Szent László Digitális Középiskola VIZSGASZABÁLYZAT

Átírás

1 Szent László Digitális Középiskola VIZSGASZABÁLYZAT A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap Társfinanszírozásával valósul meg a TÁMOP-3.2.1/B-09/ Új tanulási formák és rendszerek Digitális Középiskola program keretében.

2 A Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola alternatív kerettanterv a felnőttoktatás számára készült négyéves, gimnáziumi érettségit adó esti munkarend szerint vegyes jelenléti és digitális oktatás keretében megvalósuló program. A vegyes oktatás törvényi alapja az évi LXXIX. törvény a közoktatásról 131. (5) bekezdés,1 melynek értelmében tananyag digitálisan feldolgozható, valamint a pedagógus és a tanuló közötti rendszeres kapcsolattartás távközlési eszköz közbeiktatásával is megvalósítható. A bekezdés c) pontja azonban szigorúbban szabályozza a számonkérés módját, mint hagyományos esti és levelező oktatás esetén. Jelen vizsgaszabályzat a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 48. (1) bek. b) pontja értelmében az iskola pedagógiai programjának és azon belül a helyi tantervnek a melléklete. Rendelkezései a digitális középiskolai tagozaton megszervezett és lebonyolított beszámolókra és vizsgákra vonatkoznak. 1. VIZSGATÍPUSOK: 1.1. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA Különbözeti vizsgát annak kell tennie, aki a tagozat évfolyamára azzal a feltétellel nyer felvételt, hogy a korábbi bizonyítványaiból hiányzó tantárgyakból vizsgát tesz. A vizsgára a tanuló egyénileg készül fel, ezzel kapcsolatban az intézményt semmiféle feladat és felelősség nem terheli. A különbözeti vizsga a tanulóval történt egyeztetés alapján határozatba foglalva kerül kiírásra. A különbözeti vizsga minden tantárgyból írásbeli, kivétel az informatika, amelyből gyakorlati vizsga van. A vizsgán az adott évfolyam(ok) teljes tanévi követelményeit kérjük számon. Különbözeti vizsgát a tagozat október hónapban szervez. A vizsgára a tanuló egyénileg készül fel. A különbözeti vizsga szeptember végéig egy alkalommal javítható és pótolható OSZTÁLYOZÓ VIZSGA A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) a felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezései szerint, ha a helyi tanterv másképp nem rendelkezik, a tanév végén osztályozó vizsgán kell értékelni a tanulók tudását (34. (2) d) pont.) A Közoktatási törvény 131. (5) c) pontja ezt a vizsga kötelezettséget a digitális középiskola számára félévkor és év végén is kötelezően előírja. A Közoktatási törvény 131. paragrafus (5) c) pontjának előírásai szerint a vizsgabizottság elnökét a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal jelöli ki az Országos vizsgaelnöki névjegyzékről. Ezért az osztályozó vizsgára a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 22. (2) bekezdés alapján a szorgalmi idő utolsó tanítási napját megelőző 22. munkanapig a tanulóknak jelentkezniük kell, a jelentkezéseket pedig az iskola igazgatója 5 munkanapon belül továbbítja a Hivatalnak. A félévi osztályozó vizsga nem javítható és nem pótolható, a tanév végi osztályozó vizsga javítható, de nem pótolható, kivéve, ha a tanuló valamilyen igazolt, neki fel nem róható okból nem kezdte meg vagy megszakította azt JAVÍTÓ/PÓTLÓ VIZSGA

