Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896

Átírás

1 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896 Évkönyv 2007 HERCEGHALOM GÖDÖLLŐ Gesztenyés út 1. Isaszegi út 200. telefon/fax: 23/ telefon: 28/ fax: 28/ atk@atk.hu isr@katki.hu

2 Felelős kiadó: Dr. Rátky József főigazgató Készült a Városi Könyvkiadó Kft. üzemében, Gödöllő Felelős vezető: Solti Alpár ISSN

3 BEVEZETŐ A év ismét nem kedvezett a hazai mezőgazdaságnak. A fagy és aszály évszázados áttekintésben is ritka egyetértésben csapott le a termelőkre. Ezért már nyáron láthattuk, hogy a felszökő takarmányárak súlyos helyzetbe hozzák az állattenyésztőket, főleg a sertés- és baromfiszektorban. Így is lett, sajnos nyár óta meglepetés nélkül zajlik az akkor előre sejtett forgatókönyv. A jelenség hamar begyűrűzött a kutatás+fejlesztésbe, ámbár nekünk régóta nincsenek túlzottan optimista elvárásaink, akár van természeti csapás, akár nincs. A velünk kapcsolatban álló vállalkozások kivétel nélkül megsínylették ezt az évet. Tisztelettel kell megjegyezni, hogy partnereink többsége nem tette le a fegyvert, hanem előre próbálnak menekülni, és az innováció eszközeivel azokat a szakmai tartalékokat keresik, amelyekkel a gazdaságos termelés hatékonysága fokozható vagy legalább a veszteség csökkenthető. Mindez meghatározta Intézetünk feladatait 2007-ben és bizonyosan 2008-ban is. A szokásos kutatási programok mellett (közel harminc tudományos közleményünk jelent meg) megszaporodtak azok a témák, ahol az alkalmazott kutatások új és régebbi eredményeit a gyakorlatba ültettük át. Szaktanácsadási tevékenységünk sokkal intenzívebb és formalitásoktól mentes volt, mivel a termelésben dolgozó partnereink, barátaink fordultak gyakran hozzánk égető problémáikkal, amikor a közös gondolkodástól és a közös újításoktól várták, vártuk a megoldást. Mezőgazdasági alkalmazott K+F pályázati kiírások idén sem jelentek meg, az EU 7-es keretprogramban szintúgy nem találtunk állattenyésztési prioritást, tehát nagyon mostoha körülmények között kell a kutatásokhoz a pénzügyi alapokat megteremteni. Amikor mégis pályázhattunk, komplex témákat nyújtottunk be, az utóbbi években megszokott módon közösen az innovatív vállalkozásokkal és más kutató műhelyekkel. Újdonság, hogy az állattenyésztés-tudományt egyre inkább beágyazzuk interdiszciplináris munkákba, ahol a különböző tudományterületek együttműködése a termelés minőségi fejlődését, hangsúlyosan a fogyasztót szolgálja.

4 2 A nagyon nehéz esztendő megerősítette bennünk: a magyar állattenyésztés számára csak a minőség biztosíthatja a jövőt. A minőség fogalmába az egyediség is beletartozik, amelyet hazánkból a hungarikumok visznek a nagyvilág felé. Munkatársaink 2007-ben is kiemelten foglakoztak őshonos háziállat fajtáinkkal, amelyek a jellegzetes magyar termékekhez adnak alapanyagot. Kutatásainkkal hozzá kell járulnunk e fajták eredeti genetikai értékeinek megőrzéséhez, és piaci szerepük növeléséhez. Mindkét cél a magyar állattenyésztés hírnevét öregbíti, és segíti fennmaradását. Hazánk az Európai Unió tagja, így természetes, hogy állattenyésztésünknek be kell illeszkednie az európai mezőgazdaság vérkeringésébe. A kutatók számos kérdéssel szembesülnek, és a gyakorlat gyors válaszokat vár. Európai kollégáinkkal nemzetközi programokban veszünk részt, ahol az együttműködések több évre nyúlnak vissza és valószínűleg tekintenek előre. Viszont nem feledkezhetünk meg az Unión kívüli piacokról és a K+F lehetőségekről. Gyorsuló tempóban, szélesedő palettán végezzük fejlesztő munkánkat a harmadik világ néhány országában. Törekszünk arra, hogy a közös kutatások a szegénység elleni küzdelem és a közélelmezés szerves részévé váljanak, valamint arra, hogy a magyar mezőgazdasági vállalkozásoknak a mi kapcsolataink révén új piacok nyíljanak. Főhatóságunk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sem hagyott maga mögött könnyű évet. A bajok közepette tapasztaltuk, hogy a Minisztérium egyre többször veszi igénybe kutatóink segítségét szakmai anyagok összeállításánál, új koncepciók kidolgozásánál, európai uniós támogatások előkészítésénél. Vélekedésünk szerint az FVM kutatóintézetek mindegyike alkalmas a maga területén erre a szerepre. A magyar mezőgazdaság fejlesztése a tudomány oldaláról új lendületet kaphatna, ha kutatási programjaink tervezése összehangoltan történne. Ma még csak reménykedni tudunk, hogy a szakmai bizalom a támogatások növekedésében is megnyilvánul, miáltal nem a puszta intézményi túlélésre leszünk majd büszkék elején. Rátky József

