Fenntarthatóság és az Agrofil

Átírás

1 üdvözlet

2 2 Agrofil 2013 Fenntarthatóság és az Agrofil A fenntarthatóság fogalmát sokan és sokféleképpen megfogalmazták, de az a definíció, amely nem számol az emberrel nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a környezet legfőbb alakítója az ember, nem lehet teljes. Az a cél, hogy megőrizzük a későbbi generációk életlehetőségeit, a minimum elvárás de közben a jövőnket az életmódunkkal továbbra is kegyetlenül sárba tapossuk. A fenntarthatóságot a jövő alakítói, a fiatalok nélkül nem lehet elérni. Nem hagyhatjuk, hogy fiatalok tömegei céltalanul bolyongjanak a világban. Nekünk, a derékhadnak akik a világ sorsát mikroszinten alakítjuk meg kell találnunk azt a csatornát, azt a szövetséget, amin el lehet jutni hozzájuk, és azt a jövőt kell kínálnunk, amiért élni érdemes. Nem könnyű persze mindezt egy állandó kommunikációs és kulturális ellenszélben megvalósítani. Tenni azt helyettük, amit ők is tennének, ha már a szó felnőtt értelmében kinyílt volna teljesen a szemük. Felépíteni egy olyan vállalkozást, amelyben a kreatív elme és a munka szeretete révén valóban lehet jövőt alakítani. A mi célunk a mai és a jövőben születendő gyermekek nélkül semmit sem ér: csupán számok, excel táblák, prezentációk és üres frázisok halmaza. Fontos számunkra, hogy segítsük a gyermekek testi és lelki fejlődését a tanulásban, a sportban és kultúrában, hiszen közöttük olvas, játszik, vagy éppen sportol a mi jövőbeni munkatársunk, megbízónk, partnerünk is. Az embernek a jövője építéséhez élettérre is szüksége van. A népesség ma jellemzően elvárosiasodik. A vidék elveszíti élettér funkcióját, csak a mezőgazdasági termelés és profitszerzés helye marad. Nem számít, hogy milyen életképességek, tudások, hagyományok vesznek el. Nem érdekel senkit, hogy az egyoldalú gabonatermelés és -kereskedelem a földi élet alapjának tekintett elemi szén körforgalmát megszakítja, a vidék talaját elszegényíti, középtávon terméketlenné teszi. Ugyanakkor máshol, ahol egymásba érnek az állattartó telepek, a szerves anyag túlzott felhalmozódása súlyos károkat okoz a környezetben. A globális felmelegedésért, az üvegházhatású gázok kibocsátásáért a mezőgazdaság jelentős mértékben felelős. A talajok túlművelésével és túl (mű) trá gyá zásával jelentősen hozzájárul e káros folyamatokhoz; éppen a saját termelési esélyeit temetve maga alá. E problémák részbeni ellensúlyozására jöttek létre a biomassza-erőművek, bioetanol- és biogázüzemek, ahol a modern társadalmi lét szerves hulladékain túl az élelmet, az élet forrását is autókba töltik. Teszik ezt akkor, amikor a világon milliók halnak éhen, és a mai modern társadalmi lét bölcsője, Európa az éhséglázadások határára sodródik. Ezen életfontosságú végtermékek energiacélú hasznosítása csak akkor lenne etikus, ha a bennük tárolt energia felszabadításával újra életet teremtenénk, azaz a mezőgazdaságban használva, szigorúan közvetlenül a termelésre fordítanánk. Missziónk Mit tehetünk mi ebben a helyzetben? Kutató-fejlesztő és tanácsadó vállalkozásként missziót indítottunk azért, hogy a tápanyag-utánpótlásban a helyére tegyük a műtrágyázás jelentőségét, és megkeressük a szerepét egy konzerváló, talajvédő talajművelési rendszerben. Feltárjuk egyes vidékek, talajtípusok a tápanyag-utánpótlásban még kellően ki nem aknázott lehetőségeit. Kutatjuk a növénynemesítésben lezajlott genetikai előrehaladás hatásait a műtrágyázásra, elsősorban a nitrogénhasználatra. Vizsgáljuk az energiacélú növénytermesztés genetikai és nitrogéntrágyázási interakcióit, egy fenntarthatóbb gazdálkodás reményében. Ezekre a kutatási projektekre rengeteg munkát, energiát és anyagi erőt fordítunk saját, hazai és európai uniós forrásokból és ennek a munkának az első gyümölcsei már kezdenek beérni. Szemezgessen ebből! Ízlelje meg munkánk gyümölcseit! Ne dolgozzunk hiába! Lajos Mihály

3 Agrofil Az AGROFIL sikertörténete Mikor 10 éve Lajos Misiék az első publikációikat kezdték megjelentetni lapunkban, a MezőHírben, nem élt könnyű időket a szakma, és a szaktanácsadás bár akkor még nagyobb volt a respektje nem ígért könnyű kenyeret a fiataloknak. Mi a MezőHír akkor túl voltunk a vállalkozási egyszeregy elején, de saját tapasztalataink alapján magunk sem mertünk ilyen szép fejlődési pályát prognosztizálni az akkor még csak csírájában létező Agrofilnek. Láttuk a nagy hitet, a helyenként már-már vakmerőségnek ható nyíltságot, és nem utolsósorban érzékeltük a szakmát tekintve új, sokakhoz szóló, közérthető nyelvezetet. Hogy is kezdődött ez? Új bor, új tömlő. Új évezred, új utak. A tudományos karrier halvány lehetőségének hátat fordítva ugrottam fejest a kényszervállalkozásba kezdi a visszaemlékezést a hősidőkre Lajos Mihály. Nem volt ez racionális, vagy bátor döntés. A vakmerőséggel valóban inkább jellemezhetőbb ez a lelkiállapot, ami áthatott akkor engem, a közgazdász számítás helyett. Minden hideg, objektív könyvelői kalkuláció szerint ez a vállalkozás kudarcra volt ítélve. De egy vállalkozás motorjának üzemanyaga nem csak a pénz. A pénz csak az, amit katalizálni kell. Levegőt, oxigént, HITET kell engedni ebbe a rendszerbe. Ennek ideális keveréke adja aztán azt a robbanóelegyet, amely hozzásegít ahhoz, hogy mindez egy jó struktúrában, néhány gyújtásállítás után egyenletes, duruzsoló mozgásba, majd fordulatszám-emelkedésbe kezdjen. Ugye nem azt akarod mondani: te már akkor tudtad, hogy ez így működik? Először is: a vakmerőség nélkülözi a józan észt. Másodszor; a mi elsőverziós motorunkba üzemanyagként csak levegőnk (HITÜNK) volt. A motor így, a szegény keverékből adódóan hajlamos volt a túlpörgésre, meglehetősen nyomatékszegény volt, és rendszeresen elejtette a fordulatot. Viszont mindig, még hidegben is első rántásra kiválóan indult. Ez volt az egyetlen biztató jel. Ez eléggé hajaz az elsőgenerációs kínai erőforrásokra. Igen, de ez fejleszthető volt! Ráadásul a fejlődést a csúnyábbik felén kezdtük. Hiszem, hogy sokkal egészségesebb fejlődést biztosított, hogy oxidatív körülmények között dolgozhattunk. Volt erős hitünk, és nem hagytuk magunkat sem testileg, sem lelkileg megnyomorítani egy kilátástalan karrierpályán. Így lélekben nem fuldokolva dolgoztunk, mint az első céges Trabink. (Szívatóval füstölve végig a falun. Egy kiváló, tartós, II. világháborús konstrukció volt, de a 28 LE-s koncepciót nem lehetett 280 LE-re tuningolni, anélkül, hogy még félúton ne hulljon szét.) Nekünk levegő kellett. Megkaptuk, talán sokat is egyszerre. Volt, aki gúnyosan elhúzta a száját Lajos Katalin és Lajos Mihály, az Agrofil-SZMI Kft. tulajdonosai ezen, de biztos vagyok benne, hogy ez akkor így volt jó. Ma már ez egy versenymotor, amely kiválóan megállja a helyét a globális F-1-ben? Nem. Ez egy jármű, egy erőgép. Sőt, több. Már nem benzines, hanem dízel erőforrással, kiváló fokozatmentes hajtáslánccal, stabil kormányszerkezettel és úttartó futóművel rendelkezik. A püski székhely, a kísérleti kerttel

4 4 Agrofil 2013 Kísérletek ahogy csinálni kell A fedélzeten nem egy tanuló vezető kormányoz, hanem egy tisztikar teljesít szolgálatot rendes vezénylési rendben, 24 órában. Ez már egy kétéltű jármű, egy hajó is, amely a nemzetközi viharos vizeken is kipróbálja magát. A nagy tengerjáró monstrumok között, mellett, esetleg ellenük manőverezünk. Tehát a vakmerőség maradt. Sajnos, azt hiszem, ez vagy az énem részévé vált, vagy mindig is a sajátom volt. Az biztos, hogy egyébként sokszínű csapatunk csupa adrenalinzabálóval van tele, és derűvel, esetleg a perverzebbek kéjjel fogadják a kihívásokat. Azért most egy kicsit előreszaladtunk Nos, miután a tudományos termál után beleugrottam a jéghideg reali tybe, és engedtek az első légzőizomgörcsök, a lábam szilárdnak tűnő talajt észlelt. Az orrnyílásaim mindenesetre a víz felett maradtak. Látva a stabil körülményeket, a feleségem is belemerítkezett a szigorúan úszóknak fenntartott medencébe. Hogy az ő hősiességét is legalább egy kicsit érzékeltessem, úgy úszta le velem az első hosszokat és hajtotta végre a medencevégi fordulókat, hogy a legnagyobb derűvel és Isten áldásával 3 gyermekkel ajándékozta meg családunkat, és hiszem, hogy országunkat is. Ez egy üzenet ma mindenkinek, fiatalnak, idősnek, de fiatalnak mindenképp. Ha hit van, minden megvan hozzá, hogy minden legyen. Ha valaki nem hiszi, nézzen ránk, és nézzen a lelkünkbe! Kényszervállalkozói lét, család és családi ház építése, munka, és este a napi fárasztó munka után a 7 m mély alvás. Emlékszem, akkor minden reggel volt egy ötletem, sok őrültség. Nem volt pénzem, de minden reggel eszembe jutott valami, ami hajtott előre, hogy elérjem. A szamár elé kötött széna. Ez az üzemanyag így működik. Ma jó, ha hetente kapok egy ajándékot, egy jó gondolatot, és sokszor van úgy, hogy hetekig vajúdok, és súlyosan túlhordok egy problémát, mert nem találom a megoldást. De a hajót a tömege mindig továbbviszi, a tisztikar biztosan olvas térképet és irányít, amíg a kapitány feljön a fedélzetre, meghozza az új térképeket az új irányokkal. Így a fejlődésünk és a munkánk kívülről töretlennek látszik. Megragadva pillanatnyi lendületvesztésedet felteszem a kényes kérdést: valóban olyan töretlen és szép ez az ív, ahogy ezt mi most érzékeljük? Nézd Misi, te közel 20 éve játszod a magyar (nehezített) Monopoly valós változatát. Bízom benne, hogy a kérdést csak az interjú dramatikája miatt fogalmaztad meg, és a kérdés ebből adódóan valójában csak költői Hanyas vagy? A 40-es éveidben jársz? Akkor mi félszavakból is megértjük egymást A pálya nem töretlen, tele volt és van nehézségekkel. Ezeket fedtem el a gyújtásállítás, a medencei fordulók illúzióteli képeivel. Az első öt év a kényszervállalkozói szint. A konkurencia nem érzékel, csak szomszédok. Megismerkedsz hatóságokkal, feljelentenek, kitöltöd az első vagyonnyilatkozatot, majd a másodikat. Aztán rájönnek, hogy rajtad nincsen fogás, és békén hagynak. Te közben megismered a jogaidat és kötelezettségeidet. Kirajzolódik előtted az a pálya, amin haladhatsz. Második szakasz: a konkurencia észrevesz; először megpróbál felvásárolni, majd tönkretenni. De TE EBBŐL IS TANULSZ. Megerősíted a szerkezeted, szövetségre lépsz a munkatársaiddal, és megvéded a munkahelyeket. Kezdesz menedzserként viselkedni, csapatot építesz, struktúrát és módszert alkotsz, de mindenekelőtt bevonod a munkatársaidat a döntéshozatalba, és egy munkahely életre kel. Beindul szöveteiben és szerveiben a genezis, a sejtosztódás a cég önjáróvá lesz, csak a rákos sejtekre kell figyelni, hogy azokat időben és rendszeresen eltávolítsd. Ha következetes voltál, csodák csodája, az immunrendszer is önálló életre kel, a rendszer öntisztulóvá válik, és kiforrja magából a nem feltétlenül értéktelen, de a szervezetben idegen anyagot. Ez egy csoda, szerintünk így érdemes és lehet dolgozni. Egy munkatársam fogalmazta meg a tavaszi szezonban, amely időszak nekünk mindig kíméletlen. Mi minden nap meghalunk, hogy feltámadva

