka védés megszervezéséről, a résztvevők értesítéséről a tanszéki ügyintéző gondoskodik. (5) A diplomamunka védés nyilvános. Ha a dolgozat témája indokolja zárt védés rendelhető el. (6) Külső bíráló felkérése esetén a tanszék vezetője a diplomamunkát a beadást követő egy héten belül elküldi a bírálónak. A diplomamunkához mellékelni kell a Diplomamunka értékelő lapot és jelezni kell a bírálat elkészítésére adott határidőt. A bírálatra vonatkozó határidőt a tanszék vezetőjének úgy kell megállapítania, hogy a Diplomamunka értékelő lap és diplomamunka legkésőbb a diplomamunka védés időpontját megelőzően a tanszékre visszaérkezzen. (7) A diplomamunkát ötfokozatú osztályzattal kell értékelni. Az érdemjegy megállapítása szavazással történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A diplomamunka védésének eredményét az azt lebonyolító bizottság hirdeti ki. Oldal 5 / 23

6 (8) Elégtelen érdemjegy esetén új diplomamunkát kell készíteni. (9) A védés időpontjáról a hallgatókat az illetékes tanszék értesíti. A védésről bármely okból távolmaradó hallgató részére a tanszék nem köteles új időpontot biztosítani. 8. A diplomamunka megőrzése (1) A diplomamunkák kinyomtatott példányait és az elektronikus példányt tartalmazó DVD/CD lemezt a tanszéki ügyintézőnek a Kari Könyvtárba kell leadni a védést követő 60 napon belül, átvételi elismervény ellenében, melyet az iktatási rendszerben rögzíteni kell. A Kari Könyvtár a leadást követő tizedik naptári év végéig őrzi. (2) Az (1) bekezdésben előírt őrzési idő letelte után a diplomamunka kinyomtatott példányait és az elektronikus példányt átvételi elismervény ellenében az Egyetemi Könyvtár arra kijelölt munkatársának adja át. A továbbiakban a megőrzés és az érdeklődők számára a betekintés lehetőségének biztosítása az Egyetemi Könyvtár feladata. (3) A diplomamunkák nyilvánosak, azonban megtekintésük előzetes írásbeli tanszékvezetői, vagy konzulensi engedélyhez kötött. Az engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni a betekintés okát. A diplomamunkáról másolat nem készíthető. A diplomamunka nem kölcsönözhető, nem vihető ki a Kari Könyvtárból. A diplomamunkát tartalmazó DVD/CD lemezt a könyvtár a nyomtatott dolgozattól elkülönítve őrzi, az elektronikus példány hallgatónak nem adható ki. 5 (4) A Kari Könyvtár nyilvántartást vezet arról, hogy melyik diplomamunkát, ki, mikor milyen engedély birtokában tekintette meg. 5 Módosította a május 23-i KT. Oldal 6 / 23

7 III. cím A záróvizsga 9. A záróvizsgára bocsátás feltétele (1) A záróvizsgára (továbbiakban: ZV) bocsátás feltétele az Egyetemen megszerzett végbizonyítvány, a leckekönyv lezárása és a fizetési kötelezettségek teljesítése. A tantárgyi záróvizsga megkezdésének feltétele a diplomamunka sikeres megvédése is. 10. A záróvizsgára jelentkezés (1) A ZV-jelentkezés záróvizsga csoportok szerint történik. (2) Az egyes ZV-csoportokhoz tartozó záróvizsgaidőpontokat a kari titkárság vezetője a HÖK megbízottjával közösen, a záróvizsga tárgyakat oktató tanszékek vezetője által javasolt időpontok figyelembe vételével állapítja meg. Az egyes záróvizsga csoportok közötti átjelentkezésre nincs mód. Az összes csoport beosztása szerinti tantárgyi vizsgák időpontjait a Hallgatói Információs Rendszeren keresztül és a Kar honlapján közzé kell tenni. (3) A hallgató, az általa választott ZV-csoportba a ZV-jelentkezési időszakban, a HIR-ben jelentkezik az egyes záróvizsga csoportokban rendelkezésre álló helyek erejéig. A záróvizsga jelentkezést legkésőbb a Rektor által megállapított ZV időszak első napját megelőző 12. napig kell lebonyolítani. (4) A záróvizsga csoportok időbeosztását úgy kell összeállítani, hogy az egyes tantárgyi záróvizsgák között legalább 12 nap teljen el. A záróvizsga csoportok időbeosztását legkésőbb a Rektor által megállapított ZV időszak első napját megelőző 15. napig kell közzétenni. (5) A záróvizsga csoportokat ZV-jelentkezéshez szükséges feltételeket teljesítő hallgatók várható létszámának figyelembe vételével úgy kell összeállítani, hogy valamennyi csoportba létszámarányosan legyen lehetősége mind a levelező tagozatos, mind a nappali tagozatos hallgatóknak jelentkezni. (6) Az ismételt záróvizsgára bejelentkezett hallgatókat a záróvizsgára első alkalommal jelentkező hallgatók jelentkezését követően a Kari Titkárságvezető felügyelete mellett, a Tanulmányi Osztály sorolja be az egyes ZV-csoportokban fennmaradó helyekre. (7) Egy záróvizsga csoportba legfeljebb 12 hallgató kerülhet. (8) Amennyiben egy vizsganapon azonos tantárgyból több ZV-csoport is vizsgázik, úgy az egyes záróvizsga csoportoknak az eljáró záróvizsga bizottsághoz való rendeléséről a záróvizsga napján, a vizsga kezdetét megelőzően sorsolás dönt. (9) A sorsolást a kari titkárság vezetője és a Tanulmányi Osztály általa erre megbízott ügyintézője bonyolítja le úgy, hogy a sorsoláson valamennyi érintett ZV-csoportból legalább három hallgató jelen legyen. Oldal 7 / 23

