MAGYAR NÖVÉNYTANI LAPOK SZERKESZTI ÉS KIADJA KANITZ ÁGOST. MINDEN JOG FENNTARTATIK.

Átírás

1 MAGYAR NÖVÉNYTANI LAPOK VI. ÉVF SZ. SZERKESZTI ÉS KIADJA KANITZ ÁGOST. MINDEN JOG FENNTARTATIK JÚNIUS. JÚLIUS. TARTALOM: Additamenta ad phycologiam cott. Bihar et Krassó-Szörény, auctore DE. J. SCHAABSCHMIDT. I. Könyvismertetések: A. DE CAXDOLLE Darwin. J. v. HANSTEIN Beitrago zur allgemeinen Morphologie der Pflanzen. H. POTONIÉ Das Skelet der Pflanzen. F. ELFVING Anteckningar om flnska Desmidiéer. J. BOSTAFINSKI Hydrurus i jego pokrewienstwo. 0. NORDSTEDT Clavis synoptica Characearum. J. JÜBATZKA Die Lanbmoosflora von Oesterreich-Ungarn. M. RENAULT Cours de Botanique fossile II. A. W. EICHLER Ueber Bildungsabweichungen bei Fichtenzapfén. TKAUTVETTEK, E. L. REGÉL, MAXIMOWICZ, WINKLER Decas plantarum novarum. E. HACKEL Monographia Festucarum europaearam. JÁKÓ J. Adatok a Stapeliák szövettanához. J. SCHULLERUS Die physiologische Bedeutung des Milchsaftes von EuphorbiaLathyrisL. D. BRANDZA Plantenóue din Románia. UKBAN Damiana. E. WARMING FamiKen Podostemaceae. G. AKCANGELI Compendio della Flóra italiana. V. CESATI, 6. PASSERISI, Q. GIBELU Compendio della Flóra italiana, Fasc. 29. Q. A. PASQUALE Notizie botaniche relatíve allé provincie meridionali d'italia. Tudós társaságok. Halálozások. Kinevezések. Kérelem. Szerkesztői posta. Hirdetések. ADDITAMENTA AD PHYCOLOGIAM COTT. BIHAR ET KRASSÓ-SZÖRÉNY. AUCTORE DR. JÜLIO ScHAARSCHSflDT, Az Erdélyre vonatkozó eddigi phycologiai vizsgálatokból, melyek 1880-tól napjainkig világot láttak vázlatosan oszszeállítható Erdély algavegetatiójának képe. Ezen vizsgálatok folyamában Romániának az Erdélyi határral érintkező részeinek algái szintén ismeretesek lettek. Igen kivánatosnak tetszett ezen körülmény folytán Erdély nyugati határának algáit is felkutatni, hogy ily módon a honi algák elterjedési köre, Magy. növényt, lapok VI I.

2 66 s továbbá a főbb jellemző alakok kimutathatók legyenek. Ezen célomnak elérésében DE. JÁKÓ JÁNOS és DR. TÓTH MIHÁLY urak szívélyes segédkezet nyújtottak lakhelyeiken Lúgoson és Nagy- Váradon eszközölt gyűjtéseiket feldolgozásra rendelkezésemre bocsátván. Az általuk gyűjtött anyag nem volt épen gazdag, főkép magasb algákban szűkölködött mit a korai gyűjtési időnek vagyok hajlandó tulajdonítani mindazonáltal alsóbbrendűekben főleg egysejtűekben nem várt aratást nyújtott melynek alapján azon területek további kutatása, eredményesnek mutatkozik. A Lugosi gyűjtések egyrészről egy mohos, vízi növényzettel szegélyzett, agyagos talajú sekélyebb tóból, másrészről pedig a Csernabora patak kiöntéseiből származott tócsákból nyerettek. A Nagyváradi próbák az u. n. Pece patakból származtak, melynek majd homokos majd pedig organicus hulladékokkal terhelt iszapos vizében igen sok Bacillariacea jött elő. Ezen kivűl még más úton a Pecének nevezett meleg tóból is kaptam próbákat \ melyekből az Oscillaria princeps tűnt ki jellemző alak gyanánt. Végre még a Rézhegységben Varatyek mellett gyűjtött anyaghoz jutottam DR. MÁRTONFFI LAJOS barátságából s később Dr. JÁKÓ JÁNOS úrtól a Mehadia mell. Herkulesfürdői hévvizekből kaptam szárított algákat. Ezen vizsgálati anyag feldolgozását a Kolozsvári tud. egy. növénytani intézetében eszközöltem. A meghatározott fajok nagyobb része már ismeretes volt Felső-Magyarországról, MÁRKUS, NEUPAUBR, HAZSLINSZKY S főleg GRUNOW meghatározásai után egy tekintélyes rész azonban még mint eddig nem talált, a területre nézve újnak tekintendő. A Királyhágóntúli Magyarországra nézve ujak a következők: Gomphosphaerm aponina, Leptothrlx lutescens, Spirulina suhtilissima, Hilsia tenuissima, Biciilaria radians, Cymbdla lanceolata, Encyonema lentricosnm, Pinnularia major, Nacicula mesolepta, N. oblonga, N. dicephala, N. mutica var. Cohnii, N. Gastrum, N. humilis, Vancheurckia crassinervia, Gomphonema capitatmn, G. intricatum, G.parmdum, G.oüvaceum,\ax. vulgáris, Bhoicosphaenia curvata, Epithemia turgida var. granulata, Synedra capitata, S. subaequalis, S. oxyrrhynehus, Odoiv- 1 GUILELMO ZAT Dalmáciái algagyüjtő, ki tengeri algákkal utazott át Magyarországon általam segélyezve Nagy-Yáradon gyűjtéseket eszközölt, próbái azonban, dacára ügyes kezelési módjának vagy talán épen azért csupán kevés de rendkívüli mennyiségben képviselt fajt tartalmaztak.

3 - 6? - tidium anceps, Hantzschia elongata, Nitzschia angustata, JV. dissipata, Cyclotella Kützingiana,'Euastrum binale, Cosmarium tmdulatum, C. Meneghinii, C. crenatum, Calocylindrus Thwaitesii, Closterium intermedhim, Pleurotaenium Ehrenbergii, Sphaerozosma vertebratum, S. excavatum, Spondylosium bambusinoides, Mesocarpus genuflexus, M. gradlis, Zygnema cruáatiim, Spirogyra nitida, Bhaphidium minutum, Gloeocystis ampla, Schizochlamys gelatinosa, Staurogenia quadrata, Dictyosphaerium reniforme, Protococcus botryoides, Pólyedrium trigonum, P. minimum, Characium tenue, Ch. pyriforme, Ophiocytium cochleare, Coelastrum microporum, Pandorina Morum, Gloeotila caldaria, Bhizoclonimn hyeroglophicum, Conferva utriculosa, Stigeoclonium longipilns, Oedogonium scutatiim, Oe. Candollei, Bulbochaete pygmaea. A lelhelyek mellett a gyűjtők neveit a kezdőbetűvel jelölöm, igy tehát J. = DK. JÁKÓ JÁNOS, M = DE. MÁRTONFFI LA- JOS, T. = DE. TÓTH MIHÁLY és Z. = GUILELMO ZAY. Chroococcaceae. 1. Chroococcus turgidus NÁG. tenax KIECHN. Ad thermas Herculis in aquis calidis thermae Szemforrás diet. J. 2. Ch. minor KÜTZ. NÁ&. einzell. alig. t. 1. f. A. 4. Ibidem J. 3. Gomphosphaeria aponina KÜTZ. tab. phyc. I. t. 31. f. III. Lúgos in stagnis muscosis J. 4. Leptothrix lutescens KÜTZ. tab. phyc f. 4. Ad thermas Herculis, in aquis ealidis thermae Szemforrás dict. fila Bhizoclonii obdueens J. 5. Spirulina subtilissima KÜTZ. Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora dict. 6. Oscillaria princeps VAUCHER KÜTZ. tab. phyc f.i. Nagy- Várad in lacu Peee Z major VAUCHER Ibidem Z. 8. O.tenuis C. A. AG. a viridis (VAUCH.) KÜTZ. tab. phyc. I. t. 41. f.vi. Nagy- Várad in riv. Pece T. Varatyek in lacunis M. P aerugineo-coerulea KÜTZ. Ad thermas Herculis, in aquis calidis in Schwitz-Höhle" J. y sordida KÜTZ. NORDST. exsicc. fasc. VI. n Nagy- Várad in lacu Pece Z. Varatyek in lacunis M. 5*