5 Agrofil másnap újra meghalhassunk. Ehhez a szinthez már nem elég a pénz, ehhez több kell. Ehhez csapat kell, ehhez szolidaritás, szövetség és hűség kell. Ezt megcsináltuk, és most már folyamatosan gondozzuk. Mi kellett a rakéta 3. fokozatának a beindításához? Minarik Ede szavaival élve: Kell egy csapat! és azt meg is kell tudni tartani. Ehhez eszközök kellenek. Fontos eszköz: a kihívások. Alkotó kihívás, munka. Sok jó munkát kell szerezni. Milyen a jó munka? Tele van kihívásokkal, és megfizetik. Kellenek gépek, amelyek nem csak hasznosak, de marketingerőt is hordoznak. A legegyszerűbb és a hétköznapokban is nagyszerűen és sokrétűen alkalmazható eszköz a faék, de hiányzik a vonzó marketingereje és olcsó. A Megbízó, a nemzetközi tőke nagykövete, ha azt látja, hogy egy olcsó, házi készítésű márkátlan eszközzel dolgozol, megsajnál, ellát tanáccsal, majd továbbáll, és keresi, hová tudná biztonságosan kihelyezni az elvégzendő feladatokat és te megrekedtél. Ha van új eszközöd, akkor már nem tanácsot ad, hanem kérdez, hogy te mit tudsz belőle kihozni. Ekkor elcsodálkozik, majd újra tanácsot ad, és elköszönés előtt az asztalon felejt egy kis munkát. Majd tavasszal azzal a munkával csontra szívat, amit te és munkatársaid kellő alázattal tűrtök, és amihez rugalmasan alkalmazkodtok. A munkát kiválóan elvégzed, és a következő évben visszatér, és még jön kettő, akinek továbbadta az elérhetőséget, és hoznak összességében egy olyan csomagot, amit nem is tudsz elvégezni de te elfogadod, és tartod a szavad. Megkeresed a megoldást a kapacitásbővítésre, fejlesztésre. Elmész a bankba, kérsz hitelt, nem adnak, aztán egy másikba, ott sem adnak, és így tovább, míg sikerrel nem jársz, de addigra már elveszted a büszkeséged. Ha megvan a pénz, megveszed az eszközt, felveszed az új munkatársat, és a csapatnak új feladat, új kihívás keletkezik. A munka nem lesz monoton, és rengeteg a sikerélmény. A siker az a tudatmódosító, az a drog, ami segít elviselni a terhelést. De mint minden tudatmódosító, túladagolása veszélyes, mert visszafordíthatatlan változásokat indít el az ember személyiségében, ami nem segíti a boldog életet. Ha az üzlet beindul, sikerül jövedelmet termelni, közterhet és adót fizetni, akkor indulhatsz pályázatokon, és ha jók a számaid, nyerhetsz. Ha feketén foglalkoztatod a munkaerőt, nem növekszel (mert szürke-fekete árbevételi csatornán evezel), nem tudsz létszámnövekedést, árbevétel-növekedést és megtérülést igazolni. Nem fizetsz helyi adót. Te csalódott vagy, mert nem tudod beadni a pályázatot, mert a cégnek csak az adóelkerülés mértékéig van hivatalos árbevétele. Ezenkívül álljanak itt Henry Viscandi örökbecsű szavai a bodaki fűzfakápolna táblájáról, és készen van a siker receptje. Mik a cég fő tevékenységei? Növényvédelmi, agrokémiai, agrotechnikai kutatásokkal foglalkozunk, és a világ minden részéről teljesítünk megbízásokat kisparcellás kísérletekre. A munka Nyugatról jön, itt végezzük el, és Keleten, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában hasznosul. A munka másik része a klinikai vizsgálatok, amikor a növényorvosságokat vizsgáljuk, engedélyeztetési céllal. Ezen vizsgálatok alapján döntik el, hogy az orvosság az adott növények adott betegségeire megoldást kínálhatna-e Magyarországon. Jelentős erőket mozgósítunk a fejlesztési ágazatunk és partnereink információéhségének ellátására a tápanyag-utánpótlási kísérletek kapcsán. A talajmintavétel révén több mint termelővel állunk kapcsolatban, és több mint 300 ezer ha területet mintázunk évek óta. Évente közel 100 ezer ha-ra készítünk tápanyag-utánpótlási javaslatokat gazdálkodóknak. Mindezekhez a legmodernebb technika és 25 jól képzett szakember közülük 19 mérnök, akik közül 9 növényvédelmi szakmérnök áll rendelkezésre. Az átlagéletkor alig éri el a 30 évet, és a menedzsment átlaga is messze van még a 40-től. Ez azt jelenti, hogy itt bőven van jövő és tartalék kapacitás. Mindez egy olyan gazdasági időszakban, amikor fiatalok tömegei hagyják el az országot, és fordítanak hátat hazájuknak. Miért éppen Püski? Az első szerelem Kisbodak volt. Sokáig udvaroltunk az elöljáróknak, de ők egy idő után vonakodtak, húzódoztak. Aztán úgy tűnt, hogy ágyasnak még jók lettünk volna, de házastársnak már terhesnek tűntünk. Így jött a racionális püski kapcsolat; a testület(ek) nyitottak voltak, segítettek és segítenek most is. Ott férjhez akarták adni a leányt, nekünk meg család kellett, ahol a vállalkozásunkat letelepíthetjük, így keletkezett az a keresztény ember számára furcsa helyzet, hogy (képletesen értve) éjjel szerelmünkkel hálunk (Kisbodak), nappal meg a családban dolgozunk. Azaz: nagy örömmel térünk haza otthonunkba (Püski), boldog családi, keresztény életet élünk családommal. Püskin pedig két végéről égetve a gyertyát fűtjük a magyar gazdaság visszahűlt kemencéjét. Fodor Mihály

6 6 Agrofil 2013 Mi nem a sípra, hanem a kerekekre engedjük a gőzt! Egy stuttgarti üzleti úton eszméltem rá, hogy azt a várost, illetve Németországot fizikálisan és mentálisan is a földdel tették egyenlővé. Mára a sebek már begyógyultak, de a hegek még látszanak. A hegek a zsaluzott beton épületek. Látszik, hogy mindent gyorsan állítottak helyre, és a Marshall-segélyt nem térkőre, szökőkútra és kandeláberre herdálták el, hanem szigorúan a működő, a termelő beruházásokra összpontosítottak. Aztán építettek templomot, iskolát, városházát betonból. Nem szép, de az akkori lehetőségekkel arányos. Épült később szökőkút is (betonból), meg harangjáték is a városháza (beton-) tornyába. Stílusában nem illeszkedik a régihez (betonhoz), de jól jelzi mint egy katona arcán a vágott seb helye, emlékezteti az itt élőket és az erre járókat, hogy ezt az országot valamikor megsebezték, letörték, és azt is mutatja, hogy a felemelkedése nem külsőségeken keresztül vezetett. Ma a város körül óriási gyárak, üzemek, erőművek, oktató- és kutatóhelyek működnek, és százezerszámra dolgoznak itt emberek számtalan nációból köztük egyre több magyar fiatal. Azok a fiatalok, akik középkorúként nagyon hiányozni fognak az ország gazdaságából. Ők és gyerekeik hiányoznak majd szüleiknek, nagyszüleiknek, az országuknak (országunknak). Hiányozni fognak a korfából, amely már így is öszszeomlani látszik. Nem lesz vicc, hogy: nekünk már úgysem lesz nyugdíjunk. Ha a nyugdíjgondoskodás összeomlik, az egyedüli megoldás a többgenerációs családok rendszere. A nyugdíj intézménye talán ha 100 éves, ezzel ellentétben a többgenerációs család már az ősközösségekben is jelen volt. A gazdasági lufin szakadnak a foltok. Az a generáció, amelyik most biológiailag is termékeny lenne, nem vállalja az élet és Isten ajándékát, a gyermekáldást, mert úgy érzi, hogy ilyen körülmények közé nem lehet gyereket vállalni. A második világháború után Magyarországon, azokban a szenzációs években csúcson volt a születési ráta. Vajon mi hajtotta szüleinket és nagyszüleinket a gyermekvállalásra? Biztosan nem az energiaital és az álmatlanság. Szerintem nyugodtan lehet ezt utolsó figyelmeztetésnek is venni. Fiatalok, a ti nyugdíjbiztosításotok a termékenységetekben, a vállalt gyermekek számában van! Ez csak racionális érv. Az érzelmi szál a legfontosabb, hogy a legtisztább örömforrás a gyermek, és ne tartson vissza senkit a hiúsága, a hülye főnöke, vagy a trend(i). Ezek múlandó dolgok, a főnök úgyis elhúz egy másik céghez, a szépség és fiatalság elmúlik, aztán diszkréten takargatjuk bájainkat a hosszú pólóval, a hiúságból meg depresszió lesz. A trendinek meg az a trendje, hogy folyamatosan változik (egy idő után úgyis megunod a változást, ez a korral jár, csak akkor már többnyire késő). Lényeges, hogy a fiatalok itthon maradjanak, és megtalálják a munkát, a megélhetést. A kapott hiteleket, pénzeket nem térkőre, kandeláberre és szökőkútra kell elkölteni, hanem termelő beruházásokra. Mi az Agrofilnél ezért a gőzt nem sípra, hanem a kerekekre küldjük. Fejlődünk, haladunk, és lelkeket mentünk meg az országnak. Fiatal családoknak kínálunk tisztességes, kemény munkából származó megélhetést. Lajos Mihály Konténeriroda a funkcionalitás jegyében

7 Agrofil Régi-új károsítók, változó növénytermesztés, növényvédőszer-használat Tempora mutantur, et nos mutamur in illis. Azaz: Változnak az idők, és mi is velük változunk. Ez a meglehetősen régi keletű közmondás talán sohasem volt olyan időszerű, mint manapság. Napjainkban ha csak a növénytermesztést, illetve hozzá kapcsolódóan a növényvédelmet tekintjük sok változás zajlik egyidejűleg és olyan gyorsasággal, amelyre a növénytermesztést és növényvédelmet befolyásoló szereplők (hatóságok, gyártók, forgalmazók, felhasználók) nem igazán tudnak kellőképp felkészülni. A növénytermesztés világában az elmúlt időszakban meglehetősen erőteljes változások zajlottak le. A világ népessége növekszik, egyre több éhes szájat kell ellátni úgy, hogy a fogyasztás egy része már a 3. világbeli országok esetében is adott minőségi kritériumoknak kell, hogy megfeleljen. A menynyiségi és minőségi termelési kényszer több, egymástól független, sokszor egymással ellentétesen működő folyamatot indított el. Létrejött a termesztési technológia leegyszerűsítése, a gyomirtásnak, majd egyes kártevők elleni védekezésnek (kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke, stb.) a növény átalakításával való megoldása, a GMO- (Genetically Modifyed Organism) szervezetek kialakítása. Ez egyes fejlődő országokban nagy karriert futott be, de a világ java részén még politikai szinten is megosztja a döntéshozókat. Magyarország az Európai Unió tagjaként több esetben is deklarálta a GMO-mentességet, de lehet, hogy ez nem fog örökké tartani. Szintén a termelési kényszer közvetett hatására a termelés az elmúlt évtizedekben egyre inkább centralizálttá vált. Globalizálódott világunk piacaira csak nagyobb, egységes és ellenőrzött árutételekkel lehet és érdemes kijutni. Ez nagyobb, az adott termesztési célhoz idomult gazdaságok kialakulását eredményezte, amelyek képesek eleget tenni a piaci követelményeknek, de esetleg a termesztési technológia oldalán túlzott kockázatokat is vállalnak ezért. Jó példa erre hazánkban az olajos magvak termesztése. Mind a két fő alapanyagot adó kultúra, az őszi káposztarepce és a napraforgó is meglehetősen pénzes növény, eredményes termesztésük kiemelkedő hasznot hozhat. Az ezredforduló óta viszont e két növény termőterületének felfutása, valamint egyes gazdaságokban a 3 éves forgó kialakulása óhatatlanul elősegítette a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) fokozottabb kártételét. A növényvédelemnek reagálnia kellett erre a kihívásra, és meg is jelentek olyan készítmények, amelyekkel repce- és napraforgó-állományok a vegetáció során védhetők a fehérpenész ellen. Kis szépséghibája a dolognak, hogy a fehérpenész sok esetben a talajból fertőz, amely ellen egy állománypermetezés már eleve kisebb hatékonyságú, mint egy spórából kiinduló, elsődlegesen a növény föld feletti részeit támadó fertőzés ellen. A nagyobb termések, illetve az adott minőségi igények teljesítése óhatatlanul a növénytermelés fajtaszerkezetének gyorsuló változását eredményezte. Bár vannak szerte a világban kivételek (az USA-ban pl. szinte csak egyetlen meggyfajta, a Montmorency van termesztésben, Hollandiában, a burgonyatermesztő nagyhatalomban az ezeréves Bintje fajta még mindig hatalmas területeken van termesztésben), de ezek jórészt csak erősítik a fajtaváltás felgyorsulásának szabályát. Hazánkban az ezredforduló után kezdtek feltűnni a hibrid őszi káposztarepcék, amelyek bár nem tudták teljesen kiszorítani a konstans fajtákat napjainkra a vetésterület nagyobbik részét uralják. A hibridbúzák megjelenése az elmúlt pár évben kezdődött. Az új fajták megjelenése esetenként új, szokatlan növényvédelmi problémákkal is járhat. Találkoztunk már hibridbúzában súlyos anyarozs- (Claviceps purpurea) fertőzéssel, amely eddig a hazai konstans fajtákon szélsőségesen A dél-amerikai paradicsom aknázómoly súlyos kártétele hajtatásban ritka volt. De ilyen jellegű problémát okozott pl. a 90-es évek végétől a hazai káposztatermesztésben a holland hibridek megjelenése és dominánssá válása. A korábbi hazai tájfajták (pl. vecsési lapított) termésének többszörösét adó, egyszerre betakarítható hibridek laza fejeket képeztek, amelyek a dohánytripsz (Thrips tabaci) számára a nyár folyamán kiváló búvóhelyet és táplálkozási felületet jelentettek. A tripsz károsítása nyomán kialakuló barnás, parásodott levelek a termést javarészt értékesíthetetlenné tették. A fajtaváltás során a termesztők sok esetben egy beépített csapdával, az EU-listán a Nemzeti Fajtajegyzékbe felvett fajtákkal is találkozhatnak. Sok ilyen fajtát vizsgált ugyan a hazai hatóság (korábban OMMI, azután MgSZH, most NÉBIH), és valamilyen (esetenként szélsőségesen durva) hiányossága folytán többször negatív eredménynyel zárta le a vizsgálatot. Több olyan nyugat-európai búzafajta is szerepel a nemzeti fajtajegyzéken, amely egyes betegségek, mint pl. a fuzáriózis, iránt rendkívüli fogékonyságot mutat. Ha a termesztő nincs tisztában a fajta fogékonyságával, a várt nagy gazdasági haszon helyett súlyos anyagi veszteséget könyvelhet el. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden külföldi fajta veszélyes. Van sok, kiváló növénykórtani jellemzőkkel megáldott fajta is (pl. a Midas, amely gyakorlatilag minden vizsgált búzabetegségre rezisztens, vagy mérsékelten rezisztens volt), ame- A dél-amerikai paradicsom aknázómoly jellegzetes ujjas aknája