8 11. A záróvizsga bizottságok (1) A záróvizsga bizottság elnökből és két tagból áll. (2) A záróvizsga nem nyilvános, azon a záróvizsga bizottság tagjain és a jegyzőn kívül csak a vizsgázók lehetnek jelen. (3) A záróvizsga menetét az elnök határozza meg. (4) A jegyző az Egyetem oktatója, vagy doktorandusz hallgatója lehet, e minőségében nem tagja a záróvizsga-bizottságnak. Feladata, hogy a záróvizsga adminisztrációját lebonyolítsa. (5) A ZV-bizottság egyik tagja minden esetben az Egyetem egyetemi illetve főiskolai tanára, vagy docense, kivételesen egyetemi adjunktusa lehet (belső tag). A záróvizsga bizottság külső tagja az adott záróvizsgatárgynak megfelelő szakismeretekkel rendelkező egyetemi végzettségű szakembere lehet. A felkérhető külső tagokat, a tagok névsorát az oktatási dékánhelyettes javaslatára, a dékán előterjesztését követően a Kari Tanács egyszerű szótöbbséggel hagyhatja jóvá. (6) Az eljáró záróvizsga bizottságok tagjait az illetékes tanszék vezetője állítja össze. A bizottság külső tagját az (5) bekezdésre figyelemmel jelöli ki. A tanszékvezető határozza meg az elnök személyét, és kijelöli a jegyzőt. A bizottság tagjait oly módon kell összeállítani, hogy az eljáró ZV-bizottság legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az Egyetemmel. A záróvizsga bizottságok összeállítását követően a tanszék vezetője az oktatási dékánhelyettesen keresztül megküldi azt a dékánnak. (7) A hallgató felkészültségét a ZV-bizottság tagjai értékelik, majd a hallgató távollétében egyszerű szótöbbségű szavazással megállapítják az osztályzatot. (8) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (9) A ZV-ról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv vezetése a jegyző feladata. (10) Az egyes tantárgyi záróvizsgák, illetve a komplex záróvizsga eredményét az azt lebonyolító bizottság elnöke hirdeti ki. (11) A ZV-ák tapasztalatairól a ZV-bizottságok elnöke a tanszékvezető útján, vagy közvetlenül tájékoztatják a dékánt. 12. A záróvizsgatárgyak (1) A hallgatónak Polgári jogból, Büntetőjogból, Alkotmányjogból, Közigazgatási jogból, valamint választása szerint Jog- és állambölcseletből vagy az Európai Unió jogából kell tantárgyi záróvizsgát tenni. A hallgató által választott ötödik vizsgatárgy a megismételt vizsgák esetében is irányadó. (2) A Jog- és állambölcselet és az Európai Unió joga tantárgyak közötti választását a hallgatónak az első záróvizsga időszakra történő jelentkezésekor, a záróvizsga jelentkezési lapon (1. sz. melléklet) kell jeleznie. Ezen választását a hallgató később nem módosíthatja, sikertelen vizsga esetén az ismételt záróvizsgára történő jelentkezéskor sem. Oldal 8 / 23

