Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896"

Átírás

1 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896 Évkönyv 2007 HERCEGHALOM GÖDÖLLŐ Gesztenyés út 1. Isaszegi út 200. telefon/fax: 23/ telefon: 28/ fax: 28/

2 Felelős kiadó: Dr. Rátky József főigazgató Készült a Városi Könyvkiadó Kft. üzemében, Gödöllő Felelős vezető: Solti Alpár ISSN

3 BEVEZETŐ A év ismét nem kedvezett a hazai mezőgazdaságnak. A fagy és aszály évszázados áttekintésben is ritka egyetértésben csapott le a termelőkre. Ezért már nyáron láthattuk, hogy a felszökő takarmányárak súlyos helyzetbe hozzák az állattenyésztőket, főleg a sertés- és baromfiszektorban. Így is lett, sajnos nyár óta meglepetés nélkül zajlik az akkor előre sejtett forgatókönyv. A jelenség hamar begyűrűzött a kutatás+fejlesztésbe, ámbár nekünk régóta nincsenek túlzottan optimista elvárásaink, akár van természeti csapás, akár nincs. A velünk kapcsolatban álló vállalkozások kivétel nélkül megsínylették ezt az évet. Tisztelettel kell megjegyezni, hogy partnereink többsége nem tette le a fegyvert, hanem előre próbálnak menekülni, és az innováció eszközeivel azokat a szakmai tartalékokat keresik, amelyekkel a gazdaságos termelés hatékonysága fokozható vagy legalább a veszteség csökkenthető. Mindez meghatározta Intézetünk feladatait 2007-ben és bizonyosan 2008-ban is. A szokásos kutatási programok mellett (közel harminc tudományos közleményünk jelent meg) megszaporodtak azok a témák, ahol az alkalmazott kutatások új és régebbi eredményeit a gyakorlatba ültettük át. Szaktanácsadási tevékenységünk sokkal intenzívebb és formalitásoktól mentes volt, mivel a termelésben dolgozó partnereink, barátaink fordultak gyakran hozzánk égető problémáikkal, amikor a közös gondolkodástól és a közös újításoktól várták, vártuk a megoldást. Mezőgazdasági alkalmazott K+F pályázati kiírások idén sem jelentek meg, az EU 7-es keretprogramban szintúgy nem találtunk állattenyésztési prioritást, tehát nagyon mostoha körülmények között kell a kutatásokhoz a pénzügyi alapokat megteremteni. Amikor mégis pályázhattunk, komplex témákat nyújtottunk be, az utóbbi években megszokott módon közösen az innovatív vállalkozásokkal és más kutató műhelyekkel. Újdonság, hogy az állattenyésztés-tudományt egyre inkább beágyazzuk interdiszciplináris munkákba, ahol a különböző tudományterületek együttműködése a termelés minőségi fejlődését, hangsúlyosan a fogyasztót szolgálja.

4 2 A nagyon nehéz esztendő megerősítette bennünk: a magyar állattenyésztés számára csak a minőség biztosíthatja a jövőt. A minőség fogalmába az egyediség is beletartozik, amelyet hazánkból a hungarikumok visznek a nagyvilág felé. Munkatársaink 2007-ben is kiemelten foglakoztak őshonos háziállat fajtáinkkal, amelyek a jellegzetes magyar termékekhez adnak alapanyagot. Kutatásainkkal hozzá kell járulnunk e fajták eredeti genetikai értékeinek megőrzéséhez, és piaci szerepük növeléséhez. Mindkét cél a magyar állattenyésztés hírnevét öregbíti, és segíti fennmaradását. Hazánk az Európai Unió tagja, így természetes, hogy állattenyésztésünknek be kell illeszkednie az európai mezőgazdaság vérkeringésébe. A kutatók számos kérdéssel szembesülnek, és a gyakorlat gyors válaszokat vár. Európai kollégáinkkal nemzetközi programokban veszünk részt, ahol az együttműködések több évre nyúlnak vissza és valószínűleg tekintenek előre. Viszont nem feledkezhetünk meg az Unión kívüli piacokról és a K+F lehetőségekről. Gyorsuló tempóban, szélesedő palettán végezzük fejlesztő munkánkat a harmadik világ néhány országában. Törekszünk arra, hogy a közös kutatások a szegénység elleni küzdelem és a közélelmezés szerves részévé váljanak, valamint arra, hogy a magyar mezőgazdasági vállalkozásoknak a mi kapcsolataink révén új piacok nyíljanak. Főhatóságunk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sem hagyott maga mögött könnyű évet. A bajok közepette tapasztaltuk, hogy a Minisztérium egyre többször veszi igénybe kutatóink segítségét szakmai anyagok összeállításánál, új koncepciók kidolgozásánál, európai uniós támogatások előkészítésénél. Vélekedésünk szerint az FVM kutatóintézetek mindegyike alkalmas a maga területén erre a szerepre. A magyar mezőgazdaság fejlesztése a tudomány oldaláról új lendületet kaphatna, ha kutatási programjaink tervezése összehangoltan történne. Ma még csak reménykedni tudunk, hogy a szakmai bizalom a támogatások növekedésében is megnyilvánul, miáltal nem a puszta intézményi túlélésre leszünk majd büszkék elején. Rátky József

5 3 FŐIGAZGATÓ: dr. habil. RÁTKY JÓZSEF, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ ÁLTALÁNOS HELYETTESE: dr. habil. FÉBEL HEDVIG tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ TUDOMÁNYOS HELYETTESE: dr. SZALAY ISTVÁN tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KREITL ILONA KÍSÉRLETI TELEP VEZETŐI: RÓZSA SZABOLCS LACZA PÉTER GONDNOKSÁG VEZETŐK: KURUCZ ISTVÁN LACZA PÉTER SZAKTANÁCSADÁS: GYIMÓTHY GÉZA BALOGH KÁROLY

6 4 TENYÉSZTÉSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. GYÖRKÖS ISTVÁN, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) dr. ANTON ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BALOGH ORSOLYA, tudományos segédmunkatárs dr. BORKA GYÖRGY, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. EGERSZEGI ISTVÁN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. dr. hc. habil. FÉSÜS LÁSZLÓ, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) dr. habil. GÁBOR GYÖRGY, tudományos tanácsadó, az állatorvostudomány kandidátusa dr. KIRÁLY ALBERT, tudományos munkatárs dr. habil. KOVÁCS ANDRÁS, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi tanár (DE) dr. KOVÁCS KATALIN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. habil. KUKOVICS SÁNDOR, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (NyME) dr. MOLNÁR ANDRÁS, tudományos munkatárs dr. NAGY SZABOLCS, tudományos főmunkatárs, Ph.D. NÉMETH RENÁTA, tudományos gyakornok NÉMETH TÍMEA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató SARLÓS PÉTER, tudományos munkatárs TÓTH FRUZSINA, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató VÖLGYI-CSÍK JÓZSEF, szakalkalmazott dr. ZSOLNAI ATTILA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.