8 8 Agrofil 2013 lyeknek helyük van a hazai termesztésben, de az alkalmazott fajta növényvédelmi kockázatait amennyire lehet ismerni kell. A termesztésbe vont fajták, hibridek fajtaleírásában szereplő adatok ráadásul csak az elismerés idején fennálló állapotot tükrözik. A világ, vele együtt a fajtát megtámadni szándékozó kártevők pedig változnak. Néha nagyon is gyorsan. Új rasszok jelennek meg és válnak egyik évről a másikra dominánssá, alapjaiban megváltoztatva a fajtaleírásban foglaltak igazságtartalmát. Nagyon jó példa erre a GK Élet fajta esete a sárgarozsdával. Ez a kiváló, korai búzafajta 2000-ig minden addig ismert sárgarozsda- (Puccinia striiformis) rasszal szemben rezisztens volt. A évi sárgarozsdajárvány során viszont egy új, a 17. számmal jelölt rassz volt domináns, amelyre ez a fajta szélsőségesen fogékonynak bizonyult. A megtermelni kívánt árualap megvédése sok esetben a rendelkezésre álló agrotechnikai, genetikai és kémiai megoldások közül csak egyre támaszkodik. A tisztán a genetikai védelemre, a rezisztens fajtákra támaszkodó termesztési technológiáknak is megvannak a saját korlátaik. Budapesttől délre, Alsónémedi-Ócsa-Bugyi térségében a 80-as években import burgonyatételekből kijutva elszabadult a burgonya közönséges cisztaképző fonálférge (Globodera rostochiensis). A behurcolás többször megismétlődött, így a zárlati (karantén) károsítónak egy olyan, genetikailag heterogén állománya alakult ki, amely rendkívül kis arányban, de tartalmazta egy másik, sokkalta nagyobb veszéllyel járó faj, a sápadt cisztaképző fonálféreg (Globodera pallida) genetikai állományát is. A rezisztens burgonyafajták döntő hányada a G. rostochiensis 1 és 4 patotípusa ellen rezisztens. Sorozatban termesztve a rezisztens burgonyafajtákat sikerült elérni a sápadt fonálféreg pallida 2-es Alma bimbólikasztó bogár lárvája. Egyre többször találkozunk vele patotípusának felvonulását néhány területen. A burgonya cisztaképző fonálférgei nem véletlenül vannak karantén státusban, pusztító erejük rendkívüli, egész táblákon képesek megsemmisíteni a növényzetet, és akár évig is megmaradnak a talajban. Viszont a Globodera pallida 2-es patotípusa ellen hazánkban csak egy rezisztens fajta, a Santé található. Az egyoldalú, a rezisztens fajta korlátozások nélküli alkalmazása oda vezetett, hogy egyes területeken már egyáltalán nem lehet burgonyát termeszteni. Az integrált védekezésnek éppen az lenne a lényege (a nevében is benne van), hogy az összes lehetséges védekezési módszer összhangjával szorítsa vissza a károsítókat egy adott, elfogadható szintre. Az agrotechnikai védekezés lehetőségeit szintén kevésbé használjuk ki, pedig sokat segítene. A hazai gabonatermesztést a rossz vetésszerkezet (a kukorica és kalászos az elővetemények kb. 2/3-án nagy segítség a kalászfuzáriózisnak) egyébként is sújtja, de ha a fuzáriumfajok és más nekrotróf kórokozók (Drechslera tritici repentis, Drechslera teres) fertőzési forrását, a tarlómaradványokat leforgatjuk, máris sokat tettünk a gabonánk megvédése irányába. Van helye és szerepe a forgatást mellőző művelésnek, de az általa okozott kockázatokat is ismerni kell. A kémiai védelem jelenleg igen nehéz helyzetben van; ez több, egymásnak részben ellentmondó trend mentén alakul napjainkban. Egyik közismert fő változási irány az Európai Unióban a növényvédő szerek, hatóanyagok újraengedélyezése, a felhasználókra, a fogyasztókra és a környezetre gyakorolt káros peszticidterhelés minél erőteljesebb csökkentése. Egyrészről hasznos ez a törekvés, hiszen mindenki szeretné, hogy gyermekei, unokái is egészségesen nőjenek fel, és ismerjék nagyjából azt a környezetet, amelyben ma is élünk. A negatív oldala ennek a hatóanyag- és készítmény-visszavonási hullámnak viszont meglehetősen sokrétű és kellemetlen. Még az uniós deregulációs hullám előtt is sok olyan kultúra volt hazánkban, amelyre nem volt engedélyezett készítmény. A kártevők, kórokozók, gyomok persze nem tudták ezt (vagy csak nem olvasták a szakirodalmat), és gond nélkül végezték tevékenységüket. Nagyobb termesztőknél még csak működött az eseti engedélyezés technikája, de primőr előállításánál már voltak gondok. Mire a szermaradékot bevizsgálták, a határozatra rákerült a pecsét, addigra a primőr áru már minden volt, csak friss, üde és primőr nem. Fekete technológiák sora alakult ki, ami viszont a súlyos környezetpusztítás és a fogyasztó mérgeződésének reális veszélyét is magában rejtette. A hatóanyagok és készítmények drasztikus megritkításával a védelem nélkül maradó kultúrák száma is megnőtt, de még nagy, több százezer hektáron termesztett növények esetében is lyukak keletkeztek az addig jó, egységes növényvédelmi technológián. Hoszszan lehetne sorolni erre a példákat. Jelenleg pl. a repcebecő-gubacsszúnyog ellen nincs engedélyezett készítmény az őszi káposztarepcében. Levéltetű ellen ugyanakkor van jó néhány, pedig a káposzta-levéltetű ellen önmagában ritkán kell a repcében védekezni. A más, komolyabb kártevők ellen adott kezelések mellékhatásaként a levéltetű a repcében manapság nem probléma. A gubacsszúnyog viszont igen. Szintén a hatóanyagok számának drasztikus csökkenése kapcsán fennálló reális veszély az egyes hatóanyagok ellen kialakuló rezisztencia lehetősége. Ha egy adott kultúrában egy adott károsító ellen csak egy hatóanyag használatára van engedély, akkor borítékolni lehet a rezisztens rasszok, populációk kialakulását és térnyerését. Az az idea, hogy bizonyos anyagokkal szemben nem alakul ki rezisztencia, teljességgel téves. Leginkább csak idő kérdése ennek megváltozása, rezisztencia ugyanis szinte minden hatóanyaggal szemben ki tud alakulni; még szélsőségesen toxikus, ősrégi anyagokkal szemben is, mint pl. a raktározott termények fertőtlenítésére használt foszforhidrogén gáz. Már van Magyarországon is több kis gabonabogár- (Tribolium confusum) populáció, amely az engedélyezett maximális foszforhidrogén-dózis többszörösét is mindennemű károsodás nélkül elviseli. Pedig a foszforhidrogén gáz nem éppen egy életelixír. A hatóanyagok ritkítása egyes hatóanyagcsoportok drasztikus megritkulásához, korábban sarkalatos technológiai elemnek tekintett készítmények eltűnéséhez vezetett. A széles hatásspektrumú foszforsav észterek (pl. Ultracid 40 WP) eltűnése viszont nem várt kellemetlen mellékhatásokat idézett elő. Korábban már legyőzött kártevők bukkantak fel és váltak az új, modern technológiával kezelt kul-

9 Agrofil túrákban dominánssá. Gyümölcsös kultúrákban ilyen a kora tavasszal rajzó ormányos bogarak újbóli felbukkanása, amelyet néhol súlyos kártételek kísérnek. A rügyfúró (Anthonomus pyri), bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum), eszelények (Rynchites, Byctiscus spp.) újabb megjelenései a növekedésszabályzó készítményekre alapozott, korszerű növényvédelmi technológiák káros vadhajtásai. Ezek a szinte már elfeledett károsítók az új technológiákban megtalálják a helyüket, és elsődleges fontosságú kártevőkké léphetnek elő. Hogy az összkép még kevésbé legyen rózsás, sok kártevő, kórokozó (részben a sokat emlegetett globális felmelegedési folyamat következményeképp) terjedőben van. Ez a második olyan trend, amely hazánkban a növényvédelmi technológiákra hatással van. Sok esetben magyarázzák a károsítók expanzióját a globális felmelegedéssel. Viszont a felmelegedési folyamat hazánk térségében egyelőre inkább az időjárás szélsőségesebbé válásában testesedik ki. Szélsőségesen forró nyarak, nagyon hideg telek, hosszú száraz periódusok és nagy intenzitású csapadékok egyaránt előfordulnak. Egy ilyen szélsőséges jellegű időjárás alapvetően a nekrotróf kórokozók malmára hajtja a vizet. Ezek a betegségek pusztítanak, amikor megfelelő az idő, és az elhalt növényben ki tudják várni a sorukat, akármilyen is az időjárás közben. Az árpa hálózatos levélfoltossága (Drechslera teres) a csapadékos évben nagyon felszaporodott. Ugyanakkor az utána következő 2 nagyon száraz évben nem szorult számottevően vissza; a rendkívül forró Dél-Alföld területén tavaly is hatalmas károkat tudott okozni, annak ellenére, hogy nedvességigényes kórokozó. A szélsőségessé váló időjárás segíthet is. Az eperfa pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona) az elmúlt évben jellemző erőteljes felszaporodását a 2011/2012. évi tél, illetve a februári súlyos fagyok nagymértékben visszavetették. Hasonló a helyzet a napraforgó diaporthés szárfoltosságával (Diaporthe helianthi) is. Ez a betegség a évi nagy hőség után vált szó szerint impotenssé. A peritécium morfológiája megváltozott, az aszkospórák aktív, erőteljes kilökődése ezáltal gyakorlatilag elmarad. E betegségnél viszont érdekes tény az, hogy míg nálunk évről évre úgy kell keresgélni, addig tőlünk Az amerikai kukoricabogár az utóbbi évtized leghírhedtebb invazív kártevője délre-délkeletre, Románia, Szerbia területén továbbra is súlyos problémákat okoz, pedig ott melegebb van. Nem minden kártevő terjedése fogható rá így vagy úgy a felmelegedésre. A nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) tőlünk északra számít jelentős repcekártevőnek. Bár hazánkban mindig jelen volt, de populációja 2006, 2007 óta emelkedő tendenciát mutat. A károsító terjedésében szerintünk nagyobb szerepet játszik a repce-termőterület felfutása, mint az időjárás-változás. Természetesen nem minden kártevő, kórokozó terjedése kapcsolódik valamilyen mértékben a felmelegedéshez, bár egy adott invazív faj fennmaradása számára (trópusi eredetű fajok) a melegedő éghajlat mindenképpen előnyös. A dél-amerikai paradicsom aknázómoly (Tuta absoluta) megjelenése, a keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata), vagy akár az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) behurcolása mind passzív úton történt. Egyes fajok az európai kontinensre átjutva már aktívan terjednek (pl. Dioabrotica virgifera), míg mások esetében itt is a passzív terjedés, a behurcolás a döntő (T. absoluta). A harmadik, fontos változási folyamat, amely a hazai növényvédelemre befolyással bír, az a növényvédőszer-gyártók tevékenységi mód szerinti szétválása. Sok olyan készítmény van a növényvédőszer-palettán, amelyek egy adott hatóanyagra épülnek. A generikus gyártóknak köszönhetően a növényvédő szerek ára még elviselhető szinten található. A felhasználóknak szabad a választásuk az egyes generikus klónok között. Ugyanakkor célszerű tisztában lenni azzal a veszéllyel, hogy egy esetlegesen kialakuló rezisztencia mivel az a hatóanyag ellen irányul valamennyi generikus termék esetében egyidejűleg jelentkezni fog. A növényvédőszer-gyártó cégek másik kisebb csoportja az innovatív gyártóké. Ők keresik, modellezik, szintetizálják zsákszámra azokat a molekulákat, amelyekből potenciálisan valamikor hatóanyag lehet. A technológiai előrelépés kulcsa, az új hatóanyagok felfedezése, kimunkálása az ő kezükben van. Iszonyatosan nehéz, sok vakvágánnyal terhelt és rendkívül költséges ez a folyamat, amit ők visznek végig. Azonkívül nagyon időigényes is: évek hosszú sora telik el, mire egy molekulából a termelő által megvásárolható növényvédő szer lesz. A természet sokszor sokkal gyorsabban lép. Ugyanakkor a növényvédelem jelenlegi problémáinak egy részét, a technológiai lyukak betömését, bonyolultabb technológiák leegyszerűsítését csak új hatóanyagok bevonásával, az innováció termékeinek mielőbbi használatba vételével érhetjük el. Agrofil-SZMI Kft., Püski Mi, az Agrofil-SZMI csapata az innovációs folyamat legvégén fejtjük ki tevékenységünket. Büszkék vagyunk rá, hogy ebben a nagy precizitást és hozzáértést kívánó munkában eddig is és ez után is részt veszünk. Hertelendy Péter