9 (3) A záróvizsgára először jelentkező hallgatókat valamennyi tantárgyi záróvizsgára be kell osztani. (4) A záróvizsgán számonkérendő témaköröket, a záróvizsga tételsort, illetve a kötelező ismeretanyag leírását a záróvizsgatárgyat oktató tanszék vezetője legkésőbb a ZV félévét megelőző félév vizsgaidőszakának végéig írásban közzéteszi. (5) Ha a tantárgyi záróvizsgák közül csak egy sikertelen, akkor a záróvizsga beosztásban kijelölt napon lehetséges annak javítása. (6) A záróvizsga időszak végeztével eredménytelenül maradt tantárgyi záróvizsga csak valamely későbbi záróvizsga időszakban ismételhető. (7) A sikeresen teljesített záróvizsgák érdemjegyének javítására nincs lehetőség. 13. A záróvizsga egyéb szabályai (1) A tantárgyi záróvizsgákat hat egymást követő záróvizsga időszak alatt kell teljesíteni. Ez alatt a hallgató többször is ismételheti sikertelen tantárgyi záróvizsgáját. A hat záróvizsga időszakot attól az időszaktól kezdve kell számítani, amikor a hallgató jelentkezése alapján az első tantárgyi záróvizsgájára beosztásra került. A megkezdett hat periódus nem szakítható meg, nem rövidíthető le. (2) Ha a hallgató nem teljesíti sikeresen valamennyi záróvizsgáját az (1) bekezdés szerint meghatározott időszak alatt, újabb négy záróvizsga időszakot kezdhet meg, azonban a már sikeresen letett tantárgyi záróvizsgáit is újra kell teljesítenie. (3) A hallgatói jogviszony az abszolutórium megszerzését követő első záróvizsga időszak utolsó napjáig tart, ezt követően a tantárgyi vizsgát ismétlő záróvizsgázókat csak a záróvizsga letételéhez kapcsolódó jogok illetik meg. (4) Az ismételt záróvizsgára jelentkezés határideje megegyezik az aktuális záróvizsgára első alkalommal jelentkezőkre vonatkozó határidővel. A jelentkezéshez az ismételt záróvizsgára jelentkezési lapot (4. sz. melléklet) kell a Kar tanulmányi ügyintézőjénél benyújtani. (5) A levelező képzésben részt vett hallgatók megfelelően előkészített leckekönyveit a Felnőttképzési Központ munkatársa a lezárást követően haladéktalanul átadja a Kari Titkárságnak. (6) A záróvizsgáit megkezdő hallgató leckekönyvében a tanulmányi ügyintézőnek rögzítenie kell, hogy a hallgatónak legkésőbb mely záróvizsga időszak utolsó napjáig kell valamennyi tantárgyból sikeres záróvizsgát tennie. (7) A záróvizsga jegyzőkönyveket szigorúan sorszámozott rendben a dékáni titkárság vezetője készíti el és adja át a kar tanulmányi ügyintézőjének, legkésőbb az adott csoport záróvizsga időszakon belüli első tantárgyi záróvizsgáját megelőző napon. (8) A jegyzőkönyveket minden évben, az őszi és a tavaszi záróvizsgák végeztével be kell köttetni. Annak őrzéséről a Kari Titkárság vezetője gondoskodik. (9) A záróvizsgával kapcsolatban felmerülő költségek befizetésének ellenőrzését a tanulmányi ügyintézők végzik. Oldal 9 / 23

