A tiszafejéregyházai tutajtorlódás.

Átírás

1 1065 A tiszafejéregyházai tutajtorlódás. Irta : Tomasovszky Imre, m. kir. erdész Rövid 18 hónap alatt immáron negyedízben zajlott le árvíz Máramaros vármegye felső részén s ezek közül különösen kettő okozott nagy károkat. E lapok t, olvasói a mult évi május havi füzetben rövid tudósítást olvastak az évi április hó 11-ihi mármarosi árvízről. Az általa okozott károk jelentékenyek voltak. Elsodorta az árvíz a berlebási fahidat s a használaton kivül helyezett terebes-fejérpataki fahíd pilléreit; a folyószabályozási müvekben, vontató, kezelési és közlekedési utakban nagy károkat okozott s betetőzte haragos munkáját a Klotild" vegyipar r. t. mintegy 50,000 ürm 3 tűzifájának elragadásával. A mult év november hava án beállott kisebb "árvíz zátonyok képzése, a folyószabályozási müveknek részbeni megrongálása által ujabb s nem könnyen elhárítható akadályokat gördített a tavaszi tutajozás elé. Az idei tavasz meglehetősen későn köszöntött be & igy a "hőmérséklet lassú emelkedése mellett a téli hónak egyenletes olvadása kedvező tutajozást ígért A tutajozás elég korán indult meg s békésen folyt május hó 19-ig, a mikor is a május hó 14-én kezdődő meleg esőzés folytán árviz keletkezett. Újólag nagy károk! Rőzsemüvek, rovott falak elsodrása, az utak megrongálása, helyenkint az uttestén levő kerékvetök s korlátok kiemelése, kisebb-nagyobb földcsuszások keletkezése, mezőgazdasági földek elöntése és elmosása, a tutajozáshoz előkészített máglyák helyenkinti megbontása, sok tűzifának eluszása voltak ezen árvíznek következményei, s hogy a viz rohanó árja több ideig is fenmaradó nyomokat hagyjon, helyenkint folyásának irányát is megváltoztatta s nagyobb zátonyokat képezett. Ujabbi 2 heti időre volt szükség, hogy a tutajozás a szokott erővel megindulhasson. Az árviz elmúlt, a lassankint apadó viz s a beállott szép s meleg időjárás újra biztató volt s ujabb veszélyre senki sem gondolt. Ugy látszik azonban, hogy a viz még nem tombolta ki magát, legalább erre engedett következtetni a június hó elején beállott 70*

2 1066 esőzés. Június hó 6-ka táján már minden irányból értesültünk,, hogy a meleg eső beköszöntött. Az eső folytonos volt, s a havasokon még nagy tömegben fenmaradt hó rohamos olvadásnak indult. Bár egyes helyeken az. eső szünetelt, a folyók vize mégis rohamosan nőtt; nőtt pedig nemcsak a nagytömegű hó gyors olvadása következtében, de helyenkint a csaknem folytonosan tartó eső víztömegétől is. Ily körülmények között junius hó 11-én megtétettek a kellő óvóintézkedések, mert a közölt jelentések alapján nagy árviz volt várható. A jelentkező kisebb-nagyobb felhőszakadások félelmet, ijedtséget keltettek a lakosság körében. Junius 12-én a tutajok biztos helyre hozattak s mindenki igyekezett mindent megtenni az esetlegesen hirtelen beálló árviz elleni védekezésre. Szomorú napra virradtunk junius 13-án, mert a Máramaros- Sziget városát déli oldalról körülvevő lza folyó áradni kezdett. Az áradást csak fokozta a Tisza medrében levő rendkívül nagy víztömeg, mely az Izával való egyesülési pontján ennek vizét felduzzasztottá. D. e. 9V2 órakor már megkondult a vészharang, katonaság s tűzoltóság vonul a helyszínére, hogy az Iza partján lakókat megmentse a szörnyű veszélytől. E napon képződött a tiszafejéregyházai vasúti hidon is az a tutajtorlódás;\ melyet 50. sz. képünkben mutatunk be Jelfy Gyula budapesti fényképész sikerült felvétele alapján. Ugyanekkor több torlódás is keletkezett a vidéken, így a Tiszán a rahói és tiszaközi hidaknál, a Fehértiszán a vidráspataki völgy torkolatánál s Kőrösmezőn több helyen. A rendkivüli árviz erejének egyes tutajok, daczára a még idejében alkalmazott óvóintézkedéseknek nem tudtak ellentállani, s részint egészben, részint egyes szálfákban a vasúti hid kőpilléres s fajármos lábain fennakadtak. Gyorsította a torlasz képződését az árral rohanó sok forgács, szemét, rőzsemürészek s vízi építmények kitépett darabjai, folyó partjairól elsodort sok fűzfa, melyek a tutajok, szálfák, rönkök chaosza közé szorulva, a torlódás, magasságát növelték. A tiszafejéregyházi vasúti hid, mely a máramarosi sóvasut. r. t. szigetkamarai állomása közelében van az Akna-Szlatinára vezető pályán, 3 főrészre oszlik; nevezetesen a 36 m. hosszú