4 68 9. O.gracillima KÜTZ. tab. phyc. I. t. 39. f. II. Ad thermas Herculis in aquis calidis in Schwitz-Höhle" J. 10. O.subtilissima KÜTZ. tab. phyc. I. t. 38. f. VII. Nagy-Várad in lacu Pece Z. 11. Hilsia tenuissima (A. BE.) KIRCHN. Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 12. Bivularia radians THUE. Ibidéin, ad fólia Potamogetonis natantis et in stagnis muscosis J. Bacillaríaceae. Raphideae. 13. Amjjhora ovális KÜTZ. VAN HBURCK diát. belg. t. I. f. 1. Nagy-Várad in riv. Pece T. Lúgos in stagnis J. 14. Cymbella lanceolata E. VAN HEURCK 1. c. t. II. f. 7. Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 15. C.gastroides KÜTZ. VAN HEÜRCK 1. c. t. II. f. 8. Lúgos in stagnis muscosis J. 16. C.Cistula HEMPB, VAN HEÜRCK 1. e. t. II. f. 12. Ibidem. J. f, minor GRUN. VAN HEURCK ]. c. t. II. f. 13. Nagy-Várad in riv. Pece T. Varatyek in lacunis M. 17. Encyonema ventricosum (KÜTZ.) GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. III. f. 15. f. minor Ad thermas Herculis in riv. Cserna J. 18. Stqtironeis Phoenicenteron E. VAN HEURCK 1. C. t. IV. f. 2. Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 19. Pinnularia major (KÜTZÍ) W. SMITH, VAN HEURCK 1. c. t. V. f Ibidem J. 20. P.viridis (E.) W. SMITH, VAN HEURCK 1. C. t. V. f. 5- Ibid. J. 21. P.Brébissmii (KÜTZ.) RABENH. VAN HEURCK 1. c. t. V, f. 7. Ibidem J, 22. P.Stauroptera($.) RABENH. VAN HEURCK LC. t. VI. f. 7. Lúgos in stagnis turfosis J. 23. Navícula mesolepta^.suith non %, non KÜTZ. VAN HEUHCK 1, c. t. VI. f. 10 4L Lugog in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 24. N. appendiculata (AG.) KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. VI. f Ibidem et in stagnis muscosis J. VaratyeÜ in lacunis M.

5 N.obhnga KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. VII. f. 1. Lúgos in stagnis turfosis J. 26. N. rádiósa (KÜTZ.) RABENH. VAN HEURCK 1. c. t. VII. f. 20. Lúgos in aquis stagn. riv. Csernabora, in stagnis muscosis copiose J. Ad thermas Herculis, in aquis calidis thermae Szemforrás dict. et in riv. Cserna J. Nagy-Várad in riv. Pece T. 27. N. virídula KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. VII. f. 25. Nagy-Várad in riv. Pece. T. 28. N.rhynchocephala KÜTZ. VAN HEURCK 1. C. t. VII. f. 31. Ibidem. T. Ad thermas Herculis in riv. Cserna J. 29. N. cryptocephala KÜTZ. VAN HEURCK I. C. t. VIII. f. 1. Nagy- Várad in riv. Pece T. 30. KGastrum (E.) DONKIN, VAN HEURCK 1. C. VIII. 27. Ad thermas Herculis in riv. Cserna J. 31. N.dicephala (E.?) W. SMITH, VAN HEURCK 1. C. t. VIII. f. 34. Lúgos in stagnis muscosis J. 32. N. elliptica KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. X. f. 10. f. oblonga et typica. Ad thermas Herculis in aquis calidis thermae Szemforrás dict. et in aquis calidis in Schwitz-Höhle«J. 33. N.mutica KÜTZ. var. Cohnii (HILSE) GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. X. f. 17. Nagy-Várad in riv. Pece T. 34. N. amphisbaena BORY, VAN HEURCK 1. c. t. XI. f. 7. Ibidéin T. 35. N. humilis DONKIN, VAN HEURCK 1. c. t. XI. f. 23. Ibidem. T. 36. N.Unwsa KÜTZ. VAN HEURCK 1. C. t. XII. f. 18. Ibidem. T. Lúgos in stagnis muscosis J. 37. N.producta W. SMITH, VAN HEURCK 1. C. t. XIII. f. 3. Lúgos J. 38. A T. affinis E. VAN HEURCK 1. c. t. XIII. f. 4. Lúgos in stagnis muscosis J. 39. Vanheurckia crassinercia (BRÉB.) GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. XVII. f. 4. Nagy-Várad in lacu Pece T. 40. Amphipleura pellucida (E.) KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. XVfl. f. 14. Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 41. Pléurosigma acuminatum (KÜTZ.) GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. XXI. f. 12. Ibidem J. Nagy-Várad in riv. Pece T.

6 GompJionema constrictuni E. VAN HEURCK 1. c. t. XXIII. f. 6. Lúgos in stagnis muscosis, et in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 43. G.capitatum E. VAN HEURCK: l.c. t.xxiil f.7. Ibidem J. 44. G. acuminatmn E. Ibidem J. 45. G.intricatum KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t.xxiv. f.29. Nagy- Várad in riv. Pece T. Ad thermas Herculis in aquis calidis in Sehwitz-Höhle" J. 46. G.parndum (KÜTN.) GRUN. VAS HEURCK 1. c. t. XXV. f. 9. Varatyek in lacunis M. 47. G.olivaceum E. v. vulgáris (KÜTZ.) GRUN. VAN HEURCK l.c. t.xxv. f. 21. Lúgos in stagnis muscosis J. 48. Bhoicosphaenia curvata (KÜTZ.) GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. XXVI. f Nagy-Várad in riv. Pece T. 49. Achnanthes subsessilis KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. XXVI. f Ad thermas Herculis in aquis calidis thermae Szemforrás dict. J. 50. A.minutissima KÜTZ. VAN HEURCK L e t. XXVII. f Nagy-Várad in riv. Pece T. Ad thermis Herculis in n Schwitz- Höhle", in aquis calidis thermae Szemforrás dict, Ehizodonia copiosissime obducens J. 51. Cocconeis Pediculus E. VAN HEURCK l.c. t.xxx. f Ibidem T. Varatyek in lacunis M. Lúgos in aquis stagnant. J. Ad thermas Herculis in riv. Csema J. 52. C. Placentula E. VAN HEURCK 1. c. t. XXX. f. 26. Ibidem T. M. J. Psendorhaphideae. 53. Epiihemia turgida (E.) KÜTZ. v. granulaia (E.) GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. XXXI. f Lúgos in stagnis muscosis et in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 54. E. Zebra (E.) KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. XXXI. 9. Lúgos in stagnis muscosis J. 55. E.gíbba (E.) KÜTZ. VAN HEURCK l.c. t.xxxii. f. 1. Ibidem et in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 56. E. Sorex KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. XXXII. f Nagy- Várad in riv. Pece T.