10 10 Agrofil 2013 A nitrogénről másképpen Tápanyag-utánpótlási kísérletek az Agrofil-SZMI Kft.-nél Cégünk évek óta misszió jelleggel folytat trágyázási kísérleteket, amelyekben sok mindenre fény derült a vizsgált körülmények között, ugyanakkor még több új kérdés felvetődött. Ásványráró, repcekísérlet, ,4 4,3 4,2 4,1 4 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 3,4 termés t/ha olajtartalom t/ha 3,74 1,56 A PK-alaptrágyázások témája után a figyelem a N-trágyázás irányába terelődött, amelynek helyenként és alkalmanként meglepő eredményei a genetikai alapok megváltozása, a fajtaváltás, illetve a változó talajművelési szokások (forgatás nélküli talajművelés) és tápanyag-utánpótlás interakcióira terelte figyelmünket. Emellett Európát járva fontosnak ítéltük az energia célú növénytermesztés trágyázási sajátosságainak feltárását ben pedig megtettük az első lépéseket (szégyen-nem szégyen) a víztelenített, szárított, pelletált import hígtrágya adaptációs kísérleteivel. Ugyanis amíg az állattenyésztés helyzete nem javul Magyarországon, addig az NPK-műtrágyázáson túl is gondolni kell agro-ökoszisztémánk C-körforgalmára. Nem ez fő kutatási irányunk, de biztosan magyarázatot kíván, honnan jött ez a szakmai perverzió. A mai magyar agrárvalóság perverz arányaiból. Magyarországról a gabonakereskedelem a növénytermesztés végtermékeivel elszállítja a szenet a földi élet alapját, és más vidékeken káros mértékben, az állattenyésztés melléktermékei révén, erősen környezetszennyező módon felhalmozza azt. Így jutottunk el oda, hogy a mi aranysárga kukoricánkért szárított csirke- és disznózaggyal szúrják ki a szemünket finomítva idézve egy partnerünk véleményét. Ide jutottunk, nem kell csodálkozni. A könnyű pénzt, a ,21 4,32 Kezeletlen 260 kg/ha 520 kg/ha 780 kg/ha A termés és a hektárra vonatkoztatott olajtartalom kapcsolata (Ásványráró, 2012) 1,77 1,79 1,85 1,8 1,75 1,7 1,65 1,6 1,55 1,5 1,45 1,4 néhány embert foglalkoztató szezonális növénytermesztést választottuk. Télen vadászgatunk, aratás előtt forró égövön nyaralgatunk, hogy hozzászokjunk a betakarítás melegéhez. Tisztelet természetesen a kivételé; az olvasó meg egyébként sohasem érintett a kritikában. Az utódlás ha megoldott, az új generáció pedig ebben szocializálódott, nem ismeri az állattenyésztés monoton 365 munkanapját, a falu meg az állatokat hangosnak és büdösnek találja. Az utódokat, ha érdeklődnek a szakma után, csak a hightech fedélzeti automatikák és a nagy munkaszélességű munkagépek érdeklik. Tudom, hogy torz karikatúra mindez, de ez a műfaj a Ludas Matyi óta biztosan tudjuk mindig képes volt görbe tükröt tartani elénk. Mára Magyarországon oda jutottunk, hogy amikor egy magyar gazdaság elkezdte a szervestrágyaszórást, az önkormányzat összehívta katasztrófavédelmi bizottságát, hogy elejét vegye a várható tömegszerencsétlenségnek. Nekem csak ez jutott eszembe erről: Ezek betegek A kutya-, meg macskapiszok, vagy a cigarettavég senkit nem zavar a játszótér homokozójában, de ha valahol a termőföld elsődleges funkcióját, a termékenységet igyekeznek fenntartható Krisztinamajor, búzakísérlet, 2012

11 Agrofil módon megőrizni, akkor már nem csak a szomszéd néni háborodik fel, hanem a BIZOTTSÁG is ülésezik. Gyermekkorom egyik haszontalannak tartott tantárgya volt a honvédelmi ismeretek, de legalább segített megkülönböztetni a ganészórót a Katyusától, meg az atomerőmű-katasztrófától. Csernobiles generációként még kamaszkorom aktív sejtosztódásának idején éltem át a reaktorbummot, így talán nem tűnik idegennek a képzettársítás. Parcellakombájn dolgozik repcében A kísérleti munka és eredményei A kísérleteket (2008-tól) kisparcellán, m 2 -en állítottuk be, 6 ismétlésben. Mértük a N-trágyázás hatására a leveleken kialakuló zöldszínintenzitást, állománymagasságot, szemtermést, az idei évtől pedig kukoricában zöldtermés- (siló-) és beltartalmi vizsgálatok folynak, ami silóminták esetében a biogáz-kihozatal mérését is jelenti. A kísérleteket négy talajtípuson, több növényfajon végeztük, végezzük és fogjuk is végezni. A PK-kísérletek lezárultak. Eredményeik bebizonyították, hogy a folyamatos évenkénti alaptrágyázást kockázat nélkül fel lehet váltani egy vetésforgóba elrendezett periodikus trágyázási módszerrel. A PK-trágyázás alkalmankénti elhagyása nem bűn, sőt még segíti is a talaj tápanyag-dinamikájának életben maradását. Kísérleteket kell azonban folytatni a startertrágyázás jelentőségéről. A kukorica N-trágyázásának kísérletei számos új tisztázandó kérdést vetettek fel, amelyek megválaszolását jelenleg folytatjuk. Az biztosan látszik, hogy bizonyos körülmények között jelentős N-túltrágyázás fordulhat elő a gyakorlatban. A rendszerben emellett vannak tartalékok; ezek minél hatékonyabb kiaknázására indítottunk N-fajtareakció vizsgálatokat. Megállapítottuk, hogy a kukoricahibridek jelentős eltérést mutatnak N-hasznosítás szempontjából, a képet azonban árnyalja, hogy ebben jelentős termőhely- és évjárathatás is megmutatkozik. A pontos karakterisztikához a kísérleteket tovább folytatjuk. Nagyon fontos kérdésként vetődik fel az utóvetemény N-trágyázása, esetleg őszi N-igénye egy mérsékeltebb kukorica-n-trágyázás, esetleg sortrágyázás mellett. A repcefajták és -hibridek N-reakcióját is vizsgáljuk forgatás nélküli talajművelés mellett. A repce termesztéstechnológiája változott talán a legmarkánsabban az elmúlt évtizedben. Ezeknek a drámai változásoknak kell, hogy hatásuk legyen a trágyázásra (talajművelés, genetikai előrehaladás, tőszám, vetéstechnika). Ráadásul a rendszer mozgásban van; tovább csökken a tőszám, és nő sortáv; a repce kapásnövény lehet, és jöhet a sortrágyázás a repce esetében is. Az eredmények azt mutatják, hogy a repce N-igénye markánsabb mint a kukoricáé. Alacsony termésszinten is reagál a N-re, de itt már anyagilag nem megtérülő módon, így alacsony termésszinten a tápanyag jelentősen fokozza a felesleges környezetterhelést. Magasabb termésszinten a kezeletlen kontrollok is magasabbak, de a trágyázással kijuttatott hatóanyag megtérülése itt biztosabbnak látszik. A vizsgálatok termőhelytől és termésszinttől függetlenül azt mutatták, hogy az olajtartalom és magas dózisnál az olajtermés a N-dózis emelésével csökken. Hirtelen és csapadékszegény kitavaszodás esetén felül kell vizsgálni a repce N-adagja 2-3-szori kiszórásának gyakorlatát, ugyanis a késői adagok hasznosulása sokszor kérdéses. A gabonatermesztés és -piac változásai is nagy dilemma elé állítják a termelőket. A kialakuló élelmiszerhiány a minőségitől a mennyiségi termelés irányába tolja el az igényeket. Megjelentek a nagy termőképességű hibridek a köztermesztésben, a búzatermés csúcsai a kukoricaátlagokat támadják. Folyamatosan csökken a tőszám, változik az optimális vetésidő kérdése. Látható, hogy itt is változó szituáció tanúi vagyunk; ezt a változást nem lehet évvel ezelőtti kísérletekkel modellezni. A Püskin található székhely közvetlen szomszédságában elterülő kísérleti területek A mi kísérleteink 2012 őszén indultak. Ezekben országosan négy helyszínen 20 különböző termesztési célú fajta és hibrid került elvetésre. Várják a tavaszi N-adagjaikat és az újabb tenyészidőszak előttük álló részét, amely ősszel eddig új, szinte tankönyvi helyzetet hozott. Ilyen optimális vetés, kelés és őszi fejlődési szituáció már nagyon régen volt a búza számára. Ez a legszebb ebben a szakmában, hogy sohasem lehetünk okosak, hiszen a valóság megmutatja, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. Lajos Mihály Agrofil-SZMI Kft.