7 5 TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. FÉBEL HEDVIG, tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) ÁCS TAMÁS, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HAJDA ZOLTÁN, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HERMÁN ISTVÁNNÉ, szakalkalmazott HUSZÁR SZILVIA, tudományos munkatárs KÓKAI MIKLÓSNÉ, szakalkalmazott LEHEL LÁSZLÓ, tudományos segédmunkatárs dr. MÁTRAI TIBOR, tudományos főmunkatárs MIKLÓS SZILÁRD, tudományos munkatárs MIKLÓSNÉ HARCSA ANDREA, tudományos segédmunkatárs REGIUSNÉ dr. MŐCSÉNYI ÁGNES, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa dr. SIPICZKI BOJÁNA, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. VÁRHEGYI JÓZSEF, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÍGH LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. ZSOLNAINÉ HARCZI ILDIKÓ, tudományos munkatárs

8 6 KISÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. SZALAY ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) dr. BARNA JUDIT, tudományos főmunkatárs, Ph.D. BARTA ILDIKÓ, szakalkalmazott dr. habil. BÉKÉSI LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BÓDI LÁSZLÓ, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs BODZSÁR NÓRA, Ph.D. hallgató dr. EIBEN CSILLA, tudományos főmunkatárs, Ph.D. FARKAS ZSOLT, szakalkalmazott FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA, tudományos munkatárs HARKA LÍVIA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató dr. HIDAS ANDRÁS, mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs HORTI CSILLA, tudományos segédmunkatárs KASPERNÉ dr. SZÉL ZSUZSANNA, tudományos munkatárs, Ph.D. KISNÉ dr. DO THI DONG XUAN, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs KŐRÖSINÉ dr. MOLNÁR ANDREA, az állatorvostudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs dr. LIPTÓI KRISZTINA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.

9 7 PATAKINÉ dr. VÁRKONYI ESZTER, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs PODMANICZKY BÉLA, tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató dr. RÉVAY TAMÁS, tudományos főmunkatárs, Ph.D. SÜTŐ JÚLIA, szakalkalmazott SZABÓ ZSUZSA, tudományos gyakornok, Ph.D. hallgató dr. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ, tudományos munkatárs SZENTES KATALIN ÁGNES, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató VÉGI BARBARA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató dr. VIRÁG GYÖRGYI, tudományos munkatárs ZAJÁCZ EDIT, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató Szent István egyetem, Mezőgazdaság- és Környezet-tudományi Kar, Gödöllő Kihelyezett állattenyésztési és takarmányozástani tanszéke Kisállattenyésztési és takarmányozástani tanszéke Génmegőrzési és nemesítési tanszéke KAPOSVÁRI EGYETEM, ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Kisállattenyésztési, takarmányozástani és génmegőrzési tanszéke Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár Tenyésztésbiológiai társtanszéke Takarmányozástani társtanszéke ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS SZERKESZ- TŐSÉGE dr. dr. hc. habil. Gundel János, főszerkesztő Regiusné dr. Mőcsényi Ágnes, szerkesztő

10 8 Rendezvények Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata az állattenyésztésben hazai és nemzetközi versenyképességünk javítása érdekében (innováció és termelés) A Magyar Tudomány Napja rendezvény-sorozat részeként november 12-én az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben (ÁTK), Herceghalomban a Halászati és Öntözési Kutatóintézettel (HAKI) közös konferenciát szerveztünk. A témaválasztás hátterében az a meggyőződésünk állt, hogy a termeléshez hasonlóan az agrárkutatásban is új szemléletre van szükség. Amellett, hogy az EU-csatlakozás újabb és újabb megoldandó problémákat vet fel, 2007-ben olyan megrázkódtatások érték mezőgazdaságunkat, amely az alkalmazott tudomány és az innovatív vállalkozások részéről azonnali, összehangolt lépéseket kívánt. A mezőgazdasági termelésben dolgozó vállalkozások és a tudományos műhelyek napi kapcsolata elengedhetetlen. A kutatási eredmények hasznosulása akkor a legígéretesebb, ha a témák tervezésében és kidolgozásában a vállalkozások tevékenyen részt vesznek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) e két kutatóintézetében ezt a gyakorlatot folytatjuk már hosszú évek óta, és az eddigiekről kívántunk a szakmai közvélemény és önmagunk számára egy rövid áttekintést adni, valamint így adtunk lendületet munkánk hasonló szellemben történő, még hatékonyabb folytatásához. Rendhagyó volt a konferencia, mivel az előadásokat nem a kutató kollégák, hanem a partner vállalkozások vezetői, munkatársai tartották, hangsúlyozva a fejlesztési eredmények javító hatását a termelésben, gazdálkodásban. A konferenciát Máhr András úr, az FVM közgazdasági szakállamtitkára nyitotta meg, aki előadásában a mezőgazdaság számos ökonómiai összefüggését világította meg, és szintén az agrárinnováció új szerepét, új feladatait emelte ki. Személyes megjelenése szintén a téma gazdasági fontosságát emelte ki. A Váradi László (HAKI) és Rátky József (ÁTK) főigazgatók bevezetőjét követően a takarmánygyártás, a halászat, a multifunkcionális tógazdálkodás, a haltermelés fajtaösszefüggései kerültek tárgyalásra a K+F tükrében. A halas témák mellett helyet kaptak a sertéstakarmányozásról, sertéstenyésztésről, lúdnemesítésről,