7 E.gibberula (E.?) KÜTZ. VAN HBURCK 1. c. t. XXXII Ad thermas Herculis in aquis calidis thermae Szemforrás dict J. 58. Eunotia pecünalis (KÜTZ.) RABENH. VAN HEURCK l.c. t. XXXIII f. 16. f. minor Nagy-Várad in lacu Pece Z. 59. Ceratoneis Arcus KÜTZ. VAN HEURCK 1. c, t. XXXVII. f. 7. Nagy-Váradin riv.pece T. Lúgos in stagnis muscosiset ad thermas Herculis in riv. Cserna J. 60. Synedra capitata E. VAN HEURCK: 1. c. t. XXXVIII. f. 1. Nagy-Várad in riv. Pece T. 61. S.Uina (NITZSCII) E. VANHEUKCK l.c. t.xxxviii. f.7. Lúgos in aquis- stagnant. riv. Csernabora J. 62. S. subaequalis GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. XXXVIII. f. 13. Nagy-Várad in riv. Pece T. 63. S. oxyrrhynckus KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. t. XXXIX. f. 1. A. Ibidem T. 64. S.Acus KÜTZ. {S. oxyrrhynckus W. SMITH non KÜTZ.) VAN HEURCK l.c. t.xxxix. f. 4. A. Lúgos in stagnis muscosis J. 65. Fragilaria capucina DESMAZ. VAN HEURCK 1. c. t. XLV. f. 2. Ibidem J. Nagy-Várad in riv. Pece T. 66. F.nmtabilis (W. SMITH) GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. XLV. f. 12. Nagy-Várad in riv. Pece T. 67. Denticula thermalis KÜTZ. VAN HEURCK 1. c. XLIX Ad thermas Herculis in aqnis calidis in Schwitz-Höhle" J. 68. Odontidium vulgare (BORY) PFITZ. VAN HEURCK 1. c. t. L. f. 1. Ibidem T. Ad thermas Herculis in riv. Cserna J hiemale (LYNGBYE) HEIBBRG, VAN HEURCK 1. c. t. LI. f. 1. Ad thermas Herculis in riv. Cserna J aticeps (E.) GRUN. VAN HEURCK 1. c. t. LI. f Ibidem J. 71. CymatopleuraSolea (BRÉB.) W. SMITH, VAN HBURCK 1. c. t.lv Ibidem J. 72. Hantzschia Amphioxys (W. SMITH) GRUN. Lúgos in stagnis muscosis J. 73. H.elongata (HANTZSCH) GRUN. VAN HEURCK l.c.t.lvi Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 74. Nitzschia TrybüoneUa HANTZSCH, VAN HEURCK 1. c. LVI f. minor Nagy Várad in riv. Pece T.

8 N. angustata (W. SMITH) GKUN. VAN HEURCK 1. c. t. LVIL f/21. Ibidem T. 76. N.thermalis (KÜTZ.) GRUN. VAN H E URCKl.c.t.LIX.f v. intermedia GKUN. Ibidem T. 77. N.dissipata (KÜTZ.) GKUN. VAN HBURCK l.c. t. LXIII. f. 1. Ibidem T. 78. N.vermicularis (KÜTZ.)HANTZSCH, VAN HBURCK t.c. t.lxiv. f.1. Ibidem T. 79. N.Palea (KÜTZ.) W.SMITH VANHEURCK l.c. t. LXIX. f. 22. c. Ibidem T. 80. Suriraya splendida (E.) KÜTZ. VAN HBURCK 1. c. t. LXXII. f.4 Nagy-Várad in lacu Pece Z. 81. S.ovata KŰTZ. VAN HEURCK l.c. t.lxxih. f.8. var. aequalis GRUN. Nagy-Várad in riv. Pece T. 82. S. minuta BRÉB. VAN HEURCK 1. c. t. LXXIII. f Ibidem T. 83. Melosira variáns C. A. AG. VAN HEURCK 1. c. t. LXXXV. f Varatyek in lacunis M. 84. Cyclotella Kützingiana, (THWAITES?) CHAUVIN, VAN HEURCK Le. t. XCIV. f. 1. Nagy-Várad in riv. Pece T. Desmidiaceae. 85. Euastrum binale (TUBP.) RALFS brit. desm. t. XIV. f. 8. Lúgos in stagnis muscosis J. 86. Cosmarium margaritifermn (TUKP.) MENEGH. KALFS 1. c. t. XVI. f. 2. Ibidem J. 87. C.Botrytis (BORY) MENEGH. RALFS 1. c. t. XVI. f. 1. Ibidem Ad thermas Herculis in aquis calidis in Schwitz-Höhle a J. 88. C.undulatum CORDA, RALPS 1. c. t. XVII. f. 8. et y. minutum WITTR. Anteckningar f. 3. Ibidem et Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 89. C. crenatum RALFS Ad thérmas Herculis in aquis calidis Schwitz-Höhle" J. 90. C.pyramidatum (RALFS) BRÉB. RALFS 1. c. t. XV. f. 4. In aquis stagnant. riv. Csernabora J. 91. C.Cmumis COKDA Almanach (1835) p t.ii. f. 7. Lúgos in stagnis muscosis J. 92. C Meneghinii (MENEGH.) BRÉB. RALFS I. c. t. XVII. f. 8. Ibidem J.

9 C.Phaseolus BRÉB. RALFS l.c. t. XXXVII. f.5. Ibidem J. 94. Calocylindrus Thwaitesii (RALFS) M. EALFS 1. c. t. XVII. f. 8. Ibidem J. 95. Staurastrum muticum BRÉB. RALFS. l.c. t.xxi. f.4. Ibid.J. 96. S.polymorphum BRÉB. RALFS 1. c. t. XXII. f. 5. Ibidem J. 97. Closterium Lunula (0.F.MÜLLER) E., RALFS l.c. t.xxxtv. f. 4. Ibidem et in aquis stagnant. riv. Csernabora J. 98. C.intermedium RALFS 1. c. t. XXIX. f. 3. Lúgos in stagnis museosis J. 99. C. monüiferum (BORY) E., NÁG. einz. alg. t. VI. f. C. 1. Ibidem et in aquis stagnantibus rív. Csernabora J C.Venus KÜTZ. RALFS t. XXXV. f. 2. Ibidem J Pleurotaenium Ehrenbergü(B,AijTs) NORDST. RALFS 1. c, t. XXXIII. f. 4. Lúgos in stagnis museosis J Sphaerozosma vertebratumralfs l.c. t. VI. f. 1. IbidemJ S. excavatum RALFS 1. c. t. VI. 2. Ibidem J Spondylosium bambusinoides (WITTR.) LDXD. WITTROCK Anteckningar f. 12. Ibidem J. Zygnemaceae Mesocarpus genuflexus (C. A. AG.) SCHAARSCHM. et TAM. KÜTZ. tab. phyc. V. t. 1. Lúgos in stagnis museosis J M.gracilis KÜTZ. tab. phyc. V. t. 2. Ibidem et in aquis stagnant. riv. Csernabora J Spirogyra communis HASS. PETIT Spirogyra t. V. f Nagy-Várad in riv. Pece T S.nitida (DILLWYN) LINK. KÜTZ. tab. phyc. V.t. 27. Ibidem T. Palmellaceae Baphidium minutum NÁG. einz. alg. t. IV. f. C. 2. Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora J B.polymorplmm FRESBN. v. falcatum (CORDA) RABBNH. RALFS 1. c. t. XXXIV. f. 3. Ibidem J Gloeocystis ampla KÜTZ. COOKE brit. fréshw. algae I. t. 3. f. 1. Lúgos in aquis stagnantibus riv. Csernabora J Schizochlamys gelatinosa A. BRAUN Verjüngung t. I. f Ibidem J.

10 Staurogenia quadrata MORREN, Lúgos in stagnis muscosis J Dictyosphaerium reniforme BULNH. Ibidem J. Protococcaceae Protococcus botryoides (KÜTZ.) KIRCHN. Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora J Polyedrium trigonum NÁG. einz. alg. IV. f.b. 1. Ibidem J P. minimum A. BRAUN, NORDST. exsicc. fasc. IV. n Lúgos in stagnis muscosis J Characium terme HERM. COOKE brit. freshw. algae II. t. 19. f. 4. Ibidem J Ch.pyriforme A. BRAUN alg. unic. t. V. f. B. Ibidem J Ophiocytium cochleare (EICHW.) A. BR VÜN, NAGELI einz. alg. t. IV. f. A. 1. Ibidem J Scenedesmus quadricauda(tvrp.)bkkv ~RxLFS l.c. t.xxxi. f. 12. Ibidem et in aquis stagnant. riv. Csernabora J Coelastrum microporum NAG. Lúgos in stagnis muscosis J Pediastrum Ehrenbergü (CORDA) A. BRAUN, NAGELI einz. alg. t. V. f.h.3. Ibidem et in aquis stagnant. riv. Csernabora J. Volvocaceae Pandorina Morum (0. F. MÜLLER?) BORY, Lúgos in-stagnis muscosis et in aquis stagnant. riv. Csernabora J Bhizocloniumhyeroglyphicum(A(i.) KÜTZ. (Eh. calidum KÜTZ.) tab. phyc. III. t. 70. f. II. In aquis calidis thermae Szemforrás dict. J Gloeotila caldaria KÜTZ. tab. phyc. III. t. 32. f. III. Ad thermae Hereulis in balneis. Ulotrichaceae Conferva bombycina AG. KÜTZ. tab. phyc.iii. t. 44. f. 1. Lúgos in stagnis muscosis J C.utriculosa KÜTZ. tab. phyc. III.t.44. f.v. Lúgos in aquis stagnant. riv. Csernabora, ad thermas Hereulis in lacunis J.