5 3 FŐIGAZGATÓ: dr. habil. RÁTKY JÓZSEF, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ ÁLTALÁNOS HELYETTESE: dr. habil. FÉBEL HEDVIG tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ TUDOMÁNYOS HELYETTESE: dr. SZALAY ISTVÁN tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KREITL ILONA KÍSÉRLETI TELEP VEZETŐI: RÓZSA SZABOLCS LACZA PÉTER GONDNOKSÁG VEZETŐK: KURUCZ ISTVÁN LACZA PÉTER SZAKTANÁCSADÁS: GYIMÓTHY GÉZA BALOGH KÁROLY

6 4 TENYÉSZTÉSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. GYÖRKÖS ISTVÁN, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) dr. ANTON ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BALOGH ORSOLYA, tudományos segédmunkatárs dr. BORKA GYÖRGY, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. EGERSZEGI ISTVÁN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. dr. hc. habil. FÉSÜS LÁSZLÓ, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) dr. habil. GÁBOR GYÖRGY, tudományos tanácsadó, az állatorvostudomány kandidátusa dr. KIRÁLY ALBERT, tudományos munkatárs dr. habil. KOVÁCS ANDRÁS, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi tanár (DE) dr. KOVÁCS KATALIN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. habil. KUKOVICS SÁNDOR, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (NyME) dr. MOLNÁR ANDRÁS, tudományos munkatárs dr. NAGY SZABOLCS, tudományos főmunkatárs, Ph.D. NÉMETH RENÁTA, tudományos gyakornok NÉMETH TÍMEA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató SARLÓS PÉTER, tudományos munkatárs TÓTH FRUZSINA, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató VÖLGYI-CSÍK JÓZSEF, szakalkalmazott dr. ZSOLNAI ATTILA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.

7 5 TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. FÉBEL HEDVIG, tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) ÁCS TAMÁS, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HAJDA ZOLTÁN, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HERMÁN ISTVÁNNÉ, szakalkalmazott HUSZÁR SZILVIA, tudományos munkatárs KÓKAI MIKLÓSNÉ, szakalkalmazott LEHEL LÁSZLÓ, tudományos segédmunkatárs dr. MÁTRAI TIBOR, tudományos főmunkatárs MIKLÓS SZILÁRD, tudományos munkatárs MIKLÓSNÉ HARCSA ANDREA, tudományos segédmunkatárs REGIUSNÉ dr. MŐCSÉNYI ÁGNES, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa dr. SIPICZKI BOJÁNA, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. VÁRHEGYI JÓZSEF, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÍGH LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. ZSOLNAINÉ HARCZI ILDIKÓ, tudományos munkatárs

8 6 KISÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. SZALAY ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) dr. BARNA JUDIT, tudományos főmunkatárs, Ph.D. BARTA ILDIKÓ, szakalkalmazott dr. habil. BÉKÉSI LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BÓDI LÁSZLÓ, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs BODZSÁR NÓRA, Ph.D. hallgató dr. EIBEN CSILLA, tudományos főmunkatárs, Ph.D. FARKAS ZSOLT, szakalkalmazott FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA, tudományos munkatárs HARKA LÍVIA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató dr. HIDAS ANDRÁS, mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs HORTI CSILLA, tudományos segédmunkatárs KASPERNÉ dr. SZÉL ZSUZSANNA, tudományos munkatárs, Ph.D. KISNÉ dr. DO THI DONG XUAN, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs KŐRÖSINÉ dr. MOLNÁR ANDREA, az állatorvostudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs dr. LIPTÓI KRISZTINA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.