10 (10) A Záróvizsga Bizottságok elnökének, tagjainak és jegyzőjének nevét és a záróvizsga bizottságban betöltött funkcióját a tanszékek vezetőjének jóváhagyását követően a tanszéki ügyintézők a dékáni hivatalvezetőnek a záróvizsga időszakot megelőző héten kötelesek megadni. A bizottságok összeállításán a tanszékvezető, illetve az oktatási dékánhelyettes hozzájárulásával lehet változtatni. (11) A tanulmányait államilag finanszírozottként befejező hallgatónak záróvizsga költségtérítést nem kell fizetnie (12) A tanulmányait költségtérítéses és a költségtérítéses képzési időn túli státuszban befejező hallgatónak a Képzési Szerződés szerint záróvizsga költségtérítést kell fizetnie. A záróvizsga költségtérítés összege a képzési költségtérítésen belül Ft. (13) A záróvizsgán nem vehet részt az a hallgató, aki a záróvizsga költségtérítést a megadott határidőig a Hallgatói Információs Rendszeren (Neptun) keresztül nem teljesíti. (14) Ha a hallgató valamely tantárgyi záróvizsgáját elégtelen eredménnyel teljesíti, záróvizsga ismétlési díjat kell fizetnie. A záróvizsga ismétlés díja jogász szakon Ft. (15) Ha a hallgató valamely tantárgyi záróvizsgáján a bejelentkezést követően nem jelenik meg, záróvizsga ismétlési díjat kell fizetnie. A záróvizsga ismétlés díja jogász szakon ez esetben 5500 Ft. (16) A hallgató nem vehet részt a megismételni kívánt záróvizsgán, amennyiben a záróvizsga ismétlési díjat legkésőbb az érintett vizsgát megelőző napon a Hallgatói Információs Rendszeren (Neptun) keresztül nem teljesíti. 14. Hatálybalépés (1) A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar jogász szak diplomamunka készítési és záróvizsga szabályzata március 01. napjától lép hatályba. Oldal 10 / 23

11 DF-ÁJK Záróvizsga Szabályzata Jogász szak 1.sz. melléklet ZÁRÓVIZSGA JELENTKEZÉSI LAP JOGÁSZ SZAK (leadandó a tanulmányi ügyintézőknél) Jogász szak tanév:.félév:... Hallgató neve:. Hallgató Neptun kódja:... OM azonosítója:.. Születési adatai: ország..megye.. város év hónap.nap Anyja neve... Lakcím adatok:..ország... város. irányító szám...utca házszám..emelet... ajtó telefon Rendelkezik-e a jelentkezéskor a Neptun rendszerbe már bejegyzett, az oklevél kiállításához előírt nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű okirattal? ( aláhúzással) Igen Nem Diplomamunka címe:... Konzulens neve Tanszék.. Választott tantárgy: (aláhúzással) Jog- és állambölcselet Európai Unió joga Győr, a hallgató aláírása Igazolom, hogy fent nevezett hallgató a diplomamunkáját és annak CD/DVD mellékletét Tanszéken leadta és az beköttetve tartalmazza az adatlapot a diplomamunka feladat engedélyezéséről, a konzultációs lapot és a hallgató nyilatkozatát... tanszékvezető/ tanszékvezetői felhatalmazással a tanszéki ügyintéző/ Igazolom, hogy a hallgató az Öregdiák honlapon az Egyetem Diplomás Pályakövetési kérdőívét kitöltötte. Karrier Iroda Oldal 11 / 23

12 DF-ÁJK Záróvizsga Szabályzata Jogász szak 2.sz. melléklet 6 6 Módosította a május 23-i KT. Oldal 12 / 23

13 DF-ÁJK Záróvizsga Szabályzata Jogász szak 3.sz. melléklet KONZULTÁCIÓS LAP DIPLOMAMUNKA FELADATHOZ Dátum Tevékenység Aláírás A diplomamunkát ellenőriztem: védésre beadható védésre nem adható be A konzultációs munka értékelése: (csak a védésre beadható munka értékelhető, ötfokozatú osztályzattal) (Az értékelés eredménye a leckekönyv féléves adataiban kerül rögzítésre) Dátum:.. konzulens aláírása Oldal 13 / 23

14 DF-ÁJK Záróvizsga Szabályzata Jogász szak 4.sz. melléklet ISMÉTELT ZÁRÓVIZSGA JELENTKEZÉSI LAP JOGÁSZ SZAK (leadandó a Kar tanulmányi ügyintézőjénél) Jogász szak tanév:.félév: tagozat.... Hallgató neve:. Hallgató Neptun kódja:... OM azonosítója:.. Születési adatai: ország..megye.. város év hónap.nap Anyja neve... Lakcím adatok:..ország... város. irányító szám...utca házszám..emelet... ajtó telefon Kérjük jelölje meg (X)-el, mely tantárgyak ismételt vizsgájára jelentkezik: (X) Polgári jog ismétlés oka: elégtelen nem megjelent Büntetőjog ismétlés oka: elégtelen nem megjelent Alkotmányjog ismétlés oka: elégtelen nem megjelent Közigazgatási jog ismétlés oka: elégtelen nem megjelent Jog-és állambölcselet ismétlés oka: elégtelen nem megjelent Európai Unió joga ismétlés oka: elégtelen nem megjelent Felhívjuk figyelmét, hogy a fizetendő különeljárási díjakat kizárólag a Neptun rendszeren keresztül lehet teljesíteni. Nem vehet részt a vizsgán, amennyiben a kiírt összeget határidőre nem teljesíti. Győr, hallgató aláírása Oldal 14 / 23