11 7 fi 129. Ulothrix subtilis KÜTZ. tab. phyc. II. t. 85. f.i. Nagy-Várad in lacu Pece Z. Oladophoraceae Cladophora glomerata (L.) KÜTZ. tab. phyc. IV. t. 33. f. I. Nagy-Várad in riv. Pece T. Chaetophoraceae Aphanochaete repens A. BRAUN, WOOD freshw. algae of North-America t.xiv. f.5. Lúgos in stagnis muscosis, in Oedogonio parasit. J Stigeoclonium longipilus KÜTZ. Nagy-Várad in riv. Pece T. Oedogoniaceae Oedogonium Candollei BRÉB.? KÜTZ. tab. phyc. III. t. 33. f. VIII. Ad thermas Herculis, in aquis calidis thermae Szemforrás dict. et in aquis in Schwitz-Höhle" J Oe.scutatum KÜTZ. tab. phyc. V. t. 34. f. V. Lúgos in stagnis muscosis, in aquis stagnant. riv. Csernabora J Bulbochaete pygmaea PRINGSH. Jahrb. I. (1858) t.vi. f. 11. Lúgos in stagnis muscosis J. Coleochaetaceae Coleochaete orbiculark PKINGSH. Jahrb. II. (1859) t. VI. f. 1. Lúgos in stagnis muscosis J. KÖNYVISMERTETÉSEK. Darwin, considéré au point de vue des causes de son fliccés et de l'importance de ses travaux par M. ALPH. DE CANDOLLE [Tiré des Archives des sciences de la Bibi. univ. Mai tome VII.] 15 PP. 8«. 14] Egy kis értekezés DARWINÍÓI, melyben nagy érdemei, kutatásainak módszerei, a darwinismus állása a tudományban és viszonya a hithez és sok más mindenféle igen érdekesen lesz előadva. Ds CANDOLLE ALFONZ az első botanikusok közé tartozott, kik habár né-

12 76 mi tartózkodással értékesítették DARWIIJ tanait, maga is már a fajok eredete" megjelenése előtt, nagyfontosságu növényföldrajzában hasonló nézeteket fejtegetvén. Ha egy oly férfiú, mint DE CANDOLLE, ki majdnem hatvanéves irodalmi múltra tekint vissza és mindig a tudománynyal lépést tartani törekedett s nagy általános miveltséggel bir, ÜARWisról nyilatkozik ez oly nagybecsü, hogy mindenki kinek csak alkalma lehet ezen értekezéséhez juthatni, azt bizonyosan el is fogja olvasni. Beitrage zur allgemeinen Morpliologie der Pflanzén von VON HANSTEIN. Bonn Adolph Marcus 1882.IX. 2 inn.,244pp.8. 15] HANSTEIN aug. 27. bekövetkezett halálával egy nagyterjedelmű de be nem végzett Grandzüge der allgemeinen Morphologie der Pflanzén" c. munkát hagyott hátra. Szándéka volt a növény alakzására vonatkozó növénytani tudás összes foglalatját általános vonásokban jellemezni, az egyes tények tömegét rationalis összefüggésbe hozni és magyarázni. Azon alapeszméből indult ki, hogy csak az élettani működésből érthető meg egy növény vagy növényszerv alakzása, hogy a morpholcgiai tények magyarázata csak az egyes alakoknál kiviendő élettani feladat alapúi vételével lehetséges és kivihető. Ezen alapeszme alapján az I. kötetben a sejt- és szövettant, a növénytörzs általános felépítését, egyes tagjainak kiképzését, úgy mint a különféle egyes növényszervek speciális alakulását tehát, az összes növényalaktantakarta terjedelmesen tárgyalni. Egy második kötet foglalkozott volna anö vény világ általánosabb biológiai tüneményeinek összegével. Egy harmadik kötet a számtalan növényosztályok és csoportok systematikai áttekintését jellemezte és rationalis összefüggésbe hozta volna. Az utolsó kötet a leginkább csonka volt, de a másik kettő is nagyon sok hiányt mutatott fel, azonkivűl az irodalom csak 1875-ig volt értékesítve. A munkához magához H. már 1873-ban fogott. Ilyen körülményekkel szemben SCHMITZ rendkiv. egyet, tanár Bonnban, a bold. kedvenc tanítványa, igen nehéz helyzetben volt, midőn a családtól megbizatott ezen tudományos hagyaték kiadásával. A nagy terjedelmű kézirat teljes kiadása lehetetlennek mutatkozott és igy csak egyes kiválogatott részekről lehetett szó. SCHMITZ a szöveget lehetőleg épen közli, csak ott simította azt, hol okvetlen szükséges volt. A ki azon émak és nagyon tanulságos modorral mely HAXSTEIN tanítását is jellemezte meg akar ismerkefei, az a könyvet, nagy élvezettel és haszonnal fogja elolvasni.

13 77 Adjuk még á töredékek címeit és pedig szerzőnk nyelvén; L Pflaazliche Eigenthümlichkeiten II. Anordnung der Sprosse des Pflanzenkörpers Blattfolge Sprossfclge 31_36 i. 3. Blüthenstánde Blattstellung (Phyllotaxis) Anordnung der Blüthentheile (Anthotaxis) ií III. Erste Anlage der Blüthentheile am Vegetationspunkt und morphologische WertMgkeit derselben IV. Wehrvermögen und Kampf gegen die Umgebung. 1. Verhalten des Pflanzenindividuums bei Veranderung der Ernahrung Wehrverfahren gegen Verwundungen und Verstümmelungen Wehrverfahren gegen Beugung, Bruch und Umsturz Selbstándige Abwehrbewegungen der Einzelorgane V. Zusammenwirken allgemeiner und besonderer Krafte bei Gestaltung der Pflanzen. 1. Veránderlichkeit und Erblichkeit Kreuzung und Ueberschreitung der Artgrenzen Atomistische Krafte und individuelle Erscheinungsformen Die Hypothese atomeigener Gestaltungskrafte und diegestaltsamkeit als übertragbare Kraffc Die biologischen Eigenschaften des Protoplasmas Das Skelet der Pflanzen. Von HENRY POTOMÉ, zweiter Assisteat des Kgl. botanischengartens zu Berlin. Mit 17 Holzschnitten. Berlin Carl Habel 40 pp. 8?. 16]18 74-ig, azaz azon időig,midó'ns.schwendeneb korszak ot alkotó munkája az eró'művi elvről az egyszikűek bonctani szerkezetében, összehasonlító körülpillantással a többi osztályokra, megjelent; a botanikusok a növény skeletumáról, mely kizárólag a test szilárdságáról gondoskodik, úgy mint ezt az állatokról régóta tudjuk, nem beszéltek. A kis füzet érdekesen foglalja össze ScHWENDENERnek és tanítványainak ezen a téren tett kutatásaikat. Anteckningar om flüska Desmidiéer af FHEDK. ÉXFVING, Med en tafla< (Acta Soe.pro Fauna et flóra Fennica t f II.Nr.2.) Helsingsfors 1881, p, 17. 8». 17J Finlaád eddig phycologiai tekintetben majdnem egészen isateretlen volt, csak 71 algafaj lett ismerete? 1859-ben (Herbárium Musei Fennici), s néhány fossil Bacillariacea JÍYLANDER Diatomftceis Fenniae fossilibus additamentumából. Ez inditotta sz. arra. hogy az édesvízi algákkal foglalkozzék óta gyűjti s tanulmányozza