11 9 őshonos fajtáink hasznosításáról, szaporítóanyag-termelésről szóló előadások. Ezúton is elnézést kérünk azoktól a partnereinktől, akik nem tartottak előadást, de hála a következetes és kiterjedt együttműködéseknek ha mindenki előadásban ismerteti a HAKI-val és az ÁTK-val végzett közös munkát, akkor több napos konferenciát kellett volna szerveznünk. A választásnál elsődleges szempont volt, hogy minél több témával jelezzük a kooperációk sokszínűségét. Nekünk, kutatóknak nagyon tanulságos volt a találkozó, mert a mégoly szoros munkakapcsolat ellenére a mi látásmódunktól merőben eltérő szempontok alapján hallhattunk az együtt művelt témákról. Az ülés elnöke: Máhr András szakállamtitkár Bevezető Váradi László, főigazgató, HAKI Rátky József, főigazgató, ÁTK Máhr András, szakállamtitkár, FVM: A fejlesztő munka megújítása a mezőgazdaságban Kulik Zoltán, vezérigazgató, Vitafort Rt.: Innováció a takarmánygyártásban. A gyorsaság szerepe a fejlesztésekben Müller Tibor, gazdasági igazgató, Szarvas-Fish Kft.: Intenzív haltermeléssel a hazai halfogyasztás növeléséért Slezák György, igazgató, Hungapig Kft.: Piacorientált tenyészállatelőállítás és sertéstakarmányozás Lévai Ferenc, elnök vezérigazgató, Aranyponty Halászati Zrt.: Multifunkcionális tógazdálkodás Akácz Balázs, igazgató, Holstein Genetika Kft.: Minőség- és üzletfejlesztés a szaporítóanyag termelésben Borbély Gyula, ügyvezető igazgató, Jászkiséri Halas Kft.: Új technológiák, új fajok a hazai haltermelésben

12 10 Tóth Péter, igazgató, Olmos és Tóth Kft.: Régi sertésfajtánk, a mangalica az új piaci környezetben Tankó László, igazgató, AGROPISC S.R.L. (Székelyudvarhely): Magyar pontyfajták az erdélyi halgazdálkodás fejlesztésében Péter László, igazgató, Kolos-Agro Kft.: A magyar lúdnemesítés jelentősége, tudományos és gazdasági háttere

13 11 A Klímaváltozásra Adott Technológiai Válaszok Egyes Baromfifajok Tartásában című projekt eredményeinek bemutatása Gödöllő, Méhészet, február 9. Kőrösiné Molnár Andrea: Bevezető Szabó Zsuzsa: Fiatalkori hőkezelés brojlercsirke-nevelés Kószó Tibor: Fiatalkori hőkezelés pecsenyekacsa-nevelés Horel Károly: Fiatalkori hőkezelés - növendék lúdnevelés Podmaniczky: Béla: Fiatalkori hőkezelés - nyári ciklusú tenyészlúd termelése Horti Csilla: Hősokkfehérjék expressziójával kapcsolatos eredmények Szabó Zsuzsa: Fiatalkori hőkezelés hormontermelés Végi Barbara: Fiatalkori hőkezelés - a gúnár ivarsejttermelése Szabó Zsuzsa: Takarmánykorlátozás brojlercsirke-nevelés Kószó Tibor: Takarmánykorlátozás pecsenyekacsa-nevelés Horel Károly: Takarmánykorlátozás növendék lúdnevelés Kőrösiné Molnár Andrea: Fiatalkori hőkezelés, takarmánykorlátozástesthőmérséklet Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) tavaszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, március 23. Békési László: Méhegészségügy és a tenyésztői munka kölcsönhatása Békési László: Atka tolerancia, Nosemosis elleni védekezés Szalainé Mátray Enikő: Méhészeti Nemzeti Program méhtenyésztési feladatokkal Zajácz Edit: évi fajtavizsgálati eredmények

14 12 Magyar Parazitológusok Társaságának kihelyezett ülése Méhellenségek és a köpü állatvilága. Örösi emlékülés Gödöllő Báldy-terem, május 9. Békési László: A varroosis elleni védekezés napjainkban Békési László: A génmódosított növények és a méhek Szalainé Mátray Enikő: Méhészeti kutatás az ÁTK-ban Zajácz Edit: Örösi Pál Zoltán tudományos pályája MMOE őszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, december 1. Békési László: Környezetváltozás és a méhészkedés jövője, Eu projekt javaslat (Brüsszeli beszámoló) Szalainé Mátray Enikő - Zajácz Edit: Tenyésztői feladatok, sajátteljesítmény eredmények Molnár Szabina - Békési László: Immonológiai vizsgálatok méheknél Török Éva - Bodzsár Nóra - Révay Tamás - Békési László - Szalainé Mátray Enikő - Hidas András: Genetikai vizsgálatok tenyésztelepi állományokban Zajácz Edit - Szalainé Mátray Enikő: évi fajtajelleg vizsgálati ered-mények