9 7 PATAKINÉ dr. VÁRKONYI ESZTER, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs PODMANICZKY BÉLA, tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató dr. RÉVAY TAMÁS, tudományos főmunkatárs, Ph.D. SÜTŐ JÚLIA, szakalkalmazott SZABÓ ZSUZSA, tudományos gyakornok, Ph.D. hallgató dr. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ, tudományos munkatárs SZENTES KATALIN ÁGNES, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató VÉGI BARBARA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató dr. VIRÁG GYÖRGYI, tudományos munkatárs ZAJÁCZ EDIT, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató Szent István egyetem, Mezőgazdaság- és Környezet-tudományi Kar, Gödöllő Kihelyezett állattenyésztési és takarmányozástani tanszéke Kisállattenyésztési és takarmányozástani tanszéke Génmegőrzési és nemesítési tanszéke KAPOSVÁRI EGYETEM, ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Kisállattenyésztési, takarmányozástani és génmegőrzési tanszéke Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár Tenyésztésbiológiai társtanszéke Takarmányozástani társtanszéke ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS SZERKESZ- TŐSÉGE dr. dr. hc. habil. Gundel János, főszerkesztő Regiusné dr. Mőcsényi Ágnes, szerkesztő

10 8 Rendezvények Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata az állattenyésztésben hazai és nemzetközi versenyképességünk javítása érdekében (innováció és termelés) A Magyar Tudomány Napja rendezvény-sorozat részeként november 12-én az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben (ÁTK), Herceghalomban a Halászati és Öntözési Kutatóintézettel (HAKI) közös konferenciát szerveztünk. A témaválasztás hátterében az a meggyőződésünk állt, hogy a termeléshez hasonlóan az agrárkutatásban is új szemléletre van szükség. Amellett, hogy az EU-csatlakozás újabb és újabb megoldandó problémákat vet fel, 2007-ben olyan megrázkódtatások érték mezőgazdaságunkat, amely az alkalmazott tudomány és az innovatív vállalkozások részéről azonnali, összehangolt lépéseket kívánt. A mezőgazdasági termelésben dolgozó vállalkozások és a tudományos műhelyek napi kapcsolata elengedhetetlen. A kutatási eredmények hasznosulása akkor a legígéretesebb, ha a témák tervezésében és kidolgozásában a vállalkozások tevékenyen részt vesznek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) e két kutatóintézetében ezt a gyakorlatot folytatjuk már hosszú évek óta, és az eddigiekről kívántunk a szakmai közvélemény és önmagunk számára egy rövid áttekintést adni, valamint így adtunk lendületet munkánk hasonló szellemben történő, még hatékonyabb folytatásához. Rendhagyó volt a konferencia, mivel az előadásokat nem a kutató kollégák, hanem a partner vállalkozások vezetői, munkatársai tartották, hangsúlyozva a fejlesztési eredmények javító hatását a termelésben, gazdálkodásban. A konferenciát Máhr András úr, az FVM közgazdasági szakállamtitkára nyitotta meg, aki előadásában a mezőgazdaság számos ökonómiai összefüggését világította meg, és szintén az agrárinnováció új szerepét, új feladatait emelte ki. Személyes megjelenése szintén a téma gazdasági fontosságát emelte ki. A Váradi László (HAKI) és Rátky József (ÁTK) főigazgatók bevezetőjét követően a takarmánygyártás, a halászat, a multifunkcionális tógazdálkodás, a haltermelés fajtaösszefüggései kerültek tárgyalásra a K+F tükrében. A halas témák mellett helyet kaptak a sertéstakarmányozásról, sertéstenyésztésről, lúdnemesítésről,

11 9 őshonos fajtáink hasznosításáról, szaporítóanyag-termelésről szóló előadások. Ezúton is elnézést kérünk azoktól a partnereinktől, akik nem tartottak előadást, de hála a következetes és kiterjedt együttműködéseknek ha mindenki előadásban ismerteti a HAKI-val és az ÁTK-val végzett közös munkát, akkor több napos konferenciát kellett volna szerveznünk. A választásnál elsődleges szempont volt, hogy minél több témával jelezzük a kooperációk sokszínűségét. Nekünk, kutatóknak nagyon tanulságos volt a találkozó, mert a mégoly szoros munkakapcsolat ellenére a mi látásmódunktól merőben eltérő szempontok alapján hallhattunk az együtt művelt témákról. Az ülés elnöke: Máhr András szakállamtitkár Bevezető Váradi László, főigazgató, HAKI Rátky József, főigazgató, ÁTK Máhr András, szakállamtitkár, FVM: A fejlesztő munka megújítása a mezőgazdaságban Kulik Zoltán, vezérigazgató, Vitafort Rt.: Innováció a takarmánygyártásban. A gyorsaság szerepe a fejlesztésekben Müller Tibor, gazdasági igazgató, Szarvas-Fish Kft.: Intenzív haltermeléssel a hazai halfogyasztás növeléséért Slezák György, igazgató, Hungapig Kft.: Piacorientált tenyészállatelőállítás és sertéstakarmányozás Lévai Ferenc, elnök vezérigazgató, Aranyponty Halászati Zrt.: Multifunkcionális tógazdálkodás Akácz Balázs, igazgató, Holstein Genetika Kft.: Minőség- és üzletfejlesztés a szaporítóanyag termelésben Borbély Gyula, ügyvezető igazgató, Jászkiséri Halas Kft.: Új technológiák, új fajok a hazai haltermelésben