12 12 Agrofil 2013 Az Agrofil országos tápanyagutánpótlási kísérletek és eredményeik Az Agrofil-SZMI Kft. fő profilja a szántóföldi növényvédelmi kísérletek kivitelezése, de talajmintavétellel és talajmintavételre alapozott tápanyag-utánpótlási szaktanácsadással is foglalkozunk. Mind a növényvédelmi, mind a szaktanácsadási ágazat tevékenységi köre kiterjed az ország egész területére, kivéve néhány, mezőgazdasági termelésre nem vagy alig használható országrészt. Szaktanácsadási rendszerünk elvi megalapozásához és saját szakmai kíváncsiságunktól vezérelve kezdtünk 2008-ban tápanyag-utánpótlási kísérletek kivitelezéséhez. Akkor még saját költségen, később pályázati támogatással. Eleinte kukoricában és búzában folytak a vizsgálatok, majd a későbbiek folyamán ezek más kultúrákra is kiterjedtek. Széles partneri körünknek köszönhetően kísérleteinket országszerte több ponton be tudtuk állítani, eltérő talajtani és ökológiai viszonyok közt. Az alábbiakban szeretnénk a több helyszín és több év átlagában kapott kísérleti eredményekről csak röviden néhány tapasztalatot megosztani. Akiben sikerül ezzel szakmai kíváncsiságot ébreszteni, azt kérjük, a részletesebb információkért látogasson el a honlapunkra ( A kísérletek kivitelezése: A kísérleteket kultúrától függően m 2 nagyságú kisparcellás kísérleteken folytattuk le, 6 ismétlésben. A napraforgó- és kukoricaparcellák 4-sorosak voltak. A szegélyhatásból eredő esetleges torzítások elkerülésének érdekében az értékeléseket ezekben az esetekben mindig a két középső soron hajtottuk végre, csakúgy, mint a speciális parcellakombájnokkal végzett betakarítást. Ezek a kombájnok egy menetben mérik a parcellánkénti termésmennyiséget és a termény nedvességtartalmát, valamint a hektolitersúlyt. Repce- és búzakultúrákban a parcellák parcellakombájn szélességűek voltak (1,5 m), köztük pufferparcellák, ugyancsak a szegélyhatás kiküszöbölése miatt. Kísérleteinket a kivitelezés után statisztikailag értékeljük. Az adatokat 95%-os megbízhatósági szintre számoljuk ki, ami azt jelenti, hogy ha ugyanazt a kísérletet ott és akkor 100-szor beállítjuk, 95-ször ugyanazt az eredményt kapjuk. Kísérleteink nagyfokú megbízhatóságát tovább növeli még, hogy kivitelezésüket világszínvonalú kísérleti technikával hajtjuk végre. A statisztikai kiértékelés miatt fontosak az ismétlések. Tévedésekre adhat okot az gyakorlat, amikor táblafelezéses módszerrel akar valaki következtetéseket levonni. Sajnos gyakran az ilyen típusú kísérletek nem feltett kérdésre adják meg a válasz, hanem egy látszólag homogén terület eltéréseit értékelik fajta-, trágya- vagy növényvédőszer-hatásnak. termés (t/ha) 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,1 Kezeletlen 4,3 Ö:15:45:65 +bakt T: 60 kg N Ö:15:45:65 +hoz.f, T: 60 kg N T: 75 kg N Eredmények: Napraforgó-kísérleteket 2009-ben és 2010-ben állítottunk be több helyszínen. A napraforgó, mint tudott, ha tápanyagfelvételről van szó, akkor elég akaratos növény. Ezt kísérleteink is igazolták, amelyek során a termés mennyisége mellett a beltartalmi mutatókat is vizsgáltuk. A termésmennyiséget tekintve egyetlen egy esetben sem tudtunk PK-trágyahatást kimutatni. A N-műtrágyázásnak egy esetben volt igazolható hatása a termésmennyiségre (1. ábra). Búza esetében is egy alkalommal találkoztunk P-kezeléshatással, a termésmennyiséget tekintve, ott is egy hasonlóan foszforhiányos területen (N-reakciót itt sem tapasztaltunk). Repcekísérleteinkben úgy tapasztaltuk, hogy termésmennyiségre kifejtett hatása leginkább a N-nek volt. A napraforgóval ellentétben repcénél minden esetben észleltünk N-trágyahatást. Ha a repce úgymond megkapta a termőhelynek megfelelő tavaszi nitrogénmennyiségét, az is elég volt neki ahhoz, hogy jó termésátlagot érjen el. A nitrogén hatása leginkább a humusszal gyengébben ellátott területeken volt tetten érhető (Bóly). A P-, K-alaptrágyázásnak nem volt hatása a Ö:30:45:60 T: 45 kg N Különböző trágyázási rendszerek vizsgálata napraforgóban, Agrofil tápanyag-utánpótlási kísétletek, Szegvár ,2 4,0 4,1 4,1 réti talaj ph=5,4 humusz (%)=2,94 (köz) KA=56 P 2 O 5 =80 (köz) K 2 O=333 (jó) Ö:30:60:75 T: 45 kg N 4,0 Ö:30:75:100 T: 45 kg N 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 víztartalom (%)

13 Agrofil termés (t/ha) termésmennyiségre, inkább úgy tűnt, hogy egyes helyszíneken bizonyos alapot adott ahhoz, hogy a nitrogén ki tudja fejteni termésnövelő hatását. A 2. ábra egy 2009-es bólyi kísérlet adatait szemlélteti. A grafikon utolsó négy oszlopán (csak tavaszi nitrogénkijuttatás) jól látható egy gyenge humuszellátottságú területen a nitrogén termésnövelő hatása. Hiába változtattuk azonban az őszi alaptrágya menynyiségét és arányait, ha a repce számára megvolt a megfelelő nitrogénellátás, akkor nem volt statisztikailag is igazolható különbség a kezelések közt. Hasonló eredményeket kaptunk más kísérleteinkben is. Tápanyag-utánpótlási kísérleteinkben eleinte a P-, K-trágyázást és a N-fejtrágyázást együtt vizsgáltuk; a kezdetekben inkább csak a gyakorlatban alkalmazott trágyázási módszereket és technológiákat hasonlítottunk össze. Szándékosan tettünk a kísérletekbe olyan kezeléseket, amelyek pl. vékonyabb pénztárcájú kisgazdákra jellemzőek, de olyat is igyekeztünk beilleszteni, amelyek akár egy professzionális nagyüzemre vonatkoznak, illetve szándékosan néha túl is dozíroztunk, hogy bizonyítsuk: a több nem biztos, hogy jobb is. Az idő előrehaladtával és az első eredmények után nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket a vizsgálatokat differenciáltabbá kell tenni. A nitrogént csak magában kellene vizsgálni, és más-más genetikai hátterű fajtákat vagy hibrideket is vizsgálatba kell vonni minden növényfaj esetében. Ezt lehetővé is tette a cég kapacitásának bővülése mind a technológiai fejlesztések, mind a humánerőforrás fejlődésének terén, ezért állítottunk be kísérleteket emelkedő N-dózissor hatásának vizsgálatára különböző fajtákon és hibrideken. Időrendi sorrendben legelőször kukoricában, majd ezt követte a napraforgó-, repce- és a búzakultúra. A kiválasztásnál az összes növény esetében törekedtünk arra, hogy minden Magyarországon jelenlévő, jelentősebb nemesítőház ajánlatából szerepeljen a fajtasorban olyan fajta és hibrid is, amely termesztésben szerepel és elterjedt. A nemesítőcégek ebben partnereink is voltak, hiszen nekik is jó, ha a saját kísérleteiken felül rendelkeznek még plusz adatsorokkal a kínálatukról; ez alól csak egy nemesítő cég képezett kivételt, búza esetében. Sajnos nekik nem ért meg néhány kg vetőmag annyit, hogy megbízható kísérleti eredményeket kapjanak. Ezt nem sérelemként említjük meg, inkább csak értetlenségünknek adunk hangot az ilyen felfogással kapcsolatban. Repce esetében azonban több cég is volt, amelyik olyan fajta vagy hibrid betételét kérte a kísérletbe, amely még bevezetés előtt áll, vagy eddig inkább csak szomszédos országból voltak róla kísérleti eredményeik. Ha egy-egy adott fajtáról vagy hibridről reális képet akarunk adni a partnereinknek (és magunknak), az csak úgy lehetséges, ha azokat több éven át vizsgájuk; ennek okát mezőgazdasággal kg ai/ha 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0, ,0 Kezeletlen 3,5 Ö: 200 kg 8:21:21+bakt., T:84+56 kg N 43,63 Dózis (kg ai/ha) Olajtartalom (%) 0 3,7 Ö: 200 kg 8:21:21+hoz.f., T:84+56 kg N Ö: 500 kg 8:21:21, T:84+56 kg N Ö: 40 kg N, T:84+56 kg N 43,17 70 Ö: 200 kg 8:21:21, T:84+56 kg N Ö: 300 kg 8:21:21, T:84+56 kg N Különböző trágyázási rendszerek vizsgálata repcében, Agrofil tápanyag-utánpótlási kísétletek, Bóly ,6 3,5 3,4 T: kg N csern. maradv. barna erdőtalaj ph=7,05 humusz (%)=1,99 (igen gy.) Ö: 400 kg 8:21:21, T:84+56 kg N foglalkozó szakemberek számára nem hisszük, hogy magyarázni kell. Valamint akkor, ha a kísérleteket az ország különböző részein is beállítjuk; bár az ország egész területét nem lehet reprezentálni, azért igyekszünk ezeket úgy elhelyezni, hogy minden főbb talajtípusról és az országnak minél több pontjáról tudjunk adatokat nyerni. Egyes vélemények szerint a fajták közti genetikai különbséget műtrágyázás vonatkozásában csak erősen tápanyaghiányos területeken lehet kimutatni. Ez így igaz, de saját adatbázisunk adatai alapján a termőhelyeknek kb. csak 5-6 százaléka ilyen. Mi nem arra Kezeletlen ,44 Nitrogéndózis és olajtartalom kapcsolata a 20 fajta átlagában, Ásványráró, 2012 repce 3,3 3,5 3,7 3,0 T: kg N KA=37,2 CaCO 3 (%)=0,53 P 2 O 5 =279 (igen jó) K 2 O=322 (igen jó) 3,3 T: kg N 3,4 T: kg N ,34 3,8 T: kg N 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, , , , ,5 40 víztartalom (%) %

14 14 Agrofil 2013 akartunk választ kapni, hogy tudatosan kiéheztetett talajokon hogy viselkednek a mai genetikák, hanem a gyakorlatnak, partnereinknek akartunk hasznos adatokat adni azzal, hogy a termelést jellemző területeken igyekszünk karakterizálni fajtákat és hibrideket. A vizsgálatok tehát több helyszínen folytak, több éven át, 4 nitrogéndózissal. Kukoricából végül már 40 hibriden, búzából és repcéből fajtán/hibriden, napraforgóban 10 IMI hibriden. Kísérleteink egyrészt megerősítettek olyan tényeket, amik már eddig is ismertek voltak. Például azt, hogy a túlzott N-trágyázás negatív korrelációban áll repce esetében az olajtartalommal (3. ábra), kukorica esetében a keményítőtartalommal. Több fajta átlagában pozitív korreláció volt a termésmennyiséggel (4. ábra), volt azonban az a N-dózis, amelyik bizonyos fajták/ hibridek esetében (mind repcében, mind kukoricában) már nem termésnövekedést, hanem termésdepressziót okozott. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi a genotípus és sok más tényező mellett erősen termőhelyfüggő is. A napraforgó ezekben a kísérletekben se nagyon reagált a dózisemelésre. A vizsgálatok arra is rámutattak, amit kukoricánál és repcénél már megtapasztaltunk: hogy a fajták/hibridek közt jelentős eltérés van a N-tápanyag-reakciót illetően. Vannak, amelyek csak kis mértékben reagálnak az emelkedő N-dózisokra, mások reakciója átlagosnak mondható; vannak olyanok, amelyek a legmagasabb dózisra is terméstöbblettel reagálnak, és vannak, amelyeknél a túlzott N-ellátás már termésdepresszióba csap át. Összességében kísérleteink alapján elmondható, hogy repce esetében az őszi alaptrágyázás, ha csak nem olyan területen gazdálkodunk, ahol hiány van P-ból vagy K-ból, nyugodtan elhagyható, és a vetésforgó másik szakaszában is elég kitenni. (Ilyen esetekben a startertrágya jelentőségére épp a 2012-es év hívta fel a figyelmünket.) Termőhelytől, a termőréteg vastagságától és a talajellátottságtól függően elég 3-6 évente feltölteni a talajt P-ral, K-mal. A N-t a repce viszont megfelelően csapadékos időjárás esetén meghálálja. Nagy eltérés van azonban a fajták/ hibridek nitrogén-reakciója közt (ez más kultúrában is igaz). Egyáltalán nem mindegy, hogy a kiadott nitrogén műtrágyára hogyan reagál az adott fajtánk/hibridünk. Mint látható, van Hatóanyag (kg ai/ha) Dózis (kg ai/ha) Termés (t/ha) 3,63 0 3,88 Kezeletlen Nitrogéndózis és termés kapcsolata a 20 fajta átlagában, Ásványráró, 2012 repce olyan magas dózis, amikor a termés már visszaesik. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy egyes esetekben a növényünk ugyan terméstöbblettel reagált a műtrágyázásra, de nem biztos, hogy akkora léptékben, hogy a ráfordítás anyagilag is megtérül. Ezt mindig az adott év termény- és műtrágyaárainak összefüggésében kell megvizsgálni ez egyébként egy egész külön cikk témája lehetne. A kísérleteket mindenképpen szándékunk tovább folytatni, hogy az eddig vizsgált fajták/hibridek karakterisztikáját tovább pontosítsuk. Vannak ugyan olyan fajták/hibridek, amelyek termésszinttől, termőhelytől, évjárattól függetlenül hasonló módon teljesítenek, mert mindenhol benne vannak az élbolyban, vagy épp a sereghajtók közt, de ezekből van a legkevesebb. A bevont genotípusok többsége a fent felsorolt tényezők függvényében folyamatosan változtatja a helyét. Vizsgálataink repcében és kukoricában is rámutattak arra, hogy érdemes a gazdálkodónak minimum egy kis figyelmet szentelnie a megfelelő fajták/ hibridek kiválasztására. Esetleg egy kis plusz időt, uram bocsá kísérlet formájában valamennyit áldozni is kell rá. Egy biztos: hogy nem feltétlenül szerencsés a kereskedelmi cégek fajtabemutatói és főleg nem a téli rendezvényein bemutatottak alapján dönteni. A dolgokat kicsit kisarkítva gondoljuk: még Önök is csak olyan előadásokon voltak, ahol az éppen előadó cég fajtái/hibridjei a grafikonoknak azon a 70 4, ,19 4,3 4,2 4,1 területén volt kipontozva, ami a sok termést szimbolizálta kevés vízzel, míg az összes konkurens anyag a másik oldalon volt, keveset teremve, és azt a keveset is úgy, hogy fele víz. Szerencsénkre azonban egy egy jó kis ütős ajánlat keretei közt a jövő évben csak ott és csak nekünk nem emeltek árat, esetleg csak kicsit, és úgy vásárolhattuk meg ezeket a remek prémium kategóriás vetőmagokat. Gondoljuk, Önök sem találkoztak még olyan fajtával, legyen szó bármilyen növényről, amely fogékony lett volna akár egyetlen betegségre is közepesnél nagyobb szinten, vagy aszályos év után ne lett volna szárazságtűrő. Esetleg az időjárás a környékben, mint annyiszor, megtréfálta a gazdákat, de az ország valamelyik másik csücskében, ahonnan biztos nem jött előadásra senki, ott tavaly aki ezt használta, az nem panaszkodott a termésre. A kísérleti eredményekből látszik, hogy fontos kérdés a megfelelő fajták/ hibridek kiválasztása. A fent leírtakból pedig az, hogy nehéz hiteles képet kapni a piacon lévő fajták tulajdonságairól. A kedves olvasók járjanak azért nyitott szemmel, próbáljanak eligazodni az az ütős ajánlatok sűrűjében, kérdezzék meg tapasztalataikról hasonló körülmények közt gazdálkodó kollégáikat (azért vigyázzanak kit követnek), és hogy egy kicsit haza is beszéljünk: kövessék figyelemmel független szervezetek kísérleti eredményeit! Babrik Zsolt Boda Zoltán 4 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 3,4 3,3 Termés (t/ha)