15 DF-ÁJK Záróvizsga Szabályzata Jogász szak 5.sz. melléklet HALLGATÓI NYILATKOZAT Alulírott...(név). (NEPTUN kód: ) Jogász szakos hallgató kijelentem, hogy jelen, című diplomamunka kidolgozása a saját munkám, abban csak a megjelölt forrásokat és a megjelölt mértékben használtam fel, a szerzői jognak, különösen az idézés szabályainak megfelelően, a hivatkozások pontos megjelölésével. Dátum:... aláírás Oldal 15 / 23

16 DF-ÁJK Záróvizsga Szabályzata Jogász szak 6.sz. melléklet Iránymutatás a diplomamunka formai követelményeihez A) Szerkezeti felépítés 1. Borító és címlap A sötét színű külső borítónak tartalmaznia kell a dolgozat típusát (diplomamunka), a szerző nevét, intézményt (egyetem, kar) és a készítés évét. A bekötött diplomamunka gerincén fel kell tűntetni a szerző nevét és a készítés évét. A belső címlap a borítón felsorolt adatoknál több információt tartalmaz: intézmény, kar és tanszék pontos megjelölése, cím az esetleges alcímmel együtt, szerző adatai, témavezető tanár neve, beosztása, évszám. Példa: Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar..Tanszék Cím ( esetlegesen alcím) diplomamunka Készítette:.. ABZ129 Témavezető: Dr. CSc./PhD. egyetemi tanár Győr, 2012 Oldal 16 / 23

17 2. Tartalomjegyzék Nem csak a főszöveg részei szerepelnek a tartalomjegyzékben, hanem a járulékos részek is, oldalszámmal. A címlap nem kap oldalszámot. Tagolásánál a betűk után nagyzárójelet, számok után pontot használunk. Az alcímekkel ne menjünk három címsornál mélyebbre. Például: A) vagy k) II. vagy Mottó (nem kötelező elem, de javasolt) Mindig külön oldalon szerepel. Elegendő a szerzőt és a művet feltüntetni az idézet forrásaként. 4. Bevezetés A dolgozat elején jelöljük meg a témát, a témaválasztás indokát. Igényesebb kidolgozás esetén a módszertan indokait, az előzetes kérdésfeltevéseket is kifejthetjük. 5. Fő fejezetek és alfejezetek A dolgozat mondanivalóját fő fejezetekre, ezeken belül pedig további kisebb egységekre tagoljuk. A dolgozat tagolásának célja, hogy az olvasó számára megmutassa a dolgozat gondolati ritmusát, egymástól jól elkülönítve tegye világossá az egyes szerkezeti egységek határait. A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja. A tagolás soha ne legyen öncélú. Az al- és közcímekkel ne menjünk három címsornál mélyebbre (fő-/al-/köz-címek). Az egyes részegységek megjelölésekor használhatjuk a klasszikus jelölésmódot, azaz a főcímeket római számmal, az alcímeket arab számmal, az ezen belüli közcímeket pedig kisbetűvel jelöljük. Elterjedőben van a címrend decimális jelölése is, ahol minden részegységet arab számmal jelölünk, az egymás alatti szinteknek megfelelő számokat ponttal elválasztva egymás után írjuk. A különböző jelölésmódok összehasonlítása: részegység klasszikus decimális Főcím I. 1. Alcím Közcím b) Oldal 17 / 23