12 10 Tóth Péter, igazgató, Olmos és Tóth Kft.: Régi sertésfajtánk, a mangalica az új piaci környezetben Tankó László, igazgató, AGROPISC S.R.L. (Székelyudvarhely): Magyar pontyfajták az erdélyi halgazdálkodás fejlesztésében Péter László, igazgató, Kolos-Agro Kft.: A magyar lúdnemesítés jelentősége, tudományos és gazdasági háttere

13 11 A Klímaváltozásra Adott Technológiai Válaszok Egyes Baromfifajok Tartásában című projekt eredményeinek bemutatása Gödöllő, Méhészet, február 9. Kőrösiné Molnár Andrea: Bevezető Szabó Zsuzsa: Fiatalkori hőkezelés brojlercsirke-nevelés Kószó Tibor: Fiatalkori hőkezelés pecsenyekacsa-nevelés Horel Károly: Fiatalkori hőkezelés - növendék lúdnevelés Podmaniczky: Béla: Fiatalkori hőkezelés - nyári ciklusú tenyészlúd termelése Horti Csilla: Hősokkfehérjék expressziójával kapcsolatos eredmények Szabó Zsuzsa: Fiatalkori hőkezelés hormontermelés Végi Barbara: Fiatalkori hőkezelés - a gúnár ivarsejttermelése Szabó Zsuzsa: Takarmánykorlátozás brojlercsirke-nevelés Kószó Tibor: Takarmánykorlátozás pecsenyekacsa-nevelés Horel Károly: Takarmánykorlátozás növendék lúdnevelés Kőrösiné Molnár Andrea: Fiatalkori hőkezelés, takarmánykorlátozástesthőmérséklet Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) tavaszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, március 23. Békési László: Méhegészségügy és a tenyésztői munka kölcsönhatása Békési László: Atka tolerancia, Nosemosis elleni védekezés Szalainé Mátray Enikő: Méhészeti Nemzeti Program méhtenyésztési feladatokkal Zajácz Edit: évi fajtavizsgálati eredmények

14 12 Magyar Parazitológusok Társaságának kihelyezett ülése Méhellenségek és a köpü állatvilága. Örösi emlékülés Gödöllő Báldy-terem, május 9. Békési László: A varroosis elleni védekezés napjainkban Békési László: A génmódosított növények és a méhek Szalainé Mátray Enikő: Méhészeti kutatás az ÁTK-ban Zajácz Edit: Örösi Pál Zoltán tudományos pályája MMOE őszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, december 1. Békési László: Környezetváltozás és a méhészkedés jövője, Eu projekt javaslat (Brüsszeli beszámoló) Szalainé Mátray Enikő - Zajácz Edit: Tenyésztői feladatok, sajátteljesítmény eredmények Molnár Szabina - Békési László: Immonológiai vizsgálatok méheknél Török Éva - Bodzsár Nóra - Révay Tamás - Békési László - Szalainé Mátray Enikő - Hidas András: Genetikai vizsgálatok tenyésztelepi állományokban Zajácz Edit - Szalainé Mátray Enikő: évi fajtajelleg vizsgálati ered-mények