14 a Finn algákat,s e fuzetbenadjaa-finn Desmidiacedkai, melyeket ez idő alatt gyűjtött, egészben 258 fajt sorol fel, köztük 9 újat. Ezek Euastrum aboense, mely az E. ansatum-ra, emlékeztet; E. pingue közel áll az E. binalehoz. Staurastrum tristichmn a S. Meriani REIKSCH-IIOZ nagyon közel. Xanthidium superbum szép nagy alak. Cosmaríumhexagonum ez a LuNDBLL-féle Csexangulareral teljesen megegyezik, kevéssel kisebb, mint a tőalak, s szöglétei némileg domborubbak, mi azonban nem gátolhat az összevonásban, ismervén az Olasz alakot (DELPONTE Spec. desm. H. tab. VII. f. 72), melynek szögletei épen hegyesek. AC.sexangulare s igy a hozzá vonható C.hexagonum egy részről domborodás áltál a d. galeritum Nora>ST.-be olvad a ÜBiKsCH-féle formák (Contributiones, Chlorophyllophyceae t. X. f. 8., t. XIII f. 6.) közvetítésével, másrészről pedig a hossztengely megnyúlása folytán a Cosmarium granatwn-mal jön közeli rokonságba a RLEBS-féle alak segélyével (Desm. Ostpreuss. t. III. f. 22.) mint ilyen nagy és igen szoros rokonsági körrel biró fajnak sok alakja lehetséges ezek közül, azonban a typusnál valamivel domborúbb C hexagonum épen nem tarthat számot külön fajnévre. C. impressulum nem egyéb, mint a C. Meneghinii-nek egy a C. crenatumha, átvezető alakja, melyet már REINSCH ábrázolt, de nem nevezett el (Contributiones, Chlorophyllophyceae t. XII. f. 12 a.) legfönnebb, mint forma különböztethető meg. C. ellipsoideum összeesik a C. pseudonitidulummal. Atőalaktól (NOKDSTBDT Norges Desmid. f. 4.) a EüisscH-féle varietas május (Contributiones, Chlorophyllophyceae t. XII. 7.) átvezet a CooKE-tól rajzolt alakhoz (On somé Desmids etc. t. 13. f. A., mely inkább csak formának volna tekinthető), melylyel az ELFvnre-féle C. elupsoideum teljesen egyezik, igy tehát legjobban a C. pseudonitidulumlioz kapcsolható. C. subpalangula és Penium adelochondrum zárják be az új fajok sorát. SOH. GY. HydrUTUS i jego pokrewienstwo, Monografija przez Dra J. ROSTA- FiNSKrEGo. Z tablica. (Mit einemdeutschverfassten Résumé) Kraków [Osobne odb. z Rozpr. Akad. umig.. Wydz. matem.- przyr., tom. X. p ] 34 pp. 81 tab ] R. a Tátra gyors hideg patakjaiban találta a Hydrurusi 1877-ben, azt pontosabb vizsgálat alá véve, egyrészről megerősíthette BBRTHOLD adatait, ki a morphologiai viszonyokat tanulmányozta, másrészről megfigyelhette fejlődését, melyről igen hiányos adataink voltak. A Hydrurus thallusát, ogy kocsonyás, összefolyt

15 79 sejthártyákból képződött mátrix alkotja, melybe plasmatikus sejtek úgyszólván befészkeló'dnek. A plasmasejtek szintelen és chromoplasmát tartalmaznak. Chromoplasmának nevezi u. i. R. könnyebbség okáért a festőanyag hordozóját. Az achroplasma mindig lefelé, illetőleg a vastagabb ágakban befelé van forditva, sejtmagot rejt magában és látható assimilálási termék gyanánt egy olajszerüen fénylő cseppet (glykose-t?), mely a sejt halálával könnyen szétfoly a sejtnedvben. Ilyen cseppeket THURET észlelt először a Dictyota dichotoma-n&l. Ugyan ilyen anyag jön elő a Phaeosporeák, Fucaceák, Diát omaceák és a Chromo-phyton sejtjeiben s ott a keményitöhelyét pótolja. A kifelé néző barna chromoplasma a sejt felső részét foglalja el s vagy egy erősen boltozott süveget vagy széleikkel egymással érintkező szalagokat képez. Absolut alcohol ezen belső szerkezetet teljesen szétrongálja. Már hidegen is rögtön oldja a barna festőanyagot, s ekkor a növény zöld lesz. A vizből kiemelt Hydrurus pár perc múlva tönkremegy, s e mellett barna festőanyaga felbomolván, szintén zöld szint vált. A sejtek ferde válaszfallal oszolnak s ezáltal a chromoplasma két egyenlőtlen részre metszetik, a két uj sejtmag a válaszfal két oldalán foglal helyet a szintelen plasmában, friss állapotban azonban nem láthatók. A két leánysejt vagy egymás mellett marad vagy az egyik az egyenlőtlen növés folytán a másik fölé emelkedik. Egy új ág képzésénél egy felületi sejt szintén ferdén oszlik, s mialatt a mélyebben fekvő az anyasejt helyét foglalja el, a másik szelvény kidomborodik és az ág anyasejtje lesz. A szaporodás éjfélkor indul meg. Az alsó thalluságak duzzadni kezdenek, a duzzadás szabályosan halad felfelé s igy a sejthártyák mátrixa a felismerhetlenségig szétfoly. Az előbb gömbölyű plasmasejtek később tetraéder-alakot vesznek fel s végűi csúcsaikon kis nyúlványok képződnek, a sejtek ekkor még meztelenek. Hajnali 3 óra tájban a culturákban egysejtű ifjúsodás által képződött spórák között, kettő, mely nyilvánvaló szabadsejtképzés által jött létre, sejtfalat nyert és egysejtű thallust képezett. Ezek csiráznak, s az egy, majd két-három sejtú csírnövényekből közvetlen fejlődnék a,h. thallusok. Ezen fejlődésmenetből kitűnik, hogy miért nincsenek rendesen a thallus alsó részén ágak, kitűnik továbbá, hogy mikép jön létre oly sokféle alak a főtengelynek közepéni szétfolyása s néhány egyenlő értékű ággal helyettesitése folytán. Ezzel kapcsolatban még a Chromophytonról is megemlékszik, melyet a Hydrurus legközelebbi rokonának tart. Ennek egyik kissebb alakját észlelte a Krakói bot. kert melegházában, melyet mint külön fajt Ch. virens-nek nevez. Chromophyton és Hydrurus köl*

16 80 csönös vonásai, hogy a sejthártyák egy közös matrixxé folynak öszsze, mely később a vizben feloldódik. A chromoplasma mindkettőnél egy barna festőanyagot tartalmaz, keményítő nem jön elő. Minden vegetatív sejtből ugyanolyan módon lesz^pora, mindkét növény mint egysejtű organismus telel át. A különbség a thallus nagyságában, alakjában rejlik, valamint a spórák különbféleségóben, melyek különféle életfeltételekhez alkalmazódnak R. e két növényt a Syngeneticae család tagjainak tekinti, mely család a Phaeoideae új csoport törzse, melyhez egyrészről a Diatomeái, másrészről a Phaeosporeak, Dietyoteak, Cutlerieák és Fucacecík csatlakoznak. Ezen beosztást terjedelmesebben igyekszik indokolni. E. a Syngeneticae rendet és a Hydrurust következőleg jellemzi: Syngeneticae. Thallophyta, againa, cellulis in muco gelatinoso communi immersis composita. Cellulae plus minus elipsoideae earum chromoplasma brunnea aut vireseens. Tempore multiplicationis mueus ge- Iatinosus liquefiens hoc modo cellulas vegetativas dissolvit; quae dissolutae in sporas transformantur. Sporae initio particulae plasmatis nudae, formám multjs modis mutantes, motu spontaneo praeditae aut immobiles, tum, per divisjonem succesivam, plantae perfectae fiunt. Plantae aquaticae aut in superficie aquarum aerea vegetantes. Chromophytoneae. Cellula vegetativa, tempore multiplicationis, in unam nudam, nucleo, vacuolo contractili (?) cilio longo et chromoplasmate praediditam, in aqua mobilém, zoosporam transformatur, Chromophyton. Thallus globosus, pulveraceus, octocellularis, aerobius natans. Hydrureae; Cellula vegetativa, tempore multiplieationis, in uitam nudam, nucleo, chromoplasmate praeditam, tetraödricam, in angulis rostratam, immobilem sporam transformatur. üydrürtts. Thallus solidus, ex uno podio divisus, multieellularis, ílydrobius, adnatus. Hydruriis foetidus (VILL.) KIRCH, Thallus hydrobius, lubricus, disco conico affixus; elongatus; usque ad trés deeimetros longus; ex iino podio principali, in medio