15 Agrofil A kukorica N-reakciójának vizsgálata és eredményei A növénytáplálás során kijuttatott makroelemek közül a legismertebb és legnagyobb mértékben felhasznált elem a nitrogén. A kultúrnövény nitrogénellátottsága már vizuálisan is jól követhető, hiszen elsődleges hatása a vegetatív felület minőségében mutatkozik meg. A túlzott N-ellátás azonban épp oly káros, mint annak hiánya, miközben az esetleges beavatkozás ökonómiai és ökológiai vonatkozásairól sem feledkezhetünk meg. A nitrogén hasznosulásának számos feltétele van; annak mértéke is jelentősen függ a talaj- és környezeti adottságoktól, az adott évjárattól. Éppen ezért az optimális dózis meghatározása nagy jelentőséggel bír, és az talajtípusonként és évjáratonként jelentősen eltérő lehet. Mivel munkánk során tapasztaltuk, hogy az egyes évjáratok tápanyag-reakcióit igen nehéz értelmezni, ezért kísérletsorozatba kezdtünk. Kísérleti cél és helyek A kísérletek célja az volt, hogy a gyakorlatnak megfelelő tápanyag-utánpótlásban részesített területeken vizsgáljuk: az adott évben hogyan és milyen mértékben képes hasznosulni a kijuttatott nitrogén. Az első kísérleteket 2008-ban, önerőből, az ország 2 pontján, Mosonmagyaróváron és Hódmezővásárhelyen kezdtük. A kapott eredmények még inkább felkeltették érdeklődésünket, és a következő évtől, pályázati forrás felhasználásával már 4 helyszínen folytatódtak a kísérletek ben tovább bővült a vizsgálati helyek száma egy szélsőséges viszonyokat reprezentáló területtel, Mórichidával ben a vizsgálatok már csak 2 helyszínen folytatódtak. A kísérleti területek megválasztásakor törekedtünk arra, hogy azok talajtani és agroökológiai adottságaikban a lehető legnagyobb mértékben eltérjenek, így az eredmények talajtípus tekintetében dunai öntés (Szigetköz), réti öntés (Csongrád), réti csernozjom (Hódmezővásárhely), csernozjom maradványos barna erdőtalaj (Bóly), valamint humuszos homoktalajról (Mórichida) származnak. Anyag és módszer A vizsgálatok kivitelezéséhez kisparcellás módszertant alkalmaztunk. A kísérletben szereplő 10 kezelést helyszínenként 6 ismétlésben állítottuk be, biztosítva a terület heterogenitásából adódó hibák kiszűrését és a statisztikai elemzés elvégzésének feltételeit. A vizsgálatokhoz az LG2372-es hibridet használtuk. Minden parcella 3 méter, azaz 4 sor kukorica széles és 10 méter hosszúságú volt. Az értékeléseket csak a középső két soron végeztük, a szegélyhatás kiküszöbölése érdekében. Vizsgáltuk a kijuttatott nitrogén magasságra, zöldintenzitásra, termésmennyiségre és termésminőségre gyakorolt hatásait. A kezelések a MAS lineáris dózissorából álltak, 0-tól indulva, 30-as dózislépcsőben, egészen a 270 kg/ha aktív hatóanyagig. Eredmények ismertetése Mivel a nitrogénfeltáródás és -hasznosulás egyik legmeghatározóbb eleme az évjárat jellemző csapadékviszonya, így annak éves mennyiségét és országos eloszlását fontos figyelemmel követni az eredmények értelmezése közben. A csapadék év közbeni eloszlása, valamint az átlaghőmérsékletek alakulása és a hőségnapok száma, illetve a hőségperiódusok hossza még nagyobb jelentőséggel bír, de annak részletes elemzése gyakorlatilag csak táblaszinten értelmezhető. A vizsgálati évek csapadékviszonyai Növénymagasság: A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy csak ott, abban az esetben tapasztalható összefüggés a növénymagasság és a kijuttatott nitrogén mennyisége között, ahol jelentős tápanyag-reakció tapasztalható. Bólytól eltekintve egyik esetben sem tudtunk különbséget tenni a különböző nitrogéndózisok esetén mért növénymagasságok között, illetve még a kezeletlen kontrollparcella sem volt elkülöníthető. Az éves csapadékösszeg és a tápanyag-reakció közti összefüggés a MMO. dunai öntés MÓRICHIDA humuszos homok BÓLY csernozjom maradványok barna erdőtalaj CSONGRÁD réti öntés HMVH. réti csernozjom

16 16 Agrofil 2013 diagramról jól leolvasható. A 2010-es év eredményeiből látszik, hogy a különbségek jóval nagyobb határok között mozognak, mint a 2009-es, átlagosnak tekinthető csapadékellátottságú évjáratban. Zöldintenzitás: A zöldintenzitás mérésekor szintén csak néhány esetben tudtunk összefüggést találni a kezelések és a mérési eredmények között. Megállapítható azonban, hogy míg az átlagos, illetve száraz évjárat esetén a kezelések nem eredményeznek eltérést a kukorica levélfelületének zöldintenzitásában, addig az a csapadékosabb évjáratban már a növénymagasságnál hamarabb jelzi a nitrogénellátottság szintjét. Bólyban, a növénymagassághoz hasonlóan, ez a mutató is jól követte a kijuttatott nitrogén mennyiségét. Termésmennyiség: A terméseredmények feldolgozása során az esetek többségében szintén nem lehetett megfigyelni a kezelések és a betakarított termések közötti összefüggéseket, azaz a kijuttatott nitrogén termésmennyiségre gyakorolt hatását. A termésmennyiség még azokban az esetekben sem követte a növénymagasság vagy zöldintenzitás esetén megfigyelhető trendeket, amikor azok minimálisan, de bizonyíthatóan jelentkeztek. Bólyban a termésmennyiségek is mutattak tápanyag-reakciót minden kísérleti évben. A valós terméstöbbletet adó nitrogén hatóanyag mennyisége azonban az évjárat csapadékviszonyainak megfelelően jelentősen változott. Míg szárazabb évben egy alacsonyabb dózissal is el lehetett érni a maximális terméseredményt, addig csapadékosabb évjáratban a tápanyag-reakció jelentősen nőtt, és magasabb tápanyagszintek is bizonyítható terméstöbbletet adtak. Összegzés: magasság (cm) zöldítő hatás t/ha ,2 12, ,9 8,8 Untreated Check Csernozjom maradványos barna erdőtalaj ph=7,07 CaCO 3 (%)=0,53 LSD.: 6,30 humusz (%)=1,97 P 2 O 5 =315 ppm CV.: 1,78 KA=39 K 2 O=250 ppm GM.: 303, c b a a a a a a a a c bc MAS 30 kg/ha MAS 60 kg/ha MAS 90 kg/ha MAS 120 kg/ha MAS 150 kg/ha MAS 180 kg/ha MAS 210 kg/ha MAS 240 kg/ha MAS 240 kg/ha Csernozjom maradványos barna erdőtalaj ph=6,13 humusz (%)=2,76 KA=40 P 2 O 5 =473 ppm K 2 O=304 ppm 2009 Bóly magasság 2010 Bóly magasság Csernozjom maradványos barna erdőtalaj ph=7,07 CaCO 3 (%)=0,53 LSD.: 3,009 humusz (%)=1,97 P 2 O 5 =315 ppm CV.: 4,45 KA=39 K 2 O=250 ppm GM.: 57,88 60 c b a a a a a a a a f de Untreated Check MAS 30 kg/ha MAS 60 kg/ha MAS 90 kg/ha MAS 120 kg/ha MAS 150 kg/ha MAS 180 kg/ha MAS 210 kg/ha MAS 240 kg/ha MAS 240 kg/ha Untreated Check MAS 30 kg/ha ab MAS 60 kg/ha ab MAS 90 kg/ha MAS 120 kg/ha LSD.: 27,813 CV.: 9,19 GM.: 259,26 ab a a a ab Az elmúlt 4 év kísérleti eredményei azt mutatják, hogy a beállított kísérletek körülményei mellett az esetek többségében nem, vagy csak nehezen mérhető a kijuttatott nitrogén vegetatív és termésnövelő hatása. Egyértelmű és jól követhető reakciókat csak Bólyban mérhettünk az érintett vizsgálati években. A tápanyag hasznosulását a környezeti viszonyok nagymértékben befolyásolják; csapadékos évjáratban nagyobb tápanyag-reakciókat tapasztaltunk, a mérhető különbségek jóval szélsőségesebbek lettek. A növényzet zöldintenzitása hamarabb jelzi a nitrogén jelenlétének szintjét, mint a növénymagasság, aminek látható elmaradása már egy drasztikusabb hiánytünetnek számít, bár az sem járt egyértelműen minden esetben terméskieséssel (természetesen ez az eltérés mértékén múlott). A termés beltartalmi mutatói közül a keményítő- és fehérjetartalom reagál a legérzékenyebben a terület nitrogénellátottságára; változása jól követi annak szintjét. Ezek, a zöldintenzitáshoz hasonlóan, abban az esetben is követték a dózissort, amikor a növénymagasság vagy a termésmennyiség vizsgálatakor nem tapasztalhattunk szignifikáns eltéréseket. Az eddig elvégzett kísérletek eredményei rámutattak arra, hogy tovább érdemes vizsgálni és keresni azt az optimális nitrogénmennyiséget, ami a kedvező és kevésbé kedvező körülmények együttes figyelembevételével kalkulál. A kísérletek 2013-ban is folytatódnak! Mészáros András MAS 150 kg/ha MAS 180 kg/ha MAS 210 kg/ha MAS 240 kg/ha a MAS 240 kg/ha Csernozjom maradványos barna erdőtalaj ph=6,13 LSD.: 3,641 humusz (%)=2,76 P 2 O 5 =473 ppm CV.: 5,96 KA=40 K 2 O=304 ppm GM.: 52, Bóly intenzitás 2010 Bóly intenzitás Csernozjom maradványos barna erdőtalaj ph=7,07 CaCO 3 (%)=0,53 LSD.: 0,749 humusz (%)=1,97 P 2 O 5 =315 ppm CV.: 5,35 KA=39 K 2 O=250 ppm GM.: 12 d c b ab Untreated Check MAS 30 kg/ha MAS 60 kg/ha MAS 90 kg/ha ab MAS 120 kg/ha ab MAS 150 kg/ha ab MAS 180 kg/ha ab MAS 210 kg/ha MAS 240 kg/ha MAS 240 kg/ha zöldítő hatás t/ha Untreated Check MAS 30 kg/ha ef MAS 60 kg/ha cde MAS 90 kg/ha bcd MAS 120 kg/ha cde abc abc a ab MAS 150 kg/ha MAS 180 kg/ha MAS 210 kg/ha MAS 240 kg/ha MAS 240 kg/ha Csernozjom maradványos barna erdőtalaj ph=6,13 LSD.: 1,151 humusz (%)=2,76 P 2 O 5 =473 ppm CV.: 10,77 KA=40 K 2 O=304 ppm GM.: 9,17 ab a c c b b ab a a a a a 2009 Bóly termés 2010 Bóly termés 11,2 9,6 8 6,4 4,8 Untreated Check MAS 30 kg/ha MAS 60 kg/ha MAS 90 kg/ha MAS 120 kg/ha MAS 150 kg/ha MAS 180 kg/ha MAS 210 kg/ha MAS 240 kg/ha MAS 240 kg/ha