15 13 Tudományos közlemények A NÁTRIUM JELENTŐSÉGE A NÖVÉNY, ÁLLAT, EMBER TÁPLÁLÉKLÁNCBAN Anke M. Régiusné Mőcsényi Ágnes Lösch Erika Müller R. Gundel J. Állattenyésztés és Takarmányozás, A termőhely geológiai származása szignifikáns mértékben befolyásolja a növények nátriumkoncentrációját, annak ellenére, hogy a nátrium a trágyával, a foszfor és nitrogén pedig a műtrágyával kerül a talajba. Németországban a kolocén öntéstalajon termelt növényállomány tartalmazza a legtöbb nátriumot, míg a synite, gneiss, porfir és gránit mállástalajokon jóval Na-szegényebb a növényzet. Magyarországon és Romániában, a szikes talajok vegetációja nátriumban gazdag, míg a triasz mállástalajokon a nátriumban egyharmaddal szegényebb a növényállomány. Az árpa, a búza és a vöröshere, valamint a rozs, Natartalma Németországban és Magyarországon közel azonos. A fehérhere (Trifolium repens), angol perje (Lolium perenne) és különösen a lándzsás útifű (Plantago lanceolata) tárol sok nátriumot. A vadállomány téli legelőjének nátriumtartalma mg/kg szárazanyag, ezért Nakiegészítésre mindenképpen szükség van. A levélben gazdag növények több nátriumot akkumulálnak, mint a szálas, levélben szegényebb füvek, vagyis a nátrium a levélben koncentrálódik. Virágok, a gyümölcs és a legtöbb mag- és abrakféleség nátriumszegény. A különböző növényfajták nátriumtartalma a vegetáció előrehaladtával áprilistól júniusig csökken, a csökkenés mértéke a tavaszi kiindulási mennyiséghez képest 25 35%-ot érhet el. A JUHOK SURLÓKÓRJA : 4. A PRIONGENOTÍPUSOK GYAKORISÁGA MUFLONBAN, VALAMINT SZŐRÖS ÉS VEDLŐGYAPJAS HÁZIJUHOKBAN Anton I. - Zsolnai A. - Fésüs L. - Kovács A. - Kukovics S. - Molnár A. - Oláh J. - Jávor A. Magyar Állatorvosok Lapja, IF: 0,1555 A szőrös és vedlőgyapjas házijuhok, muflonok és muflon x házijuh keresztezések priongenotípusait határozták meg. Megkezdték egy hazai szőrös juhfajta kialakítását, a tenyésztési programban céljuk surlókór

16 14 rezisztens priongenotípusú állomány kialakítása. Mivel a keresztezésre használt fajták többségében a rezisztens genotípusok gyakorisága kicsi, célkitűzésüket csak folyamatos prion-genotípus vizsgálatokkal tudják megvalósítani. GÉNBÁZISOK MEGŐRZÉSE A FENNTARTHATÓ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Bodó I. - Szalay I. Állattenyésztés és Takarmányozás, A fenntarthatóság ökológiai (környezeti) meghatározása szerint a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés fenntarthatósága a mezőgazdaság olyan jellegű alakítása, amely a jelenlegi szükségletek kielégítését az agro-biodiverzitás és az agro-ökoszisztémák hosszú távú megőrzésével éri el. A fenntarthatóság és a háziállat-géntartalékok megőrzése (génvédelme) egymást feltételező fogalmak: a mezőgazdaság természeti forrásai a helyi agro-biodiverzitás részét képező helyi fajtákkal hasznosíthatók fenntartható módon, és az ökológiailag fenntartható mezőgazdaság képes a háziállat-géntartalékokat, az évszázadok alatt kialakult agro-ökoszisztémák sérülése nélkül kezelni. A fenti meghatározások és alapelvek figyelembevételével foglalkozik a tanulmány a fenntartható állattenyésztés számára nélkülözhetetlen háziállat-géntartalékok biológiai sokféleségének kialakulásával, jelentőségével, a régi fajták megőrzésének és hasznosításának módjával, és a fajtavédelem szükségességét alátámasztó fontosabb fenntarthatósági szempontokkal. ASSOCIATION BETWEEN LITTER SIZE AND THE K-CASEIN GENOTYPE IN THE INRA RABBIT LINES (AZ ALOMLÉTSZÁM ÉS A K-KAZEIN GENOTÍPUS KAPCSOLATA INRA NYÚL VONALAKBAN) Bolet G. - Devinoy Eve - Virág Györgyi - Harsányi I. - Bősze Zsuzsanna World Rabbit Science, Két szintetikus INRA nyúl vonal keresztezéséből származó és csak a kappa-kazein génhelyen található allélben eltérő, AA vagy AB genotípusú 276 anyanyúl szaporasági mutatóit vizsgálták születéskor és választáskor a tőlük származó 743 alomban. A vizsgálatba vont anyanyulak 77 AB kappa-kazein genotípusú anyától és 18 AA baktól