3 Augusztus végén javító vizsgát az a digitális középiskolai tanuló tehet, akinek fennáll a tanulói jogviszonya, azonban év végi érdemjegye egy vagy több tantárgyból elégtelen lett. Pótló vizsgát tehet az, aki valamilyen igazolt, neki fel nem róható okból nem kezdte meg vagy megszakította, és így nem kaphatott év végi osztályzatokat. A javító/pótló vizsga az év végi osztályozó vizsgával azonos módokon, feltételekkel és követelményekkel zajlik. A javító/pótló vizsgával szerzett érdemjegy megállapításakor az évközi beszámoló jegyeket nem vesszük figyelembe. A javító/pótló vizsgára külön jelentkezni nem kell. A vizsgák időpontját és helyét az ITAK-ban és a képzés honlapján is közöljük ELŐREHOZOTT OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Tagozatunk a tanév tagozati rendjében meghatározott időpontokban össztantárgyas előrehozott osztályozó vizsgákat szervez szeptemberben és januárban azon tanulók számára, akik tanulmányaik gyorsítása érdekében egyénileg kérelmezik azt szeptember 5-ig, illetve január 5-ig. A kérelmet a tagozatvezető határozatban bírálja el. A határozat átvételekor a tanuló a vizsgák szabályainak tudomásulvételéről nyilatkozatot ír alá. A vizsgára a tanuló egyénileg készül fel, ezzel kapcsolatban az intézményt semmiféle feladat és felelősség nem terheli. Az egész évfolyamos előrehozott vizsgák csak a megadott időszakban tehetők le, nem pótolhatók és nem javíthatóak. A vizsgán megszerzett érdemjegyeket a bizonyítványba be kell jegyezni az engedélyező határozat iktatási számával együtt. Amennyiben a tanuló minden tantárgyból legalább elégséges (2) érdemjegyet szerzett, felsőbb évfolyamban folytathatja tanulmányait. A felsőbb évfolyamon tanultak bepótlásáról a tanuló egyénileg gondoskodik. Amennyiben a tanuló egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) érdemjegyet szerzett, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ennek módja a tanuló munkarendje követelményeinek teljesítése a tanév rendjében meghatározott időben és módon néhány tantárgyas előrehozott osztályozó vizsgákat szervez április és szeptember hónapban azon tanulók számára, akik februárban vagy augusztusban előrehozott érettségi vizsgára jelentkeztek. A vizsgákat írásban kérelmezni kell a vizsgák kezdetét megelőzően egy hónappal. A kérelmet a tagozatvezető határozatban bírálja el. A határozat átvételekor a tanuló a vizsgák szabályainak tudomásulvételéről nyilatkozatot ír alá. A vizsgára a tanuló egyénileg készül fel, ezzel kapcsolatban az intézményt semmiféle feladat és felelősség nem terheli. A néhány tantárgyas előrehozott vizsgák csak a megadott időszakban tehetők le, nem pótolhatók. A vizsgán megszerzett érdemjegyeket a tanuló bizonyítványában is be kell vezetni. A bizonyítványba be kell jegyezni az engedélyező határozat iktatási számát is.

4 2. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 2.1. A VIZSGÁK ELŐKÉSZÍTÉSE A VIZSGABIZOTTSÁGOK A vizsgák jegyzőit a tagozatvezető jelöli ki, a vizsgabizottságot az OH által kijelölt vizsgabizottság elnöke, a kérdező, ill. a javító tanárok alkotják. Amennyiben a tárgyi és személyi feltételek ezt lehetővé teszik, a kérdező, ill. javító tanárok azok, akik az osztályban tanítanak, ettől eltérés lehetséges A VIZSGATÉTELEK Minden tanév október 1-ig kell nyilvánosságra hozni az osztályozó vizsgák tematikáját, tételsorát minden évfolyamon és minden osztályban. Ez a szaktanár felelőssége. Az írásbeli vizsgák dolgozatait és a szóbeli tételsorokat a szaktanár állítja össze, a tagozatvezető hagyja jóvá. Az írásbeli feladatlapok a vizsgák megkezdéséig titkosak. A témakörök kialakítása a digitális középiskolai munkaközösségen belül az egyes tantárgyakat tanító kollegák megbeszélésén alapul, de nem kötelező egységes tétel- és feladatsorokat alkalmazni. A feladatsorokat minden tanévben módosítani kell, a tapasztalatoknak megfelelően. A sokszorosítás és egyéb technikai teendők az ezekre vonatkozó tagozatvezetői utasítás figyelembevétele mellett a szaktanárok feladata. A tanév elején a szaktanárok azt is közlik az osztályokkal, hogy az egyes vizsgaeredményekbe az órai vagy otthoni munkák, projekt-munkák milyen mértékbe számíthatóak be. Ennek szabályairól a szaktanár tájékoztatja a tanulókat A VIZSGÁK IRATAI A kijelölt jegyző feladata a különbözeti-, javító, pótló, valamint az osztályozó vizsga, előrehozott osztályozó vizsga osztályozóíveinek elkészítése és a bizonyítványok kiállítása a tagozatvezető ellenőrzésével. Feladata továbbá a különbözeti-, javító- pótló- és az osztályozóvizsgák írásbeli felügyeleti jegyzőkönyvének előkészítése. A digitális középiskola osztályozó vizsgája során az alábbi dokumentumok születnek: a. Tanulók vizsgajelentkezési lapja b. Vizsgánként a tanulók által aláírt jelenléti ív c. Kijavított írásbeli vizsgadolgozatok d. osztályozó vizsgaív e. Az érdemjegy kialakításánál figyelembe vett ellenőrzött körülmények között írt kijavított dolgozatok; a féléves vizsgák jegyzőkönyvei A VIZSGÁK IDŐPONTJA A beszámolók és a vizsgák a tanév rendjében és a tagozat munkatervében meghatározottak alapján kerülnek megszervezésre. Ennek ütemezése már a tanév elején a tanulók rendelkezésére áll. A részletes, tantárgyakra, napokra és órákra lebontott ütemezést a tanulók legkésőbb a vizsgák kezdete előtt 2 héttel az ITAK-ban és a tagozat honlapjáról megismerhetik.