18 6. Rezümé, összefoglalás Rövid, tömör összefoglalás, amely néhány mondattól akár több oldalig is terjedhet. Önállóan, a dolgozat elolvasása nélkül kell képet adnia a teljes munkáról. Ismertetnie kell a kutatás módszerét, eredményeit, alapvető következtetéseit. Saját véleményünket itt is összegezhetjük, valamint mód van témaválasztástól függően de lege ferenda javaslatok megfogalmazására is. 7. Irodalomjegyzék A hivatkozott irodalom a főszöveg végére kerül a szerzők (több szerzős mű esetén az első szerző) neve szerinti betűrendben felsorolva. Ugyanannak a szerzőnek a publikációit a mű címének kezdete szerinti ABC sorrendben kell felsorolni. Az irodalomjegyzékben a felsorolást nem látjuk el számozással. Az egyes tételeket sorkihagyással valamint függő behúzással különítjük el egymástól. A szövegben előforduló minden hivatkozásnak és idézetnek meg kell jelennie az irodalomjegyzékben, és az irodalomjegyzékben felsorolt összes tételre legalább egyszer hivatkozni kell a dolgozatban. Bővebben lásd a Hivatkozások fejezetet! 8. Mellékletek (nem kötelező elem) a) Adattár b) Táblázatok c) Ábrák d) Egyéb mellékletek e) Név- és tárgymutató A mellékleteket lássuk el címmel, és arab számmal jelöljük. 1. Oldalbeállítás B) Szerkesztési alapelvek Általános betűtípus: Times New Roman, 12 pont nagyságú, másfeles sorközzel. Margók: bal- és jobboldalon 2,5 cm, fent és lent 2,5 cm. A szövegtörzs sorkizárt legyen. Oldalszámozás: az oldalszám a lap alján, középre vagy jobbra igazítva található. Az első számozott oldal a Bevezetés első oldala, az utolsó számozott oldal a dolgozat utolsó lapja. Oldal 18 / 23

19 2. Tagolás, alcímek Egy fejezeten belül legfeljebb kétszintű tagolás alkalmazható: alcímek s azoknak alárendelve közcímek. A dolgozatokban háromféle cím alkalmazható: - főcím (az egyes fejezetek jelölésére szolgál), kövér betű. A főcím minden esetben új oldalra kerül. - alcím (a főcím alatt álló bővebb szövegrész), kövér dőlt betű. - közcím (a szövegtörzset tagoló cím), dőlt betű. 3. Bekezdés A bekezdések formai jegyek segítségével is jelzik a téma tagolódását. A bekezdést beljebb kezdés jelöli, a szövegszerkesztőben ne tabulátort vagy szóközt, hanem sorbehúzást (1 cm) alkalmazzunk. Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen hosszabb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások. 4. Táblázatok A táblázatokat arab számokkal számozni kell. Minden táblázatnak legyen címe. 5. Ábrák, képek Ábrák, képek a főszövegben, vagy mellékletként is elhelyezhetők. Az ábrákat, képeket arab számokkal számozni kell. Minden ábrának/képnek legyen címe (képaláírás). A cím az ábra/kép alatti sorba kerül (középen), ezért a cím ne legyen a rajz része. Az ábrákra/képekre számuk alapján kell hivatkozni. Jogtudományi művekben csak a legszükségesebb esetben használunk képeket illusztrációként. 6. Kiemelések Nyomtatásban a dőlt betű jelöli a kiemelést. Személyek nevei a fő szövegben és a lábjegyzetekben KISKAPITÁLISSAL is szerepelhetnek (nem kötelező). Kerülni kell a r i t k í t á s s a l vagy a NAGYBETŰVEL, vagy kövérrel való kiemelést. 7. Számok írása A számokat a szövegben 10 alatt általában betűvel, tíztől felfelé számmal írjuk. Kivételt képeznek a statisztikai adatok, mértékek, ahol számokat írunk, és a sorozatban közölt számok, ahol lehet egységes írásmódot használni (pl.: a méréseket a hetedik, a kilencedik és a tizenegyedik osztályban végeztük ). Statisztikai számítások eredményét általában három értékes jegy pontossággal közöljük. Oldal 19 / 23