3 1067 szálcsatornai hidra, mely közvetlen összeköttetésben van a 70 m. hosszú ártéri hiddal s az ehhez csatlakozó 120 m. hosszú tiszai föhiddal. Az egész hídszerkezet hossza 226 méter. A tiszai főhid 2 lába s két hídfője kőpilléres, 1 hidlába pedig fajármos szerkezetű. Az ártéri híd alátámasztása faragott gerendákbői összerótt jármos szerkezetű. A tiszai rácsos főhid 4 drb csonka szegment tartós részből áll. Az egész hídszerkezet építését az évben fejezték be s őszszel már átadták a forgalomnak. A hid épitési költsége 250,000 korona volt. A fatorlódás legnagyobb mértékben a fahíd fajármos hidlábán képződött; az ettől jobbra fekvő 2 kőpilléres hidlábon már kisebb, de még mindig jelentékeny volt a torlódás. A torlasz által a főhidon okozott kár ennélfogva a fajármos hidlábon volt a legnagyobb. A hid e részén a szerkezetet annyira megrongálta a fatorlódás, hogy a hid csonka szegment tartói s az e részen levő gyalogjáró mintegy 60 cm.-re sülyedtek alá. A szomszédos kőpillérre nehezedő óriási nyomás azonban ezt is a viz folyása, irányában mintegy 20 cra.-nyire s függőleges eredeti helysetéből balra mintegy 8 rm.-rel tolta ki. Elképzelhető, hogy minő óriási erő kellett ahhoz, hogy e kg. súlyú kőpillért, melyen mintegy 43,200 kg. sulyu vasszerkezet feküdt, helyéből kimozdítsa! Kisebb torlódás keletkezett, a szálcsatornán vezető vasúti hídnak egyetlen jármos szerkezetű hidlába előtt is. A tiszai főhid 3 hidlába előtt levő jégtörők tönkre mentek. Az árvíz különben az ártéri hidat sem kímélte, ennek a föhidhoz izülő részére is igen sok faanyagot hozott. Ezen károk folytán a vasúti hid természetesen üzemen kivül helyeztetett s teljes helyreállítása sok munkába került. A hid besülyedt részeit eközben hydraulikus sajtókkal emelték s ideiglenesen czölöpözött jármokra helyezték. Ezek előre bocsátása után lássuk a torlódás keletkezését. Szomorú s mégis megragadó látványt nyújtott a Tisza habjain folytonosan érkező szálfák, tutajroncsok, törött evezők, rönkök, hid- és padlórészek, folyószabályozási s parlbiztositási müvek stb. darabjainak szemlélése. Itt a viz a legnagyobb erővel üti az egyes darabokat a torlaszhoz; ott a torlódás szabadabb helyei alá merült különféle fadarabok kiszabadulnak, s tovább úsznak a haragos