17 15 származtak. Szignifikáns kapcsolatot találtak kappa-kazein genotípus és a szaporasági mutatók között az AB genotípusú anyanyulak javára. A születéskori alomlétszám (+0,56; P<0,009) valamint az alomsúly (+27 g, P<0,023) nagyobb volt az AB anyanyulak esetében. A születéskori alomlétszámra történő kiegyensúlyozás után az anya genotípusa nem befolyásolta a születés és választás közötti súlygyarapodást és életképességet vagy a választáskori alomsúlyt. A kapcsolat hátterének megismerését célzó kutatás folyamatban van. AZ ÁLLATI TERMÉK ELŐÁLLÍTÁS HATÁSA AZ ATMOSZFÉRÁRA: A NITROGÉN- ÉS ÜVEGHÁZGÁZ-EMISSZIÓK JELENTŐSÉGE ÉS CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI Borka Gy. Állattenyésztés és Takarmányozás, A dolgozat összefoglalja a mezőgazdasággal, elsősorban az állattenyésztéssel összefüggő atmoszférikus terheléssel kapcsolatos általános ismereteket és jellemzi a magyarországi helyzetet. Tárgyalja a mezőgazdasági eredetű emissziók (ammónia NH 3, dinitrogén-oxid N 2 O, metán CH 4 ) forrásait, keletkezését, a kibocsátások ökológiai hatásait és jelentőségét az összes atmoszférikus környezeti terheléshez viszonyítva. Ismerteti és elemzi az aktuális magyarországi mezőgazdasági emissziós leltárt, bemutatja és elemzi a kibocsátásokat és a nemzetgazdaság összes kibocsátásához viszonyított jelentőségüket gázonként és forrásonként és áttekinti a magyar mezőgazdaság ammóniadinitrogén-oxid- és metánemissziós trendjét az közötti időszakban. Megvizsgálja a mezőgazdasági eredetű atmoszférikus terhelés csökkentésének lehetőségeit az ökológiailag indokolt célkitűzések, a technikai üzemgazdasági lehetőségek, valamint a politikai, ökonómiai és szociális realitások alapján.

18 16 PRODUCTION OF IDENTICAL MOUSE TWINS AND A TRIPLET WITH PREDICTED GENDER (ELŐRE MEGHATÁROZOTT IVARÚ KETTES ÉS HÁRMASIKER EGEREK LÉTREHOZÁSA) Carstea V.B. - Lemos Ana Paula Catunda - Ilie Daniela - Varga L. - Bodó Sz. - Kovács A. - Bősze Zsuzsanna - Gócza Elen Cloning and Stem Cells, IF: 2,431 A vizsgálat célja előre meghatározott ivarú ikrek létrehozására alkalmas módszer kidolgozása volt. Első lépésként zöld fluoreszcens fehérjét (EGFP) expresszáló nyolc-sejtes embriókból kinyert egyetlen blasztoméra és diploid, illetve tetraploid gazdaembrió kombinációjával hoztak létre kimérákat. Az EGFP pozitív diploid blasztomérából származó sejteket in vitro követni tudták a 3,5 és 4,5 napos kiméra embriókban. A diploid blasztomérából származó sejtek szignifikáns mértékben nagyobb eséllyel járultak hozzá az embriócsomó kialakításához, ha tetraploid gazdaembriókat alkalmaztak. Gyors és megbízható multiplex PCR technikát fejlesztettek ki az egyetlen blasztomérából végzett ivarmeghatározásra a homológ ZFX és ZFY gének szimultán amplifikációjával. A szexált 8-sejtes embriók egy-egy blasztomérájával és tetraploid gazdaembriókkal létrehozott kimérákból előre meghatározott ivarú újszülötteket kaptak, melyek teljesen a bevitt blasztomérából származtak. Ezek között az egérutódok között mikroszatellit vizsgálattal identikus kettős és hármasikreket bizonyítottak. A magátültetéssel létrehozott klónokkal szemben ezek az egerek nem csak a nukleáris, de a mitokondriális DNS tekintetében is azonosak. A monozigótikus ikrek létrehozására kidolgozott tetraploid komplementációs módszer az orvosbiológiai és mezőgazdasági alkalmazások értékes eszköze lehet. MÉNSPERMA MÉLYHŰTÉSI TECHNOLÓGIÁK KRITIKUS PONTJAI - ELŐKÍSÉRLET Czimber Gy. - Horváth Daniella - Nagy Sz. - Mihók S. Magyar Állatorvosok Lapja, IF: 0,155 A ménsperma mélyhűtésére számos módszer létezik, ugyanakkor hiányzik egy általánosan elfogadott technológia és minőségi standard. A folyamatnak rugalmasan változtathatónak kell lennie az egyes mének egyedi különbségeire való tekintettel. A jelen előkísérlet célja a későbbi