15 13 Tudományos közlemények A NÁTRIUM JELENTŐSÉGE A NÖVÉNY, ÁLLAT, EMBER TÁPLÁLÉKLÁNCBAN Anke M. Régiusné Mőcsényi Ágnes Lösch Erika Müller R. Gundel J. Állattenyésztés és Takarmányozás, A termőhely geológiai származása szignifikáns mértékben befolyásolja a növények nátriumkoncentrációját, annak ellenére, hogy a nátrium a trágyával, a foszfor és nitrogén pedig a műtrágyával kerül a talajba. Németországban a kolocén öntéstalajon termelt növényállomány tartalmazza a legtöbb nátriumot, míg a synite, gneiss, porfir és gránit mállástalajokon jóval Na-szegényebb a növényzet. Magyarországon és Romániában, a szikes talajok vegetációja nátriumban gazdag, míg a triasz mállástalajokon a nátriumban egyharmaddal szegényebb a növényállomány. Az árpa, a búza és a vöröshere, valamint a rozs, Natartalma Németországban és Magyarországon közel azonos. A fehérhere (Trifolium repens), angol perje (Lolium perenne) és különösen a lándzsás útifű (Plantago lanceolata) tárol sok nátriumot. A vadállomány téli legelőjének nátriumtartalma mg/kg szárazanyag, ezért Nakiegészítésre mindenképpen szükség van. A levélben gazdag növények több nátriumot akkumulálnak, mint a szálas, levélben szegényebb füvek, vagyis a nátrium a levélben koncentrálódik. Virágok, a gyümölcs és a legtöbb mag- és abrakféleség nátriumszegény. A különböző növényfajták nátriumtartalma a vegetáció előrehaladtával áprilistól júniusig csökken, a csökkenés mértéke a tavaszi kiindulási mennyiséghez képest 25 35%-ot érhet el. A JUHOK SURLÓKÓRJA : 4. A PRIONGENOTÍPUSOK GYAKORISÁGA MUFLONBAN, VALAMINT SZŐRÖS ÉS VEDLŐGYAPJAS HÁZIJUHOKBAN Anton I. - Zsolnai A. - Fésüs L. - Kovács A. - Kukovics S. - Molnár A. - Oláh J. - Jávor A. Magyar Állatorvosok Lapja, IF: 0,1555 A szőrös és vedlőgyapjas házijuhok, muflonok és muflon x házijuh keresztezések priongenotípusait határozták meg. Megkezdték egy hazai szőrös juhfajta kialakítását, a tenyésztési programban céljuk surlókór

16 14 rezisztens priongenotípusú állomány kialakítása. Mivel a keresztezésre használt fajták többségében a rezisztens genotípusok gyakorisága kicsi, célkitűzésüket csak folyamatos prion-genotípus vizsgálatokkal tudják megvalósítani. GÉNBÁZISOK MEGŐRZÉSE A FENNTARTHATÓ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Bodó I. - Szalay I. Állattenyésztés és Takarmányozás, A fenntarthatóság ökológiai (környezeti) meghatározása szerint a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés fenntarthatósága a mezőgazdaság olyan jellegű alakítása, amely a jelenlegi szükségletek kielégítését az agro-biodiverzitás és az agro-ökoszisztémák hosszú távú megőrzésével éri el. A fenntarthatóság és a háziállat-géntartalékok megőrzése (génvédelme) egymást feltételező fogalmak: a mezőgazdaság természeti forrásai a helyi agro-biodiverzitás részét képező helyi fajtákkal hasznosíthatók fenntartható módon, és az ökológiailag fenntartható mezőgazdaság képes a háziállat-géntartalékokat, az évszázadok alatt kialakult agro-ökoszisztémák sérülése nélkül kezelni. A fenti meghatározások és alapelvek figyelembevételével foglalkozik a tanulmány a fenntartható állattenyésztés számára nélkülözhetetlen háziállat-géntartalékok biológiai sokféleségének kialakulásával, jelentőségével, a régi fajták megőrzésének és hasznosításának módjával, és a fajtavédelem szükségességét alátámasztó fontosabb fenntarthatósági szempontokkal. ASSOCIATION BETWEEN LITTER SIZE AND THE K-CASEIN GENOTYPE IN THE INRA RABBIT LINES (AZ ALOMLÉTSZÁM ÉS A K-KAZEIN GENOTÍPUS KAPCSOLATA INRA NYÚL VONALAKBAN) Bolet G. - Devinoy Eve - Virág Györgyi - Harsányi I. - Bősze Zsuzsanna World Rabbit Science, Két szintetikus INRA nyúl vonal keresztezéséből származó és csak a kappa-kazein génhelyen található allélben eltérő, AA vagy AB genotípusú 276 anyanyúl szaporasági mutatóit vizsgálták születéskor és választáskor a tőlük származó 743 alomban. A vizsgálatba vont anyanyulak 77 AB kappa-kazein genotípusú anyától és 18 AA baktól

17 15 származtak. Szignifikáns kapcsolatot találtak kappa-kazein genotípus és a szaporasági mutatók között az AB genotípusú anyanyulak javára. A születéskori alomlétszám (+0,56; P<0,009) valamint az alomsúly (+27 g, P<0,023) nagyobb volt az AB anyanyulak esetében. A születéskori alomlétszámra történő kiegyensúlyozás után az anya genotípusa nem befolyásolta a születés és választás közötti súlygyarapodást és életképességet vagy a választáskori alomsúlyt. A kapcsolat hátterének megismerését célzó kutatás folyamatban van. AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÁSA AZ ATMOSZFÉRÁRA: A NITROGÉN- ÉS ÜVEGHÁZGÁZ-EMISSZIÓK JELENTŐSÉGE ÉS CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI Borka Gy. Állattenyésztés és Takarmányozás, A dolgozat összefoglalja a mezőgazdasággal, elsősorban az állattenyésztéssel összefüggő atmoszférikus terheléssel kapcsolatos általános ismereteket és jellemzi a magyarországi helyzetet. Tárgyalja a mezőgazdasági eredetű emissziók (ammónia NH 3, dinitrogén-oxid N 2 O, metán CH 4 ) forrásait, keletkezését, a kibocsátások ökológiai hatásait és jelentőségét az összes atmoszférikus környezeti terheléshez viszonyítva. Ismerteti és elemzi az aktuális magyarországi mezőgazdasági emissziós leltárt, bemutatja és elemzi a kibocsátásokat és a nemzetgazdaság összes kibocsátásához viszonyított jelentőségüket gázonként és forrásonként és áttekinti a magyar mezőgazdaság ammóniadinitrogén-oxid- és metánemissziós trendjét az közötti időszakban. Megvizsgálja a mezőgazdasági eredetű atmoszférikus terhelés csökkentésének lehetőségeit az ökológiailag indokolt célkitűzések, a technikai üzemgazdasági lehetőségek, valamint a politikai, ökonómiai és szociális realitások alapján.