20 8. Speciális írásjelek Gondolatjel ( ): különböztessük meg az elválasztó-/kötőjeltől (-). Számbeli tartományokat kötőjellel azonosítunk, pl.: , oldal, km. Százalékjel: A szövegtörzsben lehetőleg ne használjuk a százalékjelet, helyette kiírjuk a teljes szót (pl.: 10 százalék). Természetesen ábrákon, táblázatokban már használhatjuk a % jelet. Idézőjel: a magyar szövegekben dupla idézőjelet ( ) használunk. Kerüljük az idézetek más jellel való jelölését (pl. az angolszász stílusú szimpla idézőjelet). 9. Rövidítések Csak szükséges esetben használjunk a szövegtörzsben rövidítést. Például: c. helyett legyen című. Az állami szervek illetve nemzetközi szervezetek megjelölésére használt, elterjedt, közkeletű rövidítéseket az első előfordulást követően alkalmazhatjuk (például: Alkotmánybíróság AB, Európai Unió EU). Ebben az esetben azonban figyeljünk oda arra, hogy a használt rövidítés mindenki számára egyértelműen ugyanazt a szervezetet jelölje (pl. a helyi önkormányzatokat ne rövidítsük HÖK-nek). Jogszabályok nevének általánosan használt rövidítéseit is alkalmazhatjuk (például Btk, Ptk). A rövidítés első alkalmazásakor mindig írjuk ki a teljes nevet, amire a rövidítés vonatkozik. Például: ahogy az Alkotmánybíróság (AB) több határozatában is kifejtette. vagy: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) tagjai Ha betűszóhoz toldalékot kapcsolunk, akkor a toldalékot nem a teljes kifejezés hangalakja alapján kapcsoljuk, hanem a betűszó hangalakja alapján. Például ENSZ-szel, és nem ENSZvel. 10. Felsorolások, listák A dolgozatban a felsorolásokat számozással, illetve betűvel jelöljük. A listák egyes elemei mindenképpen új sorban szerepeljenek, kerüljük a szövegen belüli felsorolások számozását. A folyó szövegbe ágyazott felsorolások elemeit egyszerűen vesszővel válasszuk el egymástól. A felsorolásoknál ne használjunk francia bekezdést (- jellel kezdődő felsorolást). 11. Idézés Szó szerinti idézéskor idézőjelbe tesszük az idézett szöveget, ügyelve a nyitó és záró idézőjel ( ) közötti helyzetbeli különbségére. Idézeten belül, amikor az idézett szöveg idézését idézzük, akkor használható a szögletes idézőjel (» «), amelynek kezdő és záró formája egyaránt befelé mutat. Például: ALBERTUS MAGNUS írja, hogy»a természet átadja az embereknek tulajdonságait, amennyire csak teheti.«erről ennyit! jegyezte fel naplójában MÉSZÖLY MIKLÓS. Ha az idézett szövegből valamit kihagyunk, akkor azt három ponttal ( ) kell jelölnünk. Hosszabb részek kihagyását szögletes zárójelbe írt három ponttal [ ] jelezzük. Ha idézetünk nem az eredeti mondat elején kezdődik, akkor három ponttal és kisbetűvel kezdjük. Szögletes zárójelben [ ] saját kommentárt is fűzhetünk a szöveghez. Az idézett szöveg után közvetlenül, lábjegyzetben tüntessük fel az idézet forrását! Oldal 20 / 23

21 C) Hivatkozások 1. Lábjegyzet A lábjegyzetbe a hivatkozások, valamint a főszöveg gondolatmenetéhez nem szorosan tartozó kiegészítések, megjegyzések, észrevételek kerüljenek. A közlendőket általában célszerű a főszövegbe belefogalmazni és mérsékelni a lábjegyzetek számát és hosszát. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát. Nyomtatásban a lábjegyzet azon az oldalon jelenik meg, amelyen rá hivatkozás történik. Szintén lábjegyzetbe kerül az idézett vagy felhasznált művekre, illetve jogforrásokra való hivatkozás is. A hivatkozás arra szolgál, hogy elkülönítsük saját szövegünktől a máshonnan átvett szövegeket, illetve lehetővé teszi a felhasznált források egyértelmű, pontos visszakeresését. A dolgozathoz felhasznált szakirodalmat a bibliográfiai hivatkozással tesszük hitelessé. Nagyon fontos, hogy pontosan, szabályosan idézzük referenciáinkat ezek alapján a forrásokat vissza lehet keresni. A lábjegyzetben a művekre az összes bibliográfiai adattal csak az első említéskor hivatkozunk, a továbbiakban csak a szerző(k) nevének és a mű címének vagy megjelenési évének, továbbá a hivatkozott műből felhasznált szövegrész pontos oldalszámának (jogszabály esetén a szakasz/paragrafus-számnak) a feltüntetésével. Például: 31 Kukorelli István: Alkotmánytan I., 139. o. VAGY: 31 Kukorelli (2007) 139. o. Ha egymás után azonos műre és szerzőre hivatkozunk, de az oldal nem azonos, akkor az i.m. mű és oldalszám rövidítését kell alkalmazni. Ha az oldalszám is azonos, akkor u.o. rövidítést használhatunk, de ha más hivatkozás ékelődik közbe, akkor újra a teljes hivatkozás szükséges. A tudományos művek esetében kialakult szokás szerint a szerzők titulusát (pl. a neve előtt a Dr. rövidítést) sem a hivatkozásokban sem a bibliográfiában nem tüntetjük fel. 2. Művek feltüntetése az irodalomjegyzékben Az irodalomjegyzékben a hivatkozott műveket teljes bibliográfiai tételként tüntetjük fel, vagyis itt több adatot adunk meg, mint a lábjegyzetben való hivatkozáskor. Tartsuk szem előtt, hogy a bibliográfiai tételek is mondatok, azaz nagybetűvel kezdődnek és ponttal végződnek. A szerző(k) neve után kettőspontot teszünk, a mű címe után pont következik. A megjelenési adatok már új mondatot alkotnak, az egyes adatelemeket itt vesszővel választjuk el egymástól. a. Könyvek Könyvek esetében mindig fel kell tüntetni a szerző(k) nevét, a mű címét (dőlt betűvel) és a kiadást. Ezt követik a megjelenési adatok, vagyis a kiadás helye, éve és a kiadó. Csak egyértelmű esetben rövidítsünk. Oldal 21 / 23