17 81 latissimö, raihos laterales emmitens; inferne simplex, plersiimpje ntídus; primo intuitü gelatinosus, in tactu durius culussed telágtieus; solidus aut rárissimesenilitate eaveseens; semipellucidus,ochs*aei&^e; : supera* aut simplex aut penieillatüs varioque modo divisas; semper tota sua superficie, rámulos minöres, filaníeűtis tenuissimis obteet^ ex olivaceo fuscos aüt nigros, producens. R. vizsgálatai alapján az öss2es ismert fajokat mind &Hydr<tt' rus foetidus (VILL.) KntcHN.-hez sorolja, ezzel a különben is kétes értékű megkülönböztetéseket feleslegessé teszi. R. is hangsúlyozni kezdi a physiologiai momentum tekintetbe vételét a rendszeresítésnél, az igaz ma még a morphologiát széttartják, de ki akarja azt tagadni,hogy a fejlődéstannak nélkülözhetlensége a systematizálásra,az élettani mozzanatok teljes ignorálását mindinkább lehetetlennéfogjatenni.miutána növények eleven lények, rendszeresítésüknél az életet is, majd tekintetbe kell venni. Az élettani mozzanatok pedig, mint R.igen jól jegyzi meg, leginkább a sejt szerkezetében tükröznek vissza és épen azért szerinte erre rendszertani tanulmányoknál is súlyt kell fektetni, "SCH. GY. ölavis synoptica Cliaraeeamm auetore Ö, NOHDSTBDT [Ex Abhandl, Berl. Akad. Phys. Ki p. 8 25] 4, 19] NOEDSTEDT ki jelenleg a Characeák ismeretére nézve && első szaktekintély, azon alkalomból, hogy A. BRAUÜ Fiagmente eüier Monographie der Characeen című posthumumát kiadta, az összes ismeretes Characeák clavisát is összeállítottá. Dle LaublEóosflora vonoesterfeíeh-tjagarti.handschriftlichernaöhláss JÁKOB JUHATZKA'S enthaltend die'beschreibung dér in Oesterreich-üngarn waehsenden Laubmoose mit Ausüafeme der Leskeaceae s Hypnaceae, der Andraeaceae und der Sphagna,ceae; Zusammengestellt von J. BREÍDLEE und J. B. FÖIWTEU. Herausgegehen von der k. k, zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien. Mit dem Bildnisse Juratzka's. Wien VIII. 385 pp ] A kitűnő bryologus legfontosabb hagyatéka lett kegyeletből kiadva ezea eléggé díszes kötetben, mely az elskölitözött jól sike<rült és szép kisibeiő are^képét is tartalmazza. A kiadók igen ügyes és buzgó bry@logusók,.mindazonáltal nem mondhatjuk, hogy ezen szerkesztésük feltétlen tetszésünket kivívta volna. Óhajtottuk volna, ha feltüntették volna a szövegben, miben állott az ő munkájuk é«mi az, mi a hagyatékban visszamaradt; de szükséges lett volna a kéz- 6

18 82 - iratokat és a gyűjteményt is pontosan átvenni. Ezt a boldogált iránti kegyelet követelte volna azon perctől kezdve, midőn meggyőződtek árról, hogy egy tiszta szövegkiadástól el kell állniok. így például nem szólnak semmitsem az Angstroemia (Dicranetta) banatiea HAMPEről, mely az Oesterr. botanische Zeitschrift XI. (1861) jelent meg. Magam emlékszem igen jól arra, midőn a bizonyitó darabot, melyet HAMPE a leíráshoz mellékelt, SKOFITZ JuRATZKÁ-nak ajándékozta, annak meg kell tenni a gyűjteményben és a faj vagy conserválva lesz vagy öszszevonva. Nemcsak azt óhajtottuk volna birni mit JÜRATZKA ezen munkája számára irt, hanem, ha már a szöveg nem volt egészen úgy kiadható, mint az a szerző után maradt, óhajtottuk volna egyben nézetét ösmerni, a sok Ausztriából és Magyarországból származó anyag felett, melyet gyűjteményében pontosan meghatározva helyezett el és melyet épen ezért tekintetbevenni a kiadóknak igen szép feladata lett volna. Cours de Botanique fossüe fait au Museum d'histoire naturelle par M. RENAULTAide-naturaliste etc.deuxiémeannée.lepidodendrées Sphenophyllées, Asterophyllitées, Annulariées, Calamariées. Avec. 24 planches lithographiées. Paris G. Masson II inn. pp. 8». p. MNL. V. 25 sk. 1.] 21] Ezen második kötet a címben említett Cryptogam-css&hdokkal foglalkozik. A táblák részint eredeti rajzokat, részint olyanokat mutatnak, melyek BRONONIART, SCHIMPER, GTRAND-EURY, ZEILLER és mások munkáit diszítették. Ueber Bildungsabweiehungen bei Fiehtenzapfen von A. W. EICH- LER. Mit einer Tafel. Aus den Sitzungsberichten der königl. Ak. d. Wissensch. zu Berlin. Berlin pp. Lex ] Ezen képzési eltérések azáltal oly érdekesek, mert nagyramenő következtetéseket akartak ezek alapjánaz^l&íeímeák u.n.gyümölcspikkelyeire nézve vonni. Az előbbi szerzők csak morphologiailag egyszerű vagy levél- vagy szár-jellegű szerveknek tartották; de midőn átnőtt tobozokon észleltetett, hogy a fedőpikkely honaljában «gy rügy léphet fel s e mellett a gyümölespikkely levélszerű karélyokra oszolhat, az a nézet jött felszínre,hogy a gyümölespikkely egy leveles sarjjá alakúihat át és igy elébbi, az ntóbbi természetével birhat. Miután szerző BRAUN és CASPARY, MOHL, és STENZEL különböző nézeteit ismétlőleg feltüntette Tolna, áttér saját jó és gazdag anyagon tett tanulmányai eredményeinek feltűntetéséhez. Az abnor-

19 83 mis esetekben nem a gyümölcspikkely alakúi sarjjá, hanem a sarj mint újképzés lép fel a gyümölcspikkely szögében és azután változólag hat az utóbbira. A változások részben nyomás-, részben ingerhatásuaknak magyarázhatók és részben azon kifejlődéstől föggnek, melynek a rügy alá van vetve. Fejló'dhetik mint alig észrevehető csúcsocska, mint közönséges rügy, vagy mint tűlevelű sarj. Mind ezen esetekben a rügy legalább eredetileg, a gyümölcspikkely és á toboztengely között áll, csak másodlagos változások által a mi különben igen ritka tolódhatik a gyümölcspikkely keretén át a fedőpikkely felé. De ezáltal lehetetlenné válik azon feltevés, hogy a gyümölcspikkely a rügy két hátrafelé összetolt előleveleitől képeztetik; azon feltevés ellen, hogy az elölevelek a rügy előoldalán össze lennének nó've, eltekintve mástól az edénynyalábok elhelyezése a rügyben szól, miután a xylein kifelé, a phloém a toboztengely felé van irányítva. Az átnó'tt doboz ezen képzó'dményei, tehát nem engedik, hogy a gyümölcspikkely összetett szervnek vétessék, hanem mutatják, hogy ezeket minden erőlködés nélkül és egészen természetszerűen egyszerűeknek lehet tekinteni. Miután tehát ezen teratologikus esetek, a másoktól kívánt irányban nem értékesithetők, E.-nek más viszonyokra alapított azon felfogása ellen, hogy a gyümölcspikkely a fedőpikkely egy belső kinövése és mind a kettő együtt egy levelet alakit, ezen esetek gem hozhatók fel. Decas plantarum novarum auctoribus E. R. a TRAUTVETTEE, E. L. REGÉL, C. J. MAXIMOWICZ, K. J. WINKLER. Petropoli lopp. 1 tab ] CHARLES RENAKDnak a Moszkvai császári természetv, társulat alelnökének és kiadványai szerkesztőjének ötvenéves tudorijubileuma alkalmából, irták a fennemlített szerzők ezen füzetet, mely Ázsiában termő új fajokat tartalmaz, ezek között a legérdekesebb Benarda RGL. genus nóvum Umbelliferaium, melynek egyetlen eddig ismert faja B. siifolia RGL. In Turkestaniae mediáeplanitié élata Susamir 12,000' alt. leg. cl. FETISOW. A füzethez mellékelt díszes táblán ezen új genus szép színezett képben látható. MonograpMa Festucarum europaearum. Auctore EDÜA»DO HACKEI, Professore Gymnasii Hippolytani (St. Poelten) Austriae. Kassel und Berlin Theodor Fischer XII, 216 pp, IV. tab. 8». 24] Azújabb időben kevés kritikusagrostographusntűkődik; a legifjabbak és legszerencsésebbek közé tartozik ezen mű szerzője, ki 6*