17 Agrofil Munka és élet az Agrofilnél Az Agrofil-SZMI Kft. az utóbbi időkben sokat fejlődött mind technológiailag, mind pedig humánerőforrás terén. Egyes partnereinkkel már hosszú ideje együtt dolgozunk, ám emellett új üzletfeleinknek is szeretnénk bemutatkozni, és egy kis betekintést adni arról, mivel foglalkozik ez a cég. Az Agrofil Szaktanácsadó Mérnöki Iroda Kft. önmagában ugyanis nem egy beszédes név. Mivel is foglalkozunk tehát? Ha erre a kérdésre egy néhány szavas mondattal kellene válaszolni, akkor azt mondhatnánk: legfőképpen növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási kísérletekkel, valamint talajmintavétellel, tápanyag-utánpótlási szaktanácsadással és talajvédelmi tervek készítésével. Most azonban ennek az újságnak a hasábjain mindezt jobban is ki tudjuk fejteni. Talajmintavétel, tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás Egyik fő szolgáltatási területünk a talajmintavétel, illetve szaktanácsadás. Ehhez magas színvonalú technológiával és jól képzett szakemberkörrel rendelkezünk. A talajmintavétel, tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás területén már több mint 10 éves gyakorlattal rendelkezünk. Mára több mint 300 ezer hektárra adtunk már szaktanácsot, és 1200 partnerrel állunk kapcsolatban. Célunk, hogy ár-érték arányban mi legyünk magasan a legjobbak, és ne legyen kérdés a munkájára igényes termelők számára, hogy az AGROFIL lehet a legkorrektebb partnerük a tápanyag-utánpótlás optimalizálásában. Idén teljesen új automata gépi talajmintavevő flottával dolgozunk, amelylyel az ország minden részére elmegyünk, és megszedjük a talajmintákat. Napi kapacitásunk akár 1500 hektár is lehet. Talajmintavevő mérnökeink hétfő hajnaltól szombat estig dolgoznak az ország különböző részein, a földeken. Gyakran mondjuk, hogy jobban ismerik az országot a saját falujuknál. Ez a munka talán unalmasnak tűnhet, ám a valóságban sokszínű és érdekes. A szántóföldi mintavétel általános rendje a következő: 5 hektáronként 1 db átlagmintát kell gyűjteni a mintaterek átlóin cikk-cakkban haladva, 20 ponton. Az a jó mintavevő szonda, amihez a 0-30 centiméteres rétegből 20 ponton kell mintát venni ahhoz, hogy a laboratóriumi vizsgálatokhoz éppen kellő mennyiségű talajt tudjunk gyűjteni. A talaj-mintavételi pontokat GPS segítségével elektronikusan rögzítjük, talajmintavételünk és felszíni vízmintavételünk az MSZ.EN.ISO/ IEC.17025:2005 szerint minőségbiztosított. A talajminták laboratóriumi vizsgálatát akkreditált laboratóriumra bízzuk. A szaktanácsadás a fentieken alapul: tehát a precíz, pontos talajmintavételen, valamint az akkreditált laboreredményeken. Alapvető fontosságúak a szaktanácsadási munkánkban a saját magunk által megtervezett, beállított és nyomon követett fejlesztési célú tápanyag-utánpótlási és fajtakísérletek. Minden évben beállítunk különböző növényfajokon alaptrágyázási, N-dózissor-, illetve fajtareakció-kísérleteket. Ezeknek a kísérleteknek az eredményeiből naprakész információink vannak a legfontosabb szántóföldi kultúrák tápanyag-utánpótlásával kapcsolatban. Így nem kell 40 évvel korábbi adatokra támaszkodnunk. Engedélyezési célú növényvédelmi kísérletek Ahhoz, hogy egy növényvédő szer forgalomba kerüljön, az emberi gyógyászatban használatos gyógyszerekhez hasonlóan sokrétű vizsgálaton kell átesnie. De említhettünk volna egy mosóport is, vagy bármilyen más anyagot, pl. a kozmetikumokat. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, mivel mossuk a ruháinkat, mit kenünk az arcunkra, a szoba padlójára, vagy a mezőgazdaságnál maradva: mit permetezünk növényeinkre, vagy mivel csávázzuk be őket. Az ember által gyártott kemikáliáknak, legyenek azok bármilyen felhasználási területűek, sok követelménynek kell megfelelniük, de kettőnek biztos: ne legyenek az egészségre, valamint a környezetre ártalmasak, és legyenek hatékonyak az adott felhasználási területen. Itt, az előző mondat utolsó felében említett résznél, a hatékonyság vizsgálatánál kapcsolódik be a folyamatba, a növényvédő szerek vizsgálatába az Agrofil-SZMI Kft. Ezért állítunk be növényvédelmi kísérleteket a növényvédőszer-gyártó cégek megbízásából, mindezt a NÉBIH által akkreditálva. A növényvédőszer-gyártó-fejlesztő cégeknél naponta számítógépek tervezik és állítják elő azokat a molekulákat, amelyek talán használhatóak valamilyen gyomnövény, növénybetegség vagy állati kártevő ellen. Amennyiben találnak ilyet, azt nagyon szigorú előírások szerint megvizsgálják, nincs-e valamilyen nem várt hatása az adott betegség, gyom, stb. elpusztításán kívül. Ezután kerül ez a szer szántóföldön is kipróbálásra; ami ugyanis bent, a laborban hatékony, az még egyáltalán nem biztos, hogy a szántóföldön, az életben kipróbálva is az. Mint fentebb említettük, ebben a fázisban, a szántóföldi kipróbálásnál kapcsolódunk be mi is a fejlesztésbe. A gyártók a szántóföldi kísérletek esetében sem csak egy-két kísérlet eredményeire támaszkodnak, hanem sok kísérletet állítanak be világszerte,

18 18 Agrofil 2013 Észak-Amerikától, Bulgárián át, Indiáig, és a végén az összes kísérlet eredményeit összesítik, és az alapján kerül eldöntésre, hogy érdemes-e az adott szert engedélyezni. Több helyszínre azért van szükség, mert így lehet biztos következtetéseket levonni. Semmi garancia nincs ugyanis arra, hogy ha egy szer hatékony Franciaországban, az hatékony esetleg nálunk is. Egyszerűen azért, mert más az éghajlat, a talaj, a gyomnövények és még sok minden egyéb körülmény. Ezt az igen nagyszámú kísérletet általában úgynevezett kisparcellás kísérletekben állítják be. Ebben az esetben az adott vegyszerrel nem egy egész táblát permeteznek le, hanem vegyszerenként csak négyzetmétert, és ezt egy kísérleten belül 3-4-szer is megismétlik. Egy kísérlet tehát úgy néz ki, hogy általában van egy kezeletlen kontrollnak nevezett parcella, ami egyáltalán nem kap vegyszert. Erre azért van szükség, hogy tudjuk mihez hasonlítani a vizsgált vegyszert, és emellett vannak a permetezett parcellák. Ezeket a parcellákat persze azonosítani kell, ezért minden parcella sarkán van egy karó, rajta egy azonosító címkével, és emellett minden kísérletről térkép. Ezért egy-egy kísérleti helyszínünk úgy néz ki, mint egy veteményeskert, csak itt nem ágyások vannak különböző zöldségekkel, hanem parcellák különböző vegyszerekkel permetezve, vagy éppen különböző magokkal elvetve. Aztán ezeket a parcellákat vizsgáljuk az előírások szerint: például kiássuk a növényeket, hogy megnézzük, van-e valamilyen hatás a gyökérzetre; megszámoljuk a töveket, hogy lássuk, a csávázószernek van-e hatása a növények kelésére; megmérjük parcellánként a növények magasságát, a levelek zöld színének erősségét, stb. Az előzőekben felsoroltak olyan vizsgálati módok, amelyek egyszerűen végrehajthatóak, és nem igényelnek különösebb képzettséget. Vannak ezeknél azonban jóval bonyolultabb értékelési módok is, melyek elsajátításához bizonyos érzékre és nagyon sok gyakorlatra is szükség van. Vannak olyan kísérleteink is, amelyeket télen kell kivitelezni; ekkor szoktuk az üvegházunkat igénybe venni. A téli időszakban nem elég a természetes megvilágítás időtartama és hullámhoszsza, ezért elengedhetetlen speciális, kifejezetten a növények számára gyártott mesterséges fényforrások alkalmazása. Kísérleteinkben nem konkrétan a megtermelt növényi produktumra van szükségünk, hanem a növények által adott adatokra, információra. A növényeknek tehát nemcsak magágyat kell készítenünk; elvetni, egészségesen tartani és a megfelelő időben learatni és betárolni, hanem az élete során folyamatosan figyelnünk kell. Nekünk a növényen keletkezett információ a termés, és a valódi termés csak mellékes. Nagyon röviden tehát valahogy így zajlik a növényvédelmi kísérletek kivitelezése. A kapott eredményeket és a kísérlet kivitelezését azonban ellenőrizni is kell, ezért az adott kutatási témáért, növényvédő szerért felelős megbízók a nyár folyamán világszerte bejárják a kísérleteket, és megtekintik azokat, tehát nem csak az általunk küldött kísérleti adatokra támaszkodnak. Ekkor egyrészt a készítményeket is tesztelik, de a megbízott partnereiket, tehát minket is, hogy ki milyen szintű kísérleteket képes beállítani, milyen a műszaki háttere, az alkalmazottak szakmailag mennyire felkészültek, stb. A megbízó ugyanis abban érdekelt, hogy megfelelő számú, jól kivitelezett kísérlettel rendelkezzen, és ha valamelyik megbízottja ezt nem tudja teljesíteni, akkor legközelebb egy másik (lehet, hogy nem is magyar) céget bíz meg a munkával. Számunkra tehát alapvető fontosságú, hogy szakmailag jól felkészültek legyünk. A fentiekből talán kitűnik, hogy egyrészt egy kiélezett nemzetközi versenyben kell helytállnunk, másrészt pedig az, hogy egy kicsit fordítva kell ülnünk a mezőgazdaság lován. Egy termelő érdeke ugyanis az, hogy a földje tiszta, gyomtól, kártevőktől mentes és a növényei egészségesek legyenek. Ezzel szemben mi pontosan ezeket a beteg, gyomos, stb. területeket keressük, mert itt lehet igazán kipróbálni a szerek hatékonyságát. Végeredményben ennek a munkának is a termelők megelégedettsége a végső célja, nekünk pedig az, hogy magyar cégként helytálljunk ebben a nemzetközi versenyben. Ezek után lássuk, hogy is telik egy szezon az Agrofilnél! Talajmintavétel, szaktanácsadási ágazat Tavasszal, amint a hó elolvad, és rá lehet menni a földekre, elkezdődik a talajmintázási szezon az őszi vetésű növényekkel. Az őszi gabonákra, repcére rá lehet menni a szárba indulás előtt, amíg azok bokrosak, és még a gazda is jónak látja. Szintén tavasszal, az őszi szántások elmunkálása után, a magágy készítés előtt megszedjük a talajmintákat a tavaszi vetésű kultúrák talajáról. A következő hullámot a repce-, illetve gabonatarlók nyári talajmintázása jelenti. Talajminta-vételezési szempontból talán ez a legoptimálisabb időpont Az aratások befejeztével a megbízóinknak jut egy kis idejük visszaküldeni az általunk kiküldött információkérő lapokat, amelyek a szaktanácsadás-készítési szezon indulását jelentik. A trágyázási javaslatokat augusztus és szeptember hónapokban készítjük (évente mintegy ezer hektárra). A talajmintavétel harmadik hulláma a napraforgó aratásával kezdődik. A napraforgótarlók után a kukoricatarlók mintázása a szezon végén egészen addig tart, amíg járhatóak a földek. Kísérleti ágazatban Minden év tavasza azzal kezdődik, hogy beérkeznek hozzánk a megrendelések a külföldi megbízóinktól, akik ma már minden földrészről képviseltetik magukat: nyugat-európaiak mellett japán, kínai, indiai, amerikai és ausztrál üzletfeleink is vannak. Az lenne az optimális helyzet, ha már a téli időszakban megtudhatnánk, hogy mi vár ránk tavasszal, de ez sajnos nem így van. Tavasszal azonban egyszerre esik be minden feladat. Ám panaszra semmi okunk, mert mostanra kialakult egy optimális állapot: márciusban már nagyjából körvonalazódnak a tennivalók. Persze, emellett már rendelkezünk olyan rutinnal, hogy tudjuk, mire számíthatunk, és azt is: ha hirtelen beesik egy új kísérlet, hová tennénk, ha volna rá igény. Ehhez azonban fel kellett nőni. Mivel a munkákat külföldről kapjuk, megnézzük, hogy Magyarországon van-e egyáltalán olyan károsító vagy gyomnövény, amellyel kapcsolatban a vizsgálatot kérik. Sokszor előfordul ugyanis, hogy olyan betegségre vagy gyomnövényre kérnek vizsgálatot, amely a megbízó hazájában gondot okoz, de nálunk nincs is, vagy az is előfordulhat, hogy megtalálható a kért betegség vagy gyom, de nem abban a termesztett növényben, amelyben ők vizsgálni szeretnék. Ilyenkor természetesen nemet mondunk a megbízásra.