18 16 PRODUCTION OF IDENTICAL MOUSE TWINS AND A TRIPLET WITH PREDICTED GENDER (ELŐRE MEGHATÁROZOTT IVARÚ KETTES ÉS HÁRMASIKER EGEREK LÉTREHOZÁSA) Carstea V.B. - Lemos Ana Paula Catunda - Ilie Daniela - Varga L. - Bodó Sz. - Kovács A. - Bősze Zsuzsanna - Gócza Elen Cloning and Stem Cells, IF: 2,431 A vizsgálat célja előre meghatározott ivarú ikrek létrehozására alkalmas módszer kidolgozása volt. Első lépésként zöld fluoreszcens fehérjét (EGFP) expresszáló nyolc-sejtes embriókból kinyert egyetlen blasztoméra és diploid, illetve tetraploid gazdaembrió kombinációjával hoztak létre kimérákat. Az EGFP pozitív diploid blasztomérából származó sejteket in vitro követni tudták a 3,5 és 4,5 napos kiméra embriókban. A diploid blasztomérából származó sejtek szignifikáns mértékben nagyobb eséllyel járultak hozzá az embriócsomó kialakításához, ha tetraploid gazdaembriókat alkalmaztak. Gyors és megbízható multiplex PCR technikát fejlesztettek ki az egyetlen blasztomérából végzett ivarmeghatározásra a homológ ZFX és ZFY gének szimultán amplifikációjával. A szexált 8-sejtes embriók egy-egy blasztomérájával és tetraploid gazdaembriókkal létrehozott kimérákból előre meghatározott ivarú újszülötteket kaptak, melyek teljesen a bevitt blasztomérából származtak. Ezek között az egérutódok között mikroszatellit vizsgálattal identikus kettős és hármasikreket bizonyítottak. A magátültetéssel létrehozott klónokkal szemben ezek az egerek nem csak a nukleáris, de a mitokondriális DNS tekintetében is azonosak. A monozigótikus ikrek létrehozására kidolgozott tetraploid komplementációs módszer az orvosbiológiai és mezőgazdasági alkalmazások értékes eszköze lehet. MÉNSPERMA MÉLYHŰTÉSI TECHNOLÓGIÁK KRITIKUS PONTJAI - ELŐKÍSÉRLET Czimber Gy. - Horváth Daniella - Nagy Sz. - Mihók S. Magyar Állatorvosok Lapja, IF: 0,155 A ménsperma mélyhűtésére számos módszer létezik, ugyanakkor hiányzik egy általánosan elfogadott technológia és minőségi standard. A folyamatnak rugalmasan változtathatónak kell lennie az egyes mének egyedi különbségeire való tekintettel. A jelen előkísérlet célja a későbbi

19 17 kontroll-kezelés kísérletek alanyainak előzetes értékelése volt az egyes tenyészmének spermiogramját felállítva, továbbá a spermafeldolgozás kritikus pontjainak feltárása a további kísérletek megtervezésének elősegítésére. Négy shagya-arab fajtájú tenyészmén ejakulátumait vizsgálták három ismétlésben. A legkritikusabb pontok a centrifugálás, az ekvilibráció és a mélyhűtés-felolvasztás voltak. További kísérleteikben ezekre a pontokra fókuszálnak, és igyekeznek a spermaminőség romlását kevésbé előidéző alternatívákat kidolgozni. SUPEROVULATORY OVARIAN RESPONSE IN MANGALICA GILTS IS NOT INFLUENCED BY FEEDING LEVEL (MANGALICA KOCASÜLDŐK SZUPEROVULÁCIÓS PETEFÉSZEK REAKCIÓJÁRA NINCS HATÁSSAL A TAKARMÁNYOZÁSI SZINT) Egerszegi I. - Hazeleger W. - Rátky J. - Sarlós P. - Kemp B. - Bouwman E. Solti L. - Brüssow K.-P. Reproduction in Domestic Animals, IF: 1,503 A vizsgálat célja volt összehasonlítani az eltérő takarmányadag etetés hatását a tüszőnövekedésre és petesejtérésre szuperovulációs kezelését követően mangalica (M, n=17) és lapály (L, n=20) kocasüldőkben. A süldőket emelt (HI 2,5 kg) vagy alacsony energiatartalmú (LO 1,25 kg) takarmánnyal etették az ivarzás szinkronizálás (15 nap Regumate etetés) ideje alatt a petesejt kinyerésig (6 nappal Regumate etetést követően). A tüszőnövekedés 1000 NE PMSG applikálásával történt 24 órával a Regumate etetés befejezését követően, míg az ovulációt 750 NE hcg injektálásával indukálták 80 órával a a PMSG kezelés után. A tüszőnövekedést ultrahangos vizsgálattal ellenőrizték 4 10 órával a PMSG kezelést megelőzően, illetve és órával utána. A petesejtek és tüszőfolyadék gyűjtése endoszkópos eljárással történt 34 órával a hcg injekció applikálását követően. A kumulusz petesejt komplexek morfológiai vizsgálatát követően, azokat fixálták, majd a kromatin vizsgálathoz megfestették. A petesejteket a következő csoportokba sorolták a maganyag állapota alapján: meiózis újraindulása (GVBD, diakinézis, metafázis I anafázis I) vagy érett (telofázis I és metafázis II). A tüszőfolyadék 17ß-ösztradiol és progeszteron koncentrációját RIA módszerrel határozták meg. A L kocasüldőknél különbséget tapasztaltak a HI és LO csoportok között a preovulációs tüszők számában (32,3 ± 10,5 vs 17,1 ± 12,3, p<0,05), míg a M esetében