19 17 kontroll-kezelés kísérletek alanyainak előzetes értékelése volt az egyes tenyészmének spermiogramját felállítva, továbbá a spermafeldolgozás kritikus pontjainak feltárása a további kísérletek megtervezésének elősegítésére. Négy shagya-arab fajtájú tenyészmén ejakulátumait vizsgálták három ismétlésben. A legkritikusabb pontok a centrifugálás, az ekvilibráció és a mélyhűtés-felolvasztás voltak. További kísérleteikben ezekre a pontokra fókuszálnak, és igyekeznek a spermaminőség romlását kevésbé előidéző alternatívákat kidolgozni. SUPEROVULATORY OVARIAN RESPONSE IN MANGALICA GILTS IS NOT INFLUENCED BY FEEDING LEVEL (MANGALICA KOCASÜLDŐK SZUPEROVULÁCIÓS PETEFÉSZEK REAKCIÓJÁRA NINCS HATÁSSAL A TAKARMÁNYOZÁSI SZINT) Egerszegi I. - Hazeleger W. - Rátky J. - Sarlós P. - Kemp B. - Bouwman E. Solti L. - Brüssow K.-P. Reproduction in Domestic Animals, IF: 1,503 A vizsgálat célja volt összehasonlítani az eltérő takarmányadag etetés hatását a tüszőnövekedésre és petesejtérésre szuperovulációs kezelését követően mangalica (M, n=17) és lapály (L, n=20) kocasüldőkben. A süldőket emelt (HI 2,5 kg) vagy alacsony energiatartalmú (LO 1,25 kg) takarmánnyal etették az ivarzás szinkronizálás (15 nap Regumate etetés) ideje alatt a petesejt kinyerésig (6 nappal Regumate etetést követően). A tüszőnövekedés 1000 NE PMSG applikálásával történt 24 órával a Regumate etetés befejezését követően, míg az ovulációt 750 NE hcg injektálásával indukálták 80 órával a a PMSG kezelés után. A tüszőnövekedést ultrahangos vizsgálattal ellenőrizték 4 10 órával a PMSG kezelést megelőzően, illetve és órával utána. A petesejtek és tüszőfolyadék gyűjtése endoszkópos eljárással történt 34 órával a hcg injekció applikálását követően. A kumulusz petesejt komplexek morfológiai vizsgálatát követően, azokat fixálták, majd a kromatin vizsgálathoz megfestették. A petesejteket a következő csoportokba sorolták a maganyag állapota alapján: meiózis újraindulása (GVBD, diakinézis, metafázis I anafázis I) vagy érett (telofázis I és metafázis II). A tüszőfolyadék 17ß-ösztradiol és progeszteron koncentrációját RIA módszerrel határozták meg. A L kocasüldőknél különbséget tapasztaltak a HI és LO csoportok között a preovulációs tüszők számában (32,3 ± 10,5 vs 17,1 ± 12,3, p<0,05), míg a M esetében

20 18 nem (25,3 ± 2,9 vs 28,8 ± 7,3, p>0,05). A kezdeti tüszőnövekedésre nem volt hatással a takarmányadag, habár a preovulációs tüszők mérete nagyobb volt M kocasüldőkben (7,1 ± 0,9 és 6,9 ± 1,1 mm vs 5,7 ± 0,7 és 5,5 ± 0,8 mm; p<0,05). Nem figyeltek meg különbséget az érett petesejtek arányában egyik fajtánál sem (L: HI 70% és LO 67% vs M: HI 67% és LO 63%). Az ösztradiol koncentrációja a tüszőfolyadékban kétszerannyi volt a HI-M és LO-M kocasüldőkben (29,6 ± 6,8 és 30,9 ± 10,3 ng/ml), mint a L egyedeknél (16,9 ± 9,7 és 17,9 ± 3,6 ng/ml; p< 0,05). A tüszőfolyadék átlagos progeszteron szintje közel öszörös értékeke mutatott a M kocasüldökben (2020,4 ± 1056 és 1512,2 ± 1121,8 ng/ml) az L egyedekkel összehasonlítva (386,2 ± 113,7 és 298,8 ± 125,9 ng/ml, p< 0,05). A csökkentett takarmányadag negatív irányban befolyásolja a növekvő tüszők számát a modern lapály kocasüldőkben, míg a mangalicákban nem. A tüszőfolyadék szteroid hormon tartalmában különbség mutatható ki a fajták között, de a takarmányozás nem befolyásolta azt. A petesejtek érésére sem gyakorolt hatás az etetett takarmány. THE CHANGE OF NURSING FOR OESTRUS INDUCTION (BIOSTIMULATION): EFFECT OF CONTACT BETWEEN RABBIT DOE AND ITS YOUNG (SZOPTATÁS MEGVÁLTOZTATÁS, MINT BIOSTIMULÁCIÓ: AZ ANYA ÉS A KISNYULAK KÖZÖTTI KAPCSOLAT HATÁSA) Eiben Csilla Tóbiás G. Kustos K. Gódor-Surmann Katalin Kotány Szilvia Gulyás B. Szira G. Livestock Science, IF:1,131 Vizsgálták az anyanyúl és a kisnyulak közötti különböző kapcsolat hatását a következő fialásra és a meglévő alom fejlődésére, amikor biostimulációs céllal átmeneti anya-alom elkülönítést végeztek. Közvetlenül fialás és az almok 8 fiókára való kiegyenlítése után, a többször fialt Pannon fehér anyanyulakat (n=400) öt egyforma csoportba osztották a fialások sorszáma, az anyák élősúlya, az alomsúly és a kisnyulak egyedi súlya alapján. A nyulak a kontroll csoportban (C) szabadon szoptattak a 35 napos kori elválasztásig. A telepi gyakorlat csoportban (F) a laktáció első 14 napján fémlapos elkülönítéssel naponta egyszer (reggel 8 és 9 óra között), ezután szabadon szoptattak a nyulak. A három biostimulációs csoportban szabadról napi egyszeri szoptatásra váltottak a termékenyítés előtt (korlátozott szoptatás a 8., a 9. és a 10.