19 Agrofil Abban az esetben, ha a megbízó kérése és a hazai viszonyok egybevágnak, elkezdődik a munkák tervezése, ütemezése. Erre azért van szükség, mert a célunk az, hogy mindig minőségi munkát adjunk ki a kezünkből. Nem szabad túl sok felkérést elfogadni, és alaposan végig kell gondolnunk a szezont, hogy az év mely szakában mennyi munka van, milyen az adott időszakban a kollégák leterheltsége ennek függvényében kell döntenünk. A munkánknak ez a része leginkább Mészáros András kollégát terheli, aki az összes növényvédelmi kísérletért felelős fejlesztési igazgató. Ha eldőlt, hogy mit vállalunk, szétosztjuk a kísérleteket az ország különböző pontjaira, aszerint, ahogy az ország területén belül változik a betegségek, kártevők, gyomok eloszlása. Szakemberek előtt biztosan nem kell részletezni, hogy vannak gyomok, amelyek csak a melegebb éghajlatú alföldi területeken fordulnak elő, ugyanakkor olyanok is vannak, amelyek a csapadékosabb ősz miatt itt (Szigetköz vagy Észak-Dunántúl) lelhetőek fel olyankor, amikor az Alföldön még nem jönnek meg az őszi esők. Meg kell hát találni a megfelelően gyomos, fertőzött, stb. területet. Annak érdekében, hogy így szét tudjuk osztani a kísérleteket, két telephely áll rendelkezésünkre, egy Csongrád megyében, Mindszenten és egy itt, Győr-Moson-Sopron megyében, Püskin. Ha szétosztásra került a munka, akkor elkezdődik a kivitelezés; erre mindkét telephelyen megvan a megfelelő személyzet és a technikai háttér. Mint az a mezőgazdaságban lenni szokott, mi is a tavaszi talaj-előkészítésekkel, vetésekkel kezdünk. Itt két részre kell bontanunk a vetést a végső cél szerint; vannak vetések, amelyek hagyományos vetőgéppel történnek, egyszerűen csak azért, hogy legyen növény, amit aztán permetezni tudunk, vagy egy műtrágyás kísérletet be tudjunk rajta állítani. Vannak azonban olyan vetések is, amelyekhez speciális traktorra és vetőgépre van szükség, ezek robotpilóta-irányítású traktorok és GPS vezérelte berendezések, amelyekhez nagy odafigyelés és képzett személyzet szükséges. A vetések még be sem fejeződnek, és már elkezdődnek a permetezési kísérletek. Ez az áprilisi-májusi időszak a legzsúfoltabb, ekkor minden terület embereinek maximális a lekötöttsége. Ekkor még mindig érkeznek be kísérletek, tehát zajlik a megfelelő területek felkeresése és a tervezés is. Párhuzamosan zajlik a vetés mellett a permetezést igénylő kísérletek beállítása, a területek kitűzése, parcellázása, és már elkezdődnek az első kísérleti értékelések, valamint a megbízók látogatásának első hulláma is megérkezik. Ez az az időszak, amelyik minden kollégától maximális teljesítményt kíván, mind szellemileg, mind fizikálisan. Bár ez rendkívüli erőpróba, de ez ebben az időszakban még nem szokott gondot okozni. Ekkor még mindenki lelkes és feltöltődött. Június eleje-közepe felé már inkább csak a permetezés marad, és ekkor jelentkezik a kísérletek tömeges értékelése. Az értékeléseket is két részre kell bontani. Vannak kísérletértékelések, amelyek fizikálisan teszik próbára az embereket. Csak gondoljunk bele például: milyen lehet heteken keresztül 35 C-on, kánikulában zárt állományban kukoricagyökereket kiásni, több ezret, hogy megnézzük, mennyire rágta meg például a kukoricabogár lárvája. Vagy gondoljunk bele, milyen lehet akár egy 7 ha-os területet 15 négyzetméterenként kiparcellázni; ez bizony belekerül egy pár ezer lehajlásba, karóletűzéssel, mérőszalag letétellel-felvétellel, stb. együtt. Bár minden kolléga részt vesz ilyen munkában, a dolog érdekessége, hogy az ilyen jellegű feladatot a hölgy kollégák ugyanúgy, ha nem jobban végzik, mint férfitársaik, s ezért minden tisztelet megilleti őket. Vannak azonban olyan értékelések is, amelyeket nem lehet mérésekkel elvégezni, hanem becsülni kell dolgokat; ezt meg lehet tanulni, de sok gyakorlat és tapasztalat is kell hozzá. Ez inkább szellemileg viseli meg az értékelést végző személyt. Szerencsénk hogy a szezonnak ebben a szakában a másik ágazatunk munkatársai, a talajminta-vételező fiúk is be tudnak segíteni. A nyári tömegmunkák után van egy rövid augusztusi időszak, amikor kicsit kevesebb a munka. Ekkor igyekszünk a kollégák szabadságát kiadni, ahogy lehet, természetesen figyelve arra, hogy egyszerre csak olyan emberek menjenek szabadságra, akik nem hasonló területen dolgoznak, hogy mindig legyen helyettes, aki abban az adott feladatkörben teljeskörűen tudja pótolni nyaraló társát. Augusztus végével azonban kezdődik minden elölről, az őszi növényekkel. Tapasztalataink szerint ekkorra, az őszi időszakra kezdenek kimerülni a munkatársak igazán, ekkor már mindenki fáradékonyabb, türelmetlenebb. A főleg irodában dolgozó kollégák számára ilyenkor jön még a dolgok neheze. Ekkor kell ugyanis a kísérleti eredményeket véglegesen leadni külföldi megbízóink felé. A kísérletek adatait fel kell vinni statisztikai programokba, azokat külföldre kell küldeni. Ha valami kiegészítést kérnek még a megbízók, vagy valamit nem értenek, akkor visszaküldik. Ezeket az esetleges hiányosságokat pótolni kell. Ez az időszak nagyon sok idegen nyelvű levelezéssel, idegen nyelvű beszámolóval és irodai munkával jár, szerencsére két hölgy kolléga személyében erre is megvan a megfelelő rutinnal bíró személyzetünk. Ha az adatok is elmentek külföldre, és a megérdemelt fizetséget is megkaptuk értük, akkor jönnek a nagyon várt téli hónapok, amelyek lazábban, de tanulással telnek; például angol nyelvtanfolyamra járunk, illetve a fiatalabb kollégáknak előadásokat tartunk. Ebben az időszakban minden megszépül: átbeszéljük a mögöttünk hagyott szezont, felelevenítjük a kemény munkával eltöltött hónapokat, és élvezzük az együttlétet. Mondhatjuk, hogy ez a munkánk lélekteli része, amire nagyon nagy szükség van, hisz tudjuk, hogy tavasszal ismét nagyon sok feladat vár ránk, nagy lendülettel kell nekiállnunk az újabb megbízások teljesítésének. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nyers fizikai erőn túlmenően mindenkinek szüksége van egyfajta mentális képességre is ahhoz, hogy kibírjuk a márciustól novemberig tartó feszült időszakot. Nálunk nincs benti meg kinti munka; mindenkinek végeznie kell a benti és a kinti feladatokat is, tehát végig topon kell lenni, mind szellemileg, mind fizikailag és tűrőképesség tekintetében is. Bírni kell a tavaszi hideg szeleket, a nyári kánikulát, az őszi esőt. Tolni kell a permetezőt a sárban tavasszal és őszszel is. Ezt nem egyformán viselik el az emberek; erre azt szoktuk mondani az ide kerülő kollégáknak, hogy tartsanak ki, és egy év távlatából, ebben a megszépült téli időszakban szemléljék az itt történteket. Sokan vannak, akik nem várják ki ezt az egy évet, és lemorzsolódnak, de akik itt maradnak, azok igazi megbecsült tagjaivá válnak az Agrofil-csapatnak. Babrik Zsolt

20 20 Agrofil 2013 Technikai háttér a kutatás-fejlesztésben Az utóbbi évtizedekben a technikai fejlődés soha nem látott mértéket öltött. Mindez nemcsak a tudományágak rendelkezésére álló ismerethalmaz felhalmozódásának, hanem a különböző eszközöket és termékeket gyártó vállalatok közötti verseny kiéleződésének is köszönhető. Amazone 302 ED folyamatos vetéshez Ez a verseny a szolgáltatók között is egyre szorosabb, és ennek egy szelete az alkalmazott technika korszerűségében nyilvánul meg. Egy szint után a csúcsminőség csak megfelelő technikai háttérrel érhető el. Cégünk eszközparkja az elmúlt 10 év alatt a kísérlettechnika 30-éves evolúcióját járta végig, aminek végkimenetele számos területen a ma alkalmazható legmagasabb technikai színvonal elérése lett. Ebben kitartó és szorgalmas munkánkon kívül a megbízók töretlen bizalma és az Európai Unió pályázati lehetőségeinek felismerése és kihasználása nyújtott segítséget. Meglévő eszközeink biztosítják a kiváló minőségű munkavégzés tárgyi feltételeit, amelyek azonban megfelelő szakértelmű és szakmai igényességgel rendelkező kollégák nélkül nem szavatolják a feltételezhető és elvárható precizitást, hatékonyságot, eredményességet. Az eszközök pontosságát biztosító gyártási szabványok, az alkalmazott technikák csak a hozzáértő kezek alatt adják vissza a prospektusokban beígért, marketingcélokkal igencsak átszőtt ígéreteket. Jelen cikkben azonban, nem elfelejtve a humán tényező jelentőségét, elsősorban a különböző célok ellátását segítő géppark bemutatására kívánunk hangsúlyt helyezni. A kutatásfejlesztési munkánk során alkalmazott eszközeinket a fő munkafolyamatoknak megfelelő csoportokra bontva szeretnénk ismertetni, úgymint a vetés és az ahhoz kapcsolódó vetőmagtételek előkészítése, vagy a betakarítás és termésmérés eszközei, valamint a beltartalmi mutatók vizsgálatára alkalmas műszerek. Szintén fontos és különálló csoportot képeznek a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok kijuttatásakor alkalmazott eszközök, valamint a munkaeszközöket működtető és esetenként vezérlő traktorok. Vetés kísérleti módra Vetés esetén két alapkategóriát kell megkülönböztetni: ez lehet folyamatos és randomizált vetés. A két különböző vetési mód jelentősen eltérő igényeket támaszt az alkalmazott technikával szemben. A folyamatos vetés eszközeit olyan esetekben használjuk, amikor nem cél a vetés során felhasznált vetőmag menet közbeni maradéktalan cseréje. A megbízható és gyors magcsere ezeknél az eszközöknél is lényeges szempont, tehát az eszköz vásárlásakor figyelembe vettük, hogy milyen az adott vetőgép magosztó mechanizmusa és annak üríthetősége. Ezeket a vetőgépeket alkalmazzuk például egy bizonyos fajta meghatározott körülmények között történő elvetésére (pl.: fuzárium érzékeny búzafajta vetése erősen szármaradványos, kukorica előveteményű területen), vagy például olyan esetekben, ahol a randomizáció csak horizontális irányú (pl.: fajtasor). Az így elvetett területeket jellemzően kombináljuk valamilyen randomizált kezelésekkel (pl.: fungicid-), de a fajta a vetés irányában nem váltakozik. Ilyen célra rendelkezünk minden jelentős kultúra vetésére alkalmas gabona- és szemenkénti vetőgéppel. A kísérleti cél ezekben az esetekben jóval alacsonyabb technikai szintet igényel az alkalmazott vetőgépekkel szemben. Ezen eszközeink beszerzésekor alapvető szempont volt a megbízható és gyors magcsere lehetőségén kívül a tág körülmények között elvárható kiváló minőségű és precíz munkavégzés, valamint a továbbfejleszthetőség. Szemenkéntvetés céljára egy Amazone 302 ED típusú vetőgépet vásároltunk, ami a pontos vetésmélység és Kverneland sor, talaj-előkészítés és vetés egymenetben