20 a faj felfogására és kezelésére nézye se Jordanianus, se Benthamianus nemafcarlennii Sz.-tőlcollectiv fajok, subspeciesekre, varietasokra, subvarietásokra csoportosíttatnak, mind a mellett van két egészen új faj i% ezek egyike a Rodnai havasokról származó F. Porcii, másika a Portagali F. Henriquezü. A munka első része a Festucá-h alak-és bonctani viszonyaival ismertet meg, különös tekintettel ezek rendszertani értékére. Az iftnovátiók, a lamina yernatiója, a szár és levelek bonctana (igy majdnem minden faj levelének harántmetszete és a legfontosabb altoeosztásoké is), és minden sectio ovariumának és caryopsisának rajzai találhatók a ségy mellékelt táblán. Azok számára pedig, kik hamar akarnak egy növényt méghatározái a össz«vaa állítva egy: Glavis analytica artificiáms ad fáciliotes redd«ndas d«terminationes exemplarium herbariortím. A miinka a modern monographia-követelményeknek minden tekitótétben törekedett elegét tenni és hogy a formai dolgokban is szerzője iparkodott minden tőle kitelhetó't megtenni, a mellett nemcsak az iaöűskódik, hogy citatömai pontosak és források alapján késizökek, hanem hogy az i&dex is a mennyire alkalmunk volt azt megprobáfiii, mta<ien -követelésbek megfelelt. Szerzó' Szándéka az Ágrostify Agropyrtvm, Bromm, Koeleria, Poa stb. genusokat hasonló módon tárgyalni, óhajtjuk, hogy módjában legyen a tudományt mielébb ezek inonographiáival is gazdagítani. Adatok a Sfcapellák szovettetaiboz. Itta JÁKÓ JÁSOS. Két fénynyo- *«{ftá fajzteppal. Lúgos p ] Sz. a törzs anatómiáját vizsgálta különös figyelmet forditván a szakácsok fejlődésére és a tejedény-rendszerre. A szájacsokra nézve azon eredményre jut, hogy a StapeliSt szájacsai a legcomplic&ltabb metók-és körítő-sejtcsoporttal vannak ellátva. Ezek fejlődésénél a körítősejtek teljesen feldaraboltatnak, mi által nagyszámú ( 16) sejtekből összetett paizsalakúmelléksejt-csoportozat jön létre, szabálynak tekinthető emellett, hogy a felső és alsó körítősejtek egygyel hevesebb «iehéks<ftet tíépesmek, mmk m oldaliak. Az ikerszájadsa'iasoöló sejtcsoporttal vannak ellátva.<(& irifida). A vizsgált (SíapMíóknál -(S. variegata, S. punctata, S. triföda) az ismert tejtáíwteto-'kivűl sz.jüég tagolt tejedónyekét is Máit, melyek kizárólag a fiftí ir^*ílá'bök kiséretéijön a Sfleft es Macarostok közt jönnek elő

21 s összefüggő hálózatot alkotnak. Valamennyi tejtartóhaa egészen kifejlett állapotban is a protoplasma és sejtmag láthatóvá tehetíi, Die physiologische Bedeutung des Mileasaftes von Euphorfeia Lathyris L. von JOSEPH SCHULLERUS [Separatabzug 1 aus den Abhandl. des Bot. Ver. der Prov. Brandenburg XXIV. p. 21-^93] Berlin (1882.) 8. 26] Egy történeti áttekintés után SCH. a sejtnedvtömlőkeitárgyalja, ezek már az ébrenybén lépnek fel és pedig a kéregparenchymában kizárólag mint sejtek, melyek tovább nó'nek, ezen őssejtekből lesznek a teljesen kifejlődött növények összes tejcsövei. Új tejsejtek később nem képződnek többé. A tejnedytömlők az összes növényrészekben mindig megvannak. Az oldalazerrek fellépési kelyein, wgy mint azokban magukban is a tejnedvtömlők el igazodhatnak, ebenben anastomosisok mint a csomókban, mint más helyeken, mint nevezetesen a levelekben hiányoznak. A tömlők növése gjíkamió, aetjiv, a mennyiben a szomszédsejtek növése által nem meebaöieias úton okoztatik, csúcanövésük egész életükönát megmarad, mint egésx,életükön át el is ágazódhatnák. Tejnedvük egy képaőne<ilv, nifily a j>övési folyamatokban közvetve részitvesz és azért sehogysem ifcaetalék,- anyagnak tekinthető, annál táplálóbb minél több szénhydrtmtokat, illetőleg keményítőt tartalmaz; tartalékanyag szerepére sohasem vállalkozhatik, miután épen a nyugvó állapotban,egy elsődleges.latejcné csökkenhet. Ilyen latexnek tekinthető a fehérjeapyíigcikbaía dús, de szénhydratokban szegény tejnedv, melya^e.palustrisfe.wientcilis, PMhyusa trigonocarpa gyöktörzseiben előjön. Az által, hogy a sejtnedvtömlők tartalékanyagokat nem halmozhatnak fel s nem.tarthatnak meg, különböznek ezek a kéreg.parenchymától, melyhez létrejövetelük szerint tartoznak. A tej nedv a diosmotikus mozgáson kivfll tömegmozgást is mutat, mely összhangban az általános anyagvándorlással főkép azon helyek felé irányúi, a melyeken új képzések létre jönnek és a melyek sehogysem eszközölhetok külső befolyások által. Plante nóue din Románia descrise de Dr. D. BRANDZA Analele Aeademiei Romane, Bucuresci. Ser. II. Tom.II.Seet.JJ. 188O.Bucuresci 1881 [rect ] p ] B. két új fajt mely két pompás chf omolithogbapüai táblán lesz bemutatva ír le Román nyelven, a leírások Jjatip rftti'dításban a következők: I. Paeonia romanica, p [BRANDZA Prodr. fl. Rom. I. (1880.) p. 38. Ref.J P. officinalis (non L.) CZIHAK Flóra XIX.