22 Példák: VÖRÖS IMRE: Az európai versenyjogok kézikönyve. Bp., 1996., Logod. GÁL JUDIT, MAKAI KATALIN, MOLNÁR GÁBOR: Társasági és cégjogi iratmintatár. Budapest, 2006., HVG-ORAC. b. Hivatkozás a könyv egy részére Itt a fent felsoroltakon kívül a megjelenési adatok után még feltüntetjük a hivatkozott rész számozását (például a fejezetszámot), valamint a rész helyét a művön belül. Példa: JUHÁSZ LÁSZLÓ: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve. Bp., 2006., Novotni. III. fejezet, Eljárási kérdések, o. c. Hivatkozás gyűjteményes kötet egy tanulmányára Tanulmány esetében az elsődleges szerzőséget a hivatkozott tanulmány szerzőjének és címének feltüntetésével jelöljük. Ez után az In: jelölés következik, majd a gazdadokumentum szerzőjének (szerkesztőjének) neve, a mű címe, majd új mondatban a megjelenési adatok szerepelnek. Végül megadjuk a hivatkozott tanulmány helyét a gazdadokumentumon belül. Példa: RIGÓ ANETT: Szuverenitáselmélet és a nemzetközi jog problémája. In: CS. KISS LAJOS (szerk.): Hans Kelsen jogtudománya. Budapest, 2007., Gondolat o. d. Folyóiratcikkek Időszaki kiadványok (folyóiratok, akták, egyéb periodikák) cikkeire való hivatkozáskor először a cikk szerzőjének neve, majd a cikk címe következik. Ez után a következő mondatban In: és dőlt betűvel a folyóirat neve, majd vesszővel elválasztva, normál betűvel, az év / szám, végül a tanulmány oldalszámai. Példa: GUDLINNÉ KOVACS IBOLYA: A Gt. hatálya a gazdasági társaságok határon túli székhelyáthelyezésének kérdése kapcsán. In: Gazdaság és Jog, 2008/1. sz., o. e. Elektronikus források hivatkozása A világhálón lévő anyagok állandó átalakulásban vannak, ezért a forrás pontos megjelölése mellett meg kell adni a letöltés időpontját is. Ha a szerzőt is megnevezik, akkor a hivatkozásban annak is szerepelnie kell a következő módon: Szerző, a mű/cikk címe, alcíme, megjelenési adatok, ha jelölik (kiadó, intézmény), a műhöz való hozzáférés útja és a letöltés Oldal 22 / 23

23 dátuma. Amennyiben elektronikusan találjuk csak meg az amúgy papíralapon is megjelent cikket, ezt a hivatkozásnál is közölni kell (elérési út, letöltés ideje), mivel azok gyakran nem esnek egybe a nyomtatott verzióval. Például: SZILÁGYI KÁROLY: Az elektronikus cégeljárásról. Jogifórum df (2008. február 2.) Oldal 23 / 23