21 19 napon) és az inszeminálás után (délelőtt a 11. napon) visszatértek a szabad szoptatásra. A biostimulációs csoportokban az elkülönítéshez drótrácsot (BW: lehet látás, szag és hang kapcsolat) vagy fémlapot (BM: nincs látás, de lehet szag, hang és vibrációs kapcsolat) használtak, vagy az almot az alomtálcával az anyaketrectől 5 m távolságra vitték el (BN: nincs semmilyen kapcsolat). Az elkülönítés módja szignifikáns mértékben befolyásolta az anyanyulak ivarzását és következő fialását. Összehasonlítva a C, az F, a BW, a BM és a BN csoportokat, az ivarzási arány (sorrendben 30,4; 45,4; 24,0; 25,6 és 43,0%; p<0,05), a termékenyülés (74,4; 84,2; 80,8; 80,3; 89,5%; p<0,05) és a fialási arány (71,1; 85,5; 76,9; 77,3; 88,2%; p<0,05) javult az F és a BN csoportokban. Az összes született (10,0; 10,3; 10,5; 10,4; 9,55; p=0,392) és az élve született alomlétszám (9,25; 9,65; 9,59; 9,83; 9,03; p=0,607) megegyezett, de az egyedi születési súly kisebbnek tűnt a BW csoportban (69,7; 67,5; 65,5; 67,6; 67,3 g; p=0,166). Választásig a meglévő alom növekedése nagyobb és azonos volt a C és a BM, de kisebb az F és a BN csoportokban (27,5; 25,6; 27,1; 27,3; 26,7 g/nap; p=0,001). Ugyanakkor az anyánként termelt 70 napos nyulak összes súlya szignifikáns mértékben nem különbözött (17,51; 17,53; 17,54; 16,81; 15,81 kg; p=0,271). Összefoglalva, az F, a BM és a BN csoportok termelése jobb volt, mint a kontroll és a BW csoportoké, mert az anyanyulak következő fialási eredményei úgy javultak, hogy szignifikáns mértékben nem csökkent az anyánkénti vágónyúl szám a meglévő alomban. NECTAR PRODUCTION FOR THE HUNGARIAN HONEY INDUSTRY (NEKTÁRPRODUKCIÓ ÉS MÉZTERMELÉS MAGYARORSZÁGON) Farkas Á. Zajácz Edit The European Journal of Plant Science and Biotechnology, Áttekintik a legfontosabb méhlegelő növények nektár- és méztermelését Magyarországon, ahol a méhészet kicsi, de meghatározó szegmentuma az agráriumnak. Az éghajlati- és talaj adottságok kedvezőek a méhészkedéshez, éppúgy, mint az áprilistól szeptemberig tartó virágzási periódus, mely bőséges nektárforrást nyújt a méheknek. A legfontosabb méhek által megporzott növények, melyek ún. fajtamézet adnak: akác (Robinia pseudoacacia L.), hárs (Tilia spp.), repce (Brassica napus L.), napraforgó (Helianthus annuus L.), szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.), aranyvessző