22 GUEBHARD mamiser, et Exsiecr. in Herb. DE CANDOLLE; EDBL, Veget, der Moldau in Verhandl. des zool.-bot. Ver. III. (1853.) 40; Czi- HAK et SZABÓ Flóra XLVI P. officinalis fi. heterophylla in herb. mus. Vindob. P. laciniata CZIHAK etszabóflóra XLVI SZABÓ maauscr. P. decorwbrandza Bulet. societ. geogr. rom p. 77. (non ANDERSS.) Perennis.Bhizoma fibris radicalibus fascieulatis.tuberculis oblongo-ellipticis vei moniliformibus terminatis. Caules erecti 7 8 decim, alti, subcylindrici, subsulcatiglabri. Fólia valde longe petiolata, flabellata, glabra, supra laete viridia, infra pallide subglaucescentia, biternata, segmentis lateralibus breviter petiolatis,terminalibusmulto longius petiolatis, omnibus ad basin profunde tripartitis, partitionibus obovato-oblöngis, terminalibus profunde trifidis, lateralibus bitrifidis, omnibus lobis ovato-lanceolatis, integris vei inciso-dentatis, dentibus ovato-lanceolatis, integris, obtusis. Pedunculi glabri. Flores magni, sanguinei. Sepala 5-6, inaequalia, subfoliacea. Petala 8 11, obovato-cuneiformia, concava, suberecta, conniventia, 5 7 cm. longa. Stamina glabra, (p. 538) carpidia superantia, antheris filamentis dimidio brevioribus. Carpidia 2 4j lanoso-tomentosa, initio ereeta, matúra divergentia subarcuata, stigmata longa, rosea velpurpureá, lamelliformia, valde recurvata. Crescit in pratis silvaticis et ad margines silvaram regionis cámpéstris. Valde freqtiens in via a Galati versuspechea et in Vlasca la Cómana de Valea Gárbanului. Flór. ad finem mensis Maii Tab. I. [rect. II.] Sec. cl. V. DE JAHKA crescit a Dobrodea nsque ad Serbiam et a Cl. Dre PANCIC et aliis botanicis nomine P. decorae divulgata fait. II. Galium Baillonii (p. 538). Perenne. Caulis cm. altus, dichotomice ramosus, erectus, tetragonus, nitidus. Fólia quaterna, ovato-lanceolata, acuminata, trinervia, membranacea, supra laete viridia, inferiote parte pallide viridia, margine etnervis valde pröminentibus hispidula. Pedunculi axillares, oppositi et terminales, divaricati, trichotomi, laxi, multiflori. Floris color... Fructus sessilis glaber. In silvis raris alpium districtus Rimnicu-Valcei ad Olanasciet ad Lotri mont. Forfeca. Leg. mense Julii 1876 salum eum fructibus. Tab. II. [rect.i.]. G. latifolia MCHX. ex montibüs Carolinensibüs proximum et solum fruetibus sessilibus, qui in specie americana pedicellati, diversum. SCH. GY.

23 87 (Ein neues Aphrodisiacum) Von Dr. IGN. ÚRBAN {^p. Abdr. d. Arch. d. Pharmacie CCXX. Bd. 3 Heft (1882)] 14 pp. ^«. 28] Egy 2 rw/-afaj,melyetl.f.ward(virginiamedicalliomthly 1876 p. 49.) T. aphrodisiaca-nak nevezett el. Ugy látszik,fiogy csak Mexikóban és Dél-Carolinában jön elő, és habár hazájában több évszáz óta értékesitik, Éjszakamerikában csak alig egy évtiz (1874) óta lett hiressé.a növényt a szárazföldi herbariumokkan nemlátta U., de droge-probák alapján meggyőződött arról, hogy ez egy külön a T. diffusa WiLLD.-hoz közel álló faj. Az értekezés mind a két faj pontos és bő, igen instructiv fametszetekkel diszített leirását tartalmazza. Amint szerzőnk mondja a Damiana hatása oly nagyszerűnek taxtatik Mexieoban, hogy a falusi nép abba több bizalmat fektet^ mint az orvosba és azt minden betegség elleni panacea-nak tekinti. Familien Podostemaceae. Studier af Dr. Eu<*. WARMING. I. Afhandling. VegetationsorganernehosPodostemonCeratophylIam Michx. Mniopsis Weddelliana Tul. og Mniopsis GlazioviafiaWarmg.Med 6 Tavler. Avec.un restimé et une explicationdesplanehesenfrancais. Vidensk. Selsk. Skr. 6. Raekke, naturv. og. matem.afd.ii. 1. Kjöbenhavn pp ] A címben említett három Podostemacea és részben & Mniopsis scaturiginmn MART. lettek megvizsgálva. Bonctani tekintetben a következőit emelendők ki. Stomák hiányoznak, hámsejtekpolygonalisok néha egy kissé meghosszabbítottak, sejtközti űrök vagy hiányoznak vagy igen picinyek és nem nagyszámúak. Az összes sejtfalak tiszta sejtenyéből állanak, csak a tracheideknél kissé elfásodottak, különösen az alapszövet bizonyos részeiben és. a vascularis nyalábok körül hajlandók collenchymatusokká válni. Gyökerek és szárak sok keményítőt tartalmaznak; aperipherikus szövetekben különösen a gyökér és szár hámjában a levéllemez alján és többé-kevésbé levéllemezben is különösen a szélek mentén továbbá a növény belsejében is a centralis hengeres a rostedénynyalábok körűi is kovaconcretiók találhatók. A gyökerek plagiotropok, dorsiventralisok és igen kevés chlorophyllt tartalmaznak. Acentralis henger majdnem oly alakú mint a gyökér a hasoldalhoz közelebb esik és a Mniopsis Weddelliana kicsiny gyökereinél puhaháncsból, a többieknél abból és kétxylenacsoportból áll. A puhaháncs cambiformsejtekből és szitáscsövekből áll A centralis hengert környező szövet messzire collenchymatikus. A gyökerek süveggel birnak, a substratum felé eső rész kevésbé kifej-

24 88 lődött mint a másik, néha csak egy piciny körömalakú süveg jön a csúcs fetóó'.oldalán elé, ez néha egészen el is tűnhet. Periblema és pleroma között nincs éles határ, úgy látszik, hogy a süveg ugyanazon meristémaból képződik, mint a hám. Ha a gyökér elszakad az regeneralódhatik az acroscop végen. Új gyökerek a régiek oldalain vagy egy kissé belül a hasoldalon képződhetnek, ha a gyökér igen széles lesz, A gyökerek endogének és á száron is jöhetnek létre. A gyökerek a substeatumhoz illesztődnek 1) rövid gyökszőrök által, melyek vastag falakkal birnak, igen rövidek és a csúcson erősen szélesedettek. 2) különös fogószervek haptéreknek nevezi W. által, melyek a gyökértől a gyökérsarjak alja alól kiindulnak és a szerint a mint a substratumhoz közelebb vagy távolabb esnek, hosszuk és konikusok mielőtt megszólesednek vagy rövidek, szélesek és tárcsaalakúak. Néha elágazódottak és gyökszárakkal is lehetnek ellátva. Különös exogen módon képződnek és hasonlóan ágozódnak el; terminális tenyészkupjuk teljesen meztelen. Csak parenchymából, melyben sok kemnye sőt kovaföld, is lehet, állanak. Regenerálódhatnak mint a gyökerek. A hapterek phylogenetikailag a gyökerektől származtathatók: 1) csúcsnövésük, 2) a gyökereken mutatkozó állásuk, 3) regeneratio-képességük végett, 4) mert gyökszőröket képeznek. W. szerint a Viscum és más élődi intracorticalis thalloid képződései is, kifejlődött gyökerek. A hapterek a törzsökön is előjönnek, de vajonszintén exogen módon arról eddigelé nem lehetett biztosan meggyőződni. A sarjak a gyökereken acropetalison rendesen páronkint - néha több pár egyszerre képződnek, vagy oldalt vagy kissé befelé a hasoldalon, A gyökkéreg peripheriaján endogének. A kifejlődött sarjak a gyökkérrel különböző szögleteket képeznek, dorsiventralisok (de itt ez nem mutatkozik oly túlságosan, mint a Castelnapia, Marathrum és másoknál). A sarj oldalain fekvő levelek divergentiája 1 j 2 ; az első levél a basiscop oldalon azaz azon, mely a gyökér vége felé néz, melyen a sarj létrejött fekszik. A levél gastroscop széle a szár hasoldalát nem veszi inkább körül, mint a notoscop szél a hasoldalt. A levél lemeze úgy fordul, hogy hasoldala (felső oldala) a sarj hátoldala felé fordul; tehát az összes levéllemezek a gyökér dorsiventralis sikjábaesnek. A gyöksarjakkét pikkelylevéllel kezdődnek; ha a cikkek hossza váltakozik is, csak lomblevelek képződnek, ezek a Podostemum CeratojahyllumaíA teljes interpetiolaris stipulával birnak. A Mniopsis három ismeretes faja, csak egy fél interpetiolaris stipulával bir a levélbasis notoscop oldalán, ezt WEDDELL külön levélszervnek tartotta. A lomblevélek lemezei ujjasak és az egyes részek alakja igen változó a P. Ceratophyllum-nh\. A szárnem bir a legifjabb levelén kiemelkedő csúcscsal; a levelek majd-