5 2.2. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK FORMÁI ÉS IDŐKERETE A SZÁMONKÉRÉS FORMÁI Az osztályozó vizsgák összefoglaló táblázata: Évfolyam Félév Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Projektfeladat 9. I. Történelem ás Kémia Földünk és környezetünk Életvitel II. Kémia Földünk és környezetünk Életvitel 10. I. Kémia Földünk és környezetünk Életvitel

6 II. Kémia Földünk és környezetünk Életvitel 11. I. II. 12. I. II.

7 Azok a tanulók, akik félévkor elégtelen osztályzatot kaptak, az év végi vizsgán az egész éves tananyagból vizsgáznak. tantárgyból tanév végén sikertelen írásbeli vizsga esetén szóbeli vizsga lehetősége biztosított. A Testnevelés tantárgy értékelése félévente az évközi beszámolók alapján Megfelelt vagy Nem felelt meg minősítéssel történik A VIZSGÁK IDŐKERETE Az írásbeli számonkérés időkerete: - 45 perc minden tantárgy esetében, kivétel a magyar nyelv és és idegen nyelv, ahol 60 perc. A szóbeli számonkérés időkerete: Az idegen nyelv kivételével minden tantárgy esetében felkészülési idő áll a tanuló rendelkezésére. A vizsga akkor érvényes, ha a tanuló tételt húzott és a vizsgáztató asztalánál megkezdte feleletét. A szóbeli felelet maximális időkerete 15 perc. A vizsgák minden vizsganapon a közzétett időbeosztásnak megfelelően kezdődnek. A vizsgákat úgy kell időzíteni, hogy után új felelet nem kezdhető, csak megkezdett felelet fejezhető be A VIZSGÁK MENETE ÍRÁSBELI VIZSGA Az osztályozó vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészén a vizsgabizottság munkáját felügyelőtanár segíti. Az írásbeli vizsgán csak az lehet felügyelő tanár, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel nem rendelkezik és vele szemben nem áll fenn egyéb összeférhetetlenség. A felügyelő tanár a tagozatvezetőtől kapja a megbízást. Egy nap egy osztály/egy tanuló maximum 2 tantárgyból tehet írásbeli vizsgát. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanár a vizsgát követő 5 munkanapon belül kijavítja, és az évközi eredményekkel korrigált vizsgajegyet az osztályozó jegyzőkönyvre felvezeti. A tanulók a kijavított dolgozatokat a javítási idő lejártát követő 5 munkanapon belül, a tagozatvezető által kijelölt időpontokban tekinthetik meg SZÓBELI VIZSGA A tanulók vizsgáztatása érkezési sorrendben történik. Egy nap több osztály szóbeli vizsgájára is sor kerülhet. Egy nap egy osztály/egy tanuló maximum 3 tantárgyból tehet szóbeli vizsgát Egy vizsgateremben maximum 6 tanuló lehet bent egyszerre. Az utolsó előtti felelő köteles megvárni, amíg az utolsó vizsgázó elmondja feleltét.

8 A vizsgázó a tanév elején kiadott tételsorból húz tételt, abból a felkészülési idő alatt vázlatot ír, majd feleletét önállóan a vázlat segítségével elmondja. Bizonyos tantárgyak esetében a tanuló a felkészülés során az érettségi vizsgaszabályzatban rögzített segédeszközöket használhat. A felelőt minimum 15 perc felkészülési idő illeti meg, amit saját kérésére rövidíthet. szóbeli vizsgán felkészülési idő nincs, a vizsgázó a feleletet a terembe való belépéskor megkezdi. Amennyiben az osztályozó vizsgán a tanuló teljes tájékozatlanságot árul el a témából, egy alkalommal póttételt húzhat. A kérdező tanár legkésőbb a vizsgák zárásáig az eredményeket az osztályozóívbe, különbözeti vagy javítóvizsga esetén a jegyzőkönyvbe rögzíti ÉRDEMJEGY KIALAKÍTÁSA: A tanulmányi teljesítmény értékelése - az érettségi százalékos arányaihoz igazodva - ötfokú skálán történik, kivéve a Testnevelés tantárgyat. Amennyiben a vizsga írásbeli és szóbeli részből tevődik össze, azok az érettségi szabályzatnak megfelelően számítanak be az összesített eredményébe. A folyamatos tanulás motiválása és a lehető legjobb eredmény elérése érdekében az évközi ellenőrzött körülmények között lebonyolított témazárók eredménye is része a vizsgajegy kialakításának. Ennek aránya: 30/70 % A vizsgaeredmények kihirdetése csak azok rögzítése és a vizsgabizottság döntése után lehetséges.