20 18 nem (25,3 ± 2,9 vs 28,8 ± 7,3, p>0,05). A kezdeti tüszőnövekedésre nem volt hatással a takarmányadag, habár a preovulációs tüszők mérete nagyobb volt M kocasüldőkben (7,1 ± 0,9 és 6,9 ± 1,1 mm vs 5,7 ± 0,7 és 5,5 ± 0,8 mm; p<0,05). Nem figyeltek meg különbséget az érett petesejtek arányában egyik fajtánál sem (L: HI 70% és LO 67% vs M: HI 67% és LO 63%). Az ösztradiol koncentrációja a tüszőfolyadékban kétszerannyi volt a HI-M és LO-M kocasüldőkben (29,6 ± 6,8 és 30,9 ± 10,3 ng/ml), mint a L egyedeknél (16,9 ± 9,7 és 17,9 ± 3,6 ng/ml; p< 0,05). A tüszőfolyadék átlagos progeszteron szintje közel öszörös értékeke mutatott a M kocasüldökben (2020,4 ± 1056 és 1512,2 ± 1121,8 ng/ml) az L egyedekkel összehasonlítva (386,2 ± 113,7 és 298,8 ± 125,9 ng/ml, p< 0,05). A csökkentett takarmányadag negatív irányban befolyásolja a növekvő tüszők számát a modern lapály kocasüldőkben, míg a mangalicákban nem. A tüszőfolyadék szteroid hormon tartalmában különbség mutatható ki a fajták között, de a takarmányozás nem befolyásolta azt. A petesejtek érésére sem gyakorolt hatás az etetett takarmány. THE CHANGE OF NURSING FOR OESTRUS INDUCTION (BIOSTIMULATION): EFFECT OF CONTACT BETWEEN RABBIT DOE AND ITS YOUNG (SZOPTATÁS MEGVÁLTOZTATÁS, MINT BIOSTIMULÁCIÓ: AZ ANYA ÉS A KISNYULAK KÖZÖTTI KAPCSOLAT HATÁSA) Eiben Csilla Tóbiás G. Kustos K. Gódor-Surmann Katalin Kotány Szilvia Gulyás B. Szira G. Livestock Science, IF:1,131 Vizsgálták az anyanyúl és a kisnyulak közötti különböző kapcsolat hatását a következő fialásra és a meglévő alom fejlődésére, amikor biostimulációs céllal átmeneti anya-alom elkülönítést végeztek. Közvetlenül fialás és az almok 8 fiókára való kiegyenlítése után, a többször fialt Pannon fehér anyanyulakat (n=400) öt egyforma csoportba osztották a fialások sorszáma, az anyák élősúlya, az alomsúly és a kisnyulak egyedi súlya alapján. A nyulak a kontroll csoportban (C) szabadon szoptattak a 35 napos kori elválasztásig. A telepi gyakorlat csoportban (F) a laktáció első 14 napján fémlapos elkülönítéssel naponta egyszer (reggel 8 és 9 óra között), ezután szabadon szoptattak a nyulak. A három biostimulációs csoportban szabadról napi egyszeri szoptatásra váltottak a termékenyítés előtt (korlátozott szoptatás a 8., a 9. és a 10.

21 19 napon) és az inszeminálás után (délelőtt a 11. napon) visszatértek a szabad szoptatásra. A biostimulációs csoportokban az elkülönítéshez drótrácsot (BW: lehet látás, szag és hang kapcsolat) vagy fémlapot (BM: nincs látás, de lehet szag, hang és vibrációs kapcsolat) használtak, vagy az almot az alomtálcával az anyaketrectől 5 m távolságra vitték el (BN: nincs semmilyen kapcsolat). Az elkülönítés módja szignifikáns mértékben befolyásolta az anyanyulak ivarzását és következő fialását. Összehasonlítva a C, az F, a BW, a BM és a BN csoportokat, az ivarzási arány (sorrendben 30,4; 45,4; 24,0; 25,6 és 43,0%; p<0,05), a termékenyülés (74,4; 84,2; 80,8; 80,3; 89,5%; p<0,05) és a fialási arány (71,1; 85,5; 76,9; 77,3; 88,2%; p<0,05) javult az F és a BN csoportokban. Az összes született (10,0; 10,3; 10,5; 10,4; 9,55; p=0,392) és az élve született alomlétszám (9,25; 9,65; 9,59; 9,83; 9,03; p=0,607) megegyezett, de az egyedi születési súly kisebbnek tűnt a BW csoportban (69,7; 67,5; 65,5; 67,6; 67,3 g; p=0,166). Választásig a meglévő alom növekedése nagyobb és azonos volt a C és a BM, de kisebb az F és a BN csoportokban (27,5; 25,6; 27,1; 27,3; 26,7 g/nap; p=0,001). Ugyanakkor az anyánként termelt 70 napos nyulak összes súlya szignifikáns mértékben nem különbözött (17,51; 17,53; 17,54; 16,81; 15,81 kg; p=0,271). Összefoglalva, az F, a BM és a BN csoportok termelése jobb volt, mint a kontroll és a BW csoportoké, mert az anyanyulak következő fialási eredményei úgy javultak, hogy szignifikáns mértékben nem csökkent az anyánkénti vágónyúl szám a meglévő alomban. NECTAR PRODUCTION FOR THE HUNGARIAN HONEY INDUSTRY (NEKTÁRPRODUKCIÓ ÉS MÉZTERMELÉS MAGYARORSZÁGON) Farkas Á. Zajácz Edit The European Journal of Plant Science and Biotechnology, Áttekintik a legfontosabb méhlegelő növények nektár- és méztermelését Magyarországon, ahol a méhészet kicsi, de meghatározó szegmentuma az agráriumnak. Az éghajlati- és talaj adottságok kedvezőek a méhészkedéshez, éppúgy, mint az áprilistól szeptemberig tartó virágzási periódus, mely bőséges nektárforrást nyújt a méheknek. A legfontosabb méhek által megporzott növények, melyek ún. fajtamézet adnak: akác (Robinia pseudoacacia L.), hárs (Tilia spp.), repce (Brassica napus L.), napraforgó (Helianthus annuus L.), szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.), aranyvessző

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek felhasználása gazdasági haszonállatok takarmányozásában

A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek felhasználása gazdasági haszonállatok takarmányozásában Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési Minisztérium A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmányozásban Budapest, 2013. július 8. A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek

Részletesebben

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA

Részletesebben

16. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ. A RENDEZVÉNY HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA Hotel Visegrád, 2025 Visegrád, Rév u. 15. 2010. október 29-30.

16. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ. A RENDEZVÉNY HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA Hotel Visegrád, 2025 Visegrád, Rév u. 15. 2010. október 29-30. 6. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ A szaporodást befolyásoló endogén és exogén faktorok A RENDEZVÉNY HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA Hotel Visegrád, 05 Visegrád, Rév u. 5. 00. október 9-30. A RENDEZVÉNY SZAKMAI SZERVEZŐJE

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek Bodrog, Szerencsi MGZRT. A petefészek ellés utáni ciklusba lendülése Tejtermelés,

Részletesebben

X. Kaposvári Állategészségügyi Napok. 19. Szapbiológiai Találkozó programja

X. Kaposvári Állategészségügyi Napok. 19. Szapbiológiai Találkozó programja X. Kaposvári Állategészségügyi Napok és 19. Szapbiológiai Találkozó programja 2013 október 11-12. Danubius Health Spa Resort Hévíz, Kossuth Lajos utca 9-11. PROGRAM 2013. október 11. péntek 08:00-18:00

Részletesebben

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD Magyar Állatorvosok Lapja Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD 1400 Budapest, Pf.: 2 Tel/Fax: +(36) 1-341-3023, Tel: +(36) 1-478-4100, Kiadó: Magyar Mezőgazdaság Kft., Budapest Kertgazdaság Főszerkesztő:

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor

Részletesebben

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Szilvássy Z., Jávor A., Czeglédi L., Csiki Z., Csernus B. Debreceni Egyetem Funkcionális élelmiszer Első használat: 1984, Japán speciális összetevő feldúsítása

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-

Részletesebben

AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE

AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Egzotikusállat és Vadegészségügyi Tanszék AZ ŐZHÚS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE Dr. Marosán Miklós és Dr. Tóth Tamás Budapest 2015. 03.

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-

Részletesebben

17. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ

17. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ 17. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ Az állattenyésztés és szaporodásbiológia helye és szerepe a magyar agrárstratégiában A RENDEZVÉNY HELYSZÍNE ÉS IDŐPONTJA Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet

Részletesebben

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai Sárközi Tamás UBM Feed kft Az előadás tárgya 1, Malac takarmányozás 2, Koca takarmányozás 3, Hízó takarmányozás 4, Malacszám növelésének lehetősége A SERTÉSTAKARMÁNYOZÁSI

Részletesebben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Egyes anyagforgalmi és szaporodásbiológiai paraméterek összefüggésének vizsgálata laboratóriumi diagnosztikai módszerekkel tejtermelő szarvasmarhaállományokban Doktori

Részletesebben

linolsav-tartalm tartalmának

linolsav-tartalm tartalmának Állati eredetű élelmiszerek n-3 3 zsírsav és s konjugált Zsédely Eszter Tanai Attila Schmidt JánosJ Állati eredetű élelmiszerek konjugált Bevezetés A konjugált linolsav (KLS) humán-egészségügyi szempontól

Részletesebben

Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében

Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Szántó-Egész Réka 1, Mohr Anita 1, Sipos Rita 1, Dallmann Klára 1, Ujhelyi Gabriella 2, Koppányné Szabó Erika

Részletesebben

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal

Részletesebben

ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL

ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 1 (6) ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL BÁDER E. 1 - GERGÁCZ Z. 1 - GYÖRKÖS I. 2 - BÁDER P. 1 - KOVÁCS A. 1 - GYÖRFFY E. 1 - BOROS N.

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben

Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Mezőhegyes, 2014. április 8. Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

M E G H Í V Ó TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA. MOSONMAGYARÓVÁR november 25.

M E G H Í V Ó TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA. MOSONMAGYARÓVÁR november 25. M E G H Í V Ó TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA MOSONMAGYARÓVÁR 2013. november 25. A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Tudományos Diákköri Tanácsa tisztelettel

Részletesebben

A HÚS SZEREPE A HUMÁN TÁPLÁLKOZÁSBAN konferencia MEGHÍVÓ

A HÚS SZEREPE A HUMÁN TÁPLÁLKOZÁSBAN konferencia MEGHÍVÓ A HÚS SZEREPE A HUMÁN TÁPLÁLKOZÁSBAN konferencia MEGHÍVÓ A Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása

Részletesebben

PhD értekezés. Prosztaglandin kezelés hatása a sárgatestre, a plazma progeszteron koncentrációjára és a legnagyobb tüszıre

PhD értekezés. Prosztaglandin kezelés hatása a sárgatestre, a plazma progeszteron koncentrációjára és a legnagyobb tüszıre PhD értekezés Prosztaglandin kezelés hatása a sárgatestre, a plazma progeszteron koncentrációjára és a legnagyobb tüszıre Dr Répási Attila Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi kar, Nagyállat klinika

Részletesebben

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI

SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI ITÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI DR. MAJZIGER ISTVÁ SZEGEDI TUDOMÁYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ADRÁSSY U. 15. mi@mgk.u-szegd.hu

Részletesebben

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder

Részletesebben

V. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAPOK NEMZETKÖZI KONFERENCIA & KTIA_AIK_12-1-2012-0012 C. PÁLYÁZAT ZÁRÓKONFERENCIA

V. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAPOK NEMZETKÖZI KONFERENCIA & KTIA_AIK_12-1-2012-0012 C. PÁLYÁZAT ZÁRÓKONFERENCIA V. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAPOK NEMZETKÖZI KONFERENCIA & KTIA_AIK_12-1-2012-0012 C. PÁLYÁZAT ZÁRÓKONFERENCIA PROGRAMFÜZET 2015. október 21-22. Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága

A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága Feed Price/100 kg A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága A sertéshústermelés hatékonyságát alapvetően befolyásolja a takarmányárak és a sertés felvásárlási árának szintje és aránya. A takarmány

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by

Részletesebben

AZ ALPROJEKTEK ÜTEMEZÉSE

AZ ALPROJEKTEK ÜTEMEZÉSE Kérjük a különböző fázisokat tevékenységekre és projektelemekre lebontva, negyedéves ütemezéssel megadni (amelyet majd Ganttdiagrammban kell bemutatni és a különböző feladatokat szövegesen is le kell írni

Részletesebben

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója Tárgyszavak: ammónia, tejelő tehenek, zsírok, trágyatárolás,

Részletesebben

GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN

GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT NÖVÉNYEK AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN Szerkesztette: Bánáti Diána Gelencsér Éva Budapest, 2007. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK IV. Genetikailag módosított

Részletesebben

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben

Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési cél megválasztása Tenyésztési cél fogalma Tulajdonságok kiválasztása Tenyésztési eljárások Additív génhatásokat kihasználó Nem additív génhatásokat