4 1 068 folyón. Ez a kép úgyszólván minden pillanatban változik; hozzá járul ehhez a hídszerkezet ropogása s a torlasz chaoszában fekvő különféle faanyag összeütközéséből, repedezéséhől s töréséből keletkező különös lárma. Délutánra hajlott az idő, a mikor a viz rohamos áradása alább hagyott. Esti 6 óráig a katonai kirendeltség s. a szigetkamarai gőzfürészbeli munkások a szálcsatorna vasúti hidja felett keletkezett torlaszt elbontották. A szálcsatornai kincstári fahid feletti torlaszt a következő napokon bontották el. Egyidejűleg a tiszai főhid fatorlódásának bontását is megkezdik. Hogy e nagy fatorlódás miből állott, azt csak az tudhatja, aki a torlódás keletkezését s emelkedését látta. A torlódásban fekvő fadarabok számát biztosan megállapítani nem sikerült, mert a majd 2 hétig tartó bontási munka alatt a legnagyobb elővigyázat daczára is sok szálfát, rönköt, evezőrudat, más kisebb méretű faanyagot stb. sodort el a még mindig sebes viz. A fatorlódásból mintegy 1500 drb legkülönfélébb hosszúságú és vastagságú szál-, ászokfa, rönkő stb. került ki partra.. A torlódás elbontási költsége a 2500 K.-t megközelítette. Szakemberek a torlódásban levő fatömegét Q0w 3 -re becsülték.. A. torlódás magassága a hidlábak közelében 7 8 méter volt és szélessége helyenkint a métert meghaladta. Az elbontási munkálatnál naponkint átlagosan 76 munkás volt alkalmazva. A torlódás által nemcsak a fennebb emiitett vasúttársaság szenvedett nagy kárt, de igen érzékenyen sújtotta az a fakereskedőket is. Nézzük ezek közlése után az árviz okait! Ha egy pillantást vetünk Máramaros vármegye térképének északkeleti s déli részére, látjuk, hogy a Tisza folyónak Máramaros-Szigetig terjedő szakaszán jobbról a Feketetisza folyó, a Kasza és Sopurka patakok;, balról a Lazescsina, Fehértisza, Visó és lza folyók s ezek mellókpatakai a tápláló vizei. Ezen folyók közül a Lazescsina 15 km, a Fehértisza 34 km., a Visó 81 km,, az lza 80 km., a Feketetisza. 43 km. hosszúak. A Visó vizfelfogó területe 2200 km 2 s a Fehértisza s Lazescsina folyóké mintegy 800 km 2. A Tisza folyó eredete m.-re, a Feketetiszának a Lazescsina folyóval való egyesülési pontja 654'69 m.-re; a Fekete- és Fehértisza torkolata

5 m.-re ; a Visó folyó torkolata m.-re s az lza torko lata m.-re fekszik a tenger szine felett.*) A Tisza vízállását évi junius hó 5 26-ig az alábbi grafikon tünteti fel. (54 kép). A grafikonhoz szükséges adatok a szathmári kir. folyammérnökség által az aknaszlatinai közúti vashídon felállított hivatalos vizmércze jegyzőkönyvéből vétettek. A vizmércze 0 pontjának maggassága 263'715 méter Adria felett. A grafikon szerint a le 53. kó[.. alacsonyabb vízállás junius 11-én 90 cm. volt 0 felelt s a legmagasabb vízállás junius 13-án észleltetett 238 cm.-el 0 felett. A csapadék mennyiségét az évi junius hó 5 25-ig tartó időközre az alábbi rajz mutatja. (55. kép.) A terebespataki rendkívül nagy csapadékot junius hó 1 2-ről 13-ra virradó éjjelen a folytonos felhőszakadás eredményezte. Meg is látszott az 1940 méter magas Pop Iván vizkörnyékén ezen *) L. Szilágyi István.Máramaros vármegye egyetemes leírása" czimü müvét. 187G.

6 1070 felhőszakadás következménye mindenütt, különösen az utak, folyószabályozási müvek stb. nagy mérvű elrongálása s a völgyeknek kőtörmelékkel, homokkal, iszappal s más anyagokkal való behordása által. A csapadék főfészke az árviz ideje előtt tehát Terebes-Fcjérpatak volt, de 52 59"0 m»i.-ig terjedő csapadékmennyiség a Tisza vizkörnyékének más pontjain is voltak. (Kozmescsek, Tiszabogdány, Fájna, Felső-Vissó.) S fr> 7 & 9 IO II n II, 1% IB n is 1 9 í o zi 2 1 *n> ít S5 54. kép. A csapadékmennyiség és a Tisza vízállása között természetszerűen bizonyos kapcsolatot találunk. A csapadékok június 12-én kulminálnak, a Tisza vízállása június 13-án. Ez az árviz az erdökincstárnak mintegy 30 35,000 korona kárt okozott. De leginkább megérzi az árvizet már jelenleg is, s még inkább utóhatásaiban Máramaros vármegye szegény népe, mert sok helyen épületek, istállók s mezőgazdaságilag müveit földek utóbbiak már másodízben jutottak ár alá. Hasonló árviz Máramarosban 1869-ben és 1878-ban volt.

7 MeZ/SA/ot *** Ei-d. Lapot 19Q2- évi /X. fiíjcotéhs^. M Á R T O N S Á N D O R : Uj egyetemes mérőműszer" czimü czikkéhez. 55. áfc>ra.