Részletesebben

MEGHÍVÓ. 2013. május 23. Szakmai tanácskozás

MEGHÍVÓ. 2013. május 23. Szakmai tanácskozás MEGHÍVÓ Ezúton Tisztelettel meghívjuk Önt és Munkatársait a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ által szervezett Szakmai tanácskozásra és KÁTKI nyílt napokra, amely a

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-100 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélékről Honey with disctinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond

Részletesebben

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896. Évkönyv 2008

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896. Évkönyv 2008 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896 Évkönyv 2008 HERCEGHALOM GÖDÖLLŐ Gesztenyés út 1. Isaszegi út 200. telefon/fax: 23/319-133 telefon: 28/420-366 fax:

Részletesebben

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi) Kapcsolat MAGYARORSZÁG: ANIMAL FEED Kft. 6000 Kecskemét, Halasi út 25-27. Mail: info@animalfeed.hu www.animalfeed.hu Tel/Fax.: 76/ 324-237

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02

A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02 A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02 Szögedi Gazdaság Kft. Bemutatkozás Állomány Hosszú távú tervek Tartalom Célok Süldők felkészítése

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A szarvasmarha vemhességének élettana, és megállapításának lehetőségei

dr. Kranjec Ferenc A szarvasmarha vemhességének élettana, és megállapításának lehetőségei dr. Kranjec Ferenc A szarvasmarha vemhességének élettana, és megállapításának lehetőségei A vemhesség szakaszai Hólyagcsíra fejlődési szakasza Zigóta Embrió Tünet nélküli felszívódás, ill visszaivarzás

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.)

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.) MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.) ÁLLATHIGIÉNIA ÁLLATTENYÉSZTÉS GENETIKA TAKARMÁNYOZÁSTAN 2015. évi 42. füzet ELŐSZÓ

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai tanszék A doktori iskola vezetője: DR. KOVÁCS MELINDA az MTA doktora Témavezető: DR.

Részletesebben

19 X M E G H Í V Ó SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ KAPOSVÁRI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI NAP. Danubius Health Spa Resort Hévíz Hévíz, 2013. október 11-12.

19 X M E G H Í V Ó SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ KAPOSVÁRI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI NAP. Danubius Health Spa Resort Hévíz Hévíz, 2013. október 11-12. M E G H Í V Ó 19 X SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ KAPOSVÁRI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI NAP Danubius Health Spa Resort Hévíz Hévíz, 2013. október 11-12. A rendezvény szakmai szervezői: SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TÁRSASÁG

Részletesebben

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető

Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető OMÉK Budapest, 2015. szeptember 25. Idővo al Célunk: A e zetközi szi tű tudományos kutatás elő ozdítása a hazai ökológiai

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSÉDELY ESZTER

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSÉDELY ESZTER DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSÉDELY ESZTER MOSONMAGYARÓVÁR 2008 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata magyarországi tejelő tehenészetekben

A szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata magyarországi tejelő tehenészetekben A szubklinikai ketózis előfordulásának vizsgálata magyarországi tejelő tehenészetekben Szelényi Zoltán Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika Praxismenedzsment

Részletesebben

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

M E G H Í V Ó SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ. Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, Herceghalom 2014. november 7-8.

M E G H Í V Ó SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ. Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, Herceghalom 2014. november 7-8. M E G H Í V Ó 20 SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet, Herceghalom 2014. november 7-8. A rendezvény szakmai szervezője: SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TÁRSASÁG

Részletesebben

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály

A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere. dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály A GMO-mentes jelölés jogszabályi háttere dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi Minisztérium Jogalkotási Főosztály Hazánk GMO mentes stratégiája - 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat

Részletesebben

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN A Limagrain Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe hagyomány teremtő célzattal, másodszor rendezte meg silókonferenciáját október 16.- án Herceghalomban

Részletesebben

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,

Részletesebben

dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése

dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése USA Holstein, országos átlag 2006. 1. Term. (nap) 86 1. Term.fertilitása

Részletesebben

Dr. Kulcsár Margit Dr. Faigl Vera Dr. Keresztes Mónika. 1. Kísérlet:

Dr. Kulcsár Margit Dr. Faigl Vera Dr. Keresztes Mónika. 1. Kísérlet: Egyes metabolikus és hormonális jellemzők alakulása ellés után és hatása az első ovuláció időpontjára valamint az asszisztált reprodukciós technológiák eredményességére anyajuhokban Témavezető: Közreműködők:

Részletesebben

1. Magyar szürke szarvasmarha tenyésztési programhoz kapcsolódó meg nem felelések

1. Magyar szürke szarvasmarha tenyésztési programhoz kapcsolódó meg nem felelések 4B. számú melléklet: Az egyes fajták tenyésztési program előírásainak meg nem felelése a súlyosság és tartósság szempontjából az ellenőri megállapítások elvégzéséhez 1. Magyar szürke szarvasmarha tenyésztési

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK Doktori iskola vezetője és témavezető: DR. SCHMIDT JÁNOS

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet UNIREGIO Zárókonferencia Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben Reisinger Adrienn tudományos segédmunkatárs, PhD

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal

Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal A takarmány önmagában nem elegendő a magas színvonalú termeléshez. Termelést befolyásoló tényezők Takarmány Genetika Egyéb tényezők (menedzsment,

Részletesebben

Húsipari technológiai, termékfejlesztési, tartósítási újdonságok, nemzetközi trendek, a nagynyomású technika lehetőségei

Húsipari technológiai, termékfejlesztési, tartósítási újdonságok, nemzetközi trendek, a nagynyomású technika lehetőségei Húsipari technológiai, termékfejlesztési, tartósítási újdonságok, nemzetközi trendek, a nagynyomású technika lehetőségei Dr. Friedrich László Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Hűtő- és Állatitermék

Részletesebben

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése 6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az

Részletesebben

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok) Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Kp. tel.: 417-255, 522-900 Kp. fax: 310-838

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Kp. tel.: 417-255, 522-900 Kp. fax: 310-838 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Kp. tel.: 417-255, 522-900 Kp. fax: 310-838 www.salgotarjan.hu jegyzo@salgotarjan.hu VEZETŐK Dóra Ottó polgármester

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben